Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
31
aug/2011

Nincs szemét a Szentgotthárd mellé tervezett osztrák hulladékégetőhöz

Burgenlandban a sajtó legtöbbször inkább kerülte magyar határra tervezett szemétégető  a témáját. A Burgenländische Volkszeitung (BVZ) most megtörte a csendet, s írásában körbejárja, milyen esélyei vannak az égető megvalósulásának.

Már több mint öt éve, hogy a burgenlandi BEGAS bejelentette: egy nagy teljesítményű hulladékégetőt kíván felépíteni az ausztriai Heiligenkreuzban, néhány száz méterrel az osztrák-magyar határtól, illetve Szentgotthárdtól. A tervet Magyarországon valamennyi illetékes szakhatóság, a helyi lakosság és számos civil szervezet is elutasította és kezdetektől fogva erélyesen tiltakozik ellene. Sokan emelték fel a szavukat Ausztriában és Szlovéniában is.

Jégbe fagyott hulladékégető

Hónapok óta csend van a tervezett projekt körül, a korábban első és másodfokon kiadott építési engedély és a megfellebbezése után mindenki a legutolsó fellebbezési hatóság, az osztrák Közigazgatási Bíróság határozatára vár. Ennek járt utána a Burgenländische Volkszeitung (BVZ), amely az augusztus 24-i kiadásának címlapján „Jégbe fagyott BEGAS-tervek” címmel közöl néhány friss információt.

Ezek szerint az osztrák közigazgatósági bíróság végleges döntése (legkorábban) csak 2012 év végén várható. Ezzel számol Rudolf Simandl, a BEGAS kereskedelmi igazgatója is: „Megvárjuk a végleges döntést, mivel nem kívánunk semmilyen rizikóba belemenni.” Az eredeti terv szerint már üzemelnie kellene a hulladékégetőnek, de a tiltakozások és a fellebbezési lehetőségek maximális kihasználása miatt már óriási a csúszás. Az üzemeltetőnek még mindig nincs szerződése hulladékbeszállító vállalatokkal.

„Az Ausztriában jelenleg üzemelő hulladékégetők sincsenek teljesen kihasználva, hogyan lenne akkor egy új kapacitás lekötve” – érvel Christiane Brunner, az osztrák Zöld Párt országgyűlési képviselője. Majd hozzáfűzi: „A Greenpeace információja szerint Heiligenkreuz sem Ausztriából, sem Magyarországról, sem Szlovéniából nem kap hulladékot. Amennyiben a BEGAS hallgatott volna a zöldekre, a civil szervezetekre, akkor nem költött volna ennyi pénzt erre az értelmetlen projektre.”

Forrás: greenfo.hu


0
Tovább
29
aug/2011

Zsebkertek a parkolásgátló oszlopokon Párizsban

Paule Kingleur párizsi látványtervező nem rajong a járdaszéli, parkolásgátló fémoszlopokért. Tavaly decemberi performanszában művészeket kért fel, hogy adjanak karaktert a merev utcakellékeknek.

Idén nyáron a francia főváros második kerületében minikerteket álmodott a járókelőknek is sok bosszúságot okozó oszlopokra, aminek köszönhetően "a lelketlen és vészjósló sereg derűs és illatozó pereputtyá változik" - nyilatkozta. A Potogreen akcióban leselejtezett vízhatlan sátoranyagból zsebeket szabott, azokba földdel megtöltött tejesdobozokat helyezett, amikbe különféle zöldség- és virágmagokat ültetett Párizs belvárosában, a 2. kerületben.

A palánták gondozására még júniusban, a tanév végén vállalkozott a környék iskoláiból hatszáz kisdiák, valamint a helyi lakók és boltosok is örökbe fogadhattak néhányat közülük. Augusztus eleje óta zöldellnek négyesével a zsebkertek a fémoszlopokon, a turisták nem győzik fotózni az egyszerű, de nagyszerű látványosságot. A sikeren felbuzdulva valószínűleg jövőre is megrendezik a Potogreen akciót. (Még több fotó a tervező oldalán.)


0
Tovább
25
aug/2011

Elszaporodtak a darazsak az erdőkben Budapest körül

A hetek óta tartó kánikulában meglepően nagy számban lehet lódarázzsal és a kisebb kecskedarázzsal találkozni a főváros környéki erdőkben. Az erdei munkásokat szinte naponta megcsípik a rovarok, a darazsak nem egyszer kifejezetten agresszívan viselkednek. Az idei nyár különösen kedvezett a darazsak zavartalan szaporodásának és fejlődésének, ezért a Pilisi Parkerdő Zrt. arra kéri az erdei túrára indulókat, orvosuknál tájékozódjanak a darázscsípés kezeléséről, különösen azok, akik érzékenyek a csípésre.

Az erdészet ajánlása szerint csak a kijelölt turistautakon érdemes közlekedni, ahol nem bolygatják a növényzetet, így a darazsakat sem. Nem szabad fa-, szikla- vagy mesterséges üregekbe nyúlni, hiszen a darazsak szívesen építik a fészküket ezekre a helyekre. Arra kérik a túrázókat: ne másszanak magaslesekre,  a kilátókat is fokozott óvatossággal közelítsék meg. Az erdészet ezeket rendszeresen ellenőrzi, de mivel egy-egy újabb darázsfészek nagyon gyorsan elkészül, nem garantált, hogy a mentesítés már megtörtént. Mielőtt a földre letelepednének, mindenképpen vizsgálják meg, hogy a fűben, földi üregben nem találhatóak-e darazsak. Mindezek betartásával minimálisra csökkenthető a darázscsípés kockázata.

 Ha meg is jelenik egy-egy darázs a közelben, nem érdemes hadonászni, mert az ingerli az állatokat. Ha van rá lehetőség, az élelmiszereket ebben az időszakban inkább zárt térben (menedékházban) fogyasszák el. A kellő mennyiségű ivóvíz csípés esetén is rendkívül fontos; a viszketés csillapítására a zselés jégakku is jól használható.

Lehetőleg senki nem menjen egyedül kirándulni, és mindig legyen mobiltelefon a táskában, ha segítséget kell hívni. Ha valaki tudja magáról, hogy érzékeny a csípésre, inkább halassza őszre a kirándulását. Emellett érdemes a hátizsákban tartani gyógyszertárban beszerezhető orvosságokat, melyekkel a darázscsípés hatásai csökkenthetők (például kalciumtablettát). A darázsveszélyes időszak valószínűleg addig tart, amíg hűvösebbre, csapadékosabbra nem fordul az időjárás, ugyanis ősszel már nem olyan aktívak a rovarok. Gyakorlatilag nem lehet szelektíven irtania csak időszakosan megjelenő darazsakat, és nem is lenne érdemes, hiszen természetes jelenségről van szó - közölte az erdészet.


0
Tovább
23
aug/2011

Meglepően gyorsan reagál a vadvilág a klímaváltozásra

Az előzetes becslésekhez képest sokkal gyorsabban reagálnak a vadon élő állatok és növények a globális felmelegedés következményeire, mind inkább hűvösebb éghajlatú területek, illetve magaslatok felé véve az irányt - állapították meg a szakemberek. A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány készítői összesen kétezer növény- és állatfajra terjesztették ki vizsgálatukat. Az eredmények szerint a vadon élő fajok évtizedekként átlagosan 12,2 méterrel költöztek magasabbra, illetve 16,6 kilométerrel közelebb a hűsítő sarkpontok felé.

A 2003-as előzetes becslésekhez képest a vadvilág kétszer nagyobb átlagsebességgel vonult a magasabban fekvő területek és háromszor gyorsabban a sarkvidékek irányában - mondta a tanulmányt vezető Chris Thomas, a brit York Egyetem természetvédelmi biológiával foglalkozó részlegének munkatársa.

Forrás: EPA

A szakember tájékoztatása szerint azok a fajok távolodtak el legmesszebbre eddigi körzeteiktől, amelyek korábbi természetes élőhelyei a leginkább felmelegedtek a negyven évvel ezelőtt kezdődött klímaváltozás hatására. Thomas ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a különböző állatok és növények korántsem egyformán, hanem nagyon is eltérő módon reagálnak az éghajlatváltozásra. "A klímaváltozás más és más kihatással van az egyes fajokra, amelyeknek ennél fogva eltérő lehetőségeik adódnak az új élőhelyen való megtelepedésre" - magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy nem minden állat és növény tud hidegebb éghajlatú területekre költözni, mert a felmelegedés mellett olyan tényezők is befolyásolják őket, mint az esőzések, az emberi fejlesztések és élőhelyeik elvesztése.

"Nehéz megjósolni, mi fog történni az egyes fajokkal. Sajnos úgy tűnik, hogy rengeteg részletes információra lesz szükség a megfelelő gyakorlati intézkedések megtételéhez" - jelentette ki.

Forrás: mti


0
Tovább
22
aug/2011

Veszélyezteti az elefántok életét az egyre dráguló elefántcsont

Erősen veszélyezteti az elefántcsont feketepiaci árának növekedése a világhírű kenyai Samburu Nemzeti Park elefántjainak életét. Csak az elmúlt két és fél évben több vastagbőrűt öltek meg a nemzeti parkban, mint az előtte lévő tizenegy évben - írta a Nature című tudományos folyóiratban George Wittemeyer elismert kutató, a Coloradói Egyetem munkatársa.

Erőteljesen megnövekedett az elefántcsont illegális kereskedelme, az értékes zsákmány nagy része Kínába kerül. A szakértők a pekingi hatóságokkal való szorosabb együttműködést követelik, hogy véget vethessenek a gyilkolásnak. Gátat kell szabni a feketekereskedelemnek, és be kell szüntetni az elefántcsont iránti keresletet - hangoztatják az állatvédők.

Az elefántbikák vadászata Samburuban odáig vezetett, hogy több mint kétszer annyi nőstény él a területen, mint hím állat. Időközben viszont az elefánttehenek is a vadorzók látószögébe kerültek, ezért az elárvult elefántborjak száma is megnövekedett. Az orvvadászat 2011-ben csúcspontjára jutott: még soha nem volt annyira magas a megölt állatok száma, mint ez év első öt hónapjában.

A vérengzés hátterében az elefántcsont feketepiaci árának erőteljes növekedése áll. "A helyi árak Samburu környékén a 2007-esekhez képest megduplázódtak. Egy nagy bika agyara annyit ér, mint egy parkőr másfél éves, vagy egy képzetlen munkás tizenöt évi fizetése. "A kereslet és az árak elérték azt a mértéket, amikor a vadorzók arra is készek, hogy a jól védett és szinte állandóan őrzött elefántpopulációkat is megcélozzák" - írja Wittemeyer.


0
Tovább
19
aug/2011

Három nap alatt elfogyott a szigetelésre fordítható szén-dioxid-pénz

A pénteki dátummal postára adott folyamodványok már nem lesznek érvényesek azon a pályázaton, amelyet energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos épületek építésére lehetett benyújtani az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszere (ZBR) keretében. Az ok: augusztus 17-ig közel 550 pályázat érkezett, és a beérkezett támogatási igény máris meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget. Így a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) augusztus 17-től felfüggeszti a támogatási konstrukciót és a további pályázati dokumentumok befogadását - közölte a tárca. Ez annyit tesz, hogy a 18-án (és esetleg később) postára adott pályázatokat automatikusan kizárják. A pályázatokat 15-étől lehetett benyújtani.

A ZBR-t abból a pénzből finanszírozzák, amelyet Magyarország szén-dioxid-kvótáinak eladásából folyt be. A cél az, hogy az 1,6 milliárd forintból a pályázók komplex épületenergetikai korszerűsítést hajtsanak végre, tegyék energiahatékonyabbá az ingatlanaikat. A ZBR-ben fontos szempont a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás. A pályázat iránti érdeklődés egyik oka, hogy nem csak új épületek, hanem meglévő ingatlanok korszerűsítési terveivel is lehetett jelentkezni.

ZBR szén-dioxid-kibocsátás szén-dioxid-kvóta Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hőszigetelés lakásfelújítás fenntarthatóság városi életmód energiatakarékosság

Van még mit javítani a magyar háztartások energiahatékonyságán (az Energiaklub infografikája)

Az Energiaklub márciusban megjelent kutatása szerint a hazai energiafelhasználás egyharmadáért a lakóépületek felelősek. A háztartások mindössze egynegyede szigetelte le az általa lakott ingatlant, és cserélte le a nyílászárókat. A fűtési rendszert csupán a háztartások 16%-a újította fel. A szakmai szervezet szerint a legpazarlóbb épülettípus a családi ház, de a hőszigetelés rövidebb idő alatt megtérül, mintha a ráfordított pénzt bankba tenné a család. A NFM abban látja a ZBR pályázat hasznát, hogy a felújított épületekkel mérsékelhető az ország energiafüggőssége, a lakossági energiafogyasztás, és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is. A NFM most azt ígéri, hogy a rekordidő alatt beérkezett pályázatokat gyorsan kiértékeli, és "feszített sebességű döntési folyamat" következik. A minisztérium a pályázati konstrukció tapasztalatairól beszámol a kormánynak, amely ennek alapján dönt további ZBR kiírásról.


0
Tovább
18
aug/2011

Koreai szúnyog csíp Olaszországban

Koreai szúnyogot csapdosnak az olaszok. Az Ázsiából érkezett újabb szúnyogfaj Észak-Olaszországban telepedett le. Nem a felmelegedés, hanem a globalizáció terjeszti a távoli állatfajokat.

A venetói közegészségügyi intézet szakértői Feltre városában egy eddig ismeretlen szúnyogfajra találtak. Így derült ki, hogy a 2007-ben Olaszországban letelepedett tigrisszúnyog "unokatestvére" is megérkezett - ahogyan az itáliai sajtó keresztelte el a latin nevéről koreainak nevezett szúnyogot (aedes koreicus).

A Koreában, Japánban és Oroszország keleti vidékén honos szúnyogról van szó, mely importált növényekkel érkezett Itáliába. "Nincs ebben semmi meglepő. Most augusztusban a dél-amerikai eukaliptuszfákon élő poloskát találtak Róma közelében. A koreai szúnyog első európai példányát 2008-ban Belgiumban osztályozták" - mondta el az olasz sajtónak Roberto Pantaleoni entomológus, szúnyogszakértő. Szerinte nem a felmelegedés, hanem a globalizáció terjeszti a távoli állatfajokat.

Koreai szúnyog csíp Olaszországban

Pantaleoni elmondta, hogy a tigrisszúnyoggal szemben a koreai a hűvösebb klímát szereti, ezért inkább Olaszország északi részén telepszik le. Kevésbé agresszív, de nem kevesebb betegséget terjeszt. Pantaleoni úgy fogalmazott, amióta Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát összesen három új állat érkezett Olaszországba 1870-ig. Utána viszont az iparosodás, a kereskedelem és a közlekedés fejlődésével annyi "marslakó" érkezett, hogy már nem lehet számon tartani őket.

Forrás: greenfo.hu


0
Tovább
17
aug/2011

Hangszigetelő buborékfüggönnyel védenék a delfineket

A német kormány azt kívánja elérni, hogy a tenger mélyében lévő szerkezetek és üzemek zaja ne zavarhassa meg a delfineket és a bálnákat. A tervek szerint úgynevezett „buborékköpeny” venné körül a Balti-tengerben lévő szélkerekek szerkezeteit, hogy ne legyen a mélyben hangzavar. Az állatok ugyanis számos alkalommal bebizonyosodott, hogy megzavarodnak a hangszennyezés miatt és a legtöbbször eltévednek. Óriási gond, hogy a szélkerekek és fúrótornyok által kibocsátott hangszennyezés lehetetlenné teszi a csapatok közötti kommunikálást.

Hangszigetelő buborékfüggöny a tenger mélyén

Karsten Brensing, a Bálnákat és Delfineket védő Természetvédelmi Társaság biológusa elmondta, hogy ezek az emlősök hangok alapján tájékozódnak és kommunikálnak, így a tengerekben szükség van az egykori zavartalan csöndre. A német természetvédelmi hatóság azonban rátalált egy megoldásra, amely megakadályozná a hangszennyezést, miközben az ipar is hasznot húzhatna a tengerekből. Az olcsó és egyszerű módszer lehetne az úgynevezett buborékfüggönyök kialakítása, amelynél a tengerfenékről egy csövön keresztül buborékok szállnának fel és a függöny körbevenné az egész szerkezetet, így az ipari hangzavart a buborékfal teljesen semlegesítené.

A Greenpeace munkatársa, Thilo Maack úgy véli, hogyha a buborékfüggöny csökkentené az állatokra leselkedő veszélyeket, akkor mindenképpen használni kell, azonban szerinte más, csendesebb módszereket is találni kell, például a fúrásoknál. Németország a szélenergiát hasznosító országok között is vezető szerepet tölt be és újabb beruházásokat tervez, így olyan megoldást szeretne találni, amely a gazdasági hasznon túl a tengerek állatvilágát sem zavarja.

Forrás: greenfo.hu


0
Tovább
15
aug/2011

Hiánycikk az evőpálcika

A fogyatkozó erdők miatt olyan súlyos evőpálcika-hiány alakult ki Kínában, hogy az ország immár importál hagyományos evőeszközéből, ráadásul az Egyesült Államokból "Made in USA" felirattal.

Georgia államban van a cég, amely naponta 2 millió pár pálcikát termel. Az üzem teljes gőzzel dolgozik, éjt nappallá téve ontja az evőpálcikákat. Hosszú távú kínai exportot remél és nagyon nagy volumenűt, mivel a világ legnépesebb országában fogy a fa, Georgia államban viszont van bőven, ráadásul a helyi nyárfák ideálisak evőpálcikának - "elaprózva" persze. Az önköltség még a 2 forintot sem éri el pálcikánként, az export pedig kínai szupermarketekbe kerül.

Hiánycikk az evőpálcika

Bár tengernyivel több a "made in China" termék amerikai áruházakban, immár akad "made in USA" kínaiakban. Az evőpálcika-export mindazonáltal nem valószínű, hogy többletbe fordítaná az amerikai-kínai kereskedelmi mérleget, amely évtizedek óta rendkívül passzív.

Kína naponta 63 milliárd pár evőpálcikát gyárt, azaz rengeteget, mégsem eleget.

Forrás: greenfo.hu


0
Tovább
15
aug/2011

Egyéves a Zöld Zug, az Ökoszolgálat nonprofit boltja

Egyéves jubileumát ünnepli a Zöld Zug, amely jóval több, mint egy egyszerű üzlet. A budapesti belváros egyik bérházának udvarán rejtőzködő zugban megtalálhatóak a környezettudatos háztartás alapvető kellékei, az ezek használatához szükséges jó tanácsok, kiadványok és ismeretterjesztő anyagok. Az ügyfél segítséget kap a nyílászárók olcsó felújításához is, ráadásul vásárlásával jó ügyet szolgál – az alapítvány kiemelten közhasznú munkáját támogatja.

Magyarország első környezeti tanácsadó irodája, az Ökoszolgálat egy éve nyitotta meg Zöld Zug webáruházát és bemutatótermét a Belvárosban, az V. kerület Nádor u. 34-ben. A bolt a környezettudatosabb életre vágyó városlakók számára kínál olyan termékeket, melyek jóval kevésbé károsítják környezetünket, ugyanakkor nem drágábbak, sőt sokszor olcsóbbak a megszokott termékeknél.

Ma már több üzletben, bioboltban, sőt a nagyáruházakban is megtalálhatók zöld vagy annak mondott termékek. Miért népszerű mégis a Zöld Zug? Ez nem egy növekedésorientált piaci vállalkozás - csak olyan termékeket ajánl, amelyeket az ökoszolgálatosok maguk is kipróbáltak. A Zöld Zug kínálatában megtalálhatók a növényi alapú tisztítószerek, a natúrkozmetikumok, az újrapapír termékek, a megújuló energiával működő termékek, a környezettudatos életmódhoz szükséges könyvek, DVD-k és persze nagyanyáink újra felfedezett „csodaszerei”, mint a mosószóda, a szódabikarbóna, vagy az ecetes tisztítószer. A termékek megvásárolhatók az alapítvány www.zoldzug.hu webáruházában is.

"Számunkra az életmódváltás a lényeg, s a termékek csak az ehhez szükséges kellékek. Törekszünk a hazai termékek népszerűsítésére és bátorítjuk ügyfeleinket a saját maguk által elkészíthető kozmetikumok használatára, melyhez alapanyagokat, tubusokat, tégelyeket és természetesen recepteket is kínálunk" - mondják az alapítvány munkatársai. A húszéves Ökoszolgálat lakossági környezeti tanácsadó munkájának finanszírozásában növekvő szerep jut a társadalmi vállalkozásnak, amelyet az alapítvány ezúton is köszön ügyfeleinek, hiszen a civil szervezetek helyzete egyre nehezebb az egyéb források szűkülése miatt.


0
Tovább
10
aug/2011

Porítja a kutyapiszkot a lusta gazdáknak szánt szippantó

A budapesti utcákon, parkokban becslések szerint évente legalább 40 tonna kutyaürülék landol, amelynek jó részét nem takarítja el a gazdájuk. Lusta kutyatartók számára készült az ürüléket porrá változtató kézi készülék, amelynek használata után csak egy steril kupac marad a flaszteron. A kutyaürülék nem csak esztétikailag zavaró, hanem súlyos betegségeket is terjeszt, például különféle bélférgek petéit, amelyek emberre is veszélyesek. Egészségügyi becslések szerint a magyar lakosság egyötödénél kimutatható valamilyen parazitás zoonózis-fertőzöttség, amelyet háziállattól kapott el.

Az sem szerencsés, ha a féregpetékkel teli kutyaürülék bekerül a városi csatornákba, mert onnan elszivárogva megfertőzheti a talajvizet. Azok az állattartók pedig, akik nem restek zacskóba gyűjteni a kutyaszart, bele sem gondolnak, hogy az akár száz év alatt lebomló műanyagzacskóban gyakorlatilag évtizedekre megőrzik azt, amitől éppenséggel meg akartak volna szabadulni.

A féregpetéket egyedül lánggal lehet elpusztítani, ehhez azonban szakképzett személyzet és berendezés kell. A hétköznapi helyzetekre kínál megoldást az izraeli Paulee CleanTec vállalkozás AshPooPie nevű készüléke. A formáját tekintve rúdmixerre hasonlító eszközből kinyúló karmok fölszedik a kutyapiszkot a földről, majd a készülék belsejében magas hőfokon egy vegyszerrel keverik össze, aminek köszönhetően a potyadékból szagtalan, steril por lesz. A kemikália összetétele szigorúan titkos, jelenleg a prototípussal végzik a kísérleteket. Az AshPoopie piaci bevezetése 2012 első negyedévében várható.

Egy brit kisvárosban, a nyugat-angliai Redditchben narancsszínűre fújják le az ebürülékeket. A tömeges kutyapiszok-festési akció célja egyrészt az, hogy a járókelők ne lépjenek bele, kevesebben piszkítsák be a lábbelijüket. Ezen kívül a helyi önkormányzat fel akarja hívni a figyelmet a problémára. A festés akció novemberig tart, a munkát az önkormányzat emberei végzik, akik kifejezetten vadászni fogják az ebpiszkot.

A kampánynak van előzménye: a kelet-angliai Lincoln városában egy férfi cetliket tűzött le minden egyes kutyaürülék mellé, figyelmeztetve a gazdikat az eltakarítás szükségességére. Az ottani önkormányzat azonban nem örült a kezdeményezésnek és a férfi szemére vetette, hogy még több szemetet csinál.


0
Tovább
08
aug/2011

Cigarettacsikkekkel teszik tönkre az olasz partokat

Harmadik egymás utáni évben rendezték meg a cigarettacsikkek gyűjtését az olasz tengerpartokon. Most hétvégén százezer darab zsebméretű hamutartót osztott szét háromszáz olasz strandon az akciót kezdeményező Marevivo (Élő tenger) nevű környezetvédelmi egyesület. Videók az eseményről az ezen az oldalon láthatók. 

A Tenger egy csikket sem ér? című kampány arra kívánja felhívni az olasz dohányosok figyelmét, hogy a homokban eldobott cigarettacsikk a Földközi-tengernek ártó első tíz szennyezőforrás között van. Az olasz tengerpartokat ellepő hulladék negyven százaléka cigarettacsikk, miközben a műanyag palackok aránya csak kilenc és fél százalék.

Ha minden kiosztott zsebhamutartóba csak hat csikk kerül, az is már hatszázezer darabnak felel meg - olvasható a Marevivo honlapján. A kampány célja között szerepel a dohányzás csökkentése is - legalább a friss tengerparti levegőben.

Forrás: mti


1
Tovább
06
aug/2011

Gömbölyű óriástévén nézhető, hogyan melegszik a Föld

Kívülről nézhetik a Földet a tokiói Geo-kozmosz kiállításon a látogatók egy hat méter átmérőjű és több mint tízezer organikus LED panelből álló földgömb segítségével. Láthatják a meteorológiai állomások által rögzített műholdfelvételeket, de a márciusi Szendai-földrengés okozta szökőárt is. A kiállítás segítségével az emberek könnyebben megérthetik az időjárás és a természeti katasztrófák közötti kapcsolatot és követhetik, miként változik a Föld klímája.


0
Tovább
02
aug/2011

Sokkal drágább a légkondi hűvöse, mint a kályha melege

Legnagyobb részben a légkondicionálók használata miatt magas nyáron is a villanyszámla. Egy átlagos lakást egy fokkal lehűteni háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal felfűteni. A klímaberendezéseket viszont kiválthatja az árnyékolás és a szigetelés: ha legalább 10 centi vastag ásvány- vagy üveggyapot szigetelést alkalmazunk az épületen, -7 fokkal is csökkenhet a lakások belső hőmérséklete az erőművek generálta fölösleges szén-dioxid-kibocsátás nélkül.

„Megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energia-megtakarítás is elérhető, amely az áramszámlákat is jelentősen csökkenti– mondja erről Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta körülbelül 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami pedig mintegy 8-10 ezer forinttal terheli meg villanyszámlát. A szigeteléstechnikával foglalkozó cégek azt ígérik, ehhez képest a szigeteléses beruházás az első, de legkésőbb a második nyáron megtérül. Az üveggyapot csaknem 100 százalékban újrahasznosított üvegből készült termék. (Alternatív hűtési megoldásokról lásd még ezt a bejegyzést is.)

Magyarországon az elmúlt száz év során mintegy 0,7 fokkal emelkedett - és egyre gyorsulva nő - az átlaghőmérséklet. 2100-ra a nyári átlaghőmérséklet növekedése akár 1,5-2 fokos is lehet. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentését és a zöld beruházások jelentős élénkítését irányozza elő, ám a lakosság ehelyett nagyobb mértékben választja a légkondicionálást, az egyik leginkább környezetszennyező, energiapazarló megoldást lakások és irodák nyári hűtésére. A NÉS háttéranyagaként szolgáló dokumentum szakértői becslése alapján a hűtőberendezések működtetésének energiaigénye akár 300 ezer tonna CO2 kibocsátással járhat Magyarországon.

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) globálisan a legmelegebb évnek nyilvánította 2010-et. A Kárpát-medence fokozottan sérülékeny területnek számít a klímaváltozás szempontjából, hiszen ami világszerte átlagosan 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést jelent, az itthon 3-4 fokban realizálódhat a következő századfordulóra. A klímaváltozás hatásait a folyamatosan megdőlő melegrekordok és az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek illusztrálják.


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (121),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),tél (34),megújuló energia (34),karácsony (34),klímaváltozás (33),nyár (31),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (23),mezőgazdaság (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),egészség (21),hőszigetelés (20),fűtés (20),barkácsolás (19),gyerek (19),ősz (19),építészet (18),természet (18),ecet (18),takarítás (18),zöldség (18),komposzt (18),autó (17),divat (17),városi közlekedés (17),gyümölcs (16),takarékosság (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),virág (16),LED (15),klímaválság (14),lakberendezés (14),fa (14),szemét (14),ajándék (13),tavasz (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),élelmiszerpazarlás (12),víztakarékosság (12),víz (11),papír (11),illóolaj (11),lakásfelújítás (11),elektromos autó (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),CO2 (11),raklap (11),Ozone zöld díj (11),talaj (10),allergia (10),háztartás (10),vegán (10),szélturbina (10),ruha (10),sport (9),madár (9),stressz (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),méh (8),levegőszennyezés (8),szúnyog (8),Párizs (8),ételpazarlás (8),vásárlás (8),növényvédelem (8),szén-dioxid (8),macska (8),mobiltelefon (8),pazarlás (8),bútor (8),csomagolás (8),lakás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),komposztálás (7),Hollandia (7),gyom (7),alga (7),zajszennyezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),biogáz (7),VOC (7),játék (7),faültetés (6),beporzás (6),Budapest (6),ökolábnyom (6),New York (6),városi élet (6),ünnep (6),Föld napja (6),bioüzemanyag (6),fenyőfa (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),biodiverzitás (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),környezetbarát (6),méz (6),kukoricakeményítő (6),zöld energia (5),busz (5),Ökoszolgálat (5),testről és lélekről (5),város (5),(5),öntözés (5),mulcs (5),Greenfo (5),levendula (5),urbanizáció (5),aszály (5),rovar (5),Föld órája (5),lomtalanítás (5),elektromos kerékpár (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),mosás (5),banán (5),térkép (5),pályázat (5),cipő (5),karácsonyfa (5),tárolás (5),turizmus (5),szélerőmű (5),városi hősziget (5)

Archívum