Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
23
dec/2021

Kidobott edzőcipőből lesz a legmenőbb újracipő és papucs

Jelske Peterson és Jarah Stoop holland bőrdíszműves-iparművész duó 2016-ban találta ki, hogy a hulladékba dobott Nike, Adidas és Converse edzőcipők felsőrészét újrahasznosítja, és Peterson Stoop néven kézműves divattal kezd foglalkozni. Azért ezt a három márkát választották, mert ikonikus nevek, amelyek újrahasznosítva is jól eladhatók.

hulladékhasznosítás divat szemét Hollandia

Összeguberáltak 500 pár cipőt, és elindult a munka. Úgy találták, hogy általában a cipők talpa nem bírja a strapát sokáig, illetve a nagylábujjnál szokott még kikopni a felsőrész. Ezeket a hibákat leszámítva azonban a cipő többi része még rendben van, nem kellene a szemétben végeznie.

hulladékhasznosítás divat szemét Hollandia

Már csak azért sem, mert becslések szerint egy edzőcipő ezer év alatt bomlik le teljesen a természetben - és ez nem biológiai lebomlást jelent, hanem pusztán annyit, hogy egyre kisebb, végül mikroszkopikus részekre esik szét, ami viszont minden élőlényt tönkretesz.

hulladékhasznosítás divat szemét Hollandia

Az újrahasznosítás során kizárólag természetes anyagokat használnak, bőr alsórészt és parafa és/vagy vulkanizált gumi talpat, bőr cipőfűzőt. 

hulladékhasznosítás divat szemét Hollandia

Az eredeti cipőket alkotóelemeikre szedik szét, majd hagyományos cipőfelsőrész-készítő technikával teljesen új kombinációban varrják össze a felsőrészeket cipővé vagy papuccsá, lehetőleg úgy, hogy a márkajelzések minél jobban láthatóak legyenek. 

hulladékhasznosítás divat szemét Hollandia

De nemcsak a márkajelzés a fontos: minden cipő teljesen egyedi, és az újraértelmezés (újraösszerakás) során sokkal hangsúlyosabbá válik az alkotóelemek eredeti szépsége. 

hulladékhasznosítás divat szemét Hollandia

A megrendelők a 8-12 hétig tartó újjászületési folyamatról fotódokumentációt kapnak. A lábbeliket turkálóból beszerzett ingből varrt zsákba helyezik, majd újrahasznosított cipősdobozba kerülnek, amit újságpapírba csomagolva adnak postára. Egy pár újracipő vagy papucs átlag 500 eurót kóstál, de ez biztos nem fog szembejönni.

365Zö


0
Tovább
24
máj/2021

Hogyan vásároljunk kozmetikumokat a maszk után?

Most, hogy Magyarországon 2021. május 23-a után közterületen nem kötelező immár maszkot viselni, sokan újra naponta sminkelni fognak. A hónapok óta nem használt kozmetikumok jelentős részét valószínűleg ki lehet dobni, mert ki tudja, mennyi mikroba szaporodott el bennük a számukra zavartalan hetek alatt.

műanyag kozmetikum környezetszennyezés műanyagmentes nap hulladék szemét

KÉP: Unsplash

A fürdőszoba párás meleg környezete eleve hajlamosító tényező erre. A vegán kozmetikumok terén is nagy a bizonytalanság. Vagyis a napokban biztosan sokan keresik fel valamelyik illatszerboltot, hogy új sminkcuccokat vásároljanak.

2021. május 25-e a Nemzetközi Műanyagmentes Nap, amelyet a Szabadítsátok fel az ócenokat (Free The Ocean) mozgalom 70 ezer tagja támogat. Kérésük csak annyi: a mai napon ne vásároljunk egyszer használatos műanyag terméket. Azt írják a weboldalukon, hogy ha mindenki csak egyetlen ilyen terméket nem vesz meg, azzal 7,8 milliárd egyszerhasználatos műanyag terméktől mentjük meg a Földet. Évente 370 millió tonna műanyagot gyárt az ipar, ennek fele egyszeri használat után megy a szemétbe. A teljes legyártott műanyagmennyiség alig 9 százalékát sikerül újrahasznosítani.

Ha már zölden gondolkodunk ebben a blogban, össze is köthetjük a két dolgot: aki a mai napon (és a napokban) dekorkozmetikai terméket vásárol, igyekezzen olyan terméket választani, ami vagy natúrkozmetikum, vagy cserélhető-újratölthető a kiszerelése.

műanyag kozmetikum környezetszennyezés műanyagmentes nap hulladék szemét

KÉP: Pexels

Utóbbi esetben sajnos nem lesz könnyű dolga. Bár pár cég próbálkozott már azzal, hogy cserélhető palettás szemhéjfestéket vagy arcpirosítót dobjon a piacra, a drogériák termékkínáló polcain elvétve találkozhatunk utántölthető termékekkel. Pedig egy illatszerboltban döbbenetes mennyiségű egyszerhasználatos műanyag van: flakonok, dobozok, tégelyek, tubusok, kupakok formájában. 

Ez a kérdés foglalkoztatta a New York-i Izzy Zero Waste Beauty nevű céget is, amely megalkotta a tízezer alkalommal újratölthető, orvosi acélból készült tégelyes szempillaspirált, amelyet ráadásul előfizetéses rendszerben lehet megrendelni.

műanyag kozmetikum környezetszennyezés műanyagmentes nap hulladék szemét

Ennek értelmében a vásárló háromhavonta díjmentesen (és cég vállalása szerint 100%-ban környezetbarát szállítással) visszaküldheti a spirált a cégnek, ahol azt fertőtlenítik, újratöltik és kipostázzák az előfizetőnek. Nincs hulladék, nincs károsanyag-kibocsátás. Milyen jó lenne, ha ilyenféle konstrukciók minden kozmetikai termékhez elérhetők lennének!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
15
jún/2020

Napi 200 mikroműanyagot is megehetnek a vízimadarak

Azt tudjuk és látjuk, hogy a folyó- és patakpartok tele vannak mindenféle hulladékkal, amit gyakran tápláléknak nézhetnek és megkóstolhatnak a víz mentén élő állatok, de vajon hogyan halad át az 5 milliméternél kisebb méretű mikroműanyag-szennyeződés az édesvízi táplálékláncon? A walesi Cardiff Egyetem kutatói a szürke vízirigó táplálkozását vizsgálták, amely a víz alá bukva zsákmányol rovarokat és apró halakat. Ez a madárfaj azért különösen alkalmas a környezetszennyezés vizsgálatára, mert a civilizációtól távoli, tiszta vízű, gyorsfolyású hegyi patakok és folyók környezetében él, és szinte kizárólag a vízből szerzett táplálékot fogyaszt. Márpedig a mikroműanyag nagy mennyiségben kimutatható az édesvízi gerinctelen fajokban, amelyek a vízirigó fő táplálékát képezik.

műanyag környezetvédelem mikroműanyag hulladék szemét környezetszennyezés

Mindenhol fenyeget a mikroműanyag KÉP: Wikipedia

A kutatók 15 élőhelyet vizsgáltak, ahol begyűjtötték a felnőtt madarak és fiókák köpetét és ürülékét. A 166 elemzett minta nagyjából fele tartalmazott mikroműanyagot. Minél közelebb volt az élőhely egy településhez, annál több mikroműanyag volt a mintákban. A talált mikroműanyagok 95 százaléka valamilyen műszálas textilszál volt, a maradék pedig építési hulladék. A műanyagdarabkák 75 százaléka 0,5 milliméternél kisebb volt, a többi pedig néhány milliméteres. A minták alapján a kutatók azt becsülik, hogy minden egyes vízirigó naponta akár 200 darab mikroműanyagot is elfogyaszthat a táplálékával.

Úgy fest, a műanyagdarabkák gyorsan keresztülhaladnak a madarak emésztőrendszerén, de komoly kockázatot jelenthet, hogy milyen vegyi anyagok, káros szennyeződések oldódhatnak le emésztés közben a műanyagdarabkákról. Illetve az is veszélyes lehet hosszú távon, hogy a mikroműanyagokkal eltelve a madár kevésbé érzi magát éhesnek, és ezért kevesebbet eszik, legyengülhet.

A walesi kutatás jelentősége, hogy első alkalommal bizonyítja: nemcsak "a világ túlfelén", egzotikus vidékeken okozhat súlyos problémát az élővizeket elárasztó műanyaghulladék. A táplálékláncok szennyeződése akár a legtisztábbnak vélt hegyi (és helyi) patakokban is kimutatható. Ez a tanulmány is nyomatékosítja, hogy a műanyag mindenhol jelen van, nem áll meg a tápláléklánc bizonyos szintjein, és hogy képes az élő szervezetekben felhalmozódni, ami tönkreteheti minden faj egészségét. Az egyetlen megoldás, vélik a kutatók, ha a forrásánál állítjuk meg a műanyagszennyezést, korlátozzuk az egyszer használatos műanyagok használatát, helyettük többször használható műanyag termékeket választunk. Ehhez átfogó és következetes kormányzati intézkedések is szükségesek, teszik hozzá.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
22
ápr/2020

Hová dobjuk a használt papír kéztörlő kendőket?

A koronavírus-járvány kezdete óta sokan átálltak a textil törülközőkről a papír kéztörlőkre. Ezeket lényegében az egész lakásban használjuk, nemcsak kéztörlésre, hanem minden más tisztítására, áttörlésére. Vagyis ezek a papír törlőkendők fertőzöttek lehetnek. Ugyanez vonatkozik a nedves törlőkendőkre is, mármint hogy a letörölt szennyeződéssel együtt esetleg vírus is kerül rájuk. Hová dobjuk ezeket a használt és esetleg fertőzött törlőkendőket? Elvileg ugyanis a papír törlőkendő mehetne a szelektív papírgyűjtőbe is, nem?

papír törlőkendő hulladék szelektív hulladék koronavírus otthon szemét hulladékgyűjtés

Pexels

Megkérdeztem erről a Fővárosi Közterület Fenntartó Nonprofit Zrt illetékesét, aki a következőket válaszolta:

Tájékoztatjuk, hogy a hulladékbegyűjtési és -szállítási, továbbá a köztisztasági munkavégzés Budapesten közegészségügyi szempontból is kiemelt közszolgáltatás, amelyet az FKF Nonprofit Zrt. jelenleg is folyamatosan biztosít.
A mostani helyzetben különösen nagy jelentősége van annak, hogy az FKF erőfeszítései mellett Budapest lakossága is segítse a társaság mindennapi munkáját.
Ennek egyik nagyon fontos eleme, hogy most a hulladék ne ömlesztve kerüljön a kukába, hanem zacskókban, illetve zsákokban. Az ilyen jellegű, tisztításra használt törlőket akár duplán is javasolt ”becsomagolni” (pl. kis zacskó és utána a nagyobb zsák), ezzel is jelentősen lehet csökkenteni a fertőzésveszélyt.
Ezt követően pedig a háztartási hulladékos gyűjtőtartályokba tegyék, NE a szelektív hulladékgyűjtőkbe!!!!

--------------------------------------

Tehát ezt úgy fordítottam le magamnak, hogy a mosogató alatt lévő három hulladékgyűjtő tartály (kommunális, papír, műanyag/fém) mellé egy negyediket is be kell állítanom, amelybe egy műanyag zacskót vagy szatyrot teszek, és ebben gyűjtöm a kéztörlőket, papírt és nedvest egyaránt (tehát nem dobok semmit a vécébe vagy simán a kommunális hulladék közé). Amikor megtelik a zacskó, akkor beteszem a kommunális hulladékos edénybe, illetve az abban lévő füles zsákba. Ez így egyben, bekötve-lezárva megy majd az utcai kukába. Emellett odafigyelek arra, hogy mind a szemétgyűjtő edényeket, mind az utcai kukát minél gyakrabban fertőtlenítsem.

A FKF Zrt további kérésekkel is fordult a lakossághoz, ezeket a fontos információkat erre a linkre kattintva lehet elolvasni.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
30
ápr/2018

Brüsszelben fizetnek azért, ha van saját ételhordód

A szelektív hulladékgyűjtés mindaddig jó ötlet, amíg íróasztal mellett elmélkedünk róla. Amint kilép az ember a való világba, máris szembetalálja magát a legfőbb problémával: alapanyagát tekintve hiába szelektív hulladék a papír vagy műanyag ételcsomagolás, ha ételt teszünk bele (vagyis rendeltetésszerűen használjuk), a csomagolóanyag szennyezetté válik, és nem szabad a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni. A környékünkön plakátokon figyelmeztetik a lakókat, hogy a pizzásdoboz nem szelektív, mert zsíros, illetve a műanyag tejfölös és más dobozokat csakis tisztára mosva szabad a szelektív kukába dobni. Sokan nem hajlandóak erre, például mert semmiféle anyagi ösztönzést nem kapnak cserébe sem a vízdíjból, sem a kukadíjból.

Így viszont tonnaszám kerül csomagolóanyag a kommunális hulladékba, amit jó esetben elégetnek, és távhő lesz belőle, rosszabb esetben a szemét hulladéklerakóba kerül, és majd úgy párszáz év alatt elbomlik. Itt jön a képbe Brüsszel, ahol az egyszerhasználatos ételcsomagolásoknak akarnak gátat vetni. A Tiffin Project ötletgazdái eddig 13 brüsszeli étteremmel szerződtek le a következőre: az éhes vendég elmegy az étterembe, ahol elvitelre kér ételt, amelyhez hozza magával a saját fém ételhordó edényét (a város több pontján kapható kétféle méretben, az egyik mélyebb, a másik laposabb, áruk 20-40 euró). A Tiffin Projectnél regisztrált vendégek az ételek árából 5 százalék kedvezményt kapnak -- ez nem óriási összeg, de azért észre lehet venni. A vendég elviszi magával az ételt, az edényt otthon elmossa, és másnap szintén azzal megy a következő helyre elviteles ételért.

TIFFIN FACEBOOK

Mindenki boldog: az inox ételhordót csak egyszer kell megvenni, utána a végtelenségig használható, a szerződött brüsszeli éttermek pedig megússzák évi összesen 32 ezer tonna csomagolóanyag beszerzését. A közösségi projekt célja a környezettudatosság terjesztése. Minél többen regisztrálnak, annál több étterem akar majd részt venni, vagyis annál szélesebb körűvé válik a szerveződés. Ráadásul a projekt arra bátorítja a tagokat, hogy próbáljanak ki új éttermeket a szerződött helyek listájáról, így a helyi kisvállalkozások előnyhöz juthatnak a nemzetközi gyorsétteremláncokhoz viszonyítva.

A Tiffin Project évente és 1000 tagonként 1,5 tonnával szeretné csökkenteni a Brüsszelben felhasznált élelmiszercsomagolás mennyiségét. A fém ételhordók árusításából évente 20 ezer eurós bevételre számítanak, amit a fenntartható étkeztetés népszerűsítésére fordítanának: ha már úgyis egyre többen étkeznek otthonukon kívül, tegyék azt környezettudatos módon. Ezzel kapcsolatos, hogy bármilyen saját dobozba lehet kérni elvitelre ételt a Tiffin Project éttermeiben, és regisztráció nélkül is. A lényeg ugyanis a fogyasztói kultúra megváltoztatása, hogy végre rádöbbenjünk, mennyi értékes nyersanyag válik hulladékká egyszeri és alig pár perces használat után.

TIFFIN FACEBOOK

Maga a tiffin szó egyébként indiai eredetű, ott hagyomány, hogy a dolgozó férjnek fémdobozban küldi a feleség az ebédet az erre szakosodott futárokkal (erről szól az Ezerízű szerelem című film is).

Az ételcsomagolás a világ nagyvárosaiban jelentős probléma: 2016 novemberében a német Freiburg városa vált híressé azzal, hogy bevezették az újrahasznosítható kávéspoharakat: az egyeurós poharakat a fogyasztó magával viszi, menet közben megissza a kávét belőle, majd (bármelyik szerződött helyen) leadja az üres poharat, és visszakapja az egy euróját. Freiburgban 100 étteremben és kávézóban lehet rendelni, illetve leadni, a poharak 400 alkalommal újrahasználhatók.

FREIBURG CUP

Németországban évente 2,8 milliárd kávéspoharat dobnak a kukába, össztömegük eléri a 40 ezer tonnát. Az egyszerhasználatos poharak gyártásához 43 ezer fa, 1,5 milliárd liter víz, 320 millió kWh áram és 3000 tonna nyersolaj szükséges.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.


0
Tovább
12
júl/2016

Lezárhatják a Machu Picchut a turisták elől!

Ha turista vagy, ne szemetelj, főleg, ha olyan helyre mész, ahová nehéz eljutni. Gondold végig, ahová nehéz eljutni, ott nehéz a szemetet összegyűjteni és onnan a nagy gyűjtőkbe eljuttatni is. 

Machu Picchu szemét hulladék fenntartható turizmus világörökség

2014-ben exhibicionista, nudista turisták okoztak felháborodást a Machu Picchun a helyszín kezelőinél azzal, hogy a helyszínt háttérként használva meztelen fotókat készítettek a helyszínen. Később a sziklarajzok festékszóróval való átrajzolása és a graffitizés jelentett komoly problémát, mára a szemétügy és a fenntarthatóság a legfontosabb megoldandó feladat.

Machu Picchu szemét hulladék fenntartható turizmus világörökség
fotó: Bruce Tuten/ Flickr

Dél-Amerika leglátványosabb és leglátogatottabb turisztikai attrakciója évente 40 millió dollár bevételt eredményez az ország gazdaságának. 

A baj ott kezdődik, hogy mint minden népszerű turisztikai attrakció körül, a tömegturizmus olyan negatív hatásokat generál, ami miatt, a világ egyik legegyedülállóbb kulturális örökségi helyszínének az élettartamát a kutatók még vagy 100 évre becsülik abban az esetben, ha nem változnak a turisztikai szokások, és a turizmussal járó problémákat nem tudja felszámolni a kormányzat.

Machu Picchu szemét hulladék fenntartható turizmus világörökség

A 15. században épült Machu Picchut kb. 700-800 állandó lakosra tervezték, jelenleg 2500 turista látogatja naponta. A Cuzcói Egyetem kutatói, geológusai szerint ez a nagymértékű mozgás, igaz lassú ütemben, de a hegy életében gyorsnak mondható változást okoz. A gyalogló turisták folyamatosan koptatják a hegy felszínét, gyorsabb pusztítást okozva, mint az természetes formájában végbemenne. A turisták által okozott "erózió" akár a hegy elmozdulását is eredményezheti.

Machu Picchu szemét hulladék fenntartható turizmus világörökség

A világörökségi helyszín másik megoldatlan ügye a turisták által felhalmozott szemét kezelése. A mintegy 1 millió turista évente 14 millió tonna szemetet hagyott maga mögött, aminek az elszállítása egyelőre megoldatlan problémaként nyomasztja a kulturális örökségi helyszín felelőseit. A turisták akár 2-3 kg szemetet hagynak a helyszínen távozáskor. A hegy tetején maradt hulladék többsége nem komposztálható, az in situ újrahasznosítás nem megoldott, és 2400 méter magasból a hulladék elszállítása a jelenlegi feltételek mellett nagyon lassú. Jelenleg gyorsabban termelődik a szemét, mint ahogy el tudják szállítani. 

Machu Picchu szemét hulladék fenntartható turizmus világörökség

A helyzetet nehezíti az is, hogy a vállalkozások, amelyeknek be kellett építeniük a szemét elszállítását a működési költségeikbe, a legkönnyebben a szemétszállító futárok fizetését csökkentik. Napjainkra az alacsony fizetés miatt a szemétszállító hordárok száma nagyon lecsökkent.

Machu Picchu szemét hulladék fenntartható turizmus világörökség

A vállalkozásoknak megvan a lehetőségük arra, hogy csökkentsék a hulladékfelhalmozást, a vízhasználat csökkentésével, megújuló energiaforrások használatával, az alkalmazottaknak járó tisztességes fizetéssel, a helyben vásárlás alkalmazásával és népszerűsítésével. 

Az UNESCO a turizmus negatív hatásaiból származó megoldatlan helyzet és a helyszín erodálódása miatt felvette a legveszélyeztetettebb örökségi helyszínek listájára a Machu Picchut.

Machu Picchu szemét hulladék fenntartható turizmus világörökség

A fenntartható Machu Picchu megőrzése nem egyedül a helyiek feladata. A helyszínt a kormány, az utazásszervezők, a vállalkozók és a turisták együttes figyelemmel, kidolgozott cselekvési tervvel tudják megőrizni. Ehhez az érintett szereplők összefogására van szükség.

Machu Picchu szemét hulladék fenntartható turizmus világörökség

Az UNESCO egy évet adott a kormánynak a helyszínen gondok kezelésére, ha nem sikerül túl lépni a problémán, a Machu Picchut a bizottság lezárja a turisták elől.


2
Tovább
30
dec/2015

Mr. Forgó Kuka - a vízi szemétgyűjtő 

Vajon mennyi szemetet gyűjthetne össze a Felső-Tiszán az a baltimore-i vízimalom, amely a folyóba dobott szemetet halássza ki.

vízihulladék szemétgyűjtés napelem kuka vizimalom

A 30 napelemmel felszerelt, napenergiával működő tutajszerűség kerekét egy vízi pumpa forgatja. Az üzembe, vagyis vízre állítása óta két év alatt több mint 350 tonnányi (1600 köbméter) szeméttől mentesítette a baltimore-i öblöt, többek között több mint 200 000 műanyag palacktól, 116 000 nejlonzacskótól, 176 000 csomagolóanyagtól, 250 000 hungarocell-származéktól, 6 500 000 cigarettacsikktől, 4000 üvegpalacktól és 1300 sportlabdától.

vízihulladék szemétgyűjtés napelem kuka vizimalom

vízihulladék szemétgyűjtés napelem kuka vizimalom

A kerék 22 500 kg szemetet gyűjt össze, és 2500 watt áramot termel naponta, ami egy amerikai családi ház napi energiaszükségletének elegendő mennyiség is lehetne.

vízihulladék szemétgyűjtés napelem kuka vizimalom

A vízimalom működése viszonylag egyszerű. A  tutajra szerelt két tölcsérszerű kar segíti a vízfelszínén úszó szemetet a kerék felé irányítani, amit egy rugós gereblye kap el és tol rá egy mozgó szállítószalagra, ahonnan egy kukába sodródik a hulladék. Amikor a kuka megtelik, egy úszódokkra helyezik át a hulladékot, ahonnan pedig egy RESCO hulladékból energiát termelő üzembe viszik át feldolgozásra, itt választják le az újrahasznosítás szempontjából értékes szerves hulladékot is a többitől.

vízihulladék szemétgyűjtés napelem kuka vizimalom

vízihulladék szemétgyűjtés napelem kuka vizimalom

A folyamatosan forgó kerék a folyamatos mozgással oxigént juttat a vízbe, így javítja a halrajok élőhely- és a vízminőségét is. A vízimalom népszerűsége töretlen, a két év alatt a vízimalom lett az Egészséges öböl program egyik legfőbb turisztikai látványossága. 

vízihulladék szemétgyűjtés napelem kuka vizimalom

Az Egészséges öböl programnak az öböl megtisztítása csak az egyik állomása, a végső cél az, hogy 2020-ra az öböl halászhatóvá és fürdőzésre alkalmassá váljon. 

Fotók: http://baltimorewaterfront.com/


0
Tovább
16
okt/2015

A PET-kalózok egyedülálló régészeti lelete, a tiszai szemétfal

Javában zajlik az Ökoindustria kiállítás, ahol a tiszai PET-kalózok tökéletesen szembesítik az embereket a folyóba sodródott, elhagyott tárgyaikkal. 

Az Ökoindustria szakkiállításon innovatív környezetvédelmi technológiák és szolgáltatások bemutatására van lehetőség. Többek között környezetvédelemmel, energiahatékonysággal, ökoépítészettel és megújuló energiával foglalkozó szervezetek, vállalkozások számára teremt bemutatkozási lehetőséget. 

PET-kalózok, akik nyaranta önkéntesen gyűjtik a Tiszába került PET-palackokat, az idei szakkiállításra hulladékrégészeti expedícióval érkeztek. Az évek alatt a földbe rétegződött szemétfalat Zsurk község közelében találták.

Ennek a szemétfalnak egy részletét és más a folyóban talált tárgyakat – cipőket, babákat és egyéb használati tárgyakat – lehet megnézni a PET-kalózok által összeállított remek kiállításon. 


0
Tovább
17
aug/2015

Virágzó városi szemetesek

Az utazások, legyenek akár bel- vagy külföldiek, mindig hoznak új ötleteket: láthatunk érdekes dolgokat, elleshetünk jó megoldásokat.

Nemrég figyeltem fel például Budapesten, az 5. kerületben arra, hogy milyen esztétikus utcai szelektív hulladékgyűjtőket helyeztek el.

Ugyanakkor elszomorodtam, hogy Belső-Erzsébetvárosban ezzel szemben valamiért fogynak az utcai kukák.

Most egy görögországi településen, Litóchoróban olyan hulladékgyűjtőkre lettem figyelmes, amelyek ugyan nem feltétlenül a legszebbek azok közül a kukák közül, amiket eddig láttam, de kétségkívül a legvirágosabbak. A település vezetőinek pozitív életszemléletére vall, hogy a várost ezekkel a virágzó szemetesekkel tűzdelik tele.

Az ötlet nagyon egyszerű: a kuka tetején egy olyan tárolórészt alakítottak ki, ahová földet lehet tenni, és abba virágot ültetni. Ha az összegyűjtött szeméttel még akad is gond, a sok halott anyag felett mégis megcsillan az élet.

Persze ez a kuka nem múlja felül Julien Bergignat, Cecilia Jia és Johnny Chen Envi nevű városi szemetesét, ami rögtön komposztálja is a beledobott szerves hulladékot.

Fotó: Design Crave

Az ő utcai hulladékgyűjtőjük rozsdamentes acélból, alumíniumból, üvegből és műanyagból készült. A kuka belsejében található bioaktív anyagok segítségével az ökoszemetes képes arra, hogy a bedobott szemetet azonnal bomlástermékké alakítsa. Fotokatalízissel felgyorsítja a bomlás folyamatát,és  eltünteti a rossz szagokat és a szennyező gázokat.

Fotók: Szerkesztő 

 

 


2
Tovább
21
júl/2015

Adidas cipő óceáni szemétből

Az Adidas a Parley For The Oceans platformmal közösen újrahasznosított óceáni szemétből készített edzőcipőt.

A Parley For The Oceans egy olyan szerveződés, ahol mindenféle vezetők, gondolkodók azért lépnek fel, hogy felhívják a figyelmet az óceáni ökoszisztéma törékenységére, az óceánok szépségére, az óceánokat érintő egyre több veszélyre.  

A gumitalpú cipőnek a felső része újrahasznosított óceáni műanyag szemétből, hátrahagyott halászhálókból és a Sea Shepherds aktivistacsoport által begyűjtött, az illegális orvhalászok által hátrahagyott mélytengeri eresztőhálókból készült.

A prototípus felső részét alkotó műanyag külső részére szőtték rá az óceáni hullámzás érzetét keltő mintázatban a zöldes hálót.

A Greenpeace által környezetszennyezéssel vádolt Adidas az Adidas Ultra környezetbarát termékkel cáfolni próbálja a környezetvédő szervezet állítását. Az óceánokat védő civil szervezettel közösen készített cipőjükre meg egyenesen büszkék, hogy bebizonyíthatják, hogy az óceánokat terhelő műanyag szemétből hasznos dolgokat is lehet készíteni.

A sneaker várhatólag majd a jövő évtől kerülhet a polcokra.

Fotók: ecouterre


0
Tovább
«
123

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (195),otthon (138),fenntarthatóság (100),közlekedés (64),energiatakarékosság (62),kert (62),környezetvédelem (60),műanyag (48),légszennyezés (46),hulladék (43),természetvédelem (42),napelem (39),környezettudatosság (36),környezetszennyezés (36),kerékpár (35),napenergia (35),városi életmód (34),megújuló energia (33),klímaváltozás (32),fenntartható építészet (29),globális felmelegedés (29),koronavírus (26),urbanisztika (25),PET-palack (25),karácsony (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (16),építészet (16),városi közlekedés (16),divat (15),komposzt (15),nyár (15),autó (15),konyha (14),kutya (14),klímaválság (14),növény (13),élelmiszer (13),LED (13),szemét (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),egészség (12),ecet (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),Ozone zöld díj (11),CO2 (11),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),élelmiszerpazarlás (11),takarékosság (10),ajándék (10),barkácsolás (10),urbánus életmód (9),papír (9),szélenergia (9),WWF (9),Kína (9),művészet (9),elektromos autó (9),tél (9),szélturbina (9),ivóvíz (9),csomagolás (8),hulladékgyűjtés (8),Párizs (8),raklap (8),természetes gyógymód (8),levegőminőség (8),levegőszennyezés (8),lakásfelújítás (8),szén-dioxid (8),allergia (8),stressz (7),takarítás (7),lakberendezés (7),háztartás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),vásárlás (7),ételpazarlás (7),almaecet (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),illóolaj (7),mobiltelefon (7),biogáz (7),Hollandia (7),vegán (6),városi élet (6),étel (6),gyümölcs (6),macska (6),növényvédelem (6),ökolábnyom (6),szúnyog (6),Föld napja (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),szmog (6),erdő (6),Magyar Telekom (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),Kanada (6),New York (6),játék (6),beporzás (5),városi hősziget (5),virág (5),város (5),testről és lélekről (5),ruha (5),urbanizáció (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),szélerőmű (5),Föld órája (5),zajszennyezés (5),sport (5),térkép (5),méh (5),víz (5),bútor (5),szelektív hulladék (5)

Archívum