Máris kezdődik a kerti szezon, de még nem késő egy hétvégét rászánni a kerti talaj feljavítására.

KÉP: Pixabay

Egyelőre nem tudni, hogy a járvány miatt várhatók-e újabb lezárások tavaszra és nyárra, az viszont valószínű, hogy aki az elmúlt két évben sokat dolgozott home office-ban, annak a kertben is érdemes munkaállomást kialakítania. Aki pedig fontolgatja, hogy az emelkedő zöldségárak miatt átáll a konyhakertre, annak szintén egyedi szempontokat kell mérlegelnie. Nézzünk három kerttervezési trendet a 2022-es évre!

1. Dolgozz a kertben

KÉP: Harwyn

Ősszel tobzódunk a különféle zöldségekben, amelyekből érdemes most minél többet fogyasztani. Kérdés csak az, hogy nyersen vagy hőkezelve? Nos, egyes fajtáikat jobban tudja hasznosítani a szervezetünk, ha megpároljuk vagy megsütjük őket. 

Rawpixel

Mert nem feltétlenül az elfogyasztott mennyiség a döntő, hanem hogy mennyi tápanyagot tud abból emésztőrendszerünk felszívni. Egy amerikai kutatásban többféle étrendet hasonlítottak össze, és kiderült, hogy ugyan a nyerskoszton élők fogyasztották a legtöbb béta-karotint, ám a teljeskörűen táplálkozó alanyok szervezetében mutatták ki a legtöbbet ebből a létfontosságú antioxidánsból.

A főzés-sütés során képződő hő ugyanis olyan változásokat indít be a zöldségekben, amelyektől bizonyos tápanyagaik könnyebben hasznosíthatóvá válnak szervezetünk számára. A hőkezelés semlegesíti a káros anyagokat, például azokat az enzimeket, amelyek emésztési problémákat okozhatnak. A főzés ráadásul megsemmisíti a nyers zöldségekben  vagy a felületükön lévő veszélyes baktériumokat is. 

A zöldség elkészítése egészen változatos lehet, a kis lángon, kevés vízben főzéstől a gőzben történő pároláson, bundában sütésen vagy grillezésen át a tűzforró serpenyőben (wokban) végzett villámgyors áthevítésig. Törekedjünk a “szükséges, de elégséges” hőkezelési műveletre, hogy minél több vitamin és nyomelem megmaradjon  az ételben. Az elkészített zöldségeket le is fagyaszthatjuk, ezzel is megelőzve az élelmiszerpazarlást, hiszen nem romlik ránk a zöldség.

Rawpixel

Keresztesvirágúak
Ebbe a csoportba tartozik a káposzta, kel, brokkoli, karfiol, retek, karalábé, amelyeket érdemes nyersen is fogyasztani, például egy amerikai káposztasaláta formájában. A keresztesvirágúakban lévő szulforafán vegyület rákellenes hatású, hő hatására gyorsan elbomlik. A brokkolit legfeljebb 2-3 percig pároljuk (magas nyomású kuktában sokkal gyorsabban lesz kész), a karfiolt pedig inkább mikrózzuk vagy gőzöljük a jótékony hatás megőrzése érdekében.
Egyeseknek a káposztafélékről azonnal a gázképződés, felfúvódás jut az eszükbe -- számukra a főzés, sütés segíti a keresztesvirágú növények szénhidrátjainak feldolgozását. Amúgy viszont az ételhez adott késhegynyi szódabikarbóna segít a felfúvódás megelőzésében. Jódhiányos pajzsmirigy-betegségben szenvedők semmiképpen ne fogyasszák ezeket a zöldségeket nyersen, mert nagy mennyiségű glükozinátot tartalmaznak, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a pajzsmirigyhormon termelődését.
A keresztesvirágúakra nagyon igaz, hogy érdemes újszerű elkészítési módokat is kipróbálni: például az unalmas főtt kelbimbó izgalmas és ízletes étellé válik, ha apróra kockázott baconnel tűzforró serpenyőben körbepirítjuk. 

Paradicsom
Mindenki kedveli a karikára vágott paradicsomot a vajas kenyéren, és ajánlatos ugyanilyen gyakran párolva vagy sütve is fogyasztani. Annak révén ugyanis 35 százalékkal több lesz a likopén nevű antioxidáns a paradicsomszószban, mert a hő hatására felbomlanak a növényi sejtek. Márpedig kutatások szerint a likopén csökkenti a daganatos- és a szívbetegségek kockázatát. A hőkezelés miatt a paradicsomban lévő C-vitamin elbomlik ugyan, de szerencsére annak pótlására más források is rendelkezésünkre állnak. 
Arra viszont érdemes ügyelni, hogy a likopén rákellenes hatását felére csökkenti az étel más hozzávalóiban lévő vas, tehát paradicsomos ételbe ne tegyünk vasban gazdag spenótot, hüvelyeseket (pápá, paradicsomos zöldbab!), kelt, burgonyát, gombát.

Pexels

Gyökérzöldségek
A párolt vagy sült répában több a béta-karotin: ez vegyület nemcsak színező hatású, hanem hatékony antioxidáns is, védi sejtjeinket a szabad gyökök károsítása ellen. Szervezetünk a béta-karotint A-vitaminná alakítja át, ennek kiemelt szerepe van a látás, nemzőképesség, csontnövekedés és immunrendszer működése terén. A főzés sajnos elbontja a répában található, a súlycsökkentéshez hozzájáruló polifenol vegyületeket, ezért érdemes a főtt répához egy kis nyers, reszelt répát keverni, azzal megszórni. A roston sült vagy tepsiben olajjal és sóval meghintve grillezett gyökérzöldségek (répa, cékla, paszternák, zeller, édesburgonya) antioxidánsai is jobban hasznosíthatók szervezetünk számára.

Tökfélék
A tökfélékből hőkezelés hatására sokkal könnyebben felvehetővé válik a béta-karotin és más értékes tápanyagok. Sütőtökből előre elkészíthetünk egy nagyobb adagot, mert porciózva remekül fagyasztható, és hozzákeverhetjük a muffintésztától kezdve az egybesült fasírton át a zöldségkrémlevesig számos édes és sós ételhez.
TIPP: A megfelelő rostbevitelhez időnként érdemes egy kis nyers tököt fogyasztani a következőképpen: a krumplihámozóval szalagokra, majd hosszú csíkokra vágott cukkinit forró, fűszeres vajon 1-2 perc alatt átforgatjuk, amitől nem fő szét, viszont elképesztő finom al dente pasta íze és jellege lesz. Bármelyik spagettirajongó gyereket (és felnőttet) simán meg lehet téveszteni vele, és örömmel befalják egy kis paradicsomszósszal.

Pexels

Gomba
Amennyire finom a nyersen hajszálvékonyra szeletelt gomba, annyira emészthetetlen. Márpedig ennek hiányában nem tudjuk hasznosítani a benne lévő B-vitaminokat és olyan tápanyagokat, amelyeket nem találunk meg más növényekben. A hagyományos távol-keleti gyógyászat a gombát egyszerre tekinti ételnek és gyógyszernek, mert képes erősíteni immunrendszerünk működését. Érdemes rendszeresen fogyasztani, persze most már tudjuk, hogy csakis hőkezelés után, aminek köszönhetően megnő a gomba antioxidáns- és polifenoltartalma.

Spenót
Ez a növényi fehérjében és rostanyagokban gazdag zöldség egyaránt értékes nyers és hőkezelt formában. Nyers spenót fogyasztásával hasznosíthatjuk a zöld levelekben lévő folsavat (vérképzés, idegműködés), C-vitamint, niacint (más néven B3-vitamin, DNS-javító és koleszterinszabályozó), magnéziumot (idegrendszer) és káliumot (sejtműködés). A főzés következtében viszont hozzáférhetővé válik az A- és E-vitamin, cink (vércukorszint-szabályozó), tiamin (szívizom és idegsejtek működése), kalcium és vas, akárcsak a béta-karotin, a lutein és a zeaxantin (látás). Egy adag főtt spenótban 245 mg kalcium van, míg egy adag nyers spenótban csak 30 mg! A hőkezelésnek köszönhetően a nagy mennyiségben jelen lévő, vesekőképző oxálsav jelentős része is távozik a spenótból. 

Pexels

Burgonya
Jóllehet a nyers krumplilevet sokan ajánlják fekélyes nyálkahártya-sérülések gyógyítására, és hajdanán a hosszú tengeri utakon a skorbut gyógyszereként alkalmazták, a burgonyát ajánlatos inkább hőkezelés után fogyasztani, ha nem vagyunk biztosak a minőségében. A zöld héjú vagy öreg és csírázó gumókban ugyanis sok a szolanin, ez a vegyület mérgező, megtámadja a központi idegrendszert. Az ilyen krumplit vastagon meg kell hámozni, és bő vízben megfőzni, hogy a szolanin kioldódjon belőle.

Hogyan főzd meg a zöldségeket, hogy minél több tápanyagot megőrizz?
Véletlenül se főzd a zöldségeket sok vízben, inkább gőzöld őket. Ezt a legegyszerűbb egy párolókosárban végezni, amelynek lapjai virágszirmokként nyílnak szét, ezért többféle átmérőjű fazékban is lehet használni. (Kapható lakberendezési áruházakban, de láttam már hipermarket konyhai osztályán is. A csomagoláshoz összecsukják félgömb alakúra, de ez ne tévesszen meg.)

A párolókosárnak kb. 1,5 centis lábai vannak, ennek az a szerepe, hogy ne érje el a víz a zöldséget. Tehát a kosár aljáig töltsd fel sós vízzel a lábost, majd amikor elkezd gyöngyözni a víz, fedd le, hogy minél gyorsabban megpuhuljon a zöldség, de a gőzzel együtt ne távozzon az értékes zamat.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Először is a legfontosabb: a mikrozöldség nem egyenlő a csírával! A csíra ugyanis vízben 3-5 nap alatt kikelt növénykezdemény, míg a mikrozöldséget földben termesztjük 1-3 hétig. Ám cserébe valóságos vitaminbombát kapunk: a mikrozöldségekben akár 4-6-szor több tápanyag van, mint a kifejlett növényekben, főleg C-, E- és K-vitamin, valamint béta-karotin, amely az A-vitamin előanyaga, illetve öregedésgátló hatású antioxidánsok. A vöröskáposzta mikrozöldje hatékonyan csökkenti a koleszterinszintet a Maryland Egyetem kísérlete szerint. A lila karalábénak kiemelkedő a vastartalma, és általában mindegyik minipalánta jelentős élelmirostforrás, jót tesz az emészésnek. Minél színesebb a mikrozöld, annál nagyobb a tápanyagtartalma. Ha van egy napos ablakpárkányod, máris nekikezdhetsz. 

AGRESEARCHMAG

1. Milyen magból lehet mikrozöldséget nevelni?
Legfontosabb, hogy ne vegyszerrel (gyomirtóval, gombaölővel) kezelt mag legyen, tehát kifejezetten csíráztatáshoz valót vegyél, illetve lehetőleg ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó vagy bio minőségű mag legyen. Ilyet lehet kapni a barkácsáruházak kertészeti osztályain is, illetve a webáruházakban. Ki lehet próbálni a salátaféléket, különféle hagymákat, zöldfűszereket (koriander, bazsalikom, petrezselyem), kelféléket, káposztát, spenótot, sóskát, céklát, rukolát, retket, brokkolit, zellert, mustárt. Hüvelyesekből (zöldborsó, bab, lencse, csicseriborsó) is nevelhetsz mikrozöldsget, ezeket azonban fogyasztás előtt 10-15 percig párolni, főzni kell, mert a hőkezelés semlegesíti a nyersen bennük lévő phasin nevű fehérje enyhén mérgező hatását.

2FRIENDSFARM

2. Milyen földbe ültess?
Az ültetőtál alján legyenek lyukak a vízelvezetés érdekében, a föld legyen laza szerkezetű, amihez a következő keveréket használd: 1 rész virágföld, 1 rész tőzeg és 1 rész homok. Négyötödét terítsd el az ültetőtálban, szórd rá a magokat, finoman nyomkodd le őket, aztán takard be őket fél centi vastag (vékony) földréteggel. A barkácsáruházakban lehet kapni kifejezetten palántákhoz, fűszernövényekhez és zöldségekhez való földet, ez jobb, mint az általános virágföld.

3. Hogyan kezeld a magokat?
A nagyszemű magokat előzőleg 3-4 órára áztasd be, a kicsiket nem kell. Ültetés után jól permetezd be a földet. A locsolásnak túl erős a vízsugara, inkább permetezz! A mikrozöldek földje mindig legyen nedves, kikelésig akár egy darab folpackkal is lefedheted az ületőtálat, hogy ne száradjon ki a talaj. A folpackot nem kell szorosan rázárni, nehogy bepenészedjen a föld, ezért rendszeresen szellőztetni kell. Utána készíthetsz néhány hurkapálcából és folpackból mini üvegházat. Itt-ott vágj rajta pár lyukat, hogy tudjon szellőzni. Tartsd langyos helyen, ahol nincsenek hőingadozások, ezek ártanak a csíráknak.

FOODANDTHOUGHT

4. Hogyan termeszd a mikrozöldséget?
Amint kicsírázott az ültetvény, tedd napos, nem huzatos helyre, ahol legalább 18-20 Celsius-fok van. Ha az ablakpárkány alatt fűtőtest van, teríts több réteg alufóliát az ültetőtál vízfogó alátétje alá, nehogy az intenzív melegtől túl gyorsan kiszáradjon a föld. Locsolni reggel érdemes, mert ha éjszakára nedvesen maradnak a fejlődő növénykék, bepenészedhetnek. 

5. Mikor lehet szüretelni?
A mikrozöldség akkor kész az aratásra, ha megjelenik a második igazi levélpárja. Fajtától függően méretre lehet 2,5-10 centi is. Ekkor ollóval elvágod a szárát a talajfelszín felett, leöblíted, és máris fogyaszthatod. Ha bent hagyod a gyökerét a földben, az nem fog újra kihajtani, de nem is kell kiszedni a földből: zöldtrágyaként gazdagítja a talajt a következő ültetéshez. 

2FRIENDSFARM

6. Hogyan fogyaszd?
A nyers mikrozöldséget szórhatod szendvicsre, sült húsokra, hamburgerbe, hidegtálakra, de pár csepp majonézzel vagy joghurtos öntettel könnyű salátát is keverhetsz belőle. Egy szimpla tojásos nokedlit vagy sajtos tésztát különlegessé tehetsz egy marék enyhén borsos jellegű rukola mikrozölddel. A pikáns mikrohagymafélék jól passzolnak a rántott halrudakhoz, a kissé csípős mikroretekből szórj a vasárnap reggeli kolbászos-krumplis rántottára. Jó étvágyat!

További ismeretekért kölcsönözd ki a könyvtárból Ránky Edit Csírazöldség című művét, ebben még szuper recepteket is találsz.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Itt az almaszezon, vele együtt pedig az aggódás: mennyi növényvédőszer kerül szervezetünkbe az alma elfogyasztása közben? Adjunk-e a gyereknek hámozatlanul almát? De hát akkor az értékes héj veszendőbe megy, márpedig azt tanultuk, hogy közvetlenül alatta van a legtöbb vitamin... A probléma világszerte sokakat érdekel, néhányan viszont aktívan cselekszenek is a probléma megoldása érdekében. 

KÉP

Először nézzük, mi volt a korábbi gyakorlat: az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) eddig azt a módszert ajánlotta, hogy az almát (vagy hasonló héjú gyümölcsöt) olyan oldatban kell 2 percig áztatni, amelyet 1 rész hypóból és 9 rész vízből keverünk. Kutatások szerint azonban ez csak a gyümölcsre tapadt koszt és baktériumokat oldja le, a maradvány növényvédő szereket nem.

Itt jött a képbe a Massachusetts Egyetem biokémikusa, Lili He, aki munkatársaival összehasonlította a különféle módszereket, hogy a háztartásokban legegyszerűbben használhatót megtalálják. Organikus gazdálkodásból származó, azaz vegyszermentesen termelt Gala almákat két gyakran használt növényvédőszerrel kezeltek, majd háromféle folyadékban áztatták: az első hypós oldat, a második szódabikarbónás oldat, a harmadik tiszta víz volt. 

A kétperces áztatás után kiderült, hogy a szódabikás víz oldotta le a legtöbb növényvédőszer-maradékott az almák felszínéről. További vizsgálódás során a kutatók megállapították, hogy az ideális áztatási idő 12-15 perc, illetve a hígítási arány: fél liter vízhez 1 kiskanál szódabikarbóna kell (egy literhez két kiskanál, és így tovább). Az oldatot le kell öblíteni a gyümölcsről tiszta vízzel. 

A szakemberek azt ajánlják, hogy rögtön hazaérkezés után tisztítsuk meg a hazavitt gyümölcsöket (és zöldségeket) ilyen áztatással, nehogy a spájzban vagy konyhaszekrényben egyikről a másikra kerüljön valami veszélyes kemikália. Tárolás előtt teljesen meg kell szárítani a terményt (levegőn vagy papírtörülközővel, konyharuhával), nehogy bepenészedjen.

Sajnos nem mindegyik zöldséget és gyümölcsöt lehet áztatni, mint a gomba (vagy nyáron a málna), az ilyenek esetében ajánlott az organikus termény vásárlása -- nyilván mindenkinek a lehetősége szerint. De például a jellegzetes őszi gyümölcsök, mint az áfonya vagy a körte esetében egyszerűen alkalmazható. Aki mégis aggódna az esetleg a héj alá beszívódott vegyszerek miatt, hámozza meg a gyümölcsöt fogyasztás előtt.

Őrizd meg a nyári gyümölcsök, zöldségek és fűszerek zamatát aszalással! Az üzletekben kapható, többnyire kén-dioxiddal, cukorral és/vagy étolajjal kezelt aszalványok helyett készíts házilag finomságokat az egyszerűen és olcsón megépíthető aszalódoboz segítségével. A mostani időjárás passzol is ehhez, hiszen az aszaláshoz legalább 30 Celsius-fokos hőmérséklet kell, ugyanakkor a levegő páratartalma legyen 60 százalék alatt: ebből a két tényezőből nincs hiány ezen a nyáron.

KÉP

Ideális esetben aszalás közben nem éri direkt napfény a terményt, mivel az minőségromlást okozhat az ízében és a tápanyagtartalmában. Termé-szetesen napsütésre szükség van, méghozzá minél többre, de most a hősugarak végzik a munkát. A kert, autóbeálló, erkély vagy terasz olyan pontján állítsd fel az aszalódobozt, ahol déli vagy nyugati irány-ba tájolhatod. Hasonlóan fontos, hogy a dobozt ne tedd növények közé vagy fűre, mert az éjszakai harmattól nedves lesz, és bepenészedhet. Az aszalódoboz alatt legyen burkolt a talaj, ez fokozza a hatékonyságot, hiszen a kövezet éjszaka kibocsátja a napközben elnyelt hőt. A tájoláshoz két beton falazóelemmel emeld meg az egyik oldalon a dobozt. 

A Modern Farmer amerikai weboldal a Dahse-Walk minnesotai őstermelő házaspár által kifejlesztett "napelemes" aszalódoboz tervét közölte, amely-ben még felhős napokon is átlagosan 15 Celsius-fokkal melegebb van, mint a környezet hőmérséklete. Ehhez készítettem magyar feliratokat a könnyű megvalósíthatóság érdekében. Az eredeti, 10 oldalas angol nyelvű és méretezésű leírást ide kattintva olvashatod.

Ennek az aszalódoboznak az az előnye, hogy nincsenek mozgó alkatrészei; úgy állítod a tájolását és a dőlésszögét, ahogy tetszik; az ételt védi a direkt napfénytől; nagyobb darabok is elférnek benne; nem melegszik túl; könnyű tisztítani és használni; éjszakára és szélben is kint lehet hagyni, de esőben nem!; rovar- és sünbiztos.

Az üvegházhatás elv alapján a napfény áthalad a felső polikarbonát- vagy üveglapon, és hősugarai felforrósítják az eggyel lejjebb lévő, feketére festett fémlapot. Ez a második réteg tehát védi a direkt napsütéstől a terményt, illetve hősugárzóként funkcionál. Lefelé a harmadik réteg egy aprószemű erős drót- vagy műanyagháló, erre teríthető a gyümölcs és zöldség. A negyedik réteg egy hullámlemez fémből vagy polikarbonátból: ennek feladata a nedvesség és a párás meleg levegő elszállítása.

Felhős nyári napon is működik az aszaló KÉP

Az aszalni kívánt termény ne legyen se éretlen, se túlérett. Első lépésként mosd meg alaposan, különösen, ha nem biotermelőtől származik. Utána vágd ki belőle a beteg vagy foltos részeket, a csumát, magot, szárat. Egyenletesen szeleteld a terményt 3-10 milliméter vastagságú szeletekre. Minél vékonyabb a szelet, annál gyorsabb az aszalódás.

A kisebb gyümölcsöket egészben is aszalhatod, például az áfonyát, meggyet, kajszit. A gyümölcsöket és zöldségeket aszalás előtt pár percig forró vízben blansírozhatod is, ezzel szebb lesz a színük, jobb az ízük, és az eltarthatóságuk is megnő. A hőkezelés ugyanis leállítja a terményben az enzimműködést.

A hálón terítsd szét a szeleteket, ne érjenek egymáshoz. Az aszalódást érdemes néhány óránként ellenőrzni. Forró napon a fűszernövények 6-7 óra alatt is készen lesznek, a szeletelt gyümölcsöknek, pláne a zöldségeknek 1-3 nap is kellhet. Akkor jó az aszalt gyümölcs, ha tapintásra ruganyos, bőrszerű, de semmiképp sem kőkemény. Ezzel szemben a zöldségeket feltétlenül csontszárazra, azaz keményre kell aszalni: ha félbe tudod törni a szelet paradicsomot, akkor kiveheted az aszalóból. 

Ennek az almának 34 óra kellett a tökéletes aszalódáshoz KÉP

A hosszú eltarthatóság érdekében a gyümölcsöket 20 százalékos, a zöldségeket 10 százalékos nedvességtartalom alá kell aszalni. Ezt úgy állapíthatod meg, hogy leméred a terményt, mielőtt az aszalóba helyezed, és utána is. Éjszakára is benne hagyhatod a terményt az aszalóban, de csak akkor, ha nem fog esni. Így is visszaszív némi nedvességet az éjszakai harmatból, de másnap estére feltehetően már készen lesz. Begyűjtéskor ellenőrizz minden szeletet, hogy ugyanolyan száraz-e, mint a többi. Ha nem, hagyd még a hálón.

A kész aszalványt hagyd lehűlni, utána rögtön csomagold el befőttesüvegbe vagy légmentes műanyagzacskóba, és tárold sötét, hűvös helyen. Felhasználás előtt a zöldségeket 1-2 órára áztasd langyos vízbe, a gyümölcsöt nem muszáj. A hálót körömkefével és mosószerrel sikáld tisztára, szárítsd le, és kezdődhet az újabb kör!

És persze aszalhatsz házilag építhető kemencében is, ennek leírását lásd korábbi cikkünkben ide kattintva.

Magyarország sajnos még a tetőkertépítésben is nagyon távol kullog más országoktól. A tetőteraszos zöldségtermesztés pedig egy még távolabbi ufónak tűnik. Pedig mint ahogy szépen besettenkedett Budapestre a közösségi kertek rendszere, ugyanilyen formában teret kaphatna a város teraszain, ki nem használt tetőterein a zöldségtermesztés vagy a közösségi rooftop zöldségtermesztés.

A világ nagyvárosaiban egyelőre New York vezeti a nem létező versenyt. 

A rooftop zöldségtermesztés úttörője az Eagle Street Rooftop farm volt. A farmot 2009-ben hozták létre egy Greenpoint tulajdonában lévő raktár tetején. A broadwayi kertészetben a vállalat, a színház és a lakosság soraiból összetartó közösség jött létre. A farmon többnyire szezonális növényeket, de nyitott napon még dohányt is lehet kapni. 

Brooklyban találjuk a megapolisz másik jelentős rooftop zöldséges kertjét, a Brooklyn Grange-et. A 2,5 hektáros területen évente 25 tonna zöldséget termelnek átlagosan. 

A Brooklyn Grange egy hálózatot működtet, több tetőgazdaságot foglal magába. Az első értékesítési pontjukat 2010-ben nyitották meg. A kertészkedés mellett a kertekben iskolai- és kulturális programok és napkeltejóga is várja az érdeklődőket. A Brooklyn Grange-hez tartozik a város legnagyobb, 30 kaptárból álló városi méhészete.

Míg a városi agrárgazdálkodás epicentruma Brooklynban van, Manhattan jó tanulóként átvette a példákat, és létrehozták a Hell’s Kitchen Farm projektet.

A termelőgazdaságot nem messze egy buszpályaudvartól, a város kevésbé frekventált, LED-világítás-mentes övezetében, egy baptista templom tetején hozták létre. A 4000 négyzetméteres tetőn közel 60 önkéntes nagyjából 1000 négyzetméternyi termőterülettel kis gyerekmedencéket hozott létre, ezekben kialakítva a  kis kerteket. A kis termőhelyek alján a vízelvezetést biztosították, megkönnyítve a termelést. Fontosnak tartották a kismedencék egyszerű kivitelezését, annak könnyű lemásolhatóságát, hogy más területeken is megvalósíthassák ezt a projektet, ezzel is növelve a környék zöldség- és gyümölcsellátását. 

Manhattannel szemben, a másik oldalon, az Alexandria Center tetején hozták létre a Riverpark Farmot. A projekt az Alexandria Center For Life Sciences és a Riverpark étterem együttműködésével jött létre. A center építése a 2008-as gazdasági válság idején megtorpant, a farmot kialakítók csoportja és az étterem séfje, Sisha Ortúzar felkarolta a mintegy 15 000 négyzetméteres területet, és gazdálkodni kezdett rajta.

A farm kialakítása jó példa volt arra is, hogy mit lehet kezdeni egy megakadt építkezéssel, aminek nem lehet tudni, mikor lesz folytatása. Mindemellett ösztönözte a helyi érdekű aktivitást is, másrészt pedig helyi zöldségeket nyújt a helyi éttermeknek. Az építkezés 2012-ben folytatódott, a farm átköltözött a pláza északi oldalára, és ott folytatja a nyitott gazdálkodást. 

A brooklyni alapítású Gotham zöldek második, Brooklyn Grange nagyságú farmja a Gowanus farm. A szervezet ebben az évben valósította meg harmadik projektjét Jamaicában is, mintegy 60 000 négyzetméternyi területen. A Gotham Greens egyébként 100 tonna zöldséget termeszt évente. A zöldségeket viszont elsősorban nem a lokális kereskedelemre, hanem az országszerte kialakított partneri hálózatukra termelik.

Tervezett projektjük betelepülni Chicagóba, a szeles városba, ahol áttörést jelentene egy tetőtéri farm kialakítása a Pullman gyár szomszédságában. Az ide tervezett tetőtéri farm nagysága elérné a 75 000 négyzetmétert, ahol mintegy 500 tonna zöldséget termesztenének évente. 

A Bell könyv- és gyertyaétterem a befogadó épületük tornyában hozott létre egy aeroponika rendszerű növénytermesztést. Az itt termelt zöldségekkel ellátják saját éttermüket, ezzel is minimalizálva ökológiai lábnyomukat. 

A közeli jövő új tetőtéri gazdasága lehet a világ legnagyobb haditengerészeti épületén kialakítandó tetőfarm a Sunset parkban. 

A mintegy 100 000 négyzetméteres területre tervezett farm alapítása folyamatban van, legalábbis a partnerek közös "ásógyakorlata" már megvolt.

Fotók: Hells Kitchen Farm Project ; Brooklyn Grange ; Eagle Street ; Gotham Farms; River park; Bright Farms ; 

A házi kiskert a legjobb módja annak, hogy kedvező áron jusson garantáltan bio termesztésű zöldségekhez. Használja ki az enyhe időjárást, és készítse elő az ágyásokat! Adunk néhány tippet, hogy mit és hogyan ültessen.

Lehet kizárólag salátáskertet is kialakítani (Fotó: Laura K. Gibb a Flickr-en)

Hogy miért legyen konyhakertje? Mert jó a testnek és léleknek. Ne izguljon, ha még sosem csinálta: a növények hihetetlenül életképesek, és ha rendszeresen öntözi és gyomlálja őket, biztosan életben maradnak. Ha pedig élnek, akkor termést is fognak hozni. Lehet, hogy eleinte csak keveset, amíg el nem sajátítja a hozamnövelő fortélyokat. De az a kevés is több a semminél, ráadásul két dologban lehet biztos: ha organikusan termesztette, akkor vegyszermentes, és mivel a Nap érlelte, finomabb is, mint a táppal hatalmasra turbózott üvegházi. Jó, lehet benne pár kukac és féreg, de ez is csak az előbbi két állítást igazolja.

A konyhakert tervezésekor lényegében két vezérfonal között kell választania: különlegességeket akar-e termelni, avagy a család által rendszeresen fogyasztott zöldségeket. Előbbinek az az előnye, hogy így olyan finomságok is az asztalra kerülhetnek, amelyek máskülönben vagy beszerezhetetlenek, vagy megfizethetetlenek, mint a tarlórépa vagy az afrikai okra. Utóbbi esetében sem biztos, hogy a család egész évi szükségletét sikerül megtermelni, de néhány hétre-hónapra valót lehet azért olyan köznapi zöldségekből, mint a hagyma, fokhagyma, paradicsom, saláta- és káposztafélék, uborka, burgonya. (Azért nem biztos, mert az időjárás akármikor beleszólhat.)

A kiszemelt területtel kapcsolatban három fő szempontot érdemes mérlegelni. Először is, a zöldségnövények többségének naponta legalább hat óra direkt napsütésre van szükségük. A második a jó minőségű talaj. Ennek kialakításához gyorsan fogjon hozzá, ha még nem tette: terítsen szét 2-3 ujjnyi vastagságban komposztot a talajon, és egy villával forgassa bele a földbe. Ezzel egyidőben a nagyobb rögöket is törje apróra, amivel elősegíti a nemsokára vetett vagy palántaként kiültetett növények gyökérképződését. A területet gereblyézze egyenletesre.

Érdemes elgondolkodni 30-50 centiméterrel megemelt ágyások kialakításában. Ezek jobban megfogják a vizet, a tápanyagokat is takarékosabban porciózhatjuk, és kényelmesebb gondozni őket. A növényeknek laza szerkezetű talaj kell, ha már fáradságos munkával felkapáltuk, akkor taposással ne tömörítsük vissza. Ezért a nem emelt ágyások se legyenek egy méternél szélesebbek, hogy ne kelljen belépni a megművelt területre.

A harmadik tényező a szomszédos vagy környékbeli veteményesek tulajdonosainak vagy gazdáinak kikérdezése: mi terem jól errefelé, mivel nem érdemes kísérletezni, mi az, amivel sok a macera. Ezt összevetve az álmokkal és családi kedvencekkel máris megvan az az ideális vetőmaglista, amivel elindulhat a gazdaboltba.

Nagyjából 130 négyzetméternyi területen már lehet annyi zöldséget termelni, amennyi elég egy négytagú családnak. A trükk a növénytársításban rejlik. Ez lehetővé teszi a veteményeságyások megosztását, azaz megfelelő társításban a növények sokkal kisebb területen ültethetők, mert táplálják, védik és serkentik egymást.

A társítások egyik legismertebb példája a három nővér ültetési mód, amelyet még az amerikai indiánok fejlesztettek tökélyre. Ők egy fészekbe ültették a babot, a kukoricát és a tököt. A bab ugyanis nitrogénmegkötő tulajdonsága révén a növekedési szakasz lezárulta után táplálja a neki támasztékot nyújtó kukoricát. A kukorica tövébe ültetett tök talajtakaróként viselkedik, és nem engedi kiszáradni a földet.

A snidling például serkenti a paradicsom növekedését, és javítja az ízét, távol tartja a kártevőket, a molytetveket és az aknázólegyeket. A torma növeli a burgonya betegségekkel szembeni ellenálló képességét, és az erősen csípős zöldséget nem kedveli a burgonyát károsító kolorádóbogár. A rozmaring elűzi a káposztalegyet, a hagyma- és répalegyeket pedig úgy zavarhatjuk meg, hogy vegyesen ültetjük a két növényt.

A paszternák gyökere rovarölő hatású, olyannyira, hogy organikus permetlé is készíthető belőle. A társítás nem csak a kártevők ellen hasznos. A tárkony dajkanövény, segíti más növények növekedését. A borsó árnyékot nyújt a spenótnak, hogy a levelei zsengék maradjanak, a spenót pedig segíti más magok csírázását. További jó szomszéd a fejes saláta és a borsó, a paradicsom és a fokhagyma, az uborka és a karalábé.

A zöldségtermesztés alapjainak elsajátításában remek segítség a Zöldségtermesztők kézikönyve, amely részletesen elmagyarázza a szükséges teendőket, illetve Gertrude Franck interneten szintén elérhető Öngyógyító kiskert című könyve. És még egy tipp: a szaküzletekben vagy áruházakban kapható vetőmag zacskónként kétszáz magot is tartalmazhat, fajtától függően. Érdemes tehát három-négy családnak összefognia, és leosztani, ki milyen vetőmagot szerez be, majd utána szétporciózni.

Letölthető kerttervezési rajzot és növénytársítási táblázatot pedig itt talál.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna