Szuper ötlet: a Healing Gardens (Gyógyító kertek) virtuális piactéren pár órára bárki bérelhet egy kertet, ahol garantáltan organikus körülmények között pihenhet egy nyugágyban, szalonnasütést tarthat a gyerekeknek, besegíthet az állatok gondozásába, de akár a laptopján dolgozhat is, például szabadtéri prezentáció keretén belül.

Mindenki jól jár: az óradíjból összejön egy kis mellékes a kerttulajdonosnak, a bérlő pedig egy időre kiszabadulhat a lakásából és feltöltődhet a természet energiáival. 

A koronavírus-járvány miatt sokan dolgoznak otthonról, egész nap a monitor előtt görnyednek. Az ezzel járó testi és lelki panaszok enyhítésére alakult Los Angelesben egy csapat, akik a környék egyedi hangulatú kertjeibe szerveznek belépést az érdeklődők számára.

A járvány kezdete óta sokan megtapasztalták, hogy a természetben töltött időnek milyen különleges hatása van a szervezetünkre: csökken a vérnyomás, oldódik a szorongás a növények és állatok közelében. 

Los Angelesben már 25 kert áll az érdeklődők rendelkezésére, de a szervezők nyitni akarnak az egész Egyesült Államokra -- remélik, az év végéig minden amerikai nagyvárosban vagy környékén lesz bérelhető gyógyító kert. Ezek nem manikűrollóval rendben tartott parkok: a képeken jól látszik, hogy a gyógyító kertek egyedisége, hangulata a fontos. Gyakran újrahasznosított alapanyagokból, építési maradékanyagokból, talált tárgyakból  épültek, pont ettől különlegesek, szokatlanok, érdekesek.

A kerttulajdonosok különféle programokat is szerveznek, persze a járványügyi előírásokat betartva: növényhatározást, madárlest, növény- és állatgondozás ismertetését, versfelolvasást, természetfotózást, hangszeroktatást, művészeti foglalkozásokat. Természetesen bármely kert kibérelhető úgy is, ha a bérlő egyedül szeretne lenni néhány órát benne.

A virágok illatát, a kecskék mekegését, a tábortűz pattogását óránként 50-150 dollárért lehet élvezni a Healing Gardens szervezésében. A kertbérlés nagyon különbözik a városi parkokban tett sétától, és ezt látatlanban is elhiszi mindenki, akinek legfeljebb annyi lehetősége van Budapesten kimozdulni, hogy elbaktat a tömeggel a pesti alsó rakpartra vagy fel a Normafához. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Nagy jóakarattal lehet 46 négyzetméteresnek nevezni azt a hongkongi lakást, amelyben egy háromtagú család (apa, anya és a kisfiuk), valamint a velük lakó bébiszitter él, de a gyakran látogatóba érkező nagymamának is le tudnak választani egy vendégszobát. Az arrafelé csillagászati lakásárak miatt a felújításkor úgy döntöttek, okospadló kialakításával teszik komfortossá a szűkös négyzetmétereket.

Ahhoz ugyanis, hogy ne tároló- és ülőbútorok foglalják el a teret, amit lehetett, a padlóba rejtettek. Onnan emelkedik fel az asztal, amelyet körülülhetnek, és a padló alatti rekeszekbe lehet elpakolni a játékokat este. Az asztal és a többi térformáló elem távirányítóval vagy hangfelismerő rendszer segítségével irányítható, akárcsak a világítás, a légkondicionálás vagy a vetítővászon. 

A padló tartalmazza a térelválasztó harmonikaajtók (vagyis inkább harmonikafal) vezetősínét is. Ezzel meg lehet felezni a nappalit, és az ablak felőli részt vendégszobának lehet alakítani egy matraccal. Az üvegbetétes ajtón át jut elég fény a konyhába. Ott is minden elem többfunkciós: az ülőpadok is tárolóegységet rejtenek.

A gyerekszobában is megemelt pulpitus szolgál tárolásra, így a szoba összképe rendezett marad. A helytakarékosság érdekében tolóajtót alakítottak ki. Az emelvény egyúttal ülőhelyül is szolgál az asztal mellett, amelyet beépített LED-fényforrások világítanak meg. Az apró lakásban a hatalmas ablakok enyhítik a bezártságérzetet.

A szülői hálóban az ágyon ülve egyúttal a fésülködőasztalhoz is hozzáfér az anyuka.

A szomszédos fordőszobában is rengeteg tárolóhely van, a zuhanyt azért választották el üvegfallal, mert az kevésbé állja útját a fénynek. A világos színek segítenek kicsit nagyobbítani a teret.

A hongkongi Sim-Plex Design  által tervezett, Smart Zendo nevet elnyert lakás hűen tükrözi a zen szellemiséget: azzal, hogy fel kell lépni a megemelt padlószintre, a lakók valamiféle új életminőségbe léphetnek fel. Ezt a gondolatot erősítik a minőségi alapanyagok és a letisztult felületek. További képek a Sim-Plex Design weboldalán találhatók. 

HKZs

Itt az igazi tavasz, a karanténidőszak után valósággal rohannánk ki a természetbe. Várhatóan sokan leszünk a túraútvonalakon, de néhány apróbb szabály (inkább figyelmesség) betartásával mindenkinek pozitív élmény lehet a kirándulás.

KÉP: Pexels

1. Haladj a jobb oldalon, előzz balról!
Akárcsak az autópályán, az erdei ösvényen is ajánlott követni a "jobbra tarts"-szabályt. Aki viszont előzni szeretne, vegye tudomásul, hogy az előtte haladónak nincs szeme a hátán, tehát érdemes az előzési szándékot kulturáltan jelezni, pláne, ha kerékpárral vagy futva előzné lassan haladó gyalogost vagy kutyást. 

2. A környezetet hallgasd, ne a mobilt!
Hiába csenget egy biciklis az előzéshez, ha az előtte haladó gyalogos túrázónak fülhallgató van a fülében, és ettől nem hallja a figyelmeztetést. Ha viszont kihangosítva használja a mobilját az erdőben, akkor azzal a természetet és a többi túrázót is zavarja. Vagyis mindenkinek jobb, ha a mobilt lenémítod túrázás közben. 

3. Köszönni nem muszáj, megköszönni ajánlott!
Elég egy intés is, nem kell mindenkinek köszönni túrázás közben, visszhangozna is az erdő a sok hellótól. Nyilván egy futó sem fogja erre pazarolni a levegőjét. Ugyanakkor ha a gyalogos félreállva utat ad a futónak vagy a kerékpárosnak, illik azt legalább egy integetéssel megköszönni. 

4. Kutyát csak pórázon vigyél!
Akármilyen jólnevelt egy kutya, lehet olyan szituáció, amikor megijed vagy felkelti az érdelődését valami, és póráz nélkül beszalad a sűrűbe. Ez veszélyes lehet a kutyára, a gazdájára és a környező természet számára is, a többi túrázót pedig nagyon zavarja a Buksi után kiabáló gazdi. Még valami: a kutyakakát szedd föl és a zacskót vidd magaddal, ne hagyd az ösvény mellett, és az erdő sűrűjébe se hajítsd el, mert nem odavaló.

5. Tartsd tiszteletben a természetet!
Ne nyúlj semmihez a túraútvonalon kívüli területen. Ne törj le ágat, ne taposs le és ne tépj ki növényt az élőhelyéről, ne veszélyeztess vagy ne ölj meg semmilyen állatot sem.

6. Emelkedőn lefelé adj elsőbbséget!
Kimerítőbb felfelé haladni egy emelkedőn, és korlátozottabb is az illető látómezeje, mert a lába előtti részre figyel, nehogy orra bukjon. Ezért szűk ösvényen illik neki elsőbbséget adnod, ha te éppen kényelmesen lefelé sétálsz már, hazafelé menet. Ez gyalogosra, futóra és kerékpárosra is érvényes.

7. Maradj az ösvényen!
Akkor is, ha szelfizésre csábító célpontot látsz, ne hagyd el az ösvényt. Az állatok életterében épp elég terhelés az emberszagú túraútvonal, ne hagyj az állatok számára ijesztő szagnyomokat az érintetlen részeken.

8. Ne az erdőben végezd a dolgodat!
Ha már szagnyomoknál tartunk, képzeld el, mennyire fintorogni fognak az erdei állatok, ha odatócsázol egy fa tövébe. Nyilván vannak olyan helyzetek, amikor ez elkerülhetetlen, pláne gyerekkel. A kupacodat viszont tényleg ne hagyd az erdőben, hanem – akárcsak a kutyakakát – szedd össze és vidd magaddal az első kukáig. Esetleg, ha van nálad kislapát, akkor áss egy arasznyi mély gödröt, abba végezd a dolgod, és utána takard be földdel. A művelethez használt papírzsebkendőt vagy vécépapírt is zacskózd be vagy ásd el.

9. Ne szemetelj!
A túrázás közben keletkező hulladékodat (ásványvizes palack, élelmiszercsomagolás) soha ne dobáld el, hanem vidd magaddal.

10. Legyen mindig kéznél a maszkod!
Sport közben nem kötelező a maszk, de ha nagy a kiránduló tömeg, érdemes megfontolni a használatát. Ha viszont nem futsz, csak sétálsz, és az adott körzetben érvényben van a "közterületen kötelező a maszk" szabály, akkor bizony ajánlott viselned.

+1 TIPP: Legyél látható!
Mindenképpen legyen a hátizsákodban egy sárga mellény. Hasznos, ha sötétedés utánra érnél csak vissza lakott településre, de akkor is, ha eltévednél, mert a keresés során messziről ki lehet szúrni. Ne feledd, hogy akárkivel történhet baleset (pl. kimegy a bokája), amikor feltétlenül szükséges, hogy mielőbb megtalálják az illetőt

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Békabrekegés, madárcsicsergés, vízcsobogás – a természet hangjai nemcsak megihletnek, megnyugtatnak bennünket, hanem jót tesznek az egészségünknek is, mutatta ki egy új kutatás. Mérséklődik a fájdalom, enyhül a stressz, jobb lesz a kedélyállapot és élesednek a szellemi képességek, összegzik az amerikai Carleton Egyetem, Michigan Állami Egyetem, Colorado Állami Egyetem és a National Park Service (NPS, Nemzeti Park Szolgálat) bioakusztikus kutatói. 

KÉP: Unsplash

A pozitív érzelmeket leginkább a vízcsobogás hangja váltotta ki, míg a madárcsicsergés segít a stressz és a bosszúság enyhítésében. A kutatók az USA 66 nemzeti parkjában, 251 helyszínen rögzítettek természeti hangokat. "A Covid-járvány több módon is ráébresztett minket arra, milyen fontossággal bír a természet az egészségünk terén", mondta Rachel Buxton, a tanulmány egyik szerzője. Ahogy a lezárások alatt mérséklődött a járműforgalom zaja, sokan relaxáló hatásúként élték meg például az olyan élményeket, mint amikor egy madár csivitelt az ablakuk előtt, tette hozzá.

Az NPS törekszik arra, hogy egy-egy terület természetes hangjait is dokumentálják és lehetőség szerint megőrizzék: minden nemzeti parknak egyedi zenei panorámája, akusztikus környezete (soundscape) van. A ParkTracks oldalon bele lehet hallgatni ezekbe.

Egyre több nemzeti parkba szerveznek az akusztikus környezet megismertetésére újszerű programokat, amelyek fő célja a figyelés, hallgatás (hallgatózás). Sok esetben külön zajfelügyelő vigyáz arra, hogy a természetes hangokat megőrizzék. Sajnos a városokhoz közeli természetvédelmi területeken esetenként annyi lehet a látogató, hogy a csörtetésük miatt elnémulnak az ott élő állatok. Vagyis éppen azt a hatást nem kapja meg az ember, amiért a természetbe ment. 

Addig is, amíg lehetőségünk nyílik egy erdei sétára, az internet segítségével belehallgathatunk a világ számos tájegységének zenei panorámájába. Ilyen például a Nature Sound Map interaktív térkép vagy a hasonló, magyarországi felvételeket is bemutató Sounds of the Forest, illetve az Ecoacoustics Archive gyűjtemény. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Villámgyorsan bármilyen infót lepötyögsz a tableten vagy az okostelefonon? Nem kizárt, de az is biztos, hogy sokkal jobban leszel képes felidézni a jegyzetet, ha papírra írtad, igazolta a Tokiói Egyetem friss kutatása. 

KÉP: Unsplash

Az általános vélekedés szerint a digitális eszközök fokozzák használóik hatékonyságát. Ezzel szemben a japán kísérletben résztvevő, papírra jegyzetelő diákok 25 százalékkal gyorsabban végezték el a kitűzött feladatokat, mint azok, akik tabletet vagy okostelefont használtak. Pedig mindannyian kézzel írtak, csak éppen az egyik csoport papírra tollal, a másik pedig elektronikus eszközre érintőceruzával (stylus).

A meglepő különbséget az okozhatja, hogy a papír komplexebb térbeli információt tartalmaz, mint az érintőképernyő. Az igazi papír bármikor kézbe vehető (tapintásélmény!), tele van változatos jellemzőkkel, mint például a szamárfülek vagy egyenetlen írásminta. A digitális képernyő egynemű, lapozás (görgetés) közben nincs fix pozíciója, és eltűnik, amint becsukjuk az alkalmazást.

A kísérletben résztvevő egyetemistáknak meg kellett hallgatniuk egy kitalált beszélgetést, amely bizonyos jövőbeni eseményekről szólt. Ezután a kísérleti alanyokat két csoportra osztották, és a hallottak alapján összeírták a beszélgetés szereplőinek tervezett napirendjét -- az egyik csoport papírra tollal, a másik érintőceruzával digitális eszközre. Egy óra elteltével az alanyoknak ki kellett tölteniük egy naptárt az előzőleg lejegyzetelt napirendek alapján, miközben funkcionális mágneses rezonancia készülékkel mérték az agyi vérkeringésük mértékét. (Az aktívabb agyterületen fokozott vérkeringés tapasztalható.)

Azok az egyetemisták, akik papírra jegyzeteltek, 11 perc alatt töltötték ki a naptárt, a tablethasználók 14 perc alatt, az okostelefonosok 16 perc alatt. A papírra jegyzetelő alanyok körében erősebb agyi aktivitás mutatkozott az olyan agyterületeken, amelyek a nyelvhasználatért és a képi megjelenítésért felelősek, illetve a hippokampuszban, amelynek szerepe van az emlékezet működésében és a térbeli tájékozódásban.

KÉP: Unsplash

A kutatók szerint az analóg jegyzetelés gazdagabb térbeli részleteit a "lelki szemünkkel" jobban fel tudjuk idézni. Aki mégis inkább digitális eszközre szeretne jegyzetelni, tegye személyessé a dokumentumot változatos szövegkiemelési eszközökkel, mint a színes kiemelés, aláhúzás, bekarikázás, nyílak rajzolása vagy virtuális post-it cédulák alkalmazása, amelyek az analóg írási stílust utánozva erősíthetik a memóriát.

Jóllehet a japán kutatók egyetemistákat vizsgáltak, szerintük a fiatalabb diákok, így a középiskolások fejlődésben lévő agya sokkal érzékenyebb lehet a papír-digitális jegyzetelésbeli különbségre, mint a felnőtteké. (Ez különösen a most érettségire készülőknek lehet megfontolandó -- A ford.) Sőt, a kreativitást is jobban ösztönözheti, ha az előzetes információkat az erősebb emlékezetet és pontosabb felidézést segítő "igazi" papíron rögzítették. "Legyen szó művészetről, zeneszerzésről vagy más kreatív munkáról, nyomatékosan javasolnám a papír használatát a digitális eszközök helyett", összegezte Kuniyoshi L. Sakai idegtudomány-professzor, a Frontiers in Behavioral Neuroscience folyóiratban megjelent kutatás egyik szerzője. 

Újabb jó érv amellett, hogy miként tudod újrahasznosítsani a csak egyik oldalukon nyomtatott számlákat és más hivatalos papírokat, ahelyett, hogy kidobnád őket.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Amikor az a kérdés, mi lehet a jövő ruházati alapanyaga, kevesek felelik rá a polietilént. Pedig világszerte ez a legnagyobb mennyiségben gyártott műanyag, és tulajdonképpen ideális forrás  volna ilyen célra (is). A polietilénnek különböző fajtái vannak, az egyikből italospalack, a másikból nejlonzacskó vagy más csomagolóanyag készülhet. Könnyű és vékony, és fonallá sodorva olyan kelme szőhető belőle, amely hűvösen tartja a testünket, mert átengedi a hőt. Igen ám, de az izzadságot nem, úgyhogy ez eddig lehetetlenné tette a polietilén ruházati célú felhasználását.

A Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) kutatói viszont most egy olyan textilt állítottak elő polietilénszálból, amely selymes tapintású, könnyű, és sokkal gyorsabban képes a nedvesség elpárologtatására, mint a hagyományos műszálas kelmék, például a poliészter.

KÉP: Felice Frankel, Christine Daniloff, MIT

Módszerük lényege, hogy a por formájú polietilén nyersanyagot megolvasztva extrudálták, hogy vékony szálakat húzhassanak belőle. Az extrudálási folyamat némileg oxidálta a szál felületét, amely így már mérsékelten hidrofillé vált, azaz csökkent a víztaszító képessége, magába szívta a nedvességet.

A polietilén fonalban a szálak közötti parányi rések kapillárisként működnek, passzív módon felszívják az vízmolekulákat. Ez a képesség függ a fonal átmérőjétől, annak megfelelően szabályozható. A tesztelések során kiderült, hogy a polietilén kelme idővel kevésbé lesz vízszívó, ám ez a folyamat egyszerűen visszafordítható: elég megdörzsölni az anyagot vagy kitenni a napra, mondta Svetlana Boriskina MIT-kutató. A munkatársaival készített kutatási beszámolója a Nature Sustainability folyóiratban jelent meg. 

A szakemberek ezek után kiszámolták a polietilén kelme ökológiai lábnyomát is, és kiderült, hogy a becslésekkel ellentétben a polietilén-ruházatnak a teljes életciklusa alatt kisebb volna a környezetre gyakorolt hatása, a felhasznált energia, mint a pamutból vagy nejlonból készült ruházatoknak. A polietilén anyagában színezhető, még az extrudált szállá húzás előtt, így nincs szükség a textilipar egyik leginkább környezetszennyező elemére, a festésre sem. A polietilén ruházat kevésbé koszolódik, mivel a felületén nem tapadnak meg a szennyező szemcsék. Ennek köszönhetően elég tízperces hideg mosással átöblíteni, és újra tiszta lesz. 

Az új technológiával teljes körben megoldható a használt polietilén zacskók, tejfölöspoharak és más polietilén műanyagok újrahasznosítása: különösen alkalmas lenne sportruházat gyártására, de katonai felszereléshez is megfelelő, sőt, mivel a polietilén nem engedi át a röntgensugarakat, akár az űrhajósok szkafandere is készülhet belőle, ajánlják az MIT kutatói. Ráadásul ez a ruházat akárhány alkalommal újrahasznosítható.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A téli hideg és a nyári hőség elleni hőszigetelés iránt egyre fokozódik az igény: 2025-re a világ hőszigetelés-kereslete 579 millió köbméter lehet, ebből Európáé több mint 200 millió köbméter. A mai hőszigetelő anyagok ökológiai szempontból károsak, mert kőolajszármazékból készülnek, biológiailag nem lebomlók, és újrahasznosításukhoz is sok  energia szükséges.  

Bontott eps-hőszigetelő táblák a konténerben.
KÉP: Recovery Worldwide

Mindannyian emlékezünk a londoni Grenfell toronyház 2017-es katasztrófájára: az épület homlokzati hőszigetelése kigyulladt, és a lángtengerben 72 lakó vesztette életét – sokan az égő hőszigetelésből felszabaduló ciános füst miatt.

2017-ben 72 életet követelt a grenfelli katasztrófa. KÉP: Wikipedia

Ilyesmi nem történhet meg azzal az új hőszigeteléssel, amelyet a Stuttgarti és a Konstanzi Egyetem kémikusai fejlesztettek ki. Az újrahasznosítható hőszigetelő hab nem gyúlékony, nem mérgező, és egyszerű hozzávalókból készíthető. Tulajdonképpen egy középiskolás is össze tudná dobni. Már voltak olyan tudósok, akik gondoltak ilyesmire, de Cosima Stubenrauch és Helmut Cölfen az első, akik összehozták a fejlesztést. "Egyszerű és elegáns megoldás", írja róla a Chemistry World folyóirat. 

A német kutatók "ásványi műanyaghab"-ként (mineral plastic foam) jellemzik az anyagot, amelynek összetevői: poliakrilsav (nem mérgező polimer, egészségügyi betétekben is használják nedvességmegkötőként), kalcium-klorid (a klór kalciumsója), szén-dioxid és ammónia. 

A poliakrilsavat összekeverik kalcium-kloriddal és nem-ionos felületaktív anyaggal (ilyen vegyületeket használnak szappanhoz, mosószerhez, emulzifikáló anyagokhoz). Ezt az alapoldatot kevergetik, amitől levegőbuborékok kerülnek bele és felhabzik. Az oldat hidrogéllé alakul, de még savas kémhatású, így némi ammónia hozzáadásával semlegessé tehető. Utána már csak meg kell várni, hogy a hab kiszáradjon, és egy porózus ásványi anyaggá válik. Az anyag ötször-hatszor keményebb, mint a hagyományos akrilüveg, és mivel nagyjából 30 százaléka ásvány, nem gyúlékony, szemben a ma használatos polietilén-alapú hőszigetelő habokkal. 

Az új hőszigetelő hab meggyújtva legfeljebb elfeketedik, ám nemhogy nem kap lángra, de a benne lévő kalcium-karbonát szén-dioxidot bocsát ki, ami elfojtja a tüzet. Merthogy: CaCo3 + hő => CaO (kalcium-oxid) +  CO2 (szén-dioxid). Vagyis saját magát oltja el. 

Az új anyag életciklusa végén az újrahasznosítás-feldolgozás is egyszerű: löttyintünk rá egy kis sósavat, amiben az ásványi hab feloldódik: CaCo3 + HCl => CaCl2 + CO2 ezzel visszanyertük azt a kalcium-kloridot, ami az egyik alapösszetevő volt. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A Pan Projects nevű londoni építészstúdió és Helene Christina Pedersen dán tervező projektje a Teahouse Ø: vízen lebegő pavilonok sorát szeretnék megépíteni, amelyek Koppenhága csatornáin adnak majd teret a városlakóknak.

Az Ø szó dánul szigetet jelent, ez is utal az úszó pavilon funkciójára: teret ad az elvonuláshoz. Lehet privát teaháznak használni, vagy vízi DJ-pultnak, lebegő koncertszínpadnak, illetve akár jógázáshoz, meditáláshoz. Tervezői szerint az úszó pavilon lehetőséget teremt a városlakóknak arra, hogy a csatornákat új közösségi terekként hasznosítsák, közben pedig felfedezzék és élvezzék a víz és a természet szépségét a város kellős közepén.

Egy koppenhágai műhelyben készül a pavilon, az alja és teteje favázas szerkezet, amelyet üvegszálerősítésű, műanyaggal borított polisztirolhabbal burkoltak. Az oldalfalat számtalan akrilcső alkotja, amelyek vízeséshatást keltenek. A Teahouse Ø motorral is rendelkezik, ennek köszönhetően gyorsan oda lehet juttatni, ahol szükség van rá. Jóllehet a koronavírus-járvány megakasztotta a projekt fejlesztését, a tervezők reménykednek abban, hogy nemsokára folytathatják a munkát. Szeretnék a koncepciót úszó étteremmel (Oyster Bar Ø) és úszó közösségi térrel (Square Ø) is kiegészíteni. 

Ilyen úszó pavilonok a Dunán is biztos nagy sikert aratnának!

via DEZEEN

A krokodilos klumpa és hamisítványai elárasztották a világot: csak az eredetiből eladtak több mint 300 millió párat, és ehhez jön biztos legalább ugyanennyi, ha nem több másolat. A nagy számok nagy környezetszennyezést is sejtetnek, mivel a tervezők nem gondolkodtak előre a lehetséges újrahasznosításon. Ha elvásik a plasztik pata (így csúfolták Amerikában), megy a kukába – márpedig ez a mai világban nem túl pozitív üzenet.

Na de itt van a HODEI papucscipő, amely nem pusztán egy termék, hanem komplett rendszer, figyelembe veszi a lábbeli teljes életciklusát. Két francia fivér, Benjamin és Thomas Camy tervezte a cipőt, amelynek neve baszk eredetű: a hodeï jelentése felhő, utal arra, hogy a cipő pillekönnyű és online kapható.

A cipő üzleti modellje a fenntarthatóságra épül. Kizárólag rendelésre készül Franciaországban, azaz nem halmoznak fel raktárkészleteket és üzletük sem lesz.

Világszerte nagyban gátolja a műanyag termékek újrahasznosítását, hogy a termékek általában többféle műanyagból állnak, amelyeket rendszerint nem lehet szétszedni és külön-külön hasznosítani.

Ezzel szemben a Hodei fehér színű Silent Runner alapmodellje egyféle anyagból, EVM-habból van. Az alapmodell önmagában is viselhető, de a KIT változatban kiegészíthető cipőfűzővel és oldalpánttal. Ezek az elemek befűzhetők-bepattinthatók, nincs szükség ragasztóra vagy varrásra – az elhasználódott cipőt  könnyű szétszedni az újrahasznosításhoz.

És az újrahasznosítás itt nem "termikus hasznosítást" jelent, vagyis hogy elégetik a hulladékot, hanem valódi anyagfelhasználást.

A tervezők úgy vélik, nem halogatható az átállás a termékcentrikus szemlélettől az alapanyag-centrikus irányba, el kell választani egy adott termék életciklusát az alkotóelemei életciklusától.

Amikor elhasználódott a cipő, ingyen vissza lehet küldeni a gyártónak, és a vásárló vagy visszakapja a cipő árának egy részét (ez az úgynevezett Eco-Deposit), vagy a következő vásárlásából kap 10 euró kedvezményt. A Hodei-csapat a visszaérkezett EVM-cipőket újrahasznosítja, azaz ismét nyersanyaggá alakítja, amiből új cipőket készít.

Jelenleg még tart a közösségi adománygyűjtés az interneten, de az érdeklődők már összedobták az indulótőkét a fiúknak, úgyhogy indulhat a fehér színű, de tényleg zöld lábbelik gyártása. És ami plusz bónusz: a Hodei-cipőt olyan emberek is viselhetik, akiknek nem a nagylábujjuk a legnagyobb lábujjuk...

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A szigorú boltzár miatt (is) meg kell becsülni a 2021-es nőnapra kapott virágot, törekedni kell arra, hogy minél tovább szép és friss maradjon a vázában. Ehhez nyújt segítséget az amerikai Massachusetts Egyetem kertészeti tanszékének tanulmánya, amelyet az alábbiakban kivonatoltam. Sőt, ha lejjebb görgetsz, még egy összesítést is találsz a különféle virágok eltérő igényeiről.

KÉP: Pexels

A vágott virágok különféle fiziológiai változásokon mennek keresztül, miután levágták a szálakat a tőről. Az optimális állapot (=minél hosszabb frissesség) érdekében oda kell figyelni a vázában lévő víz összetételére, a helyiség hőfokára, a betegségek megelőzésére. 

Még mielőtt belemélyedünk a tartósító oldat készítésébe, hadd tanácsoljam, hogy amint megkaptad a virágot, tedd azonnal vízbe, de még előtte metszőollóval vágj le egy kicsit a szár végéből ferde metszéssel, hogy megnyisd a szállítás közben valószínűleg összeszikkadt szár vízfelvételi képességét. Ha nincs metszőollód, használhatsz egy sniccert is vagy egy pengét. A lényeg, hogy a vágás ne legyen roncsolt felületű. A japán virágrendezés (ikebana) művészei állítják, hogy a vágás víz alatt történjen, tehát a szár és a metszőolló is vízbe legyen merítve, mert ezzel megakadályozod, hogy légbuborékok jussanak a szárba, és "eldugítsák" a vízfelvétel útját. Továbbá érdemes a vízszínt alatti leveleket és töviseket eltávolítani a szárról, mert azoktól gyorsabban megposhad a víz.

Cukor! A Massachusetts Egyetem kertészeti szakemberei szerint azért kell valamennyi cukrot adni a váza vízhez, mert a virágokat még azelőtt vágják le, hogy teljesen kifejlődtek volna. Márpedig a bimbók kinyílásához, teljes virággá fejlődéséhez szénhidrátra van szüksége a növénynek. Bizonyos mennyiségű szénhidrátot tárol a levelekben és a szárban, de ez nem feltétlenül elég a virág kinyílásához. A növény anyagcseréje miatt még a teljesen kinyílt virág is igényel tápanyagot. Ha a tárolt szénhidrát mennyisége alacsony, a levelek és a virágok gyorsan elhervadnak, illetve alacsony CH-szintnél a szirmok fakó színűek lesznek. Az étkezési cukor teljesen megfelelő a növények szénhidrátigényének fedezésére, de mivel a cukros oldatban könnyebben szaporodnak a mikroorganizmusok, ezért a víz fertőtlenítésére is szükség lesz (lásd lejjebb).

A cukor optimális mennyisége a virág fajtájától függ, de a legtöbb virág az állandó 2 százalékos cukoroldatot hasznosítja legjobban. Ezt az oldatot úgy tudod előállítani, ha 20 gramm kristálycukrot feloldasz egy liter vízben [20 gramm cukor = kb. 4 csapott kiskanál kristálycukor, de függ a kanál méretétől, érdemes inkább konyhai mérlegen ellenőrizni -- A szerk.]. Az oldatot mindennap frissen készítsd el, hiszen a növény felszívja a tápanyagot. 

Löket-módszer: A vágott virág "felturbózásához" használt módszer, ha éjszakára nagyon cukros vízbe állítod, amitől felhalmozódik a szárban és a levelekben a virág kinyílásához szükséges cukor. A kardvirágot pédául lehet 20 százalékos cukoroldattal "meglökni", ettől még a csúcsán lévő bimbók is kinyílnak, nagyobbak lesznek, és a szár is tovább bírja a vázában. De ez a módszer nem mindegyik virághoz alkalmas.

Fertőtlenítő! Ahhoz, hogy a cukros oldatban ne szaporodjanak el a kórokozók, fertőtlenítőszerre van szükség. Vágott virágokhoz az optimális oldat 50 ppm hipó vagy más fertőtlenítőszer, vagyis 1 ml 1 liter vízhez. Az 1 ml patikában kapható szemcseppentővel adagolható ki legkönnyebben, ha nincs ilyened, akkor tényleg csak néhány cseppet tegyél a vízbe, nehogy túl erős legyen. A hipó a nap folyamán lebomlik a vízben, de hát a cukor miatt úgyis naponta frissen kell készítened az oldatot. A hipó a szár elszíneződését okozhatja.

Citromsav! A tartósító (cukros-hipós) oldat kulcsfontosságú eleme a citromsav, amely az oldat pH-értékének csökkentésével javítja a víz felszívódását a szárban, ezzel megakadályozva a hervadást. Ha a virág már hervadtan érkezik a nőnapi köszöntésre, érdemes tisztán citromsavas vízbe tenni őket (cukor nélkül), hűvös és sötét helyre fél napra. Utána át lehet tenni a fent részletezett cukros oldatba. Citromsav kapható patikában és minden élelmiszerboltban. Az optimális oldat töménysége vízminőségtől függően 350-500 ppm, nagyjából 1 gramm kell 2 liter vízhez. Akinek van indikátorpapírja, állítsa be úgy a víz savasságát, hogy a pH-érték 3,5 legyen.

Tartósító oldat receptek: 
1 db 0,33 l-es cukros és citromos szénsavas üdítőhöz adj 3 x 0,33 l vizet és 1,2 ml hipót
vagy
2 evőkanál friss citromlevet, 1 evőkanál cukrot, 1/2 evőkanál hipót keverj el 1 liter vízben. Cseréld mindennap!

Melyik virág milyen töménységű cukoroldatot igényel?

NÁRCISZ: nem igényel cukros oldatot, ezért ne tedd más virágokkal össze a vázában
GERBERA: akár 6%-os töménységű is lehet a cukoroldat
KARDVIRÁG: 4-6%-os oldat mindennapra, illetve 20%-os oldat a virágzást segítő éjszakai "löket"-hez
LILIOM: 2-3%-os oldat mindennapra, de ennél töményebb oldat a levelek sárgulását okozhatja
MARGARÉTA: legfeljebb 0,5%-os cukoroldat, de inkább ne tegyél cukrot a vázába
BAZSARÓZSA: 2%-os cukoroldat segíti a virágok nyílását és tovább eláll a vázában a virág
FÜZÉRAJAK: 2%-os oldatban kétszer hosszabb ideig eláll a virág
OROSZLÁNSZÁJ: 1,5%-os cukoroldatban a szár csúcsán lévő bimbók is kinyílnak és színesebbek lesznek
TAVASZI LEDNEK: éjszakára tedd 4%-os cukoroldatba, nappalra 2%-os oldatba
TULIPÁN: nem igényel cukros oldatot, vagyis legfeljebb nárcisszal tedd össze egy vázába, és csak hipót tegyél a vízbe

A többi virágfajtát tedd átlagos cukoroldatba.

+1 tipp: Amikor mindennap cseréled a vizet, alaposan mosd ki a vázát is, erre az időre is tedd vízbe a virágot, és roncsolásmentesen csípj le egy kicsit a szár végéből!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

Az ENSZ friss jelentése szerint évente 970 millió tonna élelmiszert pazarlunk el, ami a világon megtermelt mennyiség 17 százaléka. Az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez Te is hozzájárulhatsz, ha a megvásárolt, de fel nem használt élelmiszereket megpróbálod valamilyen fogásba beilleszteni. Vegyük például a száraz kenyeret: múlt héten kutyasétáltatás közben lőttem ezt a képet, valaki egy egész csomag kenyeret dobott a kukába. Ez egyszerűen döbbenetes. Gondolj bele, ahhoz a kenyérhez meg kellett termelni a gabonát, azt be kellett szállítani a malomba, onnan liszt ment a pékségbe vagy kenyérüzembe, ott sok energia és hozzávaló ráfordításával alakult csomagolt kenyérré, amit kiszállítottak a boltba, ahol nem kevés pénzért megvette az illető, majd hazavitte -- és kidobta.

Pedig számtalan módja van annak, hogy a maradék kenyeret felhasználjuk, a világ minden táján születtek erre receptek, tele van velük a net. De prézlinek is könnyen elkészítheted: a szikkadt kenyeret szeletekre vágod, szétteríted egy tepsiben, és vagy hagyod magától teljesen kiszáradni, vagy a sütőt legalacsonyabb hőfokra állítva kiszárítod a kenyeret. Utána nagyobb darabokra töröd, dió- vagy húsdarálóval, esetleg robotgéppel ledarálod, és kész. Nemcsak panírozáshoz használhatod, hanem krémlevesek vagy saláta tetejére szórva, illetve párolt zöldséghez keverve.

Tepsiben sült bundás kenyér

A hagyományos bundás kenyér olajmentes rokona. Egy tepsiben egymás mellé fekteted a kenyérszeleteket, majd összekeversz tojást, tejfölt, aprított fokhagymát és sót, ezt ráöntöd a kenyérszeletekre, megszórod reszelt sajttal és középmeleg sütőben fél óra alatt összesütöd. Recept ide kattintva elérhető.

Pan Catalán

KÉP: CKBK

Ez a spanyol recept nagyon egyszerű: a megpirított kenyérszeletet egyik oldalán végigdörzsölöd félbevágott fokhagymával, csepegtetsz rá kis olívaolajat, és egy jó érett paradicsomot is eldörzsölsz rajta (a héját kidobod). Fogasztás előtt durva szemű tengeri sóval meghinted. Lehet egy szelet sonkát is rátenni.

Panzanella saláta

KÉP: Veggiemom

Az olasz recept szerint néhány szelet kenyeret összetépsz nagyobb darabokra, tepsiben megpirítod. Utána összeforgatod felaprított paradicsommal, bazsalikommal, lilahagymával, fokhagymával, olaj- vagy kapribogyóval és mozzarellával. Sózod, borsozod és meglocsolod olívaolajból és balzsamecetből kevert öntettel. Fogyasztás előtt hagyd néhány percig állni, hogy kenyér magába szívhassa az ízeket.

Ribollita leves

Egy nagy fazékban felforrósítasz 2-3 evőkanál (olíva)olajat, és megpárolsz rajta összevágott sárgarépát, szárzellert, vöröshagymát, póréhagymát, fokhagymát. Utána hozzáadsz meghámozott és összetört paradicsomot, zöldség alaplevet, vizet. Felforrás után fél órát alacsony hőfokon rotyogtatod, majd ízesíted sóval, borssal, oregánóval (kakukkfűvel), hozzákeversz finomra vágott fodroskelt, és konzerv fehérbabot (leöblítve), és még néhány percig főzöd, amíg a kel megpuhul. Tálaláskor először egy szelet fokhagymás pirítóst teszel a tányérba, és erre szeded rá a forró levest. Recept ide kattintva elérhető.

Pappa al pomodoro leves

Olívaolajon megpárolsz vöröshagymát és egész fokhagymát, ráöntesz apróra vágott paradicsomot, néhány deci vizet, sózod-borsozod és néhány percig főzöd. Hozzáadsz kis kockákra tépkedett kenyeret és még egy kis vizet, majd 15-20 percig tovább főzöd. A végén bazsalikomot, chilipaprikát dobsz bele, és összeturmixolod. Tálaláskor meglocsolod olívaolajjal. Recept ide kattintva elérhető.

Gombás-póréhagymás strata

KÉP: Mother Earth Living

Az olaszoknak tényleg rengeteg receptjük van szikkadt kenyérre! A strata "rétegek"-et jelent, amolyan rakott kenyérfelfújt vagy csőben sült kenyér. Ehhez például szárított gombát beáztatsz, majd miután megszívta magát, felaprítod póréhagymával együtt, hozzádobsz préselt fokhagymát és kakukkfüvet, sózod-borsozod és vajon megpárolod. Közben összeturmixolsz tejet, fehérbort, tojást, és belekeversz reszelt sajtot, illetve a kicsit kihűlt gombás keveréket. Egy mély tepsiben elterítesz kenyérkockákat, ráöntöd a zöldséges mártást és közepesen forró sütőben összesütöd.

Angol kenyérpuding

KÉP: Simply Recipes

A bourbonba áztatott mazsolát gyerekek esetében el lehet hagyni, de a többi hozzávaló: összetépkedett szikkadt fehérkenyér, amit tejből, tojásból, cukorból és vajból készült szósszal leöntesz, előtte ízesíted vaníliával és fahéjjal. Az egészet összesütöd és már eheted is!

Libanoni fattoush saláta

KÉP: Purple Carrot

Apróra tépett salátalevelekhez keverj vékonyra szeletelt édeskömény-gumót, annak az összeaprított leveleit, felkarikázott hónapos retket, lilahagymát és uborkát, aprított mentalevelet, vérnarancs-cikkelyeket vagy koktélparadicsomot, majd öntsd le citromléből, őrölt feketeborsból, szomákból (sumac) és olívaolajból készített öntettel. Végül forgasd össze kis darabokra vágott, megsózott és megpirított pitakenyérrel.

Skordalia

KÉP: Kali Orexi

Ezt a görög mártogatóst kenyérrel vagy krumplival is elkészítheted. Alapja a szikkadt és beáztatott kenyér (vagy főtt krumpli), amit jó sok aprított fokhagymával (innen a neve, skordo), olívaolajjal, ecettel, sóval, valamint dióval vagy mandulával krémesre turmixolsz. Fogyaszthatod melegen vagy hidegen!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az északi félteke tavai közül 179 tó a következő évtized során tartósan jégmentessé válhat a globális felmelegedés miatt, és ugyanez fenyeget 5700 állóvizet a 21. században. A témával foglalkozó kanadai York Egyetem kutatócsoportja évek óta publikál tanulmányokat a témában, 51 ezer tóra készítettek a 2020-2098 közötti időszakra előrejelzést. Legfrissebb kutatásukba a Balaton is bekerült, mint az egyre ritkábban befagyó nagy tavak egyike.

Így festett a befagyott Balaton 2011. januárjában KÉP: nviki89/Flickr

A témáról kérdeztem Dr. Istvánovics Vera tókutató biológust, a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagját.

365 Zöld ötlet: A kanadai kutatók szerint a melegebb átlaghőmérsékletű levegő és a jégtakaró hiánya miatt fokozódhat a téli párolgás, ami veszélyeztetheti az adott tavak körüli ivóvízbázisokat, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben.

Istvánovics Vera: Érdemes volna szétválasztani a régiókat, nem szerencsés egyben tekinteni az északi féltekét, nagyon eltérőek az egyes országok klimatikus jellemzői.

365Zö: De azért elfogadhatók a kutatás megállapításai?

IV: Télen nem olyan vészes mértékű a párolgás, mert az nagyban függ a hőmérséklettől. Magyarországon például az éves párolgás 900 milliméter, ennek 20-25 százaléka esik a téli félévre. A párolgás nem lineáris függvénye a hőmérsékletnek: nyáron, amikor 25-30 Celsius-fokos a nappali hőmérséklet, sokkal több víz párolog el, mint a téli hidegben. A másik fontos tényező a levegő páratartalma, idén télen is sokszor volt 90 százalék fölött, ezért nemhogy többletpárolgás nincs, hanem egyenesen kicsapódik a levegőből a pára, például ködszitálás formájában. A kanadai mínusz 20 fokban nem csapódik ki a köd, mert abban a hidegben már minimális a páratartalom. De Magyarországon az elmúlt hónapokban nulla fok körüli volt a hőmérséklet, ebben nem jellemző a párolgás. Szelesebb napokon persze jobban párolog. Összességében, nálunk nincsenek 6-8 hónapra befagyva a tavak, mint Kanadában. A Balaton nagyon hideg teleken két hónapig lehet befagyva, tehát a jégtakaró nem befolyásolja olyan mértékben a párolgást.

365Zö: Van olyan szempont, amely miatt mégis aggódnunk kellene?

IV: Nálunk a globális felmelegedés kísérőjelenségei közül inkább a csapadék mennyisége és eloszlása számít. Magyarország szemiarid terület, kevés a csapadék. Kanadában sokkal több a csapadék, sekély a talaj, sok a mocsaras-vizes terület. Nálunk, ha nyáron esik egy nagy eső, a kiszáradt talaj szivacsként szippantja be a csapadékot, nem keletkezik belőle semmilyen lefolyás. Az utóbbi öt esztendőben az egész évet tekintve megvolt az átlagos csapadékmennyiség, de az eloszlása nagyon kedvezőtlen volt. Aszályos a tavasz, utána nyáron esik ugyan csapadék, de annak egy hányada menet közben elpárolog, másik része el sem éri a talajt, mert a növények lombozata felfogja. Ami pedig belekerül a talajba, azt a növények gyökérzete felszívja, tehát alig valamennyi éri el a talajvizet. A mi ivóvízkincsünket jobban fenyegeti ez a veszély, mint a jégmentesség hatása.

365Zö: Milyen hatással van a jég egy tóra?

IV: A jégtakaró elszigeteli a vizet a levegőtől, és így az oxigén nem jut be a vízbe. A jég is különböző lehet, amikor tiszta és átlátszó, alatta akár több oxigént termelnek az üledék felszínén az algák, mint amennyi szenet nyáron megkötöttek. De ez a téli oxigéntelítettség ritka eset, mert általában a jégtakarót hó fedi be, és ettől sötét lesz a jég alatt. Amikor a jég olvadozik és megváltozik a szerkezete, akkor is csak a fény egy részét engedi át. Tehát az a tipikus helyzet, hogy a jég alatt sötét van, leáll a fotoszintézis, a jégpáncél miatt légcsere sem lehetséges, és elfogy az oxigén. A hideg vízben a halak anyagcseréje lelassul, ezért nem fulladnak meg az oxigénhiányos vízben. 

365Zö: Lehet, hogy nem is baj, ha nem alakul ki jégtakaró?

IV: Az lenne a természetes nálunk, hogy időnként van valamennyi jég. Hatása lehet a jégmentességnek a hínárok túlszaporodása, mert a növényeknek a téli túlélést biztosító szervei  jobban áttelelnek. Persze az is igaz, hogy a hínárok vegetatív módon is gyorsan szaporodnak: hajtásdarabok törnek le róla, azokat elsodorja a víz, és más helyen legyökereznek. Lehet, hogy ettől a folyamattól jobban függ a hínarak túlszaporodása, mint a téli túléléstől. Ugyanakkor a hínárra más tényezők is hatnak, a szél- és áramlási viszonyok befolyásolják a szaporodását. Az algákkal más a helyzet: szaporodásuknak két csúcspontja van, a tavaszi nagyobb, a nyári kisebb. Amikor a tavasszal felmelegedő vízben beáll a hőrétegzettség, a korai algák eltűnnek. Ekkor egy ideig tiszta a víz, aztán a nyár érkezésével szaporodni kezdenek a nyári algák. Ha a tavaszi csúcs hamarabb elindul és nagyobb lesz, akkor a nyári algák mennyiségét ez csökkenteni tudja. Ezt a hatást mély tavakban mutatták ki, ahol nyáron stabil hőrétegezettség alakul ki – a mi sekély tavainkban eddig legalábbis nem vettük észre, hogy a jégtakaró jelenléte vagy hiánya befolyásolná az algák mennyiségét.

Az űrből is látszik az algavirágzás KÉP: Európai Űrügynökség/Flickr

365Zö: Érdekes, ezt pont fordítva gondoltam, hogy ha tavasszal nagy az algatömeg, akkor a nyári mennyiség is nagyobb lesz…

IV: Egy átlagos tó vizében 40-50 algafaj él. Ezek közül egy adott pillanatban a mennyiség zömét egy-két faj adja, de az változik, hogy melyik időszakban mely fajok lesznek meghatározóak. Tavasszal olyan algák nőnek, amelyek bírják a hideg vizet. A hóolvadással a vízgyűjtő területekről nagy mennyiségű tápanyag érkezik a tavakba, ami szintén kedvez az algák szaporodásának. Nyáron pedig olyan fajok élveznek előnyt, amelyek elviselik a meleget, és ügyes stratégiákkal rendelkeznek ahhoz, hogy beáramló tápanyag nélkül is túléljenek. Az a faj tud gyorsabban nőni, amelyik több tápanyagot tud raktározni. Egy algaegyed 3-4 napig él, utána osztódik, és lesz belőle másik. Ez nagyon gyors folyamat, nem olyan, mint egy erdő.

365Zö: Tehát akkor a tavak fagymentességének nincs különösebb jelentősége?

IV: Ezt így nem állítanám. A tartós jégtakaró alatt az oxigén elfogyhat, ami nem jó sem a növényeknek, sem a halaknak. Az emiatt elpusztuló élőlényekből nagy mennyiségű tápanyag szabadulhat fel ilyenkor, növelve a tavaszi algacsúcsot. Jég nélkül olyan viszonyok alakulnak ki, amelyek miatt hamarabb elfogy az algák tápláléka, és ez hatással lehet a nyári algacsúcs idejére és nagyságára. A jégmentesség hatását sekély tavakban nem annyira vizsgálták, mint mondjuk az idézett kanadai kutatók a mély tavakat. Nem tudjuk, hogy milyen hatása lehet annak, hogy nem fagy be a Balaton, ez mindenképpen vizsgálandó kérdés. 

365Zö: A halállomány jobban szaporodik, ha nincs jég?

IV: Ezt is nehéz megmondani. A víz hőmérséklete jégtakaró alatt és anélkül is ugyanúgy 4 Celsius-fok, ám a halak többsége nem algával táplálkozik, tehát annak mennyisége nincs hatással a halállományra. Az elpusztult algát az árvaszúnyoglárvák eszik meg, és azokat fogyasztják a halak. Néhány évtizede a busát telepítették be a Balatonba, mert azt várták tőle, hogy kiirtja az algát. De kiderült róla, hogy jobban kedveli a zooplanktont. A ponty és a többi halfaj nem az algát eszi, hanem azokat a kisebb-nagyobb állatokat, amelyek az algán nőnek meg.

Túlszaporodott algától zöld a víz Balatonszabadinál
KÉP: Egerszegi Zita UNDP/Flickr

IV: A tóban élő fajok létezésének alapja a szerves anyag, amit az algák állítanak elő. Ha több az alga, akkor a tápláléklánc felsőbb elemeiből is több lehet. Egy horgász örülni fog a hatalmas halaknak, egy fürdőző nem lesz boldog az algazöld víztől. De a jó és rossz emberi fogalmak, a Természetnek mindegy, hogy kinek mi a jó – a körülmények hatására indulnak be a változások. Nem tudom megmondani, hogy egy sekély tó esetében milyen következményei lehetnek a fagymentességnek. Az biztos, és ebből a tanulmányból is látszik, hogy régen a Balaton gyakran befagyott hetekre-hónapokra, és erre egyre kevésbé lehet számítani a globális felmelegedés következtében. Ennek biztos lesz hatása, de hogy milyen hatása, azt vizsgálni kellene. Az is nagy kérdés, hogy a hatás csupán átmeneti-e, tehát most jég híján több az oxigén a vízben, vagy hosszabb távon is érvényes lesz, vagyis a tó egész évi állapotára hat majd. Ezt még nehezebb vizsgálni, mint a pillanatnyi hatást, de szükség lenne rá, mert hátha fontos eredményre jutunk.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna