Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
28
jún/2015

Van olyan hely, ahol a méheknek is autópályát építenek

Oslóban megépítik a világ első méhautópályáját. 

A furcsa elképzelés a városi méhészettel, városi méhekkel és környezetvédelemmel foglalkozó oslói Biby csoport szerint igencsak megalapozott. A gyors urbanizáció  következtében vészesen csökkenő méhpopuláció egyre nagyobb veszélynek van kitéve. Az önkényesen, saját szükségleteink számra kialakított tereinkkel folyamatosan pusztítjuk más fajok életterét. Ugyanez történik a méhek életterével is. A mindössze 60 napot élő méhek egyre kisebb összefüggő zöld, virágos felületet találnak "munkájukhoz", életfeltételeik biztosításához.

A városi méhészettel foglalkozó oslói csoport a "méhautópályával" a méhek életfeltételeinek romlását próbálja orvosolni. 

A méhautópálya azt jelentené, hogy a városban kelet-nyugati irányban egymástól 250 méterenként pollen- és pihenőszigeteket, kerteket és tetőteraszokat alakítanának ki, azért, hogy a méhek folyamatosan tudjanak tevékenykedni, lehetőségük legyen eljutni a város egyik végéből a másikba. 

A projekt megvalósítását magánszemélyekkel, vállalkozókkal és nagyobb cégekkel és állami szervekkel közösen tervezik megvalósítani. 

Létrehoztak egy interaktív térképet, ahol nyomon lehet követni, hogy hol találhatók a programhoz kapcsolódó pollenszigetek és pihenőhelyek. 

A már megvalósult jó példák közé tartozik az Abel-garden, ahol addig, amíg a helyiek és kisiskolások nem vették a kezükbe a helyet, csak fű lepte el, mostanra viszont napraforgótól és körömvirágoktól burjánzó kis kert a méhek egy új pihenőállomása.

Az Oslo-fjordi üzleti negyed egy 12 emeletes irodaházának tetején egy teraszt varjúhájjal  ültettek be, plusz két méhkaptárt is telepítettek. Itt most 45 000 méh szorgoskodik. Az iroda méhészetkedvelő könyvelője kiszámolta, hogy a méhek hatvannapos életük során kb. 1 kanál mézet termelnek, és ha minimálbérben dolgoznának, akkor 1 bödön mézért 182 ezer dollárt kapnának.   

Bár Norvégiában nem olyan súlyos a helyzet, mint az USA-ban vagy akár Magyarországon, ahol vagy a betegségek,  vagy az intenzív mezőgazdaság is veszélyezteti a méheket, az itt élő mintegy 200 dongó- és méhfaj harmada mégis valamilyen formában veszélyeztetett. Ami elsősorban az élelmiszer-termelés területén okoz egyre nagyobb nehézséget. A lakosság által fogyasztott élelmiszerek 30-40%-a "beporzásfüggő". Ezért is szükséges megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a sokszínű bioszférát minden élőlény számára élhetővé tehetjük. 


0
Tovább
25
jún/2015

A Big Belly az igazi high-tech hulladéktömörítő

A Big Belly olyan szelektív hulladéktároló, amely a tetején lévő napelemek által termelt energiát felhasználva összetömöríti a belsejében található hulladékot.

Amikor a tárolóban az összegyűjtött hulladékmennyisége eléri a kukába helyezett szenzorok által érzékelhető szintet, akkor a tartály a tetején lévő szolárelemek által előállított napenergiával és a tartályhoz tartozó tömörítő technikával összenyomják a hulladékot. Ezt a műveletet a tartály addig végzi, amíg el nem éri telítődési kapacitását. Általánosságban egy ilyen tömörítő kuka hat-nyolcszor több hulladékot képes tárolni, mint egy átlagos utcai szemeteskuka, azaz 600–800 litert.
A maximális kapacitás elérésekor vagy előtte, 85%-os telítettségnél a tömörítő jeleket küld a hulladékgazdálkodási szervnek, hogy jöhetnek a szemétért. Ez olyan szempontból is jó, hogy megszűnik a túlcsorduló kuka látványa, az ezzel járó bűz, az élősködők nem hordják széjjel a szemetet, a közterületek tisztán tartása is könnyebbé válik.
 

A  tömörítő kukákban célszerű könnyű palackokat, papírt, műanyag poharakat és konzervdobozokat gyűjteni. Az összepréseléssel hosszabb ideig lehet az utcán tartani a kukákat, ritkábban kell őket üríteni, ritkábban kell a szemeteskocsikat üzembe helyezni, csökken az üzemanyag-felhasználás és a károsanyag-kibocsátás.

A városok közül Philadelphia volt az első, amelyik a teljes ürítési útvonalon használta Big Bellyket. A legnagyobb megtakarítást, úgy néz ki, a kukáskocsik járatszámának csökkentése jelentette. A Big Bellyk üzembe állítását követően a heti tizenhétszeri kiszállást heti háromra, a három műszakos munkarendet egy műszakra lehetett csökkenteni, így 800 000 dollárt spórolt meg a város évente.

Ma már a Big Belly az egész világon elterjedt (kivéve Magyarországon), Bécsben is használják, de teljes ürítési útvonalon még mindig csak Philadelphiában.


0
Tovább
23
jún/2015

Kiselejtezett buszokból hajléktalanszállók

Szimpatikus kezdeményezést indítottak útnak Hawaiin. Egy San Franciscó-i civil szervezet ötlete alapján több mint 70 kiszeparált buszt hasznosítanának újra: a leharcolt járművekből mobil „hajléktalanszállókat” alakítanának ki. 


A nyár végére két busz felújítását tervezik.  A járműveket egy önkéntesekből álló csoport építi meg. A "szállók" megépítéséhez szükséges anyagokat, berendezési tárgyakat adományokból gyűjtik össze. Ha a próbabuszok beválnak, felújítják a többi a buszt is.
Mindegyik busznak lesz majd egy fő funkciója: zuhanyzóként, étkezőként, alvókabinként vagy rekreációs részlegként fognak működni. 



A projekt végrehajtói úgy vélik, a hajléktalanellátás megoldatlan kérdéseire ez a buszos megoldás kicsit rugalmasabban, hajlékonyabban képes reagálni, mint a megépített téglaszállók merev rendszere.

Fotók: BoredPanda


0
Tovább
17
jún/2015

Szolártetők a New York-i iskolákban és a tananyagban

Egy New York-i iskola úgy döntött, hogy szeretné megadni a lehetőséget a gyerekek számára, hogy megismerjék a szolártetők működését és hasznát, közelebb kerüljenek a fenntartható gondolkodáshoz.

A manhattani iskola 2003 óta zöld tetős iskola, és 2013-ban bővült egy napenergiatömbbel. Jövő évtől 24 állami iskolát látnak el egy 23 millió dolláros program keretében napelemes és zöld-tetős napenergiatömbbel.

A program ötletadója egy szülő volt, Vicki Sando, akinek a jelenlegi szolár- és zöld tetős iskolába járt a gyereke. Sando azt látta meg az iskolában, hogy a többségében túlzsúfolt iskolák nem használják ki a tetőterüket, ahogy ő fogalmazott, haszontalan kertjük pedig kínálja a lehetőséget.

Az iskolákban kiépített rendszer nem termel sok energiát, és nem kapcsolódik a városi hálózatra. Ugyanakkor lehetőséget teremt a gyerekek számára arra, hogy közelebb kerüljenek a fenntartható gondolkodáshoz és a környezetvédelemhez. Megismerhetik a napenergia-technológiát, az újrahasznosítható, tiszta energia működését és fontosságát. Már megszerzett tudásuk mellett új szemszögből foglalkozhatnak a zöld tető növényeivel mint kis energiatermelő egységekkel.

Fotók: capitalnewyork ; blog.nwf.org


0
Tovább
08
jún/2015

A napenergiával működő bordeaux-i stadion

Máshol is építik a stadionokat, nem csak Magyarországon, bár kicsit mértéktartóbb lépésekben, mint ahogy ezt most itthon látjuk.

Fotó: © philippe caumes

A még építés alatt álló stadion és környezete
Fotó © philippe caumes

Franciaországban átadták a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság negyedik új sportlétesítményét, a bordeaux-i stadiont. A francia labdarúgó Eb-t 10 helyszínen bonyolítják majd, és négy új stadiont építenek a bajnokságra, ebből az egyik, a most elkészült a bordeaux-i stadion. Ezenkívül épült még egy 35 624 férőhelyes Nizzában, egy 50 186 férőhelyes Lille-ben és 61 556 férőhelyes Lyonban.

A pekingi olimpiai játékok fő stadionját is megépítő Herzog & de Meuron cég által épített bordeaux-i stadion több szempontból is különbözik a megszokott stadionképtől. A téglalap alakú építmény fotovoltaikus napenergiával működő építmény, amely nemcsak a sportlétesítményt, hanem a környezetét is ellátja energiával.

 A kívülről agoraszerű térre emlékeztető épületet sűrűn épített, karcsú oszlopokkal támasztották alá, amelyeken egy vékony, egyenes vonalú tető siklik az építmény középpontja felé. A hajlított tál formájával és a karcsú oszlopokkal osztott és egyben átlátható térrel a tervezők arra törekedtek, hogy az építmény lehetőség szerint a legjobban integrálódjon a természeti környezetbe.

Fotó: inhabitat.com

A világos, fehér színvilágban pompázó, jól átlátható stadion a város központjától messzebb elhelyezkedő egykori rozsdaövezet zöld zónává átalakuló részén, egy tó mellett épült. A stadion környezetébe Michel Desvigne tájépítész tervei alapján telepítenek más sportlétesítményeket, kosárlabda- és teniszpályákat, valamint játszótereket.

x


0
Tovább
02
jún/2015

Olajoshordók újrahasznosítása – design boom!

Az olajoshordó maximum akkor jut eszembe, amikor a Kiscsillag számát hallgatom, ami az olajoshordó feledhetetlenségéről – és mi másról – az emberi szívről szól.  Vagy mostanság akkor is eszembe jut, ha az Illatos úti telepről olvasok valamit.

A veszélyes anyagok tárolására kiváló, hosszú életű hordókból nem is gondolnánk, milyen ízléses, modern bútorokat és designtárgyakat lehet készíteni.

A New York-i designhéten mutatta be a The Urbanite Home cég az olajoshordókból újrahasznosítással készített egyedi bútorait. A bútorok minden részlete, az összes vágás, hegesztés, az összekötések mind kézimunkával készültek. Ezért a tervezők úgy is gondolják, hogy minden bútornak önálló története van.

Szintén az olajoshordók újrahasznosítására fókuszál Antonio Larosa is, aki a hordók tetejéből készít elegáns tükröket. 

Ugyanezt csinálja a hamburgi Lockengelöt csapata is, akik nemcsak egyedi termékeikkel, hanem az áraikkal is sokkolják a vásárlókat.

A Dentelles et Bidons cég leginkább a női szemeket csalogató bútorokat, tárgyakat készít teraszokra és kertekbe. 

Fotók: The Urbanite Home; Dentelles et Bidons ; Lockengelöet


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (195),otthon (138),fenntarthatóság (100),közlekedés (64),energiatakarékosság (62),kert (62),környezetvédelem (60),műanyag (48),légszennyezés (46),hulladék (43),természetvédelem (42),napelem (39),környezettudatosság (36),környezetszennyezés (36),kerékpár (35),napenergia (35),városi életmód (34),megújuló energia (33),klímaváltozás (32),fenntartható építészet (29),globális felmelegedés (29),koronavírus (26),urbanisztika (25),PET-palack (25),karácsony (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (16),építészet (16),városi közlekedés (16),divat (15),komposzt (15),nyár (15),autó (15),konyha (14),kutya (14),klímaválság (14),növény (13),élelmiszer (13),LED (13),szemét (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),egészség (12),ecet (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),Ozone zöld díj (11),CO2 (11),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),élelmiszerpazarlás (11),takarékosság (10),ajándék (10),barkácsolás (10),urbánus életmód (9),papír (9),szélenergia (9),WWF (9),Kína (9),művészet (9),elektromos autó (9),tél (9),szélturbina (9),ivóvíz (9),csomagolás (8),hulladékgyűjtés (8),Párizs (8),raklap (8),természetes gyógymód (8),levegőminőség (8),levegőszennyezés (8),lakásfelújítás (8),szén-dioxid (8),allergia (8),stressz (7),takarítás (7),lakberendezés (7),háztartás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),vásárlás (7),ételpazarlás (7),almaecet (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),illóolaj (7),mobiltelefon (7),biogáz (7),Hollandia (7),vegán (6),városi élet (6),étel (6),gyümölcs (6),macska (6),növényvédelem (6),ökolábnyom (6),szúnyog (6),Föld napja (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),szmog (6),erdő (6),Magyar Telekom (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),Kanada (6),New York (6),játék (6),beporzás (5),városi hősziget (5),virág (5),város (5),testről és lélekről (5),ruha (5),urbanizáció (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),szélerőmű (5),Föld órája (5),zajszennyezés (5),sport (5),térkép (5),méh (5),víz (5),bútor (5),szelektív hulladék (5)

Archívum