Szükségem volna egy zuhanykabinra, amit megfizethető alapanyagokból magam is elkészíthetek, nem nagy súlyú és könnyen tisztítható.

Elkezdtem keresgélni a neten, és nemcsak a leendő zuhanykabinomhoz találtam szuper tippet, aminek a lyuggatott csövekből álló B-verzióját a kertben is használhatom a slaggal, hanem egy sor más használati tárgyhoz.

Mint ez törülközőszárító. Legtöbbjük kivitelezése nem bonyolult, vagy legalábbis nem néz ki annak. 

Ami a hozzávalókat illeti, a kondenzvízhez való 32 mm-es merev falú műanyagcső megfelelőnek látszik, leginkább azért, mert UV-álló, bírja a felületét érő vegyszereket (rendszeres tisztítás!), és árban sem vészes.

Az összekötő idomokkal persze ügyeskedni kell egy kicsit, mert pont azt a háromutas idomot nem találtam a neten, ami a kocka alakú zuhanykabinváz sarkaihoz kellene. Sebaj, T-idomokkal és pluszban hozzákötött 90 fokos idomokkal meg lehet oldani a helyzetet. 

Az alábbiakban még néhány lenyűgöző ötletet mutatok PVC-csőre, személyes kedvencem a PVC-cső+ragasztószalag kajak, de a praktikus szennyesválogatón, az íróasztalon és a kerti napvédő sátoron is nagyon elgondolkodtam. Most már csak azt kell kitalálnom, miből legyen a zuhanykabinom fala: plexiből vagy hobbiüvegből...

A PVC-vázra erős műanyagfóliát feszített a készítő, majd azt bevonta "kacsaragasztóval", azaz a Duct Tape nevű ragasztószalaggal. A kenu elkészítése ide kattintva megtekinthető.

Ebben az ötrekeszes szennyestartóban szennyezettség, mosási hőfok és szín szerint is lehet szeparálni a mosnivalót. Elkészítése ide kattintva!

Pont olyan magasságú lesz az asztal, amilyennek mi akarjuk, ha magunk csináljuk, és még költségtakarékos is. Részletes leírás ide kattintva!

Egy kiszuperált lepedő kellett csak a vázra, és máris árnyékban játszhatnak a legkisebbek a kertben. Részletek itt!

Ez ám a strapabíró ajtórács, ami ráadásul töredékébe került annak, amit a kereskedelemben lehet kapni. Elkészítése ide kattintva!

Hangulatos kerti pavilon PVC-csőből és olcsó tüllfüggönyökből. Elkészítése ide kattintva megtekinthető.

50 ötlet az Instructables barkácsoldalon található, a képek pedig a HomeImprovement, a OneCrazyHouse és a DIYCraftsy oldalakról származnak, ahol több tucat további ötletet megnézhetsz.

HKZs

A holland Iris van Herpen tervező munkáira jellemző, hogy keveri a divat és a tudomány elemeit ruhái megalkotása során. Pár napja mutatta be a párizsi divathéten Earthrise nevű kollekcióját, amellyel a tengeri élővilág védtelenségére próbálja felhívni a figyelmet. Nem csupán azzal, hogy a ruhák vízi motívumokat és színeket idéznek, hanem azzal is, hogy több ruha alapanyaga újrahasznosított műanyaghulladék. Ilyen például a kézzel vágott korongokból álló alábbi ruha is: 

A lenti, lézervágott elemekből szabott ruha a csipkézett korallokat idézi, a lézervágás tervezésében Rogan Brown papírművész közreműködött.

Íme még két ruha, amelyekhez egyesével vágta ki a darabokat:

Akárcsak ez:

Íme egy másik lézervágott, lehetfinom ruhaköltemény:

Ezeket a ruhákat is a tenger ihlette:

A lenti kék ruha kinetikus kardíszeit (ld. a poszt alján a videóban!) Casey Curran tervezte, a különleges körömdíszeket pedig Eichi Matsunaga.

A különleges arcékszereket James Merry készítette, érdemes rákattintani. Itt lent pedig a ruhakollekciót bemutató videó tekinthető meg:

via This Is Colossal

HKZs

Az incineráló technológia lényege, hogy a vizeletet és székletet elégeti a vécékészülék aljában lévő minikohó. Vagyis nem kell hozzá sem bejövő vízvezeték, sem kimenő szennyvízvezeték. Ennek is köszönhető, hogy az égetős vécé nagyon kelendő például a skandináv országokban, Kanadában és Ausztráliában, ahol a mindentől távol lévő farmokon vagy hétvégi házakban alkalmazzák, de akár lakókocsiban is.

Ez csak egy illusztráció, a valóságban másképp működik
az égetős vécé, görgess egy kicsit lejjebb.

Van, ahol nem is lehet más módon megszabadulni a salakanyagtól környezetbarát módon, hiszen bizonyos helyeken még a komposztáló vécé sem megoldás. Az égetős vécét a norvég környezetvédelmi hatóság bevizsgálta, minimális a légszennyező kibocsátása. Na és persze azért is jó az égetős vécé, mert amihez nem kell víz, az nem is fagy be télen. Ezért (és az öko szemlélet miatt) alkalmazzák az égetős vécét például az antarktiszi kutatóbázison, mint a belinkelt videón meg lehet nézni.

Ez az elektromos égetős vécé (Cinderella márka) metszeti képe,
pirossal jelezve a fűtőszálakat a hőszigetelt minikohónál. 

Az incineráló vécé a salakanyag elégetéséhez szükséges energiát elektromos áramból vagy PB-gázból nyeri. Égetés után minimális hamu marad, fejenként hetente egy bögrényi. Ez az égetés miatt steril, úgyhogy vagy elássa az ember, vagy magával viszi az első kommunális hulladékgyűjtőig, és nyugodtan beledobja. Az elektromos égetős vécében fűtőszál fut körben az égetőedényben, 1800-2200 watt szükséges az égetéshez, elvileg napelemmel is megtermelhető a vécé energiaigénye.

Norvégiában az elmúlt 20 évben közel 70 ezer égetős vécét adtak el, ott azért is népszerű, mert a hegyi folyókból tiszta és olcsó elektromos energiájuk van. A gázos verzió palackos propángázzal működik, egy 9 literes palack (kb. 1,2 m3) mennyiségű gázzal akár 100 "lehúzást" el lehet égetni. Továbbá mindkét verziónál kell 12V egyenáram a ventilátornak. 

Lakókocsiban mosdó alól kihúzható égetős vécé.

A vécé használata a következő: használat előtt egy speciális papírtölcsérrel ki kell bélelni a csészét, víz nélkül ezzel lehet tisztán tartani. Amint elvégezte az ember a kis- és/vagy nagydolgát, lehajtja a vécé fedelét, megnyomja a start gombot, és onnantól a vécé automatikusan teszi a dolgát: kinyílik a minikohó teteje, beleesik a papírtölcsér a tartalmával együtt, felfűt a kohó és elégeti az ürüléket. A gyűjtőtálcába kerülő hamut néhány naponta ki kell üríteni, erre figyelmeztet a készülék. A ventilátor minden szagot kiszív a vécéből egy katalitikus szűrőn keresztül, és továbbítja a kéménybe. 

A gázpalackos változat akár tíz fő után is eltakarít.

Az égetős vécé ára modelltől és üzemeléstől függően 660 ezertől 1,4 millióig terjed forintra átszámolva (plusz aztán a papírtölcsér). Egy vécé átlagosan egy négyfős család kiszolgálására képes, óránként 3-4 használatot számolva. Az égetést számítógép vezérli, hogy optimális ideig tartson és 100% hatásfokú legyen. Az égetés nem jár szag- vagy zajhatással. A készülékek 2 vagy 3 év garanciával rendelkeznek. Ide kattintva egy összehasonlító táblázatot lehet megnézni angol nyelven a legismertebb elektromos égetős vécékről.

Aki viszont továbbra is a komposztáló vécék iránt érdeklődik, olvassa el korábbi cikkünket ezen a linken.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Méghozzá ingyen! A könyvtárosok ugyanis arra gondoltak, ahhoz, hogy egy átlagember el tudja dönteni, összespórolná-e a pénzt egy elektromos kerékpárra vagy teherhordó triciklire, először szeretné azt kipróbálni.

Így aztán a helyi klímastratégiai civil program által az EU-tól (70%) és a helyi önkormányzattól (30%) gründolt keretből beszereztek három e-triciklit a kedves olvasóknak: két dobozosat (belefér a heti bevásárlás) és egy riksát, amellyel maximum két fő szállítható.

KÉP: Joensuu Climate

A könyvtár sajnos kicsit messze van tőlünk, a finnországi Joensuu városában. 2021 májusa óta a nagykorú könyvtártagok egy-egy hétre díjmentesen kikölcsönözhetik a háromkerekű elektromos kerékpárokat, és az érdeklődés töretlen - nyilatkozta a médiának Miia Oksman helyi könyvtáros. Konkrétan sorban állnak az emberek. 

Ez teljesen érthető is. Egy elektromos kerékpár árcéduláján Magyarországon is hatjegyű szám áll, jó lenne többféle élethelyzetben is kipróbálni, mielőtt kifizetnénk az árát. Bírja-e majd azt a durva emelkedős szakaszt hazafelé? Tudom-e elég ügyesen gyorsítani vagy fékezni? Hány kilométer után merül le az akksi?

Az ilyen kérdések többségét valószínűleg nem is azok teszik fel, akik gyalogos-tömegközlekedéses életről váltanának elektromos kerékpárra, hanem azok, akik autóból szállnának át a nyeregbe.

A finn könyvtári rendszerben a kerékpár elég gyakori kölcsönözhető tételnek számít. Nemcsak könyveket tartanak, hanem a lézervágótól a varrógépen át a zongoráig egy sor olyan eszközt is, amire alkalmanként mindenkinek szüksége lehet. Elektromos kerékpárt egyelőre csak Joensuuban lehet kölcsönözni. A könyvtárból kölcsönözhető minden tétel ingyenes, nincs letéti díj sem, viszont ha sérülés esik a kölcsönzött tételen, azt meg kell téríteni. 

A joensuui könyvtár szeptemberre használati statisztikákkal készül, hátha azok nyomán más finn könyvtárak is felveszik kínálatukba az elektromos kerékpárt. Joensuu jelentős egyetemi város, Európa erdészeti fővárosának is nevezik, mivel itt található az Európai Erdészeti Intézet. A 76 ezer lakosú város 2025-ig szeretné elérni a karbonsemlegességet, ehhez biztos nagy lökést ad, ha egyre többen ülnek át autóból elektromos kerékpárra. Valószínűleg többen tennék ezt (pláne egy kis kormányzati segítséggel), mint ahányan belsőégésű autóból elektromos autóba. 

HKZs

Egy friss tudományos kutatás szerint a klímaválság miatt a közeljövőben Európa-szerte arra kell készülni, hogy a nagy mennyiségű csapadékot adó, intenzív viharzónák egyre lassabban haladnak a kontinens felett. Vagyis gyakrabban előfordulhat, hogy nemcsak egy órát tart a zivatar, hanem egész nap szakad az eső. Ennek az elmúlt napokban voltunk tanúi.

KÉP: Pexels

A hirtelen lezúduló csapadéközön túl gyorsan duzzasztja fel a patakok-folyók vízszintjét, amitől villámárvíz önti el a településeket. Amelyekben ráadásul a mindenütt burkolt útfelületek sem képesek elnyelni a tengernyi vizet.

Ez ellen már számos megoldást kitaláltak, például a vízáteresztő burkolatot vagy az extra csapadékot megfogó esőkertet (rain garden, itt írtam róla korábban részletesen). 

Az ilyen ötletek szimbiózisa a szivacsváros (Sponge City), amelytől Kínában várják a villámárvizek mérséklődését. A koncepcióval Kongjian Yu professzor állt elő 2013-ban, aki az emberéletek megmentése érdekében a nagyvárosokat óriás szivacsokká alakítaná. A tervekben országos szinten 30 szivacsváros kialakítása szerepel, amelyek a csapadék 70 százalékát képesek lennének megfogni és újrahasznosítani.

Így néz ki a Tongnan Dafo templom lápos parkja
Chonqqing városban, amely 2021-ben elnyerte az
AZ Landscape Architecture Awards díjat. KÉP: Turenscape

A szivacsváros lényege, hogy a beépített területek különlegesen kialakított parkokkal váltakoznak. Ezekben a parkokban nem pázsit van (hiszen a fűszálakon elfutnak a vízcseppek, tehát nem kötik meg a csapadékot), hanem olyan eső- vagy viharkertek, amelyek begyűjtik, megtisztítják és tárolják a csapadékot, amíg az lassan le nem szivárog a mélyben lévő természetes vízgyűjtő rétegekbe, vízbázisokba.

Qunli Park: 30 hektáros esőkert kínai Haerbin városban.
KÉP: Turenscape

A szivacsvárosnak köszönhetően:
1. kevesebb csapadék marad a városok és elővárosok burkolt felületein (és nem is mossa le az áradás a magasabban fekvő területekről a talajt),
2. elkülönül a csapadékvíz és a szennyvíz (nem egyazon csatornarendszerbe kerülnek),
3. növekszik a beépített területeket hűtő zöldfelületek aránya, fokozódik a természeti sokszínűség (biodiverzitás), javul az emberek életminősége,
4. csökken a városi áradások intenzitása és gyakorisága.

Cölöpökön álló gyalogutak és pihenőstégek
a Tianjin Qiaoyuan lápos parkban. KÉP: Turenscape

A szivacsváros jellemzői:
1. olyan zöld területek, amelyek csatornákon, tavakon és más víziutakon kapcsolódnak egymáshoz -- nem pusztán vízgyűjtő rendszer, hanem különlege parkok sora, amelyek rekreációs teret nyújtanak a lakosságnak, és életteret adnak a helyi állat- és növényvilágnak,
2. zöld tetők, amelyek lassítják a csapadék lefutását, és természetes módon szűrik a vizet, mielőtt az továbbhaladna a talaj felé,
3. vízáteresztő felületek városszerte: a csapadékot felfogó és tisztító, zölddel beültetett bio-mocsarak; vízáteresztő burkolattal burkolt utak és járdák, amelyek lehetővé teszik a biztonságos közlekedést, de közben engedik a vizet leszivárogni a mélyebb rétegekbe; olyan felszín alatti talajcsövezés (drénezés), amely a burkolt felületekre hullott csapadékot továbbítja a zöld területek felé,
4. víztisztítás és vízújrahasznosítás, beleértve a lakossági szürkevíz (ilyen például a kézmosás vagy zuhanyozás utáni enyhén szennyezett víz) újrahasznosítását, ösztönzi a lakosságot a személyes víztakarékosságra kampányok és a vízdíj által, okosmonitor-rendszer kiépítése, amely a vízelvezető rendszer meghibásodását figyeli, illetve a nem hatékony vízhasználatot.

Szabadon eláraszthatja a folyó a Yanweizhou Parkot Jinhua városban, hiszen épp úgy tervezték meg. KÉP: Turenscape

A szivacsváros előnyei:
1. több tiszta víz a város számára a folyamatosan és biztonságosan újratöltött természetes vízgyűjtőkből, 
2. tisztább talajvíz, amellyel megelőzhető a természetes vizek károsodása,
3. az áradások kockázatának mérséklése, ami javítja a klímaválsággal szembeni ellenállóképességet,
4. kisebb teher a szennyvízrendszeren, hiszen a régi csatornákat nem ilyen terhelésekre méretezték,
5. zöldebb, egészségesebb, esztétikusabb zöld területek a város közepén is, amelyek a környék ingatlanpiaci értékét is növelik,
6. gazdagabb biodiverzitás, több növény- és állatfaj túlélése biztosított az esőgyűjtő parkok körül.

A fenti összeállításban szereplő képek a Turenscape kínai tájépítész iroda tervei alapján készült létesítményeket mutatják. A cég kínai és angol nyelvű honlapján további lenyűgöző fotók láthatók. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Mind többen vásárolnak elektromos autót, és ezzel egyre problémásabb szabad töltőállomást találni a városban. Ha pedig útközben kellene tölteni az autót, az egyéb kényelmetlenségekkel is járhat (időveszteség, útvonal áttervezése stb.). Egészen addig, amíg el nem készül egy szöuli mérnökcsapat fejlesztése: a drón, amely odarepül az autónkhoz, és akár parkolás közben bárhol, akár menet közben képes tölteni az akkumulátort.

A dél-koreai fejlesztők (Joonpyo Hong, Jayoung Koo, Yang Dong Wook és & Dongjae Koo) NEBO-nak nevezték el töltődrónjukat. Az autó érintőképernyős fedélzeti rendszerére (és okostelefonra is) készített alkalmazással megrendeljük a drónt.

Ez érkezéskor kamerájával és ultrahangos segítséggel azonosítja az autónkat, leszáll a tetejére és elektromágnesekkel rögzíti magát.

Majd mágneses indukciós töltéssel elkezdi tölteni az akkumulátort.

Hasonló elv alapján, mint az útburkolatba süllyeszthető indukciós töltő, amely szintén vezeték nélkül is menet közben képes tölteni az akkumulátort.

A drón rotorjai úgy néznek ki mint a lapát nélküli ventilátorok, és feltehetőleg hasonló elv alapján működnek: beszívják a levegőt az egyik oldalon, a gyűrűs nyíláson körben felgyorsítják a levegő áramlását, majd kinyomják a megfelelő irányba.

Eközben a drón körüli levegőtömeg is bekerül a légáramba, vagyis sokkal erőteljesebbé válik a rotor működése. Parkolóállásban a drón behúzza a rotorokat.

A NEBO nemcsak arra lesz képes, hogy odarepüljön egy járműhöz töltésre, hanem például hogy menet közben érkezve elkezdje tölteni az autót, és közben elnavigálja a legközelebbi töltőállomásra. Amikor a feladatát elvégezte, felszáll és visszarepül a bázisállomására. 

Nyilvánvalóan ilyen drónokhoz országos hálózatot érdemes kiépíteni, ahol tárolni és tölteni lehet a drónokat.

De mivel NEBO sokkal kisebb, mint egy autó, azért egy autónyi helyen akár tíz drónt is lehet tölteni: máris kifizetődő lenne a bázisállomások hálózatát kiépíteni. 

HKZs

Az északi féltekén az elmúlt évezredekben a kelmegyártók arra fókuszáltak, milyen anyagokkal tudnák minél melegebben tartani a vásárlóik testét. A klímaválság miatt azonban ezen a téren is szemléletváltásra van szükség: mindenkit az érdekel, hogyan és mibe öltözzünk a nyári fullasztó hőségben. 

Ez a fehér póló biztos kellemes viselet a hőségben, de még nem az, amiről a cikk szól, azt lásd lejjebb. KÉP: Unsplash

Ebben jelenthet segítséget egy különleges "tükör" anyag: az ebből készült póló úgy néz ki, mint a hagyományos, ám képes a testünket akár 5 fokkal lehűteni, számol be a fejlesztésről a Science magazin.

Nyári ruházat tervezésekor a két leggyakoribb szempont: vagy legyen világos színű, amely visszaveri a látható fény tartományába tartozó napsugarakat, vagy fokozott mértékben képes elvezetni a test hőjét, ezáltal segíti a lehűlést.

A Stanford Egyetem kutatói épp ilyen kelmét terveztek: a test által kibocsátott közepes (3-8 µm) hullámhosszú infravörös sugárzást (mid-infrared radiation, MIR) átengedi, ezáltal legalább 3 Celsius-fokkal hűti a viselőjét. A kelme 45 mikrométer vékony, ez nagyjából harmada egy könnyű lenvászonnak. Épp ez a hátránya: a túl vékony anyag fokozottan sérülékeny.

Két kínai mérnök, Ma Yaoguang (Zhejiang University) és Tao Guangming (Huazhong University of Science and Technology) ezen a fonalon indult tovább: az általuk továbbfejlesztett anyag már 550 mikrométer vastag, és képes arra, hogy a test által kibocsátott MIR-t először elnyeli, majd a külvilág felé kiengedi. 

A képen  egy olyan póló látható, amelynek bal oldala
hagyományos pamutból, jobb oldala viszont
az új tükörkelméből készült. Jól látszik a színek alapján,
mennyivel hűvösebb hatást kelt az új kelme. KÉP: Science

Az alapanyaghoz politejsavat, mesterséges szálat és titánium-dioxid nanorészecskéket használtak fel. A politejsav biológiailag lebomló műanyag, amelyet növényekből (például gabonaszárból) állítanak elő tejsavas erjesztéssel. A titánium-dioxid nanorészecskék visszaverik az ultraibolya, a látható és a közeli infravörös sugarakat, ezáltal fokozzák a hűtő hatást. A mesterséges szál pedig összefogja a többit.

Optikai értelemben ez egy tükör, noha teljesen átlagos kelmének látszik. Tapintásra olyan, mint a pamutanyag, és a két feltaláló szerint nagyjából ahhoz fog közelíteni az ára is: legfeljebb tíz százalékkal lehet drágább, mint az átlagos módon gyártott kelmék. 

HKZs
 

Ma már minden ismeretlen növényt gyomnak hiszünk, de pár generációval ezelőtt egy átlagember akár száznál több növényt ismert, tudta, mire valók. Ilyen például a nagy útifű és a tyúkhúr. Előbbiből nyers pakolást, utóbbiból főzött balzsamot készíthetünk nagyon egyszerűen.

KÉP: Mother Earth News

1. A nagy útifű (Plantago major) Európában, illetve Ázsia egyes részein őshonos.

Nagy ovális levelei nyersen és megfőzve is ehetők. Külsőleg alkalmazva a levelekben lévő flavonoid, terpenoid, glikozid és tannin vegyületek gyulladáscsökkentő, sebgyógyító és fájdalomcsillapító hatásúak.  

Viszkető, bepirosodott rovarcsípésre úgy lehet alkalmazni, hogy az alaposan megmosott leveleket késes mixerrel ledaráljuk (mint egy pestót), és rákenjük a csípés helyére. Az útifű-pestó hűtőszekrényben néhány napig eláll. Jégkockatartóba téve le is fagyaszthatjuk, és szükség esetén kiveszünk belőle egy-egy kockát, amit eldörzsölünk a viszkető, bepirosodott bőrön.

2. A tyúkhúr (Stellaria media) szintén őshonos Európában, tényleg minden kertben ott virít kora tavasztól.

Szintén ehető növény, friss hajtásait nyersen salátaként fogyaszthatjuk, de készülhet belőle krumplis leves is. Teája csökkenti a koleszterinszintet, javítja az epeműködést, a népgyógyászatban a légúti betegségekre is ajánlják. Külsőleg sebgyógyító hatása okán alkalmazható.

A balzsam elkészítése a következő: két nagy marék tyúkhúrt összetépkedünk, egy tálcán elterítünk, és hagyjuk másnapig megfonnyadni. Ugyanannyi mennyiségű (kb. 2 dl) jó minőségű étolajjal simára turmixoljuk. A keveréket hőálló tálba öntjük, és forróvizes fürdő felett óvatosan felforrósítjuk (nehogy füstöljön!). Utána hagyjuk kihűlni. Ismét felforrósítjuk, ismét hagyjuk kihűlni. Ezt legalább 24 órán át ismételjük, hogy a tyúkhúrban lévő hatóanyagok teljes mértékben kioldódjanak az olajba. Ezután a még meleg keveréket leszűrjük, hogy megkapjuk a zöld színűvé vált olajat. Ekkor szintén forró vízfürdő felett felolvasztunk 25-30 g méhviaszt, és hozzákeverjük a meleg olajhoz. MInél több méhviaszt teszünk az olajhoz, annál szilárdabb lesz a balzsam. Az így elkészített balzsamot áttöltjük zárható fém- vagy üvegtégelybe, és hagyjuk kihűlni, megdermedni (ez a kép látható fent). Hűvös, fénytől védett helyen tárolva a kész balzsam akár egy évig megőrzi minőségét. 

Forrás: Healthline, Mother Earth News

HKZs