"Ha Amszterdamban újépítésű lakást akarsz venni, akkor ott is kell laknod", ez az üzenete annak a törvénytervezetnek, amellyel szeretnék kizárni a lakásbizniszből azokat, akik csupán kiadási célra vásárolják meg az új lakásokat. Ezzel is mérsékelni szeretnék a holland fővárosban is egyre magasabb albérletárakat.
A törvénytervezet a szakértők szerint simán át fog menni, de számos részlete még nem végleges: például hogy a tulajdonosnak mennyi ideig kell az új lakásban élnie. Az viszont biztos, hogy Amszterdamban ezzel a törvénnyel azt a réteget juttatnák lakhatási lehetőséghez, amelyik mindinkább kiszorul a megfizethető lakáspiacról: a középosztályt, olvasható az amerikai Citylab urbanisztikai folyóiratban.
Ez a réteg mindenki számára ismerős okok miatt van bajban. Hollandiában meglehetősen magas, 67 százalék a saját tulajdonú ingatlanban élők száma az össznépességből (2014-es adat). A középosztálybeliek régebben képesek voltak lakást vásárolni maguknak, ám kiszorították őket az árak felhajtásával azok az ingatlanbefektetők, akik a megszerzett lakásokat albérletként adják ki. Ezek a középosztálybeliek a mostani árakon már nem tudnak lakást venni, úgyhogy beragadnak az albérletekbe.
Az új törvény nem akadályozza meg az olyan ingatlanberuházásokat, amelyek során eleve bérlakás céljára épülnek társasházak, csak ezeket a jövőben előre be kell jelenteni és erre a célra engedélyeztetni. Amszterdamban már 2017-ben elkezdődött a lakáspiac újraszabályozása azzal a tervezettel, amely lefektette, hogy az újépítésű lakások 40 százalékának valamilyen mértékben önkormányzati tulajdonúnak kelle lennie, másik 40 százaléknak pedig elérhetőnek a középosztály számára (a 38-60 ezer eurós éves jövedelemmel rendelkezőket tekintik ennek).
Az amszterdami önkormányzat azzal is segíti a középosztálybelieket, hogy maximalizálta a számukra kínált lakások árát 175-297 ezer euró között (elhelyezkedéstől és alapterülettől függően). A maximumár kellően magas ahhoz, hogy ne blokkolja a lakásépítési kedvet, hiszen jelenleg egy átlagos holland lakás ára 300 ezer euró körül van.
Az új törvénytervezet elfogadható mind a lakásbérlők, mind az ingatlantulajdonosok számára, de utóbbi még komolyabb szigorításra is számíthat. Jelenleg ugyanis Amszterdamban 10-20 százalék között van az illegálisan kiadott lakások aránya. Ezeket vagy tartósan vagy pár napos bérletre adják ki (utóbbi esetben turistáknak). A kormány bejelentette, hogy az eddigi 20 ezer eurós, elvétve alkalmazott büntetést több mint négyszeresére, 83 ezer euróra emelik, hogy elriasszák az illegális albérletezéstől az ingatlantulajdonosokat.
Európa-szerte egyre erősebb azok hangja, akik szerint szorosabban kéne szabályozni az ingatlanpiacot a befektetőkkel szemben. Barcelonában például 2007-ben kezdődött az ingatlanválság, számos lakás tulajdona visszaszállt a hitelező bankokra. Ezek viszont nem foglalkoztak sem a felújítással, sem albérlők keresésével, hanem hagyták üresen állni az ingatlanokat (helyenként komplett társasházakat) arra várva, hogy az árak emelkedésével majd magasabb áron újraértékesíthessék vagy például szállodává alakíthassák azokat. Csakhogy az elképzelés nem jött be, az egyre lerobbantabb lakásokat kábítószerkereskedők foglalták el.
A katalán fővárosban mostantól horror nagyságú büntetéseket rónak ki azokra az ingatlantulajdonosokra, akik nem adják ki a tulajdonukban lévő lakásokat -- legfeljebb két évig állhat üresen bármely ingatlan. A jelző tényleg stimmel: Ada Colau polgármester 2019 márciusában 2,8 millió eurós bírságot szabott ki két befektetési alapra, amelyek Barcelona központjában egy-egy társasházat birtokolnak, és azokban üresen állnak a lakások. A bírság mértéke az elmúlt években folyamatosan emelkedett. De a barcelonai városvezetés nemcsak büntet, hanem segít is: 2019 márciusára 429, korábban üresen álló ingatlant alakítottak önkormányzati bérlakássá.
0 
