Ezüst tisztítása: egy edénybe tegyünk egy maréknyi mosószódát és félökölnyi összegyűrt alufóliát. Tegyük közé a tisztítandó ezüstöt és öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje az ezüsttárgyakat. A szennyeződés kicsapódik és az alufóliára rakódik le.

A mosószóda (nátrium-karbonát) általános vízlágyító-, áztató-, zsíroldó- és tisztítószer. Igen kis mennyiség is elegendő belőle. Beszerezhető az Ökoszolgálat Alapítvány Zöld Bemutatótermében, a 1050 Budapest, Nádor u. 34. fsz. 2. szám alatt. Telefonszám: 06/1/311-7855.

Króm: a tisztítószerek könnyen megtámadják a krómtárgyakat, ezért ezeket célszerű almaecetes ruhával tisztítani, fényesíteni. A krómozott mosogatót alkoholba mártott ronggyal is tisztíthatjuk. Ne feledjük a művelet végén tiszta vízzel kiöblíteni és száraz ronggyal kitörölgetni a felületet

Sárgaréz: ha a réztárgy nagyon piszkos, készítsünk egyenlő arányban kevert ecetből, sóból és lisztből tisztítómasszát. Átdörzsölés után alapos mosás szükséges! Rézedényeinket fényessé varázsolhatjuk, ha felületüket egy nyers vöröshagymával alaposan átdörgöljük.

Vörösréz: a korrodált részeket aludttejjel távolíthatjuk el. Mosogatás után a tárgyat szárazra kell törölni! A vörösréz edényeket sós ecettel is tisztíthatjuk.

Alumínium edényeinket csillogóvá tehetjük, ha almahéjat főzünk bennük.

A sütés végeztével vas palacsintasütőnket mossuk el, töröljük szárazra, majd kenjük be olajjal, hogy a rozsdásodást megakadályozzuk. Használat előtt újra mossuk el, hogy az olajréteget eltávolítsuk. Ha odaégett benne az étel, hintsük be az alját sóval, hagyjuk állni egy-két óra hosszat; ezután már könnyen tisztítható.

Forrás: az Ökoszolgálat Zöld krajcár című kiadványa

Enélkül is érdemes azonban szelektíven gyűjteni a fémhulladékot: ma már a fém csomagolóanyagok 50%-át újrahasznosított alapanyagból állítják elő. Tegyünk róla, hogy ez az arány növekedjen, gyűjtse külön a fémhulladékokat! Mit dobhatunk a szelektív szürke konténerbe, és mi az, amit semmiképpen ne dobjunk bele?

Ajánlat: szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos eddigi cikkeink

Magyarországon ma mintegy 6 millió lakosnak több mint 5000 gyűjtőponton, illetve házhoz menő gyűjtés révén van lehetősége arra, hogy anyaga szerint elkülönítve, azaz szelektíven gyűjtse az otthonában keletkezett csomagolási hulladékokat.

Bár a levéltetvek nyár elején jelennek meg tömegesen, folyamatosan kell ellenük védekezni már most is. Ha egy fánál csak elszórtan látjuk őket, segíthet a hajtáscsúcsok leveleinek leszedése, esetleg lemetszése. Ezt követően a fertőzött részeket gondosan el kell égetni.

A legáltalánosabb védekezési lehetőség a permetezés. A levéltetvek a levelek fonáki oldalán élnek, tehát a permetezésnél a rovarölő szereket oda kell kijuttatni, mert csak úgy érjük el a várt hatást! Kezelésnél ne várjuk meg, amíg a levelek a kártétel következtében összesodródnak, mert ilyen állapotban a permetezés már kevésbé eredményes - írja az Édenkert.hu.

A megelőző lemosópermetezésről már olvashattak rovatunkban, de most más szerekre van szükség (az olajos szereket most már nem is ajánlott használni, mert megfojthatjuk a leveleket). A levéltetvek ellen hatékony növényvédő szerek kaphatók (lásd a mezőgazdasági szaküzletekben), de ezek alkalmazása tovább terheli vegyszerekkel a környezetünket.

Mint azt egyre többen tudják, vannak a biotermesztésben is használható növényvédő szerek. A levéltevek ellen a káliszappan a legfontosabb. Megvásárolható oldat formájában mezőgazdasági szaküzletekben, de mi magunk is készthetünk (olcsóbban) oldatot, ha a káliszappant háztartási, illetve festékboltokban szerezzük be. Alkalmazási módjáról például itt olvashat.

Tipp: A káliszappan pajzstetvek ellen is jó. Fiatal facsemeteknél például - ha nagyon körbevették a vékony ágakat - mártsunk egy régi fogkefét nagyobb töménységű káliszappan-oldatba, és óvatosan dörzsöljük le a kérget.

Még környezet- és egészségbarátabb alapanyagokból is készíthetünk permetszert. Levéltetvek ellen kiváló recept: száz gramm szétmorzsolt kamillavirágot esővízbe áztatunk, 12 órán át állni hagyjuk. Az oldatot 1:4 arányban hígítjuk, és 40 gramm káliszappant adunk hozzá (forrás: Dr. Bálint György: Biológiai növényvédelem)

Tipp: Néhány további recept a növényi permetszerekhez

A permetezést rendszeresen ismételni kell, szükség esetén 10-14 naponta. A permetezést esős időben nem érdemes végezni, és nagy melegben sem szabad (az esti órák alkalmasak).

A levéltetvek legismertebb természetes ellenségei a katicabogarak, ezek és lárváik naponta 100-200 tetűt fogyasztanak el. Jó tudni, hogy a fátyolka és a fülbemászó is nagy hatékonysággal irtja a levélteveket, már csak ezért sem érdemes száműzni őket kertjeinkből.

Ajánlat:

Az első lépés a bio-konyhakert felé: nem mindegy, mit mi mellé ültetünk
http://www.origo.hu/365/hazkorul/20090403-biokonyhakert-tarsnovenyek-365-kornyezettudatos-otlet.html

Magyar Biokultúra Szövetség
http://www.biokultura.org/

Ökogazdabolt
http://www.okogazdabolt.hu

Várjuk Olvasóink tapasztalatait, tippjeit a 365@origo.hu címre!

Ezek az elvárások a megfelelő műszaki átalakítás után teljesíthetők. Az átalakításokat a megújult ÖKO-program keretében támogatja az állam, a beruházás 50%-át - de lakásonként maximum 77 000 forintot - fizetve. A programhoz kapcsolódó pályázatot 2009. július 31-ig lehet beadni. A pályázat elkészítéséhez a Főtáv Zrt. is segítséget nyújt, például díjmentes helyszíni felméréssel és árkalkuláció elkészítésével. Az ÖKOPlusz program keretében ezen kívül egy 10%-os alapdíjkedvezményt is ad a vállalat, 10 évre. Az ezzel kapcsolatos részletes információkat http://www.okoplusz.hu/ oldalon találja.

A fűtéskorszerűsítés két leglényegesebb eleme, hogy a fűtőtestekre termosztatikus radiátorszelepeket szerelnek fel (amelyek melyek automatikusan szabályozzák a szobák hőmérsékletét), és elhelyeznek egy költségosztót is. A költségosztók alkalmazásával igazságosabb elszámolás valósulhat meg, amely a tényleges fogyasztáson alapul. A készülék adatai által a lakásban felhasznált, illetve regisztrált hőmennyiség lakásonként elszámolhatóvá válik. Leegyszerűsítve a költségosztók biztosítják azt, hogy mindenki annyit fizessen, amennyit fogyasztott.

A fűtéskorszerűsítés eredményeképpen a hőenergia-felhasználás átlagosan mintegy 20%-kal csökkenthető. A program első évében, 2008. november 25-éig 1483 épület kért ajánlatot (ez mintegy 136 ezer lakást érint), amelyből a Főtáv Zrt. 1099 ajánlatot adott ki és eddig 118 ajánlatot (kb. 12 ezer lakás) fogadtak el a lakóközösségek. Eddig 7 épületben (1000 lakás) fejeződött be a fűtéskorszerűsítés, további 13 épületben (1200 lakás) a kivitelezés folyamatban van.

A fűtéskorszerűsítésre egyéni lakások nem pályázhatnak, az adott hőközponthoz tartozó összes lakásnak együtt kell pályáznia. A 10%-os alapdíjkedvezményt igénybe vevőknek egy 10 éves hűségnyilatkozatot kell aláírnia, melynek értelmében 10 évig nem váltanak szolgáltatót.

A fűtéskorszerűsítés még hatékonyabb megtakarítást eredményez, ha a lakások nyílászáróit is kicserélik, illetve korszerűsítik a szigetelést. Ehhez - újbóli kiírása esetén - az a panelfelújítási program nyújthat segítséget, amely az ÖKP-program mellett szintén az Új Magyarország Lakásfelújítási Program része.

Nem mindegy, hol van a lakás a panelben - olvasónk írta

Én egy panelépület első emeletén lakom szélső lakásban. Az épület külső hőszigeteléssel rendelkezik, két éve kicseréltük a nyílászárókat a mai kor követelményeinek megfelelőkre, szabályozható csapokat szereltek a radiátorokra, és költségmegosztó méri az elfogyasztott hőenergiát. Mindezek ellenére nem csökkent, hanem jelentősen emelkedett a fűtési számlánk a korábbi légköbméter-alapú elszámoláshoz képest. Ennek oka az, hogy míg nálunk az egész fűtési szezon alatt maximális fokozaton kellett járatni a fűtést a nappaliban ahhoz, hogy meglegyen a 22 fok, addig egy középső lakásban zárt csapok mellett is megvolt ugyanez. A fűtési költség kiszámításánál alkalmaztak ugyan némi korrekciót (a költségmegosztón mutatott értéket 0,9-es szorzóval vették figyelembe), de ez korántsem eredményezett "igazságos" költségelosztást. Véleményem szerint, ha a költségmegosztó készülékek úgy lennének programozva, hogy mérni tudnák az egész fűtési szezonra vonatkozó átlaghőmérsékletet a helyiségben, és a költség elosztásnál ez lenne a kiinduló alap, mindenki a lakása hőmérséklete alapján (nem a lakás fekvése alapján) fizethetné a fűtési díjat. (Grimm György)

A Science folyóirat legújabb számában megjelenő tanulmány szerzői kiszámították, hogy azonos területen termelt kukoricával vagy kölessel egy közepes fogyasztású autó mintegy 80 százalékkal nagyobb távolságot tehet meg, ha elektromos energiává alakítva használják fel a terményt, mintha bioetanolt készítenének belőle, és azzal hajtanák a robbanómotoros autókat. A szerzők szerint ráadásul még a környezet terhelése is kisebb, mert a termesztési és a gyártási folyamatok során összességében kevesebb üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, mint az etanolos útvonal esetében.

Bioelektromossággal messzebb lehet jutni

A tanulmány társszerzője, Chris Field, biológus, a Carnegie Intézet Globális Ökológiai osztályának igazgatója elmondta: az a kérdés, hogy bioetanolként vagy elektromosságként lehet-e hatékonyabban felhasználni a biomasszát, elég nyilvánvaló, de eddig nem igazán kérdezte meg senki. Valahogy más a motivációja azoknak az embereknek, akik azon gondolkodnak, miként lehet az etanolt üzemanyagként fölhasználni, mint azoké, akik az elektromos autók fejlesztésén törik a fejüket. A két terület azonban átfedi egymást, ott, ahol a hatékonyság maximalizálásáról és az éghajlatra való káros hatások minimalizálásáról van szó - mondja.

Field annak a kutatócsoportnak a munkájában vett részt, amelyben a tanulmány vezető szerzője, Elliott Campbell, a mercedi Kaliforniai Egyetem és David Lobell, a Stanford Egyetem élelmiszerbiztonsági és környezeti programjának munkatársa dolgozott. A kutatók elvégezték mind a bioelektromosság-előállítási, mind a bioetanolgyártási technológiákkal kapcsolatos életciklus-analízist. Eközben nemcsak az egyes technológiákkal termelhető energiamennyiséget vették figyelembe, hanem a jármű- és az üzemanyaggyártáshoz felhasznált energiát is. Az elemzéshez a járműhatékonyságokról nyilvánosan hozzáférhető adatokat használták fel.

A bioelektromosság egyértelmű győztesnek bizonyult a megtett kilométer/hektár energianövény összehasonlításban. Ez független volt attól, hogy az energiát kukoricából vagy kölesből, egy cellulóz-alapú energiaterményből nyerték. Például egy bioelektromossággal hajtott kisterepjáró 56 000 kilométert tudna megtenni országúton 1 hektárnyi kölesből termelt nettó energiával, míg egy hasonló teljesítményű robbanómotoros jármű csupán 36 000 kilométert.

Ugyanannyi biomasszából termelt bioelektromossággal hosszabb utat lehet megtenni, mint ha bioetanollá alakítva használnák fel járművek üzemanyagaként (az ábrára kattintva nagyobb képet kapunk)

Campbell szerint a robbanómotor egész egyszerűen nem elég hatékony, különösen, ha az elektromos járművekkel hasonlítjuk össze. Ezen még a legjobb etanolgyártási technológiák és a hibridmeghajtású autók használata sem tudnak változtatni.

Környezetkímélőbb a bioelektromosság

A kutatók azt is tapasztalták, hogy a bioelektromosság és az etanol a klímaváltozásra gyakorolt potenciális hatásában is különbözik. Egy hektár kölesből származó, elektromos jármű meghajtására használt energia képes megakadályozni vagy ellensúlyozni akár 25 tonna szén-dioxid kibocsátását, egy hasonló méretű benzines autóval összehasonlítva. A járműtípusokat és a különböző terményeket figyelmen kívül hagyva ez az ellensúlyozás átlagosan több mint 100 százalékkal nagyobb a bioelektromos, mint az etanol útvonal esetében. A bioelektromosság ráadásul több lehetőséget kínál az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére olyan intézkedésekkel, amilyen például a karbonszekvesztráció (a szén-dioxid felfogása és deponálása, azaz biztonságos elhelyezése). Ezeket meg lehet valósítani a biomassza-erőművekben, de nem kivitelezhetők az egyedi robbanómotoros járműveknél.

Noha az eredmények egyértelműen a bioelektromosság előnyére mutatnak az etanollal szemben, a kutatók figyelmeztetnek, hogy a társadalom által választott energiastratégia összetett dolog. Meg kell még vizsgálni a lehetőségeket más tényezők tükrében is, amilyen például a vízfogyasztás, a levegőszennyezés és a gazdaságossági mutatók. Ráadásul az országoknak fontos stratégiai döntést kell hozni, vajon az etanollal vagy az elektromossággal hajtott járművek gyártását részesítsék előnyben. Az ehhez hasonló tanulmányok segíthetik a döntések meghozatalát.

Az "energianövényekkel" kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy termesztésük gyakran az élelmiszernövények rovására történik, a művelhető területek erdőirtással való bővítése pedig súlyosbítja az éghajlatváltozással kapcsolatos problémákat. A szakértők egy része szerint ezért nem jelentenek igazi alternatívát.

Pesthy Gábor

Forrás: Science/AAAS