Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
10
máj/2009

Teljes élet, nulla hulladék - ki mit tehet a hulladékcsökkentésért?

A Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) Nulla Hulladék programjának célja, hogy minél több és többféle társadalmi csoporttal együttműködve egy olyan rendszer alakuljon ki, amelyben nem keletkezik végleges hulladék, az anyag- és energiafelhasználás nem lépi túl a fenntartható szintet - mégis sikerül mindannyiunk (társadalmi, gazdasági, környezeti) jól-létét biztosítani.

A program célkitűzése nem technológiai megoldás vagy szolgáltatás. Inkább egy újszerű gondolkodásmód és életstílus, amely illeszkedik a természeti folyamatokhoz és az alapvető emberi igényekhez. A HuMusz tavasszal három, majd további legalább négy településen szeretne a lakosság bevonásával települési nulla hulladék stratégiát készíteni, mintaprogramokat tervezni. Ezekről folyamatosan beszámolnak a www.nullahulladek.hu oldalon.

Ajánlat: szelektív hulladékgyűjtéssel és újrahasznosítással kapcsolatos cikkeink




0
Tovább
09
máj/2009

Használjon inkább légycsapót, ha nem akar együtt élni velük!

Bár a modern genetikai kutatások is megerősítették, hogy minden élőlény egyedi és megismételhetetlen, azért a házilegyek időnként nagyon idegesítők tudnak lenni. Ami még rosszabb, hogy egészségügyi problémát is okozhatnak embereknek és állatoknak, különféle kórokozókat terjesztve.

A vegyszereket tartalmazó spray-k és egyéb légyirtó szerek azonban nem oldják meg a problémát, és néhányuk az egészségre is ártalmas lehet. 2008 augusztusától 37 háztartási rovarirtásra használt készítmény forgalmazása Magyarországon is tilos.

Használatuk helyett próbáljuk meg eltüntetni a legyek számára vonzó célpontokat a lakásban: takarjuk le az ételeket, tároljuk megfelelően a szemetet. A nyitott tűzterű kandallóknál nyáron zárjuk el a kéményt egy kartonpapírral, így a legyek nem tudnak lejönni a kéményen keresztül. Nyári nagy melegben az enyhe elsötétítés és az enyhe huzat csökkenti az épületen belüli légyszámot.

Ha végképp nem tudunk mit kezdeni velük, akkor folyamodjunk mechanikai védekezéshez: használjunk vegyszermentes ragacsos csapdát, vagy egyszerűen légycsapót.




0
Tovább
07
máj/2009

Az ecettel kevert szódabikarbóna megszünteti a dugulást

Amikor eldugul a vécé vagy a lefolyó, először próbálkozzunk fizikai tisztítással: használjuk a pumpát! Ha így nem boldogulunk, akkor ecet és szódabikarbóna keverékével feloldhatjuk az eltömődést. Az Ökoszolgálat a következő arányt javasolja: fél deciliter ecethez tegyünk 2 kanál szódabikarbónát.

A WC-tisztítók általában klórt és oxigént tartalmaznak, egyszerre fertőtlenítő és fehérítő hatásúak. A leggyakoribb adalékanyaguk a hipó, ami erősen maró hatású. Lúgos kémhatása miatt túlzott használata a mikrobiológiai egyensúlyt is felboríthatja a konyhában és a fürdőszobában. A hipó savval (például vízkőoldóval) keveredve mérgező klórgázt képez, amely a nyálkahártyát irritálja. A toalett tisztítására használt vegyszerekben naftalén nevű szerves vegyület is található, ez irritálja a szemet és a bőrt, tartós használata pedig máj- és vesekárosodáshoz vezet. Szintén ártalmas összetevő a diklór-benzol, amely megzavarja az idegrendszer működését, és a lehetséges rákkeltők között tartják számon - írja a TudatosVásárló.

A megelőzés is nagyon fontos, figyeljünk arra, hogy minél kevesebb hajszál vagy ételmaradék kerüljön a lefolyóba!

Tipp: Mire jó még az ecet?

Tipp: A mosódió olcsó, bőrbarát mosószer, amely nem károsítja a környezetet. Próbálja ki Ön is!




0
Tovább
06
máj/2009

Hogyan mosogassunk kézzel? Jó-e a mosogatógép? Az Ökoszolgálat krajcáros tippjei

Lássuk el konyhai csaptelepünket perlátorral. Ez az egyszerű eszköz levegővel keveri a vizet, ezáltal kisebb vízsugár is nagy hatékonysággal öblít. Mindemellett szűrővel is fel van szerelve, amely kiszűri a folyóvízbe keveredett szennyező részecskéket.  A kaszkád kifolyó a perlátor továbbfejlesztett változata. Lágy vízsugárról gondoskodik és még dúsabb víz látszatát kelti. Folyóvizes mosogatásnál arra ügyeljünk, hogy csak annyi vizet engedjünk, amennyi feltétlenül szükséges. Ne folyassuk folyamatosan a vizet, hanem csak az öblítés idejére. Ha egyszerre csak egy munkafázist végzünk - először a vegyszeres mosást, majd az öblítést -, akkor kevesebb víz fog fogyni. További tippek a cikkben.



Az Ökoszolgálat krajcáros tippjei:

Erősen szennyezett edényeket áztassunk mosószódás vízbe. Ebben az esetben mindenképpen célszerűbb a medencés mosogatás.

Kerüljük az agresszív vegyszerek használatát. Ha melegebb vizet használunk, azzal mosogatószert takaríthatunk meg.

Megfelelő tisztítószert használjunk a specifikus szennyeződésekhez. Vásároljunk környezetbarát mosogatószert, és részesítsük előnyben a mechanikus tisztítást.

Általános mosogatáshoz bevált recept, ha 5 liter forró vízben egy evőkanál mosószódát oldunk fel.

Válogassuk külön a tisztább és a szennyezettebb edényeket. Kezdjük a "fehér", majd folytassuk a "fekete" mosogatnivalóval.

Ajánlat: További rengeteg környezettudatos tanács az Ökoszolgálat Zöld krajcár című kiadványában!

Tipp: Keresse a szaküzletekben az úgynevezett kis vízátfolyású zuhanyrózsát! Ezeken percenként csak mintegy 8 liter víz haladhat át, mégis ugyanolyan hatékonysággal működnek és ugyanolyan komfortérzést biztosítanak, mint a régi modellek, amelyek ennek a mennyiségnek háromszorosát is átengedik. A takarékos vízcsapok hasonló elven működnek.

Tipp: Mosogatáskor - nem folyó víz mellett - az öblítővízbe ecetet is tehetünk, mert eltávolítja a zsírt, és csillogóvá teszi az edényt, poharat.

A mosogatógép használatáról megoszlanak a vélemények: az Ökoszolgálat szerint nem állíthatjuk róla, hogy környezetbarát, mert sok vizet és áramot használ, mivel forró vízzel történik a mosogatás, és sok vegyszert is igényel. Ezért azt javasolják, hogy ha feltétlenül szükséges, akkor csak olyan helyen alkalmazzuk, ahol tényleg maximálisan ki van használva, ahol valóban időt és munkát takarít meg.

Ettől eltérő kép alakulhat ki bennünk, ha az Energiapersely.hu oldalain lapozgatunk, ahol számokkal is alátámasztják, miért energia- és víztakarékosabb egy jól kihasznált mosogatógép.

Vigyázat! Káros a mosogatógépből felszálló gőz - ne használjon klórtartalmú termékeket!

A környzetettudatos döntéshez a teljes életciklust is figyelembe kell vennünk, tehát látnunk kell, hogy erőforrásokat igényel a mosogatógép gyártása, és a végén hulladékként is terheli a környezetet.

Önnek mi a véleménye? Kézzel vagy géppel mosogassunk? Írja meg a 365@origo.hu címre!


0
Tovább
05
máj/2009

Mit dobhatunk a szelektív szürke konténerbe, és mi az, amit semmiképpen ne dobjunk bele? Fémgyűjtés otthon

Ma már a fém csomagolóanyagok 50%-át újrahasznosított alapanyagból állítják elő. Tegyünk róla, hogy ez az arány növekedjen, gyűjtse külön a fémhulladékokat! Mit dobhatunk a szelektív szürke konténerbe, és mi az, amit semmiképpen ne dobjunk bele?



A szelektív hulladékgyűjtés során a különböző hulladékfajtákat (anyaguk alapján) elkülönítve gyűjtjük, majd azokat hasznosítjuk, újrafelhasználjuk, így új terméket kapunk. A fémek elsődleges alapanyagai a vasérc, a bauxit és a rézérc. Ezek bányászata során nagy mennyiségű, gazdaságosan már nem kinyerhető fémet tartalmazó (meddő) kőzet is visszamarad. Például egy tonna alumínium kinyeréséhez négy tonna bauxit szükséges, amelyből egy tonnányi vörösiszap, mint melléktermék is keletkezik. Az ércekből hatalmas energiafelhasználás mellett a kohókban olvasztják ki a vasat és a rezet.

Ez az igen jelentős mértékű energiapocsékolás és környezetszennyezés egyszerűen csökkenthető. Ha növeljük a fémhulladékaink különgyűjtésének mértékét, egyre kevésbé lesz indokolt újabb és újabb nyersanyagokat bányászni, hiszen például a már használt alumínium italdobozok minőségvesztés nélkül, az eredetihez képest 95%-os energiamegtakarítást eredményezve újból beolvaszthatóak - írja a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének Hulladékhasznosítás című kiadványában.

Mindezek tudatában fontos, hogy odafigyeljünk arra, mit hová dobunk, illetve nem dobunk!

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A szürke színű fémhulladék-gyűjtő konténerbe kerülhetnek: fém csomagolódobozok (sörös-, üdítős-, konzerves-, spraydobozok, zárókupakok stb.), illetve a háztartási fémhulladékok, például fém evőeszközök, poharak, alufólia. Ezeket minden esetben tisztán dobjuk be!

Amiket semmiképp se dobjunk bele: háztartási berendezéseket, nem csomagolási fémhulladékokat, például barkácsolás utáni fémhulladék-darabokat (ezeknek még nem megoldott az újrahasznosítása). A festékkel vagy egyéb vegyszerrel szennyezett fémdobozok már veszélyes hulladéknak minősülnek, ezeket hulladékudvarokban, illetve veszélyeshulladék-gyűjtési akciók alkalmával adhatjuk le. Ezen akciókat az adott önkormányzat, illetve civil szervezetek szervezik. A veszélyes hulladékokat sok helyen a lomtalanítási napokon is gyűjtik.

Budapesten jelenleg 903 gyűjtősziget áll a lakosság rendelkezésére, míg országosan 5150. A KVVM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) által készített reklámfilm a szelektív hulladékgyűjtésről itt megtekinthető.

Használjuk ki a szelektív hulladékgyűjtés adta lehetőségeket, hiszen csökkenthetjük a saját otthoni szemetünk mennyiségét, a hulladékból pedig újabb termékek készülhetnek, ezáltal a környezetet jelentős terheléstől szabadítjuk meg!

Kump Edina, ELTE Környezettudományi Klub

Várjuk olvasóink észrevételeit, tippjeit a 365@origo.hu címre!

Ajánlat:

Mit dobhatunk a szelektív sárga konténerbe, és mi az, amit semmiképpen ne dobjunk bele? Műanyaggyűjtés otthon

Összes szelektív cikkünk


0
Tovább
04
máj/2009

Zöldüljenek az irodák - tájékozódjon a Zöld Iroda Programról, és javasolja főnökeinek!

Olyan helyen dolgozik, ahol egész nap ég minden villany, éjjel-nappal be vannak kapcsolva a számítógépek, faxok és nyomtatók, nincs szellőztetés (de megy a légkondi), és azt is háromszor nyomtatják ki, amit egyszer sem kellene? Virágokat sem lát? Ha ez így van, itt az ideje, hogy felhívja munkatársai és főnökei figyelmét a Zöld Iroda Programra.

A program célja az irodák környezetközpontú fejlesztése az ökotérképezés módszerével, a környezet- és emberbarát működés feltételrendszerének kidolgozása, a működési költségek optimalizálása, a szervezet működéséből fakadó káros környezeti hatások csökkentése, illetve a dolgozók környezettudatosságának növelése.

Addig is itt olvashat hasznos tippeket ahhoz, hogyan lehet zöldíteni az irodát.




0
Tovább
03
máj/2009

Fürdés helyett inkább zuhanyozzon! Használjon kis vízátfolyású zuhanyrózsát!

Míg egy átlagos fürdés 300 liter vizet igényel, addig egy zuhanyzás akár 40 liter vízből is megoldható: a különbség éves szinten közel százezer liter és csak a vizet tekintve húszezer forint is lehet. Egy köbméter ivóvíz díja egyébként a 2004-es 143 forintról 2009-re 216 forintra emelkedett. A zuhanyzáshoz ráadásul negyedannyi energia szükséges, mint a fürdéshez.

Keresse a szaküzletekben az úgynevezett kis vízátfolyású zuhanyrózsát! Ezeken percenként csak mintegy 8 liter víz haladhat át, mégis ugyanolyan hatékonysággal működnek és ugyanolyan komfortérzést biztosítanak, mint a régi modellek, amelyek ennek a mennyiségnek háromszorosát is átengedik. A takarékos vízcsapok hasonló elven működnek.  

A legtöbb háztartásban pazarló módon használunk egy olyan környezeti elemet, amelynek drága az előállítása, és amely nálunk is egyre fogy: Magyarország egyes részein - különösen a karsztos területeken - érezhetően csökken az édesvíz mennyisége az elmúlt években, főképpen az éghajlati változások miatt. A víztakarékosságot szolgálja, ha nem folyóvíznél mos fogat és borotválkozik, ha a WC-öblítéshez szabályozható tartályt használ, vagy csak ha egyszerűen elzárja a csöpögő csapot.




0
Tovább
02
máj/2009

Mit tegyünk, ha denevér repül a szobánkba? Mit tegyünk, ha sérült denevért találunk?

Előfordul, hogy szálláshelyet keresve vagy egyéb okokból panelházak vagy egyéb épületek ablakain denevér repül be. Ilyenkor általában hosszan köröz a megrémült állat, majd megpihen valamin. Mit csináljunk vele?



Az első dolgunk az legyen, hogy kitárjuk az ablakokat, mert általában magától is kitalál. Ha mégsem, akkor kesztyűvel vagy rongy segítségével fogjuk meg, és magasra tartva engedjük szabadon. Ha az állat így sem megy el, akkor fatörzsre vagy érdesebb falra helyezzük fel. Ha gyakran fordul elő ilyen eset, akkor valószínűleg egy kolónia lehet a közelben. Ebben az esetben érdemes szúnyoghálót felhelyezni az ablakokra, megakadályozva a véletlen berepüléseket.

Mit tegyünk, ha sérült denevért találunk?

A denevérek szárnya nagyon sérülékeny, hiszen a hártyavékonyságú bőrt kifeszítő csontok igen törékenyek. Vadászatuk, kergetőzésük közben előfordulhat, hogy nekirepülnek valaminek, és megsérül ez a finom szerkezet. Mivel inni és táplálkozni csak repülve tudnak, a sérült állatoknak segítség nélkül nincs sok esélye a túlélésre.

Magyarországon az összes denevérfaj védett vagy fokozottan védett. Ha sérült denevért találunk, első és legfontosabb teendőnk, hogy értesítsük az illetékes nemzeti park igazgatóságot (http://www.nemzetipark.gov.hu). Az is jó megoldás, hogy ha lehetőségünk van rá, akkor a sérült denevért bevisszük egy állatkertbe, ahol denevérész szakemberek el tudják látni.

Amíg a denevért eljuttatjuk a megfelelő helyre, orrcseppentő vagy injekciós fecskendő segítségével adjunk neki vizet. Ha hosszabb ideig kényszerülünk tartani, akkor lisztkukaccal tápláljuk. A kukacokat szinte bármelyik kisállat-kereskedésben be tudjuk szerezni. Csipesszel tartsuk a sérült denevér szájához, ha nem fogadja el, akkor az első néhány kukacot vágjuk félbe és úgy kínáljuk fel neki. Az állatot sötét helyen tartsuk egy jól zárható dobozban, melyekre apró lyukakat vágunk, hogy a szellőzés megfelelő legyen - írja a Hunbat.hu.

Tipp: A denevérek védekezés közben haraphatnak, ezért kesztyűben fogjuk meg őket! A denevérek, mint sok más emlősállat (pl. kutya és házimacska), megfertőződhet a veszettség vírusával. A veszettséget a betegség tüneteit mutató állat harapásával terjeszti, a vírus esetlegesen sérült nyálkahártyán keresztül is bejuthat a szervezetbe. Ez azonban Európában csak rendkívül szórványosan fordul elő, Magyarországon eddig egyetlen alkalommal mutatták ki szakemberek a vírus jelenlétét denevérből - olvasható a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület honlapján.

* * *

Honlapajánló: Hunbat.hu: mindent a denevérekről

Ha hajtja a kíváncsiság, hogy megtudja, mennyi szúnyogot fogyaszt el a közönséges törpedenevér egy éjszaka, hol élnek vérszopó denevérek, kik foglalkoznak Magyarországon denevérkutatással vagy egyszerűen csak érdekelnek ezek a fantasztikus állatok, akkor jó helyen jár.

"Ma a nyugati világban a denevér szó hallatán sok embernek a szuperhős Batman vagy a rettegett Drakula gróf jut eszébe. A denevérek talán titokzatos éjszakai életük, gyors fordulatokkal tarkított röptük miatt alakulhattak képzeletünkben vámpírokká vagy gonoszul a lányok hajába kapaszkodó lényekké. Míg a hajba akaszkodásról egy régi francia hiedelem azt tartja, hogy ezzel a denevérek a csupasz szárnyukra ragasztandó hajszálak ellopása végett "kísérleteznek", addig Bernáth Béla néprajzkutató szerint a denevér mint fallikus jelkép riasztja a lányokat. Ám a közhiedelemmel ellentétben ezek az állatok elég jól tájékozódnak ahhoz, hogy kikerüljék az ember fejét, így a legritkább esetben gabalyodnak bele bárkinek a hajába." http://www.hunbat.hu


0
Tovább
30
ápr/2009

A műanyagok égetése súlyosan károsítja a környezetet és egészségünket. Mit tehetünk, ha a szomszéd műanyagot éget?

A műanyagok kőolajból készülnek, amelyekhez nagyon sokféle, az emberi egészségre általában káros adalékanyagot is kevernek. A műanyag háztartási hulladékok legnagyobb részét a zacskók és az eldobható palackok adják. Ezen anyagokat igen rövid ideig hasznosítjuk, majd szinte azonnal ki is dobjuk, pedig az előállításukhoz rengeteg energiát és nyersanyagot használnak fel, ráadásul a hasznosításuk sok esetben megoldott.

Amennyiben az adott műanyaghulladék újrahasznosítása mégsem megoldott, vagyis nem dobhatjuk a szelektív gyűjtőbe, úgy tegyük az otthoni kommunális hulladékaink közé. Ne is dobjuk el a természetben (az eldobott műanyagok lebomlása akár ezer évig is eltarthat). Semmiképp se égessük el! Mit tehetünk, ha a szomszéd műanyagot éget?



Amikor műanyagot égetünk - vagy égetnek a közelünkben -, olyan mérgező gázok szabadulnak fel, amelyek belélegzésével különböző mértékű egészségkárosodást szenvedhetünk (daganatos megbetegedések, impotencia, magzatkárosodás, légzési elégtelenség, máj- és vesekárosodás, tüdőgyulladás, vérsejtkárosodás stb.), nagyobb koncentrációban pedig akár a halál állapota is beállhat.

Forrás: Major Evarts Tracey

A PVC elégetésekor többek között foszgén is felszabadul, amelyet az első világháborúban mint harci gázt alkalmaztak (fotó: Major Evarts Tracey, Engineer Crops, U.S.A., 1918)

A 21/2001. számú kormányrendelet értelmében tilos műanyagokat égetni; aki ezt megszegi, 500 ezer forintig terjedő bírságra számíthat. A rendelet alól csak néhány hulladékégető kapott felmentést, ezen művekben az égetés korszerű technológiával történik, a légkörbe az előírt határértéknél kevesebb szennyezőanyagot bocsátva. (Más kérdés, hogy az égetőknél kibocsátás szintje állandóan a határérték közelében mozog, azaz folyamatos a környezetterhelés, az egészségkárosító gázok kibocsátása. Olyan ez, mintha ugyan nem egy bűzös teherautó, hanem csak "egy kicsit füstölő" autó mögött haladnánk, viszont órákon át - a szerk.)

Amennyiben műanyagégetést észlelünk, hívjuk fel az illető figyelmét a lehetséges következményekre, ha ez nem elég, ne felejtsük el megemlíteni az esetleges bírság összegét sem. Kérhetjük a tűzoltóság (105), és a rendőrség segítségét is (107).

Ha az illető ezek után sem függeszti fel tevékenységét, forduljunk írásban a helyi önkormányzat jegyzőjéhez. Az illetékmentes bejelentés érdekében hivatkozzunk a 2004. évi XIX. Tv. 141-143. §-ára, amely szabályozza a közérdekű bejelentéseket.

Visszatérő esetekben a környezetvédelmi felügyelőség is eljárhat.

További információk a Levegő Munkacsoport Ne égesd el! című kiadványában.

Kump Edina, ELTE Környezettudományi Klub

Várjuk olvasóink észrevételeit, tippjeit a 365@origo.hu címre!

Ajánlat:

Mit dobhatunk a szelektív sárga konténerbe, és mi az, amit semmiképpen ne dobjunk bele? Műanyaggyűjtés otthon

Összes szelektív cikkünk


0
Tovább
29
ápr/2009

Programajánló: Hulladékból Termék kiállítás és belvárosi kerékpáros szabadpiac

Három évvel ezelőtt indult el és már harminc hazai városban járt a Hulladékból Termék című kiállítás. A látványos tárlaton megtekinthető például PET-palackokból készített pulóver, kupakokból készített kerti pad és szőlőkaró, kartonbútorok, vagy a londoni metró italos alumíniumdobozokból gyártott szellőzőventillátora.



A szelektív hulladékgyűjtést interaktív módon mutatja be a kiállítás: a látogatók elhozhatják  magukkal szelektíven gyűjtött hulladékaikat (pl. PET-palackok, használt elemek), a helyszínen kidobhatják őket a megfelelő helyre, miközben kiderül, mi készül az adott eszközből a feldolgozás során. Ezen kívül folyamatosan vetítik azokat az ingyenes oktatófilmeket is, amelyek iskolák számára készültek.

A gumihulladékból esésvédő gumilapok készülnek. Ezekből egyre többet használnak futópályák, játszóterek burkolására (forrás: Hulladekboltermek.hu)

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fővédnökségével készült kiállítás egyik fő célja, hogy bemutassa a valóban környezetbarát termékeket, illetve meggyőzze a lakosságot arról, hogy nem hiába fordítanak időt a szelektív hulladékgyűjtésre.

Ha kíváncsi rá, hogyan zajlik az újrahasznosítás folyamata, miből mi lesz a termék és ezt hol érhetjük el, akkor látogasson el a kiállításra!

A következő helyszínek:

2009. május 5-19.
BUDAPEST - Budapesti Művelődési Központ - XI. kerület
1119 Budapest, Etele út 55.

2009. május 26 - június 12.
SZEGED - Szegedi Tudományegyetem - Tudományos és Információs Központ

2009. szeptember 16-30.
MOSONMAGYARÓVÁR - Flesch Károly Kulturális Központ

További információk, képek a kiállítás honlapján: http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/

]

Hulladékpapírból készülnek egészségügyi papírjaink, mint például a zsebkendő, WC-papír vagy a konyhai papírtörlő. A csomagoláson fel van tüntetve, ha hulladékból készült (forrás: Hulladekboltermek.hu)

Ajánlat:

Mit dobhatunk a szelektív sárga konténerbe, és mi az, amit semmiképpen ne dobjunk bele? Műanyaggyűjtés otthon

Mit dobhatunk a szelektív kék konténerbe, és mi az, amit semmiképpen ne dobjunk bele? Papírgyűjtés otthon

Sorozatunk további szelektív cikkei

Hulladék Munkaszövetség (HuMusz): http://www.humusz.hu

Programajánló: Szabadonfutó - Kerékpiac a Kuplungban
Meguntad a biciklidet? Elkopott a gördeszkád? Kaptál egy új rollert? Nem kell már a babakocsi? Nem férnek el a matchboxok? Van egy feles futártáskád? Akkor gyere és add el! Belvárosi szabadpiac május 1-jén. Részletek a HuMusz honlapján


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (182),kert (116),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (53),hulladék (50),légszennyezés (49),növény (43),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),tél (34),karácsony (34),megújuló energia (34),klímaváltozás (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),nyár (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (23),konyha (22),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (21),egészség (21),fűtés (20),hőszigetelés (20),barkácsolás (19),komposzt (18),ecet (18),természet (18),építészet (18),gyerek (18),ősz (18),takarítás (17),zöldség (17),városi közlekedés (17),divat (17),autó (17),szódabikarbóna (16),kutya (16),gyümölcs (16),virág (16),takarékosság (16),LED (15),lakberendezés (14),fa (14),klímaválság (14),szemét (14),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),ajándék (13),víztakarékosság (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),tavasz (12),élelmiszerpazarlás (12),Ozone zöld díj (11),papír (11),raklap (11),víz (11),lakásfelújítás (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),elektromos autó (11),illóolaj (11),CO2 (11),szélturbina (10),háztartás (10),ruha (10),allergia (10),vegán (10),sport (9),stressz (9),madár (9),urbánus életmód (9),talaj (9),almaecet (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),méh (8),levegőszennyezés (8),szúnyog (8),Párizs (8),ételpazarlás (8),vásárlás (8),növényvédelem (8),szén-dioxid (8),macska (8),mobiltelefon (8),pazarlás (8),bútor (8),csomagolás (8),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),lakás (7),komposztálás (7),Hulladék Munkaszövetség (7),alga (7),Hollandia (7),zajszennyezés (7),biogáz (7),VOC (7),játék (7),beporzás (6),ökolábnyom (6),szmog (6),New York (6),városi élet (6),fenyőfa (6),ünnep (6),Föld napja (6),bioüzemanyag (6),gyom (6),erdő (6),faültetés (6),Magyar Telekom (6),Kanada (6),környezetbarát (6),kukoricakeményítő (6),biodiverzitás (6),méz (6),gyógynövény (6),Budapest (6),urbanizáció (5),zöld energia (5),aszály (5),testről és lélekről (5),Ökoszolgálat (5),Greenfo (5),öntözés (5),mulcs (5),pályázat (5),levendula (5),rovar (5),város (5),városi hősziget (5),busz (5),Japán (5),elektromos kerékpár (5),banán (5),mosás (5),cipő (5),szelektív hulladék (5),lomtalanítás (5),térkép (5),Föld órája (5),tárolás (5),szélerőmű (5),turizmus (5),karácsonyfa (5)

Archívum