Akár részt vettél a műanyagmentes július nevű akcióban, akár nem, az augusztus ideális lehet ahhoz, hogy nagyobb léptékben is kipróbáld magad. Mégpedig a nullahulladékos életmódra való átállással. Különösképpen azért, mert 2019-ben már július 29-én elérte a világ az idei túlfogyasztási napot, vagyis december 31-e előtt ennyivel használtuk el a Föld idei évre elegendő erőforrásait. Úgy élünk, mintha a források tekintetében 1,75 Föld állna a rendelkezésünkre. Változtatnunk kell a fogyasztási szokásainkon, amíg nem késő.
Egy biztos: a nullahulladékos életmódra való átállás során érdemes fokozatosan bevezetni a változtatásokat, akkor könnyebben fog menni. Ehhez ajánlok 10 tippet!
Mi is az a nullahulladékos életmód? Egyszerűen megfogalmazva: hogy hétről hétre üres maradjon a konyhai szemetesed. Összetettebb válaszként pedig az a lényege, hogy nullahulladékos háztartásként a körkörös gazdaság részévé válsz. Ebben arra törekszenek az egyszeri vásárlás-fogyasztás helyett, hogy a termékek használati élettartamát a lehető legtovább meghosszabbítsák. A nullahulladékos életmódról a magyar nyelvű weboldalakon is sok hasznos ötletet olvashatsz, találsz kifejezetten erre szakosodott családi blogokat is.
A körkörös gazdaság jegyében vásárlás helyett kölcsönözz, kidobás helyett javítsd meg, alakítsd át vagy ajándékozd el a tárgyakat, illetve gondoskodj az újrahasznosításukról, hogy az alapanyaguk ne vesszen kárba, ne kerüljön hulladéklerakóba vagy -égetőbe. Ezzel nemcsak a nyersanyagokkal és az energiával takarékoskodsz, hanem csökkented a környezetszennyezést is.
A nullahulladékos életmód elsőre riasztóan bonyolultnak tűnhet, épp ezért ajánlatos apránként áttérni rá. Lehet, hogy lesz olyan eleme, amelynek megvalósítására nincs módod -- semmi vész! Senki sem 100 százalékos: ez az életmód nem a perfekcionizmusról szól, hanem a jobb döntésekről, amelyek közelebb visznek a célhoz.
A szemléletváltáshoz íme egy alapgondolat: mostantól a "szemét" kifejezések helyett használd a "másodlagos nyersanyag" kifejezést. Lásd meg az újrahasznosítás lehetőségét minden hulladékban!
10 tipp az átálláshoz
1. Írd le, hogy miért választod a nullahulladékos életet:
ezzel meg is erősíted az elhatározásodat, és az írás afféle referenciaként szolgálhat, ha lankadna a lelkesedésed. Van, aki a környezetvédelem okán válik nullahulladékossá, más pénzt szeretne spórolni ezzel vagy elkerülni a műanyagokban lévő méreganyagokat. Minden ok megfelelő. Utána érdemes a heti fogyasztásod és programjaid alapján újrahasznosítási tervet is készítened. Például ha anya szelektálja a hulladékot, akkor apa elviszi a gyerekekkel a legközelebbi zöld szigetig vagy lakossági hulladékudvarig, lehetőleg autó használata nélkül. Ha az egész család részt vesz benne, sokkal könnyebb lesz tartani.
2. Először az egyszer használatos holmiktól szabadulj meg:
akármerre nézel, mindenütt bukkanhatsz “szemét”-re. Érdemes ezért először az egyszer használatosakra fókuszálni, amelyek főleg műanyagból készülnek, és leggyakrabban a konyhában találkozol velük. Nézd végig alaposan a heti konyhai hulladékot (pláne, ha szelektíven rakod ki a kukába), hogy mi van benne, mit lehetne elhagyni belőle.
3. Bevásárláskor legyél körültekintő:
a legtöbb hulladékot a heti bevásárlással visszük haza. Műanyagzacskó, PET-palack, habtálca, hagymaháló, ilyen-olyan flakon. Először is vigyél textilszatyrot a bevásárláshoz, aztán pedig tervezd át a folyamatot: három kicsi tejföl helyett vegyél egy nagyot, a védőgázas csomagolású felvágott helyett szánj pár percet sorbanállásra a csemegepultnál. Ha többet veszel olcsóbban, a felesleget otthon porciózd ki és fagyaszd le -- akár a sajtot is! Tisztítószerekből és fürdőszobai termékekből keress olyat, ami újratölthető. Folyékony szappan helyett használj tömbszappant, sokkal zöldebb!
4. Használd, amid van:
nem kell új dolgokat venned a nullahulladékos élethez. Remek ételtároló lehet befőttesüvegből, de még a limonádékészítéshez is használhatod. Egy régi póló portörlőként szolgálhat tovább. Legyen az a célod, hogy egy-egy tárgyat minél többféle módon és célra használj.
5. Elsődlegesen használt holmikat vásárolj:
tele van az internet újszerű állapotú holmikkal, illetve a használtruha-boltok is remek darabokat kínálnak. Nyilván egy kicsivel több időt kell rászánni, de minőségben sokkal jobbat találhatsz, sokkal kevesebbért, mint amennyibe neked újonnan kerülne az adott tárgy. Ha second hand módon vásárolsz, rengeteg értéket megmentesz attól, hogy hulladéklerakóban végezze, és így csökkented a környezetterhelést. Ugyanakkor nagyon sok pénzt megtakarítasz! TIPP: legyen egy kis listád arról, mire is kell vadásznod, pl. fehér tornapóló a gyereknek, mást pedig lehetőleg ne vegyél. Nem cél a gyűjtögetés, a használt holmik felhalmozása.
6. Becsüld meg azt, amid van:
a mai fogyasztásközpontú világban hajlamosak vagyunk mindent azonnal kidobni, ha már nem tökéletes a külseje vagy valami kis hibája van. Ha bemész egy turkálóba, találsz olyan ruhákat , amelyeket szemlátomást csak azért dobtak be, mert az eredeti gazdájuk lusta volt kimosni őket. Te ne legyél ilyen, hanem válj a tárgyaid gondoskodó tulajdonosává: varrd meg, javítsd meg, újítsd fel azt, ami még menthető. A megfelelően gondozott tárgyak ráadásul sokkal tovább kitartanak.
7. Nézz utána, mit készíthetnél el magad:
akinek van ehhez ideje és kedve, megpróbálkozhat háziszappan-főzéssel, kiválthatja az egyszerhasználatos műanyagflakonokba csomagolt tisztítószereket saját keverésűekkel. Készíthet garantáltan tartósítószermentes és csökkentett cukortartalmú müzliszeletet, megvarrhatja a gyerek alvózsákját régi paplanhuzatból stb. Ülőgarnitúra készülhet raklapokból is. Kedved volna, csak időd nincs? De ha nem kell elmenned ezeket bevásárolni, akkor máris nyertél egy órát, nem igaz?
8. Építs kapcsolatot a helyi közösségeddel:
legyél valós hatással arra, ahogy éltek. A közösségi oldalakon szervezhetsz családtagjaiddal és barátaiddal csoportos garázsvásárt a kinőtt-megunt holmik eladásához, kereshetsz megbízható zöldség- és gyümölcstermesztő gazdákat, de még friss tojást és pékárut is találsz. Ha van megfelelő terület, az önkormányzat engedélyével kialakíthattok egy kis veteményest is: az ilyen közösségi kertnek elsősorban nem a mennyiségi termelés a célja, hanem a pihenés, a közösségépítés. Tudományos felmérések szerint azok a gyerekek, akik nyaranta besegítenek a konyhakertben, sokkal több zöldséget esznek a kortársaiknál -- még egyetemistaként is!
9. Kezdj komposztálni:
ezzel nagyon sokat segítesz a környezetnek. A konyhai zöldhulladékot felaprítva egy nagyobb cserépben is komposztálhatod, vagyis elég egy erkély, nem kell feltétlenül kert a komposztáláshoz. Ügyelj arra, hogy a bekerülő szárazanyag (pl. használt nyúlalom, papírzsebkendő, szalvéta, vécépapír-guriga stb.) aránya ⅓-a legyen a nedves anyagénak (zöldségek és gyümölcsök héja, csutkája stb.). Ettől nem rohadni fog a komposztod, hanem megfelelően érni. A cserepes és szabadföldi virágaid, növényeid hálásak lesznek érte. Itt olvashatsz arról, hogy három virágcserépből hogyan készíthetsz komposztálóedényt az erkélyre, lépcsőházba.
10. Adományozd el a nem használt holmikat:
legyen az egy régebbi, de még működőképes turmixgép vagy a gyerekek kinőtt ruhái, játékai, nehogy kidobd! Hidd el, hogy azoknak még igenis fog örülni valaki. Gondolj arra, hogy egyetlen póló és farmernadrág előállításához az alapanyag megtermelésétől kezdve a kész termék előállításáig több mint 20 ezer liter vízre van szükség! A divatipar a második legszennyezőbb iparág a kőolajipar után. Az energiaigényes divatipar a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 10 százalékáért felelős.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna