Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
07
okt/2021

Több száz PET-palackból készült egy kávézó teraszborítása

A kávézók járdákra kitelepült teraszai a hideg idő beköszöntével vagy fűteni kezdik az utcát, vagy kitalálnak valamilyen hőszigetelési megoldást, mint New York-ban a brooklyni Peaches Kitchen & Bar: PET-palackokból készült a teraszépítmény oldalfala.

PET-palack műanyag újrahasznosítás New York kávézó

A több száz PET-palack a kanadai Friendship Bottles gyártmánya, kifejezetten úgy lett megtervezve, hogy építőelemként újra lehessen hasznosítani. A palackok LEGO-kocka módjára egymásba pattinthatók, különleges alakjuknak köszönhetően sokkal erősebbek az átlagos ásványvizes palackoknál. 

PET-palack műanyag újrahasznosítás New York kávézó

Az ötlet egyébként nem új, az 1960-as években a Heineken tervezett "rakásolható" sörösüvegeket szintén abból a célból, hogy használat után építőanyagként újrahasznosítsák - de a terv nem jutott el a megvalósításig, írja a Fast Company.

PET-palack műanyag újrahasznosítás New York kávézó

A kanadai cég eredetileg nem is kávézókat, hanem természeti katasztrófák károsultjait szerette volna segíteni palackjával, amibe nemcsak vizet, hanem gabonát és más élelmiszert is lehetne tölteni: a katasztrófa sújtotta területen elfogyasztják a palack tartalmát, majd az üres palackokból átmeneti menedékházakat építenek.

PET-palack műanyag újrahasznosítás New York kávézó

A palack formatervét a New York-i Renssealer Politechnikum kutatói készítették. Szerintük az az építő PET-palackok legnagyobb előnye, hogy többféle építmény létrehozható belőlük az igények függvényében. Amikor látták, hogy a COVID-járvány miatt milyen szedett-vedett bódékat húztak fel a járdákon a kávézók és éttermek, úgy érezték, építeniük kell egy prototípust.

PET-palack műanyag újrahasznosítás New York kávézó

Ez lett a Peaches teraszán álló helyiség - bár műanyag palackokból van, kibírna egy 2-es erősségű hurrikánt, viszont cigizni nem szabad körülötte...

KÉPEK: Friendship Products

HKZs


0
Tovább
18
jan/2021

Alakítsák lakásokká az üres irodákat New Yorkban – most!

Újrakitalálni, újraépíteni, megújítani – ez a címe Andrew Cuomo, New York állam kormányzója 2021-es programjának. A tervezetcsomag egyik eleme, hogy alakítsák New York város üresen álló irodáit, szállodáit megfizethető lakásokká.

New York koronavírus iroda otthon újrahasznosítás

KÉP: Unsplash

Akárcsak más városokban, New York City esetében is hatalmas visszaesést okozott a koronavírus-járvány a kereskedelmi hasznosítású ingatlanpiacon. A hónapok óta üresen álló irodák számos kérdést vetnek fel a munkahelyek jövőjéről, a városok jövőjéről és arról, hogy vajon az irodák céljára felhúzott épületeknek van-e létjogosultságuk a világjárvány árnyékában. 

Cuomo szerint ezek az üres irodák új életre kelhetnének, és egy sor problémát megoldhatnának a New Yorkhoz hasonló nagyvárosokban. Jóllehet a kormányzó nem bocsátkozott részletekbe, elkötelezte magát egy olyan törvényjavaslat benyújtására, amely az irodaházak és szállodák tulajdonosainak ötéves ablakot nyitna az átalakításra. 

"Városainkban egyre rosszabbak a lakhatási feltételek. Mind több kereskedelmi célú ingatlannak nincs bérlője. Ez a krízis ugyanakkor lehetőséget teremt – idézi a kormányzót a Fast Company. – Az üresen álló kereskedelmi tereket támogató és megfizethető lakásokká kellene alakítanunk, és ezt most kellene megtennünk."

A New York-i Ingatlantanács (Real Estate Board of New York, REBNY) hónapok óta hangoztatja az átalakítás szükségességét, mivel a járvány sok céget rákényszerített arra, hogy újragondolják, mekkora irodára is lesz szükségük a közeljövőben. A régebbi, alacsonyabb színvonalú irodákat viszonylag könnyen át lehetne alakítani. Ilyenből egyedül Manhattanben közel 14 millió négyzetméter van. Ha ezeknek a 10 százalékát át lehetne alakítani, az legalább 14 ezer lakást jelent, mondta Paimaan Lodhi, a REBNY alelnöke. Az átalakítással élettel telnének meg a jelenleg csak 9-től 5-ig üzemelő irodanegyedek, hiszen a beköltöző lakók után megjelennének az őket ellátó szolgáltatók is. 

Lodhi elmondta, hogy hasonló átalakításra már volt példa az 1990-es évek elején Lower Manhattanben. Az a környék akkoriban szinte kizárólag irodaházakból állt, közülük sokban elérte a 25 százalékot a kiadatlan helyiségek aránya. Ezt megfordítandó, az állam és a város adókönnyítési csomaggal segítette a régebbi irodaépületek lakásokká alakítását. Azon a viszonylag kicsi területen nagyjából 25 ezer lakást lehetett létrehozni – persze kellett hozzá két évtized. 

New York koronavírus iroda otthon újrahasznosítás

KÉP: Unsplash

A REBNY alelnöke szerint a most meghirdetett tervet nem úgy kellene tekinteni, mint a koronavírusra adott direkt válasz, hanem inkább a pandémia által kiváltott reakció, amely segíthet a város irodanegyedeit átalakítani. "Lehetőséget ad arra, hogy újragondoljuk New York Cityt, méghozzá izgalmas lehetőséget, hogy áttervezzük ezeket a speciális övezeteket. Lower Manhattanben már megcsináltuk, óriási sikerrel. A kérdés az, hogy most mekkora az étvágy arra, hogy valami hasonlót csináljunk", tette hozzá.

Cuomo kormányzó törvényjavaslata azt jelzi, hogy legalábbis a kormányzat oldaláról nagy az étvágy erre a fajta átalakításra, összegzi a Fast Company cikke.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
18
aug/2015

Rooftop zöldségtermesztés New Yorkban

Magyarország sajnos még a tetőkertépítésben is nagyon távol kullog más országoktól. A tetőteraszos zöldségtermesztés pedig egy még távolabbi ufónak tűnik. Pedig mint ahogy szépen besettenkedett Budapestre a közösségi kertek rendszere, ugyanilyen formában teret kaphatna a város teraszain, ki nem használt tetőterein a zöldségtermesztés vagy a közösségi rooftop zöldségtermesztés.

A világ nagyvárosaiban egyelőre New York vezeti a nem létező versenyt. 

A rooftop zöldségtermesztés úttörője az Eagle Street Rooftop farm volt. A farmot 2009-ben hozták létre egy Greenpoint tulajdonában lévő raktár tetején. A broadwayi kertészetben a vállalat, a színház és a lakosság soraiból összetartó közösség jött létre. A farmon többnyire szezonális növényeket, de nyitott napon még dohányt is lehet kapni. 

Eagle Street

Eagle street

Brooklyban találjuk a megapolisz másik jelentős rooftop zöldséges kertjét, a Brooklyn Grange-et. A 2,5 hektáros területen évente 25 tonna zöldséget termelnek átlagosan. 

Brooklyn Grange

Brooklyn grange

Brooklyn Grange

A Brooklyn Grange egy hálózatot működtet, több tetőgazdaságot foglal magába. Az első értékesítési pontjukat 2010-ben nyitották meg. A kertészkedés mellett a kertekben iskolai- és kulturális programok és napkeltejóga is várja az érdeklődőket. A Brooklyn Grange-hez tartozik a város legnagyobb, 30 kaptárból álló városi méhészete.

Míg a városi agrárgazdálkodás epicentruma Brooklynban van, Manhattan jó tanulóként átvette a példákat, és létrehozták a Hell’s Kitchen Farm projektet.

Hell’s Kitchen Farm

A termelőgazdaságot nem messze egy buszpályaudvartól, a város kevésbé frekventált, LED-világítás-mentes övezetében, egy baptista templom tetején hozták létre. A 4000 négyzetméteres tetőn közel 60 önkéntes nagyjából 1000 négyzetméternyi termőterülettel kis gyerekmedencéket hozott létre, ezekben kialakítva a  kis kerteket. A kis termőhelyek alján a vízelvezetést biztosították, megkönnyítve a termelést. Fontosnak tartották a kismedencék egyszerű kivitelezését, annak könnyű lemásolhatóságát, hogy más területeken is megvalósíthassák ezt a projektet, ezzel is növelve a környék zöldség- és gyümölcsellátását. 

 Riverpark Farm

Manhattannel szemben, a másik oldalon, az Alexandria Center tetején hozták létre a Riverpark Farmot. A projekt az Alexandria Center For Life Sciences és a Riverpark étterem együttműködésével jött létre. A center építése a 2008-as gazdasági válság idején megtorpant, a farmot kialakítók csoportja és az étterem séfje, Sisha Ortúzar felkarolta a mintegy 15 000 négyzetméteres területet, és gazdálkodni kezdett rajta.

 Riverpark Farm

A farm kialakítása jó példa volt arra is, hogy mit lehet kezdeni egy megakadt építkezéssel, aminek nem lehet tudni, mikor lesz folytatása. Mindemellett ösztönözte a helyi érdekű aktivitást is, másrészt pedig helyi zöldségeket nyújt a helyi éttermeknek. Az építkezés 2012-ben folytatódott, a farm átköltözött a pláza északi oldalára, és ott folytatja a nyitott gazdálkodást. 

Gowanus farm

Gowanus Farm

A brooklyni alapítású Gotham zöldek második, Brooklyn Grange nagyságú farmja a Gowanus farm. A szervezet ebben az évben valósította meg harmadik projektjét Jamaicában is, mintegy 60 000 négyzetméternyi területen. A Gotham Greens egyébként 100 tonna zöldséget termeszt évente. A zöldségeket viszont elsősorban nem a lokális kereskedelemre, hanem az országszerte kialakított partneri hálózatukra termelik.

A chicagó-i Gottham projekt

Tervezett projektjük betelepülni Chicagóba, a szeles városba, ahol áttörést jelentene egy tetőtéri farm kialakítása a Pullman gyár szomszédságában. Az ide tervezett tetőtéri farm nagysága elérné a 75 000 négyzetmétert, ahol mintegy 500 tonna zöldséget termesztenének évente. 

A Bell könyv- és gyertyaétterem a befogadó épületük tornyában hozott létre egy aeroponika rendszerű növénytermesztést. Az itt termelt zöldségekkel ellátják saját éttermüket, ezzel is minimalizálva ökológiai lábnyomukat. 

Bright Farms

A közeli jövő új tetőtéri gazdasága lehet a világ legnagyobb haditengerészeti épületén kialakítandó tetőfarm a Sunset parkban. 

A mintegy 100 000 négyzetméteres területre tervezett farm alapítása folyamatban van, legalábbis a partnerek közös "ásógyakorlata" már megvolt.

Fotók: Hells Kitchen Farm Project ; Brooklyn Grange ; Eagle Street ; Gotham Farms; River park; Bright Farms ; 


3
Tovább
17
jún/2015

Szolártetők a New York-i iskolákban és a tananyagban

Egy New York-i iskola úgy döntött, hogy szeretné megadni a lehetőséget a gyerekek számára, hogy megismerjék a szolártetők működését és hasznát, közelebb kerüljenek a fenntartható gondolkodáshoz.

A manhattani iskola 2003 óta zöld tetős iskola, és 2013-ban bővült egy napenergiatömbbel. Jövő évtől 24 állami iskolát látnak el egy 23 millió dolláros program keretében napelemes és zöld-tetős napenergiatömbbel.

A program ötletadója egy szülő volt, Vicki Sando, akinek a jelenlegi szolár- és zöld tetős iskolába járt a gyereke. Sando azt látta meg az iskolában, hogy a többségében túlzsúfolt iskolák nem használják ki a tetőterüket, ahogy ő fogalmazott, haszontalan kertjük pedig kínálja a lehetőséget.

Az iskolákban kiépített rendszer nem termel sok energiát, és nem kapcsolódik a városi hálózatra. Ugyanakkor lehetőséget teremt a gyerekek számára arra, hogy közelebb kerüljenek a fenntartható gondolkodáshoz és a környezetvédelemhez. Megismerhetik a napenergia-technológiát, az újrahasznosítható, tiszta energia működését és fontosságát. Már megszerzett tudásuk mellett új szemszögből foglalkozhatnak a zöld tető növényeivel mint kis energiatermelő egységekkel.

Fotók: capitalnewyork ; blog.nwf.org


0
Tovább
08
jún/2011

Telefont tölt és sört hűt a parton a szolárbikini

Újabb környezettudatos New York-i divattervező álmodott futurisztikus ruhát - ezúttal a strandra. A brooklyni illetőségű Andrew Schneider saját weboldalán már árulja is a nyár legnagyobb szenzációját: az úgynevezett szolárbikinit. A kifejezetten divatos vonalvezetésű fürdőruha segítségével kisebb elektronikai termékekeket lehet akár egy szál semmiben, napozás közben feltölteni. A bikini anyagát ugyanis - melyet egyébként elektromosan vezető szálakból szőttek - vékony film formájában teljes felületén napelemek, itt-ott elszórva pedig USB-csatlakozók díszítik.  A nap sugarait befogva a bikini árammal láthatja el a rácsatlakoztatott mp3-lejátszót, fényképezőgépet, vagy akár mobiltelefont.

A napelembikini, bár elsőre meglepően hangzik, de tökéletesen megfelelő viselet úszáshoz is. Egyetlen óvintézkedést kell csak megtenni: a rákötött eszközöket érdemes a parton hagyni, és újabb használat előtt mindenképpen meg kell várni, hogy az USB-csatlakozók teljesen kiszáradjanak. Egyik érdekessége ugyanis, hogy mivel egyenesen a rákapcsolt kütyü akkumulátorába tölti, egyáltalán nem tárolja az áramot. Tervezője szerint éppen ezért tökéletesen biztonságos.

A fürdőruha funkcióinak bővítése gyanánt a tervező most egy csatolható tartályt szeretne kivitelezni, melyet egyáltalán nem elhanyagolható módon a parton elfogyasztandó sörök hűtésére lehet majd használni.

A napelemfürdőruha egyik legnagyobb előnye egyben talán egyetlen hátulütője is. Az ultramodern ruhadarabot ugyanis - melyet kizárólag kézzel, a tervező állításai szerint egyenként nyolcvan órányi munkával lehet előállítani - alig kétszáz dollárért árulják, ami kevesebb, mint negyvenezer forint.

Egy dolgozó egy órányi munkájára így a bikini árából mindössze kétszáz forint jutna, de ebből még a tervező munkadíját, vagy például az alapanyagok, a szállítás, vagy a csomagolás költségét is le kell vonni. Más kérdés, hogy ha a fejlett országokban is elfogadhatónak tartott fizetést biztosítanák azoknak az embereknek, akik a bikiniket varrják, a termék valószínűleg végül olyan sokba kerülne, amennyit a vevők legnagyobb része már biztosan nem tudna érte kifizetni.

Schneider egyébként nem az első, és valószínűleg nem is az utolsó divattervező, aki miniatűr napelemeket használ ruházati termékein. A dán Diffus nevű cég nemrég egy olyan luxuskivitelű női táskát tervezett, melyen egyenesen dizájnelemként helyeztek el összesen száz darab, apró napelemet.

A táska belsejében szintén kisebb kütyüket, telefonokat, lejátszókat, vagy fényképezőgépeket lehet a sétálás közben szerzett tiszta, ingyen energiával könnyedén feltölteni. Sőt, a Diffus táskájának belsejében különleges optikai szálakat is elhelyeztek, hogy gazdája sötétben is azonnal megtalálhasson benne mindent.


1
Tovább
26
máj/2011

Légtisztító ruha is lesz, ha túl rosszra fordulna a helyzet

Tény, hogy egyre növekvő levegőszennyezéssel nézünk szembe, és az is, hogy a jövőben ez a helyzet még rosszabbra is fordulhat. A ruhatervezők, dizájnerek is elkezdtek már azon gondolkodni, hogyan segíthetnék az emberek életét és boldogulását egy erősen szennyezett levegőjű világban.

Egy New Yorki egyetemista álmodta meg azt a futurisztikus, és mondhatni szokatlan ruhát, mely már a viselője levegőjét is tisztítja. A "8" fantázianévre keresztelt szereléshez oxigéntartály és egy buborék-szerű képződmény is jár, hogy megóvja gazdáját a külső káros hatásoktól. 

A művésznő, Hana Marie Newman saját weboldalán azt írja, az ötlet tulajdonképp a fordított karantén elvére épül, és amellett hogy kinézetre kifejezetten bolondos, ez lehet a legújabb trend a környezetbarát ruhatervezésben. Úgy véli, alkotása elgondolkoztatja majd az embereket azon, hogyan képesek befolyásolni egyéni tetteink a közös problémák megoldását, és felkelteni a társadalom figyelmét.


0
Tovább
13
máj/2011

Kertiparti nagyvárosi erkélyeken: a virágcserép-grillező

Egy nemzetközi kortárs bútorkiállításon debütált a napokban New Yorkban az az egyszerre mutatós és rendkívül praktikus grillsütő-virágcserép, amit brit megalkotói, a Black + Blum kifejezetten kicsi konyhákba, illetve teraszokra szánt.

Az első ránézésre teljesen normális cserép természetesen fűszernövények helye, de ha leemeljük a felső részt, egy rozsdamentes acélból készült praktikus kis grillt találunk alatta. A grillsütőknél megszokott faszénnel kell ugyan fűteni, de a végén megmaradt hamu a virágföldbe keverve azokat füszernövényeket táplálja, amikkel rögtön ízesíteni is lehet az éppen készülő sülteket.

Treehugger videót is készített a New York-i kiállításon, melyen a gyártócég embere mutatja meg az egyébként viszonylag olcsón, 120 dollárért, azaz valamivel több mint húszezer forintért árult grillsütő-cserepet.


0
Tovább
03
jan/2011

Hogyan lett park New York ikonikus magasvasútjából?

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy magasvasút, valahol az Egyesült Államokban. A forgalom 1934-ben indult el, s ettől kezdve a különböző nyersanyagokkal és mezőgazdasági termékekkel megrakott vonatok rótták rajta a kilométereket. Ám a technika és az államok közti teherszállítás fejlődésével lassacskán elavulttá vált, s már nem tartottak többé igényt a szolgálataira. 1980-tól közel 20 éven át várta – nem sok jóval kecsegtető – sorsát, mígnem egy lelkes vasútrajongó közösség másképp nem döntött. És a vasúti pálya, immár vonatok nélkül, elkezdte új életét.


A kezdetek

Manhattan nyugati része - a Meatpacking District (vágóhídi negyed), Nyugat-Chelsea és a Pokol Konyhája alkotta terület - az 1920-as, 30-as évek New Yorkjának éléskamrája volt. Gyáraival, raktárépületeivel és vágóhídjaival a város ipari és szállítmányozási központjának számított.

Egyúttal ez azt is jelentette, hogy ide futottak be a teherszállító vonatok, amelyek a legkülönfélébb nyersanyagokkal megrakodva érkeztek a városba, számtalan balesetet okozva az utcai közlekedésben.

Miután a 10. utcát a helyiek a Halál utcájának keresztelték át, a város vezetése elérkezettnek látta az időt, hogy megoldást találjon a problémára. Ekkor merült fel a magasvasút építésének ötlete, amellyel nemcsak az utcai közlekedést, de a gyárak, húsfeldolgozó üzemek munkáját is megkönnyítették, hiszen sok esetben a sínpályát úgy alakították ki, hogy egyenesen az adott gyár területére futhasson be a vonat.

A 13 mérföld hosszú magasvasút megépítése 150 millió dollárba került – 1930-ban. Ez ma több, mint kémilliárd dolláros beruházást jelentene. Az 1950-es évektől kezdődően az államok közti teherszállítás fejlődésével hanyatlásnak indult a vasúti szállítás, és természetesen ez a High Line-ra is hatással volt. 1980-ban az utolsó vonat is ledöcögött a sínekről, s ezzel lezárult a magasvasút történetének első szakasza.

Ezután a várakozás évei következtek. Mivel a hajdani ipari negyed lassacskán Manhattan művésznegyedévé alakult, egyre több környékbelinek kezdte szúrni a szemét a rozsdásodó szerkezet, ami nemcsak a kilátást rontotta, de a lakások értékét is csökkentette. Ám a lebontásáért lobbizók mellett megjelentek a High Line rajongói is, akik síkra szálltak a vonal megmentéséért.


A High Line Baráti Kör


A High Line-t tetszhalott állapotából végül két kitartó környékbeli lakos, Joshua David és Robert Hammond rángatta ki, akik 1999-ben megalapították a High Line Baráti Kört. Ez a nonprofit szervezet, amelyhez azóta több ezren csatlakoztak, céljául tűzte ki a magasvasút megőrzését és újrahasznosítását köztéri területként.

2002-ben egy tanulmány rámutatott – az addig hezitáló városvezetés meggyőzése érdekében –, hogy a High Line projekt gazdasági haszonnal is járna: a köztéri park ugyanis új bevételeket, míg a lebontása hatalmas kiadást jelentene a városnak.

Emellett az sem volt elhanyagolható szempont, hogy a High Line a híd szerepét töltötte be Manhattan híres művésznegyedei között. A projekt felvállalta a művészeti légkör továbbvitelét és erősítését is. Végül 2002 decemberében New York City hivatalosan az ügy mellé állt és döntést hozott a High Line megőrzéséről és innovatív újrahasznosításáról – ezzel a lebontás évtizedekig fenyegető rémképe szertefoszlott.


A verseny

A High Line Baráti Kör és New York City 2003-ban nyílt ötletpályázatot írt ki a magasvasút-vonal közparkká alakítására, szem előtt tartva az ökológiai, környezetvédelmi szempontokat. „A tervezd meg a High Line-t” pályázatra 36 országból 720 nevezés érkezett. A New York-i kezdeményezés fiatal, kreatív építészeknek, tervezőknek nyújtott kivételes kiugrási lehetőséget, olyanoknak, akik kihívást láttak egy már meglévő, de idejétmúlt konstrukció újragondolásában.

A szervezők a Grand Central Terminalban (a központi pályaudvaron) több száz pályaművet állítottak ki, ezzel is bevonva a lakosságot az új közpark előkészítési fázisába. 2004 szeptemberére született meg a döntés, mely alapján a nyertesek: a James Corner Field Operations tájépítész és a Diller Scofidio + Renfro építészcég, továbbá Piet Oudolf parképítő designer.


Az átalakulás

A High Line Baráti Kör célja alapvetően az volt, hogy az eredeti struktúrát megőrizve a High Line-on keresztül bemutassák New York ipari múltjának egy fontos darabkáját. Az építkezés első fázisa 2006 áprilisában vette kezdetét.

Egy környezeti felmérés megállapította, hogy az acél- és betonvázon kívül mindent el kell távolítani a szerkezetről. Elsőként a vagonokat szállították el, majd a különféle törmelékeket - a talajt is beleértve. A vagonokat sorszámozták és egy raktárba szállították későbbi felhasználásukig, mivel néhányuknak a tájba integrált kiállítási tárgy szerepét szánták.

Az acél és beton szerkezeti elemek javítása után új csatornarendszert és vízelvezetőt építettek, majd a szerkezetet három rétegben festették le, melynek eredményeképp az eredetivel közel azonos színt értek el. A javításhoz tartozott egy „galambelhárító” installáció (fémből készült ferde sáv, ami megakadályozza a galambok leszállását) megépítése is a szerkezet talapzatának gerendáin. Az utolsó fázis a tereprendezés és a parkosítás volt. A High Line mai állapotában gyakorlatilag zöld tetőként funkcionál.

A porózus járdákon (pallókon) akadálytalanul folyhat keresztül a víz a közeli ágyásokig, csökkentve ezzel a csatornába jutó – azaz felhasználatlan – esővíz mennyiségét. A zöldtető-rendszer segítségével a növények annyi vizet tudnak megtartani, amennyi csak lehetséges. Ugyanakkor öntözőrendszert is beépítettek, amelynek csupán az első néhány évben szánnak fontos szerepet, a növények meghonosodása után már csak alkalmanként lesz rá szükség.

Az esti világítást szintén környezetbarát módon oldották meg: szemmagasság alatt energiahatékony LED lámpákat építettek a korlátokba, így világítva meg a járdákat. Ezzel egyrészt az akadálymentes közlekedést biztosítják, másrészt így könnyebben szokik hozzá a szem a parkot körbeölelő város éjszakai fényeihez. Ezenkívül lámpákat helyeztek el a High Line alatti gerendák között is, kellemesen megvilágítva ezzel az alatta futó járdát.

A park növényvilágának kialakításakor elsődleges szempont volt, hogy New Yorkban őshonos növényeket ültessenek. A 210 különböző évelő, fűféle, cserje és fafajta közül több mint 160 helyi eredetű. A kiválasztáskor tűrőképességük, fenntarthatóságuk, textúrájuk, színük és variálhatóságuk játszott szerepet, valamint szem előtt tartották a növények virágzási idejét is.

Így sikerült elérniük, hogy a parkban januártól november közepéig ne kelljen nélkülözni a színeket. Külön kiemelendő, hogy az alatt a 25 év alatt, amíg a vasút használaton kívül volt, a területet a vadon nőtt növények vették birtokukba. A tájépítész team ahelyett, hogy kiirtotta volna őket, ezeket is a design részeként kezelte.


A jelen 

A High Line első szakaszát 2009 júniusában nyitották meg a nagyközönség előtt. Az azóta eltelt egy évben – a park sikerét és a New York-iak rajongását bizonyítandó – a High Line Baráti Kör tagjainak száma megsokszorozódott. Dolgozóik többsége önkéntes, akik idejüket nem sajnálva, a park körüli munkákból veszik ki a részüket.

Ugyanakkor az eredeti tervek szerinti művészeti vonal is erős, hiszen számos kiállításnak, helytörténeti bemutatónak, gyermekprogramnak adott már otthont a park. Ilyen például a gyermekeknek (és érdeklődő szüleiknek) szóló, két és fél órás kézműves foglalkozás, ahol nemcsak mesélnek az 1930-as évek népszerű játékairól, hanem ki is lehet próbálni őket. Ugyanakkor a környezeti nevelést erősítendő, iskolás csoportoknak tartanak heti rendszerességgel „biológiaórákat”, ahol a High Line növényvilágáról vagy épp a biodiverzitás fogalmáról szerezhetnek hasznos információkat a nebulók.

A High Line története azért is jó példa nekünk, magyaroknak, mert országszerte számtalan használaton kívüli vasútvonalunk, gyár- és raktárépületünk van. Ezeknek többnyire kétféle sorsot szánnak a városatyák: 1. lebontatják őket, és a helyükre lakóparkot vagy bevásárlóközpontot építtetnek. 2. átadják az enyészetnek.

Igaz, hogy nálunk is akad ellenpélda (lásd a régi Ganz gyárból kialakított Millenáris Parkot), mégis van mit tanulnunk a New York-iaktól az épületeink és rajtuk keresztül a történelmi múltunk tiszteletéről és megőrzéséről.

Forrás: Ma&Holnap folyóirat, X. évfolyam 5-6. szám


3
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (195),otthon (137),fenntarthatóság (100),közlekedés (64),energiatakarékosság (62),kert (62),környezetvédelem (60),műanyag (47),légszennyezés (46),természetvédelem (42),hulladék (42),napelem (39),környezettudatosság (36),környezetszennyezés (36),napenergia (35),kerékpár (35),városi életmód (34),megújuló energia (33),klímaváltozás (32),fenntartható építészet (29),globális felmelegedés (29),koronavírus (26),urbanisztika (25),PET-palack (25),karácsony (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),hőszigetelés (18),természet (18),gyerek (17),városi közlekedés (16),fűtés (16),építészet (16),autó (15),komposzt (15),divat (15),nyár (15),klímaválság (14),kutya (14),konyha (14),élelmiszer (13),növény (13),LED (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),szemét (13),egészség (12),ecet (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),CO2 (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),barkácsolás (10),takarékosság (10),ajándék (10),Kína (9),papír (9),urbánus életmód (9),WWF (9),szélturbina (9),elektromos autó (9),ivóvíz (9),tél (9),szélenergia (9),levegőszennyezés (8),művészet (8),szén-dioxid (8),raklap (8),Párizs (8),levegőminőség (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),takarítás (7),vásárlás (7),stressz (7),almaecet (7),ételpazarlás (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),mobiltelefon (7),csomagolás (7),Hulladék Munkaszövetség (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),biogáz (7),komposztálás (7),háztartás (7),Hollandia (7),New York (6),macska (6),városi élet (6),szúnyog (6),Magyar Telekom (6),környezetbarát (6),Kanada (6),vegán (6),gyümölcs (6),étel (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),alga (6),VOC (6),Föld napja (6),játék (6),ökolábnyom (6),növényvédelem (6),szmog (6),erdő (6),virág (5),város (5),ruha (5),urbanizáció (5),városi hősziget (5),beporzás (5),testről és lélekről (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),szélerőmű (5),Föld órája (5),térkép (5),zajszennyezés (5),méh (5),bútor (5),víz (5),sport (5)

Archívum