Szeptember 29-én az ország negyvenöt településén több mint hatvan helyszínen nyílnak meg a hulladékkezelést, újrahasznosítást végző vállalkozások kapui, hogy a KUKAkulTÚRA program résztvevői nyomon követhessék a szelektíven gyűjtött hulladék útját. A programot az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szervezi.

„Számtalan tévhit kering arról, hogy hiába gyűjtjük szelektíven a hulladékot, szállításkor úgyis összeöntik. De a látszat csal: aki ezt mondja, annak nincs elég ismerete, személyes tapasztalata a szelektíven gyűjtött hulladék útjáról” – mondja Vámosi Oszkár, az OHÜ ügyvezetője.

A szeptember 29-i nyílt napon mindenki érdeklődő bepillanthat a kulisszák mögé. A látogatók választ kapnak, mi történik azt követően, hogy a hulladékot elkülönítve elszállítják a lakóhelyükről, megismerkedhetnek a feldolgozás folyamatával, megtudhatják, mi minden készülhet a szelektíven gyűjtött hulladékból. A KUKAkulTÚRA helyszíneinek és programjainak teljes listája megtekinthető itt. További információk a szelektivinfo.hu weboldalon, valamint az OHÜ Facebook-oldalán.

Ötödszörre rendezi meg 2012. szeptember 29-én Budapesten a fenntarthatósági napot a Magyar Telekom. A fesztivál-konferenciaként meghirdetett eseményen elsősorban a fiatalokat megcélzó szakmai beszélgetések hangzanak el, de lesz kiállítás, díjátadó és esti afterparty is. Az egész napos rendezvény helyszíne a Millenáris Teátrum és park.

Az FN5 délelőtt 11 órakor indul, a rendezvényt Csányi Vilmos etológus ráhangolódó előadása nyitja meg 11.30-kor, majd díjátadók következnek. Átadják a magyar sajtó munkatársai részére meghirdetett hello holnap! Sajtódíj pályázatának, valamint a Jövő-Kép fotópályázatának díjait. Délután 1 órától kezdődnek a fenntarthatóság hármas pillére mentén (társadalom, környezet, gazdaság) kialakított szakmai beszélgetések.

Díjátadó a 2011-es fenntarthatósági napon

A szakmai programon szó lesz arról, hogy mi magyarok miért vagyunk elmaradva a nyugattól az aktív állampolgárság és véleménynyilvánítás terén, miért működik ez jobban náluk. Továbbá a zöldfelületek fontosságáról, valamint arról, hogy a városi tereket hogyan tudnánk jobban kihasználni. Az előadók várhatóan olyan kérdéseket válaszolnak meg, hogy miért Szolnok a legélhetőbb város Magyarországon, vagy hogy állunk ma Magyarországon a megújuló energiaforrásokkal, mi a zöld beruházások fókusza, és mennyire figyelnek oda a fesztiválok szervezői a zöld szempontokra.

A nehezen megfogható fenntarthatóság elméletét a szervezők igyekeznek kiállításokkal kézzelfoghatóvá tenni: lehetőség nyílik majd elektromos autó tesztvezetésére, valamint lesz  fair trade kávé és tea, bioszörp és repohár, komposztáló, napfénnyel megvilágított lakás és kerékpárból készült használati eszközök.

Az FN5 idei újdonsága, hogy „Zöldülő fesztiválok” témában + 1 szekciót hirdetnek meg, ahol Löbenwein Norbert, VOLT Fesztivál, Balaton Sound főszervezője; Kirchknopf Gergő, az Ocho Macho énekese; Sziromi-Nagy Tamás, a Zöldövezet Társulás Egyesület elnöke; Korentsy Endre, HD Group rendezvényügynökség ügyfélkapcsolati igazgatója kap szót; valamint Hugee&Zeek, slammerek vesznek részt. Az esemény házigazdája  idén is Novák Péter.

A nap záróeseménye az este 9-kor kezdődő afterparty, ami ingyenes a helyszínen 19 óriág regisztrált résztvevőknek. A hagyományokhoz híven itt adják át az FN5 Pályázat díjait, utána pedig fellép a Bankrupt, a PASO Traditional Ska és az Ocho Macho. A nap programja és további részletek itt olvashatók.

(A Postr blogszolgáltatót kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt., amely egyúttal a T-Mobile tulajdonosa is.)

A közönség szavazatai alapján a harmadik, a zsűri eddigi minősítése szerint a nyolcadik helyen áll a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem csapata a Solar Decathlon Europe nemzetközi versenyen Madridban. A csapat Odoo nevű házát tíz szempont alapján értékeli a szakmai zsűri. Eddig a komfort, az épületüzemeltetés, az energiamérleg és építészet alapján pontozták a házakat. Ezek alapján a nyolcadik helyen áll a projekt. (Az épületet bemutató képriportunkat itt találja, a verseny állását itt lehet nyomon követni.)

A következő napokban épületszerkezeti, energiahatékonysági, kommunikáció és társadalmi felelősségvállalás, az iparosíthatóság, az innováció, valamint a fenntarthatóság szempontjából vizsgálják a házat. A felhasznált energia dupláját megtermelő napház 100 millió forintba került, de a teljes projekt - beleértve a Madridba szállítást - 200 millió forint értékű. Ennek negyedét fizette a főszponzor Siemens, a költségek negyedrészét az Új Széchenyi Tervből fedezik.

Van olyan környezetbarát megoldása, amelyet szívesen megosztana az OzoneNetwork nézőivel és az [origo] olvasóival? Írásos és képes tippeket szeretnénk kapni például arról, hogyan lehet újrahasznosítani a hulladékot, vegyszer nélkül gazdálkodni a kiskertben, barkácsolni valamilyen rezsicsökkentő berendezést stb.

A kreativitás és a környezettudatosság ötvözésére vagyunk kíváncsiak – és olvasóink, nézőink is. A pályázóknak  20 darab LUSH-csomagot ajánlunk fel: szépek, illatosak, egészségesek és nagyok.

Az Ozone zöld díjra iskolák, családok, baráti társaságok és egyéni indulók pályázatait várjuk elektronikus formában. A pályázati anyagokat ide küldjék: ozonezolddij@origo.hu. A nevezés ingyenes; a pályázatok beküldési határideje október 19.

Az ötletekből folyamatosan válogatást közöl a 365 környezettudatos ötlet, az [origo] környezetvédelem rovatának blogja. A pályázatokat az Ozone zöld díj zsűrije bírálja el, amelyet a gödöllői Szent István Egyetem klímatanácsának tagjai alkotnak. Eredményhirdetés: október 22.

A díjra idén is pályázhatnak olyan kis-, közép- és nagyvállalatok, amelyek konkrét környezettudatos fejlesztést valósítottak vagy valósítanak meg. Fontos, hogy az illető cég törekedjen a minél kisebb ökológiai lábnyomra, és az is, hogy cégpolitikájában kiemelten fontos legyen a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés. Reklámügynökségek olyan környezettudatossági projektekkel pályázhatnak, amelyek példaértékűek a lakosság és a vállalatok számára. A vállalatok és ügynökségek külön kategóriában indulnak; pályázataikat november 1-ig várjuk. A 2011-es és 2010-es díjazottakról itt olvashat bővebben.

Országos környezeti nevelési programot indít a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A négy éves projekt célja, hogy az oktatás zöldítésével új fejezetet nyisson a hazai környezetkultúra és környezeti etika területén, amihez a résztvevő civil szervezetek több mint harminc éves tapasztalata a garancia a szervezők szerint.

A munka a tananyagok kidolgozása mellett az európai természetvédelem sarokkövének számító Natura 2000 hálózat népszerűsítését és a döntéshozók szemléletformálását is magába foglalja. Az Égig érő tanterem projekt a Svájci Hozzájárulási Program támogatásával valósul meg.

Az európai mobilitási hét programsorozata vasárnap kezdődött az ország több városában. Az utolsó napon, szeptember 22-én tartják az autómentes napot a budapesti Andrássy úton.

A fővárosban vasárnap a kelenföldi villamosremíz nyílt napjával kezdődött a programsorozat. Hétfőn tartják a közösségi közlekedés napját; ekkor a résztvevők a tömegközlekedést használva közlekedési és városismereti vetélkedőn vesznek részt. Kedden szakmai konferenciát tartanak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által koordinált Futár forgalomirányítási projektről, szerdán pedig a hajózás napja alkalmából a BKK új hajójáratait népszerűsítik.

Csütörtökön a "Mozdulj!" nap alkalmából kerékpáros közlekedésbiztonsági, valamint családi programokat tartanak a Városligetben, a Közlekedési Múzeumnál. Pénteken a gyalogosoké lesz a város, a mobilitási hét résztvevői Budapest egy-egy pontját keresik fel. A rendezvénysorozat záró programja a szombati autómentes nap az Andrássy úton, amelyet pénteken 20 órától a vasárnap hajnali BKV-üzemkezdetig lezárnak. A részletes program itt olvasható.

Az Ökoszolgálat ökoháztartási tréningje Facebook-alkalmazás formájában is elérhető, ami napi tippekkel szolgál a háztartás zöldítésére (az app itt elérhető.) Az Ökoszolgálat minden héten közzétesz egy aktuális tennivalót háztartás, természet, vásárlás, hulladék, fogyasztás, közösségi aktivitás témában. A vállalásokért pontokat gyűjthetnek a felhasználók, akik folyamatosan nyomon követhetik, hol tartanak a zöldítésben a közösség többi tagjához képest.

„Csak az nem veszi észre, hogy jelen életmódunk fenntarthatatlan, aki a homokba dugja a fejét. A fogyasztásra ösztönző reklámok pont ezt erősítik, ezért kell megszólítanunk a Facebook közösséget és bevonnunk tanácsadói munkánkba, hogy minél többen kezdjék el a szükséges életmódváltoztatást” – mondta Szabó Gyula, az alapítvány igazgatója.

Az Ökoszolgálat Alapítvány az első magyar környezeti tanácsadó iroda. Több mint húsz éves tapasztalatai alapján abban hisz, hogy a környezettudatos életmódot nem tagadással, hanem praktikus tanácsokkal lehet népszerűsíteni. Az ökoháztartási programot a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

Élelmiszerrel és háztartási tárgyakkal fizethetik ki a számlát egy firenzei étterem vendégei, a gazdasági válságban ugyanis terjed a cserebere és a természetben való fizetés Olaszországban.

Sajtot, gyümölcsöt, zöldséget várnak eurók helyett a L'e Maiala! nevű vendéglő tulajdonosai. A vendégek dísztárggyal és maguk készítette kreációkkal is fizethetnek.

A helyfoglaláskor egyeztetik, mivel kívánnak fizetni. A legszebb "fizetési eszközöket" ki is állítjuk az étteremben. Nagy az érdeklődés, már hetekre előre lefoglalták az asztalokat - nyilatkozta az olasz sajtónak a szeptember végén nyíló L'e Maiala! tulajdonosa. A tipikus toszkán konyhát kínáló étterem neve egyébként idiomatikus kifejezés és a nehéz időkre utal.

Az adok-veszek lett a jelszó az észak-olasz Bolzanóban nyílt használt tárgyak boltjában is. A vásárlók az üzletbe elhozzák mindazt, amitől meg akarnak válni és tárgyaikat másra cserélik. Egyszerre legfeljebb öt tárgyat cserélhetnek. "Fizetni nem kell, aki akar, jelképes összeget adományozhat az üzlet fenntartására" - mondta az üzletvezető. Hozzátette, hogy leginkább ruhaneműt, könyveket és bútort cserélnek, de nagy a forgalma a bizsuknak, háztartási eszközöknek, játékoknak is.

Csaknem kéttonnányi italoskartont gyűjtött össze az a többezer gyermek, akik részt vettek az Állatkert hétvégi Vidám Doboz Napok környezetvédelmi programján. Két nap alatt 4866 gyermek több mint 60 ezer darab italos kartondobozt gyűjtöttek össze. A dobozok összsúlya csaknem két tonna. Amelyik gyerek tíz darab szelektíven gyűjtött tejes és gyümölcsleves kartondobozt vitt az intézmény bejáratához, ingyenes belépőt kapott a Fővárosi Állatkertbe.

Egy átlagos tejes-gyümölcsleves doboz minimum 75 százalékban jó minőségű papírból készül, de a magyarországi visszagyűjtési arány elmarad a 35 százalékos európai átlagtól. A mostani akciót a dobozgyártók szakmai egyesülete, az Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) szervezte (az intézményt az Elopac, a Tetra Pak és a SIG Combibloc alapította).

Több zöldszervezet szerint azért nem előnyös az ilyen csomagolás környezetvédelmi szempontból, mert a rétegei csak drága módszerekkel választhatók szét. A rostos gyümölcslevek doboza például hatrétegű: préselt polietilén, nyomdai papír, polietilén, alufólia és két réteg további polietilénfólia (kívülről befele haladva). Magyarországon nem kifizetődő az újrahasznosításuk, ezért külföldre szállítják a dobozokat. A környezetvédelmi szervezetek helyette inkább a visszaváltható üveget, vagy ha olyan csomagolásban egyáltalán nem elérhető a termék, a sima műanyagot ajánlják.

Csapvizet és szénsavas vizet kínálnak az egész Olaszországban gombamód szaporodó, úgynevezett vízházak. Az utcai kutak a környezetszennyező műanyag palackokról akarják leszoktatni az olaszokat.

 A Casa dell'acqua (Vízház) elnevezésű hálózatnak rendkívüli a sikere az olasz sajtó szerint. Az utcákon, tereken álló fedett kutakról van szó, melyek elzárható csapból szolgáltatnak ingyen csapvizet és literenkénti 10 centért szénsavast is. Nyáron a Vízházak csapjaiból hűtött víz folyik. A kúthálózat az állami vízszolgáltatók támogatásával bővül és a palackban árult víz ellen kampányol   – tudósít az MTI.

A 2010-ben indított Vízházakból idén szeptemberig már 411 létesült egész Olaszországban. Ezekből 244-et az északi Lombardia önkormányzatai üzemeltetnek, amelyek az év végéig további huszonnyolcat kívánnak építeni. Tavaly a lombardiai kutakból több mint tizenhat millió liter víz fogyott, amivel 350 tonna PET-palackot takarítottak meg.

Tavaly az olaszok több mint 32 millió palack vizet fogyasztottak. Fejenként évi 196 literrel az olaszok isszák a legtöbb palackos vizet a világban Szaúd-Arábia és Mexikó lakosai mögött. Minden harmadik olasz bizalmatlan a csapból folyó víz minőségével szemben, amit a vízszolgáltatók teljesen alaptalannak tartanak. Rómában egyébként számos, évszázadok óta működő, jó minőségű és hideg vizet szolgáltató ivókút található, amelyeknek különösen nyáron tudnak örülni a turisták.

Hidegebb éghajlaton és korlátozott napfény esetén is jó teljesítménnyel készít használati meleg vizet az az izraeli fejlesztésű méhsejtes napkollektor, amely bekerülhet az év legjobb megújulóenergia-innovációi közé.

A használati meleg víz készítésre ma jellemzően síkkollektort vagy vákuumcsöves kollektort alkalmaz, aki a napenergiát hasznosítja. A Tigi izraeli cég által fejlesztett napkollektor a méhsejt szerkezetéhez hasonlító áttetsző szigetelőréteggel rendelkezik, amelynek köszönhetően ötször több energiát lehet vele előállítani, mint egy síkkollektorral. Az élettartama pedig kétszerese a fejlettebbnek tartott vákuumcsöves készüléknek, nagyjából 20 év.

A méhsejtes napkollektor üzemeltetése gazdaságos, mert ugyanazt a hőfokot 25-50 százalékkal kisebb felülettel képes elérni, mint a hagyományos kollektorok. A beérkező napsugarakat ugyanis a méhsejt-szerű cellák csapdába ejtik, ezzel lényegesen csökkentve a síkkollektoroknál gyakori hőveszteséget.

További kedvező tulajdonsága, hogy a sík- vagy vákuumcsöves készülékekhez képest kevésbé törékeny, könnyebb tisztítani is a felületét. Ez probléma lehet a vákuumcsöves készülék esetében, amelynél a hótakaró vagy jegesedés komoly teljesítménycsökkenést okozhat. Az új kollektor kialakítása strapabíróbb, a két négyzetméteres tábla tömege 45 kilogramm. A méhsejtes kollektorba beépített hőfokszabályozó miatt nincs szükség külön biztonsági berendezésre, amely védené a rendszert a túlhevüléstől.

A méhsejtes megoldás eredetileg a Tigi vezérigazgatójának édesapjától, Simon Kliertől származik. A textilipari vállalkozó azért kezdte foglalkoztatni a téma, mert sokallta, hogy a cégei többet költenek energiára, mint amennyibe a 12 ezer alkalmazott kerül összesen. Klier be is jegyeztette a mostani méhsejtes kollektor alapjául szolgáló találmányt, de a további fejlesztések elmaradtak, mert az 1990-es évek elején lementek az energiaárak. A fia, Zvika Klier 2007 óta vágott bele az üzletbe (korább, hi-tech kamerákat gyártó cégét, a 3DV Systemset a Microsoft vásárolta fel).

A fejlett országokban az elhasznált energia 40 százalékát fordítják használati meleg víz előállítására, azaz fűtéshez vagy mosdáshoz, főzéshez. Jóllehet a napenergia kimeríthetetlen hőforrás lehetne erre a célra, a jelenlegi készülékek hatékonysága és megtérülése épp azokban az országokban kétséges, ahol legnagyobb szükség volna olcsó használati meleg vízre.

A méhsejtszerkezetű napkollektor alkalmazása a hűvösebb klímájú vagy északi országokban és a nagy napi hőingadozású vidékeken is előnyös lehet. A kollektor 2012 júniusában elnyerte a Münchenben tartott Intersolar nemzetközi innovációs szakkiállítás szolár-termál kategóriájának díját, valamint nyolcezer nevező közül beválogatták az októberben Washingtonban megrendezendő Global Cleantech Gala döntősei közé.