Két magyar, MOME-s hallgató animációs filmje hódít a nemzetközi filmfesztiválokon. Ringeisen Dávid és Ruska László a természeti környezetet papírvilágba bújtatva készítette el pár évvel ezelőtt a WWF Magyarország imázsfilmjét.

A film 2014. évi debütálása óta számos nemzetközi filmfesztivál díját nyerte el.

A papírtermészetbe helyezett origami hangulatú, papírállatokból álló animált film rendkívüli közelségbe hozza a természeti környezet mikrovilágát.

Az alkotókkal készült beszélgetésből kiderül, hogy kulcsfontosságú volt a filmben a papír szimbolikája... a papír sérülékenysége (gyűrődése, szakadása , szennyeződése) ideálisan képezi le az élővilág sérülékenységét.

A 2014-ben debütált vizsgafilm rangos nemzetközi filmfesztiválokon nyert díjakat. 

Tíztagú galamb-járőrszolgálattal mérték Londonban három napig a levegő szennyezettségét. A mérés a DigitasLBi marketingügynökség két tagjának, Pierre Duquesnoynak és Matt Danielsnek az ötletén alapul.

A galambok hátára kis mérőtáskákat erősítettek, amik monitorozták azt a területet, ahol a galambok jártak.  

A galamb-járőrszolgálat (Pigeon Air Patrol) által összegyűjtött adatokat egy mobilalkalmazáson keresztül, egy élő térképén lehetett követni a Twitteren. (Twitter: @Plume_Labs; Facebook: PlumeHQ)

Az élő térkép lényege pedig épp az, hogy ha valaki futni indul, vagy a gyerekét viszi valamelyik parkba, vagy egyszerűen csak tiszta levegőn szeretne lenni, akkor minél frissebb adatokból tájékozódhasson a város levegőminőségéről.

Az intelligens alkalmazás finomításához a Plume Labs csapata közösségi finanszírozásból próbálja összegyűjteni a szükséges tőkét.

A kampány nemcsak a galambokra épít, hanem a szervezők szeretnének a méréshez 100 magánembert is bevonni, akik egy érzékelővel járnának a városban, és általuk még több adatot tudnának elemezni a 2016-ban elindított fókuszcsoporttal. 

Az ötlet megvalósításához partner a Twitter UK, a kreatív megvalósításhoz a Digitas Bi, a tudományos kutatásokat pedig az Imperial College London végzi.

A Plume Labs ötlete segítségével egy folyamatosan változó, valós adatokon alapuló, a majdnem pillanatnyi valóságnak megfelelő adatokból kialakított térképről lehetne tájékozódni London (vagy akár más város) levegőszennyezettségéről is.

A Dánia első tetőtéri farmjához tartozó étterem egy olyan hely, ahol a be- és fel-, majd lejutásért is meg kell dolgozni. Koppenhága belvárosától nem messze található étteremhez egy csiga-tűzlépcsőn keresztül lehet feljutni. Persze az idősebbek és tériszonnyal küzdők számára van lehetőség lift használatára is. A szezonálisan működő étterembe már a sikeres foglaláshoz is szerencse kell, gyakorlatilag szezonnyitástól zárásig foglalt.

A tetőtéri farmot 2014-ben Kristian Skaarup és Sofie Brincker tájépítészek és Kristian Skaarup kertész alapították. 
A tetőtér tulajdonosa egy helyi autókölcsönző vállalat, amely egyes aukciókon használja is a teret.

A közösség által támogatott mezőgazdaság formájában működtetett 600 m²-es tetőfarm a környék 40 családját látja el a környéken. 
A közösség által támogatott mezőgazdaság azt jelenti, hogy a tagok a szezon elején fizetnek a zöldségekért, és minden héten kapnak egy kosár idényzöldséget.
A betakarítási szezon júniustól novemberig tart. A farm a zöldségeken kívül 12 csirke, 4 méhcsalád és két nyúl otthona is.

A gazdaságban található zöldség, gyümölcs, baromfi és a melegház mellett üzemel a pop-up étterem.
A pop-up étteremben nem csak a tetőről származó zöldségeket, hanem, a helyi piac termékeit is felhasználják az ételekhez. 

A bambuszedényekben párolt, öt-hat fogásból álló menü olyan ételekből áll, amelyeket a készítők is szívesen fogyasztanak. Az ételkínálat mellett nagy hangsúlyt fektetnek az ételhez kiválasztott jó bor párosítására! 

A gazdaság tulajdonosa és az étterem séfje, Flemming Schiøtt Hansen büszke arra, hogy az étterem mögött és környékén gyakorlatilag nem lehet hulladékot találni.

Mivel a feldolgozott anyagok a kertből valók, nincsenek magukra hagyott konzerv- és fémdobozok. A konyháról származó élelmiszer-hulladékot a komposzt mögött boldogan összecsipegetik a farmon nevelt baromfik.

A mosogatógéphez és egyéb tisztító tevékenységekhez probiotikus vizet használnak. A mosdó, amely különálló Separett komposztálóvécével is rendelkezett, nem vált be, mert az emberek többsége nem tudta használni, így toalettügyben még akad feladat. 

Fotók: http://www.cleansimplelocal.com/press/

Az UNICEF és a svéd Vélosophy kerékpárgyártó cég kezdeményezésének köszönhetően a ghánai diáklányok ingyen juthatnak kerékpárokhoz.

A program lényege, hogy ha valaki vásárol egyet a Vélosophy kerékpárokból, akkor Ghánában egy diáklány kap egy másik kerékpárt a cégtől.

Ráadásul nem is akármilyen kerékpárt. A Vélosophy kerékpárok formatervezése igencsak jó. A karcsú, beépített alumíniumváz-vezetés és zöld, sárga, narancssárga, kék és lila színekben pompázó kormány, ülés, pedálok és a kerékváz nagyon vonzó elegyet alkot. Sőt a lányok választhatnak a Sport Edition és a Comfort Edition között is. 

A kezdeményezés abból fakad, hogy a ghánai statisztikai felmérések szerint a diáklányok többsége rendszerint 5-10 kilométert gyalogol naponta az iskolába. Ami nemcsak fizikailag lehet kimerítő számukra, hanem többnyire ők azok, akiket a legkönnyebben érhet atrocitás, erőszak az iskolába menet. Épp emiatt sokan nem is járnak iskolába.

 Nyilvánvalóan a kezdeményezéssel az utak veszélytelensége nem fog változni, ugyanakkor a diáklányok kapnak egy lehetőséget, hogy könnyebben eljussanak az iskolájukba. A program bevezetése óta az iskolába járó lányok száma kétszeresére nőtt.