30
márc/2020

Cserélhető szűrőbetétes, mosható textil arcmaszk varrása részletesen + szabásminta + videó + fotók

Ezt a cserélhető szűrőbetétes, mosható textilmaszkot az amerikai Cedar Rapids Unity Point Health St. Luke's kórház munkatársai fejlesztették ki, és mutatják be az alábbi videón. Nagyon köszönjük fáradozásukat!

Ez alapján én is megvarrtam a maszkot, és a videó alatt bemutatom az elkészítését lépésről-lépésre fázisfotókkal. 

koronavírus mosható textilmaszk

ANYAGVÁLASZTÁS:
Semmiképpen ne használj pólóanyagot, mert az nyúlik, emiatt pedig a szálak között megnőhetnek a hézagok, ami utat enged a vírusnak befelé. Használj például sűrű szövésű konyharuhát vagy 100% pamut lepedőt, párnahuzatot, pamutvászon inget.

Az alábbi táblázat a Cambridge Egyetem kutatásából származik, és azt mutatja meg, hogy köhögéskor és tüsszentéskor, tehát KIFELÉ mennyi kórokozó képes áthaladni a száj elé helyezett textilen. A középső oszlopot kell nézni, mert a Bacteriophage MS mérete szintén a mikronos tartományban van, bár más, mint a koronavírusé.

koronavírus mosható textilmaszk

Tehát kifelé a tea towel, azaz konyharuha 72,46%-os szűrőképességű, a párnahuzat pedig 57.13%. A kutatók tesztelték a porszívó porzsák anyagát is, ami közel olyan szűrőképességű, mint a sebészi maszk, DE DE DE az a nagy baj vele, hogy nehéz azon keresztül belélegezni, vagyis a maszk szélénél fogjuk beszívni a szűretlen levegőt. Ez kockázatos!

koronavírus mosható textilmaszk

Itt láthatod, milyen kicsi a koronavírus: balra a 15 mikron átmérőjű emberi hajszál (strand of human hair), középen a sebészi maszk (surgical mask) áteresztő képessége, ami 2-10 mikron, jobbra a speciális szűrőmaszk (N95) áteresztó képessége, ami 0,3 mikron, és felül pirossal a 0,12 mikron átmérőjű koronavírusok. Forrás: South China Morning Post

Ide kattintva letölthető a UnityPoint Health szabásmintája pdf-en. Figyelem: a maszk szabásmintáját duplázva tették fel, mert jó amerikai szokás szerint igyekeztek eljárni. De elég csak az egyiket kinyomtatni, és kétrétegű anyagra fektetve megduplázni.

Itt az oktatóvideó, alatta az én fázisfotóim.

Ilyen lett az enyém:

koronavírus mosható textilmaszk

Kezdjük:

0. Nyomtasd ki a szabásmintát, figyelj arra, hogy mérethelyes legyen, ehhez az 1x1 hüvelyk méretű tesztnégyzetet (1x1" test square) nézd: ha az nagyjából 2,5 centis a kinyomtatott lapon, akkor jó az oldalméret. Vágd ki a darabokat, és tedd kétrégetű (félbehajtott) anyagra, tehát egy menetben mindent duplán szabsz ki.

koronavírus mosható textilmaszk

1. Szabd ki duplán a 3 részt. Lehetőleg ügyelj a szálirányra, azaz a részek egyenes oldala legyen párhuzamos a textilszálakkal hosszában vagy széltében. 

koronavírus mosható textilmaszk

2. Varrd össze a két legnagyobb, azaz arc (Face) részt a középső íves részénél 2 mm-es egyenes öltésekkel.

koronavírus mosható textilmaszk

3. Nem kell a szélét cikkcakk öltéssel eltisztázni, mert 1. a szélét cikkelyesen bevagdosod a könnyebb kifordíthatóság érdekében, 2. a másik oldalról is kap egy egyenes varrást, ami megerősíti az első varrás vonalát. Ügyelj arra, hogy bevagdosáskor nehogy véletlenül belevágj a varrásba!

koronavírus mosható textilmaszk

4. A két orca (Cheek) rész hosszabbik egyenes oldalát kb. 1 cm szélesen visszahajtod, és végigmész rajtuk cikkcakk öltéssel, amivel egy menetben összevarrod és eltisztázod a szélüket.

koronavírus mosható textilmaszk

5. Az száj (Mouth) részek egyenes oldalát ugyanígy behajtva eltisztázod cikkcakk öltéssel, majd a másik, szín oldalával egymásnak fordítva egymásra fekteted a két darabot, és a hosszabbik íves oldalánál egyenes öltéssel összevarrod, majd bevagdosod a kifordításhoz.

koronavírus mosható textilmaszk

6. A maszk külső részének középvarrását a másik oldalról a felezővonaltól 2-3 mm-re végigvarrod, alul odafogva (odahajtva) a ráhagyást. (Azt az anyagrészt, ami a varrásvonal és a kiszabott rész legszéle között van.)

koronavírus mosható textilmaszk

7. Ugyanezt megcsinálod a belső, arc résszel is.

koronavírus mosható textilmaszk

8. Itt látható a két összevarrt darab.

koronavírus mosható textilmaszk

9. Ezután a külső fél színoldalára ráfekteted a belső fél arcrészét színoldalával lefelé (a külső rész felé) fordítva, majd arra ráfekteted az orca részeket két oldalra szintén a színoldalukkal lefelé. A darabokat gombostűvel összerögzíted, körbevarrod egyenesen. Utána az íves szakaszoknál bevagdosod, a széle sarkokat pedig levágod, a könnyebb kifordíthatóság érdekében. Az orcarész belső széle takarja a szájrész külső szélét, ez lesz a zsebes szájrész széle, tehát nem varrjuk össze, csak fedik egymást.

koronavírus mosható textilmaszk

10. Az egyik zsebnyíláson keresztül kifordítod a maszkot.

koronavírus mosható textilmaszk

11. Itt látható kifordítás közben a másik oldalról.

koronavírus mosható textilmaszk

12. Ha kifordítottad, a fül felé eső széle csücskeit egy hurkapálcával vagy kötőtűvel kinyomkodod szögletesre.

koronavírus mosható textilmaszk

13. Utána egyenes varrással a szélén körbevarrod, ezzel megerősíted az egészet. Látod, ugye, az orr rész szélénél a zsebet? A másik oldaláról is nyitott, ahol a lila a fehérrel találkozik.

koronavírus mosható textilmaszk

14. Ezután a fül felé eső végét kb. 1,5 cm szélesen visszahajtod, és levarrod. Fogsz egy elvágott befőttesgumit, és átfűzöd egy kis biztosítótűn.

koronavírus mosható textilmaszk

15. A biztosítótűt átnyomkodod a levarrt textilszélen, ezzel áthúzod a gumit.

koronavírus mosható textilmaszk

koronavírus mosható textilmaszk

16. Csomóra kötöd és kész. Az amerikai videóban vastag hajgumit használtak erre a célra, de az elég drága alkatrész, ráadásul nem is bírja sokáig a főzéses sterilizálást. De ha mégis azzal akarod csinálni, akkor nem feltétlenül kell levarrni a maszk szélét, hanem a vastag hajgumira ráhajtod az anyagot, és 2 biztosítótűvel rögzíted a ráhajtást. Azért kettővel, hogy ha az egyik kikapcsolódni, akkor is rögzítve maradjon a maszk. Főzés előtt így ki tudod venni a maszkból a hajgumit. Ne felejtsd el, hogy az is fertőzött lehet, ezért alkohollal vagy hypóval fertőtlenítsd! A biztosítótűk a maszk külső oldalán legyenek, ne belül az arcodnál!

koronavírus mosható textilmaszk

17. Az orr-résznél utánozhatod a sebészi maszkot úgy, hogy duplán végigmész a szélén cikkcakk öltéssel, majd abba belefűzöl széthajtogatott gemkapcsot vagy egy 3-4 cm hosszú, fertőtlenített kerti kötöződrótot. Az amerikai videóban kétoldalú ragasztószalagot használtak a rögzítésre az orrnál és az állnál.

koronavírus mosható textilmaszk

TIPP: Ha új anyagból dolgozol, akkor szabás előtt az anyagot feltétlenül avasd be, ami azt jelenti, hogy 90 fokon egy alkalommal átmosod. A legtöbb pamutanyag ugyanis ilyenkor néhány százalékot összemegy, de utána, a későbbi mosásokkor már nem. 

Mit használj szűrőnek?

Dr Chen Xiaoting taiwani aneszteziológus azt javasolja, hogy a két réteg szőtt (textil) anyag között legyen egy nemszőtt réteg, a cserélhető szűrő. A nemszőtt, cserélhető szűrő lehet egy lap 3-rétegű vécépapír vagy egy lap kiszárított nedves törlőkendő. Ezeket használat után vedd ki a mosható maszkból, és dobd ki őket. A művelet során nagyon ügyelj arra, hogy a használt maszk és a szűrő is fertőzött lehet! 

Utána feltétlenül moss kezet alaposan!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

24
márc/2020

Így készíts Egyszerhasználatos arcmaszkot olcsó irodai eszközökből

 A Hong Kong-i Egyetem klinika, a HK-i Fogyasztóvédelmi szervezet, a HK-i Alkalmazott Technológiák Kutató Intézete, a HK-i Tudományos Park és a HK-i Egyetem Építészeti és Építőmérnöki Karának munkatársai összeállítottak egy ideiglenes használatra bevethető arcmaszkot, amely filléres hozzávalókból elkészíthető pár perc alatt.

arcmaszk Hong Kong Egyetem koronavírus

A maszk a háromrétegű sebészi maszkot próbálja utánozni, ezért van egy külső, nedvességálló rétege (félbevágott, azaz egyrétegű műanyag dossziéból/genothermből), egy középső szűrőrétege két darab 3-rétegű papír törlőkendőből és egy belső, párafelszívó rétege egy darab 3- vagy 4-rétegű papírzsebkendőből.

arcmaszk Hong Kong Egyetem koronavírus

A papírmaszkhoz létfontosságú a külső, nedvességálló réteg, mert az tartja távol a levegőben szálló, esetlegesen vírussal fertőzött nyálcseppeket. A papírmaszkot 1-2 óra viselés után le kell cserélni, mert ha átnedvesedik a lehelettől, akkor elveszíti a szűrőképességét. A műanyag dosszié lapot használat után lehet fertőtleníteni és újrahasználni. 

Feltétlenül kezet kell mosni, mielőtt felvesszük a maszkot, és levételkor is! A használt maszkot dobjuk szemétbe, ügyelve arra, hogy ne érintsük hozzá semmihez a külső, esetleg fertőzött oldalát. Utána feltétlenül mossunk kezet legalább 20 másodpercig bőséges szappanozással.

Amennyiben magas kockázatú helyre kell mennünk, pl. tömegközlekedés vagy kórház, viseljünk gyári sebészi maszkot. Akinek felső légúti panasza vagy láza van, feltétlenül hívja fel a háziorvosát!

Itt a videó, alatta lépésről-lépésre olvashatod az elkészítés menetét:

1. lépés: Fertőtlenítsd a kezedet, az eszközöket (olló, gumiszalag, lyukasztó, tűzőgép) és a munkalapot is.

arcmaszk Hong Kong Egyetem koronavírus

2. lépés: Fektess egymásra két papírtörlőt, a másodikat 90 fokkal elforgatva a szűrőképesség fokozása érdekében. Ez lesz a maszk középső rétege.

arcmaszk Hong Kong Egyetem koronavírus

3. lépés: Fektess a törlőkendőkre egy papírzsebkendőt (ez lesz a belső, párafelszívó réteg), és vágd félbe a három réteget. (Vagyis egy menetben két maszkot készíthetsz, csak duplázd meg a többi hozzávalót.)

arcmaszk Hong Kong Egyetem koronavírus

4. lépés: Széles ragasztószalaggal ragaszd le a maszk két szélét.

arcmaszk Hong Kong Egyetem koronavírus

5. lépés: Lyukasztóval készíts lyukakat mindkét szélre.

arcmaszk Hong Kong Egyetem koronavírus

6. lépés: Egy darab drótot ragassz a maszk tetejére, ez lesz az orr-rész. A drót lehet széthajtogatott gemkapocs vagy műanyagbevonatú kerti kötöződrót is, csak fertőtlenítsd!

arcmaszk Hong Kong Egyetem koronavírus

7. lépés: Fűzz félbevágott és megcsomózott befőttesgumikat a lyukakba. A hosszukat úgy állítsd, hogy ne legyen se túl szoros, se túl laza.

arcmaszk Hong Kong Egyetem koronavírus

8. lépés: Vágj félbe egy műanyag dossziét és iratkapcsokkal rögzítsd a szemüveg szárához.

arcmaszk Hong Kong Egyetem koronavírus

Vedd fel a maszkot, majd a szemüveget:

arcmaszk Hong Kong Egyetem koronavírus

Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

18
márc/2020

Ezért ne dobd ki az öreg rézkilincseket!

A régi mesterek még tudták azt, amit a mai emberek elfelejtettek: hogy a réznek természetes fertőtlenítő hatása van. A koronavírus miatti vizsgálatok újra felhozták ezt a csodálatos képességét. A New England Journal of Medicine-ben közölt adatok szerint rézen akár négy óráig, kartonpapíron akár 24 óráig, műanyagon és rozsdamentes acélon pedig akár 72 óráig is életben marad a koronavírus. Vagyis műanyagon és acélon akár 18-szor hosszabb ideig marad életképes a koronavírus, mint rézfelületen.

koronavírus antimikrobiális hatás réz ezüst

Pixabay

Egy amerikai felmérés szerint nemcsak a tiszta réz önfertőtlenítő hatású, hanem az ötvözete is: a sárgaréz (67% réz és 33% cink ötvözete) képes megölni a baktériumokat és vírusokat, míg a rozsdamentes acél (88% vas és 12% króm ötvözete) nem képes erre, írja a Fast Company folyóirat. 2015-ben az amerikai védelmi minisztérium pályázatával három kórházban a sokak által érintett felületeket és tárgyakat (kilincs, ágykorlát, intravénás állvány, csaptelep, nővérpult stb.) rézötvözetre cserélték. A kórházi fertőzések mértéke 58 százalékkal csökkent. 2016-ban megismételték a kísérletet egy gyerekosztályon, hasonlóan kedvező eredménnyel

Eleink korábban nem véletlenül készítették rézből a kilincseket, fogantyúkat, vagyis olyan eszközöket, amelyeket sokan érintenek meg, ezért nagy a veszélye annak, hogy fertőzést terjeszthetnek. Már akkor is tudták, hogy a réz valamilyen titokzatos módon elöli a kórokozókat. Ugyanezért készítették az ivókupákat is rézből, illetve a gazdagoknak ezüstből. A rezet ötezer éve tisztelik az emberek: az egyiptomiak ankh jele, amely az örök élet szimbóluma, a középkori alkimistáknál a réz jele lett. Tisztító hatásáért készítették a vízvezetékeket is rézből. Aztán a rezet kiszorították az olcsóbb és divatosabb anyagok, mint az acél, az alumínium vagy a műanyag.

A réz mikrobaölő képességét úgy kell elképzelni, hogy amikor egy baktérium vagy vírus érintkezik a rézfelülettel, abból rézionok válnak ki nagy sebességgel, amelyek valósággal lelövik, szétroncsolják a kórokozót. Ez az oligodinamikus hatás, de köze lehet hozzá másnak is, a folyamat még nem teljesen tisztázott. A réz gátolhatja a kórokozók anyagcseréjét, illetve károsíthatja a vírusok fehérjeburkát, ezzel szaporodásra képtelenné téve őket. (Hasonlóra képes az ezüst, a higany és cink.)

Ideje volna foglalkozni ezzel a kérdéssel. A globális fertőzések ellen minden fegyverre szükség van: ha például a kórházak kilincsei, a tömegközlekedési járművek kapaszkodói és más, sokak által használt eszközök önfertőtlenítő hatású rézből készülnének. Tény, hogy a réz drágább, mint más anyagok. De vannak olyan helyzetek, amikor ez nem számíthat. Például amikor az egészségünk megőrzése a cél.

Szóval ne dobd ki az öreg rézkilincseket!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

15
márc/2020

Most jött el a pillanat, hogy Budapest átüljön kerékpárra

Halljuk a figyelmeztetést, hogy a koronavírus-fertőzés veszélye miatt kerüljük a tömegközlekedési eszközöket. Akinek nincs autója, ezt csak mikromobilitási eszközökkel tudja megoldani: elektromos vagy hajtós kerékpárral, elektromos vagy hajtós rollerrel, elektromos uniciklivel, gördeszkával, esetleg elektromos vagy hagyományos robogóval stb.

Ehhez azonban két tényező kell: 

1. hogy rendelkezésre álljanak ezek az eszközök. 
Tehát a jelenlegi helyzetben példamutató volna a kölcsönzőktől, ha jelentős mértékben csökkentenék a bérleti díjakat. Azért is hálásak volnánk, ha az állam vagy az önkormányzat valamilyen módon támogatná az eszközvásárlást. Sőt, ha maguk a gyártók és kereskedők is kedvezményt adnának a vásárlásra.

2. hogy el is merjünk indulni ezekkel. 
Tehát bízzunk abban, hogy nem ütnek el az úton, hogy nem túlságosan kimerítő a pedálozás vagy hajtás (nemcsak oda, hanem haza is érünk), és hogy nem lopják el az eszközünket.

FRISSÍTÉS: Március 16-tól jelképes összegért, napi 100 forintért lehet használni a Bubi közbicikliket Budapesten, jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester.

kerékpár városi életmód közlekedés koronavírus

Pixabay

2020. március 4-én volt egy kerekasztal-beszélgetés Borítsuk zöldbe a belső kerületeket! címmel a VI., VII., VIII. kerület környezetvédelemért és városfejlesztésért felelős vezetőivel (Molnár Bence, Molnár István, Rádai Dániel, Temesvári Szilvia, Tóth Csaba) Bodó Zoltán és a 10 millió Fa - VII. kerület szervezésében.

Ezen elhangzott, hogy sokan azért nem mernek kerékpározni Budapesten, mert félnek a járművek között, az óriási forgalomban. Erre az lehetne a megoldás, mondta Temesvári Szilvia (VI. kerület), ha például az Andrássy úton és a Rákóczi úton csak 1-1 sávon haladhatnának a járművek, és a külső sávokat megkapnák az egyéni mobilitási eszközök, mint kerékpár, roller stb. Hiszen a 21. században megengedhetetlen, hogy 2X2 sávos főutak (lényegében autópályák) szabdalják szét a várost, tette hozzá.

Ez két héttel ezelőtt fantazmagóriának hangzott. A jelenlegi helyzetben azonban, amikor is hétfőtől otthon kell maradniuk a gyerekeknek és bezár számos közintézmény, csökkenni fog a járműforgalom a városban. Nyilván nem minden úton és nem minden kerületben. De most lehetne tesztelni, hogy az egyéni közlekedők kipróbálhassák magukat az új helyzetben, hogy munkába, bevásárolni vagy csak egy kicsit mozogni el merjenek indulni mikromobilitási eszközökkel. Egy ilyen kezdeményezéssel az egész világnak példát mutathatnánk.

Mondjuk szintén most érdemes megfontolni, hogy ha valóban sokan ülnek át mikromobilitási eszközökre, akkor azoknak legyen egyedi azonosítója (rendszám), esetleg legyen kötelező felszerelés a visszapillantó tükör és a bukósisak, mert a testi épség megóvása nagyon fontos.

Az alábbiakban látható magyarított diagram egy sokat idézett tanulmányból való, amely a kerékpárra váltás személyes és társadalmi feltételeit foglalja össze, különös tekintettel a kockázati tényezőkre. A tanulmány a Transportation Research folyóiratban jelent meg spanyol kutatók tollából.

kerékpár városi életmód közlekedés koronavírus

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

13
márc/2020

Lenyűgöző interaktív térképeken követhetjük a világ madárvonulásait

Mi történik, ha ötvözzük a madármegfigyelő önkéntesek talajszinten végzett munkáját a mindent látó műholdfelvételekkel? Hát kapunk 500 csodálatos interaktív térképet, amelyeket az amerikai Cornell Egyetem ornitológiai laboratóriumának munkatársai készítettek. Részletes adatokkal mutatják, hogyan változik a madárfajok eloszlása az élőhelyeken, mikor és milyen útvonalon vonulnak. 

madárvonulás interaktív térkép eBird EuroBirdPortal

A térképek alapjául az eBird program szolgál, amely a világ legnagyobb "civil tudós" (citizen science) projektje: a magánszemély önkéntesek 750 millió megfigyeléssel gazdagították a tudományt. A térképeken elsősorban az amerikai kontinens madárvonulásait láthatjuk, de a belinkelt partneroldalalakon rákereshetünk a világ más tájain, így Magyarországon vonuló madárfajokra is.

madárvonulás interaktív térkép eBird EuroBirdPortal

Ehhez felső menüsor Explore menüpontjára kell rákattintani, majd ott vagy fajnév, vagy régió (ország) szerint választani.

madárvonulás interaktív térkép eBird EuroBirdPortal

Ez alapján nyílik ki a madármegfigyelők oldala:

madárvonulás interaktív térkép eBird EuroBirdPortal

A másik megtekintésre érdemes weboldal az eBird partnerszervezete, az EuroBirdPortal, amely élőben mutatja az európai (eurázsiai) fajok vonulását. A lenti monitorképen a fehér gólya és a szürke daru vonulásának eheti pillanatfelvételét rögzítettem:

madárvonulás interaktív térkép eBird EuroBirdPortal

A kereséshez a madarak angol és latin nevét adják meg a térkép bal oldalán, nyíllal lenyitható felsorolásban. A jobb felső sarokban állíthatjuk, hogy szimpla vagy dupla térképet akarunk-e nyitni (nyilván mobilon a szimplát érdemes, laptopon a duplát). Alul a Timeline (idővonal) egy teljes évet futtat végig, és egészen a mostani hétig aktív, tehát valós idejű adatokat mutat. 

Aki pedig megteheti, az érkező tavaszban menjen kirándulni, hátha része lesz az alábbi fotón látható pillanatnak: egy argentín túrázó lábára röppent kíváncsiskodni egy gébicstirannusz (Agriornis montanus).

madárvonulás interaktív térkép eBird EuroBirdPortal

CornellLab

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

11
márc/2020

A koronavírus kinyírja a csomagolásmentességet

Még épp csak elkezdődött, hogy bizonyos üzletekben, éttermekben és kávézókban többször használható tárolóedénnyel vagy saját bögrével lehet vásárolni, sőt, hogy éppenséggel felárat számolnak fel a papírpoharakért vagy műanyagszatyrokért, máris vége lehet az egésznek: a koronavírusra hivatkozva egymás után függesztik fel, tiltják be ezt a cégek. Vagyis visszatérünk az egyszer használatos csomagoló-anyagokhoz, tárolóedényekhez, kávésbögrékhez, szatyrokhoz. Ez a nullahulladékos életmód halála.

csomagolásmentesség fenntarthatóság

Flickr/Marina

Korábban engedélyezte az újrahasználható bögrét a Starbucks mellett a kanadai Second Cup kávézólánc is, most visszavonták ezt. Mindkét helyen továbbra is érvényben van a saját bögrére szóló árkedvezmény, a kanadaiaknál vihetjük magunkkal, fel is mutathatjuk, de a kávét akkor is a kávézó saját kerámiabögréjében kapjuk, amelyet használat után visszaadunk és fertőtlenítenek. (Hogy a bemutatásnak mi értelme van, az más kérdés.)

Világszerte más kávézó- és étteremláncok is visszatérnek az egyszer használatos műanyag csomagoláshoz, már nem lehet saját dobozba kérni az ételt, vagy pohárba az italt. Ugyanígy nem lehet saját tárolóedénybe mérni a lédig termékeket egy sor csomagolásmentes élelmiszerüzletben a világ nagyvárosaiban. És bizony nem kizárt, hogy a fertőzésveszélytől tartva visszajutunk az eldobható műanyagszatyrokig. 

csomagolásmentesség fenntarthatóság

Zero-Waste Chef

Anne-Marie Bonneau nullahulladékos szakértő szerint viszont ha a zsúfoltságtól való félelem miatt kevesebben fognak kávézókba járni, és mindenki odahaza főzi a feketéjét, akkor elképzelhető, hogy mégsem kerül tengernyi egyszerhasználatos papírpohár a hulladéklerakókba- és égetőkbe. Ez viszont nem vonatkozik az élelmiszercsomagolásokra.

A hulladékégetők egyébként már most is nagy bajban vannak: az egyszerhasználatos egészségügyi termékek, mint például a szájmaszkok, védőruhák vagy gumikesztyűk veszélyes hulladéknak számítanak, el kell égetni őket. A kínai Vuhan városának 11 milliós lakossága napi szinten körülbelül 200 tonna egészségügyi hulladékot produkál, miközben a város egyetlen, elöregedett egészségügyihulladék-égetője csak napi 50 tonnával bír el.

csomagolásmentesség fenntarthatóság

Flickr/Harald Groven

Összehasonlításul: Vuhanban 2018-ban egész évben keletkezett 17 ezer tonna egészségügyi hulladék a South China Morning Post cikke szerint. A hegyekben álló bezsákolt hulladékot most mobil szemétégetőkben próbálják eltüntetni. Arról nincs információ, hogy a hulladékégetési folyamat mennyi károsanyag-kibocsátással jár. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

10
márc/2020

Akkorára nő a moduláris faház, amekkora az igény

Viccesen néz ki, leginkább egy óriásminyonra hasonlít az osztrák Precht építészsúdió által tervezett "Bert" fantázianevű ház. Többféle elemből állítható össze, mérete szabadon növelhető a toldásokkal akkorára, amekkora épületet igényel a család. 

Bert ház moduláris faház fenntartható építészet

A játékos külsejű és szerkezetű moduláris házzal a Precht szakítani akar a "lusta és unalmas" házépítési stílussal, és arra hív mindenkit, hogy újra a gyerekek szemével tekintsen az épületekre. A Bert házakkal valóban a fantázián múlik a leendő otthon kialakítása. 

Bert ház moduláris faház fenntartható építészet

A tervezők szerint az utóbbi évtizedekben az építészet csak arról szólt, miképpen lehet egyszerűen megépíteni minél nagyobb hasznot hozó házakat. Emiatt azonban világszerte ugyanúgy néznek ki a települések, unalmasan.

Bert ház moduláris faház fenntartható építészet

Az építészet móka és érdekesség is lehet az osztrák szakemberek szerint, akik 2020 tavaszára tervezik az első Bert avatását, nagyjából 120 ezer eurós áron. A Bertből épülhet kisebb ház is, tetszés szerint.

Bert ház moduláris faház fenntartható építészet

Vagy akár egy társasház több család számára.

Bert ház moduláris faház fenntartható építészet

A Bert működése nagymértékben függetleníthető a közművektől, mert a tetején elhelyezhető napelem, a fürdőszobákban pedig komposztáló vécé, a földszinten víztisztító berendezés.

Bert ház moduláris faház fenntartható építészet

Ennek köszönhetően a Bert felépíthető erdei kulcsosháznak is, így népszerűsítve a zöld turizmust.

Bert ház moduláris faház fenntartható építészet

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

07
márc/2020

A te döntéseden múlik, hogy utazik-e 8 ezer kilométert egy csokor virág

Nőnapra leggyakrabban virágot szokás ajándékozni. Az utóbbi években a sarki élelmiszerüzletekben is lehet pár száz forintért kapni olyan tulipáncsokrot, ami Kenyából származik. Évszázadokig Hollandia volt a virágtermesztés központja, ám mostanság a holland virágkereskedőknek jobb üzlet az afrikai országból behozatni a virágokat, majd teríteni Európában és az Egyesült Államokban.

De vajon nekünk megéri-e? Hogyan képzelhetnénk, hogy abból a pár száz forintból ki lehet hozni a kenyai munkások rendes bérét, majd a hűtött szállítást repülőgépen, továbbá az egész elosztóhálózat működtetését? Az alábbi térképen jól láthatók a piac fő szereplői, ide kattintva interaktív formában is kinyílik.

virág fenntartható nőnap

1950-ben a világ virágbiznisze 3 milliárd dolláros forgalmat bonyolított, ehhez képest 2026-ra 104 milliárdra nőhet ez az összeg az iparági becslések szerint. Az üzlet vezetői Németország, az Egyesült Államok és Hollandia. A világ legnagyobb virágaukcióját Aalsmeerben rendezik, ahol mindennap 20 millió virág cserél gazdát. Az oda érkező virágok 40 százaléka utazik tovább. Méghozzá a lehető leggyorsabban: a termesztőtől a virágboltig 24-48 óra telhet el: minden plusz nap szállítással 15 százalékkal csökken a virág értéke. A virágokat azért hűtik, mert így nem nyílnak el idő előtt, tovább frissek maradnak.

A piac 43 százalékát uraló hollandok azonban Amerikában erős konkurenciát kaptak, mivel Kolumbia már 16 százalékot, Ecuador 11 százalékot megszerzett. A virágtermesztők közül Kenya a legismertebb, ahol százezren dolgoznak a vágottvirág-üzletben (a teljes hálózatban 2 millióan), az export a 2006-os 86,5 ezer tonnáról 2017-re 160 ezer tonnára nőtt.

virág fenntartható nőnap

Pexels

A közösségi oldalakon vagy mozifilmekben látott hatalmas csokrok által megihletett vásárlók 18 százaléka havonta egyszer vásárol virágot, 12 százalékuk havonta többször is. Európában felfutóban van az elektronikus kereskedelem, az interneten megrendelt virágot a lakásunkra hozzák. 

Ezen azért el kellene gondolkodni, nemcsak nőnapon, hanem más ünnepeken is. A szállításnak ugyanis olyan környezetterhelése van, amelyet nem a kereskedő, hanem végső soron mi fogunk megfizetni, akár az egészségünkkel. Egy Boeing 747-es repülőgép 90 tonna virágot képes szállítani. A Kenyában termesztett 160 ezer tonna virágot 1778 repülő szállítja először a Nairobitól 6670 kilométeres távolságra lévő Amszterdamba, majd onnan tovább Európa nagyvárosaiba, például Budapestre további 1400 kilométert.

virág fenntartható nőnap

Pixabay

A méltányos kereskedelmet támogató Fairtrade Foundation számítása szerint megéri Kenyában termeszteni a virágot, mert az afrikai napsütésnek köszönhetően nem kell fűteni az üvegházakat. Szerintük ez olyan megtakarítás, amely bőven ellensúlyozza a hűtött repülővel történő szállítás során keletkező károsanyag-kibocsátást. Sajnos a Fairtrade csak a virágpiac 20-30 százalékára lát rá. És akkor még a virágtermesztéshez szükséges vízmennyiségről nem is beszéltünk: ki tudja, a klímaválság miatt meddig lehetséges ezt a rendszert fenntartani? 

Valóban el kell gondolkodnunk azon: szabad-e olyan virágot venni, amelyik 8 ezer kilométert utazott? 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

06
márc/2020

Egy okostelefon-alkatrésszel fel lehet turbózni a lítium elemeket

Miközben a San Diego Kalifornia Egyetem kutatói azon fáradoztak, hogy kereskedelmi forgalomba hozható lítium-fém-elemet (lithium metal battery, LMB) hozzanak létre, megalkottak egy ultrahang-kibocsátó eszközt, amelyről kiderült, hogy mindenféle elemhez lehet használni teljesítményfokozóként és töltésgyorsítóként. Az eszközt ráadásul egy meglévő okostelefon-alkatrészből fabrikálták. 

UC San Diego

Ultrahangra azért van szükség az LMB-hez, mert az anód és a katód közötti elektrolitáramlást serkenti. Ezzel megakadályozza, hogy töltés közben a lítiumfémből kristályképződmények, ún. dendritek csapódjanak ki, amelyek rontják az elem teljesítményét és rövidzárlatot okozhatnak.

Az eszközt meglévő olyan okostelefon-alkatrészből készítették, amelynek célja a vezetéknélküli jelek szűrése, a hívások és adatok azonosítása és szűrése. A kutatók épp ellentétes módon, nem szűrésre, hanem extrém magas, 100 millió és 10 milliárd hertz közötti frekvenciájú hanghullámok kibocsátására használták, amelyekkel beindították az elemben az elektrolitáramlást.

UC San Diego

Az eddigi LMB-telepek nem voltak használhatók elektromos eszközök áramellátására, mert az élettartamuk túl rövid. Az új, ultrahangos LMB-energiaforrások azonban már a mai legjobb lítium-ion elemek teljesítményének kétszeresét tudják. Így például egy ugyanolyan tömegű lítium-fém-akkumulátorral kétszer nagyobb távolságot tudna megtenni egy elektromos autó.

Az ultrahangos eszközzel felturbózott lítium-fém-elem már 250 töltési ciklust kibír, míg az ultrahangos lítium-ion-elem több mint 2000 ciklust. Az elemeket minden alkalommal 10 perc alatt lehetett 0-ról 100 százalékra feltölteni.

UC San Diego

A tanulmány az Advanced Materials folyóiratban jelent meg, ide kattintva olvasható angol nyelven.
An Huang, Haodong Liu, Ofer Manor, Ping Liu, James Friend: Enabling Rapid Charging Lithium Metal Batteries via Surface Acoustic Wave‐Driven Electrolyte Flow

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

03
márc/2020

A város még a fákat is megzavarja

85 amerikai városról készült műholdfelvételek elemzése kimutatta, hogy a városokban a fák és a növényzet korábban kezd rügyezni, mint a települések közötti vidéki területeken, olvasható az Iowa Egyetem kutatásában. Mindez a városi hősziget-hatásnak tudható be, amelynek lényege, hogy a kő- és betondzsungel városok hőcsapdákká válnak, az épületek között és a burkolt felületekben megreked a meleg, ami hatással van emberre, állatra, növényzetre.

Nyáron a napsugárzás okoz gondot (az elnyelt hőt éjjel bocsátják ki az épületek és burkolt felületek), télen a fűtési hő kiáramlása a rosszul szigetelt épületekből, illetve a járművek kipufogófüstje is melegíthet. Sőt, télen intenzívebb lehet a hősziget-jelenség, például mert a városban lehullott hó azonnal elolvad, nem veri vissza a napsugarakat, illetve a magas házak között gyengébb a szél, ami mérsékelné a meleget.

városi hősziget

Pexels

A 2001 és 2014 között készült felvételek alapján a kutatók megállapították, hogy átlagosan 6 nappal korábban bontanak rügyet a városi fák és növények. Az Amerikai Tudományos Akadémia oldalán (PNAS) megjelent tanulmány nemcsak ökológiai, hanem egészségügyi szempontból is fontos, hiszen a korábbi rügyfakadás sokak számára korábban kezdődő allergiaszezont jelent. 

A tudomány még mindig nem fordít elég figyelmet arra, hogy a városi hősziget-jelenség milyen hatással van a növények fejlődésére, vagy a természet ciklikus, illetve szezonális változásaira. Holott ez az információ egyre fontosabb volna annak megállapításához, miképpen fognak reagálni a növények a változó környezeti feltételekre, beleértve a klímaválságot és az urbanizációt, mondta a tanulmány társszerzője, Yuyu Zhou, az Iowa Állami Egyetem geológia és légkörtudomány professzora.

A városi hősziget a fák növekedését is megzavarhatja: a fáknak szükségük van bizonyos ideig tartó fagyos időszakra ahhoz, hogy a tavaszi hőmérsékletemelkedésre reagálni tudjanak. A városokban az egyre melegebb telek hatására csökken a növényzet hőmérsékletre való érzékenysége, amitől romlik a fejlődésük. "A hőmérséklet nem az egyetlen tényező, amely befolyásolja a vegetáció növekedését, de az egyik legfontosabb", összegezte Zhou.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

02
márc/2020

Ennyire környezetszennyező a webshopos rendelés

Amikor szeretnénk venni valamit, általában úgy hasonlítjuk össze az áruházban történő vásárlást és a webshopos rendelést, hogy megnézzük az árat, a minőséget, a kényelmet és az időtényezőt. Mostantól az globális felmelegegedést okozó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását is figyelembe vehetjük, erről ír az Amerikai Kémiai Társaság (American Chemical Society, ACS) környezettudomány folyóirata. A holland, brit és svéd szakemberekből álló kutatócsapat úgy becsüli, hogy személyes és háztartási termékeket gyakran kisebb környezetszennyezéssel jár hagyományos üzletben venni.

webshop vásárlás CO2-lábnyom ÜHG-kibocsátás szén-dioxid-lábnyom környezetszennyezés

Pexels

Az úgynevezett FMCG fogyasztói termékeket, mint például tisztítószereket, csomagolt élelmiszereket, higiéniai termékeket sűrűn vásároljuk, ezek jellemzően alacsony árú termékek, amelyeket hagyományos (fizikailag létező) áruházakban, szaküzletekben szerzünk be. Sok országban azonban az ilyen termékek esetében is egyre fokozódik a netes rendelés, amely lehet létező áruházból házhozszállítás kérése, továbbá létező bolti egységgel nem rendelkező online ügyfélszolgálattól (webshopból) történő megrendelés, amelyet egy csomagszállító futár kézbesít.

A kutatók a háromféle vásárlási mód ÜHG-kibocsátásának megbecsülésekor számításba vették a szállításból, raktározásból és csomagolásból eredő károsanyag-kibocsátásokat. A vásárlások 63%-ában az áruházban történő vásárlás miatti ÜHG-kibocsátás magasabb volt, mint az áruházból történő házhozszállításé. A vásárlások 81 százalékában azonban az áruházi vásárlás környezetkímélőbbnek bizonyult a webshopos rendelésnél. 

webshop vásárlás CO2-lábnyom ÜHG-kibocsátás szén-dioxid-lábnyom környezetszennyezés

Az áruházi vásárlás szén-dioxid-lábnyomát azzal lehet csökkenteni akár 40 százalékkal, ha a vásárlók gyalog vagy kerékpárral közelítik meg az üzletet. A webshopos cégek pedig úgy mérsékelhetik a CO2-kibocsátásukat 26 százalékkal, ha a dízelfurgonok helyett átállnának az elektromos tehertriciklikre az áru kiszállításnál.
A teljes tanulmány ide kattintva elérhető.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

25
feb/2020

Döbbenetes méretű napelemfarmok épülnek világszerte

A megújuló energiára való átállás egyes országokban elképesztő tempóban zajlik. A fejlesztők óriási területeket alakítanak áramtermelővé, a korábbi mocsarak, szántóföldek, sivatagok felett kilométer hosszan húzódnak a napelemtáblák. Míg 2011-ben 200 megawatt új kapacitás épült napelemből, addig 2019-ben 11,1 ezer megawatt, olvasható a Bloomberg összeállításában. Adatgyűjtésük szerint 2019-ben az előző évihez képest 17 százalékkal több, legalább 35 napelemfarm épült világszerte, amelyek legalább 200 megawattosak. 

Mivel minden megawatt kapacitáshoz nagyjából 3000 napelem szükséges, ezért egy 200 MW-os projekt területe megközelítőleg akkora, mint 550 amerikai focipálya. A gigászi létesítmények korábban elképzelhetetlen módon alakítják át a tájat, mint az a műholdképeken jól látható. 

Noha a napelempanelek ára az elmúlt évtizedben 88 százalékkal csökkent, és 2030-ig további 43 százalékkal mérséklődik, a napelemes erőművek kiépítése (kerítéssel, őrzéssel, földbérléssel, vezetékhálózattal, teljes infrastruktúrával együtt) csak ilyen nagy méretben jó üzlet, a cikkben megszólaló szakértő szerint. Így viszont például az egyiptomi Benban napelemfarm a maga 1,5 gigawattos kapacitásával több energiát tud megtermelni megújuló forrásból, mint némely atomerőmű.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

23
feb/2020

Interaktív térképen a világ jó és rossz utcahálózatai

Különleges szempont szerint kereshetünk rá országokra, településekre a The Street-network Sprawl Map térképen: az utcahálózat egészségre gyakorolt hatása alapján. Azonnal látható, hogy melyik környék egészséges (=kék), illetve melyik nem az (=piros). Merthogy egy településen minél kevesebb az egyirányú- és zsákutca, annál alacsonyabb a túlsúly, cukorbetegség és szívbetegség előfordulásának kockázata. Részben azért, mert az olyan települések, ahol sok az egymással összekapcsolódó utca, pláne rendesen kiépített járdával, ösztönzik a gyaloglást és a kerékpározást. 

Az egészségügyi statisztikákat és a világtérképet a UC Santa Cruz és a McGill EGyetem kutatói hozták egy platformra. Megvizsgáltak közel 46 millió kilométer utcahálózatot régebbi és friss műholdfelvételeken, és megállapították, hogy 1975 óta ijesztő mértékben nőtt a "beteg" utcák aránya, amelyek nem állnak kapcsolatban más utcákkal. (Mintha volna egy kis áthallás az emberi kapcsolatokra is, nem igaz?)

Az amerikai kutatók írtak egy programot, amely a műholdképeket elemezve az utcakapcsolatok különféle jellemzőit azonosította, például, hogy melyik hogyan ér véget, hány kereszteződés van, illetve mennyi időbe telik az adott utcán gyalogolva elérni a település főbb pontjait. Érdekesség: jelenleg 10 845 867 zsákutca van a világon, legalábbis az OpenStreetMap adatbázisa szerint.

Adam Millard-Ball és Christopher Barrington-Leigh interaktív globális terjeszkedési térképén minél kékebb egy terület, annál sűrűbb, és kapcsolatokban dús az utcahálózat. És minél vörösebb, annál inkább terjeszkedő típusú a településszerkezet, sok zsákutcával.

Ahogy az várható, Európa, Japán, Dél-Korea és a dél-amerikai és észak-afrikai nagyvárosok utcahálózata sűrűbb, több kapcsolódást kínál, míg Délkelet-Ázsia, az Egyesült Államok és Nagy Britannia inkább terjeszkedő típusú városszerkezetet mutat. A régebbi és mostani műholdfelvételek összevetése azt mutatja, hogy 1975 óta világtrenddé vált a kapcsolatmentes utcahálózat terjedése, egyre pirosabb a Föld.

Az ide kattintva elérhető nagyítható térkép kékkel mutatja (Connected) az egymással kapcsolódó "egészséges" utcákat, pirossal (Dead-end) a zsákutcákat, és zölddel (Only way in) a zsákutcákba való bejutást lehetővé tevő behajtókat, lilával az utcahurkokat (Loop). Számítógépen kettőket kell kattintani a nagyításhoz, illetve az egérrel tudjuk kinyitni a különféle képmagyarázó dobozokat. A Sprawl Index a terjeszkedésre utal, minél alacsonyabb a szám és minél kékebb egy település, annál sűrűbb és egészségesebb az utcahálózata. Eszerint Magyarország települései, Budapesttel az élen, zömmel megfelelő, sok kapcsolattal rendelkező utcahálózatosak. 

A kutatók szerint a terjeszkedő típusú, zsákutcákban bővelkedő utcahálózat nem pusztán az egyénre (az egészségére) jelent nagyobb terhet, hanem a társadalomra is. Az ingatlanfejlesztőket mintha nem érdekelné, hogy az ilyen utcahálózat időben, üzemanyagban és károsanyag-kibocsátásban is többletet jelent: hiszen ha nicsenek egymással összekötve az utcák, akkor hajlamosak leszünk inkább autóval közlekedni, mint óriási kitérőket végigcaplatni gyalog. Vagyis ha nem kapcsolódó az utcahálózat, az megakadályozza az embereket abban, hogy fenntartható közlekedési módokat válasszanak – egyáltalán, hogy választhassanak. Ilyen például az alábbi képen látható Puerto Rico: a területen túl sok a piros és zöld utca, és alig látunk egymáshoz kapcsolódó (egészséges) kéket.

"Az ilyen utcahálózat bebetonozza az autóforgalmat a következő évszázadra is – mondta Millard-Ball a CityLab amerikai urbanisztikai magazinnak. –  Mert ha például egy sok kapcsolattal rendelkező utcában építünk házat, azt néhány év elteltével, amennyiben igény lesz rá, könnyűszerrel átalakíthatjuk többszintessé. De ha eleve rossz utcában kezdünk építkezni, azt nehéz megjavítani."

Bezzeg nem ilyen Budapest, legalábbis annak pesti része:

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

19
feb/2020

Kézzel is lehet energiatakarékosan mosogatni

Mindenhonnan azt halljuk, hogy azért vegyünk mosogatógépet, mert az elképesztően takarékosan mosogat el: átlag 7-10 liter vizet használ, és ha a hosszú programon futtatjuk, akkor áramot is alig fogyaszt. Számítások szerint egy mosogatógéppel évente 15-20 ezer forintot lehet megspórolni.

Jól hangzik. Elméletben. Csakhogy nem veszi figyelembe, hogy a mosógépet meg is kell venni (100-150 ezer Ft), ki kell építeni a víz- és csatornabekötést (x összeg), a gépet alkalmanként szervizelni kell, illetve megvásárolni hozzá a mosogatószert. És nem tudom, tekinthető-e víztakarékosnak, ha az ember az elmosogatott edényeket még egyszer folyó víz alatt átöblíti, mert tart a vegyszermaradványoktól. Vagy ha szárítással fejezi be a programot.

Pixabay

A Michigan Egyetem kutatói többféle kézi és gépi mosogatást teszteltek: a világon elsőként a költségek és fogyasztás kalkulálásához figyelembe vették a kézi és gépi mosogatás teljes életciklusát, azaz beleszámították, hogy a mosogatógépet le is kell gyártani, illetve néhány év után a bontóban szétszerelni és lehetőség szerint másodnyersanyagként újrahasznosítani. Továbbá nézték a kézi mosogatás vízmelegítési költségét is, illetve az ezzel eltöltött időhöz az átlagbér óradíját számolták. Mind a gépi, mind a kézi mosogatás teljes költségét  10 évre vetítették.

A kutatás szerint a pazarló kézi mosogatáshoz képest a gépi mosogatás feleannyi vizet és áramot használ, a környezetterhelésnek minősülő üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátása pedig leginkább a vízmelegítés következménye. 

Az összehasonlítások során kiderült, hogy igenis van olyan kézi mosogatásos módszer, amellyel a művelet során kevesebb ÜHG kerül a légkörbe, mint a gépivel. A következő megállapításokat tették a kutatók:

1. A legpazarlóbb, ha folyó meleg víz alatt mosogatunk, ez minden más módszernél több vizet és energiát fogyaszt.

2. Csökkenthetjük a gépi mosogatás környezetterhelését azzal, hogy nem kapcsoljuk be az előmosást (áztatást) és a szárítást, illetve, ha csak lehet, válasszuk a normál programot.

3. A kétmedencés kézi mosogatás a hagyományosnak alig harmadát jelenti ÜHG-kibocsátási szempontból, de a takarékos gépi mosogatáshoz képest is akár 18 százalékkal kevesebb ÜHG-kibocsátással jár.

Vagyis, aki szeret kézzel mosogatni, a fenti módszerrel végezve mostantól energiatakarékosan is végezheti a műveletet. Amennyiben pedig az idővel is takarékoskodna, válassza a normál gépi mosogatást.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

17
feb/2020

Az amerikaiak 94%-ának megérné elektromos autót venni

Az Egyesült Államok legtöbb államában olyan kedvező a megújuló forrásból (szél, nap, víz, geo) származó zöldenergia és/vagy atomenergia részaránya a teljes energiamixben, hogy jobban megérné nekik elektromos autóval közlekedni, mint benzinessel vagy dízelessel, írja a Jalopnik.com cikke. Az elektromos és fosszilis eredetű meghajtás összehasonlításakor figyelembe vették a kőolaj kitermelés, finomítás és szállítás közben keletkező károsanyag-kibocsátását is, hozzáadva a kipufogófüsthöz.

Pexels

Egy Európában átlagos 4,5-5 liter/100 km fogyasztású új személyautó 52-47 mpg (miles per gallon, gallononkénti mérföld) fogyasztásnak felel meg Amerikában. Ehhez képest szembetűnő az alábbi térképen, hogy az amerikai átlag elektromos autó fogyasztása 88 mpg-nek feleltethető meg, azaz mintha 1 gallon (3,8 liter) üzemanyaggal 88 mérföldet (141,6 kilométert) tenne meg, ha benzines autó volna.

Forrás: Jalopnik.com

A térkép az amerikai regionális elektromos művek területi egységeit és az ott elérhető energiamixből származó elektromos áram átlag-mpg átváltását mutatja. A NYUP (Upstate New York állam) régióban egy átlag elektromos autó úgy érheti el a 231 mpg-t, hogy ott az energiamix majdnem 70 százaléka atom- (31,4%), víz- (31,6%), szél- (4,7%) és biomassza-energiából (2,1%) származik.

Magyarország energiamixe a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a MAVIR ZRt. közös kiadványa alapján (megjelenés: 2019. okt. 31.)

HKZs

11
feb/2020

Sokat ingázol? Akkor hetente kellene kitakarítanod az autót!

Az autóülésekben és egyéb beltéri műanyagokban lángkésleltetőként, égésgátlóként használt szerves klórvegyület [tri-(2,3-diklór-propil)-foszfát, TDCPP] nem kötődik a hordozóanyagokhoz, hanem rendkívüli illékonysága miatt folyamatosan párolog az utastérben. Ez a párolgás rendkívül finom por formájában kiülepszik a felületekre, például a műszerfalra vagy az üléskárpitra. Onnan viszont minden ajtónyitással vagy a fűtés bekapcsolásával felkavarodik a levegőben, és belélegezhetjük.  

KÉP: UCR

A TDCPP azonban rákkeltő hatású lehet. Tehát minél több időt tölt valaki utazással, annál nagyobb a kockázata, hogy bekerül a szervezetébe ez a veszélyes vegyület, írják a Kalifornia Egyetem kutatói most közzétett kutatásukban, amely az Environment International folyóiratban jelent meg.

A kutatók egyszerű módszerrel tesztelték a TDCPP-kitettséget: 90 egyetemi hallgatóra szilikonkarkötőt adtak, amelyet 5 napig folyamatosan viselniük kellett. A szilikon molekuláris szerkezete ideális ahhoz, hogy csapdába ejtse a légszennyező anyagokat. A diákok napi átlagban 15-120 percet autóztak az egyetemre és haza.

Ilyen kék szilikonkarkötőt használtak a teszthez.
Fotó: David Volz, UCR

"Először szkeptikus voltam, mert nem hittem volna, hogy jelentős értékeket fogunk mérni ilyen rövid idő után, nemhogy ezt összefüggésbe hozhatjuk az autózással," nyilatkozta David Volz környezeti toxikológiai professzor, a kutatócsoport tagja.

Volz az elmúlt évtizedben azt kutatta, hogy a különféle vegyi anyagok miként befolyásolják az embrionális fejlődést. A habosított anyagokban (autóülés párnázatában) égésgátlóként használt szerves foszfátvegyületek (mint a TDCPP) tanulmányozása során az derült ki, hogy nőknél csökkentheti a fogamzóképességet és felboríthatja a menstruációs ciklust, férfiaknál alacsony spermaszámot okozhat, valamint károsíthatja a fejlődő magzatot is. (A vegyületet vizeletmintákban azonosították, bizonyítva, hogy bekerül a szervezetbe.)

A Kalifornia Egyetem mostani kutatása azt mutatta ki, hogy minél több időt tölt valaki az autóban, annál nagyobb TDCPP-terhelés éri. "Ha öt nap után egyértelmű volt az összefüggés, mit jelenthet ez hosszú távon ez azok számára, akik rendszeresen ingáznak, évtizedekig?" teszi fel a kérdést Volz. Azt javasolja, hogy aki sokat ingázik, az rendszeresen porszívózza ki az autóját, hogy csökkentse a mérgező hatású por lerakódását.

KÉP: Bennilover/Flickr

Hogyan takarítsd ki a TDCPP-t az autóból?
Az autóbelső takarításához ne használj morzsaporszívót, mert az abból kifújó légáramlat csak még jobban felkavarja az autóban a port. Használj rendes, hosszú csöves porszívót a művelethez, vagyis a porszívó maradjon az autón kívül.

Ne csak a műanyagfelületeket és a padlót porszívózd össze, hanem az üléseket is, kárpithoz való porszívókefével.

Porszívózás után a műanyag- és üvegfelületeket nedves törlőkendővel töröld át. A törlőkendőt gyakran öblítsd a művelet közben. 

A gyerekülést se hagyd ki a porszívózásból és a nedves törlésből!

Rendszeresen tisztítsd a ventilátorrácsokat, hogy az ott leülepedő port ne fújja szét a rendszer az autó belsejében.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

03
feb/2020

Miért nem jelentkeznek zöld képzésekre a fiatalok?

A Budapesti Műszaki Egyetem szakirányú továbbképzéseket böngészve meglepődve láttam, hogy nem indul egy sor környezetvédelemmel kapcsolatos képzés.

Fridays For Future környezetvédelem oktatás

Megkérdeztem az egyetemet, és Dr. Hórvölgyi Zoltán dékánhelyettes azt válaszolta, hogy ezeket a képzéseket "elégséges érdeklődés híján nem tudjuk indítani".

Elégséges érdeklődés híján?

Vajon miért nem jelentkeznek a fiatalok a környezetvédelemmel kapcsolatos képzésekre, mint például a környezetmenedzsment, levegőtisztaság-szakértő vagy vízminőség-védelmi szakember?

Látjuk, halljuk, hogy érdekli őket a környezetvédelem ügye, kijárnak tüntetni, aláírást gyűjtenek, civil akciókhoz csatlakoznak. De miért nem akarnak tanulni róla?

Ha nem lesznek képzett szakembereik, akkor nem lesznek döntéshozóik és képviselőik. Kompetens és megbízható, ráadásul velük egykorú szakemberek nélkül a fiatal generációk hogyan fognak véleményt alkotni a felmerülő problémákról és lehetséges megoldásukról? Mi alapján döntik el, hogy kinek higgyenek? Hogy mért érdemes felemelni a szavukat, kimenni tüntetni, és miért nem? Hogyan lehetne saját terveket kidolgozni szakmai felkészültség nélkül? Hogyan fognak kilépni az előző generáció gyámkodása alól, hogy ne a fejük fölött hozzák meg a döntéseket?

Fridays For Future környezetvédelem oktatás

Pexels

Kérdéseimet elküldtem a környezetvédelem ügyéért tenni kész fiatalokból álló nemzetközi mozgalom, a Fridays For Future magyar képviselőinek, akik nevében Hartmann Johanna válaszolt. 

"Én nem hallottam még erről, és tényleg nagyon szomorú, de sajnos nem meglepő ezeknek a szakoknak a népszerűtlensége. Nagyjából ugyanezzel a tendenciával szembesülünk más egyetemeken is: a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos szakok helyett a diákok azokat választják, amikkel könnyű lesz elhelyezkedni és sokat keresni, és csak az "elvetemültek" tartanak ki amellett, amit fontosnak tartanak. 
Az oktatásban rengeteg mindent jó lenne átalakítani, a felvetett kérdések teljesen jogosak szerintem is. Ez egy elég összetett problémarendszer, sok körülmény nagyon megnehezíti a változást. Az emberek többsége, és így a diákok legnagyobb része is anyagias szemléletű, ugyanakkor azt sem lehet elvárni mindenkitől, hogy vállalja a bizonytalan megélhetést, mert ez nagyon is valós probléma ezeknél a képzésekként, én biológus vagyok, tudom...
Közben pedig tényleg szörnyű belegondolni, hogy ha lassan elfogynak a szakemberek, hogy fog bárki kompetens módon dönteni ezekben az elemi fontosségú ügyekben? Nagyon alapvető változásokra lenne itt szükség. 
Egyébként Lányi Andrásék
[Levegő Munkacsoport - A szerk.] régóta küzdenek a felsőoktatásban a fenntarthatóság kérdésének nagyobb térnyeréséért, és úgy tudom, hogy a javaslataik egy részét pont mostanában végül elfogadták, és fognak megjelenni sok szakon ilyen tantárgyak, reméljük, hogy ennek is lesz hatása.
Nagyon fontos szerintem, hogy ne csak egyes szakokon legyen szó a környezetvédelemről, hanem minden képzésbe integrálva legyen, és nagyon kellenének jó szemléletű, felkészült oktatók is. Itt is az lenne a kulcs, hogy elérjünk egy paradigmaváltást, és ennek a módjait kellene kitalálni..."

Hiver't-Klokner Zsuzsanna blogszerk.

31
jan/2020

Így fog megváltozni a ruhatárad tíz év múlva

Nézz be a szekrényedbe! Hány szekciót látsz? Legfeljebb egyet. Tíz év múlva legalább három szekcióra fogod osztani a ruháidat: bérelt ruhák, másodkézből való ruhák és újonnan vásárolt ruhák. Legalábbis ezt állította az egyik leghíresebb amerikai márka, a Ralph Lauren elnöke a davosi világgazdasági fórumon tartott előadásában. Sőt, a tavaly 6,3 milliárd dolláros bevételt elérő céget irányító Patrice Louvet még csak nem is szomorkodott ezen, pedig a mostani eszünkkel gondolkodva nem igazán tehet ez jót a divatüzletnek. De kényszerhelyzetben vannak.

"A mai vásárlókat nem feltétlenül lelkesíti, hogy valamit birtokoljanak, különösen a fiatalabb generációkat. Az autó- vagy ingatlanmegosztó üzleti modellek megjelennek a divatiparban is," mondta Louvet a Fast Company magazinnak Davosban.

divat fenntartható fast fashion kölcsönzés

Pexels

Van ebben igazság: a bérléssel bárkinek lehetősége nyílik arra, hogy mindig a legújabb divat szerint öltözzön, bármilyen alkalomra. Vagy ha például tényleg csak havonta egyszer kell öltönybe bújnia, akkor arra a napra kikölcsönöz egyet, ami tényleg a legjobb márka, és amire egyébként esetleg nem költene horribilis összegeket.

Továbbá egyre több embert zavar az a tény, hogy a divatiparnak nagyobb a károsanyag-kibocsátása, mint a nemzetközi légijáratoknak és a tengeri áruszállító hajóknak együttvéve. Továbbá ez az iparág a második legnagyobb vízfelhasználó. Egyetlen pamutpóló előállításához annyi víz kell, mint amennyit egy ember három és fél év alatt iszik meg, ha mindennap 8 pohár vizet fogyaszt.

Ilyen kölcsönzőszolgáltatások már ma is működnek, mint a Rent the Runway vagy a Nuuly. Ezekkel a projektekkel a vásárlók ízelítőt kapnak a nagy márkák kínálatából, anélkül, hogy el kellene köteleződniük (értsd: anyagi romlásba döntenék a családot).

A második kategória is érdekes lehet a divatcégek számára, mert a használt- vagy vintage ruhák piacán nagy kereslet van az időtálló stílust képviselő márkák iránt. Jóllehet elmondása szerint Louvet nem szeretné mások levetett ruháit viselni (ami tőle igazán érthető), látja, hogy a fiatalok körében ez "cool".

Ezért a fél évszázados divatmárka a technológia segítségével az üzletág minden szegmensét át akarja alakítani, például bevonná a mesterséges intelligenciát a tervezésbe. Persze a számítógép soha nem lenne képes egy olyan outfitet összehozni, amit a cégalapító viselt egy díjátadón nemrég: cowboycsizma, szakadt farmer, szmokingzakó és csokornyakkendő.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

30
jan/2020

Tovább élnek, akik kerékpárral járnak munkába

Egy 15 évig tartó kutatássorozatban 3,5 millió új-zélendit kérdeztek ki közlekedési szokásairól, illetve egészségi állapotáról helyi és ausztrál szakemberek. Kiderült, hogy akik kerékpárral járnak munkába, azok körében 13 százalékkal alacsonyabb a halálozási ráta más csoportokhoz képest. A gyalogosok és a tömegközlekedést használók körében nem lehetett ilyen eltérést kimutatni. 

Fotó: Flickr/Kaya

A témában ez a  világ egyik legnagyobb kutatása, hiszen az aktív dolgozó népesség 80 százalékát elemezték. Túlnyomó többségük, több mint 80 százalék autóval jár dolgozni, gyalog 5 százalék, míg kerékpárral 3 százalék. A kerékpárosok inkább a fiatalabb korosztályhoz tartoznak, felük nő. 

A kutatók nem találtak összefüggést a gyaloglás és a kerékpározás, illetve a közlekedési balesetek között, holott "a vizsgálatok idején az új-zélandi utakat dominálták az autósok, akik ritkán adtak elsőbbséget a gyalogosoknak és kerékpárosoknak", mondta a kutatást vezető Dr. Caroline Shaw, akik a wellingtoni Otago Egyetem közegészségügyi karának munkatársa. 

A tanulmány a Journal of Epidemiology 2020 januári számában jelent meg.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Egy kis nyelvészeti csemege: milyen érdekes, hogy azt mondjuk "autóval jár", holott, az autóval utazunk, és gyalog járunk...

28
jan/2020

Körömlakklemosóból készülhet az új biokerozin

Ha már képtelen az emberiség lemondani a repülésről, legalább használjon hozzá zöld üzemanyagot. Talán ez is járt a fejében annak a kutatócsoportnak a Los Alamos Nemzeti Laboratóriumban, amikor elkezdtek gondolkodni azon, hogyan lehetne a hétköznapi acetonból a kerozinhoz keverhető bioadalékot gyártani. Így ugyanis egy természetes anyaggal növelhetnék a kőolaj alapú repülőgép-hajtóanyagok teljesítményét, s ezzel csökkenthetnék a fogyasztást, illetve a károsanyag-kibocsátást.

biokerozin zöld üzemanyag aceton

2019-ben a világon 68 948 849 repülőjáratot regisztráltak, ez új rekord. Napi átlag 188 901 gép szállt fel, ami 10 százalékos növekedés 2018-hoz képest, a Flightradar legújabb statisztikái szerint.

Az acetont 1595-ben fedezte fel egy Andreas Libavius nevű német professzor, aki a Jénai Egyetemen történelmet és költészetet tanított, kitanulta az orvostudományt, és gyakorló alkimistaként megírta az első kémiai tankönyvet a témában.

Az elmúlt négyszáz évben leginkább általános oldószerként használjuk az acetont, pedig a friss kutatás szerint nagy jövő várhat rá a környezetkímélő üzemanyaggyártásban. Egyrészt az aceton biológiai úton előállítható (szénhidrátok, például cellulóz erjedésekor az alkohol mellett aceton is képződik), valamint könnyen lebomlik (28 nap alatt 91 százaléka).

Az amerikai kutatók egy kicsit variáltak a molekulákkal: az acetont átalakították izoforonná, majd UV-fényel megvilágították, hogy ciklobutánná alakuljon. Ez a nagy energiasűrűségű szénhidrogén ugyanis jól használható üzemanyagokhoz. 

biokerozin zöld üzemanyag aceton

Martin Grandjean svájci kutató különleges adatvizualizációban mutatja meg a világ repülőközlekedési hálózatának kapcsolatait.
Vörös színnel Amerika, sárgával Európa, kékkek Ázsia látható.
A 3200 csomópont között hatvanezer járat adataiból készült az animáció, amelynek értelmezését a kutató honlapján lehet megnézni.

Akármilyen jó ötletnek is tűnik, az acetonnal nem egyszerű kísérletezni, mivel egyrészt az illékonyságából adódóan igencsak robbanékony, másrészt képes feloldani a motor egyes alkatrészeit és tömítéseit. Tehát mindenképpen szükséges, hogy stabilabb vegyületté alakítsák át. Méghozzá minél kevesebb hidrogén hozzáadásával, mert annak előállítása földgázból a hagyományos, gőzreformálásos módszerrel nagyon sok szén-dioxid kibocsátásával jár. (Lehet persze hidrogént vízből is előállítani elektrolízissel, csak az nagyon drága.)

Viszont mivel az aceton természetes úton is előállítható, például biomassza (szalma) erjesztésével, nagy potenciál van benne. Mint a kutatók írták a Sustainable Energy and Fuels (Fenntartható Energia és Üzemanyagok) szakfolyóiratban, az aceton-eredetű adalék kiválthatja az importtermékeket, hozzá lehet keverni a hagyományos repülőgép-üzemanyaghoz, környezetbarát, a gyártása munkahelyeket teremtene, és növeli az energiabiztonságot. A kutatócsoport most azon dolgozik, hogy az átalakítási folyamat működjön napfénnyel is. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

27
jan/2020

Így károsodik a gyerekek agya a légszennyezéstől

Tizenkét éve rendszeresen megvizsgálják ugyanazokat a gyerekeket az amerikai Cincinnati Gyerekkórházban, hogy megtudják, milyen hatása van a közlekedési eredetű légszennyezésnek (angolul Traffic-Related Air Pollution, rövidítve TRAP) a gyerekekre.

Az derült ki, hogy ha a gyerekek egyéves koruk körül jelentős TRAP-nek vannak kitéve, akkor 12 éves korukban az agyuk bizonyos részein 3-4 százalékos csökkenés lehet azokhoz a gyerekekhez képest, akik csekély mértékű közlekedési eredetű légszennyezésnek voltak kitéve. Az eltérés a szürkeállományt és a kortikális vastagságot érinti.

légszennyezés TRAP gyerek Cincinnati Gyerekkórház

Tizenkét éves gyerekek agyáról készült MRI-felvételen jelölve az eltérés, minél vörösebb a szín, annál nagyobb a csökkenés.
KÉP: Cincinnati Children's Hospital Medical Center

"Eredményeink szerint befolyásolja az agy fejlődését, hogy hol él a gyerek és milyen levegőt szív – mondta Travis Beckwith kutatásvezető. – A veszteség mértéke sokkal kisebb, mint mondjuk egy degeneratív betegségben szenvedő páciensnél, mégis hatása lehet egy sor testi és mentális folyamat fejlődésére."

A szürkeállomány olyan agyi régiókat foglal magában, amelyek a mozgástól kezdve az érzékszervi észlelésig (pl. látás, hallás) több folyamatot irányítanak. A kortikális vastagság a szürkeállomány vastagságát jelzi. A kutatás 3-4 százalékos eltérést talált a homlok- és fali lebenynél, valamint a kisagy esetében. 

"Ha a TRAP miatt korai életszakaszban visszafordíthatatlanul károsodik az agy fejlődése, akkor a strukturális következmények fennmaradhatnak, függetlenül attól, hogy később mikor vizsgáljuk az illetőt". tette hozzá Dr. Beckwith.

légszennyezés TRAP gyerek Cincinnati Gyerekkórház

Pexels

A PLOS One tudományos folyóiratban publikált vizsgálat során 147 gyermek agyáról készült mágneses rezonanciás képalkotó felvétel (MRI). Ezek a gyerekek (szüleik révén) hathónaposan jelentkeztek a vizsgálatra, amelynek során 1, 2, 3, 4, 7 és 12 éves korukban készült agyukról MRI-felvétel. A kutatók a környezeti légszennyezést Cincinnati 27 pontján mérték, egyes helyeken állandó, máshol szezonális jelleggel. A gyerekek egy része olyan helyen lakik, ahol fokozott a közlekekedési eredetű légszennyezés, más gyerekek esetében ez nem volt jelentős.

Korábbi kutatások szerint a TRAP hozzájárulhat neurodegeneratív betegségek kialakulásához, illetve az idegrendszer fejlődési rendellenességeihez. Jelen kutatás azt az álláspontot erősíti, hogy a TRAP megváltoztatja az agy szerkezetét korai életszakaszban.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

24
jan/2020

Még nézni is fájdalmas, ahogy ez a kobra visszaöklendezi az üdítőspalackot

A műanyag mindenhol ott van, elborítja az egész világot. Mint például ebben az indiai faluban, ahol egy kobra tápláléknak hitt egy PET-palackot, ezért lenyelte. Amikor a szervezete szabadulni próbál tőle, a kobra képes visszaöklendezni a műanyagflakont, de megszenved vele. És a kígyó még szerencsés: más fajok nem tudják kihányni a lenyelt műanyagot, hanem iszonyatos kínok között elpusztulnak tőle. Az alábbi Twitter-bejegyzést Praveen Kaswan, az indiai erdőfelügyelet munkatársa posztolta, aki annyit kér: senki ne dobja el a műanyaghulladékot a természetben, hanem vigye el a legközelebbi szelektív kukáig.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

23
jan/2020

A tudósok jobb kávét főznek, mint a baristák?

Egy nemzetközi tudóscsapat elhatározta, megmutatja a világnak, milyen a jó kávé. Az amerikai, brit, ír, ausztrál és svájci csapat, akik közt találunk matematikust, fizikust és anyagtudóst, ráadásul kevesebb kávébab felhasználásával, tehát környezetkímélő módon főzte le a kávét -- többször egymás után, mindig azonos minőségben.

kávé kávéfőzés klímaváltozás fenntarthatóság

Pexels

Mit tanultunk eddig? Hogy egy jó espressóhoz legalább 20 gramm finomra őrölt kávéra van szükség, akkor alakíthatjuk ki a megfelelő ízkombinációt, amely sem nem túl keserű, sem nem túl savas. Igaz, ezt a harmóniát nem tudjuk minden alkalommal elérni. A finomra őrlés mellett ugyebár az szól, hogy ezzel képezhetjük a legtöbb szemcsét, és ezeknek összeadódva a nagyobb a felületük, mint a durvára őrölt, tehát nagyobb és kevesebb számú szemcséből álló őrleménynek. Vagyis a finomra őrölt kávészemcsék nagyobb felületen képesek érintkezni a forró vízzel, vagyis több ízanyag és aroma szabadulhat fel a szemcsékből.

És akkor jöttek ezek a kutatók, akik úgy kezdték, hogy összeraktak egy matematikai modellt az ízanyagok lehetséges kinyerésére, méghozzá egy barista szakmai felügyelete mellett. (Vicces már elképzelni is a jelenetet...) Az egyenlet változói között volt a szemcseméret, a vízmennyiség, a víznyomás stb. Gyorsan kiderült, hogy a kávéfőzés nem is olyan egyszerű művelet.

Az viszont gyorsan kiderült, hogy a finomra őrölt kávé önmaga ellensége lehet: az előírásos finomságúra őrölt szemcsék eltömítik a kávégép szűrőjét, ami a nyersanyag pazarlásához vezet, illetve bizonyos aromák könnyebben kioldódnak, míg mások nehezebben. 

kávé kávéfőzés klímaváltozás fenntarthatóság

Pexels

A tudósok számtalan espresso lefőzése után két opcióhoz jutottak el: az optimális ízhez, amely mindig ugyanolyan, vagy durvábbra kell őrölni a kávét és kevesebb vízet adni hozzá, vagy csökkenteni a kávéőrlemény mennyiségét a szűrőben. "Több szerver kellene, mint amennyi a Google-nek van, hogy pontosan kiszámíthassuk a kávészűrőbe tömött szemcsékre ható folyamatokat", mondta az egyik matematikus kutató. Épp ezért a fizikáról és matematikáról váltottak az elektrokémiára, hogy megtudják, a koffein és más molekulák miképpen oldódnak ki a kávészemcsékből. 

A kutatócsoport nem pusztán hobbiból fogott a kávéfőzés tökéletesítésébe. A kávéültetvényeket is fenyegeti a klímaváltozás, miközben az iparág fenntarthatósági problémákkal küzd. Amennyiben a 20 grammos adagot lehetséges 15 grammra csökkenteni az ízélmény csorbítása nélkül, az például az Egyesült Államok szintjén évi 1,1 milliárd dolláros megtakarítást jelent. Ha képesek leszünk hatékonyabban felhasználni a drága alapanyagot, akkor csökken a hulladék mennyisége is, és minden, ami ezzel jár.

Persze marad a kérdés, hogy a kutatók szerint optimális és zöld módon főzött kávé vajon nekünk ízlik-e? Erre a szakemberek is csak annyit válaszoltak: minden attól függ, milyen az illető preferenciája...

A tanulmány a Matters szakfolyóiratban jelent meg: Michael I. Cameron, Dechen Morisco, Daniel Hofstetter, Erol Uman, Justin Wilkinson, Zachary C. Kennedy, Sean A. Fontenot, William T. Lee, Christopher H. Hendon, Jamie M. Foster. Systematically Improving Espresso: Insights from Mathematical Modeling and Experiment. DOI: 10.1016/j.matt.2019.12.019

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

22
jan/2020

A húsevők tisztelik a vegákat

Még egy hétig zajlik a Veganuárnak nevezett kezdeményezés, amelynek támogatói azt fogadták meg, hogy január hónapban megpróbálnak tartózkodni a húsevéstől. 

vegán Veganuár vegetariánus üvegházhatású gázok ÜHG mezőgazdaság

Pexels

A brit Bath Egyetem pszichológia tanszékének vezetésével nemrég készült online felmérés szerint a húsevők erkölcsi és fenntarthatósági szempontból támogatják a vegetariánizmust és vegánizmust. Az online megkérdezett 1000 fő átlagéletkora 34 év volt, 73%-uk mondta "etikus"-nak a vegánizmust, 70%-uk szerint jó a környezetnek. Pontosan a felük szerint egészséges, és 60%-uk szerint "elfogadható".

Ezzel szemben a megkérdezettek 80%-a azt is mondta, hogy a vegánizmus nem könnyű, 77%-uk szerint "kényelmetlen", 60%-uk szerint nem élvezetes. Az inkább növényevő válaszolók kedvezőbben nyilatkoztak.
A Veganuár kezdeményezés is rávilágít arra, hogy "az emberek már most is egyetértenek a vegán életmóddal, és tisztában vannak azzal, milyen jó hatást gyakorol a környezetre", mondta Chris Bryant, a Bath Egyetem pszichológia tanszékének munkatársa, a körkérdés szervezője.

vegán Veganuár vegetariánus üvegházhatású gázok ÜHG mezőgazdaság

Pixabay

Vajon mi történne, ha egész Amerika vegánná változna, teszi föl a kérdést az a 2017-es gondolatkísérlet. Az USA-ban alapélelmiszernek számító hamburgerpogácsához például 6 kg takarmány, 6 m2 terület és kb. 36 liter víz kell -- darabonként! Óriási megtakarítás lenne ezt kiváltani, de vajon megéri-e?

A kérdést vizsgáló tanulmány szerint, ha 320 millió amerikai átállna a növényalapú táplálkozásra, azzal 28%-kal csökkenne a mezőgazdaság üvegházhatású (ÜHG) gázkibocsátása. Na persze érdemes ezt a másik oldalról is megvizsgálni: milyen hatása volna, ha a ma állattartásra is használt területeket szántókká-veteményesekké alakítanák, és az állatállományt felszámolnák. 

Először is mindenhol hegyekben állna a növényi hulladék (kukoricacsutka, burgonyaszár, stb.), amit most takarmányként hasznosítanak. Ha ezt a növényi hulladékot elégetnék, azzal 2 millió tonna szén-dioxid kerülne a légkörbe a szerzők becslése szerint. S mivel állattartás híján nincs trágya, azt műtrágyával kellene pótolni, aminek gyártása további 23 millió tonna szén-dioxidot küld a levegőbe minden évben. 

vegán Veganuár vegetariánus üvegházhatású gázok ÜHG mezőgazdaság

Bulbfish

A jelenlegi állatállomány az amerikai mezőgazdaság ÜHG-kibocsátásának 49%-áért felelős. Egy vegán nemzet sokkal kevesebbet bocsátana ki, 623 millió helyett csak 446 millió tonnát évente. Sőt, ha a húsmentes Amerika leállítja a húsimportot például Brazíliából, az abban az országban is csökkentené a CO2-kibocsátást. 

Ami a tápértéket illeti, a kizárólag növényi étrend nem érné el az USA-ban jelenleg hatályos ajánlott mennyiséget kalcium, A-vitamin, B12 és néhány fontos zsírsav tekintetében. De a tanulmányhoz a Science magazinban hozzászóló szakemberek szerint újragondolt területhasználattal tápanyagban dúsabbá tehetők a zöldségek és gyümölcsök.

A Virginia Műszaki Egyetem és az amerikai mezőgazdasági minisztérium kutatóinak tanulmánya az Amerikai Tudományos Akadémia honlapján olvasható el.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

20
jan/2020

Sokkal olcsóbb lehet a bioüzemanyag egy új eljárással

Jelenleg a bioüzemanyagokat úgynevezett első generációs nyersanyagokból állítják elő, mint a búza, kukorica, cukornád, cukorrépa. Igen ám, de ezekre élelmiszerként sok helyütt nagyobb szükség volna, pláne, hogy a világ népessége meghaladta a 7,5 milliárd főt. Sokkal jobb volna bioüzemanyagot előállítani második generációs nyersanyagokból, mint a kukoricacsutka, a csuhé, a cukornád levele stb., vagyis növényi maradványokból. Ezek azonban erős rostokból állnak, emiatt nagyon drága a feldolgozásuk, vagyis a belőle kinyerhető bioüzemanyag is. Ez változhat az amerikai Rutgers Egyetem kutatónak új felfedezésével.

biodízel etanol bioüzemanyag

Pexels

Rájöttek, hogy egy előkezeléssel sokkal könnyebben feldolgozhatóvá válnak a növényi rostok, amitől az egész bioüzemanyag-gyártás olcsóbbá válhat, mérsékelve függőségünket a kőolajtól. A Rutgers-kutatói egy ammóniás-sós oldattal előkezelték a növényi szárakat: ettől a rostok gyorsabban cukorrá válnak, amelyből az etanol készül. Az előkezelés tökéletesen működik szobahőmérsékleten is, nincs szükség az oldat hevítésére, írják a Green Chemistry folyóiratban megjelent tanulmányukban.

"Az előkezeléssel az enzimek 50-szer annyi cellullózt (növényi rostot) alakítanak glükózzá (cukorrá), mint a hagyományos etanolgyártás -- mondta Shishir P. S. Chundawat, a Rutgers kémiaprofesszora. -- Az ilyen eljárások jelentős mértékben csökkentik a második generációs nyersanyagokból történő bioüzemanyag-gyártást."

biodízel etanol bioüzemanyag

Pexels

A rostok növényi eredetű szénhidrátok, vannak vízben oldódók és vízben nem oldódók, utóbbiak közé tartozik a cellulóz, amely a növények vázanyagának nagy részét alkotja. Molekulái azonban olyan erősen kapcsolódnak, hogy lebontásuk csak erős savakkal főzve lehetséges. Ez költséges és veszélyes eljárás. Az elmúlt 150 évben többféle oldószert is kikísérleztek a cellulóz lebontására, de ezek is vagy nagyon drágák, vagy extrém körülményeket (például nagy nyomást/hőmérsékletet) igényelnek.

biodízel etanol bioüzemanyag

A Rutgers-kutatóinak ammóniás-sós előkezelése felgyorsítja azt a folyamatot, amelynek során az enzimek cukorrá alakítják a cellulózt. Márpedig az enzimek a bioüzemanyag-gyártás költségének 15-20 százalékát teszik ki. A kutatók most optimalizálni akarják az előkezelést a kukoricán kívül kommunális szennyvíziszapra és olyan gyorsan növő energianövényekre, mint a vesszős köles vagy nyárfa. Emellett erősebb enzimeket fejlesztenének ki a további költségcsökkentés reményében. 

FORRÁS: “Ammonia-salt solvent promotes cellulosic biomass deconstruction under ambient pretreatment conditions to enable rapid soluble sugar production at ultra-low enzyme loadings”, Shishir P. S. Chundawat, Leonardo da Costa Sousa, Shyamal Roy, Zhi Yang, Shashwat Gupta, Ramendra Pal, Chao Zhao, Shih-Hsien Liu, Loukas Petridis, Hugh O’Neill, Sai Venkatesh Pingali, 29 November 2019, Green Chemistry. DOI: 10.1039/C9GC03524A

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

19
jan/2020

Így mosd zölden a műszálas holmijaidat

Az élővizekbe kerülő mikroműanyag-szennyezés 35 százaléka a műszálas ruhák helytelen mosásából származik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint. A mintavételek során leggyakrabban poliészter-, polietilén-, akril- és elasztán-szálakat mutattak ki. A műszálas pulóverek, nadrágok, zoknik szálai a helytelen mosás következtében roncsolódnak, töredeznek, vékonyodnak. Ha zölden mosod a műszálas holmikat, azzal nemcsak a környezetet véded, hanem a ruháid is tovább fogják megőrizni újszerű állapotukat.

mosás műszálas textil mikroműanyag

1. Moss hideg vízben
Olyan mosószert vegyél, amelyik hideg vízben vagy már 20 Celsius-fokon működik. A meleg víz ugyanis elvékonyítja a szálakat: hő hatására és a hidrolízis folyamata során a molekulák felbomlanak, a polimer degradálódik.

2. Moss kevesebb mosószerrel
Általános rossz szokás, hogy mindannyian egy kicsivel több mosószert használunk, mint kellene. Érdemes a mosószer mennyiségét műszálas holmiknál megfelezni. Feltétlenül folyékony mosószert használj, mert a por alakú mosószerben lévő zeolit és más szemcsék is dörzsölhetik a műszálak felszínét, töredezést okozva. A fehérítő adalékok is roncsolhatják a szálakat. 

mosás műszálas textil mikroműanyag

Pexels

3. Moss rövid programon
A legtöbb mosógépen van külön "szintetikus" ("synthetics") program, ami kímélő jellegű, de még ezt is manuálisan le lehet rövidíteni akár 30 percesre. Ez elég a legtöbb holmi mosásához.

4. Csak ruhákat moss együtt
Ne tegyél a textilek közé edzőcipőt, tornatáskát vagy más kemény holmit. A mosógép dobjában forogva a kemény tárgyak szabályosan összetörik a műszálas ruhákat. Ugyanezért ne használj a műszálasokhoz mosólabdát vagy mosódiót.

mosás műszálas textil mikroműanyag

Pexels

5. Lágy kelméket ne moss durvákkal együtt
Ha a bolyhos felületű akril- vagy polárpulóver mellé bedobsz egy részben műszálas (poliészteres) farmernadrágot, az ledarálja a bolyhokat a pulóverről = kész a mikroműanyag-szennyezés. Ha mindenképpen muszáj együtt mosni őket, a bolyhos holmit tedd mosózsákba, hogy kevésbé sérüljön.

6. Centrifugálj alacsonyabb fordulatszámon
A műszálak töredezését előidézheti a túl gyors centrifugázás. A műszálas ruhák egyébként is gyorsan száradnak, állítsd 600 rpm-re a centrifugát, és egyébként is kapcsold le egy perc után.

mosás műszálas textil mikroműanyag

Pexels

7. Hagyd ki a szárítót
A szárítógép dobjában ide-oda dobálódik a holmi a forró levegőben. Mind a mechanikus- mind a hőhatás roncsolja a műszálas textilt. Előbb megbeszéltük, hogy a műszálas holmik gyorsan száradnak a levegőn is. 

+1 Ne moss
Egy-egy felvétel után még nem feltétlenül szükséges kimosni a műszálas holmikat. Lehet, hogy elég beakasztani a zuhanyhoz, hogy fürdés közben a felszálló meleg pára átgőzölje. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

17
jan/2020

Ennyivel boldogabbak a zöldek

Fordított arányosság van a szén-dioxid-lábnyom és a jóllét (well-being) között, olvasható egy új kutatásban. Az alulról szerveződő zöld közösségek, civil szervezetek, ökofalvak, amelyek a fenntartható életstílus megvalósítására törekszenek, jobb életminőséget teremthetnek maguk számára, ami megnyilvánul a tagok világlátásában, pozitív életfelfogásában. 

Pexels

Egy nemzetközi kutatócsoport összehasonlította egyes zöld közösségek, illetve hozzájuk hasonló társadalmi- és életkorcsoportba tartozó, de nem zöld életvitelt folytató emberek CO2-lábnyomát az élelmiszerfogyasztás, ruházkodás, lakhatás és közlekedés terén. 

A zöldeknek 16%-kal kisebb a teljes CO2-lábnyoma a nem zöldekéhez képest. Külön nézve a zöldek élelmiszerfogyasztási CO2-lábnyoma 43%-kal, a ruházkodás miatti CO2-lábnyoma 86%-kal kisebb. (Az élelmiszerfogyasztási szén-dioxid-lábnyomot jelentősen csökkenti a vegetariánus életmód, a kevesebb tejtermék- és készételfogyasztás.)

A zöldek emellett az energiatakarékosságra is nagyobb figyelmet fordítanak, például gyakrabban közlekednek kerékpárral vagy gyalog, és alacsonyabb hőmérsékletűre fűtik lakásukat. Érdekes megfigyelése volt a kutatásnak, hogy a zöldek egyéni jövedelmének növekedése nem feltétlenül járt együtt a CO2-lábnyomuk növekedésével. A fenntartható életstílus követőire általánosan jellemző, hogy 11-13%-kal elégedettebbek az életükkel, mint a nem zöldek. 

A norvég, holland, német, brit, olasz és amerikai kutatók tanulmánya  Happier with less? Members of European environmental grassroots initiatives reconcile lower carbon footprints with higher life satisfaction and income increases címmel az Energy Research & Social Science folyóirat 2020 februári számában jelent meg. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

15
jan/2020

Az eredetjelölés zöld, a módszer nem biztos

Az, hogy megjelöljük, melyik élelmiszer honnan származik, egybecseng a környezettudatossággal: aki igazán zöld életvitelt folytat, igyekszik a lakóhelyéhez minél közelebbi forrásból származó élelmiszereket megvásárolni. Ezzel más mellett az áruszállítás károsanyag-kibocsátását csökkentjük.

A mától, 2020. január 15-től életbe lépett szabályozásnak megfelelően az üzletek elkezdték a sertéshúsok eredetjelölését. Sok helyütt az árcédulára teszik a zászlót, de lehet, hogy némelyek valódi, húsba szúrható zászlókban gondolkodnak. Utóbbi módszer azonban sem nem 21. századi, sem nem zöld.

A rendelet ugyanis nem tér ki arra – amennyiben valaki húsba szúrható zászlókkal jelöl –, hogy ezek a zászlók egyszer vagy többször használatosak legyenek-e. Ha egyszer használatosak, akkor lényegében egyetlen használat után mennek a kukába. Ez nagyon nem zöld. Ráadásul, mivel nyers hússal érintkeztek a zászlók, valószínűleg elkülönítve kell gyűjteni és kidobni őket. Amennyiben többször használatosak a zászlók, akkor fertőtleníteni kell őket két használat között – kérdés, erre fel van-e készülve minden érintett üzletben a személyzet. Továbbá a húsjelző zászlókkal kapcsolatban még két környezetszennyezési tényező jelentkezik: a kiszállításuk során a csomagolásuk és a szállítójárművek károsanyag-kibocsátása. 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) kérdéseket küldtem el ebben a témában. Válaszukban először a rendeletről tájékoztattak, majd az eredetjelölésről (zászlókról). A Nébih válaszlevelén csak annyit szerkesztettem, hogy az összefüggő szövegüket az elküldött kérdéseknek megfelelően szakaszokra bontottam, és a kérdések alá betettem. Bizonyos kérdésekre nem született válasz, ezeknél üresen maradt a sor. 

A Nébih válaszában az áll, hogy: az uniós jelölési rendelet (1) és a bizottsági végrehajtási rendelet (2) alapján már 2015. április 1-jétől kötelező az előrecsomagolt friss, hűtött vagy fagyasztott sertés-, juh-, kecske- és baromfihús esetében feltüntetni a származásra vonatkozó információkat.
A bizottsági végrehajtási rendelet (2) szerint a végső fogyasztónak vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek szánt hús címkéjén az állattartás helye és a vágás helye szerepel. Az állattartás helye az az ország, ahol az egyed – az adott faj esetében szokásos állattartási ciklus jelentős részében – nevelkedett. Ha az állattartás helye és a vágás helye megegyezik, akkor származási helyet jelölnek.
A vonatkozó FM rendelet alapján (3) 2020. január 15-étől a nem előrecsomagolt friss vagy hűtött sertéshús (a darált hús és a húsnyesedék kivételével) végső fogyasztónak történő értékesítése esetén a fenti származásra vonatkozó információkat jól látható módon – fizikai vagy elektronikus hordozón – az eladásra kínálás helyén fel kell tüntetni oly módon, hogy a különböző származású húsok a végső fogyasztó számára egymástól egyértelműen elkülöníthetőek legyenek. (Fenti kiemelés a Nébihtől.)

1. Miből vannak a zászlók?
A jelölés feltüntetésére szolgáló fizikai vagy elektronikus hordozón fel kell tüntetni a származásra vonatkozó szöveges információt sötét színnel, világos háttéren, úgy, hogy a betűk magassága legalább 5mm legyen. Továbbá a 200 négyzetmétert meghaladó bruttó alapterülettel rendelkező üzletek esetében a származási ország zászlóját is fel kell tüntetni legalább 50mmx30mm nagyságban. Állattartás helye és vágás helyének együttes jelölése esetén pedig legalább 40mmx25mm méretben.

2. Ezek egyszer vagy többször használatos termékek?

3. Amennyiben többször használatos termék, hogyan történik a felhasználás helyén a fertőtlenítése újabb használat előtt?
Ha nem egyszer használatosak, olyan anyagokból kell készülniük, amelyek könnyen tisztíthatóak/fertőtleníthetőek, az alkalmazott tisztítószereknek ellenállóak, sérülésmentesek. Tisztításukat és szükség esetén fertőtlenítésüket az adott kiskereskedelmi egység által használt belső takarítási utasítás szerinti rendszerességgel kell végezni. Csomagolatlan élelmiszerrel érintkezve csak olyan eszközök használhatók, amelyek a gyártó/forgalmazó által kiállított megfelelőségi nyilatkozat alapján élelmiszerekkel közvetlenül érintkezésbe kerülhetnek. 

5. Ki a gyártójuk, milyen szempontok alapján választották ki?
A sertéshús származásának megjelenítésére használandó zászlók elhelyezésére szolgáló fizikai vagy elektronikus hordozókra vonatkozóan egységes szabályozás nem készült – kivéve a zászló méretét –, és nem került sor a gyártó kiválasztására vagy kijelölésére.

4. Milyen higiéniai előírások vonatkoznak a zászlók használatára az eladás helyen, és erről milyen módon tájékoztatják az üzletek munkatársait (kézikönyv)?
Tekintettel arra, hogy ezek a zászlók megjelenítésére alkalmazott eszközök (hordozók) – hasonlóan az árjelző táblákhoz – a használatuk során csomagolatlan élelmiszerekkel érintkez(het)nek, az erre vonatkozó jogszabályi követelményeknek kell megfelelniük.
Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok, eszközök nem veszélyeztethetik az emberi egészséget, elfogadhatatlan változást nem idézhetnek elő az élelmiszer összetételében, érzékszervileg negatívan nem befolyásolhatják, nem szennyezhetik azokat.
A dekorációs és árjelző eszközöknek – beleértve a zászlókat is – meg kell felelniük az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó követelményeknek, amennyiben azok csomagolatlan élelmiszerrel közvetlenül érintkezésbe kerülhetnek.

6. A gyártó megfelel-e a szükséges élelmiszerbiztonsági feltételeknek?

7. Milyen higiéniai előírások vonatkoznak a zászlók gyártására, csomagolására és kiszállítására?
A szabályozás szerint az élelmiszerrel közvetlenül érintkezésbe kerülő anyagokon, vagy azok jelölésén, vagy azok kísérő dokumentációjában az alábbi információkat kell feltüntetni:
- „élelmiszerrel érintkezésbe kerülhet” mondat vagy piktogram vagy a megnevezésben szerepel a meghatározott rendeltetése (pl. „kávés kanál”), kivétel ez alól az a tárgy vagy eszköz, melynél, jellegénél fogva egyértelmű, hogy élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagnak szánták,
- további speciális, az adott csomagolóanyag vagy eszköz felhasználása során lényeges információk (pl. tárolási, felhasználási körülmények),
- gyártó vagy forgalmazó adatai (név, cím, elérhetőség), 
- azonosító (pl. LOT szám, Serial Number), ami lehetővé teszi a nyomon követést.

8. Ki végzi a kiszállítást és milyen módszerrel?

9. Szankcionálják-e a zászló elmaradását?
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (a hatáskörébe tartozó ügyekben) intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt (4). A hatóság a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembe vételével hozhat különböző intézkedéseket, és alkalmazhat szankciót. Hasonló mérlegelés történik majd e kérdéskörben is. Mivel az előírás még csak most lép életbe, így gyakorlati tapasztalattal e téren nem rendelkezünk.

10. Miért csak a sertéshúsra kell zászlót tenni?
Az ipar szereplőinek igényei és az érdekképviseletekkel történő egyeztetések alapján született döntés arról, hogy a sertéshús jelölésére terjed ki a rendeletmódosítás. A rendeletalkotás, illetve annak módosítása az Agrárminisztérium hatásköre. Tájékoztatásuk szerint szakembereik a tapasztalatok alapján a későbbiekben vizsgálják majd annak lehetőségét, hogy a változást a többi húsfélére is kiterjesszék.

Hivatkozott jogszabályok:
(1)  1169/2011/EU számú uniós jelölési rendelet
(2)  1337/2013/EU számú bizottsági végrehajtási rendelet
(3)  Élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) számú rendelet
(4)  Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

Kérem a  blog külföldön élő olvasóit, hogy aki lát olyan eredetjelölési módszert, amit igazán 21. századinak és környezettudatosnak nevezhetünk, fotózza le, és a képet küldje el a 365 Zöld ötlet email címére: 

365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

06
jan/2020

Légszennyezés ellen ezek a legjobb vitaminok

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a környezeti eredetű kockázati tényezők közül a levegő szennyezettsége a legveszélyesebb. A világ népességének 92 százaléka olyan szennyezett levegőnek van kitéve, ami rosszabb, mint a WHO-határérték. Magyarországon minden évben 8-14 ezer olyan haláleset következik be, amelyet közvetlenül a légszennyezés okoz. Ide kattintva látható a WHO interaktív térképe, amelyen mindenki rákereshet a lakóhelyére.

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Minden évszakban fenyeget a légszennyezés, de a téli ködös, párás, fagyos időjárásban még gyakoribb, hogy a levegőben megnő a káros anyagok szintje. Az elsődleges légszennyezők két csoportra oszthatók: a szállópor (PM) és gázok (szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid). A másodlagos szennyezőanyagokhoz tartozik például az ózon, amely az elsődlegesekből keletkezik valamilyen fotokémiai reakció során, hő és/vagy UV-sugárzás esetén.

A kültéri légszennyezés mellett a Földön 3 milliárd embert fenyeget beltéri légszennyezés, ha otthonukban nyílt égésterű eszközzel fűtenek vagy főznek. A beltéri légszennyező anyagok közé sorolják még a dohányfüstöt és a bútorokból, kárpitokból felszálló vegyületeket, mint az égésgátlók.

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Háromféle módon juthatnak szervezetünkbe a légszennyező anyagok: ha a bőrünkre kerülnek, ha lenyeljük vagy ha belélegezzük őket. A tüdőn keresztül ezek a rendkívül kis méretű légszennyező anyagok átjuthatnak a vérkeringésünkbe, amely elviszi a kártékony molekulákat a különféle szerveinkbe és ott felhalmozódhatnak. A légszennyező anyagok az oxidatív stressznek nevezett folyamat révén légzőrendszerünkben szövetelhalást, légúti gyulladást, abnormális immunválaszt válthatnak ki. 

Ezek a vitaminok bizonyítottan hatásosak a káros légszennyező anyagok ellen:

A-vitamin és béta-karotin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Az A-vitaminnak fontos szerepe van egy sor biológiai folyamatban, mint a növekedés, látás, bőrszövetek fejlődése, szaporodás, immunrendszer működése. Számos élelmiszer tartalmazza (pl. zsíros tej, tojás, máj, sárga színű zöldségek). Az A-vitamin és béta-karotin nevű elővitaminja fokozza az immunválaszt, mérsékli a légúti gyulladást, az asztma súlyosságát.

Ajánlott napi mennyiség: 800-3000 mikrogramm (μg)

C-vitamin és E-vitamin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Ezek hiányában gyakrabban tapasztalható asztmás megbetegedés. Ez a két vitamin mérsékelheti az ózon káros hatását. Egyes kutatások szerint az E-vitamin kedvező hatású lehet a tüdőrák ellen.

C-vitamin ajánlott napi mennyiség: maximum 2000 miligramm (mg)
E-vitamin ajánlott napi mennyiség: 300-1000 mg

D-vitamin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Kutatások szerint a D-vitamin hiánya fokozza az asztmás rohamok gyakoriságát és súlyosságát. Továbbá a D-vitamin hiánya okozhatja a légúti simaizomtömeg növekedését, következményes hörgőfal-megvastagodást, csökkent tüdőkapacitást. A megfelelő D-vitamin szint védhet a tüdőrák ellen.

D-vitamin ajánlott napi mennyiség: maximum 100 μg

Kurkumin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

A kurkuma, más néven indiai sáfrány a gyömbérfélék családjába tartozó, ázsiai eredetű fűszer- és gyógynövény. Hatóanyaga a kurkumin, amely közvetlen antioxidáns hatása mellett számos antioxidáns enzim aktiválásával fokozza a sejtek oxidatív stressz elleni védekezését. Állatkísérletekben a kurkumin képes volt a tüdő gyulladásos megbetegedéseit mérsékelni. Több tanulmány szerint a kurkumin védőhatást nyújt a DNS-t károsító anyagok ellen: ezek forrása lehet a dízelautók füstje, illetve a féktárcsák, amelyekből minden fékezés során kadmiumtartalmú por kerül az úttestre. A kadmium egy mérgező fém, amely belélegezve tüdőrákot és COPD-t okozhat.

FONTOS: a kurkumin hatással lehet bizonyos gyógyszerekre (például a vérhígítókra), ezért feltétlenül egyeztetni kell szedését a háziorvossal vagy patikussal!

Omega-3

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

A tengeri halakban vagy a lenmagban megtalálható telítetlen zsírsavak képesek csökkenteni a szervezetben zajló gyulladásokat és gátolják a vérrögképződést. Újabb kutatások kifejezetten a légszennyező anyagok ellen is hatékonynak találták az omega-3 zsírsavakat. Bizonyos mértékig gátolják az immunoglobulin (Ig) E termelést, ezzel mérséklik a légúti gyulladásokat. 

Kolin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Vízben oldódó vitamin, a B-vitaminok közé tartozik. Óvja a sejthártya épségét, részt vesz az idegsejtek közötti kommunikáció fenntartásában. Táplálékaink közül a tőkehús, máj, tojás, baromfi, hal, mogyoró és karfiol tartalmazza. A kolin mérsékelheti az általános allergiás gyulladásokat és kifejezetten a légúti gyulladásokat.

Forrás: Amerikai Nemzeti Egészségügyi Könyvtár (PubMed)

Vitaminok napi ajánlott maximum mennyiség forrás: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapja

Képek: Pexels

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Archívum