Egyetlen póló akár öt kontinensen is végigutazhat, mire célba ér, de akkor sem biztos, hogy hosszú életű lesz. Márpedig, ha eldobjuk vagy más módon hulladékká válik, az csak újabb bizonyítéka "a termék és a vásárló közötti elhibázott kapcsolatnak". Ezt állítja Gwen Cunningham ír designer, aki az Amszterdami Divatintézet fenntarthatósági koordinátora és az iparági körkörös gazdaság egyik szakértője.

Neked hány holmi van a szekrényedben? Kép: Pexels

Divataktivista kollégáival most arra kér mindenkit, hogy a karantént hasznosítva tartson egy olyan délutánt, amikor mindent felcímkéz a gardróbban. Ez lesz a Gardrób Tömeg Index (GTI) alapja, minden egyes darabot be kell sorolni négy kategóriába: ÚJ, TURKÁLÓS, AJÁNDÉK, SOSEM VISELT. Utána számoljuk össze a címkéket.

A tervező GTI-je szerint van 53 új ruhája, 47 turiból származó, 5 ajándékba kapott, azaz összesen 105 darab, amiből 31-et nem hord. Kép: Irish Times

Cunningham szerint a ruhatárunk 70 százaléka is lehet olyan, amit nem szeretünk, nem viselünk, érintetlenül lóg a vállfán. Az összeszámolással fény derülhet a vásárlási viselkedésünkre, illetve az Achilles-sarkunkra. Neki az összeíráskor derült ki, hogy 10 kabátja van, ami nyilvánvalóan túlzás. 

A szakember szerint a koronavírus-járvány idején újra kellene gondolnunk és fogalmaznunk a ruhákhoz és a divathoz való viszonyunkat. "Eddig a kiválogatás-termelés-fogyasztás-növekedés végtelen körhintáján ültünk, amelyről erőszakkal le kellett szállnunk – mondta a The Irish Times lapnak. – Remélem, most egy új materializmus kezdődik."

Ha elkezdődik ez az új materializmus, akkor értékelni fogjuk a ruháinkat. Újraértékeljük, mi számít, mi a fontos. "Érzelmileg tartós dizájnra" van szükség, idézte Cunnigham a kifejezés szülőatyját, Jonathan Chapmant.

A márkáknak meg kell tanulniuk, mi az a körkörös tervezés: tehát hogy a termék teljes életciklusát meg kell tervezni, az előállítástól a viselésen és tisztításon át a javításig és újrahasznosításig.

"A legtöbb divat szakirányos diák csak az esztétikumról tanul, de arról nem, hogy egy termék előállítása milyen hatással van az emberekre és a bolygóra. Azért vagyunk-e, hogy több terméket állítsunk elő, vagy pedig hogy a termék révén megoldásokat találjunk a problémákra? Ez egyre hangsúlyosabb az oktatásban, de a változás sok időbe telhet. Most [a koronavírus miatti lezárások idején – A szerk.] válnak mindenki számára láthatóvá a globális ellátóláncok, és az emberek ráébredhetnek, hogy a megrendelt póló akár öt kontinensen is átutazik, mire a  vásárlóhoz ér."

Sokan csak unaloműzésből vásárolnak,
és "annyira olcsó volt, hogy nem lehetett otthagyni". Kép: Pexels

Cunningham akkor ábrándult ki a divatiparból, amikor meglátta, hogy legnagyobb szeretettel megtervezett termék is 75 százalékos valószínűséggel a hulladéklerakóban végzi. Szerinte a másodkézből való (secondhand, turkálós) ruha nagyobb üzlet lesz 10 év múlva, mint a fast fashion. Feljöhetnek olyan új üzletágak, mint a globális online használtruha-kölcsönzés, amely 2017-ben még csak 1 millió dolláros forgalmat bonyolított, és 2023-ra is 1,8 millió dollárt becsülnek, de ez több mint tíz százalékos stabil növekedés. 

Az ír tervező reméli, hogy visszatér a kulturális örökségre alapuló helyi divat és termelés, amely elveszett a fast fashion és a globális ruhatermelés miatt. "A megszorításoktól szárnyra kaphat a kreativitás. Ha már be vagyunk zárva az otthonunkba, és megszűnt mindennapi figyelemelterelés, óriási löketet kaphat a képzeletünk a zenétől, a saját dolgok előállításától és a meglévők újraértékelésétől."

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Viccesen néz ki, leginkább egy óriásminyonra hasonlít az osztrák Precht építészsúdió által tervezett "Bert" fantázianevű ház. Többféle elemből állítható össze, mérete szabadon növelhető a toldásokkal akkorára, amekkora épületet igényel a család. 

A játékos külsejű és szerkezetű moduláris házzal a Precht szakítani akar a "lusta és unalmas" házépítési stílussal, és arra hív mindenkit, hogy újra a gyerekek szemével tekintsen az épületekre. A Bert házakkal valóban a fantázián múlik a leendő otthon kialakítása. 

A tervezők szerint az utóbbi évtizedekben az építészet csak arról szólt, miképpen lehet egyszerűen megépíteni minél nagyobb hasznot hozó házakat. Emiatt azonban világszerte ugyanúgy néznek ki a települések, unalmasan.

Az építészet móka és érdekesség is lehet az osztrák szakemberek szerint, akik 2020 tavaszára tervezik az első Bert avatását, nagyjából 120 ezer eurós áron. A Bertből épülhet kisebb ház is, tetszés szerint.

Vagy akár egy társasház több család számára.

A Bert működése nagymértékben függetleníthető a közművektől, mert a tetején elhelyezhető napelem, a fürdőszobákban pedig komposztáló vécé, a földszinten víztisztító berendezés.

Ennek köszönhetően a Bert felépíthető erdei kulcsosháznak is, így népszerűsítve a zöld turizmust.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A megújuló energiára való átállás egyes országokban elképesztő tempóban zajlik. A fejlesztők óriási területeket alakítanak áramtermelővé, a korábbi mocsarak, szántóföldek, sivatagok felett kilométer hosszan húzódnak a napelemtáblák. Míg 2011-ben 200 megawatt új kapacitás épült napelemből, addig 2019-ben 11,1 ezer megawatt, olvasható a Bloomberg összeállításában. Adatgyűjtésük szerint 2019-ben az előző évihez képest 17 százalékkal több, legalább 35 napelemfarm épült világszerte, amelyek legalább 200 megawattosak. 

Mivel minden megawatt kapacitáshoz nagyjából 3000 napelem szükséges, ezért egy 200 MW-os projekt területe megközelítőleg akkora, mint 550 amerikai focipálya. A gigászi létesítmények korábban elképzelhetetlen módon alakítják át a tájat, mint az a műholdképeken jól látható. 

Noha a napelempanelek ára az elmúlt évtizedben 88 százalékkal csökkent, és 2030-ig további 43 százalékkal mérséklődik, a napelemes erőművek kiépítése (kerítéssel, őrzéssel, földbérléssel, vezetékhálózattal, teljes infrastruktúrával együtt) csak ilyen nagy méretben jó üzlet, a cikkben megszólaló szakértő szerint. Így viszont például az egyiptomi Benban napelemfarm a maga 1,5 gigawattos kapacitásával több energiát tud megtermelni megújuló forrásból, mint némely atomerőmű.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Nézz be a szekrényedbe! Hány szekciót látsz? Legfeljebb egyet. Tíz év múlva legalább három szekcióra fogod osztani a ruháidat: bérelt ruhák, másodkézből való ruhák és újonnan vásárolt ruhák. Legalábbis ezt állította az egyik leghíresebb amerikai márka, a Ralph Lauren elnöke a davosi világgazdasági fórumon tartott előadásában. Sőt, a tavaly 6,3 milliárd dolláros bevételt elérő céget irányító Patrice Louvet még csak nem is szomorkodott ezen, pedig a mostani eszünkkel gondolkodva nem igazán tehet ez jót a divatüzletnek. De kényszerhelyzetben vannak.

"A mai vásárlókat nem feltétlenül lelkesíti, hogy valamit birtokoljanak, különösen a fiatalabb generációkat. Az autó- vagy ingatlanmegosztó üzleti modellek megjelennek a divatiparban is," mondta Louvet a Fast Company magazinnak Davosban.

Pexels

Van ebben igazság: a bérléssel bárkinek lehetősége nyílik arra, hogy mindig a legújabb divat szerint öltözzön, bármilyen alkalomra. Vagy ha például tényleg csak havonta egyszer kell öltönybe bújnia, akkor arra a napra kikölcsönöz egyet, ami tényleg a legjobb márka, és amire egyébként esetleg nem költene horribilis összegeket.

Továbbá egyre több embert zavar az a tény, hogy a divatiparnak nagyobb a károsanyag-kibocsátása, mint a nemzetközi légijáratoknak és a tengeri áruszállító hajóknak együttvéve. Továbbá ez az iparág a második legnagyobb vízfelhasználó. Egyetlen pamutpóló előállításához annyi víz kell, mint amennyit egy ember három és fél év alatt iszik meg, ha mindennap 8 pohár vizet fogyaszt.

Ilyen kölcsönzőszolgáltatások már ma is működnek, mint a Rent the Runway vagy a Nuuly. Ezekkel a projektekkel a vásárlók ízelítőt kapnak a nagy márkák kínálatából, anélkül, hogy el kellene köteleződniük (értsd: anyagi romlásba döntenék a családot).

A második kategória is érdekes lehet a divatcégek számára, mert a használt- vagy vintage ruhák piacán nagy kereslet van az időtálló stílust képviselő márkák iránt. Jóllehet elmondása szerint Louvet nem szeretné mások levetett ruháit viselni (ami tőle igazán érthető), látja, hogy a fiatalok körében ez "cool".

Ezért a fél évszázados divatmárka a technológia segítségével az üzletág minden szegmensét át akarja alakítani, például bevonná a mesterséges intelligenciát a tervezésbe. Persze a számítógép soha nem lenne képes egy olyan outfitet összehozni, amit a cégalapító viselt egy díjátadón nemrég: cowboycsizma, szakadt farmer, szmokingzakó és csokornyakkendő.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Fast fashion, fast food, fast living -- azaz gyors divat, gyors étel, gyors élet. A mai fogyasztói viselkedés lényeges eleme az azonnali habzsolás, amelyet a cégek rendkívüli módon ösztönöznek is,  mint például a a közelgő Black Friday-nappal. A gyorsfogyasztás jegyében például a divatban már nincsenek szezonok, egész évben folyamatosan érkeznek az üzletekbe az újabb és újabb kollekciók, az előzőeket pedig leárazva szórják a vásárlók után. Ezért nevezik fast fashionnak, gyors divatnak.

Ugyanez igaz a fast furniture, gyors bútor jelenségre is, csak erről még nem nagyon beszél a világ, mert még nem jutottunk túl a zeniten, még odáig vagyunk, ha a trendeket diktáló lakberendezési áruházakban olcsó pénzért vásárolhatunk. De mi az, amit veszünk? Leggyakrabban nem igazi bútort, hanem csak bútornak látszó használati tárgyat, amelyet arra terveztek, hogy kibírja a házhozszállítást, az egyszeri összeszerelést, és néhány év használatot. Költöznénk? Akkor majd veszünk újat. Az egyik nagyáruház által a konyhabútorokra ajánlott 25 év garancia is csak arra jó, hogy ha bemész az áruházba ezért a tételért, minden mást is ott vegyél meg. Ami viszont már nem feltétlenül bír ki 25 évet, de olykor még 25 hónapot sem.

Kutyasétáltalás közben láttam meg ezt a formája alapján tévéállvány egyik elemének látszó forgácslap darabot a kerékpárút mellett.

Nagyszüleink még egy életre választottak bútort, ami ennek megfelelő minőségű volt, tömörfából, politúrral. A mai fast furniture bútorok túlnyomó része forgácslemezből készül, jó esetben kap egy igazi fa furnért, majd jön az akril lakkozás, gyakrabban találunk a forgácslemezen melamin fóliát és polipropilén bevonatot. A forgácslemez micsoda? Faforgácshoz, apró méretű fahulladékhoz ragasztót adnak, hőkezelik és préselik. A ragasztó formaldehid kibocsátása nem haladhatja meg az EU-szabvány E1-es értéket, azaz 1 ppm lehet a forgácslap formaldehid-kibocsátása (1 ppm = 1 millió levegőmolekula között 1 formaldehid molekula lehet). Ez csekélynek tűnhet, de egy új bútorokkal berendezett lakásban ez csak egy tétel a sok illékony vegyület között. A formaldehid a leggyakoribb beltéri légszennyező anyag.

A fast furniture olcsó, de ennek az az ára, hogy gyenge minőségű, ezért gyorsan elhasználódik. Vagy mert olcsó, ha megunjuk, kidobjuk, mondván, veszünk másikat. Amit a lomtanalítás során kidobunk, az sajnos nagy valószínűséggel egy kályhában végzi, pedig a forgácslapban lévő ragasztó elégetésével rendkívül kockázatos égéstermékek kerülnek a levegőbe. Nagyon sok gyorsbútor végzi a szemétben: az ausztráliai Sydney városában évente minden háztartás átlag 24 kilogramm bútort dob ki, ami a kétmillió háztartással bíró metropolisban évente 48 ezer tonna kidobott bútort jelent.

Így néz ki a gyorsbútor-szemétlerakó Sydney mellett. Fotó: Handkrafted

Ipari elemzések szerint ennek egyharmada kárpitosbútor (fotel, kanapé stb.), kétharmada más fa bútor (polc, asztal, szekrény stb.). Ez a mennyiség megfelel 800 ezer háromszemélyes kanapénak, 1,65 millió étkezőasztalnak, 3,4 millió kisasztalnak és 6,85 millió széknek -- ennyi kerül a hulladéklerakóba Sydneyben egyetlen év leforgása alatt, olvasható egy helyi kézműves bútorasztalos cég blogposztjában.  

Úgyhogy lehet, hogy elsőre olcsónak tűnik az a laminált forgácslapból készült fürdőszobabútor, de erősen kétséges, hogy a párás melegben túl sok évet kibírna. Ráadásul a laminált forgácslap nem bomlik le a természetben a műanyag lamináló fólia miatt, és nem is újrahasznosítható, a forgácsot összetartó műgyanta miatt. 

A fast furniture elv miatt a szükségesnél jóval több bútort állítanak elő (túltermelés), és ehhez rengeteg fára van szükség. Az Ikea svéd lakberendezési áruházlánc például a világ kereskedelmi fakitermelésének 1 százalékát használja fel, ami óriási mennyiség. A cég kiadványában úgy fogalmaz, hogy 2020-ra "az összes fa fenntarthatóbb forrásból származzon, ami alatt újrahasznosított vagy FSC® minősítéssel rendelkező fát értünk". No de mi az a "fenntarthatóbb"? Miért nem lehet pontosan megfogalmazni?  

Jól látszanak a kidobott íróasztalok és kerti székek a hulladékhegyben. Fotó: Handkrafted

A gyorsbútorok közül a kárpitosbútorok valóságos vegyi koktélt árasztanak a szobánkban. Azt a bizonyos újbútorszagot, amitől sokaknak napokig fáj a fejük. Tudnod kell, hogy ha érzed a szagát, az azt jelenti, hogy a levegőben lévő vegyületmolekulák már bejutottak az orrnyálkahártyádra, utána a tüdődbe, és ha eléggé kicsik ezek a molekulák, akkor a tüdődön keresztül a vérkeringésedbe is. A festéktől kezdve a bőrcserzőszeren át az égésgátló adalékig áradnak a vegyszerek az ülőgarnitúrákból, ágyakból, hozzá jönnek a ragasztók és lakkok mérgező hatású illékony szerves vegyületei (VOC). Életünk harmadát ágyban töltjük, további jelentős részét a nappaliban a kanapén -- éppen ott kapjuk telibe a mérgező vegyületeket, ahol a legnagyobb biztonságban érezzük magunkat: az otthonunkban. 

Ha mindenáron télen akarsz gyorsbútort venni, mielőtt bevinnéd a fűtött lakásba, ahol a melegben elkezdi kiereszteni magából a vegyi anyagokat, szellőztesd a bútort legalább három hétig a garázsba, gangon, sufniban. Ha ez nem megoldható, fontold meg, hogy addig halasztod a vásárlást, amíg beköszönt a jó idő, és folyamatosan nyitva tudod tartani az ablakokat, miután megérkeztek a gyorsbútorok. Különösen igaz ez a gyerekszobára: oda tényleg csak jól kiszellőztetett, lehetőleg használt (felújított) bútort szabadna venni.

Újrahasznosított fából készült komód, amelyen nem csiszolták le
teljesen az eredeti festékrétegeket. FORRÁS

TIPPEK GYORSBÚTOR ELLEN:
1. A legtöbb régi bútor "sötétbarna", ronda és nehéz. De gondolj arra, hogy ha volt is bennük valaha vegyszer, az már rég kiszellőzött, illetve a fabútorok nagy valószínűséggel tömörfából készültek. Fuss pár ötletelőkört, hátha át lehet ezeket a bútorokat alakítani, és ezzel megőrizni őket.
2. Vásárolj használt bútort, amely szintén kiszellőzött. Ha a formája jó, de a kárpitja csúnya, húzasd át. Igaz, az sem olcsó, de az egészségedre tekintettel megéri.
3. Vegyél kevesebb bútort, de az legyen jó minőségű. A modern lakberendezési áruházakban is lehet tömörfa/minőségi bútorokat kapni, igaz, azok sokkal drágábbak, mint az átlagos fast furniture darabok. 

Azért mert újrahasznosított, még lehet gyönyörű,
mint ez az ágy. FORRÁS

4. Keress életre szóló darabokat. Milyen jó is lesz majd a jövőbeni családi fotókon látni ugyanazt a szép nagy konyhaasztalt, amit az egyre cseperedő gyerekek és majd az ő gyerekeik ülnek körbe. Vásárolj úgy bútort, hogy az a "családban maradjon", azaz ne dobják ki az utódaid. Ne törődj a trendekkel, válassz olyan bútorokat, amelyekről látszik, hogy kiállják az idő próbáját, és klasszikus darabok. Nem a koloniálról beszélek, hanem a letisztult, egyszerű darabokról. 

5. Keress olyan termékeket, amelyeket méreganyagoktól mentesen és fenntartható forrásból származó nyersanyagokból gyártottak. Végső esetben magad is nekiállhatsz, vagy kereshetsz olyan szakembert, aki segít neked újrahasznosított alapanyagból, például vegyszermentes raklaplécekből összerakni egy asztalt. Meglátod, sok örömed lesz benne!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Évente átlagosan 4500 őzet és 500 szarvast ütnek el járművek Magyarország útjain. Kisebb állatokból, mint a rókák, vaddisznók, vidrák, borzok, ennél nagyságrendekkel többet. És nemcsak a vadak pusztulhatnak el az ütközés miatt, hanem a járművekben ülő emberek is megsérülhetnek vagy életüket vesztik. Ráadásul a járművek is gyakran totálkárosra törnek. Vagyis óriási veszteség ez emberi, természeti, anyagi szempontból, mintha mégsem jutna kellő figyelem arra, hogy megfelelő ütemben fejlesszék a "vadbarát" közlekedést. 

Pedig a klímaváltozás ellenünk dolgozik: ennek hatására megváltozik az állatok élőhelye, még inkább vándorlásra kényszerülnek. Illetve be- vagy visszatelepülnek az országba olyan állatfajok, amelyekre korábban nem kellett számítani, mint az aranysakál, ami szintén fokozza a vadak aktivitását. "A megváltozó hőmérsékleti viszonyok miatt eltűnhetnek a megszokott szaporodási, táplálkozási helyek, módosul a növényzet összetétele, az állatoknak új helyeket kell keresniük", mondja dr. Farkas János, az ELTE Útökológiai Munkacsoportjának vezetője.

Az ilyen ütközés egyre gyakoribb, pedig megelőzhető lenne. FOTÓ

Miért megy a vad az országútra? Egyrészt nem a vad megy az országútra, hanem az országút megy arra, ahol a vad él. "Minél kisebb egy ország, fajlagosan annál sűrűbb az úthálózata. A vadak több száz, több ezer éve ugyanazokon a csapásokon járnak, csak most keresztezik ezeket a vadváltókat az autóutak", magyarázza a szakember.

Érdemes megnézni Magyarország ökológiai térképét, alig látunk megszakítás nélküli ökológiai folyosót (zölddel jelölve), amelyen több tíz kilométer hosszan tudnának haladni a vadak, anélkül, hogy belénk ütköznének. Töredezett, szakadozott minden vadváltó. Lassan már csak a folyókkal párhuzamosan marad szabad vándorlási útvonal. 

Lilával jelölték a felszabdalt állatvonulási területeket. KÉP

Magyarországon jelenleg 211 ezer kilométer a közúthálózat hossza (2017-es KSH-adat), amelynek 63 százaléka erdővel, szántóval vagy más természetes környezettel, azaz vadak élőhelyével szegélyezett. Átlagosan az ország minden négyzetkilométerére 2,7 kilométer közút jut. Az autóállomány 3,6 milliós, és ezek a járművek 90-130 kilométeres óránkénti sebességgel robognak az utakon. 

Másrészt azért megy a vad az autóútra, mert ha el akar jutni A-ból B-be, akkor elindul egyenesen előre, nem törődik a civilizáció kellékeivel. És ha egy állat rést talál az országút melletti vadkerítésen, akkor át is bújik, ugrik, mászik rajta/alatta. Télen könnyebb is közlekedni az országúton, mint a behavazott erdőben, illetve az utakra kiszórt só is csábító csemege a vadak számára. Ráadásul egyes fajok kifejezetten az erdőszéli területeket kedvelik, ott érzik magukat biztonságban, ahol egyik oldalon füves rész, másik oldalon védelmet nyújtó fák vannak -- mint az utak mentén. 

Mi, emberek ideális élőhelyet alakítottunk ki nekik itt: a növényevők azért jönnek, mert az aszfalt mentén akár térdig ér a növényzet, vagyis a táplálék, a ragadozók meg azért jönnek, hogy az elütött állatokból lakmározzanak. Csak aztán esetleg őket is elütik. Nem beszélve az autókból kidobált szemétről, ami szintén szolgálhat táplálékul.

Kicsinek tűnik a 30 kilós őzbak, mégis súlyos a baleset. FOTÓ

Kit terhel a felelősség a vadelütésért?

A cikk elején említett, mintegy ötezres nagyvad-elütési szám nem teljesen pontos, mert sok esetben nem jelentik be a járművezetők az ilyen balesetet. Amíg a vad él, addig az állam tulajdona, ám ha elpusztul, akkor a helyi vadásztársaságé a tetem. "Ha kint van az út mellett a vadveszélyt jelző tábla, az autósnak fokozottan kellene figyelnie, csökkentenie a sebességet. Egyik kísérletünkben autóvezetőkre speciális szemüveget adtunk, amely nyomon követte a szemmozgásukat. Kiderült, hogy hiába van kint a vadveszélyt jelző tábla, legtöbben rá sem néznek", meséli Farkas János.

Pedig ha kint van a tábla, akkor baleset esetén a járművezetőt terheli a felelősség, és csekély az esélye pert nyerni egy vadásztársasággal szemben. S mivel a vadelütés közúti baleset, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget vagy a közútkezelőt. Sokan emiatt a hercehurca miatt inkább elhagyják a helyszínt, amennyiben működésképes marad a járművük. 

A gyorsforgalmi utakat kerítés védi, de számtalanszor lehet látni, hogy az őzek ott legelésznek, és nem zavarja őket a forgalom. Ha legelészés közben elérnek egy csomóponthoz, ahol a kerítés és az aszfalt között elég gyep van, oda simán bejut az állat. "Ezért használunk ilyen helyeken vadriasztókat, az M1, M7 és M8 mentén 7-7 csomópontban telepítettünk ilyeneket, és ott csökkent is a vadelütések száma. Ha ép a kerítés, de bejut az állat, akkor a vadásztársaságnak kell fizetnie a járműben esett kárt, ha nem ép a kerítés, akkor az útfenntartónak", magyarázza a szakember.

Van már kipróbált módszer a vadelütés mérséklésére

Világos, hogy törekedni kellene a vadelütés megelőzésére. "Amikor még volt állami autópályakezelő, egy pályázat keretében végezhettünk olyan több éves kísérletet, amelyben elemeztük az útfelmérő autók adatait. Ezek naponta kétszer végigmennek az autópályán, és minden elütött állatot regisztrálnak. Teszteltük a külföldön kapható összes vadriasztó berendezést, az ultrahangosoktól kezdve a kémiai jelzőkig, de egyik sem túl hatékony. Ezért kifejlesztettünk egy mozgásérzékelős, akusztikus, akár fénnyel is kombinálható riasztót, ezeket helyeztük ki az autópályás csomópontokhoz. Egészen addig csökkentették is a vadelütések számát, amíg el nem lopták a készülékeket: akkor visszaállt az eredeti állapot. Egy kilométer autópálya egymilliárd (egy ezer millió) forint költségből építhető meg, egy ilyen saját fejlesztésű riasztókészülék 30-40 ezer forint, és egy csomópontba kell mondjuk 6 darab ahhoz, hogy biztonságosan távol tartsák a vadakat a gyorsforgalmi úttól."

Hőkamera mutatja az éjjel az út mellett bóklászó vadakat. GIF

A róka képes átmászni a kerítésen, a borz pedig, amely a róka után a leggyakrabban elütött kisebb testű vad, alulról ás járatot a kerítés alatt, hiába van a kerítés alja 30 centiméterre is beásva a földbe. Ha a borz ásott már egy járatot, azt egy vaddisznó képes nagyobbra tágítani. Az útkezelők az autópálya csomópontokba rendkívül sok növényt telepítenek, ezek azonban odavonzzák az állatokat. Továbbá az autópálya mentén nem is vadásznak rájuk, biztonságos helynek vélik. A hóátfúvások csökkentésére rengeteg helyre sövényt telepítettek az út mentén, de ettől meg nem látja az útfelmérő, hogy hol sérült a kerítés.

A közutaknál sok helyre prizmákat raktak ki, hogy azok visszatükrözzék az autólámpák fényét az út széli területre, elriasztandó a vadakat. "Ezzel az a baj, hogy általában olyan sűrű a növényzet egészen az útpályáig, hogy a fény nem jut el az állat szeméig, vagyis nem ijeszti el. Mindig az okozza a balesetet, hogy amikor az állat észleli a közelgő autót, ugrik egyet -- legtöbbször előre, nem pedig hátra."

Szaporodási időszakban nagy csapatokban vonulnak az állatok, ez ellen csak úgy lehetne védekezni, ha az utak melletti területek, főként kanyarokban, nyíltabbak lennének, kiegészítve kémiai vagy akusztikus riasztókkal, és az állatokat az egyenes szakaszok felé terelnék, javasolja a szakember. 

Az elmúlt száz évben utakkal szabdaltuk fel a tájat

A vadállati országutak, azaz vadváltók több száz, több ezer éve használt csapások, más néven ökológiai folyosók. Ezek úgy alakultak ki, hogy itt a legnagyobb esélye elkerülni a ragadozókat vagy itt a legtöbb a táplálék. A folyók, patakok völgye mind ilyen. "A legtöbb vadelütés Tatabánya környékén észlelhető, mert itt a Vértes- és a Gerecse-hegység találkozásánál van egy völgyút, amit az állatok is évezredeken át használtak a vonulásukra. Viszont ezen a területen húzódik a régi gyorsforgalmi út, az 1-es, van az újabb autópálya, az M1, és egy vasúti vonal is, és ezek mind keresztezik az állatok nyomvonalát. Számukra ezek az építmények gátak, amelyeken szeretnének átjutni."

Létfontosságú, hogy megfelelő vadátjárókat alakítsanak ki az úttestek alatt vagy felett. Sajnos a magyarországi vadátjárók sok helyütt nem megfelelő kialakításúak vagy nem jó helyre építik őket (erről ide kattintva olvashatsz egy részletes cikket Farkas Jánossal).

Nyár végén az őzekre, ősszel a szarvasokra kell számítani. FOTÓ

Borzok, rókák és vaddisznók számára elegek a 1,5 méter átmérőjű átereszek: ezek a csövek keresztezik alul az autópályát, és a középső elválasztó növénysávban bevilágító akna segíti az állatok közlekedését.  

"Elkészítettük az egész ország konfliktustérképét. De hiába dokumentáltunk egy szakaszon mondjuk vaddisznóveszélyt, főleg szaporodási időszakban bárhol bármire lehet számítani."

Nemcsak az országúti forgalom okoz vadelütést, hanem a vasúti közlekedés is, amely például a Bécs-Budapest közötti szakaszon eléri a 160-180 kilométer/órás sebességet, és rendkívül halk a mozdony. Ezért történt már olyan, hogy Tatabánya környékén szarvascsapatokat gázoltak el a vonatok. "Az állatoknak esélyük sincs észlelni vonatot időben, illetve nem tudnak kijutni a vasúti pályáról. Az ütközés a mozdonyban is olyan komoly károkat okoz, hogy csak egy másik, darus mozdonnyal lehet leemelni, és órákra áll a forgalom, ami megint csak óriási anyagi veszteséget jelent. Gazdaságilag biztosan megérné fejleszteni a vadriasztási rendszert".

Farkas Jánost keresték meg már Svédországból és Ausztráliából, előbbiben a hatalmas jávorszarvasok, utóbbiban a semmiből előugró kenguruk okoznak gyakran közúti baleseteket. 

Érdemes böngészni az ELTE Útökölógiai Munkacsoport által készített konfliktustérképeket (a szóra kattintva nyílik a demoverzió).

Szemléletváltásra van szükség

Az autóba építhető biztonsági berendezések többsége pénzkidobás, tapasztalta a szakember. A közismert műanyag síp remek placebóhatást kelt, mert a vezető egyébként sem ütközött volna, ezért azt hiszi, hogy milyen jó ez a síp. "Egy ultrahangágyú képes csak arra, hogy kellő távolságból elriasszon egy vadat", nyomatékosítja Farkas János.

Az ultrahang nem zavaró az erdő nyugalmára, mert az út mentén hamar elnyelődik a növényzetben. A svédek autóba beépíthető hőkamerával kísérleteznek, amely távolságra előre mutatja az út menti növényzetben bóklászó vadat. Farkas Jánosék fejlesztés alatt álló rendszere próbálja kombinálni a távészlelést az aktuális riasztással. 

A vaddisznót és rókát elijeszti a fényt is felvillantó eszköz,
a kóbor kutya farokcsóválva keresgélni kezd, talán embert remél.

"A vadelütéseket meg lehetne előzni például azzal, ha a jármű navigációs berendezése figyelmeztetne a kockázatos szakaszokon a vadveszélyre. Ezt viszonylag egyszerűen be lehetne programozni a GPS-berendezésbe, persze azt be is kell kapcsolni vezetés közben. Autópályán az emberek a kerítés miatt biztonságban hiszik magukat, de ez illúzió", figyelmeztet. Arról nem beszélve, hogy egy békára ráhajtva is megcsúszhat úgy az autó, hogy súlyos baleset lesz a vége. 

A vadbarát közlekedés fejlesztéséhez érdemes volna forintosítani a károkat. Egy őz eszmei értéke 150-600 ezer forint, egy gímszarvas 1-3,75 millió forint. 2018-ban 4800 őzet ütöttek el a magyarországi utakon,  ez középértéken (375 ezer Ft/egyed) 1,8 milliárd (ezer millió) forint, míg az elütött kb. 500 szarvas középértéken (2,375 ezer Ft/egyed) közel 1,2 milliárd forint. 

Csak ez a két tétel kitesz évente 3 milliárd forint veszteséget, és még nem számoltuk a többi vadat, sem pedig az emberben, járműben esett károkat. A róka kistestű állat, mégis a vele való ütközés körülbelül 2 millió forintos kárral jár. Azért ennyivel, mert a rutintalan vezetők félrerántják a kormányt, és ütköznek egy másik autóval vagy fával. 

Világszerte egyre súlyosabb a helyzet

Amikor ehhez a cikkhez gyűjtöttem nemzetközi adatokat, ahány statisztikát láttam, az mind tartós emelkedést mutatott vadelütés terén. Ilyen szempontból a világ legveszélyesebb országútja a brazíliai BR-262-es autópálya, amelyen minden évben kétmillió emlősállatot ütnek el. Svédországban 2016-ban egyetlen év alatt 21 százalékkal nőtt a vadelütések száma az előző évi 48 ezerről 58 ezerre.  Spanyolországban az éves közúti balesetek közel 9 százalékát vadelütések teszik ki, egyes északi hegyi utakon 30-50 százalékot is.

Az Egyesült Államokban évente 1-2 millió vadelütés történik, 1994 és 2006 között emiatt 67 százalékkal több, immár 200 járművezető halt meg az utakon, 30 ezren megsérültek. Az USA-ban évente nagyjából 8 milliárd dolláros kárt okoz a vadelütés, ezzel szemben egy országúti vadátkelő megépítése 300 ezer-1 millió dollárt tesz ki, attól függően, hogy mekkora, milyen, és hogy az út alatt vagy felett halad át. Vagyis a 8 milliárd dollárból évente 800-2500 vadátkelőt lehetne építeni. Egy arizonai vadvédelmi rendszer kiépítésekor kiszámolták, hogy kétszer annyi pénzt lehetett megtakarítani a vadbaráttá tett országúttal, mint amennyibe a rendszer kiépítése került.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A legtöbbünknek több farmerja is csücsül a szekrényben, ezzel szemben ha végre sikerül szereznünk egyet, ami igazán passzol és jó a színe is, akkor hetekig csak azt egyet hordjuk. A mindennapos viselés viszont koszolódással jár, pláne, hogy jön a tavasz, lekerül a nagykabát, amely bizonyos védelmet nyújtott eddig. Akár plázában vetted sok pénzért, akár turkálóban bukkantál rá fillérekért, megéri vigyázni a kedvenc farmerodra. Majd a végén leírom, hogy miért.

1. Ha újonnan vetted és sötét színű
Az új holmikat első viselés előtt ki kell mosni, mert ki tudja, hányan próbálták fel előtted a boltban, meg különben is, esetleg a csomagolást a gyártás helyén égésgátló vegyszerekkel kezelték. Viszont nem szeretnéd, ha a vadiúj sötét farmered már az első mosástól megkopna. Tehát először fixáld a színét: egy farmerre számítva kell egy vödörnyi langyos víz, abban oldj fel 3-4 evőkanálnyi konyhasót, és óvatosan nyomkodd bele a kifordított farmert. Hagyd a sós vízben ázni egy órát, utána hideg vízzel alaposan öblítsd ki kézi mossásal, és mindenféle kicsavarás nélkül csiptesd fel, hogy kicsöpögjön és megszáradjon. Macerásnak tűnik, de egy jó farmer megéri a gondoskodást.

2. Válaszd a megfelelő mosószert
Ha sötét a farmer, vegyél hozzá fekete és sötét színű ruhákhoz való mosószert, méghozzá folyékonyat. Abban ugyanis nem zeolitos vízlágyító adalék van: a zeolit hajlamos kiülepedni a szálak között, fehéres-szürkés foltosodást okozva. A folyékony mosószerrel moshatsz hideg vízben is. Világos színű farmert se moss fehér mosószerrel, hanem inkább színes mosószerrel, hogy ne fakuljon ki a nadrág idő előtt.

3. Válaszd a megfelelő programot
Ha van a mosógépeden farmermosó program, akkor használd azt: ez a program bővebb vízzel mos, mint a normál, pont a fenti kiülepedés megelőzésére. Ha nincs ilyen a gépeden, akkor válaszd a finommosást (delicate) vagy a kézimosás (hand wash) programot. Ezek inkább áztatnak, és csak néhányszor forgatják meg a ruhát a dobban, így nem veszít a színéből. Maximum 30 fokon mosd a farmert, a legtöbb színes mosószer 20 foktól fejti ki a hatását. A hideg vizes mosással akár 90 százalék energiát megtakarítasz.

4. Ne tegyél be túl sok cuccot a dobba
Egyszerre legfeljebb két farmert moss, mert ha nincs helyük mozogni a mosógép forgó dobjában, akkor a a kelmének nekinyomódó gombok és szegecsek kidörzsölik az anyagot. 

5. Mosás előtt mindig fordítsd ki a nadrágot
Valamint húzd fel a cipzárt, fordítsd lefelé a cipzárkocsi nyelvét stop állásba, és gombold össze a nadrág derékpántját. Egyúttal ellenőrizd, hogy nem maradt-e papírzsebkendő vagy más a zsebekben. 

6. Bevonatos farmert ne tegyél a gépbe
A kicsit csillogós felületű, speciális bevonattal kezelt farmerokat nem ajánlott gépben mosni, mert 2-3 mosás után csúnya kopottasak lesznek. A bevonatos farmert kifordítva és kézzel kell átlötykölni hideg vízben, amibe legfeljebb egy kiskanálnyi folyékony mosószert tettél. Öblítés után tilos kicsavarni, mert attól megtörhet a bevonat. A bevonatos farmerra a gyártók a vegytisztítást szokták ajánlani. Ha ezt választod, kérj a tisztítóban zöld mosást, azaz ne használjanak magas hőmérsékletet!

7. Strasszos vagy hímzett farmert csak kézzel moss
A bevonatos farmerra vonatkozó rész passzol ezekre is. Az ilyen különleges darab megérdemli a kézi mosást, mert a gépi leszedné a felragasztott strasszokat és szőrösre koptatná a hímzést. Kézzel is csak kifordítva mosd, enyhe és alacsony hőfokú hideg vízben. A ragasztott díszek nem bírják se az áztatást, se a centrifugázást, lepotyognak tőlük.

8. Ne mosd túl gyakran a farmert
Egy kis divattörténelem: a múlt századi hippik és csövesek körében az volt a mondás, hogy egy farmer akkor jó, ha megáll a saját lábán. Mármint a kosztól. Vagyis félévente elég kimosni. A 21. század antibaci őrületében elképzelhetetlen ez a gondolkodás, ma mindent túl gyakran mosunk. A farmernak viszont ez árt. A normál viselésű farmert elég 2-3 hetente mosni, de van aki szerint havi egy mosás kell csak.
Egy kísérletben 15 hónapig nem mostak ki egy majdnem mindennap viselt farmert, majd mikroszkóp alatt megnézték, mennyi baktérium van a felületén. Nos, ugyanannyi volt, mint egy 13 napig viselt farmeron.

9. Öblítsd ecettel a farmert
Az ecet segít fixálni az indigót, azaz tovább megőrzi a színét a nadrág. Nem, nem lesz ecetszagú száradás után. 

10. Ne használd a szokásos öblítőt
Az öblítő károsíthatja a farmer rugalmasságát adó Lycra-szálakat, illetve a nadrág színét is, mert némelyik öblítőben is van optikai fehérítő adalék. Ha mindenáron akarsz öblítőt használni, keress az illatszerboltokban olyat, ami növényi alapanyagokból, természetes illóolaj hozzáadásával készül, és nem tartalmaz színezékanyagot, optikai fehérítőt és mesterséges illatanyagot.

Flickr

11. Ne várd meg a mosási program végét
Amint meghallod a centrifugázás elindulását, azonnal állítsd le a mosógépet, és vedd ki a farmert. (A többi holmi maradhat, azoknak visszakapcsolhatod a centrit.) Láttál már olyan farmert, amin olyan fura halvány csíkok, ráncok voltak, és biztos, hogy nem így lett koptatva? Na azt a centrifugázás csinálja. Ha vigyázni akarsz a farmerodra, akkor ne centrifugázd, hanem hagy kicsöpögve megszáradni. Ha gyorsítani szeretnéd a folyamatot, egy sötét színű frottír fürdőlepedőre fektesd a kifordított nadrágot, óvatosan tekerd fel az egészet, és finoman nyomkodd meg, hogy a törülköző kiszívja a nadrágból a víz nagyját. Utána kirázod a nadrágot, és az övbújtatóknál fogva felakasztod lógatva száradni.

12. Passzold a szárítógépet
A szárítóban ugyanúgy csíkosra fakulhat a nadrág, ráadásul a hőtől tönkremennek benne a rugalmasságát adó elasztikus szálak. Akkor viszont számíthatsz arra, hogy már egy felvétel után is a buggyossá válik a nadrág térde és ülepe. Ha nagyon gyorsan kéne megszárítani a farmert, akkor egy nagy párnahuzatba betéve tedd a szárítóba, csak alacsony hőfokra, aztán még nyirkosan vedd ki a nadrágot és hagyd szobahőmérsékleten megszáradni.

13. Mindig a lakásban szárítsd a farmert
Csábító lenne kitenni a napra a csöpögő farmert, hogy minél gyorsabban megszáradjon, de az UV-sugarak erős fehérítő hatással bírnak. Még a kifordítva kiakasztott nadrág is fakulni fog a napfényben.

14. Ne dobd ki, fesd újra
A kifakult farmert könnyen újrafestheted mosógépben, viszont mivel ezt forró hőmérsékletű vízben kell végezni, elasztikus nadrággal ne próbáld. Ha elég sót és ecetet használsz, akkor az újrafestett nadrág nem fogja ereszteni a színét. Az ilyen művelethez hasznos a felültöltős mosógép, mert abba menet közben is lehet adagolni a hozzávalókat. Viszont a feloldott festéket még azelőtt öntsd bele a dobba, hogy teljesen felforrósodna a víz, mert az újabb mosógépeket ilyenkor már nem lehet kinyitni biztonsági okból. 

15. Ne dobd ki, szaggasd tovább vagy varrd meg
Ha elszakadt a farmered, tedd divatossá pár további vágással: ollóval vagdosd meg, és egy hajkefével vagy szemöldölcsipesszel rojtozd ki a vágásokat. Ha ez nem a stílusod, akkor varrd meg a nadrágot, jó lesz az még otthonra!

Na és hogy a blog nevéhez méltóan a végén zöldek is legyünk, a farmert azért nem szabad kidobni, mert a alapanyagának rendkívül nagy az ökolábnyoma. A pamut alapanyagául szolgáló gyapot termesztése sok növényvédőszert igényel. Egy nadrág előállításához mintegy 20 ezer liter víz kell, kezdve a gyapottermesztéstől, a pamutszál előállításán át a kész nadrág gyári beavatásáig. S mindezért a gyártást végző emberek általában csak filléreket kapnak. Az általában távol-keleti országokban gyártott nadrágokhoz az alapanyagot és maguk a késztermékeket is rendkívül nagy távolságokra szállítják, több távon is környezetszennyező dízelmotoros teherautókkal. Nemzetközi viszonylatban az olajipar után a divatipar a második legszennyezőbb ágazat. 

Ide kattintva találsz 25 remek tippet a régi pólóid újrahasznosítására is!

Képzeld a fákat párakapuknak! Minden fa annyival hűti a környezetét, mint két lakossági klímaberendezés, olvasható a Yale Egyetem által publikált tanulmányban, amely a legújabb kutatásokat összegzi. A fák levelei a transpirációnak nevezett párologtatáshoz az energiát a környezettől vonják el, ezzel hűtik a fa körül a levegőt. Minden fa naponta több száz litert is elpárologtathat, és ennek van olyan hatása, mint két klímaberendezésnek.

Párás erdő az észak-brazíliai Pico da Neblina Nemzeti Parkban.
Fotó: Peter Van Der Sleen, Leeds Egyetem

A párakibocsátásnak fontos szerepe van a csapadékképződésben is, csak eddig kevés figyelmet fordítottak erre. A fák megannyi párakapuként vagy inkább szökőkútként működnek: a talajból felszívott vizet a levelek pórusain keresztül kibocsátják a levegőbe. A nagyobb erdők párakibocsátása amolyan égi folyóvá áll össze a magasban, és az erdőtől távoli vidéken hullhat le a csapadékként. 

Méghozzá igen távol is: például Amazónia kibocsátása az Egyesült Államokban, Kelet-Európa kibocsátása Kínában. Az Afrika szívében elterülő Kongó dzsungeleiből származik az Etióp-magasföldön lehulló csapadék 30-40 százaléka. Tehát ha az eredeti élőhelyen erdőirtás miatt csökken a fák száma, akkor az több ezer kilométerre okozhat aszályt. Egyre több kutatás foglalkozik a korábban nem értett vagy elhanyagolt témával, vagyis hogy ha tönkreteszik a világ nagy trópusi erdőövezeteinek vízgazdálkodását, az más kontinensen, más országokban lévő mezőgazdasági termőterületeken okozhat veszteséget. 

Az iskolában azt tanultuk, hogy bolygónkon a csapadék az óceánok párolgásával képződik. Kezd kiderülni, hogy ez csak részben, főleg a tengerparti területeken igaz: erdők nélkül a kontinensek belső területei sivatagok volnának. Oda ugyanis "újrahasznosított" csapadék jut, vagyis ami korábban lehullott csapadékként, és folyókból, tavakból visszapárolgott a levegőbe, illetve ennél is nagyobb mértékben a növények, jelesül az erdők által kibocsátott -- ezek a párafelhők a szelek szárnyán jutnak el a szárazföldek belsejébe. Minél messzebbi az a terület, annál többszöri újrahasznosítási ciklus kell a végül ott lehulló csapadékhoz.

Becslések szerint a Föld növényzete naponta 200 köbkilométer vizet párologtat a bolygó légkörébe. Ennek tizedét egyedül az Amazonas vidéke. Régen úgy vélték, hogy azért esik sok eső a Kongó és az Amazonas vidékén, mert a világnak ezen a területeit csapadékbőség jellemzi. Csakhogy kiderült: az erdő miatt esik ennyi eső, mert a trópusi vidékeken a legintenzívebb a transpiráció. Erdők híján az Amazonas vidéke már rég olyan volna, mint a Szahara. 

Az Amazonas vidékén lehulló csapadék harmada a fák párologtatásából származik. Sőt, az amazonasi erdők párakibocsátása az amerikai Középnyugaton hulló csapadék 50 százalékát teszi ki! De lehet, hogy az erdőirtás miatt megváltoznak a nagy légáramlatok, és a felszálló pára nem Amerika, hanem Európa felé indul, és Nagy-Britanniában okoz özönvízszerű esőzést, mint néhány éve.

Még egy érdekesség a Yale-tanulmányból: kétszer annyi eső esik egy olyan légtömegből, amely az előző napokban dús növénytakaró fölött haladt át, szemben az olyan levegővel, amelyet gyér növényzet fölött fújt át a szél. 

Így néz ki a tarvágás Szumátrán, ahol a világon a legnagyobb ütemben zajlik az erőirtás. Fotó: Aulia Erlangga / Flickr

Az erdőirtás évente 10 százalékkal növeli a globális felmelegedés ütemét, mert annyival kevesebb széndioxidot kötnek meg a fák. De a fák kivágásának van "nem-CO2" klímahatása is, amelyek nemcsak lokálisan, hanem globálisan is intenzíven befolyásolják az időjárási viszonyok alakulását. Például a fák olyan illékony anyagokat is kibocsátanak, amelyek a levegőben lebegve visszatükrözik a napsugarakat, ezáltal hűvösebbé teszik a környezetet. A kivágott erdők területét leggyakrabban mezőgazdasági művelésbe veszik, ami önmagában is óriási légszennyezéssel jár. 

1850 óta a klímaváltozás mértékének 40 százalékáért a tömeges erdőirtás okolható. Még ha most azonnal beszüntetnénk a kőolaj, szén és földgáz felhasználását, a trópusi vidékek erdőirtása miatt 2100-ig 1,5 Celsius-fokkal nőhet a globális felmelegedés. Szumátrán például a pálmaolajhoz tarra vágott területeken 2000 óta az átlaghőmérséklet 1,05 Celsius-fokkal nőtt, míg az eredeti növényzettel borított területeken "csak" 0,45 fokkal.

Minden fa számít. Közeledik az ősz, a faültetés ideje, már most kezdd el tervezgetni, hogy a kertedben mit tudnál ültetni, hogy hűvösebbé tedd a környezedet.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Legyenek viccesek, ugyanakkor teljes mértékben használhatóak -- így szól Benedetto Bufalino francia művész mottója, aki a hétköznapi tárgyak és eszközök újrahasznosítást emeli egészen új szintre.

Még 2016-ban vált híressé azzal, amikor egy betonkeverő puttonyát óriási diszkógömbbé alakította, de azóta sem fogta vissza a kreativitását.

Bizonyos alkotásai megmaradnak puszta látványelemnél, mint az akváriummá alakított telefonfülke. 

Mások kifejezetten használati tárgyak, így a guruló medencévé avanzsált lakókocsi vagy a kiszuperált kombiból varázsolt pizzasütő kemence.

Bufalino nem kiállítótermekben, hanem "élesben", azaz utcán, kertben, közösségi térben állítja ki fantáziaszüleményeit.

Ilyen például a stretch-limó beszélgetőpad, vagy az autós pingpongasztal, amelyekkel mindig nagy derültséget kelt a mit sem sejtő közönségben.

Aki szívesen elmélyedne a francia művész alkotásaiban, nézegesse az Instagram-oldalát! 

Sőt, a művész weboldalán olyan klassz dolgokat is talál, mint ez a Kispolski-csirkeól, vagy 

ez a jó kis Seat-jakuzzi :)

Via ThisIsColossal

Amikor csupa maszat a mobil vagy a tablet kijelzője, az nemcsak csúnya látvány, hanem veszélyes is: egy átlagos mobil kijelzőjén 10-szer annyi káros baktérium van, mint a legtöbb vécéülőkén. S mivel naponta legalább 30-40 alkalommal megérintjük a kijelzőt, ezért nem árt időnként fertőtleníteni a felületet.

MalangToday

A mikroszálas törlőkendők önmagukban viszonylag jól tisztítják, de nem fertőtlenítik a kijelzőt. Semmi vész, egy perc alatt készíthetsz házilag olyan oldatot, ami garantáltan elpusztítja a láthatatlan kórokozókat.

Ahogy látom, a mobil objektívére is ráférne egy áttörlés...

Hozzávalók:
100 ml-es zárható flakon (lehetőleg üveg)
tölcsér
50 ml desztillált víz
50 ml almaecet vagy 8%-os ecet
10 csepp teafaolaj

A flakonba/üvegbe a tölcsér segítségével töltsd bele a folyadékokat és jól rázd össze. Enyhén opálos folyadékot kapsz, amiből öntsd egy kicsit mikroszálas törlőkendőre, és töröld át a felületet. (Konyhai papírtörlő kendőt is használhatsz, de csak óvatosan, mert az karcolhatja a kijelzőt.)

Jól látszanak az ujjlenyomatok és zsíros foltok

A törlés után enyhén homályos lesz a felület, de semmi vész: száraz kendővel (papír törlővel) is töröld át, és utána csillogóan ragyogó lesz a végeredmény. Mint újkorában!

Ez már makulátlanul tiszta és garantáltan bacimentes!

Egy jól zárható üvegcsében a munkahelyeden is tarthatsz ilyen fertőtlenítő tisztító oldatot, vagy akár nyaralásra is magaddal viheted! Én az oldatot egy kiürült gyógyszertári alkoholos üvegbe töltöttem, amit fel is címkéztem, nehogy elfelejtsem, mi van benne.

A teafaolaj az egyik leghatékonyabb természetes fertőtlenítőszer, számos baktériumot, vírust, gombát képes elpusztítani.

Ha nincs otthon almaecet, akkor 8%-os háztartási ecetet is használhatsz, esetleg kicsit erősebb hígításban.

Figyelem: Soha ne a kijelzőre öntsd direktben a folyadékot, mindig a kendőre. Érdemes tisztítás előtt kikapcsolni a mobilt és tabletet.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.