Az előrejelzések szerint a következő hetekben marad a viszonylag enyhe időjárás, alkalmas arra, hogy a házunk legmelegebb, déli vagy nyugati oldalán az ablak elé gyorsan növő facsemetét ültessünk. Fajtától és mérettől függően a lombozata akár már jövő nyáron árnyékolni fogja az ablakot, és 3-6 Celsius-fokkal csökkenti az üvegtáblák előtti levegő hőmérsékletét. Földszintes ház esetében egy törpefa is elegendő lehet, ha pedig kis termetű gyümölcsfát választunk, azt ugyan időnként metszeni kell, de cserébe legyező alakú kordonfa is nevelhető belőle, illetve a termése nyári bónusz lesz a számunkra. Ötletadó összeállításunkban néhány közkedvelt díszfát mutatunk be, a faiskolákban még számtalan különlegesség kapható.

Csüngő nyírfa
Tökéletes függönypótló a nyári hónapokban, a házfalat is árnyékolja. Középerős növekedésű, nem túl igényes, kifejletten 4-6 méteres termetű.

Fotó

Gömb szivarfa
Viszonylag gyorsan nő, 3-5 méteres magasságú lesz, kedveli a napos, meleg helyet és a tápanyagban gazdag talajt. Az első években óvjuk a fagytól. Kívánja a rendszeres locsolást, cserébe viszon nem allergizál.

Fotó

Csavart fűz
Többféle méretű változata ismert, a faiskolában kiválaszthatjuk a rendelkezésünkre álló területhez legjobban illő példányt. A fűz szereti a napsütést és a vízigénye is nagy, cserébe gyorsan nő, és kellemesen árnyékol, bár lombozata szellős.

Fotó

Gömbjuhar
Városba ideális, mert elviseli a szmogos levegőt. Nem túl igényes a talaj-ra, extra öntözést sem igényel. Maximális magassága akár 6-8 méter is lehet, az ültetésnél ezt érdemes figyelembe venni.

Fotó

Rózsás akác
Gyorsan növő, kb. 2,5-3 magasságot elérő cserjeszerű fa, a védett, napos és meleg helyet kedveli. A talaj típusára nem kényes, vízigénye alacsony. Illatos virágfüzérei hetekig kertünk díszei lesznek.

Fotó

Az ültetéshez ássunk legalább kétszer nagyobb gödröt, mint amekkora a konténeres vagy szabad gyökerű facsemete gyökérzete, mert a fellazított talajban jobban fejlődnek a gyökerek. A gödröt béleljük ki komposzttal, tőzeggel, trágyával, hogy még a fagyok beállta előtt serkentsük a fa megeredését. Ültetés után alaposan öntözzük be, iszapoljuk a csemete tövét, és utána is rendszeresen öntözzük a kemény fagyok beálltáig. Akkor viszont érdemes egy vödörnyi földdel felkupacolni a tövet, hogy megvéd-jük a fagykártól. Az ültetőgödörbe tegyünk egy dréncsövet, amelynek lenti végét szöggel több helyen kilyuggatjuk és a gyökérlabda köré kanyarítjuk. Ezen keresztül az első években célzottan locsolhatjuk a fácskát, amivel serkentjük a gyorsabb fejlődését.

Gyümölcsfa választásakor a növekedési erély és a várható méret mellett kérdezzünk rá az adott fajta betegségekkel szembeni ellenálló képes-ségére, hogy ne kelljen vegyszerekkel permetezni, hiszen közvetlenül a ház mellé szeretnénk ültetni. 

A fenti összeállítás csak javaslat, a szakmai útmutatót nem helyettesíti.

Akár új épületben dolgozunk, akár csak a berendezést cserélték nemrég, tudni kell, hogy az épületekhez és berendezésükhöz használt anyagok olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek “Beteg Épület Szindrómát” okozhatnak: fejfájást, hányingert, puffadást, fáradékonyságot, viszketést, légzési nehézségeket stb.
A bútorokból, padlószőnyegből, falfestékből felszabaduló illékony szerves vegyületek (VOC) kiszellőztetése hónapokig tarthat, érdemes erre rásegíteni a legegyszerűbb és legolcsóbb módon: néhány szobanövénnyel. Az alábbi válogatás a NASA kutatása alapján készült, kiegészítve friss ismeretekkel, és olyan növényeket tartalmaz, amelyek Magyarországon is elérhetők, többségük nem is borsos áron.

OpenAD

A levegőminőség nemcsak az egészségünk, hanem a teljesítmé-nyünk szempontjából is fontos. A Harvard Egyetem kutatása szerint megfelelően szellőztetett, VOC-mentes környezetben kétszer jobb eredményt értek el a dolgozók az átlagos irodákhoz képest. A stresszes helyzetekre való reagálás 97-131 százalékkal, a stratégia alkotásá-nak képessége 183-288 százalékkal, az információk feldolgozása 172-299 százalékkal hatékonyabb “zöld” munkahelyi környezetben. További vizsgálataik szerint minél magasabb volt a környezet szén-dioxid-szintje (a VOC-tól függetlenül), annál inkább romlott a dolgozók teljesítménye. Érdemes tehát néhány cserepes növénynek helyet keresni az íróasztalokon, iroda sarkában.

Kadvacorp

A fenti megállapítások a gyerekszobára is vonatkoztathatók: tanulás közben is segítenek a szobanövények. A mindenki által ismert, igénytelen vitorlavirág a penészspórákat is kiszűri, tehát a fürdőszobába is remek választás.

Bob Vila

Főbb légszennyező vegyületek az épületekben:
Formaldehid: metánvegyület, polimerek szintetizálásához használják, de legnagyobb mennyiségben ragasztógyanta-gyártáshoz, pl. bútorokban.
Xilol és toluol: benzolszármazékok, legnagyobb mennyiségben oldószerként használják, zsírokhoz, természetes- és műgyantákhoz. Emellett lakkok, festékek, ragasztók rovarirtószerek adaléka.
Kén-dioxid: fűtés, közlekedés közben keletkezik.
Benzol: ragasztóban, festékben, bútorviaszban, hígítóban található meg.
Triklóretilén: ipari oldószer, ruhatisztításhoz is használják.
Sztirol: műanyagok gyártásához használják.
Etil-benzol: (poli)sztirolgyártáshoz használják, megtalálható építő-anyagokban, elektronikai cikkekben, élelmiszercsomagolásban, bútor-ban, kertápolási termékekben.
Aceton: körömlakklemosó, háztartási tisztítószerek, festékek, műanya-gok adaléka.
Ammónia: számos helyen és módon előfordul, lakásban leggyak-rabban a fürdőszobában (vizeletből szabadul fel).
Nitrogén-oxidok: légszennyezésből származnak.
PM: szállópor.
Amelyik növénynél nincs feltüntetve külön vegyületnév, az általános légtisztító hatású.

Jelmagyarázat:
½ fényigény: kedveli a sok fényt, de direkt napfényre ne rakjuk (ablakba jó, de huzatot ne kapjon)
½ vízigény: tavasztól őszig rendszeresen öntözzük, de hagyjuk a földje tetejét kicsit kiszáradni két öntözés között
½ melegigény: közepesen melegigényes, ősztől-tavaszig 12-14 fokos helyiségben teleltessük (kevésbé fűtött munkahelyre alkalmas lehet)
½ páraigény: nagy melegben rendszeresen permetezzük forralt/szűrt/állott vízzel, máskülönben hetente 1-2-szer elég
Ez csak táblázat csak áttekintés, az adott növény részletes gondozási útmutatóját nem helyettesíti.

Források: Weightlesstreasure, Thisgreenearth, CNN, Sustainablebabysteps, Indoorairqualityplants 

Egy szóval: az élettér, több szóval: a gazdáknak megadják a lehetőséget, hogy a megújuló energiatermelésre szövetségesként tekintsenek, ne ellenségként. 

A szolárfarmok lényege, hogy egy területre nagy számban helyezik ki a napelemeket. A mezőgazdaságban dolgozók viszont azért tiltakoznak ez ellen, mert a napelemtáblák alatt parlagon kell hagyni a földet, sőt, a gyomosodás megelőzése végett szükséges vegyszerekkel permetezni.

Szerencsére a világ több országában is feltalálták már a spanyolviaszt: a napelemtáblákat magas lábakra, illetve a szokásosnál nagyobb közökkel telepítik, így alattuk és közöttük a legkülönfélébb zöldségek, takarmánynövények termeszthetők, és akár gépekkel is betakaríthatók.

A Kalifornia Egyetemen (UC Davis, ld. fent) 2010 óta tesztelik, milyen növények termesztéséhez ideális környezet a napelem alatti terület. Jelenleg paradicsommal és paprikával folynak a kísérletek.

Japánban 2013 óta engedélyezi az agrárminisztérium, hogy a gazdák "gólyalábas" napelemeket telepítsenek. Az acélcsövekből álló rendszer könnyű, de stabil, nincs szükség arra, hogy betonalapzatot készítsenek neki, tehát nem teszik tönkre a talajt. A szerkezetek kibírták az elmúlt évek földrengéseit és viharait. A számítások szerint a terület maximum 32 százalékát fedhetik be, hogy még mindig elég fény jusson a növényeknek. A Japánban Solar Sharing néven futó módszer egy sor haszonnövény termesztésére ad lehetőséget: a napelemek alatt megél a földimogyoró, padlizsán, uborka, paradicsom, káposzta, sőt, egyes citrusfélék. A 3-5 méter magas szerkezet alatt jár a levegő, nem fülled be a terület. 

Az egyik farm kísérleti, 750 négyzetméteres területén egymástól 5 méteres sorokban összesen 348 napelempanelt szereltek fel. A 35 ezer kWh energiát termelő rendszer kiépítése 12,6 millió jenbe került, a húsz évre rögzített felvásárlási árral a gazda évi 1,6 millió jent kap az áramszolgáltatótól a rendszerbe betáplált áramért. Ugyanezen a területen növénytermesztéssel csak évi 100 ezer jen bevételt ér el.

A kínai Ningxia régióban most épül a világ legnagyobb szolárfarmja, amelynek 4607 hektáron elhelyezett 6 millió napelempanelje 2 GW energiát szolgáltat majd. A félsivatagos területen éppen a napelemtáblák árnyéka csökkenti a talajnedvesség túl gyors párolgását, ezzel lehetővé teszi a megosztott gazdálkodást. A szolár- és agrárfarm gondozása 2000 ember számára teremt munkahelyet, ami a terület lakosságának 12 százaléka. Korábbi kísérletek alapján a megemelt napelemek között haszonállatok (itt jakok) legeltetése is biztonságos.

Nyilvános művészeti installáció, egyúttal megújuló energiát termelő erőmű tervezése volt a feladat a Land Art Generator Initiative (LAGI) pályázatán, amelynek idén a "tengerpart" volt a mottója.  A világ minden tájáról neveztek multidiszciplináris csapatok a különleges kihívásra, amelynek célja, hogy megmutassa, miként lehetne nulla szén-dioxidot kibocsátó erőműveket meglévő településekre telepíteni, a közösségek életterébe integrálni.

A 2016-os LAGI versenyzői a kaliforniai Santa Monica strandjára és kikötőjébe álmodták meg fantáziaterveiket, amelyek a szél, a hullámok és a Nap energiáját fogják be és alakítják elektromos energiává. Tekintettel a Kaliforniát sújtó aszályra, a LAGI szervezői olyan terveket is vártak, amelyek a tengervíz sótalanítására tesznek kísérletet.

A természetvédelmi szakemberekből, városi vezetőkből, építészekből és vizuális művészekből álló zsűri október 6-án hirdette ki a győzteseket, az alábbiakban az ő munkáik láthatók, illetve még két érdekesség a mezőnyből.

Regatta H2O – 1. helyezett
Design: Christopher Sjoberg és Ryo Saito; Tokió, Japán

A Regatta H2O vitorlái olyan hálók, amelyeken kicsapódnak a tengeri köd vízcseppjei. A gyűjtővezetékek továbbítják a vizet az árbócrúdba, ahonnan a Santa Monica kikötő tárolóiba lehet átszivattyúzni. Amikor a levegő páratartalma egy bizonyos szint alá esik, a vitorlákat visszahúzza a rendszer. A szélhárfaként rezgő árbócok évi 70 megawattóra elektromos energiát termelnek, ezzel működik a vízpumpa, az árbócok forgatása és a vitorlák ki-behúzása.

Cetacea – 2. helyezett
Design: Keegan Oneal, Sean Link, Caitlin Vanhauer és Colin Poranski; Eugene, Oregon

A bálnákra emlékeztető ívekből álló Cetacea háromféle módon is képes energiát termelni: a hullámok függőleges mozgása elektromos áramot indukál, amely egy mágnest hoz működésbe, az ívek szélén elhelyezkedő eszközök a szelet fogják be, az ívek tetejére pedig napelemet terveztek. Az erőmű Santa Monica központi újrahasznosító telepét látná el árammal, s így megoldható lenne, hogy a lehulló csapadékot ivóvízzé alakítsák.

Papírcsónakok (Paper Boats) – 3. helyezett
Design: Christopher Makrinos, Stephen Makrinos és Alexander Bishop; Pittsburgh, Pennsylvania 

A Papírcsónakok vitorlái óriási napelemek, amelyek a városi hálózatra táplálják a begyűjtött energiát. A szerkezeteket olyan területeken állítanák fel, ahonnan a túlhalászás miatt eltűnt a tengeri élővilág. A Papírcsónakok rögzítő lábain újra otthonra találhatnának a korallok, az algák, nyomukban megjelennének a halak, puhatestűek és magasabb rendű ragadozóik. A napenergia csekély százalékát egyenes áram formájában a lábazatba vezetnék, ami az elektroakkumuláció révén megköti a tengervízben lévő oldott ásványi anyagokat, hozzájárulva a korallok növekedéséhez.

Áttetsző gömb (The Clear Orb)
Design: Jaesik Lim, Ahyoung Lee, Jaeyeol Kim és Taegu Lim; Szöul, Dél-Korea

A gömb felületét alkotó átlátszó napelemek szolgáltatják az energiát ahhoz, hogy a gömb belsejébe tengervizet szivattyúzzanak. A belső hőmérséklet hatására a víz elpárolog, a kicsapódó édesvizet be lehet gyűjteni. A gömbhöz vezető móló hullámgenerátor, ami kiegészítő energiaforrás: együtt éves szinten 3820 megawattóra elektromosságot állítanak elő, illetve 2,2 millió liter ivóvizet.

Gyűrűkert (Ring Garden)
Design: Alexandru Predonu; Bukarest, Románia

A létesítmény egyszerre volna tengervíz sótalanító állomás, forgó aeroponikus farm és alga bioreaktor. A begyűjtött tengervizet a napelemel működtetett ozmotikus sótalanítássa megtisztítja, ezzel öntözi a forgó zöldségágyásokat, illetve a felesleget betáplálja a városi vízvezetékhálózatba. A szürke tengerviz az alapja az algatenyészetnek, abból viszont takarmány válik a környékbeli állattenyésztők számára. A gyűrű forgása révén minden növénytálca egyenlő mennyiségű fényt kap.

További érdekességeket talál a Land Art Generator Initiative oldalán.

 

Éppen a globális fölmelegedés miatt fagynak el a sekély gyökerű fák, mint például az alaszkai Alexander-szigetek ikonikus fafajtája, az alaszkai cédrus (nutka hamisciprus, Callitropsis nootkatensis). A klímaváltozás miatt télen egyre vékonyabb vagy hiányzik a hótakaró, de időnként még ropogós hideg tör be a tájra. Ilyenkor a vizes talaj átfagy, ami tönkreteszi a fák gyökereit, ettől kihalnak az őshonos cédrusok. Helyükre igénytelenebb fajok települnek, ez mind gazdasági, mind környezeti szempontból veszteség.

Lauren Oakes természetfotós évekig fotózta a korábban vadregényes táj pusztulását, és a téma annyira megragadta, hogy a Stanford Egyetemen ökológussá továbbképezve magát az ember és természet egymásra hatásából írta PhD-dolgozatát. 

Ehhez 2000 fa sorsának nyomon követésével évekig gyűjtött környezeti adatokat. Úgy gondolta, jó lenne a rengeteg számsort mindenki számára fogyaszthatóvá tenni, ezért felkérte egyetemi társát, Nik Sawe környezeti közgazdászt és amatőr zenészt, hogy a grafikonokat alakítsa kottává. 

Ezt a folyamatot hívják adat-szonifikációnak: óriási adathalmazban is egyszerű módon segít észrevenni valamely változást vagy eltérést, mivel fülünk nagyon érzékeny a zenei mintázatok felismerésére.  Készült már ilyen zenemű New York népességének jövedelmi különbségeiből, Louisiana állam termőföld-vesztéséből, a pekingi levegőminőségből és a Föld éves átlaghőmérsékletének változásából.

Az Alexander-szigetcsoport faállományában történő változás bemutatásához Sawe a különféle fafajtákra vonatkozó adatokat eltérő hangszereken szólaltatta meg. A cédrus lett a zongora, a nyugati hemlokfenyő a fuvola, a szitka luc a cselló és a bőgő (bár ennek fáját inkább zongoraépítéshez használják), a szirti hemlokfenyő a hegedű és a brácsa, a csavarttűjű fenyő pedig a klarinét.

Az alábbi zenei klipben minden hangjegy egy fát reprezentál, az adott hangmagasság és a hang kitartása pedig a fa magasságára és törzsátmérőjére utal. (A mélyebb, rövidebb hangok a fiatal fákat jelzik, a magasabb, hosszabb hangok az idősebb fákat.) A halott fákat hanghiány mutatja, ezek a szünetek egyre hosszabbá válnak ahogy az északabbra fekvő, hűvösebb klímájú erdőségben gyűjtött adatsorok átadják helyüket az átlagnál gyorsabb ütemben enyhülő déli szigetek adatainak.

Ahogy az idős cédrusok kipusztulnak a melegedő időjárás miatt, és helyüket elfoglalja a nyugati hemlokfenyő és a szitka luc, a zongorát felváltja a hegedű és a fuvola, az eleinte csengő-bongó dallam melankolikussá válik. Oakes szerint a környék őslakosainak hangulatára ugyanaz jellemző, mint amit a fák pusztulását dokumentáló adatsorok megzenésítésével hallhatunk. "A cédrus nemcsak gazdasági okból értékes, hanem kulturális tekintetben is, hiszen kenuépítéstől fafaragásig számtalan célra használták az elmúlt 9 ezer évben", mondta Oakes.

Az utca a brazil tengerparti nagyváros, Porto Alegre szívében található, magas toronyházak között.

A Rua Goncalo de Carvalho egy fákkal szegélyezett sétány, ahol toronymagas tipuana fák képeznek hihetetlen boltívet.

A mitikus erdőre emlékeztető, 500 méteres szakasz fáit még 1930-ban ültették, és azok az elmúlt több mint 80 év alatt hatalmas lombkoronát növesztettek.

2015-ben a város bevásárlóközpontjának megépülésével komoly veszély fenyegette a fasort, de az akkori polgármesternek, José Fogacának köszönhetően a nem mindennapi allé kulturális örökségvédelmi besorolást kapott.

A tipuna vagy más néven rózsafa hihetetlen sűrű lombkoronája fedett lugast képez a város közepén.

A tipuana fák dél-amerikai őshonos fásszárúak, közel 30 méter magasra is megnőnek. A fák a virágzási időszakban szép, sárga virágokkal terítik be az utcát. A polgármester annak ellenére vállalta védelmüket, hogy a fákról közismert, hogy széles, kiterjedt gyökérzetükkel rombolják a városi környezetet, nemegyszer széttörik maguk körül az aszfaltot.

Egy blogger, Pedro Nuro szerint ez az utca a politika, a települési önkormányzat és a lakosság együttes akaratának szimbóluma, ahol a hatalmi és gazdasági erőt háttérbe szorította a természeti környezet szeretete.

Ma van a csernobili katasztrófa 30. évfordulója. Az 1986. április 26-án felrobbant atomerőmű négyes számú reaktorának felrobbanását az ENSZ "az emberiség legnagyobb környezeti katasztrófájának" titulálta.

A robbanás következtében kibocsátott radioaktív izotópok még ma is több millió ember életét veszélyeztetik. Ettől függetlenül ma legalább 5 millió ember él a zónában.

Összesen mintegy 4700 négyzetkilométernyi terület szennyeződött Ukrajnában és Belaruszban.

A katasztrófaterület tiltott zónájának nagyságát a Greenpeace által készített látványos gif jól érzékelteti.

A 2016 februárjában meghirdetett versenyen 72 653 szavazattal nyert Bátaszék legöregebb fája. 

A 17,5 méter magas, 4,70 méter törzskerületű, 300-400 éves tölgyet a Rákóczi-szabadságharc utáni szerb–horvát betelepítések idejében ültették többedmagával a Szent Orbán-kápolna mellé. A tölgyes erdőben makkoltatással állatokat, disznókat tartottak. Ebből az erdőből maradt meg az öreg tölgy. 

A fa életben maradásának a titka az volt az egyik bátaszéki lakos szerint, hogy a dombon dolgozó földművelők folyamatosan gondozták a fát.

A bátaszékiek szerint a fa „a település feletti dombon őrködik, vigyáz a településre, hogy történelmi és emberi értékeit meg tudja őrizni az utókornak, ne tudjon többé ártani a török veszedelem, se tűzvész, se a jégkár, se világháború”.

A település lakói a tölgy iránti szeretetüket, tiszteletüket minden naptári év május 25-én, Orbán napján ünnepséggel nyilvánítják ki. A város apraja-nagyja feleleveníti a hagyományt, amely szerint a tölgy törzsét gazdagon meg kell locsolni borral, hogy a következő évben is bőséges szőlő és bor teremjen a vidéken.

Fotók: ökotars.hu

A rotterdami Mothership művészeti produceriroda azon munkálkodik, hogy március 16-át, a fák napját a Rijnhaven negyed kikötőjébe telepített, 20 fából álló "úszó erdővel" ünnepelje.

Mivel Rotterdam 80%-a tengerszint alatt van, a városfejlesztők és a környezetük szépítésére, építésére fogékony művészek folyamatosan keresik a város zöldítési lehetőségeit. 

Az úszó erdő ötletét Jorge Bakker szobrász In Search Habitus című munkája ihlette: a szobrász egy akváriumba helyezett műanyag bójákba kis fácskákat ültetett. A Mothership rotterdami művészei ezt az ötletet viszik ki a kikötőbe, felhívva a figyelmet a kikötő és az öböl tiszteletre méltó kapcsolatára.

A program megvalósításához a holland kőrisfa passzolt leginkább, ez az a fafaj, ami jól reagál a tengeri sós és szeles környezetre. Az úszóerdő-projekt egy szép pilotprojektje lehet egy nagyobb úszóerdő-telepítési hálózatnak.

Kaliforniában a lassan 5 éve tartó extrém száraz időszak egyre szorosabb összefogásra, együttgondolkodásra sarkalja az építészeket, a termelőket. Az aszály sújtotta állam felső szintre emelte a vízhiányos területek vízellátásának problémáját, és innovatív megoldások megfogalmazására kérte fel a tervezőket. 

Az eddig benyújtott ötletek díjnyertes javaslata Ali Chen "Grassroots Cactivism" pályázata, ami a Nopales kaktusz alkalmazásával segítené a víz megőrzését Kaliforniában.

Amíg az elmúlt években Kaliforniában a személyes vízfogyasztást sikerült 25%-kal csökkenteni, addig a mezőgazdaságban használt vízfogyasztás drasztikus mérteket ölt. A mezőgazdaságban elhasznált víz a növények öntözésére, közvetve az állatállomány takarmányozására fordítódik.

Chen a Kaliforniában népszerű fügekaktuszra építi az ötletét, amely egyrészt Kaliforniában bárhol megél, a helyi konyha népszerű növénye, és az állatok takarmányozására is használják. Chen tanulmányában a kaktuszcellulóz, a kaktusznyálka és a kaktusz vízkezelő képességét elemzi. 

A Latin-Amerikában tradicionálisan is víztisztításra használt fügekaktusszal fémektől és egyéb üledékektől mentesítették a vizet. A kaktusz nyálkája nyers formájában, alacsony koncentrációban hatékonyan távolítja el az olajfoltokat. A Grassroots Cactivism célja egy low-tech megoldás kialakítása, amely forradalmasítja a szennyvíztisztító rendszereket, mérsékli a vízhasználatot a mezőgazdaságban.

A farmon termelt kaktuszokat egyrészt emberi fogyasztásra, a kaktuszcellulózt a helyi bioreaktorok vízkezelésére, valamint állati takarmányként lehetne használni, illetve exportálni. A kaktuszfarmra épülő víztisztítás három ütemből állna. Első lépésben mikorszűréssel eltávolítják a szennyeződéseket és a baktériumokat. Ezután fordított omnózissal eltávolítják a baktériumokat, az arrogánsabb vírusokat, és legvégül UV fénnyel távolítanák el a maradék szerves vegyületeket.

Chen ötlete jól illeszkedik Orange megye Felszín alatti feltöltési program-jához, amely a megtisztított szennyvizet visszaküldi az ivóvízellátásba. 

A kaktuszfarmot összekötnék egy ökoturisztikai programmal, amelyben az ideérkező turistákat olyan ökotudatos üdülőhely fogadná, ahol az egészségtudatos életmódra alapoznák a szolgáltatásokat, például a minőségi konyha üzemeltetését. 

Az attrakciót egy vízmúzeum is kiegészítené. 

Fotók: archdaily