Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
26
máj/2020

A jövő lakóháza egy tartóselem és a Halálcsillag keresztezése

Miért csak a tetőre szereljünk napelemet, ha az épület homlokzatára is tehetünk belőle? Tette fel a kérdést magának a philadelphiai Front Flats társasház tervezője, Tim McDonald, amikor rájött, hogy a kezdetben csak a tetőre tervezett napelemmennyiség nem lesz elég a 28 lakás ellátásához. Ezért az egész homlokzatot beburkolta kétoldalú napelemmel, amely belülről, a lakások irányából is töltődik. Így viszont már annyi energiát termelnek a panelek, hogy 20 százalékot tudnak visszatáplálni belőle a hálózatba. Ráadásul a napelemek egyúttal árnyékolják is a falakat, vagyis csökkentik a bejövő napsugárzás mennyiségét, és ezzel mérsékelik a lakások klimatizálási igényét. "A lakóknak függönyre sincs szükségük", tette hozzá McDonald, a The Philadelphia Inquirer lapnak, amelynek újságírójától, Inga Saffrontól származik a címben említett hasonlat.

fenntartható építészet napelem napenergia urbanisztika városi élet LEED passzívház

A philadelphiai Front Flats épületet kívülről
minden szabad felületen napelemek borítanak. KÉP: Onion Flats

Hogy szép-e az új ház? McDonald szerint az építészet nem kétpólusú, azaz egy ház nem minősíthető kategorikusan szépnek vagy csúnyának. Az ő 13 éves fia szerint ronda az épület, ám egyetlen rápillantással felhívja a figyelmet a modern idők, a klímaváltozás okozta újfajta szükségletekre.

Az építőipar felelős a kibocsátott üvegházhatású gázok mintegy 40 százalékáért. "Miért nem tekintenek az építészek a klímaváltozásra úgy, mintha az életük múlna rajta?", tette fel a költői kérdést McDonald.

fenntartható építészet napelem napenergia urbanisztika városi élet LEED passzívház

Ezt látják a leendő lakók az ablakon kitekintve. KÉP: Inquirer

Az épület az Egyesült Államokban a fenntartható építészetben alkalmazott LEED-skálán a legmagasabb, platina minősítést szerezhet. Annyira energiatakarékos, hogy még lift sincsen benne, és a karbonlábnyom minimalizálásához nincs rákötve a gázhálózatra sem. (Múltkor írtunk arról, hogy a koronavírus-járvány miatt a lakások belsejét is újratervezték.)

fenntartható építészet napelem napenergia urbanisztika városi élet LEED passzívház

McDonald a tetőt árnyékoló napelemek alatt. KÉP: Inquirer

Visszatérve az esztétikumra, McDonald egyfajta provokációnak minősíti a lakóházat. A design azt sugallja, hogy ha meg akarjuk menteni a bolygónkat, meg kell kérdőjeleznünk a hagyományos "szépség" és "kényelem" fogalmakat. Az biztos, tette hozzá Saffron, hogy könnyebb elviselni egy napelemekkel burkolt épület látványát, mint az árvizekét és erdőtüzekét.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
10
feb/2019

Ezért kellene minden háztartásban legalább A++ hűtőszekrény

Az élelmiszerek 40 százaléka hűtést igényel, és 9 százalékuk tönkremegy a nem megfelelő hűtés miatt a nyugati országokban, összesítette egy új kutatás. Ám ilyen mértékű hűtésnek jelentős az ökolábnyoma: a világ áramfogyasztásának 15 százalékát a hűtés teszi ki, az élelmiszergyártóktól a fogyasztókig vezető hűtési lánc pedig a globális szén-dioxid-kibocsátás 1 százalékát. 

hűtőszekrény élelmiszerpazarlás ökolábnyom

Pixabay

A hűtés és fagyasztás kritikus fontosságú az élelmiszerellátásban, mert egyrészt meghosszabbítja a romlandó ételek eltarthatóságát, másrészt a fogyasztók biztonságos, jó minőségű ételt vásárolhatnak, amely nem jelent kockázatot az egészségükre, olvasható a Society of Risk Analysis folyóiratban megjelent tanulmányban. Az említett hűtési lánc elemei az áruszállító repülők, kamionok, hajók, illetve az üzletek hűtött raktárai, az eladótér hűtőpultjai, bezárólag a vásárló otthoni hűtőszekrényéig.

Mind a cégek, mind a fogyasztók egyre inkább tudatában vannak az árammal történő hűtés környezeti terhének. A kutatók 8 kockázati tényezőt vizsgáltak, és azoknak az egészségre, illetve a környezetre gyakorolt hatását. Ez utóbbiak megállapításához a baktériumfertőzés miatt fogyaszthatatlanná vált ételek mennyiségét és a folytonos hűtési lánc fenntartásának áramfogyasztását mérték meg. Két fontos területen, az üzletek hűtőpultjai és a háztartási hűtőszekrények esetében ajánlásokat tettek arra, miképpen tartható fenn az élelmiszerbiztonság úgy, hogy közben csökkenteni lehessen az áramfogyasztást és az élelmiszerpazarlást.

hűtőszekrény élelmiszerpazarlás ökolábnyom

Pixabay

Steven Duret, Hoang Hong-Minh, Derens-Bertheau, Anthony Delahaye, Onrawee Laguerre és Laurent Guillier a főtt sonka hűtési láncát vizsgálta Franciaországban, a hűtőkamionos szállítástól kezdve a szupermarket hűtőkamráján és eladótéri hűtőpultján át a vásárló általi hazaszállításig és otthoni tárolásig. A kockázati tényezők között szerepelt az egészségre veszélyes Listeria-baktérium, valamint a termék állagát megváltoztató tejsavbaktérium elszaporodása a nem megfelelően hűtött ételben, továbbá a hűtőszekrény energiafogyasztása.

Legkevesebb megbetegedést és élelmiszerpazarlást akkor értek el, ha a hűtőszekrény termosztátját 6-ról 4 Celsius-fokra állították: évi 0,8 Listeriosis-esetet és 3,92 százalék megromlott sonkát. Ezzel azonban egy csomag sonka hűtési igénye 0,044-ről 0,048 kilowattórára emelkedett Ám ha a háztartási hűtőszekrény termosztátját 6-ról 7 Celsius-fokra állították, épp az ellenkezője következett be: évi 4,25 Listeriosis-megbetegedés a vizsgált népesség körében, illetve 10,29% romlott sonka, valamint 0,038 kWh áramfogyasztás. Tehát csekély energiacsökkenés ugrásszerű megbetegedést és pazarlást okozott.
A kutatók szerint igazán nagy megtakarítást az élelmiszerboltok hűtőpultjainál lehetne elérni, mert kiderült: ha a hűtőpult hideglevegő áramlását 25 százalékkal csökketnik, az csak 1 százalékkal növeli az egészségügyi kockázatot és a sonka megromlását, viszont 14 százalékkal csokkenti az energiaigényt. Amennyiben 25 százalékkal növelik a hűtőpultban a hideglevegő keringetést, az 16 százalékkal növelte az áramfelhasználást, viszont az egészségügyi kockázatot csak 1 százalékkal csökkentette, illetve nem volt változás a sonkák megromlásának mértékében.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a háztartási hűtőszekrények beállítása kulcsfontosságú az élelmiszerek megromlásának, s ezzel a baktériális fertőzések megelőzésében, és ennek köszönhetően kevesebb ételt kell kidobni a kukába. Ám az is kiderült, hogy még ha a fogyasztók tisztában is vannak az ajánlott hűtési értékekkel, a valóságban gyakran melegebb a hűtőjük a kelleténél. E sorok írója is kíváncsi volt, hogy most februárban, az átlag 21 fokos konyhában mit mutat a közepes, 3-as fokozaton működő hűtőszekrény, ezért vett egy háromszáz forintos kültéri hőmérőt, amely bizony 8 fokot mért a hűtő középső polcának hátuljában (a fotózáshoz vettem ki). 

hűtőszekrény élelmiszerpazarlás ökolábnyom

Egy régebbi, 150 literes (négypolcos, fagyasztó nélküli) hűtőszekrény fogyasztása éves szinten 180-300 kWh, míg egy legalább A+-os energiaosztályú, ugyanekkora új hűtőszekrény évente csak 110-130 kilowattórát fogaszt. A fagyasztós kombinált hűtőszekrények esetében még fontosabb, hogy energiatakarékos készülékek, legalább A++ osztályúak legyenek, mert azok – bár a fagyasztóval kétszer akkorák, mint az említett öreg hűtő –, mégis csak 210-240 kilowattórát fogyasztanak évente. Az A+++-osok pedig csak 160-180 kilowattórát...


0
Tovább
13
márc/2012

A bárányhús a legkevésbé zöld

Az élelmiszerek közül a bárány- és marhahúsnak, valamint a sajtoknak a legnagyobb a szén-dioxid-lábnyoma. A zöldség és a gabona még mindig a „legzöldebb” élelmiszer az Environmental Working Group (EWG) amerikai környezetvédelmi szervezet kutatása szerint.

A vizsgált termékek közül a legnagyobb mértékben a bárányhús előállítása terheli a környezetet. Ez azt jelenti, hogy egy kiló bárányhús előállítása 39,3 kg szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatást okozó gáz keletkezésével jár. A sorban a következő a marhahús, ebből egy kilogramm előállítása során 27,1 kg szén-dioxid kerül a légkörbe. A dobogó harmadik fokán a sajt áll, kilónként 13,5 kg szén-dioxid-kibocsátással – írja a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

A kutatás érdekessége, hogy az eddigi elemzésekkel ellentétben a kutatók a vizsgált élelmiszerek teljes életciklusát figyelembe vették, vagyis meghatározták a keletkező üvegházhatású gázok mennyiségét az állatok etetésére felhasznált takarmányok előállításától kezdve, az állatok felnevelésén , feldolgozásán és szállításán keresztül a felhasználásig, beleértve a hulladékgazdálkodást is. Az elemzés figyelembe vette a felhasználás, vagyis a főzés során keletkező veszteségeket, valamint külön számoltak az ételmaradékokkal is.

Az EWG amerikai környezetvédelmi szervezet vizsgálatát az indokolta, hogy az amerikaiak húsfogyasztása (125 kg/fő/év) 60 százalékkal magasabb az európai átlagnál, és négyszerese a fejlődő országokénak. Míg a világ húsfogyasztása megháromszorozódott az elmúlt ötven évben (275 millió tonna 2007-ben), a Föld lakossága csak 81 százalékkal nőtt. A tanulmány húszféle élelmiszer: húsok (bárány, marha, sertés, baromfi), halak (lazac, tonhal), tejtermékek (tej, sajt, joghurt) és zöldségek (burgonyarizsparadicsombrokkoli, lencse) karbon-lábnyomát vizsgálta. (További részletek a Tudatos Vásárlók oldalán.)


0
Tovább
27
szept/2011

Hitelbe fogyasztja a Földet az emberiség szeptember 27-től

Az idénre már felélte az emberiség azt az ökológiai erőforrás-mennyiséget, ami egész évre számítva a rendelkezésére állt. Ez a fordulópont szeptember 27-én következett be - közölte kutatásai alapján a kaliforniai székhelyű, az ökológiai lábnyom mérésével foglalkozó nemzetközi szervezet, a Global Footprint Network (GFN). A bevételeket és kiadásokat nyomon követő bankszámla-kivonatokhoz hasonlóan a GFN kiszámítja az emberiség természetierőforrás-igényét, amit például élelmiszerek előállítására, nyersanyagok kitermelésére vagy a szén-dioxid elnyelésére vesz igénybe. Ezt a mennyiséget a GFN ahhoz viszonyítja, hogy a természet mennyire képes megújítani ezeket az erőforrásokat és elnyelni az emberiség termelte hulladékot. Az összevetésből kiderül, hogy a földlakók körülbelül kilenc hónap annyi erőforrást használnak el, amelyet a bolygó csak egy egész év leforgása alatt tud pótolni.

Esőerdő Peruban, a Manu National Parkban

2011 hátralévő részében már csak úgy tudjuk fenntartani ezt a keletkező ökológiai deficitet, hogy a természeti tőkét kezdjük fogyasztani, és felhalmozzuk a szén-dioxidot a légkörben. „Ez olyan, mintha az éves jövedelmünket már három hónappal az év vége előtt elköltöttük volna, és a maradék időszakban a megtakarításainkat élnénk fel évről évre. Nemsokára ki fogunk fogyni a tartalékokból” – mondja dr. Mathis Wackernagel, a GFN elnöke. „A növekvő élelmiszeráraktól kezdve a klímaváltozás negatív következményéig a gazdaságunk most konfrontálódik annak valóságával, hogy évek óta többet költünk – ökológiai értelemben –, mint amennyit a lehetőségeink megengednének” – mondja dr. Wackernagel. „Ha fenn akarjuk tartani a stabil gazdaságot és a jó életminőséget, akkor nem engedhetjük meg tovább mélyülni a szakadékot aközött, hogy a természet mennyi erőforrást képes nyújtani, és aközött, hogy mennyit követel jelenlegi infrastruktúránk, gazdaságunk, életstílusunk.”

7 milliárd ember szükségleteit kell fedezni

Az emberiség történetének nagy részében olyan ütemben használta fel a természeti erőforrásokat – annak érdekében, hogy utakat és városokat építsen, élelmiszert termeljen, termékeket állítson elő –, amely a természeti erőforrások megújulási képességén belül volt. A fordulópont az 1980-as években következett be: az emberiség szükségletei túlnőttek azon határon, amelyet a természet fenntartható módon képes előállítani. Ezt az állapotot nevezik ökológiai túllövésnek. A GFN 2011-re vonatkozó előzetes számításai azt mutatják, hogy jelenleg olyan ütemben használjuk fel a természeti erőforrásokat, amelyet 1,2-1,5 bolygó tudna fenntartható módon kielégíteni. A kutatások azt mutatják, hogy jóval az évszázad közepe előtt az emberi igények már két Föld kapacitását követelnék meg.

Az ENSZ számításai szerint az emberiség létszáma nagyjából most éri a 7 milliárd főt. A jelenlegi erőforrás-felhasználási tendenciák a következő kérdések megválaszolását sürgetik: Hogyan fogjuk tudni kielégíteni egy növekvő népesség igényeit? Támogassuk-e a fejlődő gazdaságú országokban a középosztályba feltörekvő milliók megnövekedett fogyasztását? Hogyan gondoskodjunk arról a kétmilliárd emberről, akik jelenleg még az alapvető emberi szükségletekhez szükséges erőforrásokhoz sem jutnak hozzá?

Elhagyatott bauxitbánya Iharkúton (Fotó: zivatar.hu/Felhőtár)

“A jó életminőség biztosítása az emberek számára lehetséges, de nem lesz lehetséges azon erőforrás-intenzív fejlődési és növekedési modelleknek az alkalmazása, amelyeket a múltban használtunk” - mondja a GFN igazgatója, dr. Juan Carlos Morales. “Ez azt jelenti, hogy a fejlődés és prosperitás új modelljeit kell megtalálni, amelyek csökkentik a természeti tőkére nehezedő nyomást, valamint azt is, hogy fenn kell tartanunk a természeti tőke megfelelő minőségét, megújuló képességét, nem pedig leamortizálni a gyors pénzszerzés érdekében.”

 Csökkent-e világszerte az ökológiai túllövés mértéke?

A GFN ökológiai lábnyomra és biokapacitásra vonatkozó számításai az előző évben az Ökológiai Túllövés Napját néhány héttel korábbra becsülték, mint az idei évben. Ebből adódhat a kérdés, hogy ezek szerint globális szinten némileg sikerült csökkenteni a túllövés mértékét? A válasz: nem. Jelenleg a GFN azon dolgozik, hogy felülvizsgálja a különböző földrajzi és földhasználati módok termékenységének meghatározási módszertanát. A cél közös nevezőre hozni például egy oroszországi erdő hozamát egy chilei halászterület hozamaival. Ha megvizsgáljuk azt, hogy az Ökológiai Túllövés Napja mikorra esett volna a tesztelés alatt álló számítások szerint, akkor azt láthatnánk, hogy a túllövés mértéke évről-évre növekszik. Ezzel együtt nem lehetséges minden fűszálat vagy halat megszámolni, emiatt az Ökológiai Túllövés Napja inkább becslésként értelmezendő, mintsem egy egzakt dátumként.

A mikor kevésbé fontos, mint a mennyi: a felhalmozott ökológiai adósságot a "kamatot" élelmiszerhiányok, csökkenő állatpopulációk, csökkenő területű őserdők, degradált termőföldek, és a megnövekedett szén-dioxid-koncentráció formájában fizeti meg az emberiség, beleérve ezekkel járó emberi áldozatokat és pluszköltségeket.

A túllövés és a világggazdaság

A világméretű gazdasági visszaesés ellenére az erőforrás tendenciák azt mutatják 2008 októbere óta, hogy az emberiség által felhasznált erőforrásigények növekednek, bár lassabban, mint az évezred első nyolc évében. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a gyorsan növekvő erőforrásköltségek – különösen az élelmiszeripar és energia területén – fontos szerepet játszottak a mostani globális visszaesés felgyorsításában, vagy akár annak létrejöttében. Jelenleg a döntéshozók munkahelyek teremtésével és a gazdaság stabilizálásával próbálják megfordítani a recessziót, de ez stabil erőforrás-ellátást igényel.

„Amint az erőforrás-szűkösség tovább fokozódik, ez olyan lesz, mintha megpróbálnánk felfelé futni a lefelé haladó mozgólépcsőn” – mondja dr. Wackernagel. “A hosszú távú fellendülés csak akkor fog sikerülni, és akkor lesz fenntartható, ha szisztematikusan csökkentjük az erőforrásoktól való ilyen mértékű függésünket.”


0
Tovább
28
jún/2011

Használt sütőolajat a repülőkbe - zöld remények a jövő légi közlekedésében

Nagy lökést adhat az újrahasznosított üzemanyagok egyébként is növekvő iparának az Air France és a KLM légitársaságok közös akciója. Szeptembertől ugyanis Amszterdam és Párizs között több mint kétszáz olyan gép repül majd, melyekbe kerozin és újrahasznosított sütőolaj speciális keverékét töltik.

A KLM-nél 2009 novemberében tesztelték először a szóban forgó biokerozint, az akkori próba pedig minden szempontból sikeresnek bizonyult. Azóta másfél év telt el, és a KLM szerint jó esély van rá, hogy szép lassan világszerte is elterjedjen a bioüzemanyag használata a kereskedelmi repülésben.

Forrás: FlickR

A használt sütőolajjal készült üzemanyag a gyártó és a tesztek szerint semmilyen szinten nem veszélyezteti a repülés biztonságát. A biokerozin előállítója, a Dynamic Fuels nevű cég úgy módosítja a használt olajat, hogy megszólalásig hasonló technikai paraméterekkel rendelkezzen, mint a hagyományos kerozin. A légitársaságok különösen jól járnak az új üzemanyaggal: semmit nem kell módosítaniuk a repülőgépeken ahhoz, hogy elkezdhessék használni.

A Dynamic Fuels a bioüzemanyagot többféle forrásból szerzi be: állati zsiradék, növényi olaj, vagy különféle melléktermékek - például az egyes fenyőfák papírgyártáshoz való feldolgozása során keletkező úgynevezett tallolaj is - lehetnek alapanyagok.

A biokerozin-projekt egy nagyobb, átfogó környezetvédelmi akció része, melynek célja, hogy a légitársaságok minél inkább lecsökkentsék a működésük során kibocsátott üvegházgázok mennyiségét, illetve általános ökolábnyomukat. A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség még 2007-ben célul tűzte ki a repüléssel kapcsolatos széndioxid-kibocsátások teljes megszüntetését alig negyven éven belül, 2050-re.

Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy a szeptemberi Párizs-Amszterdam járatokba hány százalékos bioüzemanyag-keveréket töltenek, bár tény, hogy a 2009-es tesztben használt 50-50 százalékos arány tökéletesen megállta a helyét a Boeing 747-es repülőgépben.

Forrás: FlickR

Annak azonban, hogy teljes mértékben fenntartható energiaforrást használjanak a légi közlekedésben, szakértők szerint még mindig hatalmas pénzügyi akadályai vannak. A KLM szerint ehhez elsősorban a különféle bioüzemanyagok árának jelentős és tartós csökkenésére lenne szükség, amit technikai fejlesztések és szoros együttműködések árán lehetne csak elérni; és persze megfelelő törvényi szabályozás segítségével, ami a bioüzemanyag használatára ösztönözhetné a légitársaságokat. 

A KLM-nél egyébként egy ideje az utasoknak is felajánlják a minél zöldebb repülés lehetőségét: néhány plusz euróért cserébe gyakorlatilag megfizethetjük az utazásunk CO2-kibocsátása által okozott kárt. Minden egyes útnál pontosan kiszámolható az üvegházgáz-kibocsátás mértéke, az utasok által fizetett néhány eurós kompenzációt pedig a légitársaság állítólag egy az egyben különféle megújuló, tiszta energiaprojektekbe fekteti: szélturbina- és napelemfarmok építéséhez, vagy éppen a bioüzemanyag-előállításhoz szükséges növények termesztéséhez használják fel.


0
Tovább
26
ápr/2011

Krumplihéj és fenyőtoboz lesz az új üdítőspalackok alapanyaga

A világ egyik legnagyobb ital- és ételgyártó cége, a PepsiCo 2010 óta a környezetvédelemre is nagy erőkkel fókuszál. Persze nem csak a Pepsi teszi ezt, a multinacionális nagyvállalatok körében az utóbbi években lassan presztizskérdéssé váltak a zöld újítások. A fő motiváció elsősorban persze az egymással való rivalizálás, de a Föld szempontjából ez semmit sem von le a környezetbarát megoldások értékéből.

A Pepsi most úgy néz ki, elsőként jön ki a teljesen megújuló, száz százalékban növényi eredetű alapanyagokból készülő műanyagpalackkal. A tradícionális, és mostanra a világon mindenütt nagyon elterjedt és rengeteg gondot okozó PET-palackokkal ellentétben ennek előállítása nagyságrendekkel kisebb CO2-lábnyomot eredményez, ráadásul persze újrahasznosítható is.

pepsi növény műanyag ökolábnyom fosszilisenergia-függőség környezetbarát fenntarthatóság PET-palack

A zöld palackot biológiai alapú nyersanyagokból készítik: a fő alkotóelemei kukoricahéj, köles és fenyőtoboz. Hamarosan a cég saját élelmiszer üzletágának melléktermékeit is felhasználják majd, így például a krumplihéjat, narancshéjat, vagy a zabhüvelyt is. A flakon tehát teljes mértékben növényi alapú, megújuló alapanyagokból készül, újrahasznosítható, és a megszólalásig hasonlít a petróleumból gyártott PET-palackokra. Kinézetre, tapintásra és funkcióit tekintve tökéletesen megegyezik a régi, környezetszennyező flakonokkal. A Pepsinél azt ígérik, az új környezetkímélő palackkal kereskedelmi forgalomban 2012-től találkozhatunk.

A Pepsi egyik legjobb ötlete ebben az újításban az, hogy saját élelmiszer-üzletága melléktermékeinek talált hasznos helyet, ezzel például egy San Francisco-i környezetvédelmi alapítvány - a többek között a Coca-Cola és a McDonalds környezetbarát lépéseit is méltató - As You Sow elismerését is kivívta. Az alapítvány főleg az ökolábnyom-csökkentés, és fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedés terén mutatott felelősségvállalást dícsérte. 

A legnagyobb rivális, a Coca-Cola szintén elindult ezen az úton. Már forgalmazzák azokat a Pepsiéhez hasonló, bár mindössze 30 százalékban növényi eredetű palackokat, melyeket cukornád felhasználásával készítenek. A Coca-Cola is azt ígéri, igyekeznek a közeljövőben olyan eljárást kifejleszteni, ahol a palackok alapanyagának maradék hetven százaléka is növényi eredetű lehet.


0
Tovább
10
jan/2011

Környezetterhelő házakban élnek a magukat zöldnek valló németek

 

Környezetterhelő házakban élnek a magukat zöldnek valló németek
A németek többsége környezettudatosan gondolkodik, ám egy friss fölmérés tanúsága szerint éppen azok élnek leginkább a környezet rovására, akik szavakban a leghangosabb hívei az élő környezet védelmének.
A berlini környezetvédelmi hivatal páros években mintegy 2000 lakost kérdez meg arról, hogyan viszonyul az ökológiához. Az idei felmérése tanúsága szerint 2008-hoz képest tovább emelkedett a környezettudatos állampolgárok aránya. A lakosság 62 százaléka azt várja a politikától, hogy az tegyen még több erőfeszítést a környezet védelme érdekében.
Nem igazán meglepő, hogy a környezettudatosság azoknak a körében a leggyöngébb, akik a leginkább konzervatív felfogásúak, és régimódi életfelfogás szerint élnek. Ide tartoznak a nyugdíjasok és a társadalmi ranglétra alsó rétegei.
A természetvédelem és a szigorúbb környezetvédelmi politika meggyőződéses híveinek többnyire a fiatalabb, modernül élő és jól kereső németek vallják magukat. Ők a legszívesebben azonnal eltörölnék a környezetkárosító szubvenciókat, és szigorítanák a természet és a légkör védelmét szolgáló törvényeket. Életmódjuk azonban nem igazán van összhangban a szavaikkal - derül ki a felmérésből.
Viszont a fenti csoport tagjai, akiknek többnyire az átlagosnál magasabb a jövedelmük, gyakran családi házakban laknak, amelyek nagyobb energia- és területigénnyel járnak. Házuk a zöldövezetben található, emiatt többnyire autóval járnak a város belső részén fekvő munkahelyükre. Nyaralás, utazás céljából gyakran ülnek repülőgépre. Summa summarum: az úgynevezett zöld miliő tagjainak ökológiai lábnyoma jóval nagyobb, mint akár a nyugdíjasoké, akár az alsó társadalmi rétegekhez tartozó embereké. Utóbbiak ugyan az átlagosnál kevésbé érdeklődnek a légkör védelme iránt, ám mivel takarékosan élnek, ritkán repülnek, és többnyire hazai alapanyagokból készítik ételeiket, jobban védik az emberi környezetet.
Az emberek megítélése szerint a legfontosabb politikai szférák sorában a környezetvédelem időközben megelőzte a szociálpolitikát, s ma már a harmadik helyen áll a munkaügyi és a gazdaságpolitika mögött. A németek csaknem háromnegyede azt vallja, hogy az ország más területeken csak akkor lehet sikeres, ha élen jár a környezet védelmében. Csupán 24 százalék vélekedik úgy, hogy a környezetvédelem majd akkor kerülhet sorra, "ha azt meg tudjuk engedni magunknak".

A németek többsége környezettudatosan gondolkodik, ám egy friss fölmérés tanúsága szerint éppen azok élnek leginkább a környezet rovására, akik szavakban a leghangosabb hívei az élő környezet védelmének.

A berlini környezetvédelmi hivatal páros években mintegy 2000 lakost kérdez meg arról, hogyan viszonyul az ökológiához. Az idei felmérése tanúsága szerint 2008-hoz képest tovább emelkedett a környezettudatos állampolgárok aránya. A lakosság 62 százaléka azt várja a politikától, hogy az tegyen még több erőfeszítést a környezet védelme érdekében.

Nem igazán meglepő, hogy a környezettudatosság azoknak a körében a leggyöngébb, akik a leginkább konzervatív felfogásúak, és régimódi életfelfogás szerint élnek. Ide tartoznak a nyugdíjasok és a társadalmi ranglétra alsó rétegei.A természetvédelem és a szigorúbb környezetvédelmi politika meggyőződéses híveinek többnyire a fiatalabb, modernül élő és jól kereső németek vallják magukat. Ők a legszívesebben azonnal eltörölnék a környezetkárosító szubvenciókat, és szigorítanák a természet és a légkör védelmét szolgáló törvényeket. Életmódjuk azonban nem igazán van összhangban a szavaikkal - derül ki a felmérésből.

Viszont a fenti csoport tagjai - akiknek többnyire az átlagosnál magasabb a jövedelmük -, gyakran családi házakban laknak, amelyek nagyobb energia- és területigénnyel járnak. Házuk a zöldövezetben található, emiatt többnyire autóval járnak a város belső részén fekvő munkahelyükre. Nyaralás, utazás céljából gyakran ülnek repülőgépre. Summa summarum: az úgynevezett zöld miliő tagjainak ökológiai lábnyoma jóval nagyobb, mint akár a nyugdíjasoké, akár az alsó társadalmi rétegekhez tartozó embereké. Utóbbiak ugyan az átlagosnál kevésbé érdeklődnek a légkör védelme iránt, ám mivel takarékosan élnek, ritkán repülnek, és többnyire hazai alapanyagokból készítik ételeiket, jobban védik az emberi környezetet.

Az emberek megítélése szerint a legfontosabb politikai szférák sorában a környezetvédelem időközben megelőzte a szociálpolitikát, s ma már a harmadik helyen áll a munkaügyi és a gazdaságpolitika mögött. A németek csaknem háromnegyede azt vallja, hogy az ország más területeken csak akkor lehet sikeres, ha élen jár a környezet védelmében. Csupán 24 százalék vélekedik úgy, hogy a környezetvédelem majd akkor kerülhet sorra, "ha azt meg tudjuk engedni magunknak".

Forrás: MTI


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (195),otthon (138),fenntarthatóság (100),közlekedés (64),energiatakarékosság (62),kert (62),környezetvédelem (60),műanyag (48),légszennyezés (46),hulladék (43),természetvédelem (42),napelem (39),környezettudatosság (36),környezetszennyezés (36),kerékpár (35),napenergia (35),városi életmód (34),megújuló energia (33),klímaváltozás (32),fenntartható építészet (29),globális felmelegedés (29),koronavírus (26),urbanisztika (25),PET-palack (25),karácsony (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (16),építészet (16),városi közlekedés (16),divat (15),komposzt (15),nyár (15),autó (15),konyha (14),kutya (14),klímaválság (14),növény (13),élelmiszer (13),LED (13),szemét (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),egészség (12),ecet (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),Ozone zöld díj (11),CO2 (11),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),élelmiszerpazarlás (11),takarékosság (10),ajándék (10),barkácsolás (10),urbánus életmód (9),papír (9),szélenergia (9),WWF (9),Kína (9),művészet (9),elektromos autó (9),tél (9),szélturbina (9),ivóvíz (9),csomagolás (8),hulladékgyűjtés (8),Párizs (8),raklap (8),természetes gyógymód (8),levegőminőség (8),levegőszennyezés (8),lakásfelújítás (8),szén-dioxid (8),allergia (8),stressz (7),takarítás (7),lakberendezés (7),háztartás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),vásárlás (7),ételpazarlás (7),almaecet (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),illóolaj (7),mobiltelefon (7),biogáz (7),Hollandia (7),vegán (6),városi élet (6),étel (6),gyümölcs (6),macska (6),növényvédelem (6),ökolábnyom (6),szúnyog (6),Föld napja (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),szmog (6),erdő (6),Magyar Telekom (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),Kanada (6),New York (6),játék (6),beporzás (5),városi hősziget (5),virág (5),város (5),testről és lélekről (5),ruha (5),urbanizáció (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),szélerőmű (5),Föld órája (5),zajszennyezés (5),sport (5),térkép (5),méh (5),víz (5),bútor (5),szelektív hulladék (5)

Archívum