Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
17
júl/2022

Hová tegyük a napelemet? Itt egy szuper megoldás!

Sokan aggódnak, hogy egyes vállalkozások szántóföldekre telepítenének napelemet, ezzel elveszik a haszonnövényektől a termőterületet. Nos, a vasúti talpfák között senkit nem zavarna, ráadásul meglepő, milyen sok és tiszta áramot lehetne így megtermelni.

KÉP: Bankset


0
Tovább
06
nov/2021

Elkészült a világ első hidrogénüzemű kerékpárja

Az ausztrál LAVO vállalkozás kifejlesztette a házi hidrogénerőművet, amely forradalmasíthatja az épületek energiaellátását. A nagyobb kazán méretű hidrogénerőmű napelemekkel van összekötve, az ezekből származó tiszta energiával végzi a hidrogéntermelést: vizet bont oxigénre és hidrogénre elektrolízissel. Ami pedig a mi cikkünk szempontjából lényeges: a megtermelt hidrogént nemcsak a lakás vagy iroda energiaellátására lehet fordítani, hanem kerékpármotor meghajtására is.

hidrogén kerékpár zöld energia megújuló energia környezetvédelem urbánus életmód város Ausztrália LAVO

A LAVO a holland Studio MOM formatervező csapathoz fordult a megkereséssel, hogy fejlesszenek ki egy teherszállító kerékpárt.

hidrogén kerékpár zöld energia megújuló energia környezetvédelem urbánus életmód város Ausztrália LAVO

A nagyvárosokban ez sokféleképpen bevethető, de a családok is ki tudják használni az előnyeit.

hidrogén kerékpár zöld energia megújuló energia környezetvédelem urbánus életmód város Ausztrália LAVO

A meghajtás integrálva van a vázba. Mint a tervezők elmondták, ők nem új kerékpárt akartak tervezni, hanem közlekedési eszközt. 

hidrogén kerékpár zöld energia megújuló energia környezetvédelem urbánus életmód város Ausztrália LAVO

A hidrogénüzemű kerékpárt 10 perc alatt lehet feltölteni, és egy töltéssel nagyjából 150 kilométert képes megtenni. 

hidrogén kerékpár zöld energia megújuló energia környezetvédelem urbánus életmód város Ausztrália LAVO

A hidrogéntank az ülés alatt kapott helyet, 1,2 kilogrammot nyom. A kerékpár töltése és üzemelés közben semmilyen károsanyag-kibocsátás nem keletkezik.

A LAVO™ hidrogén energiatároló rendszer (Hydrogen Energy Storage System, HESS) 2021. október 14-én elnyerte az ausztrál Michael Bryce Patron’s Díj formatervezési díját. A HESS 40 kWh zöld energiát képes előállítani és tárolni, ami egy átlagos ausztrál háztartás kétnapi energiaigénye. 

365Zö


0
Tovább
04
szept/2021

Sydney betiltja a sötét színű háztetőket és kötelező lesz fát ültetni a kertbe

Az ausztrál nagyváros Wilton nevű negyedében új építési szabályzatot vezetnek be: tilos lesz a házakra sötét színű tetőt tenni, valamint a telken a mainál kisebb négyzetméter építhető be, vagyis nagyobb kertet kell hagyni a házak körül. Wilton azért lehet jó terep a kísérletre, mert 2030-ig nagyjából kilencezer új otthon építésére és 400 ezer lakosra számítanak a hatóságok.

városi hősziget Sydney Ausztrália IPCC

Jelenleg sok helyütt ilyen sűrűn vannak beépítve a családi házas övezetek. A képen látható 19 ház közül csak egynek van világos teteje.
KÉP: Dezeen

Az Új-Dél-Wales-i kormányzat tervei szerint, ha a szokásos sötét palaszürke tetők helyett világos színű tető van a házon, az nagyobb mértékben veri vissza a napsugarakat, ezzel passzív módon is hűvösebb lesz a ház, kevesebb villamos energia szükséges a klimatizálásához. A hővisszaverő festékkel kezelt tető felszíni hőmérséklete akár 40 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet.

Ezen túl előírás lesz az is, hogy a 15x18 méteres telkeken akkora helyet kell hagyni a házak előtt és mögött, hogy ott egy-egy fa (kifejletten legalább 8 méteres) elférjen. Ezekkel az intézkedésekkel a városi hősziget jelenséget kívánják csökkenteni. A városi hősziget arra utal, hogy a városokban a túlzott beépítés és a sok burkolt felület miatt több hőt nyelnek el a környezet nappal, amit éjszaka sugároz ki - emiatt az ilyen részeken a napi középhőmérséklet sokkal magasabb, mint a zöldövezetekben. A fehér tetőkkel 23 százalékkal csökkenteni lehet a városi hősziget jelenség erősségét. 

Nyugat-Sydney-ben döbbenetes nyári hőmérsékleteket mérnek, előfordul 50 Celsius-fokos hőség. Nem lehet tovább halogatni az intézkedéseket annak érdekében, hogy mérsékeljék a városi hőszigetek hatását, nyilatkozták az illetékesek. A hivatalos bejelentésre azt követően került sor, hogy napvilágot látott a legújabb IPCC-klímajelentés, amely azt állapította meg, hogy a globális átlaghoz képest Ausztrália gyorsabban melegszik, az iparosodás kezdete óta 1,4 Celsius-fokkal lett melegebb az átlaghőmérséklete, ami már csak egy tizeddel marad el a párizsi klímaegyezmény által kritikus határértéknek minősített 1,5 Celsius-foktól. 

via Dezeen

HKZs


0
Tovább
20
aug/2021

Nemsokára úszó trópusi erdő fogja fűteni Helsinkit

A finn főváros célja, hogy 2030-ra karbonmentesítse a fűtést, vagyis az ne járjon a globális felmelegedést fokozó szén-dioxid- és más károsanyag-kibocsátással. Az ehhez kiírt ötletpályázat, a Helsinki Energy Challenge fődíját egy trópusi erdő nyerte. Igen, Helsinkiben, az európai kontinens legészakibb fővárosában.

Helsinki környezetvédelem energiatakarékosság CO2 szén-dioxid-kibocsátás

A Carlo Ratti Associati olasz építésziroda által tervezett Hot Heart (Forró Szív) elnevezésű projekt 10 hatalmas, 225 méter átmérőjű mesterséges biodóm-szigetből áll, amelyek forró vízzel hőenergiát tárolnak, és ezzel teszik lehetővé fedett trópusi élménypark és fürdő kialakítását a Finn-öböl vízén lebegve.

Helsinki környezetvédelem energiatakarékosság CO2 szén-dioxid-kibocsátás

Működési elve a következő: a szél- és napenergiát tengeri hőszivattyúk alakítják át hővé, azaz forró vízzé, amit a Hot Heart medencéiben tárolnak. Mesterséges intelligencia vezérli a hőenergia termelését és fogyását, és segíti kiegyenlíteni az országos energiahálózatban fellépő termelési és fogyasztási ingadozásokat.

Helsinki környezetvédelem energiatakarékosság CO2 szén-dioxid-kibocsátás

Az előzetes tervek szerint a rendszer 2030-ra képes lesz a nagyjából 630 ezer lakosú Helsinki teljes fűtési igényét kiszolgálni, nulla károsanyag-kibocsátással. Az üzemeltetési költség pedig 10 százalékkal alacsonyabb lesz, mint a mostani fűtési költség. 

Helsinki környezetvédelem energiatakarékosság CO2 szén-dioxid-kibocsátás

A Hot Heart rendszert 2028-ra tervezik megépíteni. Ahogy elkészülnek a részegységek, úgy vehetik birtokba a helyiek a létesítményt. A mesterséges szigeteken álló biodómok a tradicionális finn természetvédelmi törvény szellemében mindenki előtt nyitva állnak, aki a téli zimankó idején trópusi környezetben szeretne relaxálni.

Helsinki környezetvédelem energiatakarékosság CO2 szén-dioxid-kibocsátás

A törvény ugyanis kimondja, hogy minden finnek joga van a természeti javakat élvezni és kihasználni, feltéve, ha vigyáz rájuk. Amikor elkészül, ez lesz a maga nemében a legnagyobb ilyen létesítmény. A természet energiája károsanyag-mentes tiszta fűtést nyújt, a lebegő erdők pedig tökéletes kikapcsolódást.

via Inhabitat

HKZs


0
Tovább
27
júl/2021

Ha nincs vized vagy csatornád, legyen égetős ökovécéd

Az incineráló technológia lényege, hogy a vizeletet és székletet elégeti a vécékészülék aljában lévő minikohó. Vagyis nem kell hozzá sem bejövő vízvezeték, sem kimenő szennyvízvezeték. Ennek is köszönhető, hogy az égetős vécé nagyon kelendő például a skandináv országokban, Kanadában és Ausztráliában, ahol a mindentől távol lévő farmokon vagy hétvégi házakban alkalmazzák, de akár lakókocsiban is.

Ez csak egy illusztráció, a valóságban másképp működik
az égetős vécé, görgess egy kicsit lejjebb.

Van, ahol nem is lehet más módon megszabadulni a salakanyagtól környezetbarát módon, hiszen bizonyos helyeken még a komposztáló vécé sem megoldás. Az égetős vécét a norvég környezetvédelmi hatóság bevizsgálta, minimális a légszennyező kibocsátása. Na és persze azért is jó az égetős vécé, mert amihez nem kell víz, az nem is fagy be télen. Ezért (és az öko szemlélet miatt) alkalmazzák az égetős vécét például az antarktiszi kutatóbázison, mint a belinkelt videón meg lehet nézni.

Ez az elektromos égetős vécé (Cinderella márka) metszeti képe,
pirossal jelezve a fűtőszálakat a hőszigetelt minikohónál. 

Az incineráló vécé a salakanyag elégetéséhez szükséges energiát elektromos áramból vagy PB-gázból nyeri. Égetés után minimális hamu marad, fejenként hetente egy bögrényi. Ez az égetés miatt steril, úgyhogy vagy elássa az ember, vagy magával viszi az első kommunális hulladékgyűjtőig, és nyugodtan beledobja. Az elektromos égetős vécében fűtőszál fut körben az égetőedényben, 1800-2200 watt szükséges az égetéshez, elvileg napelemmel is megtermelhető a vécé energiaigénye.

Norvégiában az elmúlt 20 évben közel 70 ezer égetős vécét adtak el, ott azért is népszerű, mert a hegyi folyókból tiszta és olcsó elektromos energiájuk van. A gázos verzió palackos propángázzal működik, egy 9 literes palack (kb. 1,2 m3) mennyiségű gázzal akár 100 "lehúzást" el lehet égetni. Továbbá mindkét verziónál kell 12V egyenáram a ventilátornak. 

Lakókocsiban mosdó alól kihúzható égetős vécé.

A vécé használata a következő: használat előtt egy speciális papírtölcsérrel ki kell bélelni a csészét, víz nélkül ezzel lehet tisztán tartani. Amint elvégezte az ember a kis- és/vagy nagydolgát, lehajtja a vécé fedelét, megnyomja a start gombot, és onnantól a vécé automatikusan teszi a dolgát: kinyílik a minikohó teteje, beleesik a papírtölcsér a tartalmával együtt, felfűt a kohó és elégeti az ürüléket. A gyűjtőtálcába kerülő hamut néhány naponta ki kell üríteni, erre figyelmeztet a készülék. A ventilátor minden szagot kiszív a vécéből egy katalitikus szűrőn keresztül, és továbbítja a kéménybe. 

A gázpalackos változat akár tíz fő után is eltakarít.

Az égetős vécé ára modelltől és üzemeléstől függően 660 ezertől 1,4 millióig terjed forintra átszámolva (plusz aztán a papírtölcsér). Egy vécé átlagosan egy négyfős család kiszolgálására képes, óránként 3-4 használatot számolva. Az égetést számítógép vezérli, hogy optimális ideig tartson és 100% hatásfokú legyen. Az égetés nem jár szag- vagy zajhatással. A készülékek 2 vagy 3 év garanciával rendelkeznek. Ide kattintva egy összehasonlító táblázatot lehet megnézni angol nyelven a legismertebb elektromos égetős vécékről.

Aki viszont továbbra is a komposztáló vécék iránt érdeklődik, olvassa el korábbi cikkünket ezen a linken.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
21
júl/2021

Ebben a könyvtárban elektromos triciklit is lehet kölcsönözni

Méghozzá ingyen! A könyvtárosok ugyanis arra gondoltak, ahhoz, hogy egy átlagember el tudja dönteni, összespórolná-e a pénzt egy elektromos kerékpárra vagy teherhordó triciklire, először szeretné azt kipróbálni.

Így aztán a helyi klímastratégiai civil program által az EU-tól (70%) és a helyi önkormányzattól (30%) gründolt keretből beszereztek három e-triciklit a kedves olvasóknak: két dobozosat (belefér a heti bevásárlás) és egy riksát, amellyel maximum két fő szállítható.

KÉP: Joensuu Climate

A könyvtár sajnos kicsit messze van tőlünk, a finnországi Joensuu városában. 2021 májusa óta a nagykorú könyvtártagok egy-egy hétre díjmentesen kikölcsönözhetik a háromkerekű elektromos kerékpárokat, és az érdeklődés töretlen - nyilatkozta a médiának Miia Oksman helyi könyvtáros. Konkrétan sorban állnak az emberek. 

Ez teljesen érthető is. Egy elektromos kerékpár árcéduláján Magyarországon is hatjegyű szám áll, jó lenne többféle élethelyzetben is kipróbálni, mielőtt kifizetnénk az árát. Bírja-e majd azt a durva emelkedős szakaszt hazafelé? Tudom-e elég ügyesen gyorsítani vagy fékezni? Hány kilométer után merül le az akksi?

Az ilyen kérdések többségét valószínűleg nem is azok teszik fel, akik gyalogos-tömegközlekedéses életről váltanának elektromos kerékpárra, hanem azok, akik autóból szállnának át a nyeregbe.

A finn könyvtári rendszerben a kerékpár elég gyakori kölcsönözhető tételnek számít. Nemcsak könyveket tartanak, hanem a lézervágótól a varrógépen át a zongoráig egy sor olyan eszközt is, amire alkalmanként mindenkinek szüksége lehet. Elektromos kerékpárt egyelőre csak Joensuuban lehet kölcsönözni. A könyvtárból kölcsönözhető minden tétel ingyenes, nincs letéti díj sem, viszont ha sérülés esik a kölcsönzött tételen, azt meg kell téríteni. 

A joensuui könyvtár szeptemberre használati statisztikákkal készül, hátha azok nyomán más finn könyvtárak is felveszik kínálatukba az elektromos kerékpárt. Joensuu jelentős egyetemi város, Európa erdészeti fővárosának is nevezik, mivel itt található az Európai Erdészeti Intézet. A 76 ezer lakosú város 2025-ig szeretné elérni a karbonsemlegességet, ehhez biztos nagy lökést ad, ha egyre többen ülnek át autóból elektromos kerékpárra. Valószínűleg többen tennék ezt (pláne egy kis kormányzati segítséggel), mint ahányan belsőégésű autóból elektromos autóba. 

HKZs


0
Tovább
13
jún/2021

Egy hétköznapi baktériummal ehető vaníliát gyárthatnánk a műnyag hulladékból

Ennél finomabb újrahasznosítás valószínűleg nem is létezik: az Edinburgh Egyetem kutatói felfedezték, hogy a hétköznapi E. coli baktériumot hadrendbe lehet állítani erre a célra, és a folyamat eredményeképpen vanillin keletkezik! A vanillin a Vanilla planifolia növény termésében található meg, a vanília fő illatanyaga. 

Némi vegyészkedéssel ebből lehet a vaníliafagyi! KÉP: Unsplash

Az efféle átalakításos újrahasznosítás komoly lökést adhat a körkörös gazdaságnak, amelynek célja a hulladék minimalizálása, a termékek és anyagok minél további használata (a körkörös gazdaságról az Európa Parlament oldalán részletesen olvashat). A világszerte sok gondot okozó műanyagválság sürgető kényszert jelent, hogy a polietilén-tereftalát (PET) műanyagot minél többféle módon képesek legyünk újrahasznosítani. Az erős, de pillesúlyú PET-műanyag ugyanis nem megújuló forrásból: kőolajból származik. Széles körben alkalmazzák élelmiszer- és italcsomagolásra, emiatt évente 50 millió tonna PET-hulladék keletkezik. Ez leggyakrabban a háztartási hulladékban vagy a természetben végzi, holott újrahasznosítható alapanyag.

A probléma megoldására a skót kutatók kifejlesztettek egy olyan módszert, amelynek révén az E. coli baktérium a PET egyik összetevőjét, a tereftálsav molekulát kémiai reakciók során vanillinné alakítja. A kutatók laboratóriumi körülmények között egy összeaprított PET-palackból állítottak elő fogyasztásra alkalmas vanillint. Hozzátették, hogy azért a biztonság kedvéért még egy sor minőségellenőrzésre szükség lesz.

A vanillin széles körben használatos vegyület a kozmetikai- és élelmiszeriparban, de alkalmazzák tisztítószerek és gyomirtók gyártásakor is. A legfrissebb, 2018-as adat szerint a világ vanillinigénye meghaladta a 37 ezer tonnát. 

"Ez az első példája annak, hogy egy biológiai rendszer segítségével a műanyaghulladékból értékes ipari vegyületet állítunk elő. Ennek nagyon izgalmas folyományai lehetnek a körkörös gazdaságra nézve", mondta Joanna Sadler kutatásvezető, az Edinburgh Egyetem biológusa. Az ilyen felfedezések elhozhatják a fenntartható műanyagok korát, és megmutatják, milyen óriási jelentősége lehet a szintetikus biológiának a világ előtt álló kihívások megoldásában, tette hozzá. "Eddig a műanyagra problémás hulladékként tekintettünk, de a felfedezés azt bizonyítja, hogy használhatjuk új karbonforrásként is, amelyből nagyértékű termékek nyerhetők", egészítette ki Dr. Stephen Wallace, az egyetem vezető kutatója.

HKZs
 


0
Tovább
15
feb/2021

Csúnya zöldségből, ütődött gyümölcsből lesz az értékes táplálékkiegészítő 

Pár évvel ezelőtt nevetségesnek tartottuk azt az előírást, ami a bizonyos mértékben görbülő uborkákat leértékelt termékké nyilvánította. Szerencsére ez mára a múlté. Nem úgy a zöldségek és gyümölcsök külsejére vonatkozó igény: a nagy élelmiszerláncok nem szeretik a kicsit csúnyácska, esetleg enyhén ütődött zöldségeket és gyümölcsöket, mert állítólag mi, vásárlók nem vesszük meg ezeket. Jóllehet a növény vagy termés külseje egyáltalán nem befolyásolja a beltartalmi értékét. Statisztikák szerint világszerte évente egymilliárd zöldség és gyümölcs kerül hulladékba e szűklátókörű gondolkodás miatt.

élelmiszerpazarlás környezetvédelem mezőgazdaság egészség vásárlás Kanada

KÉP: Outcast Foods

Akárki legyen is a felelős ebben a kérdésben, a kanadai Outcast Foods (angolul: számkivetett, pária ételek) vállalkozás megpróbál a hátrányból előnyt kovácsolni. Számos helyi gazdával felvették a kapcsolatot, és az esztétikailag nem tökéletes terményt megvásárolják tőlük. Itt jön be az innováció, a hozzáadott érték: az eladhatatlan zöldségeket és gyümölcsöket növényi fehérjeporrá alakítják. Ez a nagy tápértékű por remekül felhasználható bármilyen étel hozzávalójaként.

élelmiszerpazarlás környezetvédelem mezőgazdaság egészség vásárlás Kanada

KÉP: Outcast Foods

Az Outcast Foods nagy körültekintéssel végzi a munkát: a begyűjtött terményt még azonnal lefagyasztják, hogy minél kevesebbet veszítsen a tápértékéből. Amint beértek az üzembe, a terményt ecetes vízben tisztára ossák és megy a dehidratálóba. Az üzemben lényegében nincs hulladék, mert az egész zöldséget vagy gyümölcsöt porrá alakítják: leveleskelt, spenótot, almát, céklát, sárgarépát, paradicsomot, epret és minden más szezonális terményt.

élelmiszerpazarlás környezetvédelem mezőgazdaság egészség vásárlás Kanada

KÉP: Outcast Foods

A porok fehérjepótlóként alkalmasak állateledelbe (brokkoli), bébiételbe, salátaszószokba (sárgarépa), jégkrémbe (alma), levesekbe, vegán turmixokba, sőt, kozmetikumokba (cékla). A kereskedelemben kapható fehérjeporok többsége állati fehérjéből, például tejből készül, márpedig a nagyüzemi szarvasmarhatartás rendkívül környezetszennyező. Ezzel szemben az Outcast növényi fehérjepor előállítása a teljes láncot tekintve is sokkal kevésbé környezetterhelő, és mindenképpen jelentős mennyiséggel csökkenti az élelmiszerpazarlást. 

VIA Treehugger


0
Tovább
27
jan/2021

Kapjon mindenki ingyen elektromos robogót

Hogyan változna meg a közlekedés ennek hatására, és milyen hatása lenne a klímaválságra, kérdezi Alex Pareene, a The New Republic folyóirat szerzője, aki azt kéri Joe Biden elnöktől, hogy vegyen minden felnőtt amerikainak egy elektromos robogót. 

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

KÉP:Unsplash

Cikkében idézi a Lufthansa Innovation Hub fejlesztési részleg TNMT magazinjában megjelent infografikáját, amely becslés alapján a főbb városi közlekedési módokat rangsorolja a teljes életciklusuk alatt mérhető szén-dioxid-kibocsátásuk alapján. A teljes életciklusba a gyártástól kezdve a karbantartáson át egészen a leselejtezésig minden művelet kibocsátása beleértendő, plusz az üzemanyag/energia termelése, szállítása, sőt, még az a CO2-kibocsátás is, amelyet az egyes közlekedési módok infrastruktúrájának (vágányok, utak, hidak, alagutak stb.) fenntartása igényel. 

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

Nem meglepő, hogy a gyalogos közlekedés károsanyag-kibocsátása a legcsekélyebb. A szerzőt inkább az kólintotta fejbe, hogy több "zöld" közlekedési módnak, például a hibrid autóknak, nem sokkal kevesebb az életciklus alatti kibocsátása, mint a benzinüzemű autóknak.

A TNMT-kalkuláció szerint egy teljesen elektromos autónak nagyobb a kilométerekre vetített kibocsátása, mint egy hagyományos busznak, éppen az elektromos autó jelentős gyártási és leselejtezési karbonköltsége miatt. Ezzel szemben a tartós minőségű elektromos robogók (tehát nem az elektromos rollerek!) zöldebbek, mint a villamosok, vonatok, buszok, illetve a hibrid vagy elektromos autók.

Pareene szerint, ha mindenki kapna egy elektromos robogót, azzal óriási lépést tennénk a klímaválság mérséklése irányába. Ez a váltás ugyanis alapjaiban változtathatná meg a közlekedési szokásainkat, talán a teljes életmódunkat. 

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

KÉP: Unsplash

Utal azokra a tudományos kutatásokra is, amelyek szerint az akkumulátorral működő elektromos autók "zöldebbek", mint a belsőégésű motorral szerelt kocsik, ám mégsem annyira, mint szükséges volna, illetve nagyon sok függ attól, hol használják ezeket az autókat. Svédországban és Franciaországban például egy elektromos autó a teljes életciklusa során 70 százalékkal kevesebb károsanyagot zúdít a környezetére, mint egy benzines. De az Egyesült Királyságban ez a megtakarítás csak 30 százalék. 

Közismert mondás, hogy az a baj az elektromos autóval, hogy az is csak autó. Vagyis ugyanúgy felelős a közlekedési eredetű légszennyezés egy részéért: a gyilkos hatású szállópor a fékezésből, abroncsokból, műanyag alkatrészekből, aszfaltból keletkezik. Ráadásul az elektromos autók nehezebbek a hagyományos autóknál, fokozottabban megterhelhetik a közlekedési infrastruktúrát.

Pareene egyrészt azt javasolja, hogy a könnyű (kis méretű) elektromos autókra nagyobb kedvezmény járjon, mint a nagy luxusbatárokra, másrészt felhívja a figyelmet, hogy a jelenleg elérhető akár 7000 dolláros kedvezmény majdnem kiteszi egy vadonatúj elektromos Vespa árát. De egyébként egy jó minőségű környezetbarát robogó már 3500 dollárért elérhető, inti önmagát is mérsékletre a szerző.

városi életmód közlekedés légszennyezés autó elektromos robogó klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés környezetvédelem

KÉP: Unsplash

Úgy véli, a klímaválság ellen nem elégséges megoldás, ha fenn akarjuk tartani a jelenlegi életstílusunkat, csak éppen akkumulátorokra cseréljük a benzint. De az sem volna szerencsés, ha a károsanyag-kibocsátás mérséklése érdekében korlátoznánk az emberek közlekedését ("elvennénk a szabadságukat"). Inkább olyan lehetőségeket kellene nyújtani nekik, ami elfogadható alternatíva lehet számukra. Például egy ingyen elektromos robogó.

Arra átülve nem pusztán a járművezetők viselkedése változna meg, hanem az ő hatásukra a teljes közlekedési hálózat és az épített környezet is. Az emberek többségének nincs szüksége hatalmas autókra ahhoz, hogy eljussanak az úticéljukig és onnan haza. Az amerikaiak többsége csak azért vásárol SUV-okat és pick-up-okat, hogy biztonságban érezze magát -- más emberektől a nagyobb SUV-okban és nagyobb pick-up-okban, fejtegeti Pareene.

Az alacsony sebességű, könnyű elektromos robogók a fentieknél kisebb veszélyt jelentenének a gyerekekre és a gyalogosokra. Ha milliószámra közlekednének Amerika útjain elektromos robogók, az a régóta sürgetett településszerkezeti átalakításokat is közelebb hozná. Az ajándék eszköz számos szegény sorsú amerikainak jelentene könyebbséget, akik most jövedelmük tetemes részét egy költséges autó fenntartására fordítják, illetve az (Amerikában is) alulfinanszírozott és kiszámíthatatlan tömegközlekedéssel kell utazniuk. 

A szerző úgy gondolja, a kormányzatnak kötelessége megbízható tömegközlekedést nyújtani a polgárainak. Az Egyesült Államok jelentős részén ez nem valósult meg. "Több mint egy évszázada támogatjuk az autókra fókuszáló fejlesztést, holott látjuk, hogy katasztrófához vezet. Radikálisan másfelé kellene mennünk -- s talán még élveznénk is", kecsegtet Alex Pareene. 

HKZs
 


0
Tovább
21
dec/2020

Zöld módon is meg lehet szabadulni a macskaalomtól

A korábban ideálisnak vélt macskaalmokról egyre-másra derül ki, hogy ártalmasak lehetnek a cicára, a gazdira és a környezetre is. Szerencsére a zölden gondolkodó macskabarátok előtt több választási lehetőség is van. 

macska otthon komposzt környezetvédelem hulladék újrahasznosítás

KÉP: Unsplash

A kereskedelemben széles körben kapható macskaalmok szilikát-(szilícium-dioxid-)kristályokból vagy természetes agyagból (bentonit) készülnek. Előbbiek jól megkötik a nedvességet és szagokat, utóbbiak olcsóbbak, illetve porózusságuknak köszönhetően gyorsan csomósodnak. A szilikátalom a fenti okból hetekig a macskavécében maradhat, míg a másikból naponta akár többször is ki kell szedni a csomókat, és visszatölteni az alom mennyiségét az eredeti szintre. Igen ám, csakhogy akármennyire is pormentesnek hirdetik ezeket a macskaalmokat, mégiscsak kijuthat belőlük némi veszélyes por, amely emberben és állatban is esetleg felső légúti problémákat okozhat. 

És hová dobd a használt macskaalmot? Egy műanyagzacskóban a kukába? Amennyiben a kuka tartalma nem hulladékégetőbe, hanem hulladéklerakóba kerül, akkor kétszeresen is szennyezi a környezetet: a műanyagzacskóval és az abban lévő salakanyaggal együtt. Ha azt gondolnád, hogy akkor majd lehúzod a vécében, az még nagyobb kárt okozhat. Még ha úgy is reklámozzák, hogy lehúzhatod a vécén, nem tudni, hogy egyáltalán lejut-e a cucc a csatornába, vagy esetleg útközben dugulást okoz. Másik gond, hogy kérdés, a szennyvíztelep képes-e ártalmatlanítani a macskaürülékkel szennyezet szilikátos vagy bentonitos almot. 

Amennyiben környezettudatosan gondolkodsz, érdemes megfontolnod a zöld macskaalomra való áttérést. Ez a valóban biológiai úton lebomló alom készülhet növényi rostból (búza, kukorica, árpa), faforgácsból, mogyoróhéjból, de akár újrahasznosított papírból is. Ezt ráadásul tényleg szabad lehúzni a vécén. A cica átszoktatását fokozatosan végezd, először csak egy alomtálcában legyen kicserélve az alom az új fajtára, aztán lehet a többiben is. 

Amennyiben kerted van, nagyon óvatos legyél, ha komposztálni szeretnéd a 100 százalékban lebomló zöld almot. Feltétlenül elkülönítve komposztáld, ne keverd olyan komposzthalomba, amit a konyhakerti (zöldség-, gyümölcs-, fűszer-) növényeknek szánsz. A macskaalom komposztálása legalább 2 évig tartson, hogy a kórokozók biztosan elpusztuljanak, és utána kizárólag dísznövényekhez használd ezt a komposztot. Toxoplazmózisos cicától származó használt macskaalmot (még ha lebomló is) nem szabad sem a vécébe dobni, sem pedig komposztálni. 

Még valami: a legtöbb alomtálca műanyagból készül, amely nem zöld termék, illetve magába szívhatja a szagokat. Aki hosszú távra tervez, annak érdemes megfontolnia, hogy rozsdamentes acélból készült alomtálcát (vagy például erre a célra is használható nagyméretű GN-edényt) vásárol kedvence számára. Ilyenből akár használt darabot is lehet találni a neten. A rozsdamentes acél ráadásul forró vízzel tökéletesen fertőtleníthető. Így aztán mind a gazdi, mind a cicatartás igazán környezetbarát lehet.


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (195),otthon (138),fenntarthatóság (100),közlekedés (64),energiatakarékosság (62),kert (62),környezetvédelem (60),műanyag (48),légszennyezés (46),hulladék (43),természetvédelem (42),napelem (39),környezettudatosság (36),környezetszennyezés (36),kerékpár (35),napenergia (35),városi életmód (34),megújuló energia (33),klímaváltozás (32),fenntartható építészet (29),globális felmelegedés (29),koronavírus (26),urbanisztika (25),PET-palack (25),karácsony (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (16),építészet (16),városi közlekedés (16),divat (15),komposzt (15),nyár (15),autó (15),konyha (14),kutya (14),klímaválság (14),növény (13),élelmiszer (13),LED (13),szemét (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),egészség (12),ecet (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),Ozone zöld díj (11),CO2 (11),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),élelmiszerpazarlás (11),takarékosság (10),ajándék (10),barkácsolás (10),urbánus életmód (9),papír (9),szélenergia (9),WWF (9),Kína (9),művészet (9),elektromos autó (9),tél (9),szélturbina (9),ivóvíz (9),csomagolás (8),hulladékgyűjtés (8),Párizs (8),raklap (8),természetes gyógymód (8),levegőminőség (8),levegőszennyezés (8),lakásfelújítás (8),szén-dioxid (8),allergia (8),stressz (7),takarítás (7),lakberendezés (7),háztartás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),vásárlás (7),ételpazarlás (7),almaecet (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),illóolaj (7),mobiltelefon (7),biogáz (7),Hollandia (7),vegán (6),városi élet (6),étel (6),gyümölcs (6),macska (6),növényvédelem (6),ökolábnyom (6),szúnyog (6),Föld napja (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),szmog (6),erdő (6),Magyar Telekom (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),Kanada (6),New York (6),játék (6),beporzás (5),városi hősziget (5),virág (5),város (5),testről és lélekről (5),ruha (5),urbanizáció (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),szélerőmű (5),Föld órája (5),zajszennyezés (5),sport (5),térkép (5),méh (5),víz (5),bútor (5),szelektív hulladék (5)

Archívum