Április 30-án ünnepeljük a méhek napját Magyarországon, nézzük, mely méhekkel találkozhatunk leggyakrabban a kertben, és melyiknek milyen jellegzetessége van. Egy közös bennük: mind kiváló beporzó!

KÉP: Pixabay

Általában szarvasra, vaddisznóra vagy borzra gondolunk, ha szóba kerül, milyen akadályt jelent az élővilág számára a közúthálózat. Pedig az előbbieknél sokkal apróbb élőlények, a beporzó rovarok, köztük a méhek sem tudják leküzdeni a végtelen aszfaltkígyót. Amennyiben viszont nem képesek bejárni a teljes területüket, csökken a beporzott növények száma, vagyis azok termése. Mindennapi élelmiszereink 70-75 százaléka múlik a beporzó rovarokon, óriási tehát a tét.

Nektárt gyűjtő méh. KÉP: Unsplash

A világ közútjainak hossza jelenleg mintegy 32 millió kilométer, ez a szám becslések szerint 2050-ig további 24 millió kilométerrel nőhet. Magyarország rendelkezik Európában az egyik legsűrűbb úthálózattal, tanulságos lehet az a friss kutatás, amellyel a Michigan Egyetem biológusai próbálták meghatározni, milyen mértékben szab gátat a beporzást végző rovarok munkájának egy átlagos közút.

Virágzó cserepes növényeket helyeztek el az út egyik oldalán (A), aztán a túloldalon (B), majd ahhoz hasonló távolságban az A-helyszín oldalán (C). Az A-helyszínen elhelyezett virágokra a pollent helyettesítő, fluoreszkáló pigmentport hintettek, és egy nap elteltével megszámolták, hogy a B és C helyszínen hány virág színeződött el.

A kutatók arra is odafigyeltek, hogy ne pusztán a befestékeződött szirmokat vegyék számításba, hanem csakis a festékessé vált bibéket, hiszen így összpontosíthattak a kifejezetten beporzást végző rovarokra (a szirmokat a szél is befestékezhette). Az eredmény szerint a B helyszínen 34-50 százalékkal kevesebb beporzás történt, mint az A és C helyszíneken. A beporzást 97 százalékban méhek végezték.

Poszméh repült az út mellett a kutatók által elhelyezett méhbalzsam (Monarda fistulosa) virágjára. KÉP: Chatura Vaidya U-M

A Michigan Egyetem kutatása azt is meghatározta, hogy minél szélesebb a burkolt útfelület, annál kisebb az esélye annak, hogy a beporzó rovarok képesek átjutni rajta. A három vagy több sávos utak még a nagytestű, erősebb rovarfajok számára is leküzdhetetlenek.

A kutatók azt javasolják, hogy az autópályák felett átívelő felüljárókra, legyenek azok vadátkelők, illetve gyalogos vagy közúti felüljárók, telepítsenek több virágzó növényt (akár virágládában is), amelyek segítenék a rovarok átkelését a túloldalra. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az éjszakai lepkék sokkal fontosabb beporzók, mint eddig feltételeztük róluk, olvasható a University College London (UCL) kutatásában, amely a Royal Society Biology Letters szakfolyóiratban jelent meg. A kutatás szerint a lepkék virágporszállító hálózata nagyobb és összetettebb, mint a nappali beporzóké. Ráadásul az éjszakai lepkék egy sor olyan növényt is beporoznak, amit a nappali beporzók (méhek, pillangók, zengőlegyek) nem. Azt sem tudtuk eddig, hogy a virágport a toruk hasi oldalán szállítják, így az könnyebben átjut más növényekre.

Szőlőszender virágporgyűjtés közben. Fotó: John Bebbington

A termesztett haszonnövények 60-70 százaléka esetében szükség van valamilyen állati közreműködésre a beporzáshoz, azt a szél nem képes elvégezni. A beporzókat azonban a nagy mennyiségben alkalmazott rovarirtó szerek mellett az intenzív mezőgazdaság is pusztítja. Kínában helyenként már emberek végzik a beporzást: a begyűjtött virágport ecsettel viszik fel a növényekre.

"Az éjszakai lepkék fontos ökológiai szerepére eddig nem sok figyelem jutott -- mondta Richard Walton kutatásvezető. -- Kiegészítik a nappali beporzók munkáját, segítenek abban, hogy a növénytársulások minél változatosabbak és dúsabbak legyenek. Támogatják a biodiverzitás fennmaradását, nélkülük eltűnhet több növényfaj, illetve az ezekkel táplálkozó más fajok, így egyes madarak, denevérek."

A bagolylepkefélékhez tartozik a vörös csipkésbagoly.
Fotó: Richard Walton UCL

Akárcsak más beporzók, az éjszakai lepkék száma is drasztikusan csökken világszerte. Az új kutatás rávilágít arra, hogy kritikus szintre csökkenhet a természetes beporzás mértéke, aminek fontos elemeit még alig ismerjük. Albert Einsteinnek tulajdonítják azt a jövendölést, hogy ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel élheti túl. A szólás eredetére nincs bizonyíték, de a méhpusztulásra annál több.

Az elmúlt évtizedekben egyébként több kutatás is foglalkozott a méhekkel és az általuk végzett beporzás mezőgazdasági hasznával. Pedig az éjszakai lepkéknek több faja van, mint a méheknek, és az új információk fényében szükséges is volna alaposabban tanulmányozni őket, megérteni a szerepüket, segíteni a túlélésüket.

A kutatás során a befogott beporzó rovarokról letisztogatták a virágport. A 838 éjszakai lepke (103 faj  egyedei) közül 381-en (45,5%) találtak virágport. A virágpor-keverék 47 különböző növényfajról származott, közte 7 olyanról, amelyet nappali beporzók nem szoktak látogatni. A befogott 632 méh, darázs, zengőlégy, pillangó 45 féle növényt keresett fel, az 1548 háziméh 46 féle növényt.

Így nézett ki a virágporelemzés eredménye.
The Royal Society Publishing

"A poszméhek és mézelő méhek rendkívül sikeres beporzók, de kiválogatják a legígéretesebb nektár- és pollenforrásokat. Ezzel szemben az éjszakai lepkék talán kevésbé hatékony beporzók, ám sokféleségük és nagy számuk olyan jelentőséggel bírhat a beporzásban, amiről még fogalmunk sincs. Kutatásunk rávilágított az éjszakai növény-rovar interakciók kevéssé ismert világára, amely létfontosságú lehet a vidéki táj látványa és illata, valamint az általunk termesztett növények szempontjából", mondta Richard Walton kutatásvezető.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az Egyesült Királyságban egyre több városi közút mentén, körforgalom közepén és sávelválasztóban a megszokott gyomos gyepszerűség vagy sövény helyére vadvirág magkeveréket vetnek. Az országban a 2. világháború óta a vadvirágos rétek 97 százaléka eltűnt: beépítették vagy szántófölddé alakították. Aki az országban utazgat, rengeteg harsánysárga repceföldet vagy napraforgómezőt láthat, de olyan mesebeli vadvirágos rétet, mint hajdanán, már aligha. A mai gyerekek többsége már nem is tudja, micsoda boldogság a virágok között bóklászni, hallgatni a tücsökciripelést és a méhzümmögést, rácsodálkozni a színpompás pillangókra.

Pictorial Meadows

Ezen a negatív trenden változtat a vadvirág-ültető mozgalom, amely az élővilág sokféleségének, azaz a biodiverzitásnak a gazdagításával szeretné segíteni a növényvédőszerek és más vegyszerek miatt milliószámra pusztuló beporzó rovarok túlélését. 

Minél több vegyszert használunk a haszonnövények termesztéséhez, annál több beporzó rovar fog elpusztulni, csakhogy beporzó rovarok híján nem lesz termés. Kínában helyenként már ott tartanak, hogy reggelente kis ecsettel a kezükben vonulnak ki a munkások a gyümölcsösökbe, és kézzel porozzák be a virágokat, mert a vegyszerezés és környezetszennyezés miatt nincs elég rovar ehhez. Az egész világon próbálkoznak azzal, hogy a szántóföldeken vetési vadvirágos védelmi sávokat hoznak létre, hogy a beporzó rovarokat odavonzzák és táplálják a munkavégzéshez. 

Mathias Tschumi

A rovarpusztulás visszafordításához olyan egyszerű cselekedetek is hasznosak, mint a városi vadvirágos beültetés. A brit Plantlife jótékonysági környezetvédelmi szervezet 2013 óta intéz rendszeresen felhívást a brit önkormányzatokhoz: az útszéli közterületeket vessék be vadvirágmaggal. A vadvirágnak az az előnye az útszéleken általában látható gyomos fűkeverékkel szemben, hogy nagyjából térdmagasságig nő, tehát nem zavarja a járművezetők tájékozódását. S míg a rövidre vágott fűszálak nem nyújtanak semmilyen táplálékot a rovaroknak, a vadvirágokban tengernyi nektárt találnak.

Már több mint 67 ezren írták alá azt a petíciót, amely Anglia-szerte felszólítja az önkormányzatokat, hogy vadvirággal vessék be az említett zöld sávokat, és akár a városi parkokban is alakítsanak ki minél több  ilyen területet. A rotherhami városvezetés az elsők között lépett, és óriási meglepetésükre a vadvirágos beültetés nemcsak a szemet gyönyörködtető látványt nyújt, hanem a városkasszával is baráti: a vadvirágos sávokat elegendő évente egyszer vagy kétszer kaszálni, amivel a 12,8 kilométeres beültetett szakaszon évente 23 ezer fontot tudnak megspórolni. Ez lett a szigetországban a leghosszabb "városi rét". A korábbi füvesített részeket évente akár nyolc alkalommal is kaszálni kellett. Kiderült, hogy a méheket nem zavarja a közúti forgalom, és ez fordítva is igaz: egyetlen olyan eset sem ismert, amikor méh repült volna be egy elhaladó autóba.

Pictorial Meadows

Az Egyesült Királyság úthálózata közel 396 ezer kilométert tesz ki. Ha az utak mellett, a sávok között, a körfogalmak közepén minden vadvirággal lenne beültetve, azzal elképesztő mennyiségű fenntartási költséget tudnának megspórolni. Egyúttal segítenék a beporzó rovarok túlélését, és valljuk be őszintén, az autóvezetők lelkét is felüdíti a vadvirágok látványa. 

A szervezők szerint a magánemberek is sokat segíthetnek a beporzóknak, ha a kertjükben legalább néhány négyzetméternyi területen a kertészeti áruházakban kapható vagy interneten rendelhető vadvirág magkeverékkel vetnék be a földet. A magyar weben rendelhető magkeverékekben például közönséges cickafark, apróbojtorján,kék búzavirág, réti imola, réti margitvirág, mezei szarkaláb, lyukas-levelű orbáncfű, gyújtoványfű, évelő bokros len, fehér mécsvirág, hegyi baltacím, mezei pipacs, vadrezeda, ligeti zsálya, orvosi zsálya található.

Magyarországon több nagyvárosban kísérleteznek vadvirágos ökoágyások létrehozásával, Budapest, Szeged, Hódmezővásárhely után Veszprémben is kialakítottak már "városi rétet". A téma iránt érdeklődőknek sok hasznos információt ad a könyvtárakban és antikváriumokban fellelhető Búvár Zsebkönyvek sorozat Vadvirágok kötete.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Világszerte tömegesen pusztulnak a méhek a túlzott mértékben használt és az idegrendszerükre károsan ható növényvédőszerek, betegségek, stressz és a klímaváltozás miatt. A növények beporzását más rovarok és madarak is végzik, de azok száma is rohamosan csökken: a nem háziasított beporzórovarok 40 százalékát kihalás fenyegeti. Márpedig a mezőgazdaságban termesztett növények 2/3-a beporzás nélkül nem hoz termést. Évi 46 000 milliárd forintra becsülik a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát.

Nem csoda, hogy a beporzók pótlása rendkívüli fontosságú téma. Az amerikai Harvard Egyetem 2017-ben mutatta be repülő robotméhét, azaz méhdrónját, ám az még messze van a gyakorlati hasznosítástól. Például azért, mert a beporzási munkához szenzorok, számítógépes vezérlés és nem utolsó sorban akkumulátor szükséges. A szintén amerikai West Virginia Egyetem Interaktív Robotika Laboratóriumában viszont egy rover jellegű, kerekeken guruló önvezető robotot alkottak erre a célra. 

WVU IRL

A BrambleBee ("MálnaMéh") nevű beporzó robotot elsőként szeder- és málnabokrokon próbálták ki: a robot kamerájával megkeresi és felismeri a virágokat, kinyúl a karjával, és az ecsetjét finoman végighúzza a virágon. A beporzási műveletet úgy gyakoroltatják vele, hogy a szederbokor levelei közé QR-kódokat rejtettek, ezeket kell megtalálnia BrambleBee-nek és "beporoznia".

Yu Gu, az amerikai egyetem fejlesztőmérnöke eredetileg egy NASA-pályázatot nyert meg egy olyan robot tervével, amely bármely bolygó felszínén képes mintagyűjtésre. Otthoni szomszédja viszont egy rovarkutató, aki meggyőzte, hogy alakítsa át robotját beporzáshoz, mert arra nagyobb szükség van. Azért választottak málnát és szedert, mert azokat üvegházban is lehet termeszteni, tehát ellenőrizhető a környezet a kísérlethez. 

WVU IRL

A BrambleBee a munkához először készít magának egy 3D-térképet, amelyen bejelöli az észlelt virágokat, és megtervezi a beporzáshoz szükséges leghatékonyabb útvonalat. Már a virágok észlelése sem könnyű feladat, sokkal nehezebb, mint az emberi arcok azonosítása. A virágok ugyanis csoportosan is állhatnak, egymással átfedésben, és a hatékonysághoz minél többet meg kell érinteni az ecsettel. Ugyancsak nehéz az ecsetet odamanőverezni a virágokhoz, amelyek akármilyen szögben nőhetnek. A robot képes meghatározni, mely virág van beporzásra alkalmas állapotban (teljesen kinyílva), illetve emlékszik a már beporzott virágokra is.

A tesztek során nem sikerült minden virágot beporozni, de Gu szerint "elfogadható az eredmény". Szerinte az ilyen precíziós robot arra is használható, hogy a szántóföldeken és gyümölcsösökben járőrözve észlelje a kórokozók és betegségek megjelenését, segítsen az öntözési és műtrágyaigény meghatározásában, illetve a betakarításban. Még valamire képes: adatgyűjtésre. "A BrambleBee-vel a bimbóállapottól az érett gyümölcsig figyelemmel kísérhetjük a termést, mennyiségi és minőségi előrejelzést adhatunk."

Ha kipusztulnak az élő beporzók, akkor robotok millióira-milliárdjaira lenne szükség a mezőgazdaságban, és ez egyelőre megoldhatatlannak látszik anyagi és gyártástechnológiai szempontból is. Úgyhogy inkább vigyáznunk kellene a méhekre és a többi beporzóra.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Ételeink háromnegyede nem kerülhetne az asztalunkra, ha a termő növény virágát nem porozná be egy méh, pillangó, darázs vagy gerinces állat. Munkájuk ünneplésére és segítésére hív egy új természetvédelmi kezdeményezés, amelynek keretében március 10-én több helyszínen várják az érdeklődő gyerekeket és felnőtteket országszerte és Erdélyben.

A budapesti Természettudományi Múzeum programja itt

Nemzetközi felmérések szerint a beporzó állatok tevékenysége kulcsfontosságú a gyümölcsök, gabona- és mogyorófélék, a kávé és a kakaó, de még a pamutot adó gyapot megtermelése szempontjából is. Az elmúlt években olyan mennyiségű méh pusztult vagy tűnt el a termőterületekről, hogy például Kínában egyes helyeken már kézzel porozzák be a gyümölcsfákat, de az Egyesült Államokban is dollármilliárdokat költenek a termesztett növények beporzására. Ha forintosítani akarnánk azt a munkát, amelyet a beporzó állatok végeznek el, évente nagyjából 46 ezer milliárd forintra lenne szükség hozzá.

A beporzókat három tényező fenyegeti (külön-külön, illetve együttesen): a mezőgazdaságban használt tengernyi vegyszer, a monokultúrás ültetvényrendszer (amikor egyféle növényt termesztenek óriási területeken), illetve a globális felmelegedés. Az ELTE természettudományi karáról indult új kezdeményezés, a Beporzók napjának az a célja, hogy minél több emberben tudatosodjon, mennyire változatosak – és sérülékenyek – az evolúció során állatok és növények közt kialakult beporzó kapcsolatok. A beporzó rovarok tömeges pusztulása az egész emberiséget érintő probléma. 

A beporzás legfontosabb résztvevői a méhalkatúak csoportjának fajai, melyeknek csupán egyike a közismert háziméh. Ez a rendszertani csoport közel húszezer méhfajt tartalmaz. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak. A háziméh nem pótolja őket.

A program arra hívja fel a figyelmet, hogy bármennyire is kicsinek érzi magát az egyes ember a globális problémákkal szemben, ám lokálisan tud segíteni a helyzeten. Például ha a saját kertjét rovarbaráttá alakítja rovarhotel ("darázsgarázs"), méhecskebölcső építésével.

Az első Beporzók Napjának megünneplésére számos magyarországi és határontúli felsőoktatási intézmény, kollégium, iskola, óvoda jelentette be, hogy saját intézményén belül szervez a mozgalomhoz kapcsolódó programot. A szélesebb közönséget vendégül látó rendezvényeken minden érdeklődőt, kicsit, nagyot, fiatalt, időset szívesen látnak a szervezők. Az eseménynaptár folyamatosan bővül, ide kattintva látható.

Néhány ízelítő:
- Budapest: Tavaszköszöntő beporzó ünnep a Magyar Természettudományi múzeumban, március 10-én 10-14 óráig
- Kolozsvár: Beporzók napja – Ziua polenizatorilor, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet, Az ezerarcú természet csodái – interaktív játszóház közös rendezvénye: március 10; 10:00-15:00, Mikó kert, BBTE Biológia és Geológia kar
- Pécs: „Környezeti Nevelési Módszerek a Terepen és Teremben”, műhelymunka pedagógusok számára a Beporzók Napja keretén belül. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület rendezvénye, március 10-én 9:00-10:00 között.
- Őriszentpéter: Őri Alapítvány rendezvénye
- Verőce: a Civil Verőce mozgalom kerek programja

A projekt kezdeményezői magánemberek: Györfy Borbála – az ELTE TTK Tudománykommunikáció mesterszakos hallgatója. Ökológus diplomáját a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerezte. Olyan kommunikációs csatorna megteremtését tűzte ki céljául, mely a természetvédelmi szakemberek és a mindennapi emberek közti szakadék áthidalására szolgál, egy közös cél elérésének reményében.
Dr. Vásárhelyi Tamás – biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusa, az ELTE TTK címzetes docense. Évtizedek óta környezeti nevelő, tudományos ismeretterjesztő. Januárban közreadott kezdeményezésüket az államigazgatás, a tudományos élet és a civil szervezetek, valamint közoktatási intérmények és magánszemélyek részéről sokan támogatják.