Minél többet kell rostokolni a megállóban, annál valószínűbb, hogy akinek van kocsija, legközelebb inkább azzal indul el. A várakozás lerövidítésére születtek a járművek valósidejű mozgását követő és a menetrendet jelző okostelefonos (webes) alkalmazások, ám az Ohio Egyetem felmérése szerint sokkal valószínűbb, hogy ezekkel lekéssük a kiszemelt buszt vagy villamost, és így még többet fogunk állni a megállóban. Mégpedig azért, mert a tömegközlekedés résztvevői --- emberek.

Tenor

A kutatók egy éven át vizsgálták az egyetem székhelye, Columbus város tömegközlekedését. Mérték az egyes járművek haladását, összehasonlították az adatokat a hivatalos menetrenddel, illetve a valósidejű előrejelzéssel. Kutatási beszámolójuk a Transportation Research Part A folyóiratban jelent meg. Luyu Liu és Harvey Miller szerint négyféle stratégia mentén gondolkodunk elindulás előtt, és ezek a stratégiák nem egyformán sikeresek.

1. stratégia: Az időfukar -- átlagos várakozási idő 12 perc 30 másodperc
A legtöbb tömegközlekedési applikáció annyira takarékoskodni szeretne az utas idejével, hogy megpróbálja összeegyeztetni az utas és a jármű megállóba történő beérkezését. Csakhogy nem számol a járművezetővel, aki esetleg egy korábbi megcsúszást próbál behozni, vagy kicsi volt a forgalom, ezért leheletnyivel korábban érkezik a járművel a megállóba. Továbbá az amerikai kutatók meglátása, hogy a legtöbb app nem ellenőrzi a jármű helyzetét olyan sűrűn, hogy tökéletesen valósidejű információt kapjunk. Így aztán az utas a szokásosnál kényelmesebb tempóban érkezik a megállóba, ahol viszont azt látja, hogy a járműve éppen becsukta az ajtót és elindult.

2. stratégia: Ahogy esik, úgy puffan -- átlagos várakozási idő: 8 perc 30 másodperc
Ha nem agyalunk az applikáción vagy a menetrenden, hanem csak úgy tetszőleges időben elindulunk a megállóba, máris 50 százalékkal jobb időt mérhetünk... Hoppá!

3. stratégia: A kis óvatos -- átlagos várakozási idő: 4 perc 42 másodperc
Hasonlít az időfukarhoz, már amennyiben hallgat a valósidejű alkalmazás információira, ám biztos, ami biztos alapon egy-két perccel előbb indul el a megállóba. Ennek megfelelően az esetek 90 százalékában el is éri a járművét.

4. stratégia: A menetrend híve -- átlagos várakozási idő: 4 perc 12 másodperc
Vonalasabbnak tűnik a manapság divatosnál, de az amerikai kutatók szerint neki van igaza, mivel a menetrendet figyelő utasnak kell a legkevesebbet várakoznia a megállóban, harmadannyit, mint az időfukarnak, és legfeljebb 6 százalékban kési le a kiszemelt járatot. 

Pexels

Liu és Miller azt tanácsolja, hogy akinek sokat kell gyalogolnia a megállóba, az inkább a hivatalos menetrend alapján induljon el. Ugyanis hiába jelez késést az applikáció, a hosszú gyaloglás elég időt jelent ahhoz, hogy a járművezető esetleg behozza a késést. Valamint minél ritkábban érkező járművet szeretnénk elérni, annál fontosabb, hogy a menetrend szerint érjünk a megállóba.

A kutatók azt ajánlják a tömegközlekedőknek, hogy reggel munkába menet a menetrendes stratégiát alkalmazzák, míg délután hazafelé pedig a valósidejű alkalmazást pici ráhagyással megtoldó óvatos stratégia lesz a nyerő számukra. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

A mezőgazdaság régóta használja a bazaltport a talaj kémhatásának javítására és így a terméshozam növelésére, de a Sheffield Egyetem kísérleteiből kiderült, hogy más okból is jó kőzetport kiszórni a szántóföldekre: a légköri CO2 megkötésére. A mállásra hajlamos kőzetek porának természetes lebomlása során ugyanis a légköri szén-dioxid spontán módon szilárd vagy vízben oldott karbonátokká alakul (angol szakkifejezéssel enhanced rock weathering). Ezzel globálisan akár évi 2 milliárd tonna légköri szén-dioxidot meg lehetne kötni, amivel máris közelebb jutnánk a klímaválság elleni küzdelem céljaihoz. 

Kísérleti kőzetporozás a tarlón. KÉP: Dr Dimitar Epihov,
University of Sheffield

A 2 milliárd tonna CO2 nagyobb mennyiség, mint amit a világ légi- és víziközlekedése együttesen kibocsát, illetve Európa jelenlegi összkibocsátásának mintegy fele. A Nature magazinban publikált tanulmányban az egyes célországokra lebontva határozták meg a kőzetporos módszer hatékonyságát, költségét és a kivitelezéssel járó feladatokat.

A világ legnagyobb CO2-kibocsátói Kína, India és az Egyesült Államok, egyúttal ebben a három országban lehetne a legnagyobb hatékonysággal bevezetni a CO2 megkötésére szolgáló módszert. A tudósok szerint a bányászati és építőipar salaktermékeit, illetve mellékalapanyagait is fel lehet használni ehhez.

A Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény célja, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 2 Celsius-foknál többet az iparosodás kora előtti szinthez képest. (2016 első félévében az átlaghőmérsékletek 1,3 °C-kal voltak magasabbak az 1880-as átlagnál.)

Akik nem hisznek benne, azokkal is megtörténik
KÉP: Marco Amoedo / Flickr

Ennek érdekében 2050-ig a szén-dioxid-kibocsátást egyensúlyba kell hozni a természet üvegházhatású gázokat megkötő képességével, azaz nullszaldót elérni. Ehhez évente legalább 2-10 milliárd tonna szén-dioxidot kellene megkötni a légkörből, írják a Sheffield Egyetem kutatói. A CO2-mentesítében nagy segítség lehet a kőzetporozás. Az említett három ország együttesen akár 1 milliárd tonna CO2 megkötésére volna képes, a jelenlegi eljárásokhoz hasonló költséggel (80-180 US dollár CO2 tonnánként).

Az Egyesült Államokhoz és Kínához képes Indonézia és Brazília CO2-kibocsátása 10-szer, 20-szor kisebb, ám jelentős méretű szántóföldjeik és kedvező éghajlatuk révén ezek az országok is ideális jelöltjei a kőzetporos módszernek. A brit szakemberek szerint a bányászat melléktermékeként keletkező meddőanyagokat is fel lehet használni a kőzetporos eljáráshoz, ezzel lényegesen csökkentve a hegy méretű meddőhányók jelentette környezetkárosítást. 

Ugyanígy hasznosíthatók volnának a vaskohászat  kalciumban gazdag melléktermékei, illetve az építkezések és bontások során keletkező hulladékcement. Kína és India pusztán ilyen újrahasznosított anyagokból évtizedekre meg tudná oldani a kőzetporozást. A szén-dioxid megkötése mellett a globális mezőgazdaság mintegy 2,5 milliárd szereplője ezzel az eljárással kiválthatná az elsavanyodott termőtalajok javítására jelenleg széles körben alkalmazott meszezési módszert.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ha nem akarsz órákat várni arra, hogy ehetőre hűljön a görögdinnye, akkor feltekered a hűtőt a maximális fokozatra. Ettől azonban egyrészt rengeteget fog fogyasztani, másrészt előbb tönkre is mehet (a mai készülékek már nem bírnak annyit, mint a régiek). Viszont ha alacsony fokozaton hagyod, esetleg nem tud jól hűteni a készülék, és megromlanak benne más ételek, ami pazarlás. Az ételek hűtéséhez a megfelelő hőmérséklet +3 és +7 Celsius-fok között van, de hőségben akár +10 fok is lehet a hűtőszekrényben. Egy átlagos négyfős család a hűtőszekrény 10 éves élettartama alatt több mint 140 600 alkalommal nyitja és csukja a hűtő ajtaját. Az alábbi tippek között van olyan, amellyel a szerzője állítólag 50 százalék energiát meg tud takarítani ugyanolyan hűtőteljesítmény mellett.

Unsplash

1. Húzd előrébb a hűtőt a hátfaltól, és ha lehet, két oldalról pakolj el mindent. Ennek köszönhetően a hátfali kondenzátor körül jobban fog járni a levegő, és ettől jobban fog hűteni a hűtő. 

2. Ha beépített szekrényben van a hűtő, a kánikulai hetekre szereld le az ajtót. Ha túl szűk a hely a hűtő körül, egy kis ventilátort irányíts a hátfala felé, ezzel fokozva a levegő cirkulálását.

3. Rendszeresen porszívózd le a hátfali kondenzátor rácsát, mert ha megül rajta a por és a szöszmösz, attól romlik a teljesítménye. 

4. Ellenőrizd az ajtó tömítését: csukj oda egy papírlapot, és próbáld a csukott ajtóból kihúzni. Ha túl könnyen megy, érdemes kicserélni az ajtó gumitömítését. 

5. Az ételeket és italokat fedd le, amikor beteszed a hűtőbe: ha fedő vagy csomagolás nélkül teszel be olyan ételt, ami párolog, az megnöveli a beltéri levegő páratartalmát, ami fokozott működésre készteti a kompresszort.

6. Ne tömd tele a hűtőt, mert akkor nem tud benne áramlani a levegő, és romlik a hűtőteljesítmény.

7. Ne tegyél bele egyszerre túl sok szobahőmérsékletű ételt-italt, mert akkor szintén elkezd erőlködni. A napi szükségleteidnek megfelelő mennyiséget tárold a hűtőben.

Unsplash

8. Ha nem automata leolvasztós, ne hagyd, hogy kétujjnyi vastag jégkéreg nőjön benne. Már 3-5 mm dérréteget is érdemes leolvasztani. A rendszeres leolvasztásnak köszönhetően jobban fog működni a hűtőd. Leolvasztás után töröld ki a belsejét ecetes vízbe mártott szivaccsal, ezzel elveszed a hűtőszagot. 

9. Ne hagyd nyitva az ajtót! A hűtőhöz menet gondold végig, mire lenne szükséged, nyisd ki az ajtót, vedd ki a dolgot, és rögtön csukd vissza. 

10. Ne tegyél bele forró ételt, hanem azt hagyd előtte lehűlni szobahőmérsékletűre. Az ételeket a megfelelő helyre tedd, ehhez itt találsz részletes útmutatót: Biztos, hogy jó helyre teszed a dolgokat a hűtőben?

11. A hűteni szánt ételt oszd el kisebb adagokra, mert azt könnyebben és gyorsabban le tudja hűteni a készülék, mint egy nagy fazéknyi levest.

Unsplash

12. Párás melegben kapcsold le az energiatakarékos funkciót: az megakadályozza, hogy a készülék leszárítsa a kondenzációs párát. De ha odakint is párás hőség van, akkor elkezdhet a hűtő "izzadni", amitől akár be is penészedhetnek az ételek. 

13. Ha a konyhában túl meleg van, és a hűtő túl alacsony fokozatra van állítva, állandóan mehet a kompresszor, amitől beredesedik a hűtő hátfala. Ilyenkor érdemes a hőmérséklet-szabályozót melegebb fokozatra állítani, hogy a gép le tudja magát olvasztani, és így takarékosabban működjön.

14. Egy német ezermester hungarocell-lapokkal körbeszigetelte a húszéves hűtőjét, és állítja, az eltelt négy évben prímán működött a készülék.

Állítása szerint a szigeteléssel akár 25-50 százalék energiát is meg lehet takarítani, a régi hűtője fogyasztása lecsökkent egy A+ osztályú hűtőszekrényére. Neki már nem volt garanciális a készüléke, ezért nem udvariaskodott, a hungarocell-lapokat speciális ragasztóval felragasztotta a készülék oldalfalaira és ajtajára kívülről. Az oldalfalakra 2 cm vastag lapokat használt, az ajtóra 1 cm vastagot. 

A szaki a hűtő belsejét is szigetelte: a belső hátfalra 4 cm vastag polisztirén lapot ragasztott, a hűtő "mennyezetére" (a felső kis fagyasztó alá) pedig 1 cm vastagot. Ellenőrizte, de nem képződött alatta kondenzáció pára, tehát nem penészedett be a készülék. A műanyag zöldséges rekesz helyére egy ugyanakkora polisztirén dobozt készített, hogy alulról is meglegyen a szigetelés. Lényeg: a hűtő külső hátfalát, ahol a kondenzációs rács és a motor van, TILOS szigetelni! A mester további tippeket is ad (németül és angolul) a honlapján.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

85 amerikai városról készült műholdfelvételek elemzése kimutatta, hogy a városokban a fák és a növényzet korábban kezd rügyezni, mint a települések közötti vidéki területeken, olvasható az Iowa Egyetem kutatásában. Mindez a városi hősziget-hatásnak tudható be, amelynek lényege, hogy a kő- és betondzsungel városok hőcsapdákká válnak, az épületek között és a burkolt felületekben megreked a meleg, ami hatással van emberre, állatra, növényzetre.

Nyáron a napsugárzás okoz gondot (az elnyelt hőt éjjel bocsátják ki az épületek és burkolt felületek), télen a fűtési hő kiáramlása a rosszul szigetelt épületekből, illetve a járművek kipufogófüstje is melegíthet. Sőt, télen intenzívebb lehet a hősziget-jelenség, például mert a városban lehullott hó azonnal elolvad, nem veri vissza a napsugarakat, illetve a magas házak között gyengébb a szél, ami mérsékelné a meleget.

Pexels

A 2001 és 2014 között készült felvételek alapján a kutatók megállapították, hogy átlagosan 6 nappal korábban bontanak rügyet a városi fák és növények. Az Amerikai Tudományos Akadémia oldalán (PNAS) megjelent tanulmány nemcsak ökológiai, hanem egészségügyi szempontból is fontos, hiszen a korábbi rügyfakadás sokak számára korábban kezdődő allergiaszezont jelent. 

A tudomány még mindig nem fordít elég figyelmet arra, hogy a városi hősziget-jelenség milyen hatással van a növények fejlődésére, vagy a természet ciklikus, illetve szezonális változásaira. Holott ez az információ egyre fontosabb volna annak megállapításához, miképpen fognak reagálni a növények a változó környezeti feltételekre, beleértve a klímaválságot és az urbanizációt, mondta a tanulmány társszerzője, Yuyu Zhou, az Iowa Állami Egyetem geológia és légkörtudomány professzora.

A városi hősziget a fák növekedését is megzavarhatja: a fáknak szükségük van bizonyos ideig tartó fagyos időszakra ahhoz, hogy a tavaszi hőmérsékletemelkedésre reagálni tudjanak. A városokban az egyre melegebb telek hatására csökken a növényzet hőmérsékletre való érzékenysége, amitől romlik a fejlődésük. "A hőmérséklet nem az egyetlen tényező, amely befolyásolja a vegetáció növekedését, de az egyik legfontosabb", összegezte Zhou.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az élelmiszerek 40 százaléka hűtést igényel, és 9 százalékuk tönkremegy a nem megfelelő hűtés miatt a nyugati országokban, összesítette egy új kutatás. Ám ilyen mértékű hűtésnek jelentős az ökolábnyoma: a világ áramfogyasztásának 15 százalékát a hűtés teszi ki, az élelmiszergyártóktól a fogyasztókig vezető hűtési lánc pedig a globális szén-dioxid-kibocsátás 1 százalékát. 

Pixabay

A hűtés és fagyasztás kritikus fontosságú az élelmiszerellátásban, mert egyrészt meghosszabbítja a romlandó ételek eltarthatóságát, másrészt a fogyasztók biztonságos, jó minőségű ételt vásárolhatnak, amely nem jelent kockázatot az egészségükre, olvasható a Society of Risk Analysis folyóiratban megjelent tanulmányban. Az említett hűtési lánc elemei az áruszállító repülők, kamionok, hajók, illetve az üzletek hűtött raktárai, az eladótér hűtőpultjai, bezárólag a vásárló otthoni hűtőszekrényéig.

Mind a cégek, mind a fogyasztók egyre inkább tudatában vannak az árammal történő hűtés környezeti terhének. A kutatók 8 kockázati tényezőt vizsgáltak, és azoknak az egészségre, illetve a környezetre gyakorolt hatását. Ez utóbbiak megállapításához a baktériumfertőzés miatt fogyaszthatatlanná vált ételek mennyiségét és a folytonos hűtési lánc fenntartásának áramfogyasztását mérték meg. Két fontos területen, az üzletek hűtőpultjai és a háztartási hűtőszekrények esetében ajánlásokat tettek arra, miképpen tartható fenn az élelmiszerbiztonság úgy, hogy közben csökkenteni lehessen az áramfogyasztást és az élelmiszerpazarlást.

Pixabay

Steven Duret, Hoang Hong-Minh, Derens-Bertheau, Anthony Delahaye, Onrawee Laguerre és Laurent Guillier a főtt sonka hűtési láncát vizsgálta Franciaországban, a hűtőkamionos szállítástól kezdve a szupermarket hűtőkamráján és eladótéri hűtőpultján át a vásárló általi hazaszállításig és otthoni tárolásig. A kockázati tényezők között szerepelt az egészségre veszélyes Listeria-baktérium, valamint a termék állagát megváltoztató tejsavbaktérium elszaporodása a nem megfelelően hűtött ételben, továbbá a hűtőszekrény energiafogyasztása.

Legkevesebb megbetegedést és élelmiszerpazarlást akkor értek el, ha a hűtőszekrény termosztátját 6-ról 4 Celsius-fokra állították: évi 0,8 Listeriosis-esetet és 3,92 százalék megromlott sonkát. Ezzel azonban egy csomag sonka hűtési igénye 0,044-ről 0,048 kilowattórára emelkedett Ám ha a háztartási hűtőszekrény termosztátját 6-ról 7 Celsius-fokra állították, épp az ellenkezője következett be: évi 4,25 Listeriosis-megbetegedés a vizsgált népesség körében, illetve 10,29% romlott sonka, valamint 0,038 kWh áramfogyasztás. Tehát csekély energiacsökkenés ugrásszerű megbetegedést és pazarlást okozott.
A kutatók szerint igazán nagy megtakarítást az élelmiszerboltok hűtőpultjainál lehetne elérni, mert kiderült: ha a hűtőpult hideglevegő áramlását 25 százalékkal csökketnik, az csak 1 százalékkal növeli az egészségügyi kockázatot és a sonka megromlását, viszont 14 százalékkal csokkenti az energiaigényt. Amennyiben 25 százalékkal növelik a hűtőpultban a hideglevegő keringetést, az 16 százalékkal növelte az áramfelhasználást, viszont az egészségügyi kockázatot csak 1 százalékkal csökkentette, illetve nem volt változás a sonkák megromlásának mértékében.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a háztartási hűtőszekrények beállítása kulcsfontosságú az élelmiszerek megromlásának, s ezzel a baktériális fertőzések megelőzésében, és ennek köszönhetően kevesebb ételt kell kidobni a kukába. Ám az is kiderült, hogy még ha a fogyasztók tisztában is vannak az ajánlott hűtési értékekkel, a valóságban gyakran melegebb a hűtőjük a kelleténél. E sorok írója is kíváncsi volt, hogy most februárban, az átlag 21 fokos konyhában mit mutat a közepes, 3-as fokozaton működő hűtőszekrény, ezért vett egy háromszáz forintos kültéri hőmérőt, amely bizony 8 fokot mért a hűtő középső polcának hátuljában (a fotózáshoz vettem ki). 

Egy régebbi, 150 literes (négypolcos, fagyasztó nélküli) hűtőszekrény fogyasztása éves szinten 180-300 kWh, míg egy legalább A+-os energiaosztályú, ugyanekkora új hűtőszekrény évente csak 110-130 kilowattórát fogaszt. A fagyasztós kombinált hűtőszekrények esetében még fontosabb, hogy energiatakarékos készülékek, legalább A++ osztályúak legyenek, mert azok – bár a fagyasztóval kétszer akkorák, mint az említett öreg hűtő –, mégis csak 210-240 kilowattórát fogyasztanak évente. Az A+++-osok pedig csak 160-180 kilowattórát...

Tízezer település műholdas hőadataiból állított össze interaktív térképet az amerikai Yale Egyetem kutatója. Ilyen részletességű és mélységű térkép még nem készült, és az a jó benne, hogy nemcsak a szakembereknek szól, hanem bárki használhatja, és talál benne érdekes információkat.

Városi hőszigetnek (angol szakkifejezéssel Urban Heat Island, UHI) nevezik azt a jelenséget, amely a beépített környezet miatt alakul ki: télen és nyáron is sokkal melegebb van, mert az épületek és burkolt felszínek a Napsugárzás, a járműforgalom, a fűtés hőjét visszaverik, kisugározzák. Nyáron a fülledt hőségtől nagyon szenvedünk, de télen sokan örülnek annak, hogy nincs annyira hideg a városokban, mint pár kilométerrel arrébb, külterületen, ezért elolvad a hó, ritkább a köd. A homlokzati hőszigetelés és többrétegű üvegezésű nyílászárók nélküli épületek is "fűtik az utcát".

A hőszigetek pontosítására TC Chakraborty, a Yale Erdészeti és Környezeti Tanulmányok karának harmadéves PhD-hallgatója készített egy könnyen érthető interaktív térképet. Különlegessége, hogy az alapjául szolgáló adatsor eltér az eddig használttól, amely bármely város geográfiai középpontjának hőmérsékletét veti össze az agglomeráció hőmérsékletével. Viszont emiatt a különböző településeket nem lehet összehasonlítani egymással. Chakraborty ezért a városi agglomerációkkal együtt definiálja az adott településeket (ún. urbánus klaszterekként), így globális szinten elvégezhető az összevetés. Az egy kilométeres felbontású térkép 2003-2017 közötti alapadatait a NASA MODIS Terra és Aqua felszíni hőmérséklet mérő műholdak szolgáltatták. A térkép alapjául szolgáló tanulmány az International Journal of Applied Earth Observation and Geoinformation folyóiratban jelent meg.

A Global Surface UHI Explorer interaktív alkalmazás ide kattintva indul!

"A legtöbb kutatás csak néhány nagyvárosra fókuszál, és ezért félrevezető adatokat nyújt a globális városi hősziget jelenség intenzitásról -- mondja a kutató. -- Az én térképem nem a város mérete alapján szűr, így több mint tízezer település hőadatait mutatja." Az adatok a megjelenített város bármely pontjára kattintva részletesen elérhetők a jobb oldali adathasábban. 

Chakraborty, aki közel két évig dolgozott az algoritmusán, azt reméli, hogy térképe értékes segítség lesz a kutatók számára csak úgy, mint az építészeknek és városvezetőknek, akik arra törekednek, hogy a globális felmelegedésre tekintettel mérsékeljék a városok átlaghőmérsékletét. Addig pedig mindannyian rákereshetünk a kedvenc településünkre, hogy ott vajon mi a hőhelyzet. Budapesten például érdemes megnézni, hogy a téli napon (Winter day) közepesen sárga Belváros a bal oldali "Surface UHI intensity" (Felszíni hőintenzitás) dobozban átállítva nyári éjszakára (Summer night) egyből bepirosodik, helyenként legalább plusz 4 Celsius-fokos többletet jelezve. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Amíg nem tudod hőszigeteltre cseréltetni a nyílászárókat, érdemes egy kis barkácsolással fűtőpanellé változtatni a régi ablakot, teraszajtót. Az alábbiakban többféle egyszerű verziót is bemutatok, a forrásokra kattintva az eredeti videókat nézheted meg.

Kell pár alumínium üdítős- vagy sörösdoboz, aminek kilyuggatod az alját és a tetejét:

Annyit összeragasztasz, amekkora az adott ablak magassága:

Kartonpapírból vagy fából készítesz egy befoglaló eszközt, a levegőkeringetésre pedig rásegítesz egy laptopventillátorral. A képen látható youtuber kint reggel mínusz 4 Celsius-fokot mért, bekapcsolta a hőpanelt, és délután 4-re bent 24 fok lett. Hozzá kell tennem, hogy több részlet nem derül ki sem az időjárásról, sem a ház hőszigetelési tulajdonságairól, sem a szoba méretéről, de kiindulásnak ez is érdekes.

Forrás

Teraszajtó esetén az egyik szárny alsó felét érdemes télre parapetes szolárfűtésűvé alakítani, a másik szárny marad nyitható.

Itt a "doboz a dobozban" megoldást alakították ki, tehát a sörösdobozokban felfelé áramló meleg levegőt fent összegyűjtik, és a kisventilátor azt vezeti be a szobába.

Forrás

A harmadik verzió műszakilag a legfejlettebb, mert itt nemcsak betesz egy panelt az egyik ablakszárnyba:

hanem a ventilátort egy kis napelem hajtja, tehát ingyen van az áram is:

A dobozból kiáramló levegő hőmérséklete folyamatosan látható, a 135,7 Fahrenheit-fok átszámolva 57,6 Celsius-fok, de a külső hőmérséklet nem ismert.

Forrás

Sokan mondják, hogy napos időben elég csak széthúzni a függönyöket, hogy minél több napfény áradjon be a szobába, mert télen az is melegít. Nos egy szaki megmérte, hogy a téli napsütés hatására a kárpitos bútor felülete 80,6 Fahrenheit-fokra, azaz 27 Celsius-fokra melegszik fel:

Neki ez nem volt elég, ezért fekete alumíniumrolókat tett az ablakokba, és megmérte mögöttük is a hőmérsékletet, ami már 103,6 Fahrenheit-fok volt, azaz 39,7 Celsius-fok. 

Forrás

Tény, hogy mind a dobozos, mind a rolós módszer miatt sötétebb lesz a szoba, de ez nem probléma azoknak, akik például egész nap számítógépen dolgoznak, és jobb nekik a félhomály.

365Zö

Mindjárt kezdődik a meccs, és még mindig csak langyos a sör? Vagy hétvégére barátokat vársz, de megromlott a grillezéshez vett hús? Akkor nem jó helyre teszed az ételeket, italokat a hűtőben. Ez nemcsak bosszantó, hanem óriási pazarlás is.

Egy négytagú család évente átlag 14 ezer alkalommal nyitja ki a hűtő ajtaját. Nyáron még a klímás lakásokban is melegebb van, mint télen, ez pedig megterheli a hűtő motorját. Plusz nyáron egyébként is gyakrabban nyitogatjuk az ajtót (például hideg italt, fagyit veszünk elő, több mindent teszünk be stb.), tehát többet dolgozik a hűtő alapjáraton is. 

A hűtőszekrényben 3-4 Celsius-fok legyen a hőmérséklet. A megfelelő hőmérséklet ellenőrzéséhez egy pohár vízbe állíts egy konyhai hőmérőt, tedd a poharat 5-8 órára a hűtőszekrény középső részére, majd ellenőrizd a kijelzőt. A fagyasztóban mínusz 16-18 foknak kell lennie.

A hűtőajtóban ne tarts tejet!
Mindenki odateszi a tejet, pedig a hűtőajtóban nincs egyenletesen alacsony hőmérséklet a gyakori nyitogatás miatt. A meleg viszont nem kedvez a tejnek, még akkor sem, ha UHT. A hideget igénylő ételeket és italokat, mint a tej, tojás, hús (és persze a sör) a hűtőszekrény felső polcaira, ott is a hátfalhoz közel kell tenni. De ne érjenek hozzá a hátfalhoz, mert fagyási foltok alakulhatnak ki rajtuk.

The Kitchn

Mit tartsd a hűtőajtóban?
Például az újkrumplihoz vett csokor petrezselymet egy pohár vízbe állítva, egy papírzacskóval lazán lefedve. Vagy a ketchupot, vizet, gyümölcslevet.

Meg kell-e tisztítani a zöldséget?
Ha hazaérve megmosod a zöldségeket és gyümölcsöket, mielőtt betennéd őket a hűtőbe, alaposan itasd fel róluk a nedvességet egy konyharuhával, és szétpakolva hagyd őket a pulton vagy asztalon teljesen megszáradni. Máskülönben pillanatok alatt elkezdenek penészedni a hidegben. Így is érdemes egy papírtörülközőt betenni abba a zacskóba, amelyikben vannak, hogy felszívja a hűtés során képződő nedvességet.

A kinyitott konzervvel mi legyen?
Vannak olyan kaják, például a konzervkukorica, hámozott paradicsom, löncshús, amiből maradhat másnapra is. Ezeket tedd át egy tiszta befőttesüvegbe, és tekerd is rá a fedelét. Ha a konzervdobozban hagyod a kaját, annak másnapra konzervdoboz íze lesz, ráadásul vagy magába szívja a többi étel szagát, vagy az ő szagát szívja be a többi étel.

Mit ne tegyél és mit tegyél a hűtőbe?
A kenyérből és más pékáruból, süteményből kiszívja a nedvességet a hűtő, úgyhogy hamar morzsássá válnak. A paradicsomnak, dinnyének, töknek, burgonyának, hagymaféléknek, citrusféléknek megváltozik az íze és állaga a hűtőben. Banánt, nektarint, barackot, körtét is csak akkor tegyél be a hűtőbe, ha túl érett, és félő, hogy elkezd rohadni. A banán héja megsötétedik a hideg hatására, de a belseje nem változik. Az almának viszont jobb a hűtőben, mint a konyhaasztalon. 

Hova tedd a frissen vásárolt ételt?
Hát a hűtő hátuljába. A többnapos, de még ehető maradékokat pedig előre. Így azonnal látod és nem felejted megenni őket, ergo nem is penészednek meg és nem kerülnek a kukába. Ha már annyit költöttél a megvásárlásukra és annyit dolgoztál a megfőzésükkel, ne legyen belőlük hulladék.

Mibe csomagold a maradékokat?
Nálunk gyakorlatilag minden kisebb-nagyobb befőttesüvegekbe kerül. Az alufóliába vagy zsírpapírba tekert dolgok ugyanis valahogy láthatatlanná válnak, és csak jóval a megromlásuk után kerülnek ki a hűtőből.

Mi mennyi ideig tartható el a hűtőben?
Darált húsos étel: 3-4 napig, felvágott: 3-5 napig, főtt-sült tőkehús és baromfi: 3-4 napig, levesek 4-5 napig (tésztabetét nélkül!), krémes sütik 1-2 napig, egyéb sütemények 2-4 napig, pizza 3-4 napig, főtt rizs vagy tészta 3-5 napig, friss zöldsaláta 1-3 napig, főt vagy sült krumpli 3-5 napig, főtt vagy sült zöldség 2-4 napig, főtt tojás 5 napig.
Ezek hozzávetőleges számok, ha bármit kétségesnek látsz, ne edd meg!

Hogyan segíts a hűtődnek nyáron?
A vezető amerikai termékbiztosító cég statisztikája szerint júliusban romlanak el leggyakrabban a hűtőszekrények. Ezt megelőzheted néhány alapszabály betartásával:
Kéthetente porszívózd vagy töröld le a hátulsó kondenzációs rácsot, hogy jobb legyen hőleadás. (Ehhez erre a rövid időre áramtalanítsd a hűtőt.) Ugyanebből az okból nyáron húzd el egy kicsit a faltól a hűtőt, hogy jobban szellőzzön. Rendszeresen tisztísd az olvadékvíz elvezető nyílást (a hűtőben belül hátul alul középen van) egy hurkapálcával vagy szívószállal. A hűtőszekrény alatti csepptálcát is érdemes néha kitakarítani. 
Ne tegyél meleg ételt a hűtőbe. Ne tömd tele a hűtőt. Ne hagyd nyitva az ajtót sokáig: először gondold végig, mit is akarsz kivenni vagy betenni, és csak utána nyisd ki. 
A no-frost hűtőket is évente egyszer le kell olvasztani. 
Ami az ajtó szigetelését illet: csukj rá egy ötszáz forintos papírpénzt az ajtóval a keretre. Ha a pénzt könnyen ki tudod húzni, akkor már elgyengült a szigetelőcsík, érdemes lenne cserélni vagy az ajtó zsanérját megigazítani.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

2018. július 1-től a balti államban díjmentessé válik a távolsági buszközlekedés. A témában egyszer már a címlapokra kerültek, amikor 2013-ban a fővárosban, Tallinnban törölték el a tömegközlekedési díjakat a helyi lakosok számára. A szisztéma olyan sikeresnek bizonyult, hogy most kiterjesztik az egész országra.

TTS

Míg az Európai Unióban másutt is találkozhatunk ingyenes távolsági közlekedéssel (Walesben például hétvégente lehet díjmentesen buszozni), addig nincs még egy olyan ország, amely ekkora területre a hét minden napjára 0-24-ben elengedné a viteldíjat. 

Az ingyen buszozástól azt várják az észtek, hogy demokratizálja a közlekedést: nem kell a havi rezsi jelentős részét utazásra fordítani, és talán mérséklődik a járműforgalom okozta levegőszennyezés. Egy felmérés szerint az észtek 33 százaléka lemondana a saját autóról, ha a tömegközlekedés olcsóbb lenne az autózásnál vagy ingyenes lenne.

Ráadásul az egész nem is lesz olyan drága a kormányzat számára. A távolsági közlekedés fenntartásának 80 százalékát eddig is állami támogatásból fedezték. Az ingyenesség az első évben körülbelül 13 millió eurós plusz költséget jelent, olvasható az ERR (észt közszolgálati média) cikkében, ami még egy ilyen kis ország (1,3 millió lakos, 45 ezer km2) esetén sem túl vészes.

OnTheWorldMap

Amúgy is a tömegközlekedés viteldíjának beszedése jelentős költséggel jár: jegyeket kell előállítani, jegyárusító- és kezelő készülékeket beszerezni és fenntartani, továbbá ellenőröket alkalmazni. Összehasonlításul: ez a New York-i közlekedés hatóság (MTA) éves költségvetésének 6 százalékát viszi el. A jegyváltással kapcsolatos sorbanállás, érvényesítés és más hercehurca fokozza a késés kockázatát, (szintén New Yorkban) úgy mérték, hogy az utazási időnek akár a negyedét is felemésztheti.

Az észtek a vidék elnéptelenedése ellen (is) találták ki az ingyenes távolsági buszozást, olvasható a CityLab szakmai fórum cikkében. Ez afféle költségvetési újraelosztás. Észtországban a népesség 32,5 százaléka él vidéki kistelepüléseken, zömmel idősebb, alacsonyabban képzett emberek. A jól képzett fiatalokat felszívja a főváros és a külföldi munkavállalás lehetősége. A kormányzat azt reméli, hogy az ingyenes távolsági közlekedéssel ösztönzi az ingázást, és mérsékelni tudja az elvándorlást.

Az intézkedésre azért is nagy szükség van, mert Észtországban rohamtempóban zajlik a bürokrácia karcsúsítása: a korábbi 220 közigazgatási övezetet összevonták 79-be. S bár az országban a teljes közigazgatás elérhető az internet segítségével, az idősebb polgárok jobb szeretik hivatalos ügyeiket személyesen intézni. Július elsejétől ezt is megkönnyíti az ingyenes buszutazás.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

A karácsonyt azért is szeretjük, mert ilyenkor az otthonunk meghitt fényben ragyog az ünnepi dekorációnak köszönhetően. Most döbbenünk rá, mennyire fontos a gondosan kialakított világítás a különböző helyiségekben. Nem kétséges, hogy a funkcionálisan tervezett fény javítja az életminőségünket, és nemcsak a téli hónapokban. A két ünnep közötti időszakban érdemes egy délutánt rászánni arra, hogy végiggondoljuk, hogyan emeljük magasabb színvonalra a lakókörnyezetünket a fényforrások segítségével. Az áramszámla miatt sem kell aggódnunk, hiszen a LED-fényforrások energiatakarékosak. S mivel nem bocsátanak ki hősugarakat, teljesen újszerű módon is felhasználhatjuk őket, mint azt a következő képek is illusztrálják. Menjünk végig a képzeletbeli lakáson!

ELŐSZOBA

Halvány színek, jól elhelyezett fények, látványos hatás.

FORRÁS

Egy sötét és rideg hallt ilyen egyszerűen át lehet alakítani.

FORRÁS

Mintha a levegőn lépkednénk az üveg lépcsőfokokon, ráadásul változtatható a megvilágításuk színe.

FORRÁS

NAPPALI

Minimál nappaliban minimál fénydesign: ülőgarnitúra alatti magenta színű sugárzással.

FORRÁS

Saját kezűleg sem ördöngösség elkészíteni a 4 panelből álló tévékonzolt, amely hangulatvilágításként is szolgál az esti tévézéshez. Mint korábbi cikkünkben írtuk, nem zavarja meg az éjszakai pihenésünket, ha a monitorokból áradó kék fényt ellenpontozzuk egy kis meleg árnyalattal.

FORRÁS

Csak néhány lámpát feldobott a falra ennek a szobának a tervezője, de az eredmény valóságos műalkotás.

FORRÁS

Hangulatunktól függően világít kéken, zölden vagy vörösen a kanapé oldalát díszítő virágmintás panel.

FORRÁS

Ki mondta, hogy a függönybe nem kerülhet pár LED-fényforrás?

FORRÁS

Mint ahogy a tapétába is (érdemes a forrásra kattintani további ötletekért)...

FORRÁS

Az asztallap is világíthat (A tervező, Ingo Maurer német designer világító tapétáit is érdemes megnézni ezen a linken).

FORRÁS

KONYHA

A konyhabútor színe az álmennyezet vörös fényében köszön vissza.

FORRÁS

Egy kis kék tiszta hatást ad a konyhában. A munkapult fölé feltétlenül meleg fehér LED-világítás kell, hogy gusztusosnak látszódjanak az ételek főzés közben is.

FORRÁS

Szintén a kékkel játszott ennek a konyhának a tervezője. A hideg színhez meleg barna fafelületet, padlóburkolatot és festést választott.

FORRÁS

Ezen a lépcsőzetesen bővülő konyhapulton jut hely néhány növénynek is.

FORRÁS

A LED-szalagot a konyhabútorba is integrálni lehet.

FORRÁS

FÜRDŐSZOBA

Akár borotválkozáshoz, akár sminkeléshez, jól jön a megfelelő világítás.

FORRÁS

Ebben a fürdőszobában többféle módon integrálták a LED-világítást az elemekbe.

FORRÁS

Aki viszont hangulatra vágyik a fürdőben, választhat lágyabb fényeket és formákat is.

FORRÁS

A járólap fugázásába rejtett LED-fényforrások nagyon jól néznek ki, csak el ne romoljanak...

FORRÁS

Többféle fényforrás kombinálásával (meg egy ilyen üvegkáddal) a fürdőszoba lenyűgöző lesz.

FORRÁS

A kád épített és burkolt pereme alá rejtett fényfüzértől nagyon csábító az összkép. 

FORRÁS 

HÁLÓSZOBA

A hajnali derengést idéző világoskék fény segít abban, hogy reggel könnyebben felébredjünk.

FORRÁS

A gardróbot és az ágyat elválasztja a hangsúlyos LED-füzér.

FORRÁS

TERASZ

A világító ülőgarnitúra szokatlan látványelem, minden kerti parti fókuszpontja lesz.

FORRÁS