Ha már annyi pénzt kiadtál érte, akár valami jó célra is használhatnád, nem igaz?

KÉP: Pixabay

Április 30-án ünnepeljük a méhek napját Magyarországon, nézzük, mely méhekkel találkozhatunk leggyakrabban a kertben, és melyiknek milyen jellegzetessége van. Egy közös bennük: mind kiváló beporzó!

KÉP: Pixabay

Lehet udvariaskodni, de attól nem lesz szép a kertje annak, aki most vág bele a nagy feladatba. Szezon előtti tippek minden kezdő kertésznek!

KÉP: Pixabay

Ha majd november végén is megcsíp minket egy szúnyog kutyasétáltatás vagy avarsöprés közben, idézzük fel a mostani cikket.

KÉP: Pexels

Az Oszakai Egyetem kutatói ugyanis azt állapították meg, hogy a városban élő rovaroknak később kezdődik a hibernációja az éjszakai fényszennyezés és a városi hőszigetnek nevezett jelenség miatt. Végül is érthető: miért gondolná azt egy rovar, hogy itt a tél, ideje készülni az áttelelésre, amikor késő este is ragyogó fényárban úszik minden, és az elnyelt napsugárzás miatt a házak és burkolt utak ontják magukból a meleget, a rosszul szigetelt házakból áradó "utcafűtésről" nem is beszélve?

KÉP: Osaka City University

A japán kutatók a Sarcophaga similis légyfajjal végezték vizsgálataikat, de siettek közölni, hogy eredményeik minden olyan faj esetében helytállóak lehetnek, amelynek szaporodására, hibernációjára és vándorlására nagymértékben hatnak bizonyos meghatározott környezeti tényezők. Például városban a felületek hőmérséklete 5-9 Celsius-fokkal lehet melegebb, mint városon kívül, és ha egy fajnak ez a hőmérséklet szükséges a biológiai funkcióihoz, akkor addig folytatja azokat, amíg a számára kedvező hőmérséklet fennáll. Magyarul: a légy nem a naptárt, hanem a hőmérőt nézi. 

Sarcophaga similis képe: Wikipedia

Na persze ha a hőmérséklet ilyen megbízhatatlan a korábbi évmilliókkal szemben, akkor a napsütéses órák száma eligazíthatná az állatokat. Korábban sötétedik, rövidebb a nappal = jön a tél, ideje hibernálódni. De a városi fényszennyezés miatt ez a fotoperiodizmusnak nevezett belső óra is megcsúszik. A kutatásban az olvasható, hogy természetben telihold esetén 0,2 lux a fényerő, ilyen érték mellett a rovarok október és november között hibernálódnak. A városban éjjel észlelhető 6 lux fényerősség mellett a laboratóriumi legyek csak november végén kezdték meg az áttelelést. Összességében azt figyelték meg a japán kutatók, hogy a városokban tapasztalható fények és melegebb hőmérséklet hatására 3-4 héttel megcsúszott a rovarok hibernációja.

HKZs
 

Ma már minden ismeretlen növényt gyomnak hiszünk, de pár generációval ezelőtt egy átlagember akár száznál több növényt ismert, tudta, mire valók. Ilyen például a nagy útifű és a tyúkhúr. Előbbiből nyers pakolást, utóbbiból főzött balzsamot készíthetünk nagyon egyszerűen.

KÉP: Mother Earth News

1. A nagy útifű (Plantago major) Európában, illetve Ázsia egyes részein őshonos.

Nagy ovális levelei nyersen és megfőzve is ehetők. Külsőleg alkalmazva a levelekben lévő flavonoid, terpenoid, glikozid és tannin vegyületek gyulladáscsökkentő, sebgyógyító és fájdalomcsillapító hatásúak.  

Viszkető, bepirosodott rovarcsípésre úgy lehet alkalmazni, hogy az alaposan megmosott leveleket késes mixerrel ledaráljuk (mint egy pestót), és rákenjük a csípés helyére. Az útifű-pestó hűtőszekrényben néhány napig eláll. Jégkockatartóba téve le is fagyaszthatjuk, és szükség esetén kiveszünk belőle egy-egy kockát, amit eldörzsölünk a viszkető, bepirosodott bőrön.

2. A tyúkhúr (Stellaria media) szintén őshonos Európában, tényleg minden kertben ott virít kora tavasztól.

Szintén ehető növény, friss hajtásait nyersen salátaként fogyaszthatjuk, de készülhet belőle krumplis leves is. Teája csökkenti a koleszterinszintet, javítja az epeműködést, a népgyógyászatban a légúti betegségekre is ajánlják. Külsőleg sebgyógyító hatása okán alkalmazható.

A balzsam elkészítése a következő: két nagy marék tyúkhúrt összetépkedünk, egy tálcán elterítünk, és hagyjuk másnapig megfonnyadni. Ugyanannyi mennyiségű (kb. 2 dl) jó minőségű étolajjal simára turmixoljuk. A keveréket hőálló tálba öntjük, és forróvizes fürdő felett óvatosan felforrósítjuk (nehogy füstöljön!). Utána hagyjuk kihűlni. Ismét felforrósítjuk, ismét hagyjuk kihűlni. Ezt legalább 24 órán át ismételjük, hogy a tyúkhúrban lévő hatóanyagok teljes mértékben kioldódjanak az olajba. Ezután a még meleg keveréket leszűrjük, hogy megkapjuk a zöld színűvé vált olajat. Ekkor szintén forró vízfürdő felett felolvasztunk 25-30 g méhviaszt, és hozzákeverjük a meleg olajhoz. MInél több méhviaszt teszünk az olajhoz, annál szilárdabb lesz a balzsam. Az így elkészített balzsamot áttöltjük zárható fém- vagy üvegtégelybe, és hagyjuk kihűlni, megdermedni (ez a kép látható fent). Hűvös, fénytől védett helyen tárolva a kész balzsam akár egy évig megőrzi minőségét. 

Forrás: Healthline, Mother Earth News

HKZs

Európában körülbelül 40-50 százalékkal csökkent a rovarok száma bő 15 év alatt. Pedig nemcsak a növények beporzásában játszanak nagy szerepet, hanem sok állat (például egy sor énekesmadár) fő táplálékaként is szolgálnak. A rovarok döbbenetes arányú ritkulásáért főként élőhelyeik pusztulása és a rovarirtó szerek használatának terjedése felelős, illetve a klímaváltozás és a városi fényszennyezés is. Készítsetek a gyerekekkel minél több rovarhotelt, amelyeket újrahasznosított alapanyagokból is készíthettek. Ha jól sikerülnek, akár a neten el is adhatjátok őket. Az alapanyagok változatosak lehetnek, tobozoktól téglán, dióhéjon és mohán át a különböző átmérőjú ágakig, a befoglaló forma pedig lehet konzervdoboz, PVC-cső, de akár egy PET-palack vagy tejesdoboz is.

Néhány raklapon millió búvóhely

Kép: GreenerPlaces

Nem kell kidobni a tejesdobozt és a PET-palackot

Kép: SuperSimple

Egy falnak támasztott autógumi tökéletes búvóhely

Kép: VickyMyersCreations

Festett konzervdoboz bambusszal töltve

Kép: BakerRoss

Konzervdoboz helyett maradék PVC-csövet is lehet használni

Kép: EvergreenCheshire

Egy mosószeres flakon is hasznos

Kép: RedTedArt

A szabályos elrendezés mutatós, de csak az embernek

Kép: FlowersSaydamajans

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A muskátli mutatós virág, azonban eleink nem pusztán a külleme miatt ültették az ablak alá vagy tették a párkányra, hanem mert rovarriasztó hatású. Ugyanezért kapott helyet egy sor fűszernövény is. Ha nincs szúnyoghálód, akkor válogass az alábbi növények közül, különösen a hálószoba esetében, mert oda tényleg ne fújj be rovarirtó vegyszereket. 

1. Babér

Wikimedia

Évszázadokig használták rovarok és egerek távoltartására, csokorba kötve az ajtó vagy ablak mellé felfüggesztve elriasztja a legyeket.

2. Bársonyvirág (büdöske)

Wikimedia

Nem véletlenül kapta a zárójeles nevét ez a világszerte elterjedt növény. Az ablakpárkányon elriasztja a szúnyogokat, tetveket, a veteményes mellé ültetve pedig akár a mezei nyulakat is.

3. Bazsalikom

Wikimedia

Jó a szúnyogok és legyek ellen is. Arra kell ügyelni, hogy ha elkezdene bimbókat hozni, azokat le kell csipkedni, mert kivirágzásukkal csökkenthetik a levelek illóolaj-tartalmát. Forrázatát szúnyogriasztó permetként is használhatjuk. A friss leveleket főzéshez lehet használni, meglepően különleges lesz a cukkini tőle. 

4. Citromfű

Wikimedia

Az összetört levelekkel bedörzsölhetjük a bőrünket. 

5. Citrommuskátli

CandideGardening

Ha már muskátli, akkor érdemes citrom illatút választani, amely elhessegeti a vérszívó rovarokat.

6. Citronella

Wikimedia

Sokan összekeverik a citromfűvel, mert az angol neve lemongrass. Bokor nagyságú fűféle növény. Ablak alá vagy ajtó mellé inkább dézsába ültessük, hogy télen be lehessen vinni. Illóolaja kiváló szúnyogriasztó hatású, mécsestől krémig mindenbe teszik. Törjük félbe a szárát, és a nedvét dörzsöljük be a bőrbe. Nagyjából két órán át hatásos. Egy sor ázsiai recepthez is használhatjuk.

7. Gilisztaűző varádics

Wikimedia

Évek óta várok arra, hogy végre leírhassam ennek a növénynek a nevét. Már az ókori görögök is használták, egész Európában ismert gyógynövény volt. A középkori Angliában légyriasztónak ültették, sőt, a halottak mellé is tettek egy csokorral a koporsóba. Méliusz Juhász Péter 1578-ban megjelent Herbáriumában ezt írta a varádicsról: „Próbált dolog. Levelét főzd meg borban, vagy tejben add innya, a gilisztát kiűzi.”  Bőrtisztító hatású arcvizet készítettek belőle, az ír néphagyomány szerint sós főzete az ízületi bajokat is kúrálja. Modern kutatások szerint valóban hatékony szúnyogriasztó, Svédországban 2008-ban kezdődött annak vizsgálata, hogy esetleg kullancsok ellen is bevethető.

8. Illatos macskamenta

Wikimedia

Az árvacsalánfélékhez tartozó faj, világszerte elterjedt. Könnyű gondozni, egész nyáron virágzik. Inkább kutyás háztartásba ajánlott, mert a macskák tényleg túlságosan vonzódnak hozzá.

9. Kakukkfű

FarmersAlmanac

Minél több napfényt kap, annál erősebb lesz az illata, amit ki nem állhatnak a szúnyogok.

10. Körömvirág

Wikimedia

Cserépbe ültetve a szúnyogokat riasztja, de ha véletlenül mégis megcsípne egy, akkor egy kis körömvirágteás borogatástól hamar elmúlik a kínzó viszketés.

11. Krizantém

Wikimedia

Annyira hatásos, különösen a dalmát krizantém, hogy a benne lévő piretrin nevű hatóanyag elriasztja a hangyákat, kullancsokat, bolhákat, harlekinkaticákat és csótányokat is. Érdemes lecsípni az elnyílt virágokat, akkor újakat fog hozni. Pikáns ízű szirmait salátába is szokták keverni.

12. Levendula

Wikimedia

Ez is régóta ismert rovarriasztó növény, de a molyok mellett minden más repülő és mászó ízeltlábút távol tart. A növénynek nemcsak a virágzata, hanem a levelei is illatosak.

13. Menta

FarmersAlmanac

Nagyon szeret terjeszkedni, ezért kertbe csak körbetéglázott ágyásba, vagy földbe süllyesztett cserépben szabad ültetni, amelynek kiütöttük az alját. A menta hatékony légyriasztó, a levelével bedörzsölhetjük a bőrünket kerti munka előtt. A belőle főzött tea sok emésztési panaszra gyógyír. 

14. Rozmaring

Wikimedia

A közeli autószerviz téglából épült déli fala mentén egy akkora rozmaringbokor áll, hogy virágzáskor az egész környék belebódul az illatába. Remek mindenféle repülő rovar távol tartására, és a konyhában is: például körtével egybesütött sertéshús fűszerezésére.

15. Üröm

Wikimedia

Az őszirózsafélék családjába tartozik, de leginkább az abszint nevű alkoholos ital hatóanyagaként ismert. A növény illóolajában lévő tujon vegyület idegrendszeri tüneteket produkál, a Zöld tündérnek nevezett abszintot ezért fogyasztotta lelkesen a 20. század elején a művészvilág. Bedörzsöléshez és csokorba kötéshez is alkalmas, kizárólag külsőleg használva nem kell tartani tőle.

16. Verbéna (vasfű)

Wikimedia

Szúnyogriasztó hatású, illata citromos jellegű. Az összetört levelekkel bedörzsölhetjük a bőrünket.

17. Zsálya

Wikimedia

Akárcsak a levendulát és a rozmaringot, ezt sem szeretik a rovarok, ezért ha grilleznél a teraszon vagy erkélyen, érdemes néhány levelet a parázsra dobni.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az éjszakai lepkék sokkal fontosabb beporzók, mint eddig feltételeztük róluk, olvasható a University College London (UCL) kutatásában, amely a Royal Society Biology Letters szakfolyóiratban jelent meg. A kutatás szerint a lepkék virágporszállító hálózata nagyobb és összetettebb, mint a nappali beporzóké. Ráadásul az éjszakai lepkék egy sor olyan növényt is beporoznak, amit a nappali beporzók (méhek, pillangók, zengőlegyek) nem. Azt sem tudtuk eddig, hogy a virágport a toruk hasi oldalán szállítják, így az könnyebben átjut más növényekre.

Szőlőszender virágporgyűjtés közben. Fotó: John Bebbington

A termesztett haszonnövények 60-70 százaléka esetében szükség van valamilyen állati közreműködésre a beporzáshoz, azt a szél nem képes elvégezni. A beporzókat azonban a nagy mennyiségben alkalmazott rovarirtó szerek mellett az intenzív mezőgazdaság is pusztítja. Kínában helyenként már emberek végzik a beporzást: a begyűjtött virágport ecsettel viszik fel a növényekre.

"Az éjszakai lepkék fontos ökológiai szerepére eddig nem sok figyelem jutott -- mondta Richard Walton kutatásvezető. -- Kiegészítik a nappali beporzók munkáját, segítenek abban, hogy a növénytársulások minél változatosabbak és dúsabbak legyenek. Támogatják a biodiverzitás fennmaradását, nélkülük eltűnhet több növényfaj, illetve az ezekkel táplálkozó más fajok, így egyes madarak, denevérek."

A bagolylepkefélékhez tartozik a vörös csipkésbagoly.
Fotó: Richard Walton UCL

Akárcsak más beporzók, az éjszakai lepkék száma is drasztikusan csökken világszerte. Az új kutatás rávilágít arra, hogy kritikus szintre csökkenhet a természetes beporzás mértéke, aminek fontos elemeit még alig ismerjük. Albert Einsteinnek tulajdonítják azt a jövendölést, hogy ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel élheti túl. A szólás eredetére nincs bizonyíték, de a méhpusztulásra annál több.

Az elmúlt évtizedekben egyébként több kutatás is foglalkozott a méhekkel és az általuk végzett beporzás mezőgazdasági hasznával. Pedig az éjszakai lepkéknek több faja van, mint a méheknek, és az új információk fényében szükséges is volna alaposabban tanulmányozni őket, megérteni a szerepüket, segíteni a túlélésüket.

A kutatás során a befogott beporzó rovarokról letisztogatták a virágport. A 838 éjszakai lepke (103 faj  egyedei) közül 381-en (45,5%) találtak virágport. A virágpor-keverék 47 különböző növényfajról származott, közte 7 olyanról, amelyet nappali beporzók nem szoktak látogatni. A befogott 632 méh, darázs, zengőlégy, pillangó 45 féle növényt keresett fel, az 1548 háziméh 46 féle növényt.

Így nézett ki a virágporelemzés eredménye.
The Royal Society Publishing

"A poszméhek és mézelő méhek rendkívül sikeres beporzók, de kiválogatják a legígéretesebb nektár- és pollenforrásokat. Ezzel szemben az éjszakai lepkék talán kevésbé hatékony beporzók, ám sokféleségük és nagy számuk olyan jelentőséggel bírhat a beporzásban, amiről még fogalmunk sincs. Kutatásunk rávilágított az éjszakai növény-rovar interakciók kevéssé ismert világára, amely létfontosságú lehet a vidéki táj látványa és illata, valamint az általunk termesztett növények szempontjából", mondta Richard Walton kutatásvezető.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Egy nappal Vízkereszt előtt, január 5-én leszedték a híres bécsi Christkindlmarkt karácsonyfáját, hogy egy újabb mesevilágnak, a Bécsi Jégálomnak (Wiener Eistraum) adja át a helyét. A bécsi Városháza előtti téren 2012. január 19-től várják a korcsolyázás szerelmeseit.

A 80 éves, 29 méter magas burgenlandi fenyőből pedig tíz rovarhotel lesz, amelyeket az osztrák főváros parkjaiban, illetve az Ottakringi Erdei Iskolában és a Lobaui Nemzeti Parkházban helyeznek majd ki tavasszal. A döntéssel a Bécsi Erdészeti Hivatal (Forstamt) és a Városi Kertészet (Wiener Stadtgärten) ezen apró élőlények jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet, amelyet gyakran alábecsülnek az emberek. A katicabogarak, fülbemászók és vadméhek ugyanis biológiai rovarirtóként segítenek fenntartani az ökológiai egyensúlyt.

Az előző években egyébként madár- illetve denevérodú készült a híres karácsonyfából, míg a háztartásokban kidobott, kiszolgált fenyőkből továbbra is biomassza lesz az osztrák fővárosban.

A bécsiek tavaly 135 ezer karácsonyfát adtak le a városszerte felállított 498 gyűjtőhelyen, amelyek már idén is javában működnek. Ezeken kívül az osztrák főváros 19 szeméttelepének bármelyikén is megszabadulhatnak az egykori szobadísztől a bécsiek. Az összegyűjtött fenyőket felaprítják és biomassza-erőműben égetik el, a belőlük keletkező 1.890 megawattórányi távhő mintegy háromezer háztartás egyhavi fűtésére elegendő.

Forrás: greenfo

Számos vegyszermentes megoldás létezik a hangyák távoltartására, sőt irtásuk is megoldható hétköznapi anyagokkal. Növényeken való felbukkanásuk felhívja a figyelmet a levéltetvek jelenlétére, így betolakodóból akár hasznos segítővé is válhatnak.

A legegyszerűbb védekezési mód a lakás, a ház tisztán tartása – egyszerűen ne hagyjunk elöl olyan ételeket, amelyek vonzzák a rovarokat. Ha viszont a kertben, esetleg a szobanövényeken találunk hangyát, akkor ezt figyelmeztető jelnek vehetjük: levéltetvek támadták meg az adott növényt. (A hangyák táplálékként fogyasztják az utóbbiak által termelt cukros váladékot.)

A hangyák elriasztására számos vegyszermentes módszer ismeretes, ezeket kisgyermekesek és háziállatot tartók is bátran kipróbálhatják. Olyan anyagok szükségesek hozzá, amelyek az egészégre ártalmatlanok és könnyen beszerezhetők.

Tegyünk a hangyakaravánok útvonalába fokhagymát, levendulát, paradicsomszárat vagy zsályát, mert a hangyák nem szeretik ezeknek a növényeknek a jellegzetes illatát, ezért távol maradnak. A zsálya egyébként kimondottan vöröshangyák ellen hatásos. Mások a citromkarikákra esküsznek, de állítólag a sütőpor-fahéj keverék is sikerrel alkalmazható. A fokhagyma leginkább a hangyák járatainak nyílásába elhelyezve hatásos – hátránya a megtakarított hagymagerezd erős szaga.

Fontos tudni azonban, hogy ezek a praktikák csak időlegesen tartják távol az apró rovarokat. Ha végleg szeretnénk megszabadulni a hívatlan vendégektől, akkor az irtás a tartós megoldás: öntözzük meg a hangyabolyt forró víz és ecet elegyével. Ha bórax és cukor 1:1 arányú keverékét helyezzük ki, akkor a hangyák beviszik a bolyba, és ezzel táplálják utódaikat, amelyek elpusztulnak. A sütőpor nem csak riasztásra, irtásra is jó: kis porcukorral keverve biztosak lehetünk abban, hogy a rovarok behordják a fészekbe, így valószínűleg a királynő is elpusztul.

Amíg tehát lehet, nem használjunk rovarirtó szereket; ha mégis rákényszerülünk a kemikáliákra, akkor is tartsunk mértéket, a rovarirtókban ugyanis rengeteg az egészségre káros anyag.

Az inszekticidek (rovarirtók) a biocid, vagyis a bizonyos élőlénycsoportokat szelektíven károsító anyagok közé tartoznak. Ha az emlősök – köztük az emberek – nem is pusztulnak el miattuk, hosszabb távon károsítják az egészséget. A rovarirtók használata azért is kockázatos, mert a csomagoláson a forgalmazók-gyártók nem tüntetik fel az ajánlott mennyiséget, így az is előfordul, hogy valaki fél doboz irtósprayt permetez ki pár tucat hangyára. Rovarirtó beltéri használata esetén vigyázzunk arra is, hogy az anyag lassabban oszlik el, mint a szabad levegőn.