Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
21
dec/2010

Környezetbarátabb a valódi karácsonyfa a műanyagnál

Számosan szeretnék egyszerre élvezni a karácsony örömeit és csökkenteni a környezetterhelésüket, vagyis az ökolábnyomukat. Az ünnep előtt logikusan felvetődik a kérdés: melyik a környezetbarátabb mód az ünneplésre? Valódi karácsonyfát vegyünk, amit két hét után úgyis kidobunk, vagy műanyagot, ami akár hét-tíz év múlva is ott állhat a nappaliban december végén?
Legalább egy megbízható tudományos kutatás szerint (számol be róla a New York Times http://www.nytimes.com/2010/12/18/business/energy-environment/18tree.html?hpw) a valódi fenyővel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás egyharmada annak, mint amennyivel a műfenyővel kapcsolatos kibocsátás jár (amennyiben a mesterséges fenyő átlagosan hat éves élettartamával számolunk). Igaz ugyan, hogy a műfenyőt legalább öt-hat karácsony alatt be lehet állítani a lakásba, de még ez sem elég ahhoz, hogy környezetbarátabbnak bizonyuljon a valódi fánál.
A műfenyők túlnyomó többségét ugyanis Kínában gyártják, és a többezer kilométeres szállítás Európába vagy Észak-Amerikába jelentősen megnöveli a termék ökolábnyomát. További hátrány, hogy a hat-tíz éves műfenyők már eléggé kopottasan néznek ki ahhoz, hogy tulajdonosaik megszabaduljanak tőle, így szinte biztosan a szeméttelepen kötnek ki. Elméletileg a mesterséges fák újrahasznosíthatók, azonban többségük műanyag törzse és levelei polivinilkloridból (PVC-ből) készülnek, amelyet meglehetősen drága újrahasznosítani.
A valódi fenyőket viszont az új évben biológiai úton le lehet bontani, vagy erőművekben el lehet égetni (például a mezőgazdasági melléktermékekkel együtt), vagy akár komposztálni is lehet. További szempont, hogy a karácsonyra szánt (és legálisan forgalmazott) fenyőket általában külön e célra létesített faiskolákban termelik, tehát aki ellenőrzött helyen vásárol valódi fenyőt, az nem az erdőirtáshoz járul hozzá az ünnepléssel.

Számosan szeretnék egyszerre élvezni a karácsony örömeit és csökkenteni a környezetterhelésüket, vagyis az ökolábnyomukat. Az ünnep előtt logikusan felvetődik a kérdés: melyik a környezetbarátabb mód az ünneplésre? Valódi karácsonyfát vegyünk, amit két hét után úgyis kidobunk, vagy műanyagot, ami akár hét-tíz év múlva is ott állhat a nappaliban december végén?

Legalább egy megbízható tudományos kutatás szerint (számol be róla a New York Times) a valódi fenyővel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás egyharmada annak, mint amennyivel a műfenyővel kapcsolatos kibocsátás jár (amennyiben a mesterséges fenyő átlagosan hat éves élettartamával számolunk). Igaz ugyan, hogy a műfenyőt legalább öt-hat karácsony alatt be lehet állítani a lakásba, de még ez sem elég ahhoz, hogy környezetbarátabbnak bizonyuljon a valódi fánál.


2
Tovább
20
dec/2010

Karácsony természetesen, de nem ünneprontóan

Karácsonyra készül mindenki. Mit és miből vegyünk szeretteinknek? Ebben a felfokozott és nagyon sokszor inkább üzleties, mint szeretetteljes várakozásban, készülődésben ritkán jut eszünkbe, hogy mibe is kerül ez nekünk valójában. Az ajándékokra szánt összeget számítgatjuk, de azt az árat, amit hosszú távon EZÉRT a fajta karácsonyért a környezetünk pusztulásával fizetünk, azt már nem szoktuk mérlegelni. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium érettségi utáni újságíróképzésében részt vevő hallgatók egy feladat keretében ezt megtették. Tegyék meg Önök is! Hogy még jó sok Karácsonya lehessen a Földnek.

Különböző színekben pompázó, kellemes illatú fenyőfa, gyönyörű színekben világító égősorok, hatalmas méretű plazma TV-k, és rengeteg különböző csili-vili csomagolópapír. Ezeket mind elfelejthetjük, ha  "környezetsoviniszták"  vagyunk. De ne legyünk. Elvégre az nem megoldás, ha az ünnep minden hagyományát le akarjuk rombolni, a környezetvédelem nevében. Tény azonban, hogy nem tartható az sem, hogy az ünnepek alatt és után csomagolópapír hegyek, mindenfelé kidobott fenyőfák, és háromszor akkora villanyszámlák találhatóak.

Meg kell találnunk a megfelelő középutat az ünnep pazarló módja és a környezet túlzott védelme között. Vegyük hát sorra a karácsonyi hagyományokat. Az ünnepet jelképező díszített fenyőt sokan kritizálják, azonban ne feledjük, többnyire ezeket a fákat karácsonyra termesztik, sok embernek ez jelenti a megélhetést is. Nem feltétlenül kell tehát lemondanunk a természetes fáról, elég, ha karácsony után a már nem használt fákat leadjuk az erre szakosodott kereskedőknek, akik ezeket később felhasználják.

Sok gondot okoz még a rengeteg csomagolópapír, amivel szeretteink ajándékát csomagoljuk be. Jól gondoljuk meg, hogy érdemes-e például becsomagolni az ajándékot, nem elég-e  rá egy masni, ha pedig a csomagolás mellett döntünk, akkor igyekezzünk spórolni a papírral, vagy használjunk olyan csomagolást, amit esetleg később is fel lehet használni. A díszeket szintén sokan dobják ki minden évben, holott ez nem kevés szemetet termel. A díszeket tartsuk meg, vagy pedig készítsük el őket (de akár meg is vehetjük) természetes anyagokból, amiket például később meg is ehetünk, vagy pedig kidobásuk nem jelent a természet számára nagy gondot. Ilyenek például a toboz, a nyalóka, vagy a különböző habcsók karikák.

Utoljára hagytam a karácsonyi hangulat egyik legfeltűnőbb szokását, a karácsonyi megvilágítást. Csodaszép tud lenni, amikor végigsétálva az utcákon minden ház égők fényében ragyog. Ennek azonban megvan a hátránya, méghozzá a hatalmas áramfogyasztás. Mondanom sem kell, hogy ezen is könnyen segíthetünk, aminek hála nemcsak a természetnek teszünk jót, hanem a villanyszámlán is spórolhatunk. A megoldás roppant egyszerű: ha nem vagyunk otthon, vagy éppen még világos van, akkor kapcsoljuk ki a megvilágítást, és használjunk jó minőségű, tartós fényeket.

Egy kis odafigyeléssel, és munkával sokkal környezetbarátabbá tehetjük az év egyik legszebb ünnepét is, és mindezt úgy, hogy közben a hagyományokról sem kell lemondanunk. De ne feledjük, a legfontosabb az, hogy ne vigyük túlzásba se a pazarlást, se pedig a túlzott környezetvédelmet. Nem ezen az egy napon kell megváltani a világot, hanem az év összes többi napján tenni egy kicsit az ügy érdekében.

Balázs Tamás


0
Tovább
16
dec/2010

Riportkötet jelent meg a vörösiszap-katasztrófáról

A vörösiszap-katasztrófa első hat napját mutatja be az Iszap - Egy katasztrófa természetrajza című riportkötet.

A kiadvány forgatókönyvszerű pontossággal, tényszerűen tárja az olvasók elé a vörösiszap-katasztrófa első hat napját, az október 4-én történt gátszakadástól kezdve Kolontár kiürítéséig - tájékoztatott Árvai Éva, a Magyar Mediprint Szakkiadó Kft. ügyvezető igazgatója a csütörtöki sajtóbemutatón Budapesten. A szerzők, Romhányi Tamás, Cseri Péter és Boda András újságírók két szálon mutatják be az eseményeket: a védekezésben részt vevő mentőalakulatok tettei, erőfeszítései, valamint az ott élők elmondása, érzései alapján. A kiadó célja emléket állítani az emberi összefogásnak, helytállásnak és teljesítménynek, s mindezt megörökíteni az utókor számára - hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve: a kötet egy hónap alatt jött létre.

Romhányi Tamás, a Népszabadság főmunkatársa elmondta, hogy egyben és mégis részleteiben láttatják az eseményt, mindhárman különböző munkamódszerrel és stílusban dolgoztak. A kötet egyszerre "közelről és távolról" mutatja be a hat nap eseményeit, az emberi sorsokat és a túlélők küzdelmeit. Cseri Péter a lap veszprémi tudósítója kérdésre válaszolta kiemelte, hogy a katasztrófa első napjaiban "heves érzelmek tomboltak", a települések lakói a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tulajdonosainak előállítását követelték. Manapság inkább az a kérdésük, hogy ha a jelenleg épülő völgyzáró gáttal elkerülhették volna a katasztrófát, akkor miért nem épült ez meg korábban. Ezen túl két dolog izgatja a helyieket: az egészségügyi kockázat és a kártalanítás kérdése, ez utóbbit bonyolultnak és érthetetlennek találják. Boda András, a lap zalaegerszegi tudósítója a vörösiszap-áradás következményeinek sokféleségére hívta fel a figyelmet.

Forrás: mti


0
Tovább
07
dec/2010

Szökés a közműrabszolgaságból

Minden hónap második szerdáján, 18 órától HuMuSz-esteket tart a Hulladék Munkaszövetség, melyek keretében meghívott szakemberekkel beszélgetnek a fenntarthatóság, az ökológia és a jól-lét gyakorlati kérdéseiről.

Szalai Péter és az egyik tömegkályha

A most következő találkozón gyakorlatban is kipróbált ötleteket mutatnak be egy vidéki ház felújításának tíz éves, befejezetlen története kapcsán. Az utóbbi években a máriahalmi ház lassan alakul, miközben a történet egyfajta szökési kísérletté kezd válni: szökéssé a közműrabszolgaságból.

A meghívott előadó: Szalai Péter, aki megosztja a közönséggel gyakorlati tapasztalatait lemezradiátorból készített padlófűtésről, talajhőcserélős hűtő-szellőztetőről, a tűzkorsóról, vizes fal házilagos szigeteléséről, "thermo" üvegről (amely újrahasznosított ablaküvegből készült), a tömegkályháról, a  tömegkazánról és a fafűtésről általában.

Szalai gépjárművillamossági szerelőként érettségizett, de már középiskolás óta igazából a híradástechnika érdekelte. Középiskolai tanulmányai után a Pannónia Filmstúdióban kezdett dolgozni, majd a Rexfilm és a Mikroszinkron stúdiója következett. Családjával 2000-ben költözött Budapestről Máriahalomra. A házban és a telken saját építésű  biológiai szennyvíztisztítót, szürkevíz-hasznosító WC-öblítést, saját fejlesztésű hibrid falfűtést, egy téglaépítésű takaréktűzhelyet, napkollektort és két tömegkályhát, továbbá levegős talajhőcserélős klímát használnak.

Zöld kalandozások - időpont: 2010. december 8. 18.00
Helyszín: HuMuSz Ház, 1111 Budapest, Saru u. 11.

További információk az alábbi oldalon olvashatók.


1
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (124),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),karácsony (34),megújuló energia (34),tél (34),klímaváltozás (33),nyár (31),fenntartható építészet (30),globális felmelegedés (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (21),egészség (21),fűtés (20),barkácsolás (20),hőszigetelés (20),gyerek (19),zöldség (19),komposzt (19),ősz (19),építészet (18),ecet (18),természet (18),takarítás (18),városi közlekedés (17),divat (17),autó (17),virág (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),takarékosság (16),gyümölcs (16),LED (15),fa (14),klímaválság (14),szemét (14),lakberendezés (14),ajándék (13),tömegközlekedés (13),tavasz (13),hulladékhasznosítás (13),élelmiszerpazarlás (13),víz (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),víztakarékosság (12),lakásfelújítás (11),papír (11),elektromos autó (11),Ozone zöld díj (11),művészet (11),illóolaj (11),CO2 (11),raklap (11),természetes gyógymód (11),szélturbina (10),ruha (10),háztartás (10),vegán (10),talaj (10),allergia (10),sport (9),stressz (9),madár (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),bútor (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),levegőszennyezés (8),Párizs (8),pazarlás (8),méh (8),ételpazarlás (8),növényvédelem (8),mobiltelefon (8),macska (8),szúnyog (8),szén-dioxid (8),vásárlás (8),csomagolás (8),Hulladék Munkaszövetség (7),zajszennyezés (7),komposztálás (7),Hollandia (7),biogáz (7),gyom (7),VOC (7),játék (7),lakás (7),alga (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),erdő (6),öntözés (6),beporzás (6),városi élet (6),fenyőfa (6),bioüzemanyag (6),ökolábnyom (6),ünnep (6),szmog (6),New York (6),kukoricakeményítő (6),faültetés (6),méz (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),Föld napja (6),Kanada (6),környezetbarát (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),testről és lélekről (5),elektromos kerékpár (5),Ökoszolgálat (5),város (5),(5),Föld órája (5),mulcs (5),Greenfo (5),szélerőmű (5),urbanizáció (5),mosás (5),rovar (5),busz (5),lomtalanítás (5),zöld energia (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),cipő (5),banán (5),aszály (5),levendula (5),tárolás (5),karácsonyfa (5),térkép (5),turizmus (5),pályázat (5),városi hősziget (5)

Archívum