Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
15
okt/2016

A tömbszappan sokkal zöldebb, mint a folyékony

Október 15-e a kézmosás világnapja, használjuk ki! Sajnos a kézmosást manapság gyakran előzi meg agymosás: sokan azért nem használnak tömbszappant, mert a reklámok, "ismerősök" történetei alapján attól tartanak, hogy a tömbszappan felületén nyüzsögnek a kórokozók. 

Mi ezzel a probléma? Hát hogy máig nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a folyékony szappan higiénikusabb volna, mint a tömbszappan, ellenben több felmérés is igazolja, hogy használata energiapazarló és környezetszennyező.

Aki szappanon nőtt fel, nem érti a hisztériát: hiszen hajdanán az egész család egyetlen közös szappant használt, mégsem volt több megbetegedés, mint ma. Kétségtelen, hogy a tartóban lévő szappan felületén megtapadhat pár baktérium, hiszen azok nedves környezetben őrzik meg az életképességüket. 

A New York Times ennek kivizsgálására szervezett egy kísérletet, amelyben a tömbszappant 70-szer annyi E. coli és P. aeruginosa baktériummal fertőzték meg, mint amennyit egy normál használatú szappanon mértek. Ezután a kísérlet résztvevőinek a fertőzőtt szappannal kellett kezet mosniuk. Kézmosás után egyikőjük kezén sem volt kimutatható egyik baktérium sem. Tehát hiába volt fertőzött a szappan felülete, mégsem terjesztette a fertőzést. Hogy lehet ez?

energiapazarlás a folyékony szappan betiltották a triklozánt környezetszennyezés fürdőszoba kézmosás

Azért, mert a kézmosás kétlépcsős folyamat: a szappanmolekula egyik vége a zsírral szeretne kötést alkotni, a másik vége pedig a vízzel. Szappanozás közben tehát először a "zsírkedvelő" molekulavég magához köti a kezünkön lévő zsíros-olajos szennyeződést, és vele a baktériumokat, öblítéskor pedig a szappanmolekula vízkedvelő vége a vízmolekula irányába rendeződik, és közösen távoznak a felületről, azaz a kezünkről. Ezt persze bonyolultabban is el lehet mesélni.

Lényeg a lényeg: a tömbszappan ugyanúgy tisztítja a kezet, mint a folyékony szappan. De akkor miért vesszük az utóbbit? Talán mert azt reklámozzák. És nem véletlenül: a tusoláshoz ajánlott 2 kiskanálnyi tusfürdő 7-15-ször annyiba kerül, mint a tusoláshoz elhasznált szappan.

A folyékony szappan pártolói szerint a tömbszappan sokkal inkább szárító hatású. Ezzel szemben számos olyan gyári és kézműves szappan kapható, amelyek glicerint és természetes olajokat tartalmaz, nem szárítja a bőrt. 

energiapazarlás a folyékony szappan betiltották a triklozánt környezetszennyezés fürdőszoba kézmosás

A folyékony szappan több okból nem tekinthető környezetbarátnak. 
1. A csomagolás műanyag, ami legjobb esetben is 300 év-500 alatt bomlik le, illetve nem is bomlik le, csak szétesik apró darabokra. Ez fokozottan veszélyes az élővilágra, mert az állatok tápláléknak hiszik, és megeszik a szemcséket, ami viszont megreked az emésztőrendszerükben, emiatt ezek az állatok éhenpusztulnak.
2. Persze, lehet kapni utántöltőt, de az is műanyagba van csomagolva, tehát csak részben tekinthető zöld megoldásnak.
3. Míg a tömbszappannál könnyű megmondani, mennyi szappanozás elég, folyékony szappanból a legtöbb ember kétszer annyit használ, mint kellene. Emiatt gyorsabban fogy a folyékony szappan, hamarabb kell utántölteni.
4. Továbbá a kétszeres mennyiség leöblítéséhez sokkal több víz kell, vagyis a módszer vízpazarló. Zuhanyozás közben percenként 8-12 liter vizet használunk el zuhanyrózsától függően, kézmosás közben kb. 5 litert.
5. A legtöbb folyékony szappan és tusfürdő alapanyaga valamely petróleum-származék, míg a hagyományos tömbszappanok állati zsiradék és/vagy növényi olajok felhasználásával készül. A folyékony szappanban van még mindenféle emulgeáló, tartósító és stabilizáló vegyület is, és bár ezek engedélyezettek, nem tudhatjuk, hogy az évek során milyen kölcsönhatásba lépnek a környezetünkben lévő más vegyületekkel. Lehet, hogy a tusfürdőnk miatt vagyunk állandóan szánanáthások vagy ekcémások? 

energiapazarlás a folyékony szappan betiltották a triklozánt környezetszennyezés fürdőszoba kézmosás


Ami pedig a kézmosáshoz használt víz hőmérsékletét illeti, nem kell abba a hiába esni, hogy a folyékony szappan helyett most már tömbszappant használunk, de emiatt forró vízben mosunk kezet. A kórokozók közül az egyik meleg környezetben szaporodik jobban, a másik hidegben. Elpusztításukhoz legalább 60-70 Celsius-fokos víz kellene, azt viszont már mi nem viseljük el (a forró csapvíz kb. 50 fokos). A forró vizes kézmosás irritálja a bőrt és csak energiapazarlás: a National Geographic cikkéből kiderül, hogy a 4,4 fokos hidegvizes kézmosás ugyanolyan hatékony. 

A baktériumok megfelelő elvávolítása érdekében tehát rendesen szappanozzuk be a kezünket, és a kézmosás legalább 20 másodpercig tartson (ennyi a Boci boci tarka első két versszaka). Szappanozás közben ne folyassuk feleslegesen a csapvizet!

Kiegészítés: nem foglalkozunk a triklozános és triklokarbános fertőtlenítő kéztisztítókkal. Aki rendszeresen használ ilyet, annak mérhető mennyiségben kimutathatók a vizeletében, vagyis kézmosás és tusolás közben bekerülnek a szervezetébe. Ezekről a hatóanyokról több kutatás is állítja, hogy felborítják a férfi és női hormonok egyensúlyát.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) 2016. szeptember 6-tól betiltotta a triklozán és triklokarbán használatát a kereskedelmi forgalomban kapható szappanokban, mivel nem bizonyított, hogy napi használatuk biztonságos, illetve hogy hatékonyabbak volnának, mint a hagyományos szappanok.


3
Tovább
24
márc/2016

Levegőminőséget mérő galambok cirkáltak Londonban

Tíztagú galamb-járőrszolgálattal mérték Londonban három napig a levegő szennyezettségét. A mérés a DigitasLBi marketingügynökség két tagjának, Pierre Duquesnoynak és Matt Danielsnek az ötletén alapul.

A galambok hátára kis mérőtáskákat erősítettek, amik monitorozták azt a területet, ahol a galambok jártak.  

galamb galamb légi járőrszolgálat levegőszennyezettség levegőminőség

A galamb-járőrszolgálat (Pigeon Air Patrol) által összegyűjtött adatokat egy mobilalkalmazáson keresztül, egy élő térképén lehetett követni a Twitteren. (Twitter: @Plume_Labs; Facebook: PlumeHQ)

galamb galamb légi járőrszolgálat levegőszennyezettség levegőminőség

Az élő térkép lényege pedig épp az, hogy ha valaki futni indul, vagy a gyerekét viszi valamelyik parkba, vagy egyszerűen csak tiszta levegőn szeretne lenni, akkor minél frissebb adatokból tájékozódhasson a város levegőminőségéről.

galamb galamb légi járőrszolgálat levegőszennyezettség levegőminőség

Az intelligens alkalmazás finomításához a Plume Labs csapata közösségi finanszírozásból próbálja összegyűjteni a szükséges tőkét.

A kampány nemcsak a galambokra épít, hanem a szervezők szeretnének a méréshez 100 magánembert is bevonni, akik egy érzékelővel járnának a városban, és általuk még több adatot tudnának elemezni a 2016-ban elindított fókuszcsoporttal. 

galamb galamb légi járőrszolgálat levegőszennyezettség levegőminőség

Az ötlet megvalósításához partner a Twitter UK, a kreatív megvalósításhoz a Digitas Bi, a tudományos kutatásokat pedig az Imperial College London végzi.

galamb galamb légi járőrszolgálat levegőszennyezettség levegőminőség

A Plume Labs ötlete segítségével egy folyamatosan változó, valós adatokon alapuló, a majdnem pillanatnyi valóságnak megfelelő adatokból kialakított térképről lehetne tájékozódni London (vagy akár más város) levegőszennyezettségéről is.


0
Tovább
15
dec/2015

A falu, ahol nem akarnak hulladékot termelni

A kis japán falu, Kamikacu 2003-ban vált híressé, amikor elhatározta, hogy az első olyan települések közé fog tartozni, amelyek a gyakorlatban is megvalósítják a nulla hulladék tervét. A kis falu lakossága japán szokások szerint a keletkezett hulladékot vagy elégette, vagy a földbe temette. A hulladékmennyiség növekedése és az állami szabályozások következtében Kamikacu is hulladékégetőt építtetett, de az oly mértékben szennyezte a település levegőjét, hogy leálltak a használatával, és jobb ötlet híján egy másik település hulladékégetőjét használva szabadultak meg a települési hulladéktól. Ez viszont olyan drága megoldás volt, hogy a település vezetői a hulladékkezelési problémák új irányait keresték. 

Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés

Így jutottak el addig a megfogalmazásig, hogy ne a település hulladéktól való megszabadítása legyen a cél, hanem a hulladéktermelés elkerülése. A cél elérése végett 2003-ban megfogalmazták „nulla hulladék” tervüket, aminek a fő célja az volt, hogy a település 2020-ra Japán első olyan lakóközösségévé váljon, amely nem termel hulladékot. 

Első lépésben létrehozták a település hulladékkezelési politikáját irányító és felügyelő nonprofit Nulla Hulladék Akadémiát.

Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés

A településen mára 34 kategóriában szortírozzák a hulladékot. Külön gyűjtőbe kerülnek az újságok, a színes magazinok, papírdobozok, szórólapok, más és más gyűjtőbe kerülnek az alumíniumdobozok, spray-k és acéldobozok vagy a műanyag palackok és külön a műanyag kupakok.

Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés

Mindeközben Magyarországon számos ember fejében még az sem tudatosult, hogy a szelektív kukába helyezhető PET palackot össze lehetne taposni.

Márpedig a szelektív hulladékgyűjtést először a lakosok fejében kellett ott is helyre tenni, hisz 34-féle hulladékféleség esetén több munkával jár a válogatás. Külön kell választani többek között a papírféléket, színek szerint gyűjteni a kupakokat, és külön kell gyűjteni a csomagolóféleségeket, illetve nem egy csomagolóanyagot el is kell mosni. 

Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés

Ez a folyamat nem volt könnyű a lakosság számára sem, a tudatos, aprólékos szelektív hulladékgyűjtés többletmunkával, szabadidővesztéssel és számos kényelmetlenséggel is járt, mégis a lakosság mindennapjaiba szépen lassan beépültek az új tevékenységek, a folyamatok, dolgok újragondolása, és mára jól érzékelhető a ráfordított munka eredménye és környezetre gyakorolt hatása.

Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés

A településen keletkezett szerves hulladékot majdnem 100 százalékban helyben, a ház körül használják fel. A nem komposztálható hulladékot a lakosság beviszi a Nulla Hulladék Központba. 

Az újrafeldolgozó központban minden bekerült szemetet önkéntesek válogatnak széjjel felhasználhatóság szerint. A jó állapotban lévő dolgok a "Kuru Kuru Recycling" vagy "Circular" boltba kerülnek, a feldolgozásra alkalmas hulladék pedig, a Kuru Kuru táska- és ruhakészítő műhelybe. 

Japán újrahasznosítás hulladék nulla hulladék levegőszennyezés

A település 2015-re 80 százalékos újrafelhasználási mutatóval büszkélkedhet, pontosabban Kamikacu újrafelhasználási rátája 2005. évi 55 százalékos újrafelhasználási mutatója 2015-re 80 százalékot mutat.

Fotók:  Robert Gilhooly/freelance  - The Guardian


0
Tovább
28
szept/2015

Európa még nagyon messze van a világ legszmogosabb részeitől

Több mint 5900 forrás adatainak elemzéséből készült ez az új, interaktív térkép, amely a világ levegőminőségének valós idejű adatait egybevetve mutatja be.

Fotó: Kyodo News/AP

A térképet egy pekingi székhelyű környezetvédő csoport, az Air Quality Index Kína készítette. A csoport több mint 70 ország ügynökségével dolgozott együtt, több mint 5900 hírcsatornától és 8000 levegőminőség-ellenőrző állomásról gyűjtötte be az adatokat. A térkép 15 percenként frissül!

A térképről a finompor-szennyezettségi értékektől az amerikai EPA környezetvédelmi hivatal levegőminőség-indexéig több adatot összevetve az is kiderül, hogy a levegőszennyezettség értéke egy adott városban milyen hatással van a közegészségügyre. A legmagasabb értékkel bíró települések lakói közül senki sem mentesül a levegőszennyezettségének valamilyen káros hatásától. A szmog világszerte több mint 3 millió ember halálát okozza évente, miközben újabb és újabb települések sorakoznak fel a világ legszennyezettebb városai mögé.

A szmoggal járó leggyakoribb betegségek közé sorolhatjuk a stroke kialakulásának veszélyét és több felső légúti betegséget.  

Az európai, amerikai, dél-amerikai kontinensek, egyelőre úgy tűnik, még fellélegezhetnek, mert légszennyezettségi mutatóik még igen kedvezőek az ázsiai településekhez képest.

 A legszennyezettebb városok listáján az élen szerepel a kínai Anjang, Csengcsou, az indiai Új-Delhi, Szingapúr, Törökországban Isztambul és az Egyesült Arab Emirátus országaiból Dubai is.

Budapest légszennyezettsége még kifejezetten alacsony a világ legszennyezettebb városaihoz viszonyítva. Az ország levegőszennyezettségi értékeit tekintve Pécs mutatja a legrosszabb eredményeket.

Az interaktív térkép még nem teljes. Afrikából egyelőre még nem érkeznek be az adatok és a közel-keleti országok sem veszik komolyan az adatszolgáltatást. Ami azért is gond, mert pont ezekben a fejlődő régiókban várhatóak - vagy már vannak is - magas értékek.


1
Tovább
18
máj/2015

Párizs azt tervezi, hogy 2020-ra a kerékpárosok fővárosa lesz!

Így néz ki egy város kerékpárút-térképe, ha a világ biciklis fővárosa akar lenni. A párizsi finompor-szennyezés és az üvegházhatású gázok ellensúlyozására Párizs polgármestere bemutatta a város ötéves kerékpáros tervét. A város vezetői a több mint 150 millió eurós projekt megvalósítását látják a legkézenfekvőbb lehetőségnek a városi levegőszennyezés féken tartására.
 

  A terv legfontosabb célkitűzése a jelenlegi kerékpáros úthálózat megnövelése, 700 km-ről 1400 km hosszúságúra. Abban az esetben, ha az autósok nagy része vállalja, hogy az autójából átül kerékpárra, nagymértékben hozzájárul a levegőszennyezés mértékének csökkenéséhez. Persze semmi nem garantálja, hogy kerékpárutak kiépítésére feltétlenül pozitívan reagálnak az autósok, és a kocsijukból kerékpárra pattannak, de a városháza dolgozói optimisták ezen a téren. Az év első két hónapjában a társadalmi egyeztetésekre mintegy 7000 embert tudtak megmozgatni az ügy érdekében.

 A kerékpár-úthálózat két gyorsforgalmi tengellyel (kelet–nyugati, déli–északi) és egy Szajna-partival rendelkezne. Külön hangsúlyt kapna a város nehezen bringázható területeinek kerékpározás szempontjából való „akadálymentesítése”, illetve a periférián található városi kapuk fejlesztése, amelyek összekapcsolják a belvárost a külvárosokkal.

Így néz ki egy város kerékpárút-térképe, ha a világ biciklis fővárosa akar lenni (Fotó: Le Figaro )

Párizsban jelenleg körülbelül 225 ezer kerékpáros „túra” történik naponta. A kerékpárosok közel egyharmada használja a Vélibet, a párizsi közkerékpárt. A kerékpárbérlők száma az elmúlt évben 13%-os növekedést mutatott az előző évhez képest. A használói elégedettség mértéke megközelítette a 90%-ot. Mindennek ellenére az összlakosságra kivetítve csak a lakosság mintegy 5%-a közlekedik kerékpárral a munkahelye és az otthona között. 2015-re ezt az értéket 15%-ra szeretnék növelni a városatyák.

Paris Vélib (Fotó: yellowflat.wordpress.com )

A célkitűzések megvalósítása érdekében a tervezett 150 milliós projektből 63 millió eurót szeretnének a kerékpárút-hálózat meghosszabbítására, 40 milliót a tömegközlekedés és a nagy kerékpáros tengelyek szerkezetátalakítására költeni. 30 millió eurót szánnának egyes utcák forgalmi korlátozásának kialakítására, 10 millió eurót elektromos kerékpárok és mopedek vásárlására, valamint 7 milliót kb. 10 000 kerékpártároló kialakítására.

A párizsi honatyák tudják, hogy nem lesz könnyű megvalósítani a kitűzött célokat, különösen a társadalom ösztönzése lesz nehéz feladat, de úgy gondolják, ha Amszterdam, Berlin vagy Koppenhága képes volt arra, hogy a kerékpáros városok mintapéldájává váljanak, akkor Párizs miért ne lehetne 2020-ra a világ kerékpáros fővárosa?!

Via: Le Figaro


1
Tovább
19
feb/2015

5+1 tuti redizájnpályázat és zöldösztöndíj

5+1 környezetvédelemmel, újrahasznosítással és dizájnnal kapcsolatos pályázat és ösztöndíj, amiről érdemes tudni.

Készítsen tönkrement bicikliből, bőröndből, harisnyából, esernyőből, régi játékokból bármilyen használati tárgyat vagy kisebb méretű irodai kellékeket – mint például kalaptartó, papírtartó, kisszekrény, virágkaspó, asztali- vagy állólámpa vagy beltéri recycling dizájnkuka –, és máris jelentkezhet a "Re-design – gondold újra!" pályázatra. A pályázat célja ráirányítani a figyelmet a hulladéknak szánt anyagok újrahasználhatóságára, népszerűsíteni a „redizájn” irányzatot, ezáltal is elősegíteni a környezettudatos szemlélet formálását. A pályázatra bárki jelentkezhet. A nyertes pályázók 45 ezer forint értékű ajándékcsomagot kapnak. A beküldési határidő: 2015. március 20.

Egyetemisták számára írták ki a Re-design – újra-standolunk című pályázatot. A pályázatra olyan egyedi standot kell tervezni, amelynek alapanyagai maradékok/újrahasznált/újrafeldolgozott anyagok, és amely illeszkedik a Humusz Szövetség arculatához. A terveket 2015. március 20-ig lehet beküldeni. Az első helyezett egy kívánságai alapján összeállított 45 000 forintos redizájnbiciklit kap, és a nyertes alkotást bemutatják az országos redizájn-vándorkiállításon.

A Re-bútort az aulába! pályázatra olyan közép- és szakközépiskolás diákok jelentkezését várják, akik számára nemcsak a környezetvédelem fontos, hanem az is, hogy aktívan részt vegyenek az iskolai közeg alakításában. A feladatuk az, hogy az iskola közösségi tereiben (aula, kert, porta stb.) elhelyezhető újrahasznált, eredeti funkcióját vesztett anyagokból, maradékokból összeállított bútorlátványterveket készítsenek, amelyeket lehetőség szerint egyszerre minél több diák tudjon majd használni. A kiválasztott pályaművek 75 000 Ft-ot kapnak a megvalósításra. A pályázati anyagokat legkésőbb 2015. április 15-ig lehet beküldeni.

Van egy klímaváltozáshoz kapcsolódó ötlete, de nem tudja, hogyan lehetne belőle életképes vállalkozás? Ebben segít az akcelerációs támogatási program. A pályázó ötletgazdák számára üzletviteli tervezést, tanácsadást, nemzetközi hálózati támogatást és 10-20 ezer euró pénzügyi támogatást nyújtanak. A jelentkezés három fordulóban zajlik, a végső jelentkezési határidő 2015. november 1. (1. forduló jelentkezés 2015. március 10.)

A környezetvédelmi területen diplomázott egyetemi hallgatók 2015. március 10-ig jelentkezhetnek, ha szakmai gyakorlatukat Németországban szeretnék letölteni. Az ösztöndíj 6 hónapra szól, de további 6 hónappal meghosszabbítható. Pályázni a környezetvédelem bármely területén lehet környezettechnika, környezet-gazdaságtan, környezeti kommunikáció, környezetjog, természetvédelem, műemlékvédelem stb. A gyakorlati idő alatt a diákok 1060 euró ösztöndíjban részesülnek havonta. A gyakorlatot végző fizetés nélküli munkaviszonyt létesít a gyakorlat időtartamára.

És végül a legtutibb angliai ösztöndíj a természetvédelem területén dolgozók számára, amely az idén pályázható utoljára! A kéthetes Nature Train2 pályázat, elsősorban középkorú szakembereknek szól, akiknek jól jön egy kis utazással járó inspiráció, tapasztalatszerzés és nyelvgyakorlás. Olyan személyek jelentkezését várják, akik családi vagy munkahelyi kötöttségeik miatt nem tudnak két hétnél hosszabb szakmai gyakorlatra elmenni, de munkájukhoz szükségük van intenzív nyelvfejlesztésre és szakmai tapasztalatszerzésre. Jelentkezési határidő: 2015. március 1.


0
Tovább
15
ápr/2014

Majdnem a felére csökkentette a hőszigetelés egy átlagos családi ház gázszámláját

Vége az első, valós körülmények között végzett épület-energiahatékonysági összehasonlító programnak. A hét hónapon át tartó magyar vizsgálat két, egymástól 6 km-re lévő, közel azonos műszaki paraméterű családi ház energiafogyasztását mérte, de az egyeket szigetelték, a másikat nem. A szigetelt házban 46%-kal csökkent a gázfogyasztás.

A szigetelt házban élő család az idén télen 113 800 forinttal költött kevesebbet fűtésre, azaz mintegy három és fél havi gázszámlájukat takarította meg. Mivel kazánjuk is csak harmadannyiszor kapcsolt be, mint a nem szigetelt házé, az áramszámla is csökkent 10 000 forinttal.

A hajdúnánási ház a szigetelés után

A kísérlet megvalósításához a Knauf Insulation pályázattal keresett két azonos technikai jellemzőjű családi házat. A felhívásra összesen 179 család jelentkezett, közülük a cég, valamint a program méréseit végző Budapesti Műszaki Egyetem és a Pannonműhely Kft. szakemberei egy hajdúnánási család 110 nm-es, valamint egy hajdúdorogi család 108 nm-es otthonát választották ki. Mindkét ház téglából épült, közel azonos műszaki állapotban van, két-két felnőtt és két-két gyermek lakik bennük. Légvonalban egymástól mindössze 6 kilométerre helyezkednek el, ami azért fontos, mert a mérések azonos hőmérsékleti viszonyok mellett zajlottak.

A hajdúnánási ház födémének szigeteléséhez 25 cm vastag üveggyapot, a homlokzat szigeteléséhez 20 cm vastag, éghetetlen kőzetgyapot szigetelőanyagot alkalmaztak, így a rossz energiahatékonyságot jelző F-G kategóriából A besorolású ingatlanná vált. A hajdúdorogi ház nem kapott szigetelést. A hőmérséklet azonos szinten tartásához a nem szigetelt ház 2182 köbméter gázt használt el, míg a szigetelt házban lakóknak ehhez 1196 köbméter, vagyis 46%-kal kevesebb gázra volt szükségük.

A Pannonműhely Kft. és a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének munkatársai mindkét ingatlanba mérőberendezéseket telepítettek. A kazánok fűtési célú, előremenő meleg vizének hőmérsékletét hőmennyiségmérőkkel mérték. A házak belső hőmérsékletét digitális hőmérőkkel ellenőrizték, nappal folyamatosan 22 fokon, éjjel pedig 19,5 fokon tartották. A külső hőmérséklet méréséhez az egyik ház kertjében egy meteorológiai állomást telepítettek. A 24 órás mérési adatokon alapuló összehasonlító elemzéseket a program teljes időtartama alatt, 2013. szeptember 27. és 2014. március 31. között lehetett követni a nalamszigetelnek.hu oldalon.

„A nem szigetelt házban lakó család a gázszámlákra 250 495 forintot, vagyis havonta átlagosan 35 785 volt kénytelen fordítani. Ezzel szemben a szigetelt házban élő család összesen 136 607 forintot, havonta átlagosan mindössze 19 515 forintot költött az energiahordozóra, ami szintén 46%-os különbséget jelent” – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője.

Ha szigorúbb a tél, még jobban jártak volna

A két családi ház gázfogyasztása és fűtési célú kiadásai közötti különbség annak ellenére is kiugróan nagy, hogy az idei téli középhőmérséklet átlagosan 3 ˚C-kal volt magasabb, mint a megszokott. Az idén télen is volt azonban néhány olyan nap, illetve hét, amikor kifejezetten hideget mértek. Ezeken a napokon, a két ház energiafogyasztása és fűtésköltsége közötti különbség elérte az 55%-ot is. Ha a téli átlaghőmérséklet 3 fokkal alacsonyabb lett volna, a szigeteletlen ház gázfogyasztása további 15-18%-kal lett volna magasabb.

Ha a program során felhasznált hőszigetelő anyagok árát, nettó 1 327 553 forintot összehasonlítjuk a gázfogyasztás csökkenésből adódó 113 888 forint megtakarítással, megállapíthatjuk, hogy a hőszigetelés anyagköltsége 12 éven belül megtérül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korszerű szigetelés az anyagköltségre, mint befektetésre vetítve évente átlagosan 8%-os nettó hozamot hoz, ami átlagosan háromszor magasabb, mint a jelenleg elérhető betéti kamatok. Az ásványgyapot szigetelés élettartama 50 év. Ha az éves megtakarítást a szigetelés teljes élettartamára kiszámoljuk, azt kapjuk, hogy 50 év alatt nettó jelenértékben kifejezve 5 694 400 forintot takaríthatunk meg, vagyis minden 1 forint, amit szigetelésbe fektetettünk 4,3 forint megtérülést eredményez.

A program a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszéke, az Energiaklub, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, valamint a Pannonműhely Kft. szakmai támogatásával és a Metropol médiatámogatásával valósult meg. A nem szigetelt házat idén nyáron korszerűsíti a cég.

A kutatás eredményeit a Knauf Insulation átadja az új kormány energiahatékonyságért felelős szakembereinek egy, a program országos szintű kiterjesztésére vonatkozó modellszámítással együtt. Az összes hazai lakóingatlan, vagyis 4,3 millió épület mintegy 66%-a családi ház. Ebből a 2,83 millió épületből a Knauf szerint 2,5 milliót lenne érdemes energiahatékonysági állapota miatt szigetelni. Ennek ellenére a családi házak szigetelésére jelenleg nincs a panelprogramhoz hasonló, osztott finanszírozású energiahatékonysági program.


1
Tovább
24
márc/2014

Amit tudni érdemes a panelfelújítási programról

2014 februárra ígérték, nem tudni, mikor indul újra, de akkor villámgyorsan kell pályázni - így foglalható össze a panelprogram folytatása, amelyen a megpályázható összeg harmada uniós forrás lesz.

Balra szigetelt, jobbra szigeteletlen panelépület, jól látszik a különbség
a hőkamerás felvételen (Forrás: Házfórum.hu)

Előre kell tervezni, és javasolt akár a teljes dokumentációt idejekorán összeállítani ahhoz, hogy nagyobb eséllyel induljon egy társasház, amikor és amennyiben újra elindul a panelfelújítási program. A társasházi képviselő felelőssége, hogy tájékoztassa lakókat a pályázati lehetőségekről, mondta el korábban az Origónak Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke.

Érdemes már most egy társasházi közgyűlést összehívni, s mihamarabb dönteni, hiszen a pályázati pénzek végesek, így a gyorsaság elsőrendű tényező. A legjobb megoldás, ha minden lakó kap egy írásos tájékoztatást a pályázati lehetőségről. A közgyűlésen azt is el kell dönteni, hogy a ház képviseletében ki fogja menedzselni a projektet, mert hírek szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem szeretné, hogy a társasházak a piacon működő pályázatíró cégeket vonjanak be, mondván, ne azok fölözzék le a hasznot.

Ebben az esetben azonban egy közös képviselő külön tiszteletdíjra tarthat igényt, amit előre tisztázni kell. Hogy a tulajdonosok mekkora arányú egyetértése szükséges a pályázáshoz, arra maga a pályázat is tartalmazni szokott kitételt, ám ha hitelről van szó, akkor a bank is beleszólhat – mondta Kaplonyi. A pályázatkiírás figyeléséhez az emi.hu és a kormany.hu oldalakat ajánlott figyelni.

A Panel III. program részletes feltételei még nem ismeretesek, de valószínűleg csakis átfogó felújítási munkálatokra lehet támogatást kapni. Tehát az ablakcsere és a falak hőszigetelése mellett gépészeti felújításra is sort kell keríteni, valamint lehetőség szerint megújuló energiaforrások kiépítésére (például napelem a tetőre). A felújítás költségének egyharmada saját erő (ehhez bankhitelt lehet felvenni), harmada vissza nem térítendő pályázati forrás lesz, maradék harmada pedig önkormányzati támogatásként érkezhet. Ha elindul, a program összértéke 500 milliárd forint is lehet.

Gondoljon a repülő szomszédokra is!

Engedély kell a fecskék és denevérek lakóüregeinek megszüntetéséhez - hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Több törvényi szabályozás is előírja, hogy amennyiben a felújítások védett állatokat, ez esetben a falakon és annak hasadékaiban fészkelő fecskéket és denevéreket érintenek, a munkálatokhoz előzetesen engedélyt kell kérni a zöldhatóságoktól.

A füstifecske műfészek alá szerelt falap a fecskepelenka:
megvéd a potyogó áldástól (Fotó: Orbán Zoltán)

Ez sok esetben nem történt meg a korábbi panelprogramokban, így fordulhattak elő korábban olyan tragikus esetek, hogy élő állatokat falaztak be a munkálatok során. Aki felújítást tervez, annak a szaporodási időszak, tehát március-április előtt kell eltávolítania a védett állatokat. Nyáron már késő, hiszen akkor védett madarak sora pusztulhat el.

Amúgy is erősen csökken a fecskék létszáma, ha így folytatódik, húsz év múlva már nem lesz fecske Magyarországon, mondta Orbán Zoltán, az egyesület szóvivője. Gondolni kell a denevérekre is, amelyek a fecskékhez hasonlóan remek szúnyogirtók, tehát nagy hasznot hajtanak a városokban is. A fecskefészkeket a költési időszak kezdetéig, március 31-ig lehet leverni, a denevéreket pedig április 1. és 31. között lehet eltávolítani az üregekből.

Magyarországon harmincféle denevérfaj honos, ez a hegyesorrú denevér
(Fotó: Forrásy Csaba/Hunbat.hu)

Fecskefészkek esetében ehhez nem kell különösebb szakértelem, a denevérek eltávolítása azonban bonyolultabb. Ezért azt javasolja a szóvivő, hogy az érintettek forduljanak a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságához, illetve a zöldhatósághoz. "A fecskék, denevérek engedéllyel történő eltávolítása ugyanakkor még csak a dolog egyik fele: a másik az, hogy biztosítani kell az állatok tartós túlélését. Nagyon fontos, hogy mesterséges fecskefészkeket, denevérodúkat tegyenek ki azokon a helyeken, ahol az épületfelújítás miatt megszűntek az állatok szaporodására alkalmas helyek" - hangsúlyozta Orbán Zoltán. Kérte, a házukat felújítók tegyék lehetővé, hogy az elűzött állatok megmaradhassanak a területen.


0
Tovább
21
márc/2014

Szuper alternatív anyagok hőszigetelésre

A polisztirol és a kőzetgyapot elterjedt ugyan, ám hatásfokban többet tudnak náluk a közelmúltban fejlesztett vagy éppen újra felfedezett anyagok. A poliizocianurát táblát biztos ismeri, de vajon a tükörmatracról vagy a vákuumpanelről hallott-e már?

Nem kell ahhoz külpolitikai elemzőnek lenni, hogy az ember véggigondolja: ha nem rendeződik a következő fűtési szezon kezdetéig Oroszországgal a helyzet, akkor drágulni fog az onnan érkező földgáz, következésképp a fűtés. Ezt nagy valószínűséggel a rezsicsökkentés sem lesz képes ellensúlyozni. Kiváltani nemigen lehet: az olcsónak beharangozott lengyel palagáz kitermelése még sehol sincs, annál aggályosabb az egész módszer, a megújuló energiák alkalmazásában pedig Magyarország húsz évvel van lemaradva Európához képest. 2013-2014 fordulóján hihetetlen szerencsénk volt azzal, hogy elmaradt a tél, de ne vegyünk mérget arra, hogy ez megismétlődik. Ha szabad tanácsolnunk, akinek van egy kis megtakarítása, az a fél százalékkal kamatozó bankbetét helyett idén fektesse a pénzét a lakása hőszigetelésébe. Mutatunk pár újdonságot, de akármelyiket is választja, biztos megéri!

Poliizocianurát, azaz PIR-tábla
Lapostetők szigeteléséhez ajánlják, egyes számítások szerint a hagyományos hőszigetelő-anyagoknál akár 40 százalékkal kedvezőbb hőszigetelő hatással bír. Már tíz centiméter vastagságban hozza az elvárt U-értéket, testsűrűsge, ennélfogva tömege harmada a kőzetgyapotnak.

Aerogél paplan
Az aerogél szigeteléseket a NASA fejlesztette ki. Az átlátszó, éghetetlen és nem mérgező, szilikát-, műanyag- és szénbázisú alapanyagokból készülő aerogél sűrűsége: 0,003 - 0,5 g/cm3. Gyártása során a szilika-alkogélből óvatosan eltávolítják a folyadékot, helyét levegővel töltik ki, s így kapják meg a 99,8% levegőt tartalmazó végterméket. Nem öregszik, nem penészedik, teljes mértékben újrahasznosítható.



(Fotó: Catalyst

Vákuumpanel
Semmi sem szigetel úgy, mint a semmi - ez a jelmondata a vákuumos technológiának. A vákuumpanel maganyaga pirogén kovasav, ezt burkolják alumíniummal gőzölt többrétegű fóliával. Már tíz centiméteres vastagságban hozza a passzívház minőséghez közeli 0,15-0,17 U-értéket. (B30-as téglafal 10 centis polisztirol szigeteléssel tud 0,30 körüli U-értéket.) Az ezzel szigetelt épület fűtési energiaigénye 20 kW/m2/év - viszonyítás: a passzívházaké 15 kW/m2/év, egy átlagos családi házé 120-160-180 kWh/m2.

(Fotó: ZAE Bayern)

Kendertábla vagy -tekercs
A kender a legrugalmasabb és legerősebb természetes rost, a rovarok és rágcsálók nem támadják meg. Anyagszerkezetéből adódóan kiváló páraszabályozó tulajdonsággal bír. Hővezetési tényezője: λ = 0,043 W/mK, emellett magas hőtároló képességgel rendelkezik. 2013 novemberében német környezetvédelmi díjat nyert termék.

(Fotó: Naturillo.hu)

Cellulózpehely
Az újságpapírból nyert pehelyszerű szigetelőanyag fő jellemzője az, hogy mind télen, mind pedig nyáron optimálisan szigetel, ennek köszönhetően jelentős mértékben csökkenti télen a fűtéssel, nyáron pedig a légkondicionáló használatával járó energiaköltségeket. Befújásos technológiával régebbi szigetelések feljavítására is alkalmas. Hővezetési tényező je ≤ 0,042 Wm/K. Korábban már írtam róla itt

(Fotó: MLive)

Folyékony kerámia
Az űrtechnikában használt TSM Ceramic bevonat már 1,6 milliméteres rétegben ugyanolyan hatásfokú szigetelésre képes, mint egy tíz centiméteres kőzetgyapot hőszigetelés, viszont egyes számítások szerint olcsóbb annál.  Egyedülálló képességének titka a mikroszkopikus méretű, 0,03-0,08 milliméter átmérőjű, légüres (vákuum) belső terű kerámiagyöngyöknek köszönhető. Hővezetési tényezője 0,001 W/mK. 

Tükörpaplan
Az amerikai energiaügyi minisztérium támogatásával fejlesztett termék. A felfújt alumíniumfólia-paplan belül méhsejtes szerkezetű. A felfújáshoz különféle gázokat (xenon, kripton, argon) használhatnak, amelyek hővezető képessége alacsonyabb a levegőnél (így készülnek a többrétegű ablakok is). A tükörpaplan különféle méretben és vastagságban kialakítható, a helyszínen is felfújható. 

(Fotó: FiFoil)

Üveghab (vagy habüveg)
Aljzatszigetelésre alkalmas, már nem újrahasznosítható üvegből, például autó szélvédőjéből készíthető szigetelőanyag. A hulladéküveget megőrlik, adalékanyaggal keverik, 900 Celsius-fokra hevítik, majd 300 fokosra hűlve megrepedezik, és granulátummá esik szét. A felfelé jövő nedvesség ellen véd, a mag száraz marad, a köztes térben a víz lefolyik. A habüveg ellenáll a bomlásnak, baktériumoknak, fagynak, öregedésnek, nedvességnek és rágcsálóknak. Hővezető képessége 0,080 W/mK. 

(Fotó: Építési megoldások)

Gyapjú
Új-Zélandon közkeletű építési szigetelőanyag, amely lassan népszerűvé válik a világ más tájain is. Tény, hogy a legdrágább természetes hőszigetelő anyag, viszont kiváló hőszigetelő képességű és jó páravezető. Különlegessége, hogy magasabb páratartalom esetén jobb szigetelőképességet érhet el. Favázas vagy boronafalas épületek hőszigetelésére különösen alkalmas. Sokan tetőtér-beépítéseknél is használják. A beépítés során a gyapjútekercsek mindkét oldalára légzáró- és páraáteresztő réteget helyeznek. Testsűrűsége 20-60 Kg/m3, hővezetési tényezője 0,035-0,045 W/mK. (Ehhez hasonló az újrahasznosított pamut is.)

(Fotó: TaskerMilward)

A különféle anyagokkal történő szigetelést összehasonlíthatja ezzel a kalkulátorral

Figyelem!
Az U-értéket nem szabad összekeverni a lambda (λ) értékkel, bár megtévesztően hasonló a jelölésük. U-értéknek hívják a szakemberek a különböző anyagokhoz tartozó hőátadási tényezőt. Ez azt határozza meg, hogy 1 négyzetméter felületen hány watt hőenergia távozik 1 Celsius-fok hőmérséklet-különbség hatására. Mértékegysége: W/m2K, és minél alacsonyabb, annál jobb. Például U < 0,15 W/(m2K) érték a követelmény a passzívház minőségben hőszigetelt külső határolószerkezetekre. A lambda érték (λ) azt mutatja meg, hogy 1 méter vastag anyagon hány watt hőenergia távozik egy Celsius-fok hőmérséklet-különbség hatására, és ezt hővezetési tényezőnek hívják. Mértékegysége: W/mK. A változó rétegrend miatt gyakorlatilag szinte minden falnak más az U-értéke. A lambdából kiszámítható az U érték, de itt található U-kalkulátor


2
Tovább
14
márc/2014

Mire jó és milyen a jó hőkamerázás?

A családi házunk fűtésére fordított energia akár 40 százalékát is elveszíthetjük, ha nem megfelelő a szigetelés és a nyílászáró-rendszer. Hőkamerával bonyolult számítások nélkül, pár termofelvétellel kiderül, hol szökik a meleg, mitől penészedik a plafon sarka télen. Érdemes megismételtetni a műveletet szigetelés után, és úgy szerződni a kivitelezővel, hogy a fizetés csak azután következik, ha láthatóan javult a helyzet.

Egy szigetelés nélküli ház minden részén szökik a meleg (Kép: GreenTEA)

Először is tisztázzuk: a hőkamerás vizsgálat nem egyenlő az energetikai tanúsítással (ingatlan zöldkártya). A hőkamerás vizsgálat hőmérséklet-különbség alapján végezhető mérési folyamat, amelyhez minimum 10-15 Celsius-fok hőmérsékletkülönbség szükséges a külső és belső terek között. Emiatt a mérés csak korlátozottan végezhető, és a legjobban télen. A tanúsítás a kormányrendelet alapján számításos eljárással készül, értelemszerűen bármely évszakban elkészíthető. 

A mesterségesen színezett hőképeken legtöbb esetben a világos színek jelzik a mért objektum melegebb részeit, a sötétek a hidegebbet. Vagyis minél világosabb egy bizonyos terület, azon a részen annál rosszabb a szigetelés. Egy hőkamerás (hőtérképes) vizsgálat segítségével megismerhetjük otthonunk hőszigetelésének gyenge pontjait, pontos képet kapunk az épület olyan részeiről, amelyen át elillan a meleg. A hőkamerás vizsgálat gyorsan elvégezhető, és a kapott hőtérkép alapján kiderül, hogy hol kell lakásunk szigetelésén javítanunk.

A hőképen azonnal láthatók a problémás területek (Fotó: Scott Homes)

A vizsgálatot végző személynek rendelkeznie kell a megfelelő ismeretekkel, továbbá nem árt tudnunk, hogy bizonyos alapfeltételek ismeretének hiánya vagy figyelembe nem vétele pontatlan és teljesen félrevezető mérési eredményt produkálhat. Ilyen alapfeltétel például a fizikai hozzáférhetőség (a vizsgálandó felület nem lehet el- vagy letakarva), a megfelelő rálátási szög (a kamerát merőlegesen kell tartani a vizsgálandó felületre), a minimális hőmérsékletkülönbség a vizsgálandó tárgy és környezete között, és a megfelelő időjárási feltételek (ne érje napsugárzás vagy csapadék a vizsgálandó objektumot, ne legyen erős légmozgás stb.). 

Milyen építészeti problémák esetén használható eredményesen a hőkamera?

  • Szigetelési hiányosságok és hibák
  • Páralecsapódás, penészesedés okának felderítése (építészeti vagy gépészeti ok?)
  • A fal nedvesedésének, a beázás okának felderítése (kapilláris felszívódás vagy beázás?)
  • Hőhidak feltérképezése (pl. áthidalók, falsarok, lábazat, erkélylemezek vizsgálata)
  • Tömítetlen szerkezetek, elégtelen légzárás felderítése (pl. nyílászárók vagy tetőtéri szerkezetek esetén)
  • Panelszerkezetek fugáinak és hőszigetelésének ellenőrzése

Erre a homlokzatra elkelne egy legalább tízcentis szigetelés (Kép: YHMP.org)

Elszökhet a meleg, ha például szigeteltük ugyan a házunk falát, de az erkélylemez oldalát nem, amely valósággal kiszívja a meleget a szobából. Ha a termoképen a szigetelt épületlábazat melletti járda melegebbnek látszik, az arra utal, hogy a lábazati szigetelést csak a talajszintig csinálták meg, ekkor érdemes a szigetelést utólagosan folytatni a talajban a hőhíd megszüntetése érdekében.

A szobafalak belső vizsgálatánál a felső betonkoszorúról szokott kiderülni, hogy nincs szigetelve, és viszi a hőt. A falsarokban kialakuló hőhídat (és emiatti penészesedést) a könnyűszerkezetes tetőtéri szerkezet elégtelen légzárása okozza. A nem megfelelően beépített tetőtéri ablak is hőhíd kialakulásához vezet, amely a sarokban erősödik fel a leginkább. 

Jól látszik az ablakcsere hatékonysága (Kép: Anglian Home)

Milyen a megbízható hőkamera?
Hőszigetelési hibák keresése során egy 30 mK termikus felbontású hőkamera már értékelhető hőképeket készít, ha alig 10 fok a különbség a beltér és a kültér hőmérséklete között. Beázás és páralecsapódás esetén létrejövő felületi lehűlések pedig 50 mK-nél rosszabb (nagyobb) termikus felbontású hőkamerákkal gyakorlatilag nem ismerhetők föl. (Termikus felbontás: minél kisebb a hőérzékenység értéke, annál jobb minőségű hőképet kapunk.)

Korszerű hőszigeteléssel rendelkező épületek ellenőrzéséhez csak olyan képességű hőkamerák alkalmazhatók, amelyek akár az olyan felületről is képesek hőképeket készíteni, amelyek mínusz 40 fokra hűltek el. 


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (203),otthon (152),fenntarthatóság (105),kert (70),energiatakarékosság (69),közlekedés (64),környezetvédelem (61),műanyag (51),hulladék (47),légszennyezés (46),természetvédelem (45),napelem (39),kerékpár (37),környezetszennyezés (36),városi életmód (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),karácsony (29),koronavírus (26),urbanisztika (26),PET-palack (25),tél (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),fűtés (20),hőszigetelés (19),mezőgazdaság (19),természet (18),gyerek (18),építészet (18),komposzt (17),növény (17),városi közlekedés (16),divat (16),autó (16),nyár (15),kutya (15),konyha (14),LED (14),szemét (14),klímaválság (14),élelmiszer (14),tömegközlekedés (13),ecet (13),takarékosság (13),egészség (13),hulladékhasznosítás (13),szódabikarbóna (12),ajándék (12),barkácsolás (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),Ozone zöld díj (11),CO2 (11),víztakarékosság (11),élelmiszerpazarlás (11),takarítás (11),papír (10),művészet (10),Kína (9),hulladékgyűjtés (9),elektromos autó (9),ivóvíz (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),WWF (9),természetes gyógymód (9),szélturbina (9),urbánus életmód (9),illóolaj (8),szén-dioxid (8),mobiltelefon (8),levegőszennyezés (8),allergia (8),lakásfelújítás (8),Párizs (8),raklap (8),csomagolás (8),VOC (7),ételpazarlás (7),biogáz (7),Hollandia (7),lakberendezés (7),játék (7),étel (7),komposztálás (7),vásárlás (7),ősz (7),vegán (7),alga (7),Hulladék Munkaszövetség (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),stressz (7),virág (7),háztartás (7),almaecet (7),városi élet (6),növényvédelem (6),macska (6),zajszennyezés (6),sport (6),gyümölcs (6),New York (6),víz (6),erdő (6),Kanada (6),környezetbarát (6),biodiverzitás (6),szúnyog (6),Budapest (6),ökolábnyom (6),Föld napja (6),Magyar Telekom (6),szmog (6),bútor (6),lakás (6),bioüzemanyag (6),fenyőfa (5),urbanizáció (5),város (5),fa (5),ruha (5),testről és lélekről (5),karácsonyfa (5),Greenfo (5),városi hősziget (5),faültetés (5),pazarlás (5),kukoricakeményítő (5),Föld órája (5),Japán (5),Ökoszolgálat (5),méh (5),szélerőmű (5),busz (5),térkép (5),pályázat (5),ünnep (5),szelektív hulladék (5),világítás (5),beporzás (5)

Archívum