15
márc/2020

Most jött el a pillanat, hogy Budapest átüljön kerékpárra

Halljuk a figyelmeztetést, hogy a koronavírus-fertőzés veszélye miatt kerüljük a tömegközlekedési eszközöket. Akinek nincs autója, ezt csak mikromobilitási eszközökkel tudja megoldani: elektromos vagy hajtós kerékpárral, elektromos vagy hajtós rollerrel, elektromos uniciklivel, gördeszkával, esetleg elektromos vagy hagyományos robogóval stb.

Ehhez azonban két tényező kell: 

1. hogy rendelkezésre álljanak ezek az eszközök. 
Tehát a jelenlegi helyzetben példamutató volna a kölcsönzőktől, ha jelentős mértékben csökkentenék a bérleti díjakat. Azért is hálásak volnánk, ha az állam vagy az önkormányzat valamilyen módon támogatná az eszközvásárlást. Sőt, ha maguk a gyártók és kereskedők is kedvezményt adnának a vásárlásra.

2. hogy el is merjünk indulni ezekkel. 
Tehát bízzunk abban, hogy nem ütnek el az úton, hogy nem túlságosan kimerítő a pedálozás vagy hajtás (nemcsak oda, hanem haza is érünk), és hogy nem lopják el az eszközünket.

FRISSÍTÉS: Március 16-tól jelképes összegért, napi 100 forintért lehet használni a Bubi közbicikliket Budapesten, jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester.

kerékpár városi életmód közlekedés koronavírus

Pixabay

2020. március 4-én volt egy kerekasztal-beszélgetés Borítsuk zöldbe a belső kerületeket! címmel a VI., VII., VIII. kerület környezetvédelemért és városfejlesztésért felelős vezetőivel (Molnár Bence, Molnár István, Rádai Dániel, Temesvári Szilvia, Tóth Csaba) Bodó Zoltán és a 10 millió Fa - VII. kerület szervezésében.

Ezen elhangzott, hogy sokan azért nem mernek kerékpározni Budapesten, mert félnek a járművek között, az óriási forgalomban. Erre az lehetne a megoldás, mondta Temesvári Szilvia (VI. kerület), ha például az Andrássy úton és a Rákóczi úton csak 1-1 sávon haladhatnának a járművek, és a külső sávokat megkapnák az egyéni mobilitási eszközök, mint kerékpár, roller stb. Hiszen a 21. században megengedhetetlen, hogy 2X2 sávos főutak (lényegében autópályák) szabdalják szét a várost, tette hozzá.

Ez két héttel ezelőtt fantazmagóriának hangzott. A jelenlegi helyzetben azonban, amikor is hétfőtől otthon kell maradniuk a gyerekeknek és bezár számos közintézmény, csökkenni fog a járműforgalom a városban. Nyilván nem minden úton és nem minden kerületben. De most lehetne tesztelni, hogy az egyéni közlekedők kipróbálhassák magukat az új helyzetben, hogy munkába, bevásárolni vagy csak egy kicsit mozogni el merjenek indulni mikromobilitási eszközökkel. Egy ilyen kezdeményezéssel az egész világnak példát mutathatnánk.

Mondjuk szintén most érdemes megfontolni, hogy ha valóban sokan ülnek át mikromobilitási eszközökre, akkor azoknak legyen egyedi azonosítója (rendszám), esetleg legyen kötelező felszerelés a visszapillantó tükör és a bukósisak, mert a testi épség megóvása nagyon fontos.

Az alábbiakban látható magyarított diagram egy sokat idézett tanulmányból való, amely a kerékpárra váltás személyes és társadalmi feltételeit foglalja össze, különös tekintettel a kockázati tényezőkre. A tanulmány a Transportation Research folyóiratban jelent meg spanyol kutatók tollából.

kerékpár városi életmód közlekedés koronavírus

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

03
márc/2020

A város még a fákat is megzavarja

85 amerikai városról készült műholdfelvételek elemzése kimutatta, hogy a városokban a fák és a növényzet korábban kezd rügyezni, mint a települések közötti vidéki területeken, olvasható az Iowa Egyetem kutatásában. Mindez a városi hősziget-hatásnak tudható be, amelynek lényege, hogy a kő- és betondzsungel városok hőcsapdákká válnak, az épületek között és a burkolt felületekben megreked a meleg, ami hatással van emberre, állatra, növényzetre.

Nyáron a napsugárzás okoz gondot (az elnyelt hőt éjjel bocsátják ki az épületek és burkolt felületek), télen a fűtési hő kiáramlása a rosszul szigetelt épületekből, illetve a járművek kipufogófüstje is melegíthet. Sőt, télen intenzívebb lehet a hősziget-jelenség, például mert a városban lehullott hó azonnal elolvad, nem veri vissza a napsugarakat, illetve a magas házak között gyengébb a szél, ami mérsékelné a meleget.

városi hősziget

Pexels

A 2001 és 2014 között készült felvételek alapján a kutatók megállapították, hogy átlagosan 6 nappal korábban bontanak rügyet a városi fák és növények. Az Amerikai Tudományos Akadémia oldalán (PNAS) megjelent tanulmány nemcsak ökológiai, hanem egészségügyi szempontból is fontos, hiszen a korábbi rügyfakadás sokak számára korábban kezdődő allergiaszezont jelent. 

A tudomány még mindig nem fordít elég figyelmet arra, hogy a városi hősziget-jelenség milyen hatással van a növények fejlődésére, vagy a természet ciklikus, illetve szezonális változásaira. Holott ez az információ egyre fontosabb volna annak megállapításához, miképpen fognak reagálni a növények a változó környezeti feltételekre, beleértve a klímaválságot és az urbanizációt, mondta a tanulmány társszerzője, Yuyu Zhou, az Iowa Állami Egyetem geológia és légkörtudomány professzora.

A városi hősziget a fák növekedését is megzavarhatja: a fáknak szükségük van bizonyos ideig tartó fagyos időszakra ahhoz, hogy a tavaszi hőmérsékletemelkedésre reagálni tudjanak. A városokban az egyre melegebb telek hatására csökken a növényzet hőmérsékletre való érzékenysége, amitől romlik a fejlődésük. "A hőmérséklet nem az egyetlen tényező, amely befolyásolja a vegetáció növekedését, de az egyik legfontosabb", összegezte Zhou.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

06
nov/2019

18-szor rosszabb a levegő a londoni metróban, mint a felszínen

Pedig ott is komoly a légszennyezés. Miután az év elején döbbenetes adatok láttak napvilágot arról, hogy a 2,5 mikrométer (2,5 mikron) átmérőjű, rendkívül apró szemcséjű szállópor (PM) mértéke többszöröse lehet az egészségügyi határértéknek a londoni metró levegőjében, a Financial Times (FT) brit lap munkatársai saját kezükbe vették a műszereket, és több száz mérést készítettek a Londoni belváros alatt húzódó 1-es zóna 75 alagútszakaszában.

londoni metró légszennyezés PM2 5 szálló por közlekedés városi életmód környezetszennyezés levegőminőség

Dale Haussner/Flickr

A szakkifejezéssel PM2,5-nek nevezett parányi szemcséjű légszennyezés az egész szervezetre veszélyes, mert a szennyezőanyag darabkák olyan kicsik, hogy a tüdőből átjutnak az erek falán a vérkeringésbe, és így az egész testünkben megállíthatatlanul szétterjednek. Mivel ezek a porszemek jellemzően mérgező anyagokból állnak, ezért borzasztó károkat okoznak, az agyvérzéstől és a demenciától kezdven a vetélésen és szívbetegségen át a tüdő- és másféle daganatokig, de közük lehet a cukorbetegséghez és ahhoz is, ha egy baba túl kis súllyal születik. A légszennyezés minden módon veszélyezteti az egészségünket, mert a vérkeringésen át bármelyik szervünket megtámadhatja.

londoni metró légszennyezés PM2 5 szálló por közlekedés városi életmód környezetszennyezés levegőminőség

mystero233/Flickr

Az FT munkatársai átlagosan olyan rossz értékeket mértek, amelyek legalább 10-szeresen meghaladják az Egészségügy Világszervezet (WHO) által megadott határértékeket. Bizonyos helyeken a felszíni légszennyezés 18-20-szorosát mérték. Azért fontos tudni ezeket az adatokat, mert így valamilyen mértékben védekezni kell a légszennyezés ellen: "Naponta használom a Central vonalat, de ha asztmás lennék, elkerülném -- mondta Brynmor Saunders, a januári kutatás vezetője. -- Ha valakinek naponta legalább egy órát kell a londoni metróval közlekednie, megnövekedett egészségügy kockázattal kell számolnia a légszennyezés által okozott legsúlyosabb betegségek tekintetében."

londoni metró légszennyezés PM2 5 szálló por közlekedés városi életmód környezetszennyezés levegőminőség

Marc Collins/Flickr

A Financial Times cikkében bemutatják, hogy a londoni tömegközlekedési válallat minden éjjel minteg ezer munkást küldi a metróhálózat takarítására. A leülepedő szállópor legnagyobb része vaspor, amely a fékek és a sínen futó kerekek súrlódásából származik. Sajnos a londoni metró hajdani tervezői még nem gondoltak erre. Az 1863 óta bővülő hálózatról ugyanis az volt az elképzelésük, hogy az alagútban futó szerelvények maguk előtt tolják a levegőt, és így kerül friss levegő a rendszerbe. Nem számoltak azonban a százötven év alatt felhalmozódó porral, mert most a szerelvények ezt a szennyezett levegőt tolják egyik állomásról a másikra. Egyes helyeken a metróalagút fala azbesztet tartalmaz, ami további kockázati tényező.

Minél mélyebben van egy metrószakasz, annál rosszabb a levegő minősége. A 27 méter mélyen futó Northern vonal egyes szakaszain a PM2,5 méretű szállópor mennyisége akár 250 mikrogramm is lehet légköbméterenként, ami 15-ször rosszabb, mint a felszíni utcai levegőminőség. A legmélyebb, 60 méter mélyben lévő Hampstead állomáson a januári vizsgálatban átlag 492  μg/m3 légszennyezést mértek, összehasonlításul a brit fővárosban az utcai átlag 16  μg/m3, ami harmincszoros különbség. 

londoni metró légszennyezés PM2 5 szálló por közlekedés városi életmód környezetszennyezés levegőminőség

Jon/Flickr

A WHO ajánlásai szerint éves átlagban a 10 μg/m3, napi szinten a 25 μg/m3 mennyiség az elfogadható maximum. Az FT szerint a besorolás megváltozhat, mert "világszerte légszennyezési krízis tapasztalható a nagyvárosokban, és újra kellene szabályozni a határértékeket", idézték Tedros Adhanom Ghebreyesust, a WHO főigazgatóját. 

Amúgy nemcsak Londonban ilyen rossz a metróhálózat levegőminősége. Torontótól New York-on át Szöulig több kutatás eredményezett hasonló szennyezettségi adatokat. Szöulban nemrég 277 metróállomáson 800 légszennyezettségi mérőszondát helyeztek ki, hogy folyamatosan képet kapjanak a levegőminőségről.

A Financial Times beszédes ábrákkal illusztrált cikke ide kattintva tekinthető meg.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

14
aug/2018

Újra feltalálják a városi életet Barcelonában

Nemrég már a második szupertömböt adták át a katalán fővárosban. A szupertömb (superilla) kifejezés azt jelenti, hogy egyetlen sávban csak 10 km/h sebességű (lassúságú) áthaladás engedélyezett a járművek számára, és az utcákat interaktív közösségi térré alakítják. A szokványos járműforgalom csak a tömbön kívül lehetséges. A forgalomlassítás önmagában is akkora visszatartó tényező, hogy csak azok jönnek a szupertömbbe kocsival, akik vagy helyiek, vagy kizárólag itt tudják ügyeiket intézni. 

Az úttestre ugrálóiskolát és futóköröket festenek, mindenhova padokat, konténeres fákat, játszóeszközöket, művészeti alkotásokat helyeznek ki. A lényeg: az emberek fontosabbak a járműveknél. A városi polgárok nem csupán autók elől ugráló gyalogosok, hanem joguk van a normális élethez. Az alábbi kép egy ablakból készült, jól látszik, hogyan alakították át a kereszteződést játszótérré.

A szupertömb Barcelona válasza a nagyvárosok zavaró és egészségtelen velejáróira: a rengeteg járműre, a  szennyezett levegőre, a stresszre, a csupabeton környezetre. A forgalom minimalizálásával a szupertömbben visszatért a pezsgés az utcákra, mindenki biztonságban érezheti magát: a gyerekek szaladgálhatnak, a bringások tekerhetnek, az idősek sétálhatnak, a fiatalok ismerkedhetnek. Az itt lakók hajnalban madárcsicsergésre ébrednek, napközben a forgalom zaja helyett legfeljebb gyerekzsivaj és a biciklisek csengetése hallatszik. Este a legjobb, amikor mindenki az utcákon korzózik.

BCNecologia

Nem kis területekről van szó: egy szupertömb átlag 400x400 méter, 9 épülettömbből áll. A szupertömb-koncepció szerint a környezet zöldítése érdekében nem kell semmit lebontani vagy átépíteni, csupán a járműforgalmat átalakítani: ez sokkal olcsóbb megoldás. A városokban visszaadják a közösségi tereket az ott lakó közösségeknek.

Barcelonában 2016 szeptemberében nyílt meg az első szupertömb a Poblenau negyedben, 2018 júniusában pedig a második a Sant Antoni piac körül. Ezen túl még 6-8 superilla átadása várható a közeljövőben, de a városvezetés 500 szupertömböt tervez. Ada Colau barcelonai polgármester 21 százalékkal szeretné csökkenteni a magántulajdonban lévő autók és motorkerékpárok számát.

A helyiek közül persze nem mindenki fogadta kitörő örömmel az átalakításokat, többen tiltakozásokat is szerveztek a járműforgalom korlátozása miatt. Az átalakítások az olyan szupertömbökben mennek simábban, ahol a helyiek nagyobb arányban (vagy teljes mértékben) laknak önkormányzati tulajdonú lakásokban, és nincs sok járműtulajdonos közöttük. A zöld, nyugodt és csendes életstílust megtapasztalva viszont a tiltakozók többsége már felhagyott a zúgolódással. Élvezik a lassabb tempót, újra felfedezik a környéket, megismerik szomszédaikat. Sőt, a városvezetésnek új kihívással kell szembenéznie: egyre többen akarnak superillába költözni. Pláne, hogy a meglévő tömbökben nem emelkedtek a bérleti díjak, mert arra is ügyeltek, nehogy a zöld átalakítás felverje az árakat.
Nézd meg a Streetfilms 8 perces angol nyelvű videóját erről az érdekes kezdeményezésről:

A cikk illusztrációi a videóból származnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.
 

11
aug/2017

Egy ilyen girobuszból nevetnénk a dugókon

Ha megpördítünk egy búgócsigát, forgás közben stabilan függőlegesen áll, csak akkor kezd billegni, ha lelassul a forgása. Ezen alapul Dahir Szem-jonov orosz feltaláló két új agyszüleménye, a giroszkópos busz és tűzoltó-autó.

Szemjonov egyik ihletője Pjotr Silovszkij orosz feltaláló, aki 1914-ben Londonban mutatta be gyrocar nevű kétkerekű autóját. Míg egy átlagos motorkerékpár egyensúlyát a vezető, a jármű karosszériája és súlypontja, valamint a vízszintes tengely mentén forgó kerekek giroszkópikus hatása adja, a gyrocarban a függőleges tengely mentén forgó giroszkóp bizto-sítja az egyensúlyt.

közlekedés városi életmód forgalmi dugó

Az elmúlt száz évben sokat fejlődtek az önegyensúlyozó giroszkópos járművek, a Segwayt mindenki ismeri , és Szemjonov szerint ideje nagyobb léptékben alkalmazni a technológiát. Az általa alapított, orosz-török szakemberekből álló Dahir Insaat agytröszt elkészítette a 21. századi giro-busz koncepcióját, és lenyűgöző látványvideóban mutatja be futurisztikus ötletét.

A modern nagyvárosokban egyre több az autó, miközben a rendelkezésre álló utak nem bővíthetők. Ha forgalmi dugó alakul ki, tulajdonképpen csak a forgalmi sávokat elválasztó felező- és záróvonal marad szabadon. De mi az, aminek elég ennyi hely a haladáshoz a motorkerékpáron kívül? Hát egy girobusz, csapott a homlokára Szemjonov (vélhetően). 

A girobuszt be lehet illeszteni a meglévő közlekedési infrastruktúrába, csak egy megerősített sávot kell lefektetni az útra, amelyen haladhat. A gólyalábas buszoknak egy felüljáró sem jelent akadályt az orosz mérnök szerint, mivel olyankor a busztest leereszkedik a megfelelő magasságra, hogy elférjen a híd alatt. A járműben két generátor és egy pótgenerátor gondoskodik a haladásról. Szemjonov annyira megbízhatónak érzi a technológiát, hogy áruszállításhoz is ajánlja giroszkópos járművét.

A tömegközlekedési eszköz mellett Szemjonov designer csapata megter-vezett egy giroszkópos tűzoltóautót is. Ez négy keréken közlekedik, ám ha dugót kell leküzdeni, bekapcsolja giroszkópját, két kerékre emelkedik. A célhoz érve kinyitja tetejét, amelyből egy óriásdrón emelkedik fel a tűzfészekhez. A drón vizet is képes felvinni a tűzoltókkal együtt, hogy gyorsan megkezdődjön az oltás. Továbbá afféle helikopterként ki tudja menteni a felső szinteken rekedt lakosokat.

Fantasztikus ötletek, valóban. A videóban sajnos nem esik szó a meghajtásról. Amennyi energiát belefeccöltek a videóba, akár fólia vékonyságú napelemeket is rajzolhattak volna a girobuszok tetejére, hogy ne csak a hellyel, hanem a fosszilis energiával is takarékoskodjon a tervezett girobusz.

Érdemes végignézni a videót:

18
júl/2017

Még meg sem épült, már csodálják az Eindhoveni zöld tömböt

Vannak olyan települések, amelyek nem feltétlenül az agglomerációba való kiköltözést ösztönzik, hanem az elavult épülettömbök zöld felújításával teremtenek élhető városi környezetet. A hollandiai Eindhovenben egy olyan tömbrehabilitáció kezdődik nemsokára, amelynek eredményeként 242 új lakás, 1700 négyzetméter üzlethelyiség, 270 négyzetméter veteményes és földalatti parkoló épül egy felújítandó területen, beágyazva a megőrzésre érdemes régi épületek közé.

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

Méghozzá teljesen környezetbarát módon, mivel a 7 épületből álló Nieuw Bergen nevű tömb energiaellátásának jelentős részét napelemek fogják szolgáltatni, a rézsűs felületeken a levegőt tisztító zöldtetőt alakítanak ki, az épületek tetőterében pedig üvegházat.

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

A 29 ezer négyzetméteres létesítmény különleges sziluettje egyszerre hipermodern, ugyanakkor emlékeztet a Hollandia-szerte látott csúcsos háztetőkre. 

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

A tetők és falak 45 fokos dőlésszög optimális mennyiségű fényt enged be az épületekbe, egyúttal csökkenti a beláthatóságot az utcaszintről. A természetes fény egyébként is az új tömb építészeti lényege.

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

Nieuw Bergen minden épülete más alakú, mégis szerves összhangban vannak egymással. Az épületek teteje lamellás szerkezetű, így a tetőtérbe tervezett üvegházak és közösségi terek mindig optimális megvilágítást kapnak, a téli éjszakákon viszont a lecsukott lamellák a hőszigetelést erősítik.

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

A zöldfelületek mellett főleg kő- és faborítást kapnak a felületek, néhol látszóbeton egészíti ki a természetes építőanyagokat. Zöldtetőkről írt korábbi cikkünket ide kattintva találja.

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

Tervezőiroda: MVRDV

Forrás: Inhabitat

28
jún/2017

Hűt, árnyékol és fillérekből kész az öko klímaspaletta

Tedd a szád elég a tenyeredet, és a szokásos módon, kerekített szájjal lehelj rá: melegnek érzed a levegőt a bőrödön. Utána ajkaidat csücsörítve fújj a tenyeredre – most már hűvös a légáramlat, ugye? Ez az egyszerű fizikai jelenség volt az ihletője Ashis Paul bangladesi feltalálónak, amikor megalkotta a háztartási hulladékból is elkészíthető, áram nélkül is működő levegőhűtő panelt, az Eco Coolert.

légkondicionálás lakáshűtés áram nélkül ventilátor PET-palack újrahasznosítás energiatakarékosság kánikula városi életmód

KÉP

Kell hozzá egy erősebb karton-, műanyag- vagy vékony MDF-lap, amelybe megfelelő távolságokra lyukakat fúrunk, hogy a félbevágott ásványvizes vagy kóláspalackokat bele tudjunk csavarni. A kupakok végét levágjuk, de a csavaros menetet meghagyjuk, hogy a lyukon átdugott palacknyakra rátekerhessük és így rögzíthessük a palackot. 

légkondicionálás lakáshűtés áram nélkül ventilátor PET-palack újrahasznosítás energiatakarékosság kánikula városi életmód

Ezután ezt a panelt az ablaknyílásba tesszük és kereszthuzatot csinálunk.

légkondicionálás lakáshűtés áram nélkül ventilátor PET-palack újrahasznosítás energiatakarékosság kánikula városi életmód

A szűkítőként működő PET-palackok nyakánál lehűl a beáramló levegő: a mérések szerint 30 Celsius-fokost legkevesebb 25 Celsius-fokra hűt. 

Elég csak az egyik ablaktábla helyén kialakítani a klímaspalettát, a másik oldalt befüggyönyözzük. Vagy lehet a kertre nyíló ajtóra egy vakkeretet szerelni, és zsanérokkal ahhoz csavarozni a szúnyoghálóval is kiegé-szíthető "hűtőajtót". Esztétikusabb a szerkezet, ha a palackokat lefestjük.

légkondicionálás lakáshűtés áram nélkül ventilátor PET-palack újrahasznosítás energiatakarékosság kánikula városi életmód

A módszerrel mini légkondivá alakíthatjuk a meglévő ventilátort is, igaz, ebben az esetben már áram kell a barkácsklíma működtetéséhez. 

A félbevágott PET-palackokat beragasztjuk egy akkora műanyag-korongba, amelynek átmérője egyezik a ventilátoréval. A korongot rögzítsük a lapátokat védő rácsra. A lapátok által áramoltatott levegő a palack nyakában lehűlve jut ki a szobába. Maximum egy óra alatt kész, és máris hűvösebbé teszi a környezetünket!

11
nov/2016

A beltéri napelem a lámpafényt is hasznosítja

Vajon mennyi lenne a világ energiaszámlája, ha a lakások, irodák falai és ablakai olyan tapétával és függönnyel lennének dekorálva, amely napelemként nemcsak a természetes, hanem a mesterséges fényből is képes lenne energiát kinyerni? Ezzel megoldódna a fény újrahasznosítása!

Az amerikai Virginia Tech műszaki egyetem éppen ezen dolgozik. Újdon-ságuk, a beltéren is használható napelem olyanok számára is érdekes lehet, akik eddig azért nem törődtek a napenergia hasznosításával, mert nincs olyan területük (tető, kert), ahová kihelyezhetnének egy hagyo-mányos napelempanelt.

A táblás napelemtől egyébként is kezd elmozdulni az érdeklődés, mind többen foglalkoznak hajlékony filmre nyomtatott, matricaszerűen bárhová felragasztható napelemek kifejlesztésével és tömeggyártásba állításával.

beltéri napelem flexibilis napelem napelemfilm Virginia Tech energiatakarékosság városi életmód napelem napenergia

A Virginia Tech kutatói alacsony hőfokon történő nyomtatással titánium-oxid alkalmazásával készítettek fél milliméternél is vékonyabb, ötrétegű napelemmodulokat, amelyek filmszerűen hajlékonyak, ugyanakkor csem-peszerűen összekapcsolva nagyobb felület burkolására is alkalmasak, legyen az fal vagy függöny. 

A legtöbb szilícium-alapú napelem csak a napfényt képes energiává alakítani, de az új napelemfilm  a LED-fényforrás, a kompakt fénycső és a neonlámpa szórt fényét is hasznosítja, mondta az egyetem sajtóközle-ményében Shashank Priya kutatásvezető professzor. Egy tenyérnyi méretű film 75 milliwatt energiát szolgáltat, vagyis egy A4-es méretű feltölt egy átlagos okostelefont (bár arról még nincs hír, mennyi idő alatt).

beltéri napelem flexibilis napelem napelemfilm Virginia Tech energiatakarékosság városi életmód napelem napenergia

Illusztráció

Az új napelemfilm gyártása nem igényel nagy hőmérsékletet vagy bonyolult gyártóeszközöket, ami jelentősen csökkenti az előállítás költségét, mondta Priya. A csempeszerűen bővíthető rendszernek köszönhetően mindenki annyit szerelhet fel az otthonában, amennyire szüksége van a különféle elektromos eszközei működtetéséhez.

Mivel a filmből napelemes függöny is készülhet, a természetes fény nagyságrendekkel erősebb sugárzása is hasznosul. A kísérletek szerint az új napelemfilm hatásfoka 10 százalék körüli, ami már most versenyképes a hagyományos napelemtáblák 13-15 százalékos hatásfokával.

Priya laboratóriuma az amerikai hadsereg számára végez olyan jellegű kutatásokat, hogy a flexibilis napelemet hogyan lehetne a katonák ruházatába vagy felszerelésébe integrálni, például a sisak vagy hátizsák borításába. Ennek révén a katona menet közben tölthetné a felszerelését, ami logisztikailag  is előny és kisebb súlyt kell cipelnie.

A Virginia Tech kutatási beszámolója itt elérhető.

22
júl/2014

Milyen az a bicikli, amit nem kell szerelni?

Több mint tizenegyszer több pénzt gyűjtött össze a tervezettnél a Kickstarteren egy bicikliszerelőből lett informatikai fejlesztő, hogy karbantartás-mentes biciklit gyárthasson városi bringásoknak. A legfontosabb: nincs lánc, nincs külső váltó és felnifék.

Mi a legnagyobb baj a kerékpárokkal? A New York-i Dave Weiner szerint a karbantartás. Ha az ember olcsó gépet vesz, akkor előbb-utóbb gondja lesz az alkatrészek és a szerelés minőségével, és muszáj lesz bütykölnie, ha pedig drágát, akkor szervizbe jár vele, mert félti. Weiner korábban kerékpárszerelő műhelyben dolgozott, majd az informatikai fejlesztésre váltott, és most biciklitervezőként tért vissza. Céget alapított és a Kickstarter közösségi támogatási oldalon gyűjtött pénzt egy – állítása szerint – karbantartásmentes kerékpár sorozatgyártásához. 30 ezer dollár összegyűjtése volt a cél, most a kampány 331 ezernél jár.

kerékpár agyváltó fogasszíj városi életmód

A támogatókat valószínűleg az ragadta meg, hogy a Priority Bicycles (PB) valóban innovatív gépeket kínál városi bringázóknak, olyanoknak, akiknek nincs idejük/szakértelmük a biciklijüket szerelni. Weiner szerint egy biciklin jellemzően a váltó és a fék szokott elromlani (a kilyukadó gumikat leszámítva). Ezért a PB gépein háromfokozatú Shimano agyváltó működik, kontrafékkel ellátva.

Igen, ez a gyermekkorunk fékrendszere, csak jobb kivitelben, emiatt finoman lehet adagolni a fékerőt – mondja Weiner. További előny, hogy a felnifék (patkó-, kanti- vagy V-fék) kiváltásával az sem akkora gond, ha kissé megütjük a felnit, mert egyszerűen nincs fékkar, aminek a kerék súrlódni tudna (ha már a villát éri, akkor nagy baj van). A váltó a cég szerint évekig elgurul szerelés nélkül.

A PB-kerékpár legnagyobb újítása a lánc helyett alkalmazott fogasszíj. Nem igényel semmiféle kenőanyagot, tehát nem is tudja összekoszolni a nadrágot-zoknit, továbbá tartósabb, mint a lánc (nem rozsdásodik pl.), és csendesebben is fut. A vázat alumíniumból gyártják, ami az acélhoz képest merevebbé teszi a biciklit, de Weiner szerint városi használatban az a fontosabb, hogy könnyen fel tudjuk vinni a gépet az emeletre.

A női és férfiváltozatú bicikliket ellenálló gumikkal és duplafalú felnikkel gyártják, és talajra állítható pumpa is jár hozzá. Elvileg tehát a vásárlónak annyi dolga lesz vele, hogy időnként felfújja a kerekeket. Az alkalmi alkatrésztolvajok elrettentésére minden szerelvényen csavarokat használtak gyorsrögzítők helyett.

kerékpár agyváltó fogasszíj városi életmód

A bicikli 400 dollárba kerül (91 ezer forint), ami Magyarországon egy extrább márkás gép ára, az Egyesült Államokban olcsónak számít. A cég alapítója a Gizmodo blognak azzal magyarázta az árat, hogy közvetlenül ők árusítják a gépeket, tehát nincs viszonteladói árrés, másrészt hosszú időre visszanyúló jó kapcsolatai vannak az alkatrészgyártókkal, ami szintén segít. Szerintünk viszont ennyi pénzért kaphatna burkolatot a fogasszíj (mert elvileg ugyanúgy be tudja csípni a nadrágot, mint a lánc) és sárvédőket a kerék. A cég szerint a leszállított kerékpár öt perc szerelés után útra kész, azért az első és a hátsó világításról sem érdemes elfeledkezni.

19
ápr/2013

Utolsó nagy felvonulására készül a budapesti Critical Mass

"Április 20-án, 15:55-kor indulunk a XIII. Szent István park alatti alsó rakpartról, és lezárt utakon, 16 km megtételét követően jutunk el a Városligetbe, ahol ha mindenki beért, bringaemeléssel ünneplünk" - ezzel harangozták be az utolsó nagy rendezvényt a CM szervezői. A felvonulások kilenc éves időszakának vége, következik a megerősített szakmai munka a Magyar Kerékpárosklub kereteiben.

A szombati demonstráció ideje alatt több út egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan lesz járható és keresztezhető. A  felvonulás során 350 önkéntes rendező biztosítja a tömegközlekedési eszközök gyors áthaladását, elsősorban a villamosokét, melyek várhatóan zavartalanul járhatnak.

Lezárják az Andrássy utat, a Lánchidat, az Alagutat, az Attila utat és a Fő utcát, továbbá az alsó rakpartokat illetve a Petőfi hidat budai irányban. Nagy torlódás várható a Kis- és a Nagykörúton, valamint a Dózsa György úton. A demonstráció útvonala, plusz a kapcsolódó rendezvények:

Kilenc éve kezdődött a város közlekedését biciklis felvonulásaival és azok hatásával forradalmasító Critical Mass demonstrációk időszaka. Az eddigi 15 akción több százezer bringás vett részt. A biciklis közlekedők száma megtízszereződött, az egy bringásra jutó baleseti kockázat tizedére esett, ami Európában egyedülálló ütem. Csak a Gellért téren már napi húszezer biciklista halad át egy-egy melegebb napon.

A biciklisfutárok által indított tüntetések idővel kinőttek a szubkultúrából, a felvonulásokon és az utcaképen is elmosódtak a társadalmi csoportok határai. Öltönyös, farmeres, munkásruhás, szoknyás, gyereküléses biciklisták hajtanak naponta az irodaházakba, iskolákba, hivatalokba, műhelyekbe. A kritikus tömeget elért hétköznapi közlekedők már olyan példát mutatnak, ami mellett nincs szükség a létezésük bizonyítására, a biciklizés terjedése önerősítő folyamattá vált.

Critical Mass Magyar Kerékpárosklub Budapest kerékpár városi életmód

Ennyien tekertek az Erzsébet-hídon a 2011-es CM-en (Bajomi Bálint felvétele)

A forradalmi időszak végéhez közeledik. Budapesten Amszterdamhoz, Koppenhágához és más kerékpárossá vált nagyvárosokhoz hasonlóan, a nagy tüntetések után a független szakmai érdekképviselet megerősítésére van szükség. Az utolsó Critical Mass központi üzenete ez az összefogás, szerveződés, a Kerékpárosklub megerősítése, és munkájának kiterjesztése kerületi közösségekre és helyi célokra.

A Critical Mass mozgalomnak már 2005-ben szakmai szervezetre volt szüksége, hogy utcai jelenlétének erejét konkrét közlekedési változásokra váltsa. Az ekkor életre kelt, már 1700 fősre növekedett Magyar Kerékpárosklub mérnökei és szakértői napi szintű munkával képviselik a kerékpárral közlekedők érdekeit, sorra adnak javaslatokat és terveket az úthálózat átalakításához. Ennek nyomán már olyan munka zajlik a fővárosban, ami több száz utcán biztosítja majd a kerékpározás feltételeit.

Budapest lassan követte a közlekedési módok közti váratlan átrendeződést, és csak az utóbbi években váltott a kerékpáros közlekedés drága és látszatbiztonságot adó elkülönítéséről az útfelületek szinte ingyenes, modern megosztására. A megnyitott buszsávok, a kiskörúti, Andrássy úti, Alkotmány utcai és külvárosi kerékpársávok már e szemléletben létesültek, ám továbbra is folyamatos egyeztetésre van szükség, hogy a régi berögződéseket felváltsa a tapasztalatokra alapozott modern szemléletmód.

A mozgalom utcai mozgósító erejét ezentúl csak konkrét ügyek érdekében kívánja bevetni, ha elakadnának, vagy vállalhatatlanul valósulnának meg a most beinduló úthálózati fejlesztések. Talán még a havi rendszerességű kisebb, nemzetközi minta szerinti igazi Critical Mass is meghonosodik a városban.

«
12

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Archívum