Személyautókat, metrót, helyi érdekű vasutat, autóbuszt és repülőgépeket hasonlítottak össze a Kalifornia Egyetem (Berkeley) környezetmérnökei a brit Environmental Research Letters című szaklapban megjelent tanulmányukban, hogy megállapítsák: ha nem csak a közvetlenül "kipufogtatott" szennyezést veszik figyelembe, hanem a teljes életciklusra eső károsanyag-kibocsátást, akkor melyik a valóban "zöld" technológia.
Mikhail Chester és Arpad Horvath számításba vette - például a vonatközlekedésnél - az elektromos áramot előállító erőművek szennyező hatását és a vasútállomások fenntartási költségeit, a reptéri gyorsforgalmi utak építésének árát vagy az autógyártás környezetterhelését. A kutatók az amerikai helyzetet elemezve állították össze kibocsátási katalógusukat, megközelítésük azonban máshol is alkalmazható. Boston és San Francisco városi vasútjait összehasonlítva például a környezetmérnökök megállapították, hogy bár az utóbbi kevésbé energiahatékony, a bostoni mégis jóval szennyezőbb, mert ott a felhasznált áram 82 százalékát fosszilis tüzelőanyagok elégetésével nyerik a San Franciscó-i 49 százalékkal szemben.
A kutatók adatai szerint a teljes energia- és életciklusra vonatkozó elemzés a vasúti közlekedés károsanyag-kibocsátásához az eddig számítotthoz képest 155 százalékot, a személygépkocsik és az autóbuszok szennyezéséhez 63 százalékot, míg a légi közlekedéséhez 32 százalékot tesz hozzá (utóbbi esetében ráadásul csak repülőtereket kell építeni, utakat már nem).
Tekintetbe vették a járművek kihasználtságát is: inkább környezetbarát egy autó, ha négyen utaznak benne, mint a helyi vasút, ha utóbbinak csak 25 százalék körüli a telítettsége. A kutatók komplex megközelítése szerint azt is figyelembe kell venni, hogy mekkora távolság megtételére tervezik az alternatív közlekedési módot.
MTI
0 
