Egyrészt friss hír, hogy Nasser Al Shawaf szaúdi feltaláló előállt a szobabiciklivel ötvözött városi autóval: az átalakított Audi A4-et nem a gázpedál lenyomásával, hanem a vezető lábához beszerelt pedál tekerésével lehet mozgásba hozni. A FitCar nevű kalóriaégető járgány meghajtását továbbra is a turbós benzinmotor szolgáltatja, ám a sebességet a pedál tekerésével szabályozhatja a vezető. Akinek forgalmi dugóban csak a kocsija mozdulatlan: ő maga leválaszthatja a pedálhajtást a motorról, és máris rekumbens, félig fekvő kerékpározással edzi a sok üléstől elkényelmesedett testét.
A képen balra lent látható a találmány
Másrészt viszont akár áldozhatunk arra pár másodpercet, hogy eltöprengjünk, miért koptak ki a hétköznapokból a mechanikus meghajtású eszközök, és ehhez szemezgessünk a Low Tech Magazine remek összeállításából. Kris De Decker szerkesztő szerint az a jó az emberben, mint erőforrásban, hogy a nap bármely szakában rendelkezésre áll, nem befolyásolja az időjárás változása, hordozható és izomereje jól tárolható későbbi felhasználásra.
A pedálhajtásos eszközök előnye, hogy általában egyszerű szerkezetek, sok közülük kiegészítőkkel többféle célra használható, olcsón lehet javítani őket, értelemszerűen nem igényelnek áramot a működésükhöz. Esetenként a meghajtást érdemes lendkerékkel kiegészíteni, ami egyenletessé teszi a tengely forgását, és könnyebbé a tekerést.
Egy élsportoló az elektromos töltőhoz kapcsolt szobabiciklin elérhet ugyan akár 2000 wattos kimenő teljesítményt is, ám ezt az iramot legfeljebb másodpercekig képes tartani. Egy átlagember egy nap alatt 75 watt előállítására képes, 30 perces kimerítő erőfeszítéssel is legfeljebb 225 wattot érhet el. Ezért a témában igazán járatos Low Tech Magazine szerint szobabicikli-meghajtással üzemeltetni elektromos eszközöket nem ésszerű. Főként azért, mert rettentő nagy az energiaveszteség: 10-35 százalékot visz el az akkumulátor, 10-20%-ot a motor/generátor, 5-15%-ot a konverter (amely az egyenáramot váltóárammá alakítja), 25%-ot a feszültségszabályozó, és akkor még magát a kerékpárt nem is számoltuk (csapágy, lánc stb.). Vagyis a kerékpárhajtású áramgenerátor teljes energiavesztesége 42-67,5 százalék lehet.
A mechanikus meghajtásnak tehát csak nagyon alacsony fogyasztású elektromos eszközök (vagy lítium-akku töltése) esetében van értelme, illetve eleve mechanikusnak tervezett eszközök használatához. Utóbbiak terén viszont volna mit fejleszteni, mert számos területen bevethetők, közte a technológiailag fejletlen, alacsonyabb energiaigényű régiókban vagy olyan tevékenységhez, amelyet csak alkalmanként végzünk. Az alábbi felhasználási lehetőségek közül némelyik inkább ihletadó ötlet, mások viszont valóban keresett eszközök.
HÁZTARTÁSBAN
Christoph Thetard német formatervezés-hallgató vizsgamunkája egy taposós pedállal hajtható lendkerekes konyhai multifunkciós gép. Mindenféle forgó eszköz meghajtására képes, így a kávédaráló, habverő, botmixer működtetéséhez. És szép.
A FenderBlender kerékpárhajtású turmixolót elsősorban intézményeknek és rendezvények céljára ajánlják, de ha valaki úgy érzi, kezdheti a reggelt egy kis tekeréssel a gyümölcsturmix elkészítéséhez. Kapható fagyikészítő, áramgeneráló, sőt hangosbeszélő áramellátós változatban is.
A Drumi nevű pedálos-taposós kismosógépben 2,5 kiló ruha mosható ki 5 liter vízben.
A készülék ideális kényes vagy kisméretű holmik mosásokhoz, például fehérneműk vagy pólók átlögyböléséhez, amit máskülönben kézzel végeznénk. De ajánlják víkendházba vagy lakókocsiba is.
Bár ma már az a márka sem gyárt mechanikus varrógépet, amelyik erről lett híres, egy kis barkácsolással át lehet alakítani a villanyvarrógépet lábhajtásúvá. Erről ide kattintva angol nyelvű leírás nyílik. A taposós varrógép ugyan lassabb, de pont ezért bizonyos dolgokat szebben lehet vele varrni, természetesen csak háztartási mennyiségekben.
Haladunk az igazi barkácsolós dolgok felé...
HÁZTÁJI GAZDASÁGBAN
Beerbike helyett szörpciklinek is nevezhetjük ezt a guruló eszközt, amely ebben az összeállításban a kakukktojás szerepét tölti be, hiszen csak mókára alkalmas. A Missouriba való Dan Rubison farmer így próbálta a család kiskorú tagjait egy kis zsebpénzszerzésre ösztönözni. Utána felajánlotta a járgányt jótékony célokra.
A Culticyle nevű tekerős traktorral viszont már egy komolyabb háztáji is rendben tartható. Egy sor olyan műveletre használható, amelyek lényege a precizitás, nem a sebesség. Fontos előnye, hogy csekély a tömege, ezért a kerekei alatt nem tömöríti a talajt. Attól ugyanis annak életképessége csökken, hiszen a betontömör talajba nem jut be elegendő csapadék, nem tud szellőzni, kihalnak belőle a talajlakó élőlények.
A guatemalai Mayapedal nevű civil szervezet több ezer lábhajtású eszközt készített már kiszuperált biciklialkatrészekből. Nevük: Bicimáquinas. Van köztük vízszivattyú, cséplőgép, gabonamalom, diótörő, mosógép, késélező.
Rajtuk kívül még számos szervezet foglalkozik azzal, hogy hasonló mechanikus eszközökkel segítse a rászorulókat. Az ilyen eszközök fejlesztése az 1970-80-as években futott fel, lehet, hogy az akkor virágkorát élő hippimozgalom hatására. A leghíresebb talán a Dynapod volt, amelynek neve az "erő" és "láb" görög szavak összevonásából keletkezett.
Tervezője Alex Weir olyan hordozható eszköznek alkotta meg, amely egy állványból, nyeregből, fogórúdból, lendkerekes fogaskerékből és a fogaskerékhez csatlakozó pedálból áll. A fenti rajzon egy láncos meghajtású gabonamalom kiegészítő van csatlakoztatva az alapgéphez, amelyet két nyereggel, tehát kétemberes meghajtási lehetőséggel látunk. Weir szerkezete használható vízszivattyúzáshoz, levegőpumpáláshoz, magos vagy héjas termény hámozásához, őrléshez, szálas növény tilolásához, fűrészeléshez, fúráshoz, varrógép meghajtásához és csekélyebb áramtermeléshez. A Dynapod elnyűhetetlen eszköz lehetett volna, és sokkal olcsóbb is, mint egy motoros gép. Mégsem terjedt el.
Manapság minden árammal (vagy más motorral) akarunk üzemeltetni, pedig nem kizárt, hogy ha volnának jó ötletek, talán kiderülne, hogy a mechanikus meghajtás is lehet alkalmas.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.