Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
09
jún/2009

Nem mindig a tömegközlekedés a zöldebb út

Személyautókat, metrót, helyi érdekű vasutat, autóbuszt és repülőgépeket hasonlítottak össze a Kalifornia Egyetem (Berkeley) környezetmérnökei a brit Environmental Research Letters című szaklapban megjelent tanulmányukban, hogy megállapítsák: ha nem csak a közvetlenül "kipufogtatott" szennyezést veszik figyelembe, hanem a teljes életciklusra eső károsanyag-kibocsátást, akkor melyik a valóban "zöld" technológia.

Mikhail Chester és Arpad Horvath számításba vette - például a vonatközlekedésnél - az elektromos áramot előállító erőművek szennyező hatását és a vasútállomások fenntartási költségeit, a reptéri gyorsforgalmi utak építésének árát vagy az autógyártás környezetterhelését. A kutatók az amerikai helyzetet elemezve állították össze kibocsátási katalógusukat, megközelítésük azonban máshol is alkalmazható. Boston és San Francisco városi vasútjait összehasonlítva például a környezetmérnökök megállapították, hogy bár az utóbbi kevésbé energiahatékony, a bostoni mégis jóval szennyezőbb, mert ott a felhasznált áram 82 százalékát fosszilis tüzelőanyagok elégetésével nyerik a San Franciscó-i 49 százalékkal szemben.

A kutatók adatai szerint a teljes energia- és életciklusra vonatkozó elemzés a vasúti közlekedés károsanyag-kibocsátásához az eddig számítotthoz képest 155 százalékot, a személygépkocsik és az autóbuszok szennyezéséhez 63 százalékot, míg a légi közlekedéséhez 32 százalékot tesz hozzá (utóbbi esetében ráadásul csak repülőtereket kell építeni, utakat már nem).

Tekintetbe vették a járművek kihasználtságát is: inkább környezetbarát egy autó, ha négyen utaznak benne, mint a helyi vasút, ha utóbbinak csak 25 százalék körüli a telítettsége. A kutatók komplex megközelítése szerint azt is figyelembe kell venni, hogy mekkora távolság megtételére tervezik az alternatív közlekedési módot.

MTI




0
Tovább
08
jún/2009

Napkollektorokról alapfokon: síkkollektorok üvegborítással és anélkül, élettartam, pályázati lehetőség

A nap energiáját összegyűjtő napkollektorok alkalmazásával kapcsolatban kevéssé ismert tény, hogy nem csak szezonális vízigényünket (belső link, fekete csőkígyó) elégíthetik ki, hanem egész évben használhatóak. Működésük lényege, hogy a Nap fényenergiáját hőenergiává alakítják egy közvetítő közegen (rendszerint vízen) keresztül. A felmelegített közvetítő közeg egy hőcserélő segítségével adja át a hőjét a csapvíznek, amely felmelegítve kerül vissza a felhasználóhoz. Természetesen nem azonos mennyiségű melegvíz állítható elő egész évben, hiszen ez a folyamat erősen függ a napsugárzás mennyiségétől, így télen kevesebb, nyáron több melegvízre számíthatunk ebből a rendszerből.

A vízzel feltöltött kollektorok rendszerint síkkollektorok, amelyek hőelnyelő egységét abszorbernek nevezzük. Ennek lehet üvegborítás nélküli változata, amely olcsó ugyan, de viszonylag alacsony hatásfokú és csak fagymentes időszakokban használható. A másik lehetőség az üvegborítással ellátott síkkollektorok beszerzése: jóval hatékonyabbak, hosszabb az élettartamuk, egész évben használhatóak és kisebb felülettel el lehet érni ugyanazt a teljesítményt. Ugyanekkor drágábbak a borítás nélküli kollektoroknál.

A napkollektorok élettartama típustól függ (a borítással rendelkező kollektorok hosszabb ideig bírják az üzemet), megtérülési idejük pedig 5 és 15 év között mozog, erre találhatunk egy részletesebb számítást itt. Beruházáshoz igénybe vehető állami támogatás, mely még kecsegtetőbbé teszi ezt a lehetőséget (egyelőre vállalkozásoknak, költségvetési szerveknek és nonprofit szervezeteknek írták ki a 2009-es pályázatot, magánszemélyeknek még nem). A működésükhöz szükséges energia minimális, csak a víz keringetéséhez használt szivattyú villamos energia-igényét kell fedezni.

Vértesi Ágnes Éva (ELTE Környezettudományi Klub)

Napkollektorokkal kapcsolatos további cikkeinket a következő hetekben olvashatják rovatunkban.




0
Tovább
07
jún/2009

Globális faültetés, lokális hulladékgyűjtés és szemétszedés - mozdulatok a Földért

A Környezetvédelmi Világnap alkalmából Magyarország is csatlakozott az ENSZ Környezeti Programja (UNEP) világméretű faültetési akciójához. Ennek jegyében most a környezetvédelmi miniszter is kézzelfogható eredményeket ért el: sérült gyermekekkel közösen fákat ültetett Budapest belvárosában. A Borsodi Sörgyár dolgozói eközben szemetet szedtek, a szelektív gyűjtőkbe pedig a becslések szerint bedobták az idei hárommilliomodik üveget.



Forrás: [origo]Bárczi Gusztáv Készségfejlesztő Speciális Szakiskola tanulóival közösen ültetett fákat Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Ludovika téren Budapesten. Az iskolások örökbe fogadták a fákat és vállalták, hogy gondozzák a facsemetéket. A készségfejlesztő szakiskola középsúlyos értelmi fogyatékkal élő tanulóinak oktatási programjában is nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre és a természetápolásra.

Az "Ültess a Bolygóért - Milliárd Fa Kampány" (Plant for the Planet: Billion Tree Campaign) faültetési akció célkitűzése, hogy világszerte 7 milliárd fát ültessenek magánemberek, közösségek, civil szervezetek, cégek vagy kormányzatok. Eddig 6,1 milliárd fa elültetését vállalták az akcióhoz csatlakozók, ebből 4 milliárd fát már el is ültettek. A Bükki Nemzeti Park tavaly például csaknem 100 ezer facsemetét ültetett el. A programhoz egyénileg és szervezetileg is lehet csatlakozni.

Az alapötlet a kenyai Wangari Maathai professzortól származik, akinek Zöldövezet Mozgalom elnevezésű kezdeményezésére kenyai asszonyok 1977 óta több mint 30 millió fát ültettek 12 afrikai országban, hogy ezzel tegyenek az erdőirtások és talajerózió ellen. Wangari Maathait és környezetvédelmi mozgalmát 2004-ben Nobel Béke-díjjal jutalmazták.

Tipp: ezen az oldalon csatlakozhat az akcióhoz, és itt nézhet képeket szerte a világból

* * *

A Borsodi Sörgyár mintegy száz dolgozója illegálisan lerakott hulladékot szedett a Környezetvédelmi Világnapon Bőcsön. A hasznos takarítóakciónak - nem kevesebb, mint 20 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze - jelképes értéke is van: a gyár közleménye szerint ezzel egy 23 hektárnyi földterület rekultivációja kezdődött meg Bőcs határában.

Forrás: [origo]

* * *

Az ÖKO-Pannon is akciózott a Környezetvédelmi Világnapon:  Hozd vissza! címmel tíz városban tartott hulladékcsere akciót. Az öt éve indult kezdeményezés célja, hogy ismertté és népszerűvé tegye a gyűjtőszigeteken történő szelektív hulladékgyűjtést, és ezáltal minél több csomagolási hulladék juthasson vissza a körforgásba. A program az elmúlt években 40 városba jutott el.

Idén is több százan jöttek el a gyűjtőszigetekre (Ajka, Békés, Kazincbarcika, Kisújszállás, Mezőtúr, Tolna, Tiszakécske, Sárospatak, Heves és Lajosmizse településeken), hogy üveg, fém, papír, műanyag és elektronikai hulladékot dobjanak a konténerekbe. Aki délelőtt 10 és este 6 óra között különválogatott hulladékkal érkezett, újrahasznosított anyagból készült ajándékot kapott: üvegért bögre, papírért jegyzettömb, műanyagért bevásárló vászontáska, fémért kulcstartó, elektronikai hulladékért világító kulcstartó járt.

2009-ben egyébként az üveg volt az akció főszereplője, "Az üveg üresen is érték" mottóval. Az ÖKO-Pannon levélben kérte fel az iskolaigazgatókat, hogy mozgósítsák a diákokat az üveggyűjtésre. Az osztályok 20 db üveggel nevezhettek - lehetett közöttük színes vagy átlátszó, kicsi vagy nagy, italos vagy befőttes. A legtöbb üveget gyűjtő osztályokat az ÖKO-Pannon 10 ezer forintos könyvvásárlási utalvánnyal jutalmazza.

Az ÖKO-Pannon számításai szerint a Környezetvédelmi Világnapra a szelektíven visszagyűjtött üvegek száma idén elérte a hárommillió darabot. Ahhoz azonban, hogy a keletkező üveghulladék előírt arányát (2009-ben 32 százalék) hasznosítani tudjuk, a lakosság aktív részvételére van szükség az év hátralévő részében is.


0
Tovább
06
jún/2009

Várják a jelentkezéseket a klímairodák országos elterjedéséhez a British Council klímanagykövetei

A klímairodák olyan tudásközpontok a felsőoktatási intézmények falain belül, ahol a környezetvédelemre nyitott 18-23 éves korosztály választ kap a témával kapcsolatos kérdéseire, bekapcsolódhat az iroda munkájába, klímavédelmi akcióprogramjaiba. A diákok aktív tudásra tehetnek szert a fenntarthatóság témakörében, a tanultakat pedig diplomájukkal együtt viszik tovább a munkahelyükre, ezáltal a környezet- és klímavédelmi szempontok természetesen épülnek be a munkahelyi döntési folyamatokba.

A klímairoda-hálózat első mintairodáját a British Council, a British Council magyarországi klímanagykövetei és a SZIE Egyetemi Klímatanácsa hozta létre a Szent István Egyetem gödöllői kampuszán.

Ajánlat: http://www.klimairoda.hu/

Tipp: A klímairodák országos elterjedéséhez újabb intézmények, iskolák, cégek jelentkezését várják a program honlapján

A British Council az Egyesült Királyság nemzetközi szervezete, amely szakmai kapcsolatok kialakítására törekszik az oktatás, társadalom és kultúra terén. A British Council Challenge Europe programjára 2008-ban jelentkező fiatal önkéntesek közül 9-en tevékenykednek jelenleg egy jobb, "low-karbonabb" jövő érdekében. Részletek itt olvashatókForrás: [origo]




0
Tovább
05
jún/2009

Fenntartható utazótáska: utazási tippek a Tudatos Vásárlók Egyesületétől

Sokszor olyan tárgyakat is magunkkal viszünk az utazásra, amelyekre valójában nincs is szükség, vagy szükség esetén helyben is beszerezhetők, pótolhatók, kiegészíthetők. Vigyünk hát minél kevesebbet, s amit viszünk, az legyen egészség-és környezetkímélő, származzon etikus forrásból! Lássuk, milyen egy fenntartható utazótáska, amelynek összeállításakor egyaránt odafigyeltünk az egészségügyi, társadalmi és környezetvédelmi szempontokra! A Tudatos Vásárlók Egyesületének cikkét változtatás nélkül, az Egyesület engedélyével közöljük.



Ajánlat: ma mutatják be Luc Besson és Yann-Arthus Betrand közös filmjét, a Home (Otthonunk) című lélegzetelállító alkotást bolygónkról. Nézze meg a tévében, moziban vagy este a Millenárison!

Útikönyv, szótár

Nem kell feltétlenül újat vennünk - kölcsönözzünk inkább könyvtárból vagy ismerőseinktől, nézzünk körbe az antikváriumok polcain (számos helyen ma már elektronikus úton is kereshetünk, vásárolhatunk, illetve elő is jegyeztethetünk)! Ne felejtsük, hogy minden egyes könyv előállításához sok fa, víz és energia kell, amelyet akár meg is spórolhatunk. Évente mintegy 561 millió köbméter fát használnak fel világszerte papírgyártás céljára - az összes kivágott fa 17%-át. (A teljesség kedvéért: a kivágott fák jelentős része eleve ezért telepített erdőkből származik - a szerk.)

Ha tudjuk, merre visz majd utunk, érdemes előre felkészülni, s az internet segítségével összegyűjteni a praktikus információkat (nyitvatartási idők, igényeinknek megfelelő szálláslehetőségek, árak stb.), ebben az esetben nem kell megvásárolni a drága, aktuális információszolgáltatásra szakosodott, de épp emiatt viszonylag gyorsan el is évülő kalauzokat, mint amilyen a Lonely Planet sorozat. Ez utóbbi egyébként saját állítása szerint teljesen reklámmentes, a köteteiben felsorolt tartalmakért nem kér és nem fogad el ellenszolgáltatást.

Biztosítás

Az elővigyázatosság még mindig jobban megéri, mint hogy később kellemetlen helyzetbe kerüljünk. A megfelelő biztosítás kiválasztásánál alapvetően három szempontot kell mérlegelni: a betegség/baleset és a poggyászkár esetén járó biztosítási összeget, a biztosítás díját, valamint hogy a biztosítás mellé milyen segítségnyújtó szolgáltatás jár. Baj esetén az utóbbi szolgáltatás révén kaphatunk valóban hathatós segítséget. Alapvető, hogy elolvassuk az apró betűs részeket is arról, hogy mire és milyen feltételekkel terjed ki a biztosítás.

Az európai egészségbiztosítási kártya csak alapszintű egészségügyi ellátásra jogosítja az itthon társadalombiztosítással rendelkezőket. Az Európai Unión, illetve az Európai Gazdasági Térségen belül (ide tartozik még Izland, Liechtenstein és Norvégia), Svájcban, sürgősségi esetben Horvátországban az adott ország társadalombiztosítási szervével szerződésben álló egészségügyi szolgáltatóknak a kártya alapján úgy kell ellátnia az ország területén átmeneti jelleggel tartózkodó, orvosi ellátásra szoruló magyar biztosítottat, mintha az adott tagállamban lenne biztosított. További információ: www.oep.hu

Napszemüveg, kalap

A napszemüvegeken kis címkén fel kell tüntetni, hogy megfelelnek-e az UV-szűrőképességre vonatkozó szabványnak (az európai uniós szabványnak való megfelelést a "CE" jelzés mutatja), s hogy speciális (hosszú és erős napsütésnek való kitettség) vagy általános célra készültek-e. Az is fontos, hogy a szemüveg jól passzoljon az arcformához, hogy még a széleknél beszűrődő sugárzást is kizárjuk. A megfelelően széles karimával rendelkező fejfedők ugyancsak fontos fényvédők: a szemünket érő sugárzás mennyiségét akár meg is felezhetik.

Végül, itt is igaz a "cipőt a cipőboltból" elv: ne tegyük ki magunkat rossz minőségű bóvliknak, s vásároljunk megbízható boltban, lehetőleg látszerésznél, aki jobban hozzáfér a gyártók által elérhetővé tett információkhoz, és segíthet valóban jó választást hozni. S ha már van napszemüvegünk, legyen tokja is, amely megvédi az összekarcolódástól!

Fényvédők

A napvédő készítményekben használt adalékanyagok egy része a bőrön át a véráramba kerülhet, több összetevővel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy hormonális hatású, allergiás reakciót válthat ki, felhalmozódhat a szervezetben és/vagy a környezetben. Használjunk tehát csak annyit, amennyi tényleg szükséges!

Először is nagy adag mértékletességet és elővigyázatosságot vigyünk magunkkal: ne menjünk a déli órákban a napra, és általában ne tartózkodjunk ott hosszú ideig; hordjunk fejfedőt, hosszú ujjú és szárú ruhát; az érzékeny, napnak kitett testrészeket pedig rendszeresen kenjük be valamilyen napvédő készítménnyel, melyek közül részesítsük előnyben az UV-A és UV-B sugarak ellen is védő, 15-nél magasabb faktorszámú, fizikai szűrőket - azaz olyan ásványi mikropigmenteket, mint a cink-oxid és a titándioxid - tartalmazó készítményeket!

Kerüljük a hormonális hatású, a szerveinkben és a természetben felhalmozódó, illetve sejtkárosító összetevőket tartalmazó készítményeket! Ne vegyünk olyan terméket, amelyben megtalálhatók a következő anyagok: 4-MBC (4-methyl-benzylidene-camphor) és az OC (octocrylene), parabének (butil-, etil-, metil-és propil), Padimát-O és Parsol 1789 (avobenzon).

Ha biztosra akarunk menni, keressük a német BDIH, vagy a magyar Biokontroll vagy Ökogarancia minősítéssel bíró natúrkozmetikumokat, de semmiképp se felejtsük, egyetlen készítmény sem véd 100%-osan a káros UVsugárzástól!

Ruha

A használt ruha jó választás: előállításához nem kellenek újabb természeti erőforrások, ráadásul a turkálókba kerülő ruhák legtöbbször segélyszervezetektől származnak, amelyek az így befolyt összegből fedezik karitatív tevékenységüket. Ha meg újat veszünk, akkor keressük és válasszuk mindig a jobb minőségűt, a fenntartható módon előállítottat! Nem titok, hogy a legtöbb cég már rég olyan országokba helyezte termékeinek gyártását, amelyekben nem túl szigorúak a munkaügyi és környezetvédelmi előírások. A fejlődő országokban évente 20 000 ember hal meg a pamuttermelés során alkalmazott növényvédő szerek okozta mérgezésben, továbbá 3 millió szenved tőlük akut módon (további adat: a világon termelt növényvédő szerek 20%-a a gyapotföldekre kerül).

A végletesen leszorított felvásárlói árakkal működő ruhaipar negatív társadalmi hatására jellemző az is, hogy 2007-ben csak Indiában több mint 100 ezer gyerek dolgozott naponta 13 órát a gyapotföldeken. A nem megfelelően előállított ruhák végül nemcsak a környezetet és a társadalmat rombolják, de egészségünkre is veszélyesek: növényvédőszermaradványokat, rákkeltő színezőanyagokat és nehézfémeket, valamint olyan egyéb mérgező anyagokat is tartalmazhatnak, mint a formaldehid, amely már kis mennyiségben is légzési panaszokat, fejfájást okozhat.

Lassan-lassan nálunk is kaphatóak különböző természetkímélő gazdálkodásból származó alapanyagokból, társadalomkímélő (azaz nem a munkásnyúzó, gyermekekkel dolgoztató) módon készített, ideális esetben méltányos kereskedelem révén forgalmazott ruhák. A Marks&Spencer például már Magyarországon is forgalmazza az ökológiai és társadalmi megfontolásokat ötvöző fair trade védjegyes ruháit. Egyre több helyen találni Öko-Tex védjeggyel ellátott ruházati cikkeket; ez a védjegy azt szavatolja, hogy a textilt környezetkímélő módon állították elő, és nem tartalmaz egészségre veszélyes anyagot (a szabványt követő cégek és márkák listáját lásd a www.oekotex.com weboldalon).

Túrafelszerelés

Először is nézzünk szét a kisebb magyar gyártóknál - így a hátizsákokat és ruházatot gyártó Alto és a lábbelik készítésében jeleskedő Mauna kínálatában! Mind a két cég kiváló minőségű cikkeket gyárt itthon, kis léptékben, hazai munkahelyeket fenntartva.

Fotó: Ballai Vince [origo]

Gázpalackokból keressük az újratölthető változatot, minden másból a jó minőségűt, a többször használhatót! Az újratölthető, saválló palackok és bögrék jó szolgálatot tehetnek a mindennapokban is: nem kell eldobható papír és műanyag poharakat, palackokat használnunk. Sátor és egyéb kempingfelszerelés tekintetében, ha nem ragaszkodunk az új felszereléshez, sok dolgot használtan is be lehet szerezni, akár a szakosodott túraboltokból, akár az internetes piacterekről (például: www.vatera.hu, www.teszvesz.hu, www.ebay.com).

Fényképezőgép

Egyre kevesebben használnak analóg fényképezőgépet - a tömeggyártás az analóg gépek után a digitális fényképezőgépek piacát is "demokratizálta". Igen ám, de az olcsóságnak ára van, amit sok esetben a távol-keleti gyártósorokon dolgozók fizetnek meg a rossz munkakörülményeik, a munkabiztonság hiánya, az alacsony munkabér vagy a ledolgozott munkaórák magas száma révén. Arra is többször volt már példa, hogy a munkaügyi ellenőrök "szakmai gyakorlat" címen dolgozó 18 év alattiakat találtak a nagy, fényképezőgépeket és más technikai eszközöket előállító kínai gyárakban.

Forrás: [origo]

A nagy-britanniai Ethical Consumer (EC) felmérése alapján mindegyik gyártó jelentős elmaradásokkal bír a munkavállalói jogok garantálásában, jóllehet egyre több márka hoz elő "környezetbarát" termékeket, ami főleg az energiahatékonyságban és az újrahasznosított anyagok felhasználásában jelentkezik. Az EC környezeti és munkaügyi szempontokat is figyelembe vevő értékelése alapján a Ricoh, a Canon és a Casio a legjobb márkák, míg a Kodak, a Samsung és a Panasonic a sor végén kullognak.

Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete

Horváth Gergő

 

 

 


0
Tovább
04
jún/2009

Húzza ki a mobiltelefon töltőjét! Ha bedugva hagyja, az áram 95%-a kárba megy

A töltő akkor is fogyaszt áramot, ha a telefon nincs hozzá csatlakoztatva. Becslések szerint a töltő által elhasznált elektromosáram-mennyiség 95%-a megy kárba, ha a töltőt állandóan bedugva tartjuk - olvasható a Kapcsold k(i) országos éghajlatváltozás elleni kampány hírlevelében.

A pénztárcája mellett ezzel a környezetnek is jót tesz. Magyarországon az összes felhasznált energia 38%-át közvetlenül a háztartások fogyasztják el olyan mindennapos tevékenységek során, mint a fűtés, főzés, melegvízhasználat, világítás stb. Mindehhez valamilyen tüzelőanyagot égetünk el, elektromos áramot használunk fel, és ezáltal hatalmas mennyiségű szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe (a szén-dioxid-kibocsátás egyharmadát a lakossági energiafelhasználás okozza).

Tovább csökkentheti fogyasztását és környezetterhelését, ha energiatakarékos égőket használ, kikapcsolja az elektromos készülékeket, és lekapcsolja a villanyt.




0
Tovább
02
jún/2009

Lélegzetelállító film a Földről - június 5-étől látható az Otthonunk (Home)

Fantasztikus képeket csodálhatunk meg a magasból a Föld tájairól, élővilágáról, természeti népeiről, miközben átrepülünk például a Kilimandzsáró, az afrikai szavannák, az Északi-sarkvidék és a Húsvét-sziget fölött. Idilli képek egy gyönyörű bolygóról. Aztán jön a kijózanodás: égő olajfáklyák, tömegnyomor, szeméthegyek - képek egy koszos, lestrapált Földről. Melyik a mi otthonunk?Forrás: HOME -  ELZEVIR FILMS / EUROPACORP



Ötvennégy ország százhúsz helyszínén, másfél évig készült Luc Besson és Yann-Arthus Betrand közös filmje, a Home (Otthonunk), amelyet június 5-én, a Környezetvédelmi Világnapon a díjmentes internetes premier mellett egyszerre mutatnak be a világ több mint félszáz ország tévécsatornáin és filmszínházaiban. Magyarországon a TV2-n és néhány hazai moziban nézhetjük meg először.

 

 

 

Részletek a filmből. További tizenegy lenyűgöző helyszín a filmből itt látható

A Home premierje azonban több, mint egyszerűen egy új film bemutatása: igazi közösségi élmény lehet az emberek számára. Itthon a Millenáris Parkban lesz a nagy megmozdulás, és a bolygó több millió lakójával közösen megélt élmény az alkotók szerint is lehetőség arra, hogy figyelmünket a Föld jövője felé irányítsuk.

A Randevú a Földdel című program 19 órától 22 óráig tart a Millenárison. A film vetítése előtt több program lesz, és egy interjút is vetítenek Luc Bessonnal. A rendezvényt a Magyar Telekom és ajánlati márkái, a T-mobile és a T-home támogatják. A Millenáris is hirdet egy kisebb akciót a vetítéshez kapcsolódóan: "Ha virággal érkezel 17:00-19:00 óra között, ingyen játszhatsz a Zöld Pont kiállításon a Millenáris B csarnokában."

További információ a rendezvényről és a filmről a Fenntartható Fejlövés honlapon.

Ajánlat:

A film hivatalos honlapja

Környezetvédelmi Világnap


Forrás: HOME -  ELZEVIR FILMS / EUROPACORP

Forrás: HOME -  ELZEVIR FILMS / EUROPACORP

Forrás: HOME -  ELZEVIR FILMS / EUROPACORP

Otthonunk (Home)    
 
Francia dokumentumfilm, 108 perc, 2009.
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
Rendező: Yann Arthus-Bertrand
Forgatókönyvíró: Isabelle Delannoy
Producer: Luc Besson, Denis Carot
Vágó: Yen Le Van


0
Tovább
01
jún/2009

Nyers uborka, gipsz és házi sündisznó - harc a csótányok ellen

A háziasszonyok rémálma, hogy egy napon csótányok bukkannak fel a lakásban. Amellett, hogy sokan irtóznak tőlük, a csótányok különféle fertőző megbetegedéseket terjeszthetnek. A fertőző anyagok (például hulladék, széklet, köpet, vizelet, romlott élelmiszerek stb.) elfogyasztása mellett ugyanis az ember közvetlen környezetében található élelmiszerek rendszeres látogatói. Mit tehetünk ellenük?



Számos csótányirtó szer van forgalomban, de ezek az egészségre is ártalmasak lehetnek - annak ellenére, hogy 2008 augusztusától 37 háztartási rovarirtásra használt készítmény forgalmazása Magyarországon is tilos.

Alacsony csótányszám esetén kísérletezhetünk környezet- és egészségbarát módszerekkel is. Kiváló háziszer például a nyers uborka, amelyet karikákra kell szeletelni és esténként elhelyezni a csótányok által látogatott helyekre. Az uborkát evő csótányok elpusztulnak, és másnap összegyűjthetők. Ugyanilyen hatásos a liszt és a gipsz keveréke is, amely mellé vizet kell "kínálni". A keverék beleköt a rovarokba.

Forrás: AFP

Ehhez hasonló tippek olvashatók még a Jó tudni! oldalain, amelyek közül talán a legelegánsabb megoldás a következő: "Ha a csótányokat semmiképp nem tudjuk elűzni, kiirtani, nincs más hátra: szerezzünk egy sündisznót, avagy egy békát, és tartsuk a lakásban. Ezek az ügyes állatok néhány hét alatt kipusztítják őket."

Már megtelepedett rovarkolóniákkal szemben viszont ezek az intézkedések hatástalanok. Ott irtásra van szükség. Ennek legmodernebb megoldásairól is olvashat a Fogyasztók.hu cikkében.

A rovarok elszaporodásához víz, búvóhely és táplálék szükséges. Otthonunk tisztántartása, a gyakori szellőztetés, a falak repedéseinek és a vakolat hiányainak kijavítása, a csőáttörések körbeszigetelése jelentősen csökkenti a csótányfertőzés veszélyét. A csótányokkal már fertőzött helyen is a legjobb védekezés a szárazság és a tisztaság: az ételhulladékot, szemetet takarítsuk el, zárjuk be, hogy a rovarok ne jussanak táplálékhoz. Az éléskamra és a konyha minden kis rését alaposan tapasszuk be, hogy megnehezítsük a megtelepedésüket.


0
Tovább
31
máj/2009

Illegális hulladékégetés bejelentéséhez szükséges formanyomtatványok a Levegő Munkacsoporttól

Zöld rovatunkhoz több olvasói levél érkezett az illegális hulladékégetéssel kapcsolatban. Korábbi tanácsaink mellett most letölthető formában kínáljuk a Levegő Munkacsoport formanyomtatványait, amelyek az ezzel kapcsolatos bejelentéshez szükségesek. Különösen sok panasz érkezik különféle asztalosüzemekre és lapszabászatokra, de az illetékes minisztériumnak írt levélre még nem kaptak választ a civilek.



Mint arról korábban már olvashattak rovatunkban, a műanyagok égetése súlyosan károsítja a környezetet és egészségünket. A 21/2001. számú kormányrendelet értelmében tilos műanyagokat égetni; aki ezt megszegi, 500 ezer forintig terjedő bírságra számíthat.

Korábbi összeállításunkban azt tanácsoltuk, hogy amennyiben műanyagégetést észlelünk, hívjuk fel az illető figyelmét a lehetséges következményekre, és ha az illető ezek után sem függeszti fel tevékenységét, forduljunk írásban a helyi önkormányzat jegyzőjéhez. (Az illetékmentes bejelentés érdekében hivatkozzunk a 2004. évi XIX. Tv. 141-143. §-ára, amely szabályozza a közérdekű bejelentéseket.)

A műanyagok égetése bűncselekmény is, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ezért a rendőrséghez vagy az ügyészséghez is lehet fordulni, az elkövető akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Az elmúlt hetekben több olyan olvasói levél érkezett, amelyben a fenti problémára panaszkodnak. Mi ebben közvetlenül nem tudunk segíteni, segítünk terjeszteni viszont azt a két formalevelet, amelyet a Levegő Munkacsoport bocsátott rendelkezésünkre.

Formalevél: bejelentés az önkormányzati jegyzőnek; tárgy: illegális hulladékégetés

Formalevél: bejelentés az illetékes ügyészségnek; tárgy: illegális hulladékégetés

A Levegő Munkacsoport egyébként 2009. február 5-én levelet küldött a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetőjének, amelyben leírta, hogy az illegális hulladékégetéssel kapcsolatban az utóbbi időben sok lakossági bejelentés érkezik a szervezethez. A levél szerint a panaszosok gyakran kilátástalan harcot vívnak a helyi önkormányzat jegyzőjével, aki első fokú környezetvédelmi hatóságként az ügyben nem jár el érdemben, illetve az ügyészségekkel, akiknek a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt kellene eljárást indítani, de nem hajlandók alapos nyomozást végeztetni az ilyen ügyekben, látszólag terhes számukra ezeknek az ügyeknek az elintézése.

A Levegő Munkacsoport a levélben megkérte Szabó Imre minisztert, hogy minden lehetséges eszközt használjon fel az illegális hulladékégetés felszámolása érdekében, mert óriási egészségkárosodást okoz, és ezzel hatalmas terhet ró a társadalomra, csökkentve az ország versenyképességét is, illetve az említett szennyezés visszaszorítása érdekében konkrét javaslatokat is tett a szervezet.

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Iroda vezetője az [origo]-nak elmondta: levelükre még nem érkezett válasz.

A leggyakoribb elkövetési módok egyébként a következők:

  • műanyag italcsomagolás és egyéb műanyaghulladék égetése háztartási tüzelőberendezésben;
  • textilipari, műanyagipari hulladékok égetése háztartási tüzelőberendezésben;
  • import bálás használt ruha égetése háztartási tüzelőberendezésben (ezt segélyezési céllal gyakran kapják meg szegény családok);
  • műgyantát, műanyagot, festéket tartalmazó farostlemez, rétegelt lemez, bútor és nyílászáró égetése háztartási tüzelőberendezésben, ipari kazánokban (lomtalanításból származó hulladék háztartásokban, illetve asztalosüzemek hulladéka az üzemben kerül eltüzelésre);
  • gumiabroncs égetése háztartási tüzelőberendezésben.

Különösen sok panasz érkezik különféle asztalosüzemekre és lapszabászatokra, ahol a műgyanta-tartalmú hulladékot elégetik.

ForrA!s: AFP

(Képünk illusztráció)

Mérgező gázok

A műanyagok kőolajból készülnek, amelyekhez nagyon sokféle, az emberi egészségre általában káros adalékanyagot is kevernek. A műanyag háztartási hulladékok legnagyobb részét a zacskók és az eldobható palackok adják. Ezen anyagokat igen rövid ideig hasznosítjuk, majd szinte azonnal ki is dobjuk, pedig az előállításukhoz rengeteg energiát és nyersanyagot használnak fel, ráadásul a hasznosításuk sok esetben megoldott.

Amikor műanyagot éget valaki, olyan mérgező gázok szabadulnak fel, amelyek belélegzésével különböző mértékű egészségkárosodást szenvedhetünk (daganatos megbetegedések, impotencia, magzatkárosodás, légzési elégtelenség, máj- és vesekárosodás, tüdőgyulladás, vérsejtkárosodás stb.), nagyobb koncentrációban pedig akár a halál állapota is beállhat.

Ajánlat: Levegő Munkacsoport - Az Év Civil Szervezete, 2006


0
Tovább
30
máj/2009

Mi van? - Környezetvédelemről a Z generációnak, színházi eszközökkel

Ami az X generációnak még újdonság volt, az Y generációnak pedig kötelesség, az számukra már természetes lehet. A szociológusok által Z generációként meghatározott mai tinédzser korosztály tagjai okosak, rendkívül gyakorlatiasak és nyitottak a világra. Szülőnek, tanárnak egyaránt gyors tempót diktálnak, az előző generációknál bevált pedagógiai módszerek gyakran csődöt mondanak esetükben.



Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. már közel egy évtizede keresi azokat az eszközöket, amelyek segíthetnek közelebb hozni hozzájuk a környezetvédelemmel és a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos kérdéseket. A szervezet ezért 2008-ban új programmal bővítette kommunikációs eszköztárát, és kísérleti jelleggel országos turnéra indította "Mi van?" című interaktív drámapedagógiai előadását. A programot idén áprilistól Tari Annamária, a korosztály lélektani vonásait jól ismerő pszichológus támogatja szakmai munkájával.  

Mit tudunk erről a korosztályról?
Tari Annamária: Ők a mai 12-25 évesek, akiket gyakran Y - illetve a fiatalabb tinédzser korosztályt - Z generációnak is neveznek, a bébi-harcosok vagy egyszerűen: a következő generáció. Szociológiai és oktatási felmérések szerint okosak, rendkívül gyakorlatiasak, és miután szimultán több médium felhasználói, gyakran felületes és megosztott figyelem jellemzi őket. Legfogékonyabb éveikben a technológia és a média a valóság és a fantázia határán mozgott már - az ezredfordulósoknak már igen korán saját mobiltelefonjuk volt, és nemcsak a számítógépet tudják használni kicsi gyerekkoruktól kezdve, hanem az interneten is teljesen otthon vannak. Technikailag olyan felhasználói tudással rendelkeznek, ami jellemzően tovább mélyíti a szülőktől és olykor tanároktól való távolságot, akik ezt a sebességet és tanulási folyamatot követni is alig tudják.

Hogyan tudnak kapcsolatot teremteni velük a szülők vagy a tanárok?
A tinédzsereket körülvevő felnőtt környezet néha lemarad. Egy mai tizenéves képes úgy beszélni, hogy a 21. századi szókincsnek csak apró részleteit értsék a szülők. Sokszor hangzik el az is, hogy otthon nem értenek meg, anyám, apám teljesen elmaradott, fogalmuk sincs a mai világról, csak mondják a magukét. A mai negyvenes szülő értetlenül és hitetlenkedve fogadja, hogy miközben neki annak idején legkésőbb éjfélre otthon kellett lennie, a mai tinik akkor indulnak el bulizni. Mindeközben ugyanazt a merev szülői magatartást mutatja, amit annak idején ő látott, csak ez esetben teljesen indokoltnak érzi a sajátját, mert még a régi időszámításban gondolkodik, és aszerint értelmezi napjait. Sokat lehetne vitatkozni azon, hogy ez baj vagy sem, mindenesetre a fejlődés része, hogy a generációs különbségek is változnak. Negatív hozzáállással viszont a "felnőtt" világ könnyen abban a helyzetben találhatja magát, hogy elveszíti a fontos érzelmi, kapcsolódási pontokat.

Ha ennyire más nyelvet beszélnek, hogyan lehet őket érzékennyé tenni olyan, számukra talán kevésbé izgalmas ügyek iránt mint a környezetvédelem?
Az Y és Z generáció tagjai már döntően egy vizuális korszak szülöttei, akik nem trendekben, hanem szcénákban gondolkodnak, sokan közülük a neten, vagyis a virtuális térben identifikálódnak, ami a személyiségük formálódását és alakítását komolyan befolyásolja. A kulturális tartalmak sokszínűsége és az ebben való szabad bejárás gyors egymásutánban formálja az ízlésüket. Nem vagyok benne biztos, hogy alapvetően unalmas témaként tekintenének a globális környezeti problémákra.   Éppen a generációs különbségekből adódik, hogy számukra fontosak lehetnek az olyan információk és értékek, amik mellett a felnőttek gyakran már fásultan továbbhaladnak - ilyen a környezetvédelem és a "Föld nevű bolygó" állapota, például az ózonlyuk és az új betegségek, fertőzések megjelenése.

Lehet, hogy ők már felnőttkorukban is jobban oda fognak figyelni minderre?
Valószínűleg ők már jóval tudatosabbak lesznek az életforma kialakításnál, vélhetőleg jobban törekszenek majd egy jobb világra. Ez azonban csak akkor elérhető cél, ha közben nem maradnak magukra, vagyis a felnőtt társadalom megtanul velük, az ő nyelvükön kommunikálni, és megértést mutatni. Az ő életükben a személyes hatékonyság, a jó kommunikáció és a nyílt érzelmek sokkal fontosabb szerephez jutnak, mert kemény terepen kell majd megtalálni a saját útjukat.

Hogyan segíthet mindebben a drámapedagógia?
A drámapedagógia módszereinek köszönhetően anélkül beszélhetünk velük globális problémákról, hogy úgy éreznék, rájuk erőltetjük álláspontunkat. Az előadás érdekessége, hogy történetét a társulat színészei és a diákközönség együtt alakítják, és beszélik meg. A foglalkozáson résztvevő gyerekek szabadon nyilváníthatják ki véleményüket, és ütköztethetik az előadás során vázolt nézőpontokat. Vitára, érvelésre, együttgondolkodásra késztethetjük őket - nem útmutatással, tanáccsal, hanem kérdésekkel segíthetünk nekik válaszokat találni kérdéseikre. A szokásos "zöld" közhelyeket, elcsépelt frázisokat mellőzve a saját nyelvükön kell szólnunk hozzájuk, ahogy a darab is teszi. Ha a hétköznapokon is így kommunikálunk velük, biztos, hogy sikert érünk el.

A bemutatott környezetvédelmi drámajáték egy olyan tizenéves kamasz szempontjából láttatja a világot, aki feltűnő érzékenységet, nyitottságot mutat a környezeti kérdések iránt. A történet további szereplői a globális problémákkal nem sokat törődő családtagok, és a környezetrombolást megtestesítő "sárkány". A cselekmény a felnőtté válás során előkerülő mikrokörnyezeti és individuális problémákat ötvözi a globálisakkal, melyek kapcsán a felelősségvállalás kérdése kerül központba. Részletek a Sulinet cikkében

Forrás: Noguchi




0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (124),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),karácsony (34),megújuló energia (34),tél (34),klímaváltozás (33),nyár (31),fenntartható építészet (30),globális felmelegedés (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (21),egészség (21),fűtés (20),barkácsolás (20),hőszigetelés (20),gyerek (19),zöldség (19),komposzt (19),ősz (19),építészet (18),ecet (18),természet (18),takarítás (18),városi közlekedés (17),divat (17),autó (17),virág (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),takarékosság (16),gyümölcs (16),LED (15),fa (14),klímaválság (14),szemét (14),lakberendezés (14),ajándék (13),tömegközlekedés (13),tavasz (13),hulladékhasznosítás (13),élelmiszerpazarlás (13),víz (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),víztakarékosság (12),lakásfelújítás (11),papír (11),elektromos autó (11),Ozone zöld díj (11),művészet (11),illóolaj (11),CO2 (11),raklap (11),természetes gyógymód (11),szélturbina (10),ruha (10),háztartás (10),vegán (10),talaj (10),allergia (10),sport (9),stressz (9),madár (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),bútor (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),levegőszennyezés (8),Párizs (8),pazarlás (8),méh (8),ételpazarlás (8),növényvédelem (8),mobiltelefon (8),macska (8),szúnyog (8),szén-dioxid (8),vásárlás (8),csomagolás (8),Hulladék Munkaszövetség (7),zajszennyezés (7),komposztálás (7),Hollandia (7),biogáz (7),gyom (7),VOC (7),játék (7),lakás (7),alga (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),erdő (6),öntözés (6),beporzás (6),városi élet (6),fenyőfa (6),bioüzemanyag (6),ökolábnyom (6),ünnep (6),szmog (6),New York (6),kukoricakeményítő (6),faültetés (6),méz (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),Föld napja (6),Kanada (6),környezetbarát (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),testről és lélekről (5),elektromos kerékpár (5),Ökoszolgálat (5),város (5),(5),Föld órája (5),mulcs (5),Greenfo (5),szélerőmű (5),urbanizáció (5),mosás (5),rovar (5),busz (5),lomtalanítás (5),zöld energia (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),cipő (5),banán (5),aszály (5),levendula (5),tárolás (5),karácsonyfa (5),térkép (5),turizmus (5),pályázat (5),városi hősziget (5)

Archívum