A múlt heti viharban a környékünkön kidőlt-kitört jó pár fa, érdekes módon a többségük ugyanahhoz a három fajhoz tartozik. Lehet, hogy ilyeneket eleve nem szabadna épületek közelébe ültetni.

KÉP: Pixabay

A "környezeti vandalizmus" visszaszorítására a szaúdi hatóságok rendkívül szigorú bírságokat vezettek be. Ezentúl, aki egy fát, cserjét vagy lágyszárú (például fűféle vagy gyógy-)növényt kivág, gyökerestül kitép, átültet, kérgétől vagy levelétől megfoszt, illetve megbolygatja a növény talaját, az akár 30 millió szaúdi riyal (átszámítva 7,99 millió dollár, 2,34 milliárd forint) pénzbüntetésre és tíz évi börtönre számíthat, írja az Al Jazeera hírportál.

KÉP: Anas Sidd/Flickr

A rendelet része annak a Vision 2030 elnevezésű fejlesztési tervnek, amellyel a sivatagi királyság az évtized végére elérni igyekszik egyebek mellett a környezeti fenntarthatóságot, valamint csökkentené a kőolajfüggőséget. Nemrég meghirdették a Let's Make it Green faültetési programot is: 2021 áprilisáig (novembertől számítva 6 hónap alatt) 10 millió fát fognak ültetni. 

A Vision 2030 tervben szerepel még a hulladékgazdálkodás hatékonyságának fejlesztése, átfogó újrahasznosítási programok indítása, mindenféle környezetszennyezés mérséklése és az elsivagatagosodás elleni küzdelem. Érdekes lenne tudni, hogy a tízmillió facsemete rendszeres öntözésére milyen elképzeléssel készülnek.
 

Itt az őszi faültetés ideje, de sokan tanácstalanul nézik az óriási választékot. Érdemes volna egy egészen különleges szempontot is figyelembe venned: válassz olyan fát a lakókörnyezetedbe, amely képes erősíteni az immunrendszeredet!

A Földön körülbelül 300 ezer növényfaj él, ami csekély szám a 7,77 milliónyi állatfajhoz képest, mégsem tudunk eleget róluk. Ilyen például a védekezésük módja: a növények nem rendelkeznek gyors helyváltoztató képességgel, tehát ha megtámadják őket, más módon kell megvédeniük magukat. Például különféle vegyületeket kezdenek termelni és kibocsátani: ezeknek a kémiai anyagoknak többféle szerepük van, például elriasztják vagy elpusztítják a kórokozót/kártevőt, figyelmeztetik a fajtársakat, gyógyítják a növény sérüléseit, betegségeit.

KÉP

Mindig öröm, ha egy népi gyógyászati eljárásról a modern tudomány kideríti, hogy valós alapja van. Ilyen a japán sinrin-joku, azaz erdőfürdő: a szigetországbeliek szerint gyógyító hatással van a testre és a lélekre, ha időnként "megmerítkezünk" az erdei levegőben. És így igaz: az elmúlt években végzett laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy az erdei levegőben lévő természetes vegyületek, a fent említett kémiai anyagok képesek fokozni az emberi immunrendszer működését, egyebek közt növelik vérünkben a természetes ölősejtek (NK-sejtek) számát -- akár 7 nappal a kirándulás után is. Az NK-sejtek olyan nyiroksejtek, amelyek fontos szerepet játszanak a daganatos és vírusosan fertőzött sejtek elpusztításában. 

1937-ben Borisz Tokin szovjet biokémikus alkotta meg a fitoncid szót, amelynek jelentése: a növény által kibocsátott. Tokin több ezer olyan molekulát azonosított különféle növények körül a levegőben és a talajban, és feltétezte, hogy az adott növények ezekkel védik meg magukat a támadások ellen. S mivel egy erdőben egy adott pillanatban mindig van egy vagy több sérült növény, ezért az erdei levegőben sok a fitoncid, mondta Tokin.

KÉP

Jóllehet elmélete nagy népszerűségnek örvendett a Szovjetunióban, Koreában és Japánban, könyvét nem fordították le angolra, ezért Európa és Amerika nemigen szerzett róla tudomást. Persze Nyugaton is foglalkoztak a témával, ott allelopátiának nevezve a jelenséget. Az 1960-as években volt egy felfutása a témának, sokan vélték, hogy a modern orvoslásban is szerepet kaphat, de a lelkesedés lelohadt.

A növények kémiai kommunikációja, védekezése évtizedekre homályba merült. Voltak ugyan próbálkozások, például Magyarországon a néhai Cebe Zoltán erdőmérnök a körmendi kórház parkjában ültetett "gyógyító" fákat — akárcsak Tokin hajdanán Szocsi szanatóriumai körül.  Mint írta: "Tokin, majd Brüncev megállapították, hogy a magasabb rendű növények: több fafaj, valamint fokhagyma, retek, torma, vöröshagyma olyan anyagokat termel — természetesen eltérő mértékben — melyek erős fertőtlenítő hatásúak. Főképp az alábbi kórokozók voltak érzékenyek: TBC, kolera, dysenteria, hastifusz, difteria. Ezen anyagok a természetben védekezésre szolgálnak, de az ember is igénybe veheti jó szolgáltatásukat. (...) A növények illata, aromája gyakran esik össze erős fitoncid hatással. Azonban az is gyakori, hogy erős fitoncid hatás nem párosul semmiféle illattal, szaggal." (Cebe másik írása a kórházak biológiai védelméről fitoncidokkal az Erdészeti Lapok 1993. évi 6. füzetének 181. oldalán olvasható ide kattintva.)

KÉP

További egészségügyi kutatások azt állítják, hogy már egy 30 perces erdei séta csökkenti a vérben a kortizol stresszhormon szintjét, valamit a pulzust és a vérnyomást. Emellett serkenti a paraszimpatikus (vegetatív) idegrendszeri aktivitást, ezzel az emésztést és a kiválasztást, illetve mérsékli a szimpatikus idegi aktivitást, vagyis a stresszválaszokat. Néhány napja angol kutatók javasolták, hogy az erdőfürdő legyen a háziorvos által felírható gyógymód.

Az interneten található kutatások szerint a Magyarország éghajlatán is életképes fafajok közül az alábbiak rendelkeznek fokozott fitoncid-hatással: kínai papíreperfa, duglászfenyő, erdeifenyő, japánakác (pagodafa), lucfenyő, csavarttűjű fenyő, európai ciprus, nyír, juhar, atlaszcédrus, jegenyefenyő, tiszafa, nehézszagú boróka, ginkgo biloba (páfrányfenyő),  tölgy, gyertyán, dió. Ezek közül biztosan találsz a kerted méretéhez passzoló fajtát.

Amíg nem jutsz el a faültetésig, érdemes minél többször túrázni az őszi erdőben.

Ha pedig gyorsan növő törpefát akarsz az ablak elé ültetni, ide kattintva olvashatod korábbi posztunkat. 

Az előrejelzések szerint a következő hetekben marad a viszonylag enyhe időjárás, alkalmas arra, hogy a házunk legmelegebb, déli vagy nyugati oldalán az ablak elé gyorsan növő facsemetét ültessünk. Fajtától és mérettől függően a lombozata akár már jövő nyáron árnyékolni fogja az ablakot, és 3-6 Celsius-fokkal csökkenti az üvegtáblák előtti levegő hőmérsékletét. Földszintes ház esetében egy törpefa is elegendő lehet, ha pedig kis termetű gyümölcsfát választunk, azt ugyan időnként metszeni kell, de cserébe legyező alakú kordonfa is nevelhető belőle, illetve a termése nyári bónusz lesz a számunkra. Ötletadó összeállításunkban néhány közkedvelt díszfát mutatunk be, a faiskolákban még számtalan különlegesség kapható.

Csüngő nyírfa
Tökéletes függönypótló a nyári hónapokban, a házfalat is árnyékolja. Középerős növekedésű, nem túl igényes, kifejletten 4-6 méteres termetű.

Fotó

Gömb szivarfa
Viszonylag gyorsan nő, 3-5 méteres magasságú lesz, kedveli a napos, meleg helyet és a tápanyagban gazdag talajt. Az első években óvjuk a fagytól. Kívánja a rendszeres locsolást, cserébe viszon nem allergizál.

Fotó

Csavart fűz
Többféle méretű változata ismert, a faiskolában kiválaszthatjuk a rendelkezésünkre álló területhez legjobban illő példányt. A fűz szereti a napsütést és a vízigénye is nagy, cserébe gyorsan nő, és kellemesen árnyékol, bár lombozata szellős.

Fotó

Gömbjuhar
Városba ideális, mert elviseli a szmogos levegőt. Nem túl igényes a talaj-ra, extra öntözést sem igényel. Maximális magassága akár 6-8 méter is lehet, az ültetésnél ezt érdemes figyelembe venni.

Fotó

Rózsás akác
Gyorsan növő, kb. 2,5-3 magasságot elérő cserjeszerű fa, a védett, napos és meleg helyet kedveli. A talaj típusára nem kényes, vízigénye alacsony. Illatos virágfüzérei hetekig kertünk díszei lesznek.

Fotó

Az ültetéshez ássunk legalább kétszer nagyobb gödröt, mint amekkora a konténeres vagy szabad gyökerű facsemete gyökérzete, mert a fellazított talajban jobban fejlődnek a gyökerek. A gödröt béleljük ki komposzttal, tőzeggel, trágyával, hogy még a fagyok beállta előtt serkentsük a fa megeredését. Ültetés után alaposan öntözzük be, iszapoljuk a csemete tövét, és utána is rendszeresen öntözzük a kemény fagyok beálltáig. Akkor viszont érdemes egy vödörnyi földdel felkupacolni a tövet, hogy megvéd-jük a fagykártól. Az ültetőgödörbe tegyünk egy dréncsövet, amelynek lenti végét szöggel több helyen kilyuggatjuk és a gyökérlabda köré kanyarítjuk. Ezen keresztül az első években célzottan locsolhatjuk a fácskát, amivel serkentjük a gyorsabb fejlődését.

Gyümölcsfa választásakor a növekedési erély és a várható méret mellett kérdezzünk rá az adott fajta betegségekkel szembeni ellenálló képes-ségére, hogy ne kelljen vegyszerekkel permetezni, hiszen közvetlenül a ház mellé szeretnénk ültetni. 

A fenti összeállítás csak javaslat, a szakmai útmutatót nem helyettesíti.

A fával beültetett területek évente 1-8 életet mentenek meg minden városban egyebek közt azzal, hogy csökkentik a legveszélyesebb, 2,5 mikronnál kisebb szállópor mennyiségét. Milyen fát ültessünk?

A légszennyezettség világszerte évente 2,5 millió évetet követel, ebből 2,1 milliót a szállópor-szennyezés. A városban élő fák képesek kiszűrni a levegőből a szállópor (korom, füst, por, kosz) legkisebb szemcséit is, amelyek máskülönben bejutnak a tüdőbe, és egészségügyi panaszokat, kritikus esetben halált okoznak.

A közelmúltban elvégzett amerikai tudományos vizsgálatban tíz település légszennyezettségi mutatóit elemezték, és kiderült, hogy Atlantában a parkok évente akár 71 tonna finomport is képesek megkötni. Öszehasonlításul: Atlanta lakossága negyede Budapestének, a népsűrűség 1416 fő négyzetkilométerenként, míg területe 65 százaléka a magyar fővárosénak, amelynek népsűrűsége 3305 fő négyzetkilométerenként. Atlantában épp annak köszönhetően kiemelkedően hatékonyak a parkok, mert jelentős a városban a zöldterületek aránya.

A kutatás csak a fák szállópor-megkötő képességét vizsgálta, tehát az egyéb légszennyező anyagok, például a nitrogén-oxidok vagy kén-dioxid csökkenő arányát nem. A vizsgálat szerint a parkok a PM10-nek nevezett, 10 mikron körüli szemcseméretű szállóporból lényegesen többet kötöttek meg, mint a 2,5 mikronos finomporból, ám utóbbi harmincszor, de akár ötvenszer veszélyesebb az egészségre, mert mélyebben képes lejutni a tüdőbe.

Egy korábbi brit kutatásból kiderült, hogy a vizsgálatban szereplő alanyok kevesebbet stresszeltek és elégedettebbek voltak az életükkel, amikor park mellett vagy más zöldterület szomszédságában laktak. A zöldövezet a házassághoz képest harmadannyival, a teljes munkaidős foglalkoztatottsághoz képest tizedannyival növeli az egyén jóllétét.

Minden városi fa hozzájárul ahhoz, hogy lakókörnyezetünk levegője tisztább és egészségesebb legyen, egyúttal az árnyékolással csökkentik a légkondicionálási igényt nyáron, továbbá élőhelyet teremtenek a városlakó állatfajoknak, rovaroknak, madaraknak, kisemlősöknek. Ami a fák összességében mért kedvező hatását illeti, Amerikában kiszámolták, hogy minden dollárhoz képest, amit faültetésre fordítanak egy településen, a nagy fák 1,92 dollárt, a közepesek 1,36 dollárt, a kis fák 1,00 dollárt térítenek meg "environmental benefits", azaz környezeti haszon formájában. (Ebbe például az is beleszámít, hogy a fával beültetett utcákban az ingatlanok 3-7 százalékkal többet érnek, mint a hasonló ingatlanok fasor nélkül.)

Az ablak elé ültetett fa lombja nyáron a napsugarak 70-90 százalékát nem engedi tovább az ablakhoz, ez az árnyékoló hatás 10-30 százalékkal csökkenti a lakás hűtésére fordított energiaigényt, áll a Colorado Egyetem összefoglalójában. Mivel a burkolt (aszfaltozott, térkövezett) járda elnyeli a napsugarak 50 százalékát, és visszaveri a sugarak 40 százalékát, jelentős hősugárzó hatása van. Amennyiben a fával nem az ablakot, hanem a járdát árnyékoljuk, úgy is jelentősen csökkentjük a ház fölmelegedését. Azt is lehet, hogy a fát a járda és a ház közé ültetjük, így a lombozat elnyeli a burkolt felület hőkisugárzását. A fával beültetett utcák akár 4 Celsius-fokkal is hűvösebbek lehetnek, mint a fasor nélküliek. Érzékletes példája ennek a világ legszebb utcájaként emlegetett Rua Gonçalo de Carvalho a brazíliai Porto Alegrében. Az utcának saját honlapja is van. 

A világ legszebb utcája felülről (Fotó: Adalberto Cavalcanti)

A világ legszebb utcája alulról (Fotó: Adalberto Cavalcanti)

Faültetés előtt tegyük fel magunknak ezt a tíz kérdést, hogy a megfelelő fajtát válasszuk:

1. Milyen célt kell a fának szolgálnia: árnyékolás, légszűrés, zajcsökkentés, dekoráció, termés, talajkötés?
2. Kifejlett állapotában a lombja beleér-e a villanyvezetékbe, a gyökere szétveti-e a pince oldalfalazását vagy a csatornát?
3. Hogy fog kinézni kifejlett állapotában? Arányban lesz a szomszédos épületekkel?
4. Hány évbe telik, amígy eléri ezt az állapotot? A gyorsabban fejlődő fák hajlamosabbak a betegségekre, gyorsabban is pusztulnak el, gyakrabban kell cserélni őket.
5. Milyen fizikai jellemzői vannak az adott fajtának? Mekkorára nő? Lombhullató vagy örökzöld, milyen és mennyi termése van, illetve azok mennyire szemetelnek (például szentjánoskenyérfa, szeder)?
6. Elviseli a vidékünk éghajlati feltételeit?
7. Elég távol van a szomszéd telkétől, az úttól vagy a háztól?
8. Kifejlett állapotában mennyire vet árnyékot a házra?
9. Hogyan illeszkedik a kertbe? Hullat-e leveleket a medencébe vagy kerti tóba, beárnyékolja-e a konyhakertet vagy a virágágyást? Hogyan változtatja meg a talaj kémhatását a lehulló lonb?
10. Milyen különleges gondozást igényel?

Az új cipőmárkát megalkotó kis brüsszeli cégnél hamar felismerték, hogy ha vásárlóikat el akarják érni, ma már internetes rendelési lehetőségre is szükségük van. A szállítási költségek viszont általában olyan drágák, hogy a legtöbb webáruházból egész egyszerűen nem éri meg kisebb dolgokat, mint például egyetlen pár 80 eurós (nagyjából húszezer forintos) cipőt rendelni. A fiatal tervezők ráadásul maguk is környezetvédők, ezért nem csak az volt fontos szempont, hogy ne fizessenek rá, de az is, hogy közben minél kevésbé szennyezzék a környezetet. Addig törték a fejüket olcsó és környezetbarát megoldáson, míg végül az egyik legősibb módszerhez jutottak el: a postagalambokhoz.

Bár nagyjából a világháborúk óta nem számít különösebben hatékony módszernek, a Jojo cipőmárka tulajdonosai állítólag mégis megoldották, hogy házhozszállításra használhassák az idomított galambokat. Olcsók, nem szennyezik a környezetet és a cég szerint teljesen megbízhatók, igaz, először fel kellett őket kicsit hízlalniuk ahhoz, hogy elbírják a cipősdobozok súlyát. 

A tájékozódással viszont állítólag egyáltalán nincsenek gondok. A galambok idomára szerint ezek az állatok rendkívül jól megjegyzik a formákat, hiszen így tájékozódnak általában is. A vevőket ezért arra kérik, küldjenek képeket a környékükről, a házukról, esetleg saját magukról is, a galambok pedig a digitális képek után a valóságban is felismerik, hová kell menniük. 

A videón elégedett vásárlók számolnak be a galambok látogatásáról (angol és francia nyelven).

A természetes pamutból készülő, könnyű és kényelmesnek tűnő cipők minden vásárlója választhat, hogy a cég által segített két környezetvédő, illetve humanitárius program közül melyiket akarja támogatni. Az afrikai Nigerben a Jojo a Tree-Nation nevű projekt keretein belül fákat ültet a kivágottak helyére, a Water Project nevű alapítvánnyal együttműködve pedig tiszta, biztonságos ivóvizet adó szivattyúkat építenek és javítanak a szintén afrikai Sierra Leone elmaradott körülmények között élő közösségei számára. 

A cég ígéretei szerint minden egyes pár cipő megvásárlása egy új fa ültetését fedezi Nigerben, vagy egy ember egy évre elegendő ivóvízellátását Sierra Leonéban.