A technikai megvalósítás egyszerű: a medence vizét közeli tetőre szerelt vagy a földbe süllyesztett nagy felületű napkollektoron vezetik keresztül, ez az ún. abszorber, ahol a fekete csövek felveszik a napsugarak által közvetített hőt, és felmelegítik a benne áramló vizet. A melegvíz visszaáramlik a medencébe (a szivattyúk révén), és elkeveredik a medence vizével.

Abszorberként alkalmazhatnak üvegborítás nélküli síkkollektort, ez a legolcsóbb megoldás, viszont csak nyáron használható. Az üvegborítással ellátott síkkollektor drágább valamivel, de egész évben lehet alkalmazni (pl. a strandszezonon kívül használati melegvizet állíthatunk elő a segítségével) és hosszabb élettartamú.

A melegítés természetesen a kis kerti medencék esetében is alkalmazható, gondoljunk csak a balatoni napkollektorok példájára. A tervezésnél segítségére lehet a SOLPOOL uniós programban összeállított Impact Advisor szoftver, mely egy előzetes becslést ad a beruházás várható költségeire, a működési költségek csökkenésére és a megtérülési időre is. A kivitelezés előtt azonban mindenképpen érdemes szakember véleményét kérni. (Az Impact Advisor ingyenesen letölthető itt.)

Vértesi Ágnes Éva (ELTE Környezettudományi Klub)

Ajánlat: vákuumcsöves napkollektorok és síkkollektorok

Egyes településeken a kék papírgyűjtőbe dobhatjuk az üres dobozt, máshol a sárga műanyaggyűjtőbe. Ezt egy piktogram minden esetben egyértelműen jelzi - olvasható az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés honlapján, ahol egy lista is segíti a tájékozódást.

Fontos, hogy ne legyen a dobozban gyümölcslé (kiöblíteni nem muszáj, de azért mi javasoljuk), és hogy tapossuk laposra a dobozt! A begyűjtő teherautó így nem levegőt szállít. Mindez a többi italoskartonra (tej, tejtermékek) is igaz. Magyarországon az összes italoskartonnak körülbelül 10%-át hasznosítják újra, az EU-átlag 25-30%, és nálunk is legalább ennyi lenne a cél. Az uniós átlag felett van például Németország, több mint 60%-kal.

Az italoskartonok használata ellen szól, hogy összetevőinek szétválasztása sok vizet és energiát igényel, és eközben sok szennyvíz keletkezik. A műanyag és fém összetevőket az újrahasznosítás során általában elégetik. Alternatívák? Más vélemények szerint a sima műanyagzacskós tej is inkább környezetbarát megoldás (egyneműsége miatt), ehhez persze azt is szelektíven kellene gyűjteni. Sajnos az anyagukat tekintve igazán jó megoldást jelentő üveges tejek gyakorlatilag eltűntek a boltokból, esetleg bioterméket forgalmaznak bennük.

A civil szervezetek a betétdíjas rendszer kiterjesztésében látják a csomagolási hulladékok kezelésének megoldását, ami nem egyezik a csomagolóipar szemléletével. Az italoskartonok esetében sem elég tehát annyival beérni, hogy milyen jó, mert ezek is újrahasznosíthatók. Ám addig is jó, ha tudjuk: gyűjthetjük őket szelektíven.

Megtelepítésük nem egyszerű feladat, mert szálláshelyeikkel szemben nagyon igényesek. Ezen oldal denevérvédelem menüpontján belül számos odútípus tervrajza megtalálható. Az odút célszerű olyan helyre kitenni, ahol van a közelben valamilyen ivásra alkalmas víztest. Legalább 4 méter magasra rakjuk fel úgy, hogy belógó ágak ne zavarják a denevérek közlekedését, és lehetőleg nyugatra nézzen.

Mit tegyünk, ha denevérek költöztek a házunkba és zavarnak bennünket?

Magyarországon az összes denevérfaj védett vagy fokozottan védett, ezért szálláshelyük károsítása, az állatok zavarása tilos. Általában - az év bizonyos időszakában (tavasz és ősz) - lehetőség van arra, hogy a lakókat zavaró kolóniákat kíméletesen kizárjuk otthonunkból. A tavasz végén családi házakba beköltöző kolóniák általában őszre elhagyják szálláshelyüket, így meg kell várni, míg a kicsinyek felnőnek, az állatok elvonulnak telelőhelyeikre, és miután meggyőződtünk, hogy biztosan nem tartózkodik ott egyetlen denevér sem, a közlekedésre használt réseket leszigetelhetjük. Erre a legtöbb nemzeti parkban kialakult gyakorlat van, így őket kell felkeresni ez ügyben.

Honlapajánló: Hunbat.hu: mindent a denevérekről

Ha hajtja a kíváncsiság, hogy megtudja, mennyi szúnyogot fogyaszt el a közönséges törpedenevér egy éjszaka, hol élnek vérszopó denevérek, kik foglalkoznak Magyarországon denevérkutatással vagy egyszerűen csak érdekelnek ezek a fantasztikus állatok, akkor jó helyen jár.

"Ma a nyugati világban a denevér szó hallatán sok embernek a szuperhős Batman vagy a rettegett Drakula gróf jut eszébe. A denevérek talán titokzatos éjszakai életük, gyors fordulatokkal tarkított röptük miatt alakulhattak képzeletünkben vámpírokká vagy gonoszul a lányok hajába kapaszkodó lényekké. Míg a hajba akaszkodásról egy régi francia hiedelem azt tartja, hogy ezzel a denevérek a csupasz szárnyukra ragasztandó hajszálak ellopása végett "kísérleteznek", addig Bernáth Béla néprajzkutató szerint a denevér mint fallikus jelkép riasztja a lányokat. Ám a közhiedelemmel ellentétben ezek az állatok elég jól tájékozódnak ahhoz, hogy kikerüljék az ember fejét, így a legritkább esetben gabalyodnak bele bárkinek a hajába."

Forrás: http://www.hunbat.hu

A távhővel ellátott épületek egy részében - az ott élők számára - nem megfelelő a szobák hőmérséklete. Ennek jellemzően két oka van: a fűtési rendszer már elavult, illetve hiányzik, vagy nem működik az egyedi radiátoronkénti szabályozás. Ezek mellett jogos igény, hogy a lakók a felhasználással arányosan fizessenek a fűtésért.

Az átalakításokat a megújult ÖKO-program keretében támogatja az állam, a beruházás 50%-át - de lakásonként maximum 77 000 forintot - fizetve. A programhoz kapcsolódó pályázatot 2009. július 31-ig lehet beadni. A pályázat elkészítéséhez a Főtáv Zrt. is segítséget nyújt, például díjmentes helyszíni felméréssel és árkalkuláció elkészítésével. Az ÖKOPlusz program keretében ezen kívül egy 10%-os alapdíjkedvezményt is ad a vállalat, 10 évre. Az ezzel kapcsolatos részletes információkat http://www.okoplusz.hu/ oldalon találja.

A fűtéskorszerűsítés két leglényegesebb eleme, hogy a fűtőtestekre termosztatikus radiátorszelepeket szerelnek fel (amelyek melyek automatikusan szabályozzák a szobák hőmérsékletét), és elhelyeznek egy költségosztót is. A költségosztók alkalmazásával igazságosabb elszámolás valósulhat meg, amely a tényleges fogyasztáson alapul. A készülék adatai által a lakásban felhasznált, illetve regisztrált hőmennyiség lakásonként elszámolhatóvá válik. Leegyszerűsítve a költségosztók biztosítják azt, hogy mindenki annyit fizessen, amennyit fogyasztott.

A fűtéskorszerűsítés eredményeképpen a hőenergia-felhasználás átlagosan mintegy 20%-kal csökkenthető. A program első évében, 2008. november 25-éig 1483 épület kért ajánlatot (ez mintegy 136 ezer lakást érint), amelyből a Főtáv Zrt. 1099 ajánlatot adott ki és eddig 118 ajánlatot (kb. 12 ezer lakás) fogadtak el a lakóközösségek. Eddig 7 épületben (1000 lakás) fejeződött be a fűtéskorszerűsítés, további 13 épületben (1200 lakás) a kivitelezés folyamatban van.

A fűtéskorszerűsítésre egyéni lakások nem pályázhatnak, az adott hőközponthoz tartozó összes lakásnak együtt kell pályáznia. A 10%-os alapdíjkedvezményt igénybe vevőknek egy 10 éves hűségnyilatkozatot kell aláírnia, melynek értelmében 10 évig nem váltanak szolgáltatót.

A fűtéskorszerűsítés még hatékonyabb megtakarítást eredményez, ha a lakások nyílászáróit is kicserélik, illetve korszerűsítik a szigetelést. Ehhez - újbóli kiírása esetén - az a panelfelújítási program nyújthat segítséget, amely az ÖKP-program mellett szintén az Új Magyarország Lakásfelújítási Program része. Egyelőre azonban nincs újabb panelpályázat, jelenleg tizenötmilliárd forint jut a már beérkezett igényekre.

A Cégmérce szempontjai alapján a legjobb, legetikusabb márka a Reál és a G'Roby lett, bár pontszámaik alapján ezeknek a cégeknek is csak közepes az etikai, környezeti teljesítményük. Az etikus, felelős szupermarketek rangsorában a legkevesebb pontot a Tesco, a Lidl és az Aldi kapta. A teljes, 21 céget tartalmazó cégrangsor és a részletek itt.

A vállalatok környezetvédelmi teljesítményének vizsgálata során kiderült, hogy a 21 vizsgált cég közül egyiknek sincs (weboldalán elérhető, magyar nyelvű) környezeti vagy fenntarthatósági jelentése. Az áruházépítésekkel összefüggésben a Spar, a Lidl, illetve a Tesco egyes beruházásai a helyi lakosság szerint a forgalomnövekedés vagy a városkép rombolása miatt ártanak a környezetüknek.

A Tesco egyik beszállítóját Kínában egy környezetszennyezési ügyben súlyos pénzbírságra büntették. Az Aldi és a Lidl Hollandiában kapott kritikát, mivel az általuk forgalmazott zöldségeken húsz éve betiltott növényvédő szerek maradványait találták.

A Spar viszont pontot szerzett, mivel saját biomárkával rendelkezik, és a Cora is, mivel fóti telephelye ISO 14001-es környezetközpontú irányítási rendszerrel működik.
 
A társadalmi szempontoknál jöttek elő a legsúlyosabb problémák. A cégek jelentős része rendszeresen megtéveszti a fogyasztókat, figyelmen kívül hagyja a minőségi vagy higiéniai előírásokat, munkaügyi vétségeket követ el. A törvénysértések sokszor ráadásul a hatósági szankciók ellenére is megismétlődnek.

A Csemege-Match, a Lidl, a Penny Market, Spar és a Tesco az utóbbi években több tucat esetben sértették meg a törvényeket. A www.cegmerce.hu-n összegyűjtött sajtóhírek mellett erről tanúskodnak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) adatai is. Gyakori, hogy egy üzlet tévesen tünteti fel az árat, romlott vagy rossz minőségű terméket tart a polcon, vagy megtévesztő információkat használ a reklámokban. A fentieken kívül is számos lánc többszörös visszaesőnek számít. A Tescóra magyarországi működése során a hatóságok több mint 370 millió forint bírságot szabtak ki, de jelentős büntetést kapott az Auchan, a Spar, a Metro és a Cora is.

Rendszeresek a munkavállalók rovására elkövetett szabálytalanságok is, ami főleg a munkaidő, illetve a szabadságolások terén jelentkezik. A cégek szinte mindegyikét elmarasztalta már az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség. Az Auchant és a Tescót egyéb munkavállalói jogok, illetve az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt is elmarasztalták. A Tesco például származása miatt nem akart felvenni egy roma jelentkezőt.
A Tesco, a Lidl és az Aldi beszállítói a fejlődő országokban rendszeresen követnek el visszaéléseket. Például a Daily Telegraph szerint a Tesco alvállalkozói Bangladesben olyan körülmények között dolgoztatják alkalmazottaikat, ami az ENSZ definíciója szerint kényszermunkának is tekinthető.

A Lidl 2008-ban dolgozóinak megfigyeléséről, zaklatásáról szóló hírekkel került fel az újságok címlapjaira. A diszkontlánc éveken keresztül kémkedett alkalmazottai után - még a mellékhelyiségek használatát is ellenőrizte. A láncok többségének honlapján nincs magyar nyelvű etikai kódex, a legtöbben a TVE megkeresésére sem válaszoltak. Korrupcióval illetve pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatban a Metro, az Auchan és az Aldi szerepelt a sajtóban.
 
Állatjóléttel kapcsolatban egyedül a Spart jutalmazták fél ponttal, mivel olyan saját biotermékeket kínál, amelynek előállításakor a gazdálkodó az állatjóléti szempontokra is figyel. A Tesco és a Lidl fél-fél pontot vesztett, mivel polcaikon előfordultak már génmódosított összetevőkből készült termékek. A Tesco az ellene szervezett bojkottok miatt is pontlevonásban részesült.
 
Az értékelés és pontozás rendszeréről bővebben itt: http://www.tudatosvasarlo.hu/a_cegmercerol
 
Új funkció! A Cégmércében új funkció is szerepel: ezentúl az adatbázis felületén keresztül e-mailben lehet üzenni az értékelt cégeknek.
 
Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete 
 
 
A Cégmércéről

A Cégmérce a cégek környezeti és társadalmi teljesítményéről elérhető publikus adatokat összesíti, és eszerint rangsorolja a vállalatokat.
 
A Cégmérce az utóbbi öt évben nyújtott teljesítményre vonatkozó adatokat értékeli, de az adatbázisban ennél régebbi ügyekre vonatkozó információk is szerepelnek. Az adatgyűjtés során a TVE megkeresi a vállalatokat, tájékozódik az érintett hatóságok adatbázisaiból, valamint a hazai és a nemzetközi sajtóból gyűjt információkat.
 
A Cégmérce célja, hogy segítsen a tudatos vásárlóknak a környezetbarát és etikus márkák azonosításában, megtalálásában; hogy gyorsan és egyszerűen megtalálhatóak legyenek a támogatandó, etikus és az elkerülendő, kritizált márkák, vállalatok,
gyorsan és egyszerűen megtalálhatóak legyenek a támogatandó, etikus, vagy épp az elkerülendő és kritizált márkák, vállalatok;
tájékoztassa a médiát és a közvéleményt a vállalatok társadalmi és környezeti teljesítményéről,
hozzájáruljon a vállalatok fenntarthatóbb, felelősebb működéséhez (felkapottabb nevén a vállalatok társadalmi felelősségvállalásához, amit a CSR betűk jelölnek) és a környezetkímélő, etikus termékek piacának növekedéséhez;
információhoz juttassa azokat a befektetőket, akik a társadalmi felelősségvállalásban és a környezetvédelemben élen járó vállalatokba szeretnék pénzüket fektetni.  
 
A Tudatos Vásárlók Egyesületéről

A Tudatos Vásárlók Egyesülete non-profit, közhasznú szervezet. Célja a fogyasztók hosszú távú érdekeinek képviselete, a fogyasztók tájékoztatása. Célja továbbá, hogy hozzájáruljon a fogyasztói értékek és a vállalati működési gyakorlatok pozitív, a társadalmi és természeti környezet fejlődését támogató változásaihoz. www.tve.hu, www.tudatosvasarlo.hu
 
A Tudatos Vásárlók Egyesületének nevéhez olyan kezdeményezések kötődnek, mint a 2004 óta működő www.tudosvasarlo.hu portál, az ország első és mindmáig egyetlen, az etikus vásárlással foglalkozó, napi frissítésű híroldala; az ország legrészletesebb biobolt kalauza; a részletes magyarázatokkal ellátott, kereshető élelmiszer adalékanyag adatbázis. Az egyesület emellett rendszeresen készít egészség- és környezetvédelmi szempontú termékteszteket, és állandó tanácsadó szolgálatot működtet a fenntartható fogyasztással kapcsolatos kérdésekben.

Nos, kedves kávéimádók, úgy tűnik konkurenciára talált a kávézás hagyományos és meghitt módja. Egyre nagyobb hévvel kínálgatja magát nekünk az amerikai "coffee shop" koncepciójú kávézók tömkelege: az utóbbi években Budapest utcáin sorra nyíltak az ilyen szemléletű kávézók, (pl.: California Coffee, vagy az azóta már be is zárt Gloria Jean´s Coffees) és nemrég egy újabb vetette meg a lábát a fővárosban. Náluk lelke van a kávénak, hirdeti, a lánc pedig a Costa Coffee névre hallgat.

A hazánkban úttörőnek számító California Coffee Company honlapjáról kiderül, sokkal többet nyújt, mint egy hagyományos kávéház. Üzleteikben önkiszolgáló rendszer működik, így "Te döntheted el, hogy kikapcsolódsz egy kényelmes bőrfotelben a város forgatagából vagy a trendi "coffee to go" (kávé elvitelre) elv alapján magaddal viszed ezt a csészébe csomagolt "amerikai érzést". A gond csak az, hogy a bőrfoteles kikapcsolódás esetén is sokszor eldobható pohárban kapjuk az amerikai érzést - az 500 Ft-tól kezdődő kávécsodákat.

Az újfajta kávéházi kultúra így feldob, majd eldob és kidob. Hiszen a csészéket leváltó csúcsszuper, modern, nem szétázó papírpoharak különleges technológiával készülnek, de nem az újrahasználat céljából. Persze nem is a környezetvédelem a legfőbb szempont a tetővel jól záródó, speciális papírból készült, dupla falú poharak (a két réteg miatt nem forrósodik át a faluk), valamint az elengedhetetlen kiegészítőknek számító műanyag szívószálak és a tetők esetében sem. Mivel nem újrahasznosíthatóak - ha még lenne is rá technológia, képtelen energiapazarlást jelentene egy megelőzhető hulladék esetében - a poharak rohamosan telítődő lerakókon vagy égetőben végzik.

Lerakva, a körülményektől függően, tartósan megmaradnak, elégetve légszennyezést okoznak, nem beszélve arról hogy a gyártásba fektetett energia mind elvész. Így a Starbucks mintát követő láncok a fogyasztói szemléletet sulykolják belénk, hiszen már a kávézásból is hulladékgyárat teremtenek. Mivel a hulladék nem az otthoni szemetesbe kerül, a vásárlónak még kevesebb esélye nyílik arra, hogy ráébredjen: újra fölösleges, megelőzhető szemetet termelt.

A kávéínyencségeket lehetne üvegpohárban vagy bögrékben kínálni, a "take away" (elvitel) pedig áthidalható lenne saját bögrével... Tudom, utópisztikus, de én már elképzeltem egy olyan várost, ahol - ha már mindenképp meg akarjuk fosztani magunkat a beülés élményétől - a hátizsákunkba belefér egy termosz vagy egy tartós használtra tervezett bögre... :-)

Pápa Ágnes

A Kukabúvár.hu Feldob, majd eldobod című cikkének szövegét a lap engedélyével közöltük.

A szerkesztőségek bejelentéseket, fotókat vártak arról, hogy hol vannak környezetkárosító, engedély nélkül keletkezett hulladéklerakók. Hogy ösztönözzék az olvasókat, a lapok megyénként egy-egy elektronikus fűnyíró gépet ajánlottak fel kisorsolásra azok között, akik hasznos információval szolgálnak. A sorsolás megtörtént, és az akciónak ez a része ezzel le is zárult.

A kezdeményezés eredményeképpen 91-en jelezték a szerkesztőségeknek, hol vannak környezetkárosító helyek, és 78 fotót is küldtek ezekről. A hatóságok 14 esetben eljárást indítottak a környezetkárosítókkal szemben, 16 jelentősebb illegális szeméttelepet sikerült felszámolni. Például Székesfehérvár egyik frekventált lakókörzetében a Fejér Megyei Hírlapban közölt szemétfotó megjelenését követően egy hét múlva eltűnt a nagy hulladék halom. Nem volt hatástalan tehát az a 75 jelentősebb publikáció, amit ennek a témakörnek szenteltek a szerkesztőségek.

Nem csak fotókkal és tollal küzdöttek a szerkesztőségek a környezet megtisztításáért, hanem tevőlegesen is, hiszen a helyi médiával csapatot alkotva, személyesen is szedték a szemetet, társadalmi szerepvállalás keretében szüntettek meg több illegális szemétlerakó helyet Például a Napló csapata a balatonfűzfői Irinyi János általános iskola diákjaival az ökoiskola környékét tisztította meg az eldobált hulladéktól, a nagyvázsonyi Fekete Sereg fiataljaival pedig az Eger patak medrét és környékét takarította ki közösen.

Az akció véget ért ugyan, de a szerkesztőségek úgy döntöttek, hogy addig írnak egy-egy illegális szemétlerakóról, ameddig azt el nem tüntetik az illetékesek az adott környezetből. A lapoknak konkrét terük is van, például a Vas Népe szerkesztősége az Őrségi Nemzeti Parkkal és az ott élő gyerekekkel közösen szedi a szemetet a park területén.

Aki tehát a feldolgozatlan élelmiszereket részesíti előnyben, és inkább maga főz friss és nyers hozzávalókból, az általános becslés szerint naponta 5 g adalékanyagnál kevesebbet fogyaszt el. Ugyanakkor rendszerint már a kenyeret, a sajtot, a felvágottakat és az édességeket is kötelezően jelölendő adalékanyagok segítségével állítják elő. Aki gyakran használ nagymértékben előkészített vagy fogyasztásra kész termékeket - például süteménypor-keverékeket vagy dobozos leveseket -, a becslések szerint napi 20 g adalékanyagot is elfogyaszt.

A színezett édességek és minden olyan termék, melyek, mint például a habos desszertek, sütemények, hosszan meg kell tartaniuk puha (friss jellegű) állagukat, valamint a csökkent energiatartalmú élelmiszerek annak érdekében, hogy az alacsony zsírtartalmuk mellett élelmiszer selymes állaga megmaradjon, tartalmaznak gyakran több adalékanyagot. Az emulgátorok és sűrítőanyagok segítségével több vizet kötnek meg. A nagyobb vízmennyiség egyben azt jelenti, hogy az élelmiszer könnyebben penészedik és könnyebben szárad ki, ami maga után vonja a tartósítószerek alkalmazását. Emellett, mivel az élelmiszer íze jelentős mértékben függ a benne található zsír eloszlásától, a zsírtartalom csökkentése az íz csökkenésével jár. A termékek "light"-változatát ezért adott esetben erősebben fűszerezik vagy aromákkal vegyítik, ami hordozóanyagok és ízfokozók alkalmazását is szükségessé teheti.

Ajánlat: Honnan ismerhető fel, hogy egy élelmiszer tartalmaz-e adalékanyagokat? Fel kell-e tüntetni az adalékanyagokat az étlapokon? Mentesek-e az adalékanyagoktól a bioélelmiszerek? Ezekre és számos más kapcsolódó kérdésre választ kaphat a Tudatos Vásárló részletes összeállításában

Ajánlat: E-szám gyorskereső

Annak eldöntésekor, hogy egy adalékanyag felhasználását engedélyeznek-e, milyen mennyiségben, illetve mely termékekben az úgynevezett étrendi bevitel is szerepet játszik. Azaz, hogy milyen mértékben lesznek kitéve a fogyasztók az adalékanyagnak; vagy hogy körülbelül hány termékben található majd meg az anyag valamelyik alkalmazási formájában, és mennyit esznek meg az emberek ezekből a termékekből. A valódi kaviárban használt tartósítószer ezért más elbírálás alá esik, mint egy üdítőitalokban alkalmazott tartósítószer.

Forrás: Tudatos Vásárló

Jó helyre?

A nagy autó a szemetünket égetőbe vagy lerakóra viszi. Egyik sem igazán jó megoldás, mivel működésük többféle módon szennyezi a környezetet, károsítja az emberek és más élőlények egészségét is. Ráadásul az energia és a nyersanyagok - mint a kőolaj, ércek, ásványok, növényi anyagok, stb., - melyek felhasználásával az eldobásra ítélt tárgyak készülnek, így mind-mind a semmibe vesznek, azaz elpazaroljuk őket.

Megoldások

Legjobb, ha igyekszünk minél kevesebb szemetet "előállítani". Ha tárgyainkat a lehető legtovább használjuk; megjavítjuk, amit lehet, a feleslegeseket pedig nem kidobjuk, hanem elajándékozzuk vagy elcseréljük; vásárláskor minél kevesebb csomagolást viszünk haza; stb., akkor nem lesz annyi hulladék, ráadásul kevesebb energiát, nyersanyagot, élőhelyet veszünk el a környezetünktől. Ezt hívjuk "megelőzés"-nek, s ez a legfontosabb, mert így segíthetünk leginkább a problémán. Azt a hulladékot pedig, ami elkerülhetetlenül képződik, lehetőleg gyűjtsük szelektíven, hogy újrahasznosíthassák, azaz a kidobált tárgyakból új eszközök készülhessenek. Jobb az élővilágnak és jobb nekünk is, hisz így kevesebb hulladékról kell gondoskodni, és kevésbé szennyezzük a környezetet.

Szelektív gyűjtés

A szelektív gyűjtés lényege, hogy egymástól elkülönítve gyűjtjük az újrahasznosítható hulladékot és a maradék szemetet. Az otthon vagy a suliban félretett papírt, üveget, műanyagot, fémet, szerves (növényi eredetű) hulladékot és veszélyes hulladékot leadhatjuk hulladékudvarokban vagy vihetjük az utcákon, iskolákban található szelektív tárolókba. Ezekről a gyűjtőpontokról azután rendszeres időközönként különböző gyárakba, üzemekbe szállítják az anyagokat, feldolgozzák őket, és újra valamilyen használati eszközt készítenek belőlük (újrapapír füzetet, karton dobozt, műanyag padot, kerítést, fóliát, stb.) A veszélyes hulladékokat ártalmatlanítják.

Gyűjtőhelyek

A városokban található hulladékudvarok olyan bekerített területek, ahol különféle hulladékok fogadására alkalmas konténerek állnak. Általában papírt, üveget, fémdobozt, műanyag (PET) palackokat, javíthatatlan háztartási eszközöket, néhány fajta veszélyes hulladékot várnak ide. Néhány településen, városban nem hulladékudvarok nyíltak, hanem utcai gyűjtés folyik: a szelektívgyűjtő-edények (konténerszigetek) közterületeken találhatók meg. Az egymás mellé állított, színes kukákba többnyire üveget, papírt, fémet és műanyagot lehet dobni.

Amit Te is megtehetsz

Ha Te is szeretnél a környezet barátja lenni, egyik lépésként megszervezheted otthon a szelektív gyűjtést! Ne aggódj, nem olyan bonyolult!

1. Először is nyomozd ki, hogy a környéketeken hol van a legközelebbi szelektívgyűjtő-udvar vagy konténersziget.
2. Nézd meg, milyen hulladékot lehet odavinni.
3. Találj otthon egy helyet, ahol gyűjtheted (mosogató alatt, kamrában, stb.) és tárolhatod (garázsban, pincében, erkélyen, szekrényben, stb.) a külön gyűjtött, leadható hulladékot.
4. Keress egy dobozt vagy egy nagy zacskót, szatyrot (amibe majd a hulladékokat teszitek) és állítsd a kiszemelt gyűjtőhelyre.
5. Csak tiszta hulladékot gyűjts, mert a szennyeződés akadályozza az újrahasznosítást! Az üvegekről szedd le a kupakot!
6. Amikor összejön egy nagyobb mennyiség, vidd el a gyűjtőkonténerekbe.
7. Meséled el a családodnak is, miért van szükség szelektív gyűjtésre és kérd meg őket, hogy vegyenek részt benne.   
8. Találj segítőtársakat és szervezzetek az osztályban, iskolában is szelektív gyűjtést.

Mit, hova dobjunk a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken? (Budapesten)
 
 Papír - kék kuka
Ez a konténer újságok, folyóiratok, füzetek, könyvek, hullámpapír, csomagolópapír, kartondoboz gyűjtésére való. Az italos Tetra Pak-dobozokat üresen, kiöblítve dobhatjuk bele! A dobozokat nyomjuk, hajtsuk össze, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak, ezáltal minél több papírhulladék férjen a tartályba. Kérjük higiéniás okokból ne dobjuk bele az élelmiszer- maradványokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazó (pl. olaj, zsír, oldószer) papírokat, használt papír zsebkendőt, szalvétákat stb.

 Fehér üveg - fehér kuka
A tiszta, kiöblített italos és egyéb, a háztartásban már feleslegessé vált színezetlen üvegeket - konzerves, parfümös stb. - dobhatjuk ide. Ha az üveget kimossák, megköszönjük! Ne dobjunk bele színes üveget (pl. zöld, barna üveget), tükröt, ablaküveget, villanykörtét, szemüveget, nagyítót, drótszövetes üveget, kerámiát, porcelánt, neoncsövet!

 Színes üveg - zöld kuka
Dobhatunk bele színes (zöld, barna, sárga) italos, parfümös, konzerves üveget. Ha az üveget kimossák, megköszönjük! Ne dobjunk bele színezetlen, azaz fehér üveget, drótszövetes üveget, katedrálüveget, kerámiát, porcelánt. Sem a fehér- sem a színesüvegek közé ne dobjunk követ, és az üvegekről távolítsuk el a fém kupakokat!

 Fém - szürke kuka
Ez az edény a fém csomagolódobozok (üdítős, sörös, konzerves stb.) és a háztartási kis fémhulladékok (pl. evőeszközök stb.) gyűjtésére szolgál.
A konzerves, kutya- illetve macska-eledeles dobozokat csak kimosva szabad beledobni!

 Műanyag - sárga kuka
Üdítős, ásványvizes PET-palackokat, kiöblített háztartási flakonokat és azok lecsavart kupakjait (samponos, habfürdős stb.) háztartásban előforduló tiszta fóliát (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák stb.) dobhatunk bele. Ne dobjunk bele zsíros, olajos, háztartási vegyi anyaggal szennyezett (nem kimosott) flakont. Tejes, joghurtos poharat, margarinos dobozt, élelmiszer-maradványt tartalmazó műanyagot, hungarocellt, CD-lemezt, magnó- és videokazettát, egyéb műanyagnak ítélt hulladékot (pl. nejlonharisnya), mert újrahasznosításuk jelenleg nem megoldott!

Ha segítségre lenne szükséged, keress meg minket!

Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz)
Cím: 1111 Budapest, Saru utca 11.
Telefon: (06-1)38-62-648
E-mail: humusz@humusz.hu
Honlap: www.humusz.hu

A Hulladék Munkaszövetség összeállítását a szervezet engedélyével, változtatás nélkül közöltük