Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
30
okt/2021

Itt egy nagyon hasznos valósidejű térkép a világ légszennyezettségi adataival

Magyarországon napok óta emelkedik a szennyező anyagok aránya a levegőben. Szombaton (2021. okt. 30.) Kazincbarcika, Sajószentpéter, Nyíregyháza és Dorog levegőjét minősítette veszélyesnek a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Ezek mellett egészségtelen a levegő Budapesten, Százhalombattán, Tatabányán, Várpalotán, Putnokon, Mickolcon, Oszláron és Debrecenben.

Érdemes ezért rákattintani a WAQI.INFO oldalon található valósidejű légszennyezettségi világtérképre!

légszennyezettség levegőszennyezés urbánus életmód nagyváros közlekedés levegőminőség

Egyrészt ha ránagyítunk az oldalra (vagy a jobb felső sarokban beírjuk a keresőablakba a településünk nevét), azt láthatjuk, hogy jelenleg milyen a helyzet lakóhelyünkön vagy ahová utazni szeretnénk. Amennyiben településünk rendelkezik levegőminőség ellenőrző állomással, máris megkapjuk az aktuális értéket, a levegőminőségi előzményeket.

légszennyezettség levegőszennyezés urbánus életmód nagyváros közlekedés levegőminőség

Másrészt pedig azért hasznos a waqi.info, mert a légszennyezettség nem áll meg az országhatárokon, hanem bizony a széljárás továbbíthatja. Ebben tud segítség lenni a World Air Quality Forecast menü, amely a széljárásnak megfelelően négynapos előrejelzést mutat.

légszennyezettség levegőszennyezés urbánus életmód nagyváros közlekedés levegőminőség

A légszennyezettséget többféle színnel jelölik:
0-50 AQI pont: ZÖLD / JÓ - a levegőminőség kielégítő, a légszennyezettség nem jelent veszélyt.
51-100 AQI pont: SÁRGA / ELFOGADHATÓ - a levegőminőség még elfogadható, de a légszennyezésre különösen érzékeny egyének számára már egészségügyi kockázatot jelent. A mikroszkopikus méretű légszennyező anyagok (PM2,5) száma nő a levegőben, a légzőszervi betegségben szenvedők és az asztmások csak rövid időt töltsenek a szabadban, akárcsak a sportoló gyerekek és felnőttek.
101-150 AQI pont: NARANCS / EGÉSZSÉGTELEN AZ ÉRZÉKENYEK SZÁMÁRA - az érzékeny csoportokban tartozó egyének már egészségi panaszokról számolnak be, de a nagyobb népesség még nem érintett. A mikroszkopikus méretű légszennyező anyagok (PM2,5) száma nő a levegőben, a légzőszervi betegségben szenvedők és az asztmások csak rövid időt töltsenek a szabadban, akárcsak a sportoló gyerekek és felnőttek.
151-200 AQI pont: VÖRÖS / EGÉSZSÉGTELEN - mindenki elkezdi észlelni a légszennyezés egészségre gyakorolt hatását, az érzékeny csoportba tartozó egyének súlyosabb állapotról számolnak be. A mikroszkopikus méretű légszennyező anyagok (PM2,5) száma fokozódik a levegőben, a légzőszervi betegségben szenvedők és az asztmások kerüljék a szabadban végzett tevékenységeket, akárcsak a sportoló gyerekek és felnőttek. Különösen a gyerekek ne maradjanak kint túl hosszú időre.
201-300 AQI pont: LILA / NAGYON EGÉSZSÉGTELEN - egészségügyi veszélyhelyzet, az egész népességet érintheti. A légzőszervi betegségben szenvedők és az asztmások kerüljenek minden szabadban végzett tevékenységet, akárcsak a sportoló gyerekek és felnőttek. Különösen a gyerekek ne maradjanak kint túl hosszú időre.
300+ AQI pont: BÍBOR / KOCKÁZATOS: mindenki tapasztalhatja a légszennyezés által okozott egészségügyi problémákat. Senkinek nem tanácsos semmilyen szabadtéri tevékenység.

A non-profit waqi.info projekt 2007-ben indult el Kínában, máig adományokból tartja fenn magát. Jelentéseket kapnak a világ 130 országának 2000 nagyvárosából 30 ezer mérőállomástól, ezeket a waqi.info illetve az aqicn.org oldalakon lehet megnézni.
Természetesen a valósidejű levegőminőségi térképet le is lehet tölteni alkalmazásként, hogy tudjuk, mikor mehetünk futni a szabadba, és mikor volna tanácsosabb inkább otthon maradni (vagy edzőterembe menni). 

365 Zö


0
Tovább
04
szept/2021

Sydney betiltja a sötét színű háztetőket és kötelező lesz fát ültetni a kertbe

Az ausztrál nagyváros Wilton nevű negyedében új építési szabályzatot vezetnek be: tilos lesz a házakra sötét színű tetőt tenni, valamint a telken a mainál kisebb négyzetméter építhető be, vagyis nagyobb kertet kell hagyni a házak körül. Wilton azért lehet jó terep a kísérletre, mert 2030-ig nagyjából kilencezer új otthon építésére és 400 ezer lakosra számítanak a hatóságok.

városi hősziget Sydney Ausztrália IPCC

Jelenleg sok helyütt ilyen sűrűn vannak beépítve a családi házas övezetek. A képen látható 19 ház közül csak egynek van világos teteje.
KÉP: Dezeen

Az Új-Dél-Wales-i kormányzat tervei szerint, ha a szokásos sötét palaszürke tetők helyett világos színű tető van a házon, az nagyobb mértékben veri vissza a napsugarakat, ezzel passzív módon is hűvösebb lesz a ház, kevesebb villamos energia szükséges a klimatizálásához. A hővisszaverő festékkel kezelt tető felszíni hőmérséklete akár 40 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet.

Ezen túl előírás lesz az is, hogy a 15x18 méteres telkeken akkora helyet kell hagyni a házak előtt és mögött, hogy ott egy-egy fa (kifejletten legalább 8 méteres) elférjen. Ezekkel az intézkedésekkel a városi hősziget jelenséget kívánják csökkenteni. A városi hősziget arra utal, hogy a városokban a túlzott beépítés és a sok burkolt felület miatt több hőt nyelnek el a környezet nappal, amit éjszaka sugároz ki - emiatt az ilyen részeken a napi középhőmérséklet sokkal magasabb, mint a zöldövezetekben. A fehér tetőkkel 23 százalékkal csökkenteni lehet a városi hősziget jelenség erősségét. 

Nyugat-Sydney-ben döbbenetes nyári hőmérsékleteket mérnek, előfordul 50 Celsius-fokos hőség. Nem lehet tovább halogatni az intézkedéseket annak érdekében, hogy mérsékeljék a városi hőszigetek hatását, nyilatkozták az illetékesek. A hivatalos bejelentésre azt követően került sor, hogy napvilágot látott a legújabb IPCC-klímajelentés, amely azt állapította meg, hogy a globális átlaghoz képest Ausztrália gyorsabban melegszik, az iparosodás kezdete óta 1,4 Celsius-fokkal lett melegebb az átlaghőmérséklete, ami már csak egy tizeddel marad el a párizsi klímaegyezmény által kritikus határértéknek minősített 1,5 Celsius-foktól. 

via Dezeen

HKZs


0
Tovább
22
aug/2021

Ellentmondanak a biológia törvényének a városi patkányok

80 év alatt begyűjtött és preparált patkánytetemek vizsgálata során arra jutottak a Floridai Természettudományi Múzeum kutatói, hogy a városi patkányok egyre nagyobbak és kövérebbek lettek.  

patkány urbánus élet város urbanizáció városi élet városi hősziget élelmiszerpazarlás

KÉP: Natalie van Hoose/Florida Museum of Natural History

Csakhogy a patkányok méretnövekedése ellentmond a biológia egyik törvényszerűségének, a Bergmann-szabálynak, amely kimondja, hogy a különböző éghajlati viszonyok között élő rokon fajok (pl. pingvinek) testnagysága a hidegebb viszonyok felé haladva növekszik. 

Márpedig a kutatók a városi hőszigetnek nevezett jelenség miatt feltételezték, hogy a városokban élő patkányok kisebbek lesznek, mint vidéki rokonaik. A városi hősziget elnevezés arra utal, hogy az épületek és a burkolt útfelületek több hőt nyelnek el, mitn a természetes környezet, és ezt a hőt éjjel sugározzák ki a környezetükbe: vagyis ezért nem tudnak éjjel lehűlni az épületek a városban, ezért van ott éjjel is melegebb nyáron.

patkány urbánus élet város urbanizáció városi élet városi hősziget élelmiszerpazarlás

KÉP: Unsplash

Ez önmagában valóban predesztinálná a patkányokat a kisebb méretre, csakhogy az emberszomszédok gondoskodnak a jóltápláltságukról. Az élelmiszerpazarlás is az oka, hogy temérdek ételmaradékot találnak a patkányok mindenütt. A városokban a ragadozóktól sem kell félniük, és mindenhol remek búvóhelyek várják őket. 

HKZs


0
Tovább
13
aug/2021

Akkora busz jön, ahányan várnak a megállóban

Hányszor lehet látni Budapesten, hogy reggel tömve még van a csuklós busz, délelőtt meg már csak három utassal közlekedik, ugyanannyi kipufogófüstöt eregetve. Erre kínál megoldást a "Trambus" fantázianevű jármű, amely moduláris szerkezetű, azaz annyit kapcsolunk össze, amennyire szükség van a pillanatnyi közlekedési helyzetben. 

A Trambust a szöuli közlekedésimérnök-hallgató Junghyun Kim tervezte, aki ezzel a projekttel vett részt a 2021-es Polestar design versenyen, amelyen a környezetbarát elektromos közlekedés, a fejlődés volt a fókuszban (maga a cég is a prémium elektromos autóiról híres).

A Trambus lényege, hogy nem több busz kell a forgalomba, hanem igény szerint változtatható méretű. Annyi modult kapcsolunk össze, amennyi kell, ezzel amolyan busz-vasút hibridet lehet létrehozni. 

A legmenőbb az egészben, hogy ha önvezető vezérlést kapnak a modulok, akkor az összekapcsolódást önjáró módon is meg tudják valósítani: a központban a diszpécser elküldi a felhívást a moduloknak, azok pedig megkeresik egymást és kapcsolódnak, aztán mennek a forgalomba. 

Minden modul végére egy harmonikaszerű kapcsolódóelemet tervezett a mérnökhallgató, hogy megkönnyítse a hosszú járművek kanyarodását. A modulok belső elrendezése többféle lehet: a szokásos ülőhelyekkel a tömegközlekedőknek, asztalos elrendezéssel a hosszú távra utazóknak, részben vagy teljesen bútorozatlanul a kerekesszékkel és kerékpárral közlekedőknek. Bárcsak mielőbb valósággá válna!

via YankoDesign

HKZs


0
Tovább
14
márc/2021

Hétköznapi hozzávalókból készülhet az éghetetlen és újrahasznosítható hőszigetelés

A téli hideg és a nyári hőség elleni hőszigetelés iránt egyre fokozódik az igény: 2025-re a világ hőszigetelés-kereslete 579 millió köbméter lehet, ebből Európáé több mint 200 millió köbméter. A mai hőszigetelő anyagok ökológiai szempontból károsak, mert kőolajszármazékból készülnek, biológiailag nem lebomlók, és újrahasznosításukhoz is sok  energia szükséges.  

hőszigetelés otthon fenntartható építészet újrahasznosítás

Bontott eps-hőszigetelő táblák a konténerben.
KÉP: Recovery Worldwide

Mindannyian emlékezünk a londoni Grenfell toronyház 2017-es katasztrófájára: az épület homlokzati hőszigetelése kigyulladt, és a lángtengerben 72 lakó vesztette életét – sokan az égő hőszigetelésből felszabaduló ciános füst miatt.

hőszigetelés otthon fenntartható építészet újrahasznosítás

2017-ben 72 életet követelt a grenfelli katasztrófa. KÉP: Wikipedia

Ilyesmi nem történhet meg azzal az új hőszigeteléssel, amelyet a Stuttgarti és a Konstanzi Egyetem kémikusai fejlesztettek ki. Az újrahasznosítható hőszigetelő hab nem gyúlékony, nem mérgező, és egyszerű hozzávalókból készíthető. Tulajdonképpen egy középiskolás is össze tudná dobni. Már voltak olyan tudósok, akik gondoltak ilyesmire, de Cosima Stubenrauch és Helmut Cölfen az első, akik összehozták a fejlesztést. "Egyszerű és elegáns megoldás", írja róla a Chemistry World folyóirat. 

hőszigetelés otthon fenntartható építészet újrahasznosítás

A német kutatók "ásványi műanyaghab"-ként (mineral plastic foam) jellemzik az anyagot, amelynek összetevői: poliakrilsav (nem mérgező polimer, egészségügyi betétekben is használják nedvességmegkötőként), kalcium-klorid (a klór kalciumsója), szén-dioxid és ammónia. 

A poliakrilsavat összekeverik kalcium-kloriddal és nem-ionos felületaktív anyaggal (ilyen vegyületeket használnak szappanhoz, mosószerhez, emulzifikáló anyagokhoz). Ezt az alapoldatot kevergetik, amitől levegőbuborékok kerülnek bele és felhabzik. Az oldat hidrogéllé alakul, de még savas kémhatású, így némi ammónia hozzáadásával semlegessé tehető. Utána már csak meg kell várni, hogy a hab kiszáradjon, és egy porózus ásványi anyaggá válik. Az anyag ötször-hatszor keményebb, mint a hagyományos akrilüveg, és mivel nagyjából 30 százaléka ásvány, nem gyúlékony, szemben a ma használatos polietilén-alapú hőszigetelő habokkal. 

hőszigetelés otthon fenntartható építészet újrahasznosítás

Az új hőszigetelő hab meggyújtva legfeljebb elfeketedik, ám nemhogy nem kap lángra, de a benne lévő kalcium-karbonát szén-dioxidot bocsát ki, ami elfojtja a tüzet. Merthogy: CaCo3 + hő => CaO (kalcium-oxid) +  CO2 (szén-dioxid). Vagyis saját magát oltja el. 

Az új anyag életciklusa végén az újrahasznosítás-feldolgozás is egyszerű: löttyintünk rá egy kis sósavat, amiben az ásványi hab feloldódik: CaCo3 + HCl => CaCl2 + CO2 ezzel visszanyertük azt a kalcium-kloridot, ami az egyik alapösszetevő volt. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
13
jan/2021

Amíg eljutsz az ablakcseréig, szigeteld a függönyt

Sokan tervezik, hogy a kedvezményes lakásfelújítási támogatásból kicseréltetik a nyílászáróikat. Jó, ha tudják, hogy a felújításhoz ingyenes energetikai tanácsadást kérhetnek. De most másról lesz szó: a megnövekedett kereslet miatt az öreg nyílászárókkal még hónapokig együtt kell élni. És bizony a télből még hátravan a fele. 

hőszigetelés ablakcsere nyílászáró csere felújítás otthon tél

KÉP: Unsplash

Egy kis ügyeskedéssel viszonylag filllérekből javíthatsz a helyzeten: a meglévő függönyökhöz csiptess vagy tűzz hozzá egy szigetelő réteget!

Mit használhatsz függönyszigetelésnek?

1. Poláranyagot

hőszigetelés ablakcsere nyílászáró csere felújítás otthon tél

Nálunk az egyik szobában teraszajtó van, ott a pamut sötétítő függöny mögött ugyanakkora poláranyag van, az ablak oldaláról hozzácsiptetve a pamutfüggönyhöz. Méteráru boltban nagyjából ezer forintos áron kapható a 150 cm széles poláranyag, legalább húszféle árnyalatban. Elég méretre vágni, nem kell beszegni, mert nem foszlik. Mosógépben 30 fokon mosható. 

2. Buborékfóliát

hőszigetelés ablakcsere nyílászáró csere felújítás otthon tél

Huzatos előszobák megmentője! Barkácsáruházban 5 m hosszú, 1 m széles tekercsben kapható a "légpárnás fólia" 1300 Ft/tekercs áron. Megfelelő hosszúságú darabokra vágod ollóval, és felcsipteted a meglévő függöny mögé. Mivel átereszti a fényt, akár a tüllfüggönyhöz is felteheted.

3. Padlóalátétet

hőszigetelés ablakcsere nyílászáró csere felújítás otthon tél

Laminált padló vagy parketta alá szoktak leteríteni 2 vagy 3 mm vékony habosított polietilén fóliát, amelyet 1 m széles, 20 m hosszú tekercsben vásárolhatsz meg barkácsáruházban 2600-3600 Ft/tekercs áron. Ebből olyan hosszú csíkokat vágsz, mint a függöny, és odacsipteted vagy gombostűkkel hozzátűzöd a függönyhöz.

4. Hővisszaverő légpárnás fóliát

hőszigetelés ablakcsere nyílászáró csere felújítás otthon tél

Még jobb, mint a sima bubifólia, mert egyik oldalán buborékos, másik oldalán metallizált, négyrétegű fólia. 120 cm széles, 41,6 m hosszú tekercsben (is) kapható, 12-13 ezer Ft/tekercs áron. Méretre vágod, felcsipteted.

5. Párazáró hőtükör fóliát

hőszigetelés ablakcsere nyílászáró csere felújítás otthon tél

Ez nem buborékos, viszont olcsóbb, kb. 5800 Ft/tekercs (mérete ua. mint buborékosé). Két réteg műanyagfólia között egy réteg alufólia van.

6. Steppelt kabátbélésanyagot

hőszigetelés ablakcsere nyílászáró csere felújítás otthon tél

Rengeteg színben kapható, lényegében egy réteg poliészter bélésanyag és egy réteg vatelin összesteppelve. Az anyag 150 cm széles, méterben kapható rövidáruboltokban (interneten is), 1100-1500 Ft/m áron. Érdemes a vágott szélét varrógéppel eltisztázni, mosni 30 fokon, kímélő programmal kell. 

365Zö


0
Tovább
30
nov/2020

Kevesebbet akarsz várakozni a megállóban? Akkor válassz más stratégiát!

Minél többet kell rostokolni a megállóban, annál valószínűbb, hogy akinek van kocsija, legközelebb inkább azzal indul el. A várakozás lerövidítésére születtek a járművek valósidejű mozgását követő és a menetrendet jelző okostelefonos (webes) alkalmazások, ám az Ohio Egyetem felmérése szerint sokkal valószínűbb, hogy ezekkel lekéssük a kiszemelt buszt vagy villamost, és így még többet fogunk állni a megállóban. Mégpedig azért, mert a tömegközlekedés résztvevői --- emberek.

közlekedés tömegközlekedés levegőszennyezés légszennyezés

Tenor

A kutatók egy éven át vizsgálták az egyetem székhelye, Columbus város tömegközlekedését. Mérték az egyes járművek haladását, összehasonlították az adatokat a hivatalos menetrenddel, illetve a valósidejű előrejelzéssel. Kutatási beszámolójuk a Transportation Research Part A folyóiratban jelent meg. Luyu Liu és Harvey Miller szerint négyféle stratégia mentén gondolkodunk elindulás előtt, és ezek a stratégiák nem egyformán sikeresek.

1. stratégia: Az időfukar -- átlagos várakozási idő 12 perc 30 másodperc
A legtöbb tömegközlekedési applikáció annyira takarékoskodni szeretne az utas idejével, hogy megpróbálja összeegyeztetni az utas és a jármű megállóba történő beérkezését. Csakhogy nem számol a járművezetővel, aki esetleg egy korábbi megcsúszást próbál behozni, vagy kicsi volt a forgalom, ezért leheletnyivel korábban érkezik a járművel a megállóba. Továbbá az amerikai kutatók meglátása, hogy a legtöbb app nem ellenőrzi a jármű helyzetét olyan sűrűn, hogy tökéletesen valósidejű információt kapjunk. Így aztán az utas a szokásosnál kényelmesebb tempóban érkezik a megállóba, ahol viszont azt látja, hogy a járműve éppen becsukta az ajtót és elindult.

2. stratégia: Ahogy esik, úgy puffan -- átlagos várakozási idő: 8 perc 30 másodperc
Ha nem agyalunk az applikáción vagy a menetrenden, hanem csak úgy tetszőleges időben elindulunk a megállóba, máris 50 százalékkal jobb időt mérhetünk... Hoppá!

3. stratégia: A kis óvatos -- átlagos várakozási idő: 4 perc 42 másodperc
Hasonlít az időfukarhoz, már amennyiben hallgat a valósidejű alkalmazás információira, ám biztos, ami biztos alapon egy-két perccel előbb indul el a megállóba. Ennek megfelelően az esetek 90 százalékában el is éri a járművét.

4. stratégia: A menetrend híve -- átlagos várakozási idő: 4 perc 12 másodperc
Vonalasabbnak tűnik a manapság divatosnál, de az amerikai kutatók szerint neki van igaza, mivel a menetrendet figyelő utasnak kell a legkevesebbet várakoznia a megállóban, harmadannyit, mint az időfukarnak, és legfeljebb 6 százalékban kési le a kiszemelt járatot. 

közlekedés tömegközlekedés levegőszennyezés légszennyezés

Pexels

Liu és Miller azt tanácsolja, hogy akinek sokat kell gyalogolnia a megállóba, az inkább a hivatalos menetrend alapján induljon el. Ugyanis hiába jelez késést az applikáció, a hosszú gyaloglás elég időt jelent ahhoz, hogy a járművezető esetleg behozza a késést. Valamint minél ritkábban érkező járművet szeretnénk elérni, annál fontosabb, hogy a menetrend szerint érjünk a megállóba.

A kutatók azt ajánlják a tömegközlekedőknek, hogy reggel munkába menet a menetrendes stratégiát alkalmazzák, míg délután hazafelé pedig a valósidejű alkalmazást pici ráhagyással megtoldó óvatos stratégia lesz a nyerő számukra. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 


0
Tovább
05
aug/2020

Egyszerre javítja a talajt és megköti a szén-dioxidot a kőzetporozás

A mezőgazdaság régóta használja a bazaltport a talaj kémhatásának javítására és így a terméshozam növelésére, de a Sheffield Egyetem kísérleteiből kiderült, hogy más okból is jó kőzetport kiszórni a szántóföldekre: a légköri CO2 megkötésére. A mállásra hajlamos kőzetek porának természetes lebomlása során ugyanis a légköri szén-dioxid spontán módon szilárd vagy vízben oldott karbonátokká alakul (angol szakkifejezéssel enhanced rock weathering). Ezzel globálisan akár évi 2 milliárd tonna légköri szén-dioxidot meg lehetne kötni, amivel máris közelebb jutnánk a klímaválság elleni küzdelem céljaihoz. 

talajjavítás szén-dioxid levegőszennyezés globális felmelegedés Párizsi Klímaegyezmény kőzetporozás CO2 megkötés

Kísérleti kőzetporozás a tarlón. KÉP: Dr Dimitar Epihov,
University of Sheffield

A 2 milliárd tonna CO2 nagyobb mennyiség, mint amit a világ légi- és víziközlekedése együttesen kibocsát, illetve Európa jelenlegi összkibocsátásának mintegy fele. A Nature magazinban publikált tanulmányban az egyes célországokra lebontva határozták meg a kőzetporos módszer hatékonyságát, költségét és a kivitelezéssel járó feladatokat.

A világ legnagyobb CO2-kibocsátói Kína, India és az Egyesült Államok, egyúttal ebben a három országban lehetne a legnagyobb hatékonysággal bevezetni a CO2 megkötésére szolgáló módszert. A tudósok szerint a bányászati és építőipar salaktermékeit, illetve mellékalapanyagait is fel lehet használni ehhez.

A Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény célja, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 2 Celsius-foknál többet az iparosodás kora előtti szinthez képest. (2016 első félévében az átlaghőmérsékletek 1,3 °C-kal voltak magasabbak az 1880-as átlagnál.)

talajjavítás szén-dioxid levegőszennyezés globális felmelegedés Párizsi Klímaegyezmény kőzetporozás CO2 megkötés

Akik nem hisznek benne, azokkal is megtörténik
KÉP: Marco Amoedo / Flickr

Ennek érdekében 2050-ig a szén-dioxid-kibocsátást egyensúlyba kell hozni a természet üvegházhatású gázokat megkötő képességével, azaz nullszaldót elérni. Ehhez évente legalább 2-10 milliárd tonna szén-dioxidot kellene megkötni a légkörből, írják a Sheffield Egyetem kutatói. A CO2-mentesítében nagy segítség lehet a kőzetporozás. Az említett három ország együttesen akár 1 milliárd tonna CO2 megkötésére volna képes, a jelenlegi eljárásokhoz hasonló költséggel (80-180 US dollár CO2 tonnánként).

Az Egyesült Államokhoz és Kínához képes Indonézia és Brazília CO2-kibocsátása 10-szer, 20-szor kisebb, ám jelentős méretű szántóföldjeik és kedvező éghajlatuk révén ezek az országok is ideális jelöltjei a kőzetporos módszernek. A brit szakemberek szerint a bányászat melléktermékeként keletkező meddőanyagokat is fel lehet használni a kőzetporos eljáráshoz, ezzel lényegesen csökkentve a hegy méretű meddőhányók jelentette környezetkárosítást. 

Ugyanígy hasznosíthatók volnának a vaskohászat  kalciumban gazdag melléktermékei, illetve az építkezések és bontások során keletkező hulladékcement. Kína és India pusztán ilyen újrahasznosított anyagokból évtizedekre meg tudná oldani a kőzetporozást. A szén-dioxid megkötése mellett a globális mezőgazdaság mintegy 2,5 milliárd szereplője ezzel az eljárással kiválthatná az elsavanyodott termőtalajok javítására jelenleg széles körben alkalmazott meszezési módszert.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
10
júl/2020

14 tipp, hogy jobban működjön a hűtőd a hőségben

Ha nem akarsz órákat várni arra, hogy ehetőre hűljön a görögdinnye, akkor feltekered a hűtőt a maximális fokozatra. Ettől azonban egyrészt rengeteget fog fogyasztani, másrészt előbb tönkre is mehet (a mai készülékek már nem bírnak annyit, mint a régiek). Viszont ha alacsony fokozaton hagyod, esetleg nem tud jól hűteni a készülék, és megromlanak benne más ételek, ami pazarlás. Az ételek hűtéséhez a megfelelő hőmérséklet +3 és +7 Celsius-fok között van, de hőségben akár +10 fok is lehet a hűtőszekrényben. Egy átlagos négyfős család a hűtőszekrény 10 éves élettartama alatt több mint 140 600 alkalommal nyitja és csukja a hűtő ajtaját. Az alábbi tippek között van olyan, amellyel a szerzője állítólag 50 százalék energiát meg tud takarítani ugyanolyan hűtőteljesítmény mellett.

Unsplash

1. Húzd előrébb a hűtőt a hátfaltól, és ha lehet, két oldalról pakolj el mindent. Ennek köszönhetően a hátfali kondenzátor körül jobban fog járni a levegő, és ettől jobban fog hűteni a hűtő. 

2. Ha beépített szekrényben van a hűtő, a kánikulai hetekre szereld le az ajtót. Ha túl szűk a hely a hűtő körül, egy kis ventilátort irányíts a hátfala felé, ezzel fokozva a levegő cirkulálását.

3. Rendszeresen porszívózd le a hátfali kondenzátor rácsát, mert ha megül rajta a por és a szöszmösz, attól romlik a teljesítménye. 

4. Ellenőrizd az ajtó tömítését: csukj oda egy papírlapot, és próbáld a csukott ajtóból kihúzni. Ha túl könnyen megy, érdemes kicserélni az ajtó gumitömítését. 

5. Az ételeket és italokat fedd le, amikor beteszed a hűtőbe: ha fedő vagy csomagolás nélkül teszel be olyan ételt, ami párolog, az megnöveli a beltéri levegő páratartalmát, ami fokozott működésre készteti a kompresszort.

6. Ne tömd tele a hűtőt, mert akkor nem tud benne áramlani a levegő, és romlik a hűtőteljesítmény.

7. Ne tegyél bele egyszerre túl sok szobahőmérsékletű ételt-italt, mert akkor szintén elkezd erőlködni. A napi szükségleteidnek megfelelő mennyiséget tárold a hűtőben.

Unsplash

8. Ha nem automata leolvasztós, ne hagyd, hogy kétujjnyi vastag jégkéreg nőjön benne. Már 3-5 mm dérréteget is érdemes leolvasztani. A rendszeres leolvasztásnak köszönhetően jobban fog működni a hűtőd. Leolvasztás után töröld ki a belsejét ecetes vízbe mártott szivaccsal, ezzel elveszed a hűtőszagot. 

9. Ne hagyd nyitva az ajtót! A hűtőhöz menet gondold végig, mire lenne szükséged, nyisd ki az ajtót, vedd ki a dolgot, és rögtön csukd vissza. 

10. Ne tegyél bele forró ételt, hanem azt hagyd előtte lehűlni szobahőmérsékletűre. Az ételeket a megfelelő helyre tedd, ehhez itt találsz részletes útmutatót: Biztos, hogy jó helyre teszed a dolgokat a hűtőben?

11. A hűteni szánt ételt oszd el kisebb adagokra, mert azt könnyebben és gyorsabban le tudja hűteni a készülék, mint egy nagy fazéknyi levest.

Unsplash

12. Párás melegben kapcsold le az energiatakarékos funkciót: az megakadályozza, hogy a készülék leszárítsa a kondenzációs párát. De ha odakint is párás hőség van, akkor elkezdhet a hűtő "izzadni", amitől akár be is penészedhetnek az ételek. 

13. Ha a konyhában túl meleg van, és a hűtő túl alacsony fokozatra van állítva, állandóan mehet a kompresszor, amitől beredesedik a hűtő hátfala. Ilyenkor érdemes a hőmérséklet-szabályozót melegebb fokozatra állítani, hogy a gép le tudja magát olvasztani, és így takarékosabban működjön.

14. Egy német ezermester hungarocell-lapokkal körbeszigetelte a húszéves hűtőjét, és állítja, az eltelt négy évben prímán működött a készülék.

Állítása szerint a szigeteléssel akár 25-50 százalék energiát is meg lehet takarítani, a régi hűtője fogyasztása lecsökkent egy A+ osztályú hűtőszekrényére. Neki már nem volt garanciális a készüléke, ezért nem udvariaskodott, a hungarocell-lapokat speciális ragasztóval felragasztotta a készülék oldalfalaira és ajtajára kívülről. Az oldalfalakra 2 cm vastag lapokat használt, az ajtóra 1 cm vastagot. 

A szaki a hűtő belsejét is szigetelte: a belső hátfalra 4 cm vastag polisztirén lapot ragasztott, a hűtő "mennyezetére" (a felső kis fagyasztó alá) pedig 1 cm vastagot. Ellenőrizte, de nem képződött alatta kondenzáció pára, tehát nem penészedett be a készülék. A műanyag zöldséges rekesz helyére egy ugyanakkora polisztirén dobozt készített, hogy alulról is meglegyen a szigetelés. Lényeg: a hűtő külső hátfalát, ahol a kondenzációs rács és a motor van, TILOS szigetelni! A mester további tippeket is ad (németül és angolul) a honlapján.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
03
márc/2020

A város még a fákat is megzavarja

85 amerikai városról készült műholdfelvételek elemzése kimutatta, hogy a városokban a fák és a növényzet korábban kezd rügyezni, mint a települések közötti vidéki területeken, olvasható az Iowa Egyetem kutatásában. Mindez a városi hősziget-hatásnak tudható be, amelynek lényege, hogy a kő- és betondzsungel városok hőcsapdákká válnak, az épületek között és a burkolt felületekben megreked a meleg, ami hatással van emberre, állatra, növényzetre.

Nyáron a napsugárzás okoz gondot (az elnyelt hőt éjjel bocsátják ki az épületek és burkolt felületek), télen a fűtési hő kiáramlása a rosszul szigetelt épületekből, illetve a járművek kipufogófüstje is melegíthet. Sőt, télen intenzívebb lehet a hősziget-jelenség, például mert a városban lehullott hó azonnal elolvad, nem veri vissza a napsugarakat, illetve a magas házak között gyengébb a szél, ami mérsékelné a meleget.

városi hősziget

Pexels

A 2001 és 2014 között készült felvételek alapján a kutatók megállapították, hogy átlagosan 6 nappal korábban bontanak rügyet a városi fák és növények. Az Amerikai Tudományos Akadémia oldalán (PNAS) megjelent tanulmány nemcsak ökológiai, hanem egészségügyi szempontból is fontos, hiszen a korábbi rügyfakadás sokak számára korábban kezdődő allergiaszezont jelent. 

A tudomány még mindig nem fordít elég figyelmet arra, hogy a városi hősziget-jelenség milyen hatással van a növények fejlődésére, vagy a természet ciklikus, illetve szezonális változásaira. Holott ez az információ egyre fontosabb volna annak megállapításához, miképpen fognak reagálni a növények a változó környezeti feltételekre, beleértve a klímaválságot és az urbanizációt, mondta a tanulmány társszerzője, Yuyu Zhou, az Iowa Állami Egyetem geológia és légkörtudomány professzora.

A városi hősziget a fák növekedését is megzavarhatja: a fáknak szükségük van bizonyos ideig tartó fagyos időszakra ahhoz, hogy a tavaszi hőmérsékletemelkedésre reagálni tudjanak. A városokban az egyre melegebb telek hatására csökken a növényzet hőmérsékletre való érzékenysége, amitől romlik a fejlődésük. "A hőmérséklet nem az egyetlen tényező, amely befolyásolja a vegetáció növekedését, de az egyik legfontosabb", összegezte Zhou.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (203),otthon (152),fenntarthatóság (105),kert (70),energiatakarékosság (69),közlekedés (64),környezetvédelem (61),műanyag (51),hulladék (47),légszennyezés (46),természetvédelem (45),napelem (39),kerékpár (37),környezetszennyezés (36),városi életmód (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),karácsony (29),koronavírus (26),urbanisztika (26),PET-palack (25),tél (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),fűtés (20),hőszigetelés (19),mezőgazdaság (19),természet (18),gyerek (18),építészet (18),komposzt (17),növény (17),városi közlekedés (16),divat (16),autó (16),nyár (15),kutya (15),konyha (14),LED (14),szemét (14),klímaválság (14),élelmiszer (14),tömegközlekedés (13),ecet (13),takarékosság (13),egészség (13),hulladékhasznosítás (13),szódabikarbóna (12),ajándék (12),barkácsolás (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),Ozone zöld díj (11),CO2 (11),víztakarékosság (11),élelmiszerpazarlás (11),takarítás (11),papír (10),művészet (10),Kína (9),hulladékgyűjtés (9),elektromos autó (9),ivóvíz (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),WWF (9),természetes gyógymód (9),szélturbina (9),urbánus életmód (9),illóolaj (8),szén-dioxid (8),mobiltelefon (8),levegőszennyezés (8),allergia (8),lakásfelújítás (8),Párizs (8),raklap (8),csomagolás (8),VOC (7),ételpazarlás (7),biogáz (7),Hollandia (7),lakberendezés (7),játék (7),étel (7),komposztálás (7),vásárlás (7),ősz (7),vegán (7),alga (7),Hulladék Munkaszövetség (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),stressz (7),virág (7),háztartás (7),almaecet (7),városi élet (6),növényvédelem (6),macska (6),zajszennyezés (6),sport (6),gyümölcs (6),New York (6),víz (6),erdő (6),Kanada (6),környezetbarát (6),biodiverzitás (6),szúnyog (6),Budapest (6),ökolábnyom (6),Föld napja (6),Magyar Telekom (6),szmog (6),bútor (6),lakás (6),bioüzemanyag (6),fenyőfa (5),urbanizáció (5),város (5),fa (5),ruha (5),testről és lélekről (5),karácsonyfa (5),Greenfo (5),városi hősziget (5),faültetés (5),pazarlás (5),kukoricakeményítő (5),Föld órája (5),Japán (5),Ökoszolgálat (5),méh (5),szélerőmű (5),busz (5),térkép (5),pályázat (5),ünnep (5),szelektív hulladék (5),világítás (5),beporzás (5)

Archívum