Jóllehet az utóbbi évtizedekben sok szó esett a hőszigetelésről, ezt leggyakrabban úgy tudjuk elképzelni, hogy vagy kőzetgyapotba, vagy polisztirolba (=műanyagba) csomagoljuk az épületeinket. Mindkettő mellett szólnak érvek és ellenérvek, az viszont egészen biztos, hogy ezek csak passzív rendszerek, nem képesek plusz szolgáltatásra.

Ezért nagyon érdekes az a kísérlet, amelyet a brit Plymouth Egyetem végzett el: a kampusz területén az egyik épület nyugati falának felére egy különleges homlokzati molinót feszítettek fel: a filcből készült molinón sok-sok zseb van, amelyeket földdel töltöttek meg és növényekkel ültették be. Az összhatás egy egybefüggő "élőfal", csupa zöld növényből. 

Már a látványa is esztétikus, de nem pusztán ez volt a cél. A homlokzat másik felén ugyanis meghagyták az eredeti vakolatot, hogy össze lehessen hasonlítani a két felület hőszigetelő képességét. Öt hét mérés után kiderült, hogy a zöld falburkolat 31,4 százalékkal csökkenti a falon keresztüli hőveszteséget a hagyományos vakolathoz képest.  Az alábbi grafikon kékkel mutatja a növényekkel borított fal hőátbocsátási értékét, és pirossal a vakolt falét.

Az Egyesült Királyságban az épületek 17 százalékban felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, a fűtés teszi ki az épületek teljes energiafelhasználásának 60 százalékát. Ahhoz, hogy a szigetország elérje, hogy csak annyi legyen a szén-dioxid-kibocsátás, mint amennyit meg is lehet kötni (ezt a nettó zéró kibocsátás), sok észszerű fejlesztésre van szükség.

"Épületeink 57 százaléka 1964 előtt épült - mondta Matthe Fox fenntartható építészet kutató, az élőfal-kutatás vezetője. - Jóllehet a szabályozások előírják az új építésű épületek hőveszteségének csökkentését, a meglévő régi épületek igénylik a legtöbb fűtési energiát és ezáltal fokozzák a szén-dioxid-kibocsátást. Létfontosságú, hogy fejlesszük a meglévő épületek hőmegtartó képességét ahhoz, hogy elérjük 2050-re a nettó zéró karbonkibocsátást, és csökkentsük az emelkedő energiaárak miatti fűtési szegénység kockázatát."

Az Egyetem kutatásának célja az élő növényekkel történő beültetéssel, hogy egyrészt csökkentse a fűtési hőveszteséget, másrészt segítse a levegőből a szén-dioxid megkötését. A kutatás az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) támogatásával három év alatt 2,6 millió fontos kerettel zajlik.

"A városi lakosság száma folyamatosan növekszik. A zöld infrastruktúra olyan természetes eredetű megoldás, amely lehetőséget kínál a klímaválság, a légszennyezés és a biodiverzitás-veszteség hatásainak mérséklésére, miközben alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett biztosít gazdasági növekedést - mondta  Thomas Murphy társszerző. - Az élő növényfalak javítják a levegőminőséget, csökkentik a zajt, hozzájárulnak az egészség és a testi-lelki jóllét (well-being) fejlesztéséhez. Kutatásunk igazolta, hogy a zöld fal csökkenti a régebbi épületek karbonlábnyomát is az energiaigény mérséklésével. További vizsgálatok célja, hogy maximalizáljuk a környezeti hatásokat és gazdaságosabbá tegyük a kialakítást."

365Zö

A klímaváltozás miatt új, magasabban fekvő területekre kell költözniük az évszázados szőlőbirtokoknak Spanyolország egyes vidékein. Katalóniában például annyira tikkasztóvá váltak a nyarak, hogy egyes gazdák a Pireneusok hegyvidékének akár 1200 méter magasságban fekvő lejtőin létesítenek új szőlőültetvényeket, ahol kissé hűvösebb az éghajlat, írja a Phys.org tudományos portál.

A spanyol bortermelőknek alkalmazkodniuk kell, ha akarják, ha nem. Az egyre melegebbé váló klíma miatt például a Barcelonától 40 kilométerre fekvő Penedesben, a Torre del Veguer szőlészetben akár 10-15 nappal korábban kell elkezdeni a szüretet, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb augusztusi kánikulában végzik a munkát, a fürtök kézi szüretelését.

Spanyolországban 961 ezer hektáron művelnek szőlőt, ez a világon az egy országra jutó legnagyobb terület. Az olasz és a francia gazdák után a spanyolok állítják elő a legtöbb bort. Ám az utóbbi 60 évben az éves átlaghőmérséklet 1,3 Celsius-fokkal emelkedett. Ez nem tűnik soknak, de a gazdák szerint tönkreteszi a szüretet.

A magasabb átlaghőmérséklet miatt túl gyorsan érnek a szemek, amitől kisebb lesz a gyümölcs savassága, de nagyobb a cukortartalma. Előbbitől megváltozik a bor zamata és karaktere, utóbbitől magasabb lesz az ital alkoholfoka. Ezt megelőzendő rohammunkában kell végezni a szüretet, ami nyilván kaotikussá változtatja az egész folyamatot.

A spanyol gazdák olyan helyeken létesítenek szőlészeteket, ahol a helyi lakosok korábban abszurd gondolatnak vélték a bortermelést, mert azt gondolták, 1000 méter körüli magasságon egyszerűen nem fog beérni a termés. Hát, a klímaváltozás miatt mégis így lett. A mintegy 10 Celsius-fokkal hűvösebb hegyvidéki területeken lehetőség nyílik megfelelő savtartalmú fehérborok előállítására. Sőt, kihalófélben lévő fajtákat is újra lehet honosítani.

De mindennek nagy ára van. A gazdák ezért folyamodtak segítségért a spanyol kormányhoz és az Európai Unióhoz. A spanyol borkultúra a gazdák szerint csak úgy tartható életben, ha a magasabban fekvő vidékeken alakítanak ki ültetvényeket, olyan fajtájú szőlőből, ami később érik. Mert nemsokára az ország déli részén egyes hagyományos borvidékeken az egyre forróbb klímát már nem fogja elviselni a szőlő.

HKZs

Az esőerdők védelmére fejlesztették ki, de a világ bármely területén megmutatja az elmúlt 20 év erdőirtási-ültetési eseményeit a Global Forest Watch (Globális Erdőfigyelő).

A térképen pink színnel jelzik a fakivágásokat, amelyeket
gif-animációként is megnézhetünk az idővonalon

Elképesztően sok funkciót zsúfoltak a World Resources Institute (WRI, magyarul Világerőforrás Intézet, globális kutatási nonprofit szervezet) angol nyelvű térképébe. A faállomány változása mellett elemzést kaphatunk a biodiverzitás vagy a levegőszennyezés mértékéről, csak úgy, mint a helyi klíma vagy területhasználat változásairól.

Az interaktív világtérkép úgy néz ki, mint a Google Maps, azzal a különbséggel, hogy ezt folyamatosan frissítik. A működését irányító tehnológiát az amerikai Maryland Egyetem és a hollandiai Wageningen Egyetem kutatói fejlesztették ki. Amikor a szoftver eltérést észlel a korábbi adatokhoz képest, riasztást ad ki és színjelzéssel hívja fel a figyelmet az érintett területre. A műholdak nagyjából hetente tudnak friss adatot küldeni a Föld minden pontjáról.

Az illegális fairtók az eddiginél sokkal hamarabb, akár már menet közben lebukhatnak, és a szakemberek "egyenes adásban" riaszthatják a helyi természetvédelmi hatóságokat. Egy ilyen közel valósidejű térképnek önmagában is lehet visszatartó ereje, állítja egy tanulmány, amely a Nature magazinban jelent meg. 

Az interaktív világtérkép abban is különleges, hogy nem hátráltatják a képalkotást a felhők. Eddig ugyanis például a trópusi területeken esős évszakban néhol hetekig nem lehetett látni a földfelszínt, és a felhők takarásában az illegális fakitermelők háborítatlanul vághatták tarra az értékes esőerdőket. Az Európai Űrügynökség műholdas radarjai azonban "átlátnak" a felhőkön, és pontos képet szolgáltatnak a GFW-nek. 

A térkép tízméteres pontossággal képes a fairtás helyét meghatározni, azaz egyetlen fa kivágását is jelzi. A természetvédelmi szervezetek mellett hasznát vehetik azon cégek is, amelyek ellenőrizni szeretnék, hogy a nekik felkínált áru valóban fenntartható forrásból származik-e, vagy pedig egy illegálisan tarra vágott területen termesztették-állították elő. És ugyanígy, a térkép azt is megmutatja, hogy hol végeztek erdőtelepítéseket.

VIA npr

Ha tél közepén is szénanátha-szerű panaszoktól szenvedsz, húzd el az ablak mellett álló szekrényt! Nálunk kiderült, hogy óriási kiterjedésű penészfolt van mögötte.

Írtam már a penész elleni védekezésről korábban is, a múltkor ajánlott szerekhez képest most olyan módszereket kerestem, amelyek szagtalanok. Az alábbi szerek általában gombaölő hatásúak, de nem feltétlenül próbálták őket a falon vagy bútorokon megjelenő penész ellen. Úgyhogy egyhónapos kísérletbe kezdtem, amelynek eredménye az alábbi fotó. Látszik, hogy a mintákban egy hónap elteltével nem jelent meg újra a penész. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A "környezeti vandalizmus" visszaszorítására a szaúdi hatóságok rendkívül szigorú bírságokat vezettek be. Ezentúl, aki egy fát, cserjét vagy lágyszárú (például fűféle vagy gyógy-)növényt kivág, gyökerestül kitép, átültet, kérgétől vagy levelétől megfoszt, illetve megbolygatja a növény talaját, az akár 30 millió szaúdi riyal (átszámítva 7,99 millió dollár, 2,34 milliárd forint) pénzbüntetésre és tíz évi börtönre számíthat, írja az Al Jazeera hírportál.

KÉP: Anas Sidd/Flickr

A rendelet része annak a Vision 2030 elnevezésű fejlesztési tervnek, amellyel a sivatagi királyság az évtized végére elérni igyekszik egyebek mellett a környezeti fenntarthatóságot, valamint csökkentené a kőolajfüggőséget. Nemrég meghirdették a Let's Make it Green faültetési programot is: 2021 áprilisáig (novembertől számítva 6 hónap alatt) 10 millió fát fognak ültetni. 

A Vision 2030 tervben szerepel még a hulladékgazdálkodás hatékonyságának fejlesztése, átfogó újrahasznosítási programok indítása, mindenféle környezetszennyezés mérséklése és az elsivagatagosodás elleni küzdelem. Érdekes lenne tudni, hogy a tízmillió facsemete rendszeres öntözésére milyen elképzeléssel készülnek.
 

A Mississippi-folyó elhúzódó áradása és a smaragd kőris kéregrontó bogár terjedése miatt a legendás Fender gitárgyártó cég a jövőben kizárólag a muzeális értékű gitárok javításához használja fel meglévő amerikai kőrisfa készleteit. Az új hangszerek készítéséhez új fafajtákat fognak keresni. A Music Man gitárgyártó már 2019 végén erre a döntésre kényszerült. 

Fender-gitártest csiszolása. KÉP: Fender

A klímaválság (mert ez már rég nem "klímaváltozás") következtében a Mississippi áradásai egyre súlyosabbak, és bár az amerikai kőrisfa elviseli akár a hetekig tartó vízben állást, azt már nehezen éli túl, ha hónapokig tart az áradás. A magas vízszint nemcsak a fa növekedését gátolja meg, hanem a favágók sem jutnak el a mocsaras vidéken a kivágandó fákig immár két és fél éve. 

Csak a neve és a színe gyönyörű ennek a bogárnak. KÉP: Wikipedia

És itt van a smaragd kőris kéregrontó bogár (Agrilus planipennis), amely Ázsia északkeleti részén őshonos, onnan került át Észak-Amerikába 2002-ben és kezdett megfékezhetetlenül terjedni. Állítólag a lárváival fertőzött tűzifát kempingezők hordták szét az országban.

Így terjed a smaragd kőris kéregrontó bogár Észak-Amerikában.
KÉP: Wikipedia

Eredeti élőhelyén nem jelent veszélyt, azonban Észak-Amerikában és Európában már több tízmillió kőrisfát pusztított el, és ez a sors vár még több milliárd fára: a bogár megrágja a fiatal fák kérgét, ettől a fák kiszáradnak, pedig az amerikai kőris csak átlagosan tízéves kora után hoz termést. Így viszont utódlás nélkül kipusztul. 

Ott tartunk, írja a Treehugger természetvédelmi magazin, hogy a favágó cégek pusztán azért próbálják kivágni a még ép kőrisfákat, hogy megmentsék az értékes faanyagot a szétrágástól. Így viszont tényleg nem marad semmi az utókorra.

A Squier amerikai gitárgyártót 1965-ben vásárolta fel a Fender,
és azóta is készít e márkanév alatt gitárokat. KÉP: Fender

Az amerikai kőris keresett gitárfa, mert könnyű a súlya és szép a belőle készült hangszer hangja. Ráadásul az elmúlt évtizedekben széles körben elérhető anyag volt, megfizethető áron. Ennek most vége. A kőrist helyettesíteni lehet esetleg ezüstjuharral, mondta egy hangszerkészítő a fent idézett TH-cikkben, mert a juhar szintén könnyű faanyag. Ám más a hangja, és a gitártest lakkozása is nehezebb, mert a juharnak szivacsos a szerkezete, nagyobbak a pórusai. Az ezüstjuhart a Fender is használja, a gitárnyakat készítik ebből az erős fából. Szóba jöhet még a vörös éger, mint a kőris olcsó alternatívája. A különféle gitárfák hangzásáról ezen az oldalon olvashatsz többet. 

Adam Levine is Music Man gitáron játszik. KÉP: Music Man

Lehet reménykedni abban, hogy hátha sikerül kinemesíteni egy olyan amerikai kőrisfajtát, ami ellenáll a kéregrontó bogárnak. De ez évtizedes feladat. Addig pedig a zenészeknek és a közönségnek is hozzá kell szoknia, hogy a gitároknak már más lesz a hangjuk, ami sokaknak biztos nagy sokk lesz. Így rúgja be a klímaválság a koncerttermek ajtaját.

Frissítés: Azért lehet a Fender olcsó almárkája a Squier, mert nem kőrisből, hanem nyárfából készül többnyire, mondta Kincses Attila előadóművész-gitártanár. "Mondom a különbséget: a nyárfa gitár 200€ környéke, kőris gitár 2500€-tól felfelé, a két hangzás csak ég és föld", tette hozzá.

A végére hadd tegyek be egy lenyűgöző Fender Stratocaster portrét:

KÉP: Fender

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Bármely adott pillanatban a világ népességének legalább fele farmert visel becslések szerint. Sajnos nagyon sokan akár már két felvétel után dobják is a mosógépbe. Pedig ezzel óriási környezetszennyezést okoznak a Torontói Egyetem kutatói szerint, akiknek kutatási beszámolója a Environmental Science and Technology Letters folyóiratban jelent meg. Hiába természetes (pamutvászon) anyagból készül a farmer, a mosás hatására akkor is ereszt magából mikroszkopikus méretű száltöredékeket, és nem is keveset: mosásonként akár 56 ezer (!) szálacskát. 

Pexels

Eddig azt hittük, csak a műszálas (poliészter, nejlon stb.) anyagok mosása problémás, hiszen azokból is rengeteg mikroszálacska kerül a szennyvízbe, s onnan az élővizekbe: a vízi élőlények tápláléknak hiszik, elfogyasztják ezeket, és vagy elpusztulnak emiatt, vagy pedig a tápláléklánc tetején mi esszük meg őket, és ezzel a mi szervezetünkben végzi a mikroműanyag. A mikroszálacskák olyan aprók, hogy a szennyvíztisztító üzemek a 83-99 százalékukat képesek csak kiszűrni a vízből. De milliárdnyi farmer esetében akár 1-2 százalék is tetemes mennyiség. Sajnos a természetes, cellulózalapú ruhákból származó szálacskák is terhelik a környezetet.

A Torontói Egyetem munkatársai üledékmintákat vettek a sarkvidéki mélytengerekből, a Nagy-Tavakból és a Toronto környéki kisebb tavakból. A kiszárított üledékmintákban kilogramonként nagyjából 1960, 780 és 2490 szálacskát találtak, tehát az agglomerációs övezetben volt a legtöbb, majd közvetlenül utána az érintetlennek hitt sarkvidéki mélytengeri üledékben!

Így néz ki egy farmer mikroszálacska.
KÉP: Samantha Athey, University of Toronto

E mikroszálak 22-50 százaléka cellulózeredetű volt, s abból is 41-57 százalék indigóval színezett farmeranyag. Vagyis átlagosan az üledékben talált szálacskák 20 százaléka származik farmeranyagból. A kutatók mosási próbákat is végeztek többféle farmerruházattal. A trendi koptatott-szaggatott farmer ugyanannyi szálacskát engedett magából, mint a hagyományos darabok. Csak a Toronto környéki két szennyvíztisztító üzemből naponta egymilliárd szálacska kerülhet az Ontario-tóba, mert a kanadaiak fele majdnem mindennap farmert visel, és az átlagos kanadai két felvétel után ki is mossa a farmerjét, olvasható a Wired cikkében. 

A sarkvidéki vizekben észlelt szálacskákat a természetes tengeri áramlások gyűjtik össze a világ minden tájáról, és szállítják északra. "Ez azért okoz problémát, mert a sarkvidéken növényzet híján nagyon kevés anyag kerül a vízbe és válik lesüllyedve, felhalmozódva üledékké. Mivel kevés az üledék, a tengerfenéki élőlények nem lehetnek válogatósak a táplálékszerzés során" mondta Miriam Diamond kutató a Wirednek.

Ám pusztán azért, mert a farmer növényi eredetű természetes szálakból készül, nem pedig kőolaj-eredetűekből, mint a műszálas textilek, még nem jelenti, hogy ártalmatlan a mélytengeri élőlények szervezetébe jutva. "Elég sok vegyszermaradványt tartalmaznak, amelyek egy része a gyártás során szívódott bele a szálakba, más vegyületek pedig a környezetből", tette hozzá Samantha Athey, a kutatás  társszerzője. 

Unsplash

Ahhoz, hogy ne szennyezzük az élővizeket farmerszálacskákkal is, nem volna szabad túl sokat mosni a farmerjainkat. A farmermosás alapjairól már korábban is írtam. Az organikus alapanyagokból dolgozó Nudie Jeans Co például azt javasolja, hogy a szennyeződéseket bőven elég egy nedves ronggyal letörölni a farmerről, nem kell azonnal kimosni. (Zárójelben: ők a termék élethosszáig ingyenesen javítják a farmert, amivel csak 2019-ben megjavítottak 63 281 farmert, továbbá begyűjtöttek foltozási alapanyagnak 11 573 darabot, ezzel megmentettek 50 ezer kilogramm farmer ruhaneműt a kidobástól, illetve megtakarítottak 443 millió liter vizet, amelyet nem pazaroltak el a gyártási folyamatban.) A "raw", azaz vegyszeres vagy előmosásos koptatás nélküli, és ezért környezetbarát farmerjairól híres Tellason azt javasolja, hogy lehetőleg mosószer nélkül (vagy csak minimális mosószerrel) és hideg vízben mossuk a farmert. A Hiut Denim szerint pedig elég félévente mosni, és aki ilyen bátor, felvételt nyer a különleges klubjukba is, amelynek neve nem más, mint No Wash Club.

És hasznos lenne, ha minden mosógépnek szabványtartozéka volna egy plusz szűrő a mikroszálak kiszűréséhez.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Napjaink láncreakciója: az időjárás vagy a túl nagy forgalom károkat okoz az útburkolatban, kátyú keletkezik. A kátyú károkat okoz az abba óvatlanul belehajtó járműveknek, tönkreteheti az abroncsot, felnit, felfüggesztést. A kátyú betöméséhez használt aszfalt pedig kijuthat a természetbe, és környezeti károkat okoz.

KÉP: Arlington DES / Flickr

Talán már a közeljövőben egy új módszer környezetbarát módon oldaná meg a kátyújavítást, mégpedig a mindenhol nagy mennyiségben rendelkezésre álló szennyvíziszap újrahasznosításával. Az eljárást az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) 2020 őszi virtuális találkozóján fogják ismertetni, de a beszámolója megjelent az ACS weboldalán. 

Szennyvíztisztítás után tiszta víz és szennyvíziszap keletkezik. Előbbi immár kockázat nélkül felhasználható, utóbbi viszont veszélyes hulladéknak minősül, amelyet kezelni kell. Ennek során a szennyvíziszapot legalább ötszörös mennyiségű háztartási hulladékkal keverve elégethetik hulladékégetőben (ez nagyon energiaigényes és ezért költséges megsemmisítési módszer), vagy pedig "valahol vidéken" egy felszíni lerakóban tárolják, majd földdel borítják le, de nem tudni, ez a módszer hosszú távon mennyire veszélyes a környezetre.

A Kalifornia Állami Egyetem kutatói azzal az ötlettel álltak elő, hogy a veszélyes vagy radioaktív hulladékok mentesítésére szolgáló CBPC-vel a szennyvíziszapot is semlegesíteni lehetne. A CBPC betűszó (chemically bonded phosphate ceramic) a kémiai kötésű foszfát kerámia vegyületet jelenti. Mivel a CBPC alkotóelemei inaktiválják a mikrobákat, a kutatók szerint szennyvíziszappal keverve biztonságosan használható útjavításra. 

A szennyvíziszapot semlegesített CBPC-habarccsá alakítva kátyújavításhoz lehet használni. KÉP: Zhongzhe Liu

Először a nedves szennyvíziszapot savmegkötő hatású kalcium-oxiddal és magnézium-oxiddal keverik, az ettől lúgos kémhatásúvá váló iszapban elpusztulnak a kórokozók. Utána enyhén savas kémhatású kálium-foszfátot adnak az elegyhez, így kapják meg a szennyvíziszapos-CBPC-habarcsot. (A kálium-foszfátot az élelmiszeripar is használja savanyúságot szabályozó anyagként.)

A hagyományos aszfaltban bitumen van, amely a kőolaj lepárlásánál visszamaradó anyag. A kátyúzáshoz használt bitumenes keverék policiklusos aromás szénhidrogéneket, PAH-vegyületeket tartalmaz, amelyek veszélyesek az egészségre, állatokban bizonyítottan rákkeltőek. A semlegesített szennyvíziszapból készült kátyújavító anyag nem egészségkárosító, mert a kalcium- és magnézium-oxid nem veszélyes az emberre.

A szennyvíziszapból készített keverék erőssége hasonló az aszfaltéhoz, de a tesztek szerint sokkal tartósabb annál. Már be is nyújtották a szabadalmi kérelmet az újfajta anyagra. Jelenleg a környezeti kísérletek zajlanak, ezek során a keverékkel meglévő úthibákat javítanak meg, és viszgálják a forgalmi terhelés és az időjárás hatását.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ha körülnézel a lakásban, nem kizárt, hogy a legtöbb műanyagot a gyerekszobában találod: a plüssállatoktól kezdve a gyerekbútoron át a filctollig. A játékok sem kivételek, szinte minden kütyü és bigyó műanyagból van a gyerek körül. Ráadásul a műanyag játékok többsége nem túl kreatív, hamar rá is un a gyerek. Egy bolgár építész házaspárnak, Anastas és Bistra Popovának elege lett ebből, és kisfiuk születése után kifejlesztettek egy mágnesekkel összerögzíthető játéksorozatot. 

Amennyiben a gyerek a színkódnak megfelelően illeszti egymáshoz a részeket, egy valós állat mását kapja, ám szabadságában áll eltérni ettől, és akkor bármilyen fantázialényt létrehozhat az alkatrészekből. Nemhogy elsőre, de még másodjára sem egyszerű az összeállítás, úgyhogy a gyerek rendesen elfoglalja magát ezzel.

A tartós alapanyagból készülő játékok több gyereket is kiszolgálnak. A bükk- és tölgyfa darabokat nem kezelik semmilyen vegyszerrel, sem páccal vagy lakkal. A környezetbarát festék olyan alapanyagokból van, mint a tojáshéj.

A csomagolás újrahasznosított papírból készül, az alapanyagokat a környékükön szerzik be. A fenntarthatóság úgy is megjelenik a gondolkodásukban, hogy ha már kinőtték a gyerekek a játékokat, azokat lakásdíszként is lehet használni, vagy továbbajándékozni egy barátnak. 

A fajátékokra akkora a kereslet, hogy amikor a szülők nemrég bejelentették a Kickstarter közösségi adománygyűjtő oldalon, hogy támogatókat keresnek a legújabb, dinoszauruszokat formáló sorozatukhoz, néhány nap alatt a kért összeg háromszorosát dobták össze a leendő vásárlók. 

Képek: Kickstarter /ESNAF Toys

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Aki egész nap maszkot visel, annak az arcbőre nem jut elég friss levegőhöz, befülled a maszk alatt, és emiatt hajlamossá válhat a pattanásokra.

Unsplash

A problémát enyhítheted házilag készített arclemosó tonikkal, amit mindig a már megtisztított bőrre kell egy vattakoronggal felvinni. Ezeket a természetes eredetű, viszonylag semleges illatú arctonikokat férfiaknak is érdemes használniuk, hiszen a maszkviselés az ő arcbőrüket is kikezdheti.

1. Zöld tea + aloe gél

Pexels

Kevés vízzel főzz egy erős zöld teát, áztasd a filtert 2-3 percig, vedd ki, és hagyd kihűlni a teát. Merj ki belőle 2 evőkanállal, adj ahhoz 2 kiskanál aloe vera gélt, öntsd egy kis flakonba, rázd össze és használd reggel és este. A keverék hűtőben kb. 1 hétig  eláll. A kínai gyógyászat a zöld teával sokféle bőrproblémát kúrál, a benne lévő hatóanyagok védik a bőrt az UV-sugarak káros hatásai ellen is. Az antioxidáns hatású zöld tea feszesíti a bőrt és csökkenti a gyulladást. Az aloe vera nyugtató hatású, mérsékli a pirosságot, egyúttal hidratálja a bőrt.

2. Zöld tea + almaecet

Unsplash

Kevés vízzel főzz egy erős zöld teát, áztasd a filtert 2-3 percig, vedd ki, és hagyd kihűlni a teát. Ebből tölts 3 egységnyi mennyiséget egy permetezős flakonba, önts hozzá 1 egységnyi almaecetet, rázd össze, és használd reggel és este. A keverék hűtőben kb. 1 hétig eláll. A zöld tea gyulladáscsökkentő hatású, feszesíti a bőrt és összehúzza a pórusokat. Az almaecet kiegyenlíti a bőr pH-értékét, tisztítja és mérsékli a zsírosságát. Zsíros bőrűek turbózhatják a keveréket még 1-2 csepp antibakteriális hatású teafaolajjal is. Száraz bőrűek 9/10 zöld teához adjanak 1/10 almaecetet, és teafa olaj helyett turbózzák 1-2 csepp gyulladáscsökkentő hatású levendula olajjal. 

3. Mentatea + citrom

Pixabay

Kb. 2 dl vízzel főzz egy erős mentateát, és hagyd kihűlni. Adj hozzá fél evőkanál frissen facsart citromlevet. Rázd össze, és használd reggel és este. A keverék hűtőben kb. 1 hétig eláll. A mentatea a benne lévő mentolnak és antioxidáns hatóanyagoknak köszönhetően hűsíti és feszesíti a bőrt, csökkenti a gyulladást és a pirosságot. A citrom eltávolítja az elhalt hámsejteket, és mérsékli a faggyúmirigyek működését.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna