Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
08
aug/2013

Húsz centis szigetelést kapott az energiahatékonysági összehasonlítás egyik háza

Egy hőszigetelt és egy szigetelés nélküli családi ház gázfogyasztását és rezsiköltségét hasonlítja össze egy év alatt az az energiahatékonysági összehasonlító program, amelyet a Knauf Insulation indított a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyar Energiahatékonysági Intézet és a Pannon Építőműhely Kft. szakmai támogatásával.

A programba pályázaton választották ki a két ingatlant 179 jelentkező közül. A családi házakat egy fűtési szezon különbséggel hőszigetelnek. Az első, hajdúnánási ingatlan szigetelése most megtörtént. Szeptembertől a nalamszigetelnek.hu oldalon lehet követni a ház energiafogyasztása, akárcsak a még szigeteletlen hajdúdorogiét.

„A házakon elvégeztük az energetikai auditot, ami a kedvezőtlen, de Magyarországon általánosnak mondható, energiahatékonysági szempontból korszerűtlen „F”, illetve „G” kategóriába sorolta az ingatlanokat. Számításaink szerint a komplett, korszerű hőszigetelésnek köszönhetően a most leszigetelt ingatlan a gépészet változatlanul hagyásával is „A” energetikai besorolásúvá válik” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. A szigetelt és szigeteletlen ingatlan egyaránt Magyarország legjellemzőbb típusú és alapterületű (108 négyzetméter, 110 négyzetméter) családi háza, mindkettőben két felnőtt és két kiskorú lakik.

Az épületekre 20 centiméteres homlokzati FKDS kőzetgyapot szigetelőanyagot helyeznek fel. A padlástereket 25 centis Classic 0,039 üveggyapot szigetelés borítja majd, ami vastagabb, mint a Magyarországon jellemző 8-10 cm-es szigetelés, ám európai viszonylatban átlagosnak mondható, és hosszú távon valóban biztosítja az alacsonyabb rezsiköltséget.


0
Tovább
12
júl/2013

Ki mondta, hogy a sátortető nem lehet zöld?

Hő- és hangszigetelő tulajdonságának köszönhetően mind több lapostetőt alakítanak növényekkel beültetett zöldtetővé. Ennek kialakítása hozzávetőleg 10-15 ezer forint négyzetméterenként. A hagyományos sátortetős épületek esetében azonban ez a lehetőség nem volt választható – eddig. Roel de Boer holland formatervező kúpcserepével tetszőleges dőlésszögű tetőn is kialakítható szigetelő növényréteg.

Forrás: Roel de Boer Design

„A városokban alkalmazott építőanyagok zárt felületeket képeznek, mint a cseréptető vagy az aszfaltburkolat. Ezeken nem képesek sem megtelepedni, sem szaporodni a növények és az állatok, márpedig előbbiek a levegő tisztításában játszanak lényeges szerepet, utóbbiak pedig a lelki jóllétünk szempontjából fontosak. A tető megfelelő élettér a növények és állatok számára, mert a nagy magasság szavatolja a háborítatlanságukat”, mondja a tervező honlapján

Forrás: Roel de Boer Design

A hagyományos cserép- vagy palatetőnek lényegében egyetlen funkciója van: hogy védjen a csapadék ellen. Roel de Boer újrahasznosított műanyag szalagból formált kúpos „cserepei” a csőrös végükön lyukasak, tehát kiengedik a fölösleges csapadékot, ugyanakkor a zsebes kialakítás lehetővé teszi a konténeres ültetést.

Forrás: Roel de Boer

A vízszintes zöldtetővel ellentétben itt ugyan nem folyamatos a talajréteg, és emiatt a szigetelőképesség is csekélyebb, de szétterülő futónövények ültetésével ez a különbség csökkenthető. A tető tartószerkezetét nem szükséges megerősíteni, mert a műanyag kúpcserép könnyű, tehát még földlabdával és növényzettel együtt sem lesz nagyobb a tömege, mint egy cseréppel borított tetőnek.

Élőtető szintén Hollandiából 

Egy másik holland tervező, Klaas Kuiken is az élővilág sokszínűségének fenntartására gondolt, amikor megtervezte a madárodú-tetőcserepet, amely remek megoldás arra, hogy az ereszek alatt ma már nem szívesen látott és onnan elüldözött madarak biztonságos fészkelőhelyet találjanak maguknak.

Forrás: Klaas Kuiken Design

Forrás: Klaas Kuiken Design


Hiver't-Klokner Zsuzsanna


1
Tovább
11
júl/2013

Olcsóbb szigetelni, mint klímát szereltetni

Kevesen tudják, ha nyolc órán keresztül hűtünk egy helyiséget, az annyi energiát emészt fel, mintha két napig folyamatosan bekapcsolva tartunk egy tévét.

A természetes anyagokból készült hőszigetelés 5-7 Celsius-fokkal csökkenti a hőmérsékletet a lakásban, míg a klímaberendezésekkel hosszú távon csak a külső hőmérsékletet növeljük. A klímák áramfogyasztása -10 ezer forinttal dobhatja meg a villanyszámlát. Fontos szempont, hogy ha az áramot szén- vagy gázerőműben állítják elő, akkor ezzel is nő az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása. A hőszigetelés akkor hatékony, ha árnyékolással kombinálják.

„Hőszigetelt házfalak esetében nehezebben emelkedik meg a belső hőmérséklet, mintha egy nem hőszigetelt falra tűz a nap, ráadásul egy lakást négyszer annyi energiát igényel mesterségesen lehűteni, mint felfűteni” – mondja Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Egy átlagos hűtőberendezés havonta körülbelül 250 kilowattórával növeli az áramfogyasztást.”

Míg korábban a korai sötétedés és a fűtés miatt a téli időszakban fogyott több áram Magyarországon. A Mavir tájékoztatása szerint ma már tartós kánikulában az átlagosnál 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás a klímaberendezések használata miatt. Ez eléri, sőt, olykor meghaladja a téli fogyasztást.

Ezzel szemben megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40 százalékos, de akár 60-65 százalékos energia-megtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenthető a lakások hőmérséklete, így a klímahasználat feleslegessé válik. A szigetelésbe fektetett összeg kettő-négy év alatt is megtérülhet, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett forint hét forint hasznot hoz.

A globális hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új energiapolitikai irányvonalat javasol az országok számára, mely lakossági szinten elsősorban az elektromos berendezésekre, világításra, az épületek fűtésére és a légkondicionáló berendezésekre fókuszál.


4
Tovább
08
nov/2012

Két évig látható az Odoo napház Budapesten

Két évig látható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem udvarán az a napház, amelyet az egyetem diákjai terveztek. Az Odoo nevű épülettel a csapat a hatodik helyen nyerte Madridban, a napenergiás épületek Solar Decathlon Europe versenyén. Az egyik oldalfalán is napelemmel borított ház annyi áramot termel, hogy a többlet nappal a hálózatba kerül. Az épület különlegessége az újraértelmezett terasz és nyári konyha. Építéséről szóló riportunkat itt olvashatja.

Az Odoo felépítése Madridban

Az épület elemei megérkeznek a BME udvarára

Egy reggeli Madridban, a ház lakóterében


0
Tovább
27
aug/2012

Elindult a fűtéskorszerűsítési pályázat

Hétfőtől lehet pályázni támogatásért fűtési rendszerek korszerűsítésére. Aki kondenzációs kazánt és megújuló energiát hasznosító hőtermelő berendezést szerel fel, költségeit utólag megtéríti az állam az Új Széchenyi Tervből, pályázatonként maximum 850 ezer vagy 1,5 millió forintig.

Hétfőn nulla órától lehet benyújtani a pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium költségvetési forrásból meghirdetett konstrukciójára. A vissza nem térítendő, utófinanszírozású pályázat kerete összesen 864,4 millió forint. A kérelmeket beérkezési sorrendben bírálják el, amíg a keret ki nem merül – közölte a minisztérium.

A pályázók legfeljebb a beruházásuk 40 százalékát kaphatják vissza. A támogatásra kizárólag természetes személyek, láncházak, sorházak, ikerházak, családi házak és legfeljebb négylakásos társasházak tulajdonosai jelentkezhetnek, ha az érintett lakóépület 2006. december 31. előtt kiadott jogerős használatba vételi engedéllyel rendelkezik.

Aki kondenzációs gázkazánt épít be, lakásonként legfeljebb 850 ezer forintot térít meg belőle a minisztérium. Megújuló energiás hőtermelő berendezés (napkollektor, hőszivattyú, brikett, pellet stb.) telepítésével lakásonként maximum 1,5 millió forint a keret. A támogatást lehet igényelni a korszerűsítéshez kapcsolódó tervezési, tanúsítási és engedélyeztetési munkálatok költségeire is, a berendezések beszerzésének és beüzemelésének költségén felül.

Részletes információk a pályázat oldalán, az uszt-futeskorszerusites.hu-n érhetők el; korábbi hírünket a témában itt olvashatja. Az igényléseket elektronikus úton lehet benyújtani, miután a pályázó regisztrált az oldalon.


0
Tovább
06
aug/2012

Szigorúbb építési szabályozással lehetne több energiát megtakarítani

A jelenlegi engedékeny épületenergetikai követelmények többlet-energiafelhasználást, így komoly többletköltségeket okoznak az épületek használói és a nemzetgazdaság számára – derül ki azokból a költség-optimalizálási számításokból, amelyet az Energiaklub az Európai Bizottságnak benyújtandó nemzeti jelentéshez készített.

Az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében a tagországoknak meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimum-követelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az uniós szabályozás célja az, hogy a tagországok minimalizálni tudják az energiapazarló módon megépülő, illetve rosszul felújított épületek számát. A hatályos magyar követelmények (7/2006 TNM rendelet) még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek.

Bár a minimumkövetelmények meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU annak vizsgálatát kérte a tagországoktól, hogy a követelmények szigorítása milyen költségekkel és megtakarításokkal járna a különböző típusú épületek esetében. A műszaki-gazdasági számításokat Magyarországon az Energiaklub végezte el a külön uniós jogszabályban (244/2012/EU rendelet) meghatározott módszertan alapján. Ennek lényege, hogy az egyes energetikai beruházások költsége mellett vizsgálja a harminc éves használat alatt jelentkező energiaszámlákat is, tehát a globális költséggel számol. Mindezt mai értéken, ami lehetővé teszi a különböző felújítási csomagok összehasonlítását: ahol a legkisebb a globális költség, ott az optimum.

Hasznos lenne az általános szigorítás

A vizsgálat összesen 15, hazánkra jellemző épülettípusra készült el, meglévőkre és újépítésűekre egyaránt. Ezek között szerepelnek különböző építőanyagokból készült lakóingatlanok: családi és társasházak valamint intézményi épületek. Minden épülettípus esetében 10-15 felújítási variációt elemeztek, ami összességében közel 200 különböző beruházási lehetőséget számol végig. Így például az elemzés külön forgatókönyveket mutat be ablakcserék, a szigetelések vagy fűtési rendszer korszerűsítések esetére, illetve ezek kombinációira.

Az Energiaklub számai azt mutatják, hogy minden épülettípus esetében jobb eredményt hozhat a jelenleginél szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását figyelembe véve az épület használói számára a szigorúbb követelményeknek megfelelő felújítás az „olcsóbb” megoldás.

Érdemes megjegyezni, hogy a meglévő épületeink zömében akkor jelentkezik a legmagasabb globális költség, ha az épületet nem újítják fel, azaz marad a jelenlegi, energiapazarló állapotában. „Ez a Magyarországon igen jellemző, 50-60 évvel ezelőtt téglából épült családi házak, az ún. „Kádár-kocka” esetében azt jelenti, hogy felújítás nélkül 30 év alatt kb. 13 millió forint globális költség merül fel az épületben mai forintértéken. Míg egy szigorúbb szintű felújítás esetén a beruházást is magában foglaló teljes globális költség mindössze 8 millió forint körül alakul.” – mondta Severnyák Krisztina, az Energiaklub projektvezetője.

A költségoptimum-számítások alátámasztják, hogy szükség van a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épület-felújításokra is minden épülettípusra. Az Energiaklub korábbi, NegaJoule2020 kutatási projektjének eredményei azt is bizonyítják, hogy a lakóépület-állomány szigorúbb szinten történő felújításával több, mint 150 PJ energia megtakarítható lenne, ami az ország teljes primerenergia-felhasználásának közel 15%-a.


0
Tovább
18
ápr/2012

Megfelezhető a rezsi a korszerűsítéssel

Újítsa fel otthonát, megéri! – hangzik a jó tanács, amivel egyre gyakrabban találkozhatnak az ingatlantulajdonosok. Aki aztán kedvet kap, hogy belevágjon egy ablak- vagy fűtési rendszer cserébe vagy a szigetelésbe, később szembesül azzal, mindez mennyi utánajárással és szervezéssel jár. Az Energiaklub áprilisban induló országos programja, a Küszöbön a felújítás! a gazdaságos beruházás lebonyolításában segít.

Megfelelő tervezéssel nem csak pénzt lehet megtakarítani, hanem jószerivel csak így érhető el, hogy a havi rezsiszámla valóban jelentősen csökkenjen. Márpedig van mit csökkenteni: a magyar háztartások energiafelhasználását csupán energiahatékonysági korszerűsítések révén szinte a felére lehetne csökkenteni.

Az ország teljes energiafogyasztása körülbelül 1100 petajoule (pJ), ebből a családi házak felújításával 128 pJ energia takarítható meg a NegaJoule 2020 című kutatás szerint. Ennek oka a következő: a családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, és arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt. A magyar háztartások legnagyobb része (66%) családi házakban él.

Az Energiaklub számításai szerint egy tipikus, az 1960-as évek előtt épült családi ház esetén körülbelül 1,7 millió forintos korszerűsítés szükséges. Ezzel évente 270 ezer forint is megtakarítható, ami hat év alatt térülhet meg. Egy nyolcvan-száz éves vályogépület hőszigetelése nagyjából 1,5 millió forintos befektetést igényel. A megtakarítás évente 190 ezer forint, a beruházás nyolc év alatt behozhatja az árát.

A 60-70-es évek legtipikusabb családi házai esetében 1,8 milliós felújítással az eredeti rezsiköltségek fele, körülbelül 300 ezer forint spórolható meg. Az 1980-as években épült ház esetén 2,1 millió forintra van szükség, viszont az éves megtakarítás 330 ezer forint. (Mind a négy kalkuláció 2012-es árakon készült.)

A szigetelés, a nyílászárók cseréje, a fűtés korszerűsítése nem csak az egyes háztartások szintjén hozhat hasznot. Kihasználva a lakóépületekben rejlő energiahatékonysági potenciált, az ország annyi energiát takaríthatna meg, ami másfél hónapig elég lenne a teljes energiaellátásunkra. A beruházások a gazdasági haszon mellett ráadásul hozzájárulnak Magyarország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez is. (Tovább információk az Energiaklub oldalán és a program Facebook-lapján találhatók.)


7
Tovább
04
nov/2011

Víztakarékos dalok zuhanyozáshoz

Zuhanyozás közbeni éneklésre buzdítja ügyfeleit egy brit vízmű – a cél a vízfogyasztás visszafogása. A Thames Water cég rövid, "víztakarékos" dalokat szorgalmaz, mindenekelőtt Beatles-slágereket, merthogy azok kellően kurták, nem hosszabbak a zuhanyozás optimálisnak tartott 4 perces idejénél. A vízmű slágerlistájának éllovasa a Love Me Do, amely 2 perc 15 másodperc - ha az eredeti ütemben dalolja a tisztálkodó. A második helyen Elvis Presley Love Me Tenderje áll.

A vízmű negatív dalcsokrot is összeállított, mármint olyan szerzeményekét, amelyek éneklésétől eltanácsolja a lakosságot. Ilyen a Led Zeppelin Stairway to Heaven című balladája a maga 8 perc két másodperce miatt, de a leginkább kerülendőnek a Pink Floyd Visszhangok (Echoes) című szerzeményét kiáltotta ki, mert az 23 és fél perc 1 másodperces. Richard Wagner ötórás Siegfriedje ugyanakkor nincs a kerülendők listáján, de nem valószínű, hogy a háromfelvonásos operát az átlag zenebarát el tudná végig fütyörészni.

"Fejenként átlagosan 160 liter vizet fogyasztunk naponta, zuhanyozáskor percenként 10 liternyit. Ha Nagy-Britanniában mindenki 60 másodpercet rövidítene ez utóbbin, annyi vizet takarítanánk meg, amely 2-4 hónapra is elég Londonnak" - mondta Jayne Ferrin, a Thames Water vízmű kommunikációs igazgatója, hozzátéve, hogy ezzel kevesebb energia is fogyna, mivel az emberek döntő többsége meleg vízzel zuhanyozik.A vállalat dalcsokor-ajánlattétele előtt felmérte az angol és walesi zuhanyozási szokásokat. Kiderült, hogy a lakosság 35 százaléka énekel a fürdőben, továbbá földrajzilag jelentős eltérések vannak. A londoniak 39 százalékának támad dalos kedve zuhanyozáskor, az oxfordiak közül csak 20 százalék nótázik, amíg ázik. (MTI)


0
Tovább
19
aug/2011

Három nap alatt elfogyott a szigetelésre fordítható szén-dioxid-pénz

A pénteki dátummal postára adott folyamodványok már nem lesznek érvényesek azon a pályázaton, amelyet energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos épületek építésére lehetett benyújtani az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszere (ZBR) keretében. Az ok: augusztus 17-ig közel 550 pályázat érkezett, és a beérkezett támogatási igény máris meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget. Így a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) augusztus 17-től felfüggeszti a támogatási konstrukciót és a további pályázati dokumentumok befogadását - közölte a tárca. Ez annyit tesz, hogy a 18-án (és esetleg később) postára adott pályázatokat automatikusan kizárják. A pályázatokat 15-étől lehetett benyújtani.

A ZBR-t abból a pénzből finanszírozzák, amelyet Magyarország szén-dioxid-kvótáinak eladásából folyt be. A cél az, hogy az 1,6 milliárd forintból a pályázók komplex épületenergetikai korszerűsítést hajtsanak végre, tegyék energiahatékonyabbá az ingatlanaikat. A ZBR-ben fontos szempont a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás. A pályázat iránti érdeklődés egyik oka, hogy nem csak új épületek, hanem meglévő ingatlanok korszerűsítési terveivel is lehetett jelentkezni.

ZBR szén-dioxid-kibocsátás szén-dioxid-kvóta Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hőszigetelés lakásfelújítás fenntarthatóság városi életmód energiatakarékosság

Van még mit javítani a magyar háztartások energiahatékonyságán (az Energiaklub infografikája)

Az Energiaklub márciusban megjelent kutatása szerint a hazai energiafelhasználás egyharmadáért a lakóépületek felelősek. A háztartások mindössze egynegyede szigetelte le az általa lakott ingatlant, és cserélte le a nyílászárókat. A fűtési rendszert csupán a háztartások 16%-a újította fel. A szakmai szervezet szerint a legpazarlóbb épülettípus a családi ház, de a hőszigetelés rövidebb idő alatt megtérül, mintha a ráfordított pénzt bankba tenné a család. A NFM abban látja a ZBR pályázat hasznát, hogy a felújított épületekkel mérsékelhető az ország energiafüggőssége, a lakossági energiafogyasztás, és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is. A NFM most azt ígéri, hogy a rekordidő alatt beérkezett pályázatokat gyorsan kiértékeli, és "feszített sebességű döntési folyamat" következik. A minisztérium a pályázati konstrukció tapasztalatairól beszámol a kormánynak, amely ennek alapján dönt további ZBR kiírásról.


0
Tovább
22
jún/2011

Nem szeretik külön gyűjteni az italos kartonokat a magyarok

A tényeknek ellenmondóan nyilatkoztak az emberek egy friss felmérésben arról, milyen arányban gyűjtik külön a tejes és gyümölcsleves kartondobozokat. A megkérdezettek 43 százaléka azt állította az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) és a Stop.hu közös felmérésében, hogy különválogatja a dobozokat. Ezzel szemben a csomagolóanyag-gyártók szakmai szervezetének adatai azt mutatják, hogy a 2010-ben forgalomba került dobozoknak mindössze 18 százalékát gyűjtötték vissza és hasznosították újra, vagyis nagyjából tíz karton közül kettő még mindig a hulladéktelepeken végezte. Az Európai Unióban átlagosan tíz karton közül 3,5-öt hasznosítanak újra 2009-es adatok szerint.

A magyar háztartásokban leggyakrabban előforduló csomagolás a műanyagpalack, amelyet a felmérésben résztvevők 84 százalékban gyűjtenek szelektíven. Ezzel szemben az italos kartonokat már csak feleannyi lakos, a megkérdezettek 43 százaléka gyűjti vissza, pedig a két csomagolóanyag-típus közel ugyanannyi háztartásban fordul elő. Az alumíniumdobozok gyűjtése a kartonokhoz hasonlóan alacsony: mindössze a megkérdezettek 41 százaléka foglalkozik ezzel. Az üveget 76 százalék válogatja külön.

A nem szelektív gyűjtés okaként a megkérdezettek 57 százaléka arra hivatkozik, hogy lakhelye környékéről hiányoznak, vagy túlságosan távol esnek a gyűjtőszigetek. A megkérdezettek egyötöde azért nem vesz részt benne, mert körülményesnek ítéli a hulladék otthoni különválogatását. Összességében a válaszadók 52 százaléka ítélte meg úgy, hogy nem jut el hozzá elég információ a szelektív hulladékgyűjtésről.

Miért nem kerülnek vissza a kartonok a körforgásba? „Az egyik akadály az, hogy városonként eltér, hogy melyik tartályba kell dobni, így a lakosság bizonytalan" - mondja Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. A veszteség jelentős, mert Magyarországon kilenc-tízezer tonna kartondoboz kerül forgalomba évente. Egyes településeken a papírral együtt a kék gyűjtőtartályba, máshol a műanyagpalackokkal együtt a sárga gyűjtőbe kell dobni az italos kartonokat. A megfelelő tartályokon a karton helyét piktogrammal jelzik. (Itt egy lista arról, melyik városban mi az eljárás.)

Az újrahasznosítás során újrapapír termékek készülhetnek a dobozokból, többek között hullámkarton doboz, épületek belső válaszfala, de olyan hétköznapi termékek is, mint a szalvéta, a toalettpapír, a törlőkendő, a tojástartó vagy a jegyzetfüzet. Az IKSZ és a Stop.hu 2011 áprilisában és májusában végzett közös online felmérést 1400 fő bevonásával a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásainak felmérésére.

Környezetvédő szervezetek azért kifogásolják az italoskarton használatának terjedését, mert a többrétegű (papír, karton, alumínium, műanyagfólia) csomagolást bonyolultabb folyamat újrahasznosítani, mint például az üveget. A csomagolóanyag-gyártók azzal vágnak vissza, hogy a kartont laposan vagy hengereken szállítják a töltő gépsorokhoz, így alacsony az energiafelhasználás: egy kamion 500 000 liter egyliteres üres italos karton szállítását végzi, míg ugyanilyen mennyiségű, egyliteres visszaváltható palack szállításához 26 kamion szükséges. Egy kivágott fa rostanyagából 5300 doboz készíthető, amely egy átlagos család 18 évi kartonfelhasználására elég. Ha ezt a mennyiséget újra is hasznosítják, akkor 700 darab környezetbarát füzetet lehet készíteni - áll az IKSZ honlapján.


0
Tovább
12345
»

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (203),otthon (152),fenntarthatóság (105),kert (70),energiatakarékosság (69),közlekedés (64),környezetvédelem (61),műanyag (51),hulladék (47),légszennyezés (46),természetvédelem (45),napelem (39),kerékpár (37),környezetszennyezés (36),városi életmód (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),karácsony (29),koronavírus (26),urbanisztika (26),PET-palack (25),tél (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),fűtés (20),hőszigetelés (19),mezőgazdaság (19),természet (18),gyerek (18),építészet (18),komposzt (17),növény (17),városi közlekedés (16),divat (16),autó (16),nyár (15),kutya (15),konyha (14),LED (14),szemét (14),klímaválság (14),élelmiszer (14),tömegközlekedés (13),ecet (13),takarékosság (13),egészség (13),hulladékhasznosítás (13),szódabikarbóna (12),ajándék (12),barkácsolás (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),Ozone zöld díj (11),CO2 (11),víztakarékosság (11),élelmiszerpazarlás (11),takarítás (11),papír (10),művészet (10),Kína (9),hulladékgyűjtés (9),elektromos autó (9),ivóvíz (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),WWF (9),természetes gyógymód (9),szélturbina (9),urbánus életmód (9),illóolaj (8),szén-dioxid (8),mobiltelefon (8),levegőszennyezés (8),allergia (8),lakásfelújítás (8),Párizs (8),raklap (8),csomagolás (8),VOC (7),ételpazarlás (7),biogáz (7),Hollandia (7),lakberendezés (7),játék (7),étel (7),komposztálás (7),vásárlás (7),ősz (7),vegán (7),alga (7),Hulladék Munkaszövetség (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),stressz (7),virág (7),háztartás (7),almaecet (7),városi élet (6),növényvédelem (6),macska (6),zajszennyezés (6),sport (6),gyümölcs (6),New York (6),víz (6),erdő (6),Kanada (6),környezetbarát (6),biodiverzitás (6),szúnyog (6),Budapest (6),ökolábnyom (6),Föld napja (6),Magyar Telekom (6),szmog (6),bútor (6),lakás (6),bioüzemanyag (6),fenyőfa (5),urbanizáció (5),város (5),fa (5),ruha (5),testről és lélekről (5),karácsonyfa (5),Greenfo (5),városi hősziget (5),faültetés (5),pazarlás (5),kukoricakeményítő (5),Föld órája (5),Japán (5),Ökoszolgálat (5),méh (5),szélerőmű (5),busz (5),térkép (5),pályázat (5),ünnep (5),szelektív hulladék (5),világítás (5),beporzás (5)

Archívum