Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
30
júl/2022

5 tévhit a szárazkertről, plusz az előnyei

A szomszédokkal megbeszéltük, hogy ha ilyen aszályok lesznek nyaranta, el kell engedni a pázsitot. Érdemes volna helyette szárazkertet kialakítani, de mi is ez, és mit tudunk rosszul róla?

kert otthon aszály nyár víztakarékosság klímaváltozás

KÉP: MorningChores


0
Tovább
29
jún/2022

Kánikulában segítsd ivóvízzel a kerti állatok túlélését

Akárcsak nekünk, a hőségben a kertünkben élő állatoknak is szükségük van ivóvízre, legyen szó rovarokról, madarakról, gyíkokról vagy sünökről. Egy kis odafigyelésen múlik, hogy segítsd őket a kánikulában.

KÉP: Pixabay


0
Tovább
13
jún/2022

Erre volna szükség első lépésben A városi villámárvizek ellen

A váratlanul érkező hatalmas mennyiségű csapadék egyelőre gyakran okoz a városokban villámárvizet. A súlyos károkat okozó meteorológiai jelenség hatásairól, az ellene feltétlenül szükséges lépésekről kérdeztem Komárominé Dr. Kucsák Mónika környezetmérnököt, az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar adjunktusát.

csapadék

KÉP: Pixabay


0
Tovább
08
jún/2022

Az edény, ami meglocsolja a virágaidat, amíg nyaralsz

Sokan vagyunk, akik tavasszal teleültettük a kertet paradicsommal, hagymával és színpompás virágokkal, aztán most vakarjuk a fejünket, hogy mi lesz ezekkel, ha elmennénk nyaralni. Akinek nincs megbízható szomszédja, legyen ollája: ez az ősi öntözőmódszer nagy segítség a tikkasztó hónapokban.

kert öntözés locsolás víztakarékosság növény

KÉP: CeramicArtsNetwork


0
Tovább
17
jan/2022

Melyik növényi ital a leginkább környezetbarát?

Javában tart a Veganuár (erről itt írtam korábban), és ennek kapcsán biztosan sokan fogják kipróbálni tehéntej helyett a növényi italokat. Ezek a legváltozatosabb alapanyagokból készülnek: mandula, mogyoró, szója, rizs, zab, kókusz, kesudió, quinoa, kender, továbbá lehetnek ezek kombinációi, illetve speciális ízesítésűek is (kakaós, kávés, vaníliás, karamellás stb.)

növényi ital szója mandula szén-dioxid-kibocsátás CO2 víz légszennyezés globális felmelegedés élelmiszer mezőgazdaság

KÉP: Pexels


0
Tovább
05
jan/2022

7 zöld fogadalom az új évre

Az elmúlt két évet beárnyékolta a járvány, de sokak számára hozott megnyugvást, lelki feltöltődést a kertészkedés, még ha csak a konyhaablakban elhelyezett zöldfűszerekkel bíbelődött is. Nem tudjuk, mit tartogat az új év, de aki megszerette a növényekkel való foglalatoskodást, annak érdemes mostantól nemcsak arra figyelnie, hogy mit csinál, hanem arra is, hogy miképpen. A beltéri vagy kültéri kertészkedésben ugyanis van hová fejlődni, ehhez adunk néhány megfogadható tippet az új évre.

1. Ne használj műanyagot

új év kert műanyag komposzt esővíz csapadék fa ültetés

KÉP: Pexels


0
Tovább
30
dec/2021

Legyen zöld a szilveszteri koccintás is!

Ha már piál a Föld szilveszterkor, tegye zölden! Egyre többet foglalkozunk azzal, hogy mennyi az ételeink környezeti lábnyoma, azaz milyen terhet ró a természetre az előállításuk: a növényvédőszerek, gyomirtók, erdőirtások, monokultúrás ültetvények mind-mind szennyezik és pusztítják az élővilágot. Na de mi a helyzet az olyan italokkal, amelyek más kategóriába esnek, mint a nagyi által főzött biomálnaszörp? 

szilveszter alkohol fenntarthatóság környezetszennyezés biodiverzitás mezőgazdaság víz szén-dioxid-kibocsátás

KÉP: Pexels

1900 és 2000 között 75 százalékkal csökkent a világ biodiverzitása, azaz az élővilág sokszínűsége, fajgazdagsága - részben az alkohol előállításához szükséges növények monokultúrás (egyetlen fajból álló) ültetvényei miatt. Az alkoholos italokhoz az alkoholon kívül persze rengeteg más összetevő is szükséges, plusz a csomagolás és a szállítás is környezetszennyező lehet. 

Egy korsónyi ale sör megfőzése 300 gramm szén-dioxiddal szennyezi a levegőt, egyetlen liter sör előállításához 155 liter vízre van szükség, az ENSZ szerint egy évtizeden belül nem lesz elegendő ivóvíz a mezőgazdasági termeléshez. Négy szempontot kell figyelembe venni az italgyártáshoz: a szén-dioxid-kibocsátást, a biodiverzitásra gyakorolt hatását, a víz-, illetve a műtrágya- és gyomirtóigényét. Ebből a szempontból az alkoholhoz szükséges alapanyagok közül, mint a cukornád, gabona, burgonya, szőlő stb., az alma lesz a nyerő, mert azt organikus művelésben is lehet termelni.

Jó példák is vannak a fenntartható italgyártásra: az 1990-es mennyiségekhez képest ma már a 33 cl fém italosdoboz 55 százalékkal kevesebb anyagból készül, míg a borosüvegekhez 60 százalékkal kevesebb anyag is elég. Egyre több cég áll át megújuló energiára, illetve az üzemeit LED-világítással és hőszigeteléssel korszerűsíti. 

Ezeken túl is érdekesen alakul a szeszfőzés: világszerte már 50-nél több cég főz sört kenyérből (erről mi is írtunk, a receptért kattints ide) az angliai Toast Ale mintáját követve. Az amerikai Misadventure & Co a vodkáját lejárt szavatosságú péksüteményekből készíti, a William Grant & Sons' Discarded vermutot alkotott a kávébab héjából: a cascara eddig a hulladékba került. A brit Black Cow vodka alapanyaga a sajtkészítésnél megmaradt író, a The Garden Cider Company a kiskertekből gyűjti be a hullott almát a ciderjéhez. Az ausztrál Rootstock fesztiválon a megmaradt italokat (bor, söt, whiskey) összeöntötték, és grappát főztek belőle, amelynek neve Kissing a Stranger (Megcsókolni egy idegent) lett. A dán Carlsberg üvegmosója újrahasznosítja a vizet (és pasztörizálással csírátlanítja), amelynek köszönhetően 45 ezer hektoliter vizet tudtak megtakarítani, ez megtöltene 18 olimpiai méretű úszómedencét. A skót Glengoyne a szeszfőzdéből kieresztett víz tisztításához 12 természetes lápot alakított ki, amelyeket 14 ezer fajta növénnyel ültettek be, ezek biztosítják a víz szűrését. A láp emellett új életteret jelent egy sor helyi állatfajnak is.

szilveszter alkohol fenntarthatóság környezetszennyezés biodiverzitás mezőgazdaság víz szén-dioxid-kibocsátás

KÉP: Pexels

TIPPEK A ZÖLD ALKOHOLFOGYASZTÁSHOZ:
1. Igyál olyan italt, ami almából készült, mert annak a legkisebb a környezeti lábnyoma: ilyen például a cider.
2. Fogyassz az évszaknak megfelelő alapanyagokat, tehát télen ne akarj epret enni a pezsgőhöz, akármennyire is posh és fancy.
3. Válaszd a helyi márkákat, mert az országhatáron belül előállított italok szállításból adódó környezetszennyezése töredéke mondjuk egy kubai ruméhoz képest.
4. Vegyél üveg helyett dobozos italt, mert az alumíniumdoboz sokszor újrahasznosítható, míg az üveg előállítása és újrahasznosítása sokkal  energiaigényesebb.
5. Kutasd fel a spájzot, mert lehet, hogy találsz a hátsó sarokban valami ezeréves különlegességet, amit szilveszterkor végre megmenthetsz a megromlástól (és "anyagában hasznosíthatod")...

Egészségedre és boldog új évet!

365Zö


0
Tovább
16
feb/2021

Igazán felajánlhatnád a böjtödet a Természetnek!

2021-ben február 17-én kezdődik a nagyböjt, amely a húsvét, vagyis Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe előtti negyven napos előkészületi időszak. Középpontjában  a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll. Idén egyedivé tehetnéd ezt az időszakot azzal, hogy az áldozatvállalásodat a Természet jegyében ajánlod fel, vagyis csökkented az életviteleddel járó szén-dioxid-kibocsátást, felhalmozást, pazarlást. 

városi életmód klímaváltozás globális felmelegedés takarékosság víztakarékosság hulladékhasznosítás energiatakarékosság közlekedés műanyag mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátás városi közlekedés autó fűtés

KÉP: Pixabay

1. Hetente csak egyszer ülj autóba
Megfogadhatod, hogy a böjt ideje alatt hétfőtől szombatig csak kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedési eszközzel közlekedsz. Böjti időszakban vasárnap nem kell böjtölni, úgyhogy aznap bepótolhatod az autóhoz kötött teendőket. 

2. Kerüld a műanyagot
A böjt ideje alatt ne vásárolj (kőolajból környezetszennyező módon készült) műanyagterméket, nyilván kivéve, ha az valaminek az elválaszthatatlan csomagolása. De például műanyag flakonba csomagolt folyékony sampon és tusfürdő helyett használhatnál most tömbsampont és szappant. Vagy az előre csomagolt felvágott helyett is választhatod a szeletelt terméket, és rászánod (felajánlod) az időt, amit sorban kell állni érte a felvágottaspultnál.

3. Fogd vissza a tejtermék, hús és fagyasztott élelmiszer vásárlását
A nagyüzemi szarvasmarhatartás során a légkörbe kerülő metán súlyosbítja a Föld felmelegedését okozó üvegházhatást, ezért most 40 napig fogyaszthatnál növényi tejet, kevesebb húst és sajtot. A fagyasztott élelmiszerek hűtőkamionos szállítása és az eladás helyén való tárolása is rendkívül energiaigényes, ha lehet, vásárolj nem fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt. Érdemes volna odafigyelned az élelmiszerpazarlásra is: a böjt ideje alatt ne dobj ki semmilyen, még fogyasztható ételt, hanem próbáld meg más módon, vagy más ételekkel összekombinálva felhasználni és elfogyasztani.

4. Mérsékeld a rezsidet
Talán már nem lesznek olyan hidegek, mint az elmúlt hetekben, ezért ha az egészséged, élethelyzeted megengedni, akkor próbáld meg legalább éjszakára 1-2 Celsius-fokkal alacsonyabbra venni a fűtést. A 40 nap alatt alkalmazhatnád a koleszos zuhanyozás módját, ami azt jelenti, hogy a szappanozás idejére elzárod a meleg vizet, így takarékoskodsz. A világítást mindig kapcsold le magad után, ne hagyj semmit feleslegesen töltőn vagy stand-by üzemmódban.

5. Vásárolj hazai terméket
A közúti és tengeri áruszállítás jelentős mértékben felelős a károsanyag kibocsátásért. Törekedj arra, hogy a 40 napos időszak alatt minél több Magyarországon, vagy maximum 150-200 km-es körzetben előállított terméket vásárolj. Különösen fontold meg a netes rendeléseket, amelyeket esetleg több ezer kilométerről szállítanak ide. Egyébként is kerüld az impulzusvásárlást, amikor valami "akciós" terméket, ruhát megveszel, amit aztán többet nem is fogsz használni, felvenni.

6. Törekedj az újrahasznosításra
Amit meg lehet javítani, azt javítsd meg, vagy újítsd fel, próbáld meg alkatrészként, összetevőként valamiben hasznosítani, tovább használni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 


0
Tovább
25
aug/2020

A szennyvíziszapot kátyújavításhoz is lehet használni, ráadásul környezetbarát módon

Napjaink láncreakciója: az időjárás vagy a túl nagy forgalom károkat okoz az útburkolatban, kátyú keletkezik. A kátyú károkat okoz az abba óvatlanul belehajtó járműveknek, tönkreteheti az abroncsot, felnit, felfüggesztést. A kátyú betöméséhez használt aszfalt pedig kijuthat a természetbe, és környezeti károkat okoz.

szennyvíziszap újrahasznosítás aszfalt károsanyag

KÉP: Arlington DES / Flickr

Talán már a közeljövőben egy új módszer környezetbarát módon oldaná meg a kátyújavítást, mégpedig a mindenhol nagy mennyiségben rendelkezésre álló szennyvíziszap újrahasznosításával. Az eljárást az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) 2020 őszi virtuális találkozóján fogják ismertetni, de a beszámolója megjelent az ACS weboldalán

Szennyvíztisztítás után tiszta víz és szennyvíziszap keletkezik. Előbbi immár kockázat nélkül felhasználható, utóbbi viszont veszélyes hulladéknak minősül, amelyet kezelni kell. Ennek során a szennyvíziszapot legalább ötszörös mennyiségű háztartási hulladékkal keverve elégethetik hulladékégetőben (ez nagyon energiaigényes és ezért költséges megsemmisítési módszer), vagy pedig "valahol vidéken" egy felszíni lerakóban tárolják, majd földdel borítják le, de nem tudni, ez a módszer hosszú távon mennyire veszélyes a környezetre.

A Kalifornia Állami Egyetem kutatói azzal az ötlettel álltak elő, hogy a veszélyes vagy radioaktív hulladékok mentesítésére szolgáló CBPC-vel a szennyvíziszapot is semlegesíteni lehetne. A CBPC betűszó (chemically bonded phosphate ceramic) a kémiai kötésű foszfát kerámia vegyületet jelenti. Mivel a CBPC alkotóelemei inaktiválják a mikrobákat, a kutatók szerint szennyvíziszappal keverve biztonságosan használható útjavításra. 

szennyvíziszap újrahasznosítás aszfalt károsanyag

A szennyvíziszapot semlegesített CBPC-habarccsá alakítva kátyújavításhoz lehet használni. KÉP: Zhongzhe Liu

Először a nedves szennyvíziszapot savmegkötő hatású kalcium-oxiddal és magnézium-oxiddal keverik, az ettől lúgos kémhatásúvá váló iszapban elpusztulnak a kórokozók. Utána enyhén savas kémhatású kálium-foszfátot adnak az elegyhez, így kapják meg a szennyvíziszapos-CBPC-habarcsot. (A kálium-foszfátot az élelmiszeripar is használja savanyúságot szabályozó anyagként.)

A hagyományos aszfaltban bitumen van, amely a kőolaj lepárlásánál visszamaradó anyag. A kátyúzáshoz használt bitumenes keverék policiklusos aromás szénhidrogéneket, PAH-vegyületeket tartalmaz, amelyek veszélyesek az egészségre, állatokban bizonyítottan rákkeltőek. A semlegesített szennyvíziszapból készült kátyújavító anyag nem egészségkárosító, mert a kalcium- és magnézium-oxid nem veszélyes az emberre.

A szennyvíziszapból készített keverék erőssége hasonló az aszfaltéhoz, de a tesztek szerint sokkal tartósabb annál. Már be is nyújtották a szabadalmi kérelmet az újfajta anyagra. Jelenleg a környezeti kísérletek zajlanak, ezek során a keverékkel meglévő úthibákat javítanak meg, és viszgálják a forgalmi terhelés és az időjárás hatását.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
19
nov/2019

Ha van egy hegyed, veszteség nélkül tudod tárolni a megújuló energiát

Az akkumulátorok egyre olcsóbbak, és nemsokára tényleg gazdaságos megoldást kínálhatnak a rövid távú energiatárolásra, amivel a napi szükségleteinket fedezhetjük. Vagyis ha nappal süt a Nap, akkor az akkumulátorban eltárolt energiát használjuk sötétedés után. Ez azonban nem oldja meg az éves energiaingadozásokat, például azt, hogy télen kevesebb megújuló energiára számíthatunk: a tavasztól őszig megtermelt áramot kellene elraktározni a szűkös hónapokra. 

Erre találták ki a pumpás (vagy szivattyús) víztározókat: a bőség idején feleslegesen termelődött áramot úgy hasznosítják, hogy azzal működnek az óriási vízpumpák, amelyek egy magasabb területen kialakított tározóba nyomják fel el alacsonyabb tó vízét. Amikor pedig ki kell nyerni az energiát, megnyitják a felső tározót, amelyből lezúdol a víz, keresztül egy turbinán, és máris előállítottuk a tiszta energiát. Ám ennek a rendszernek jelentős a kiépítési költsége, hiszen két víztározó is kell hozzá. Ráadásul a víz párolog, tehát az év során jelentős veszteséggel kell számolni. Számítások szerint ez a rendszer ott éri meg, ahol 50 megawattnál nagyobb az energiatárolási igény.

Itt jön a képbe a bécsi székhelyű Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (International Institute for Applied Systems Analysis, IIASA) ötlete, amely kifejezetten a 20 megawattnál kisebb hálózatok  idényjellegű energiatárolására használható: cseréljék homokra (vagy sóderre) a vizet! Az általuk hegyi gravitációs energiatárolónak (Mountain Gravity Energy Storage, MGES) nevezett rendszer ideális köztes megoldás lehetne a rövid- és hosszú távú energiatárolók között.

A rendszer egyszerű elemekből áll: egy daru csillékbe pakolja a hegy tövénél a homokot vagy sódert, és a motoros meghajtású kábellel felemelik a hegy tetején lévő tárolóba, ahol a homokot szétterítik -- már el is tároltuk az energiát. Amikor szükség van rá, akkor a hegytetőn álló daru szépen telepakolja a csilléket, amelyek elindulnak lefelé, a kábel mozgása pedig megforgatja az alsó tározónál kiépített turbinát, így fejleszti az áramot. A homokot vagy sódert felszín alatti üregekben, tárnákban is lehet tárolni, hogy ne rontsa a látképet.

Amennyiben a hegyen valamilyen vízfolyam ered, az MGES-rendszer kiegészíthető vízenergiával is. A rendszer bármilyen magasságban futó vizet képes elszállítani, ami nem lehetséges a hagyományos vízerőművek számára.

"Az MGES egyik előnye, hogy a homok olcsó és nem párolog, mint a víz. Így nem veszítünk az energiakészletből, és a homok bármennyi alkalommal újrahasználható. Ez különösen jelentőssé teszi a rendszert az aszályos, sivatagos országok számára", mondta Julian Hunt, az IIASA kutatója. Hozzátette, hogy a hagyományos vízerőművek legfeljebb 1200 méteres szintkülönbséget tudnak áthidalni a víznyomás miatt. Az MGES viszont akár 5000 méteres szintkülönbséget is áthidalhat, ezért kifejezetten alkalmas magashegységekbe, mint a Himalája, az Alpok vagy a Sziklás-hegység. Illetve hasznos lehet olyan, meredek hegyekkel tűzdelt szigetek energiatárolásához, mint Hawaii, a Zöldfoki-szigetek, Madeira, Indonézia, Fülöp-szzigetek, Karib-szigetek, Galápagos vagy a Csendes-óceán szigetei. 

Az IIASA csapata a Hawaiihoz tartozó Molokai szigetére tervezett egy energiamátrixot, amely kizárólag szél- és napenergiából, hagyományos akkumulátorokból és MGES-rendszerekből fedezi a sziget energiaigényét. Hunt hangsúlyozta, hogy az MGES nem a csúcsidőben termelődő kiugró mennyiségű áram elraktározására és napi felhasználására szolgál, hanem akkor optimális a működése, ha hónapokig átlagos mennyiségű áramot tárolnak el benne, majd hónapokig (akár 1000 napig) folyamatosan nyernék ki belőle az átlagos mennyiségű energiát. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (195),otthon (137),fenntarthatóság (100),közlekedés (64),energiatakarékosság (62),kert (62),környezetvédelem (60),műanyag (47),légszennyezés (46),természetvédelem (42),hulladék (42),napelem (39),környezettudatosság (36),környezetszennyezés (36),napenergia (35),kerékpár (35),városi életmód (34),megújuló energia (33),klímaváltozás (32),fenntartható építészet (29),globális felmelegedés (29),koronavírus (26),urbanisztika (25),PET-palack (25),karácsony (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),hőszigetelés (18),természet (18),gyerek (17),városi közlekedés (16),fűtés (16),építészet (16),autó (15),komposzt (15),divat (15),nyár (15),klímaválság (14),kutya (14),konyha (14),élelmiszer (13),növény (13),LED (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),szemét (13),egészség (12),ecet (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),CO2 (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),barkácsolás (10),takarékosság (10),ajándék (10),Kína (9),papír (9),urbánus életmód (9),WWF (9),szélturbina (9),elektromos autó (9),ivóvíz (9),tél (9),szélenergia (9),levegőszennyezés (8),művészet (8),szén-dioxid (8),raklap (8),Párizs (8),levegőminőség (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),takarítás (7),vásárlás (7),stressz (7),almaecet (7),ételpazarlás (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),mobiltelefon (7),csomagolás (7),Hulladék Munkaszövetség (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),biogáz (7),komposztálás (7),háztartás (7),Hollandia (7),New York (6),macska (6),városi élet (6),szúnyog (6),Magyar Telekom (6),környezetbarát (6),Kanada (6),vegán (6),gyümölcs (6),étel (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),alga (6),VOC (6),Föld napja (6),játék (6),ökolábnyom (6),növényvédelem (6),szmog (6),erdő (6),virág (5),város (5),ruha (5),urbanizáció (5),városi hősziget (5),beporzás (5),testről és lélekről (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),szélerőmű (5),Föld órája (5),térkép (5),zajszennyezés (5),méh (5),bútor (5),víz (5),sport (5)

Archívum