26
dec/2019

Így hasznosítsd újra a maradék ünnepi ételeket!

Karácsonykor sokaknak csomagolják be az ünnepi asztalról maradt ételeket – akár akarják, akár nem. Ezért egyesek hazaérve azonnal a kukába teszik a csomagot (tegnap láttam ilyet kutyasétáltatás közben). Ahelyett, hogy ilyen méltatlan és pazarló módon végeznék ezek a falatok, inkább alakítsd át őket szünidei különlegességekké. Így változatosabbá teszed az étrendet, nem unod meg az ételeket, és nem is romlanak rád a sok szeretettel elkészített falatok. Az alábbi receptekhez használhatsz bármilyen húsos, halas, sonkás vagy gombás tölteléket, apróra vágott maradék sült húst is, ami lehet natúrsült pulyka, vagy rántott hús (akár bundájától megszabadítva), esetleg húslevesből kimentett főtt csirke.

Maradék rizs 
A főtt rizs remekül fagyasztható, tehát ha csak ez a problémád (hogyan tárold), akkor máris meg van oldva. Amennyiben ennél kreatívabb megoldásra vágysz, válogass az alábbi ötletek közül!
Hamis burrito:
főtt rizst, konzervbabot vagy apróra vágott maradék sült húst, nagylyukú reszelőn lereszelt sajtot, illetve maradék párolt zöldségeket beletekersz készen kapható réteslapba, és forró sütőben 20 perc alatt megsütöd. A rizs mellé tehetsz maradék töltött káposztát is, ebben az esetben szedd szét a gombócokat, a darált húsos keveréket keverd a rizshez, a káposztaleveleket pedig széthajtogatva fektesd a réteslapra. A kész tekercset szeletekre vágod, majd ízlés szerint majonézzel vagy ketchuppal meglocsolod. Annyi macera van csak vele, hogy felhasználás előtt a réteslapokat rétegenként át kell kenni egy kis olajjal (de tényleg elég leheletvékonyan), hogy ne ragadjanak össze. De persze használhatsz hozzá készen kapható tortillalapot is. Sőt, a rizs mellé a maradék halrudacskákat is beteheted a tekercsbe.

Coyoty/Flickr

Tojásos rizs:
amikor a villával kissé felvert tojáshoz kevered a maradék főtt rizst, és egy forró serpenyőben lepénynek megsütöd. Adhatsz hozzá apróra vágott bacont, sült húst, zöldséget, amit találsz a hűtőben.

Rizsgombóc:
a maradék rizst és az apróra vágott maradék sült húst egy tojással összedolgozod masszává, szórhatsz bele szárított zöldfűszereket is az ízesítéshez. a masszából vizes kézzel gombócokat formálsz, azokat meghempergeted zsemlemorzsában, sütőpapíros tepsire egymás mellé lerakod, és tűzforró sütőben (230 Celsius-fok) 15-20 perc alatt megsütöd. Ha nem sima rizs, hanem zöldséges rizibizi volt a maradék, annál jobb! A töltöttkáposzta töltelékét is újrafogalmazhatod így. A rizst összekeverheted villával szétnyomkodott, prézlibundától megfosztott halrudacskával is. Sütheted fritőzben is.

Gombás piláf:
Egy doboz leszűrt konzervgombát összepárolsz egy fej vöröshagymával és kis fokhagymával, sózod, borsozod, majd hozzákevered a rizst – öt perc alatt kész. 

Töltött paradicsom:
a paradicsomok tetejét levágod, egy kanállal kiszeded a magos belsejét, majd megtöltöd maradék rizs, apróra vágott maradék hús, maradék leveszöldség keverékével. A töltött paradicsomokat egy sütőpapírral bélelt tepsibe állítod, megszórod a tetejüket sajttal és közepes lángon (170-180 Celsius-fok) 25-30 perc alatt megsütöd, amíg megpirul a paradicsom teteje.

Maradék krumpli
Ezt lehet, de nem ajánlott fagyasztani, mert kásás állagúvá válik. 
Serpenyős vagy sütőben sült tortilla:
a felkockázott főtt krumplit egy kis apróra vágott füstölt lazaccal, felaprított kaliforniai vagy kápia paprikával és néhány tojással összekevered. Beleöntöd egy sütőpapírral bélelt kerek tortaformába, és 180 Celsius-fokos sütőben 30 perc alatt összesütöd. A füstölt lazac extra hozzávaló, helyettesítheted baconnel vagy más füstölt hússal.

Burgonyás palacsinta (latke):
maradék krumplipürét negyedannyi liszttel, 1-2 tojással, kis snidlinggel vagy reszelt vöröshagymával összekeversz, és serpenyőben vastag palacsintának megsütöd reggelire. A masszát mokkáskanálnyi sütőporral lazíthatod.

Justyna Sokolowski/Flickr

Töltelékes rakottkrumpli:
az egész főtt krumplikat felkarikázod, a töltött csirke töltelékét és a csirkehúst felkockázod, vágsz még bele kolbászt, felszeletelsz pár főtt tojást, és ezeket rétegezve lerakod egy hőálló üvegtálba vagy kiolajozott tortaformába. Az egészet leöntöd egy pohár megsózott tejföllel, amibe belekeversz 1-2 tojást, és közepesen forró sütőben 30-35 perc alatt összesütöd.

Póréhagymás krumplileves:
a maradék krumplipürét összefőzöd harmadannyi 10 százalékos főzőtejszínnel és annyi tejjel, hogy jó sűrű krémlevest kapj. Egy serpenyőben egy kis baconön üvegesre párolsz felkarikázott póréhagymát, amit hozzákeversz a krémleveshez.

Maradék beigli
Ez is jól fagyasztható önmagában, de inkább használd fel másképp.
Akármilyen guba:
a maradék beiglit felkockázod, hőálló tálba teszed, és leöntöd annyi tejjel, hogy jól megszívja magát. Utána közepes lángon 20-25 percig sütöd, hogy a teteje szép aranybarna legyen. A tejhez keverhetsz egy kis rumot vagy vaníliakivonatot. 

Lizzie Erwood/Flickr

Pudingos rakott:
a szeletekre vágott beiglit lerakod szépen egy sütőpapírral kibélelt tortaformában vagy üvegtálban, és rétegenként leöntöd néhány kanál vaníliapudinggal. Amikor megvan az utolsó réteg is, és félig már kihűlt, beteszed a hűtőszekrénybe legalább 1-2 órára. Miután megdermedt, úgy szeletelhető, mint egy torta. És egyébként bírja a fagyasztást is, de kizárt, hogy erre sor kerülne.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

22
dec/2019

Amikor egy falu a túlélése érdekében lemond a műanyagról

Három évvel ezelőtt a maják szent tava, a Guatemalában található Atitlán-tó és környezete fuldoklott a műanyaghulladékban. A helyieknek dönteniük kellett: ha ez így megy  tovább, elpusztul a tó élővilága és vele a partján élő emberek is, hiszen megélhetésüknek több szempontból is a tó a forrása: onnan származik az ételük, illetve a turizmusnak köszönhetően a bevételük. A tó viszont haldoklott. 

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

DW

A 90 százalékban őslakos származású helyiek önkéntes munkával minden egyes nap 300-400 kiló műanyaghulladékot szedtek össze a parton és a tóból. Olyan mértékben kezdett a vízben elszaporodni a cianobaktérium nevű, mérget termelő moszat, hogy a tó vize lassan ihatatlanná vált, és veszélyes volt a vízbe menni. A lakosok tüntetést szerveztek, levelet írtak a kormánynak, hogy segítsen megtisztítani a tavat a műanyaghulladéktól. Ám mivel nem kaptak választ, úgy döntöttek, a maguk kezébe veszik a sorsukat. 

A tó mentén több település található, közülük elsőként San Pedro La Laguna vezetése lépett: elhatározták, hogy ők fognak példát mutatni a többieknek és az egész világnak fenntarthatóságból.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Flickr/West View

A polgármester 2016-ban kihirdette, hogy a településre nem hozhatnak be új műanyagot, és betiltotta a műanyagszatyrok, szívószálak és habosított műanyag ételtárolók (tálcák, poharak) használatát. Ezekből volt ugyanis a legtöbb az összeszedett szemétben. A tiltást megszegőket súlyos bírsággal fenyegették meg: a magánszemélyek 300 qetzal, a vállalkozók 15 ezer qetzal büntetésre számíthattak. (A szegényebb régiókban 1200-1300 quetzal a havi jövedelem.)

A polgármester és csapata házról-házra jártak, és a lakosok meglévő műanyagszatyrait többször használható táskákra cserélték teljesen ingyen. Ezeket a táskákat a közeli Totonicapán népművészei kézzel fonták újrahasznosított műanyagból és gumiból. A polgármester igyekezett a 13 ezer lelket számláló település minden felnőtt lakosát meggyőzni az intézkedés szükségességéről, mert tudta, hogy enélkül nem fog menni.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Atlas Obscura

"Nagyon nehéz volt lemondani a műanyagról, mert annyira megszoktuk. Azóta viszont újra banánlevélbe vagy papírba csomagoljuk az élelmiszert a boltban, a tortillát konyharuhába tesszük, és a fonott kosárban visszük haza a megvásárolt homikat", mondta egy helyi nő a Naturaleza Gurú spanyol nyelvű ökoblognak. Ha megtelik a kosár, a kötényükbe pakolnak, mint nagyanyáik. Visszaléptek a múlt csomagolóanyagaihoz azért, hogy legyen jövőjük.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

DW

A polgármester kezdeményezését a guatemalai műanyagipari tanács próbálta megtorpedózni, mondván, a műanyag az emberiség egyik legjobb találmánya, és hogy San Pedrónak inkább a hulladékgyűjtési és -tárolási infrastruktúráját kellene fejlesztenie a tiltás helyett. Akkorra viszont már a helyiek is a vezetőjük mellé álltak, mert felismerték, hogy a műanyagmentes élet az igazi lehetőség arra, hogy megmentsék a tavat.
"Azt mondják, forradalomra van szükség a változáshoz. Csakhogy a forradalomhoz nem fegyverek kellenek, hanem azzal érhetünk el változást, ha mindannyian alapjaiban megváltoztatjuk az életünket", mondta Mauricio Méndez polgármester egy interjúban

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Flickr/Nery Mejia

A vulkánokkal övezett Atitlán-tó a maja hitvilágban az a hely, ahol a hegyek istenei találkoznak a földiekkel. A tóban állítólag egy elsüllyedt maja szentély is található. Az Atitlán a jelképe lett Guatemalában annak a mozgalomnak, hogy az élővizek kapjanak különleges státust, illetve hogy vége legyen a környezeti rasszizmusnak. Utóbbi alatt azt értik, hogy az őslakosok szerint a guatemalai kormányzat eltérő módon finanszírozza az őslakosok és a fehérek lakta településeket. Az ország mezőgazdaságában nemzetközi cégek vannak jelen, amelyek a természeti forrásokat nem fenntartható módon kezelik, volt már példa egy folyó elterelésére. Az Atitlán-tó természeti csoda és turistaparadicsom, de mivel őslakosok lakta régióban található, kimarad a központi fejlesztésekből -- ez a környezeti rasszizmus.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Flickr/West View

Az elmúlt három évben San Pedro lakosai megtanultak egyszerhasználatos műanyagok nélkül élni. Persze, a tartós műanyag továbbra jelen van az életükben, például az esővízgyűjtő tartályok, az edények és más többször használható használati tárgyak formájában, de az átlagos műanyaghasználatuk 90 százalékkal csökkent. "A sört sem isszuk szívószállal, akkor az üdítőt miért innánk azzal?", tréfálkozott Victor Gonzáles, a helyi tervtanács vezetője.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Flickr/Aurelien&Hilda

A műanyagmentességnek köszönhetően föllendült a turizmus: 40 százalékos emelkedést tapasztaltak alig két éven belül. Természetesen az idelátogatókra is vonatkozik a műanyagtilalom, de ez szemlátomást nem zavar senkit. Sőt: egyre több amerikai és európai telepedik meg a környéken. Méndez és Gonzáles reméli, hogy kezdeményezésükhöz a többi szomszédos település is csatlakozik, így tisztelegve a maja hitvilágban fontos szerepet betöltő Földanya előtt.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Naturaleza Gurú

San Pedro további zöld fejlesztéseket tervez, például szennyvíztisztító telepet, LED-közvilágítást, illetve hogy fejlesszék a hulladékok újrahasznosítását a használati tárgyak és bútorok előállítása során. Remélik, hogy ezek az erőfeszítések nemcsak a környezetre lesznek jó hatással, hanem a lakosok megélhetésére is. "A te szemeted a mi szerencsénk", foglalta össze Méndez polgármester.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ajánlom figyelmedbe korábbi cikkemet: Van-e élet a műanyag után?

17
dec/2019

Így lesz zöld a karácsony, hulladék és CO2 nélkül

"Vegyünk neki hóláncot", mondta a minap mellettem a hipermarketben egy hatvanas anya a harmincas fiának. "Á, dehogy, van már neki hat", utasította el fia a kérést. A fél füllel elkapott párbeszédtől nekilódultak a gondolataim: milyen családtag lehet, akinek már hat hóláncot ajándékoztak? Ha magára ismer, innen a távolból megnyugtatom, hogy idén karácsonykor más meglepetésre számíthat, de korántsem biztos, hogy az nem megy egyenesen a kukába.

Az ünnepi szezonban világszerte 25 százalékkal több hulladék képződik a háztartásokban, és ha ehhez hozzávesszük, hogy csak a Kínából Európába importált, minimum 4 ezer tonna ajándéknak mennyi volt gyártási és szállítási károsanyag-kibocsátása, hát nem áll jól a mérlegünk. Ráadásul egy csomóan teljesen fölösleges dolgokat veszünk összességében óriási pénzekért, csak mert dolgozik bennünk a lelkiismeret, hogy karácsonykor mindenkinek muszáj valamit adni. E fölösleges dolgok a szemétben végzik, némelyik már Karácsony másnapján. (Korábbi cikkem: Mit ajándékozz annak, akinek már mindene megvan?)

Lehet, hogy egyszer azt fogjuk gondolni, hogy a legjobb ajándék az, amit nem is veszünk meg, de ma még ettől a nézettől távol vagyunk. A második legjobb ajándék, ha tárgyak helyett élményt ajándékozunk, legyen az egy színházjegy, állatkerti belépő, utazás, wellness. Végszükség esetén pedig ott a jolly joker: a vásárlási utalvány. Ezt arra költheti a megajándékozott, amire akarja, és nem fordul elő, hogy a hetedik hóláncot kapja, mint a fenti példában.

Ezzel is csökkentheted a karácsonyi hulladékhalmozást:

1. A mi családunkban az a szokás, hogy nem használunk csomagolópapírt, hanem évek óta ugyanaz a 6-7 ünnepi papírtáska cirkulál a családtagok között. Hol kapjuk benne az ajándékot, hol adjuk benne. Mindenki tesz mellé egyéni üdvözlőkártyát, a táska pedig arra a fél órára tökéletesen betölti a funkcióját, utána megy a szekrénybe.

2. Ha mindenképpen csomagolni akarsz, alkalmazd a gyűréstesztet egy darag csomagolóanyagon: a papírt össze lehet gyűrni, a műanyagfólia visszaugrik eredeti alakjára, innen felismered.

Azért nem szabad műanyagfóliát használni, mert nem újrahasznosítható. De a papír csomagolóanyag sem újrahasznosítható, ha csillámos vagy fényes bevonatú.

3. Ne vegyél elemes játékot, vagy ha veszel, adj hozzá újratölthető elemet és töltőt is.

4. Törekedj arra, hogy növényi gyantából, méhviaszból vagy szójaviaszból készült gyertyát és mécsest vegyél/ajándékozz, ezek természetes úton lebomlanak és nem füstölnek. A nem zöld gyertyák és mécsesek a kőolajszármazék paraffinból készülnek, és égetés közben károsanyagot bocsátanak ki, ami sem neked, sem a környezet számára nem egészséges. Megfájdul a fejed az égő gyertya mellett? Így jelzi szervezeted a problémát. De ne fújd el a gyertyát bent, hanem óvatosan vidd ki a szabadba, és ott oltsd el.

5. Kérlek, ne vegyél új ruhát karácsonyra magadnak, legfeljebb a gyerekeknek, ha már kinőtték az ünneplőjüket. Mi felnőttek meg tudjuk oldani a kiöltözést az elmúlt években felhalmozott készletekből. Hiszen egy átlagos nő szekrényében 22 olyan ruha van, amit még nem vett fel, egy férfiében pedig 19 darab. Még egy statisztika: Angliában karácsonykor 80 ezer tonna régi ruha megy a szemétbe. Minden EU-állampolgár évente átlagosan 12,66 kg ruhát vásárol. A megvásárolt, majd kidobott ruhák alig 1 százalékát hasznosítják újra új öltözetekben, a többi anyag megy a hulladékégetőkbe vagy -lerakókba, mert a textilipar nem tart ott a fejlesztésekben, hogy képes legyen megoldani a textíliák újrahasznosítását.

6. Ne vegyél új karácsonyfadíszeket. Tudnod kell, hogy a gömbök és egyéb díszek általában olyan műanyagból készülnek, ami nem újrahasznosítható. Az angyalhaj sem.

7. Olvaszd le a fagyasztót még az ünnepek előtt. Ettől sokkal hatékonyabban fog működni, márpedig ez az egyik legnagyobb áramfogyasztó a lakásban. Ide kattintva megtudhatod, hová kell pakolni a dolgokat a hűtőben. 

8. Vásárolj helyi élelmiszert. Elhiszem, hogy menő dolog a reklámban látott lazacot felszolgálni, de gondolj bele, hány ezer kilométerről szállították ide azt a halat, méghozzá hűtve, vagyis sokkal több üzemanyagot felhasználva, büdös dízelfüstöt kipufogtatva. 

9. Ne használj az ünnepi vendéglátáshoz egyszerhasználatos műanyag- vagy papírtányérokat, -poharakat, -evőeszközöket. Igen, lehet, hogy a rokongyerekek eltörnek egy üvegpoharat, ezt el kell fogadni.

10. Nappal ne kapcsold fel a díszkivilágítást. A LED energiatakarékos, de nem ennyi, nem ilyen sokáig bekapcsolva. 

11. Ha megérkeztek a vendégek, vedd le a fűtést akár 2 Celsius-fokkal is, mert szépen belehelik a szobát. Utána persze szellőztess.

12. Amikor ti mentek rokonlátogatásra, ne hagyj stand-by állapotban semmilyen elektronikai kütyüt, hogy egy kicsit mérsékeld az ünnepi áramfogyasztásodat.

13. A műfenyők 85 százaléka Kínából érkezik. Számítások szerint egy műfenyőt legalább 20 évig kell használni ahhoz, hogy a gyártása és ideszállítása során képződött környezetterhelés ki legyen egyenlítve. Itt találsz 57+3 ötletet ahhoz, hogy miképpen legyen karácsonyfád fenyő nélkül, de ha ez nem volna elég, összegyűjtöttem még 34+6 ötletet ehhez. Csak győzzed végignézni!

14. Ne főzz, ne süss többet, mint amennyi valóban szükséges, és ha mégis maradna étel, törekedj a maradékmentes újrahasznosításra. Évente 1,3 milliárd tonna étel kerül a szemétbe világszerte. Gugli a barátod, ezernyi ötletet találsz ehhez a különféle receptoldalakon. Ha olyan ételt kapsz ajándékba, amit nem szeretsz, vidd el, tedd ki a rászorulóknak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

02
dec/2019

Így tüntesd el a járdáról a havat és a jeget öko módon

A törvény két dolgot szabályoz: az egyik, hogy el kell takarítanunk a házunk előtti járdáról a havat, a másik, hogy ehhez nem használhatunk konyhasót (nátrium-kloridot, NaCL), amennyiben ezzel fákat veszélyeztetünk. Értelemszerűen a telekhatárunkon belül lévő autóbeállót, kerti ösvényt is meg kell tisztítanunk, tehát nagyon nem mindegy, hogy milyen módszert választunk ehhez.

havazás jégmentesítés hólapátolás hóeltakarítás tél

A legzöldebb megoldás a rendszeres hólapátolás,
csak idő és erő kell hozzá

A konyhasóval az a baj, hogy a sós hólé a talajba jutva megakadályozza, hogy a növények felszívják onnan a folyadékot és a tápanyagokat, azaz a "besózott" növény idővel elpusztul. Ne csak sík felületekben gondolkodjunk: domboldali telkek esetében a szomszéd illegális sóakciója is tönkreteheti a tőle lejjebb fekvő kerteket. De a sózó szomszéd telkére is befújhatja a kora tavaszi szél a fehérre szikkadt sós port az utcáról, tehát ő sem jár jól. Tény, hogy olcsó a só, de tönkreteszi a vasbetont, korrodálja a fémeket (kerítést, gépjárműveket) is. 

Akkor mit csináljunk, ha ökomódra szeretnénk megszabadulni a csúszós hórétegtől? A legzöldebb megoldás a rendszeres hólapátolás, de ennek akadálya lehet, ha elmegyünk dolgozni, tehát napközben nem tudunk takarítani a ház előtti járdán, vagy például éjszaka sem kelünk fel emiatt. 

A hó- és jégmentesítéshez használatos anyagokat három csoportba sorolhatjuk: vannak a csúszásgátlók (érdesítő anyagok), a csúszásgátlók jégmentesítő anyaggal keverve, illetve a jégolvasztó hatóanyagok.

havazás jégmentesítés hólapátolás hóeltakarítás tél

A csúszásgátlók (faforgács, durva homok, zeolit, kőőrlemény, fahamu) kémiai anyagoktól mentesek, tehát nyugodtan ajánlhatók a kertbe vagy járdaszegélyre telepített legérzékenyebb növények mellé is, nem fogja őket tönkretenni. Hátrányuk, hogy az olvadékvíz a legkülönfélébb helyekre viszi el őket, ahol fel is halmozódhatnak, akár dugulást okozva. 

Hóolvasztáshoz nappal a sötét színű érdesítő anyag a megfelelő, mert jobban magába szívja a napsugárzást, mint a világos színű. Jeges felületre nagyobb szemcséset érdemes kiszórni, hogy a taposástól vagy napfénytől megolvadt jégben ne süllyedjen le túl mélyre, mert akkor nem segít, ha éjjel újra megfagy a felület. A Tudatos Vásárlók Egyesülete az őrölt téglában látja a megoldást, ez építési hulladékból beszerezhető, a színe is megfelelő, és olyan szemcseméretűre törhető, ami éppen kell.

A jégolvasztó vegyi szerek közül a kalcium-klorid (CaCl2) sokkal jobb, mint a konyhasó, mert negyedannyi elég belőle, továbbá a -7 Celsius-fokon dermedő konyhasóval szemben a kalcium-klorid fagyáspontja -25 Celsius-fok. A kalcium-klorid olvadás közben intenzíven hőt termel, ezzel is gyorsítja a síkosságmentesítést. Nemcsak hó, hanem jég esetében is hatékony, így ónos eső alatt-után is. Nem marad utána szilárd anyagmaradék a járdán, kapható oldat, granulátum és pehely formában is. Érdemes összeszövetkezni a szomszédokkal, és nagyobb kiszerelést venni együtt, olcsóbban.

havazás jégmentesítés hólapátolás hóeltakarítás tél

Ha már valaki sokat költött drága kültéri díszburkolatra, ne spóroljon a síkosságmentesítésen sem! Ilyenkor megfelelő lehet a CMA, azaz a kalcium-magnézium-acetát, pontosabban ennek 30 százalékos oldata. Ez ugyan alacsonyabb hatásfokkal olvaszt, mint a kalcium-klorid, de biztonsággal alkalmazható a kényes felületeken, sőt, a kloridtartalmú szerekkel ellentétben a fémet sem korrodálja. Alacsony hőmérsékleten is használható, és nem károsítja a növényzetet.

TIPP: Érdemes a kocsiban egy zsák macskaalmot tartani, mert az autó kereke alá szórva segíti az abroncs tapadását. Nyilvánvalóen ez olyan helyzetben hasznos, ha elakadt az autó, kipörög a kerék, és pár négyzetméteren kell valami instant segítség. 

Ültess sótűrő növényeket a kerítés vagy járda mellé!
Évelő fásszárú, illetve cserje a mérges (vad) gesztenye (Aesculus glabra), a japán orgona (Syringa reticulata), a páfrányfenyő (Ginkgo biloba), a fanyarka (Amelenchier spp.), a szárnyas kecskerágó (Euonymus alatus).

havazás jégmentesítés hólapátolás hóeltakarítás tél

Ilyen szép vörös lesz ősszel a kecskerágó lombja

De meríthetsz ötletet a szikes talajjal jellemezhető alföldi vidékek flórájából is, és ültethetsz sóvirágot (Limonium spp.), sziksófüvet (Salicornia), sziki őszirózsát (Aster tripolium). 

havazás jégmentesítés hólapátolás hóeltakarítás tél

A sziki őszirózsa minden kertben jól mutat

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

28
nov/2019

Hogyan éljünk és közlekedjünk együtt az elektromos rollerrel?

Alul szavazni is lehet!

Az elmúlt napokban óriási indulatokat korbácsolt az a bejelentés, hogy az elektromos rollert akár segédmotoros kerékpárnak is lehetne tekinteni, és emiatt megtilthatják, hogy a járdán vagy kerékpárúton lehessen használni, mert az balesetveszélyes a gyalogosokra. Ahány rolleressel beszéltem, mind fel van háborodva, azt mondják, éppen hogy meg kellene köszönni nekik, hogy nem autóval, hanem környezetkímélő e-rollerrel közlekednek a városban, és számukra életveszélyes volna az autók között haladni az úttesten.

Budapest az egyik legrosszabb levegőjű nagyváros az Európai Unióban, Magyarországon a légszennyezettség miatt évente 14 ezer ember hal meg idő előtt. Valamit tenni kell a levegőminőség javítása érdekében, és erre pont az elektromos rollerhez hasonló, úgynevezett mikromobilitási eszközök volnának alkalmasak. Ezekkel fel lehet szállni a tömegközlekedési eszközökre is (persze úgy, hogy ne koszolják be az utastársak ruháját), és amelyik 100 cm alatti hosszúságú, arra nem is kell plusz jegyet venni (szemben egy kerékpárral). A roller+bkv kombóval nagy távolságokat is meg lehet tenni a fővárosban, nem izzad le az ember munkába menet, illetve segítség lehet a hegyes-völgyes budai részen.

mikromobilitási eszköz fenntartható közlekedés városi közlekedés légszennyezés elektromos roller

Hogy egy külföldi példát idézzek: Dánia elhatározta, hogy 2030-ra olyan mértékben csökkentik az országos szén-dioxid-kibocsátás mértékét, ami 70 százalékkal alacsonyabb lesz, mint az 1990-es évek CO2-szintje. A dán főváros, Koppenhága 2025-re karbonsemleges akar lenni, vagyis a legkisebbre csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását. Ehhez pedig számításaik szerint az is szükséges, hogy a városi közlekedés 75 százaléka autómentes legyen: kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedéssel jussanak el A-ból B-be a lakosok, és a városi áruszállítás módját is gondolják újra (például elektromos furgonokkal). A dánok nem arról beszélnek, hogy mit lehetne egyszer, majd, valamikor megtenni, hanem hogy mi szükséges most.

Visszatérve Budapestre: Mivel az elektromos rollerek már nem fognak eltűnni az utakról, hiszen sokan drága pénzért saját eszközt vásároltak maguknak, újra kellene gondolnunk a budapesti közlekedést ebből a szempontból. Hogyan lehetne szabályozni a jelenlegi káoszt? Először is például azzal, hogy minden mikromobilitási eszköz, legyen az kerékpár, roller, segway vagy bármi, elektromos vagy hajtós, kapjon rendszámot? Ennek nagyon örülnének a gyalogosok, és valószínű, hogy a mikromobilitási eszközöket használók közlekedési morálját is javítaná, ha azonosíthatóvá válnának ezek a járművek.

Budapest, mint minden olyan város, amely több száz vagy több ezer éve született és fejlődik, teljesen más közlekedést tesz lehetővé, mint egy olyan amerikai város, amelyet asztalon terveztek, az autóforgalomra tekintettel. De a középkori-ókori eredetű városok nemcsak más közlekedést tesznek lehetővé, hanem mást is igényelnek. Az alábbi grid-térképeket (alkotójuk Geoff Boeing, a Dél-Kaliforniai Egyetem városi közlekedétervezés professzora) én egészítettem ki Budapest utcai hálózatának egy szegmensével, csak hogy látni lehessen a kétféle várostípus közötti különbséget.

mikromobilitási eszköz fenntartható közlekedés városi közlekedés légszennyezés elektromos roller

Budapest belvárosában, amelyet ebből a szempontból helyesebb volna óvárosnak nevezni, az utcák lassú közlekedésre: gyalogosra, lovasra, lovaskocsira, hintóra, kordéra, szekérre, konflisra "lettek kitalálva". Ezek maximális sebessége 5-25 km/h. Amikor a város szerkezete kialakult, még a kanyarban sem voltak az autók, amelyek mind legalább 50-nel akarnak haladni olyan utcákon, amelyektől idegen ez a sebesség. Az elmúlt fél évszázadban az autók voltak a dominánsak a forgalomtervezéskor, az öreg utcákat próbáltuk az új forgalomhoz idomítani, holott fordítva kellene gondolkodnunk: a forgalmat kellene az utcához igazítani. 

mikromobilitási eszköz fenntartható közlekedés városi közlekedés légszennyezés elektromos roller

Ekkora volt a forgalom a Körúton a mai Blaha Lujza tér környékén
a 19. század végén FORRÁS: World Digital Library

A 2018 év végi hivatalos adatok szerint Budapesten 660 ezer autó van forgalomban. Az autók száma havi 1500-2000 darabbal nő, és az átlagéletkoruk 13 év körüli, vagyis súlyosan szennyezik a levegőt. A fővárosban él nagyjából 1 millió 780 ezer ember, azaz több mint két és félszer annyi ember, mint ahány autó fut-parkol az utakon. Ezeknek az embereknek joguk van ahhoz, hogy az ő igényeiket is figyelembe vegyék, ne csak az autókét, mint az elmúlt évtizedekben. 

Ehhez sok mindent kell kitalálni, átgondolni, felfejleszteni.

Addig is elgondolkodhatnánk például egy olyan ötletről, hogy mi lenne, ha az utca szélessége határozná meg azt, hogy milyen minimális és maximális sebességgel lehessen hajtani rajta?

Tehát a jelenleg autóktól fuldokló belvárosi (óvárosi) szűk utcácskákban igenis mehessen az elektromos kerékpár az úttesten, de ott az autók se hajthassanak gyorsabban, mint az elektromos roller vagy a kerékpáros. Így talán nem veszélyeztetik egymást. A főútvonalakon meg legyen az a szabály, hogy arra csak olyan jármű haladhasson, amely képes elérni egy bizonyos utazósebességet, így a Rákóczi úton ne cikázzon egy e-rolleres, még a buszsávban sem, mert az az eszköz azon az úton életveszélyes. 

Tehát mondjuk azt, hogy a kis mellékutcákon legyen minimum 10 km/h, maximum 30 km/h a sebesség, a széles főútvonalakon pedig minimum 40 km/h, maximum 50 vagy 60 km/h. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

19
nov/2019

Ha van egy hegyed, veszteség nélkül tudod tárolni a megújuló energiát

Az akkumulátorok egyre olcsóbbak, és nemsokára tényleg gazdaságos megoldást kínálhatnak a rövid távú energiatárolásra, amivel a napi szükségleteinket fedezhetjük. Vagyis ha nappal süt a Nap, akkor az akkumulátorban eltárolt energiát használjuk sötétedés után. Ez azonban nem oldja meg az éves energiaingadozásokat, például azt, hogy télen kevesebb megújuló energiára számíthatunk: a tavasztól őszig megtermelt áramot kellene elraktározni a szűkös hónapokra. 

Erre találták ki a pumpás (vagy szivattyús) víztározókat: a bőség idején feleslegesen termelődött áramot úgy hasznosítják, hogy azzal működnek az óriási vízpumpák, amelyek egy magasabb területen kialakított tározóba nyomják fel el alacsonyabb tó vízét. Amikor pedig ki kell nyerni az energiát, megnyitják a felső tározót, amelyből lezúdol a víz, keresztül egy turbinán, és máris előállítottuk a tiszta energiát. Ám ennek a rendszernek jelentős a kiépítési költsége, hiszen két víztározó is kell hozzá. Ráadásul a víz párolog, tehát az év során jelentős veszteséggel kell számolni. Számítások szerint ez a rendszer ott éri meg, ahol 50 megawattnál nagyobb az energiatárolási igény.

Itt jön a képbe a bécsi székhelyű Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (International Institute for Applied Systems Analysis, IIASA) ötlete, amely kifejezetten a 20 megawattnál kisebb hálózatok  idényjellegű energiatárolására használható: cseréljék homokra (vagy sóderre) a vizet! Az általuk hegyi gravitációs energiatárolónak (Mountain Gravity Energy Storage, MGES) nevezett rendszer ideális köztes megoldás lehetne a rövid- és hosszú távú energiatárolók között.

A rendszer egyszerű elemekből áll: egy daru csillékbe pakolja a hegy tövénél a homokot vagy sódert, és a motoros meghajtású kábellel felemelik a hegy tetején lévő tárolóba, ahol a homokot szétterítik -- már el is tároltuk az energiát. Amikor szükség van rá, akkor a hegytetőn álló daru szépen telepakolja a csilléket, amelyek elindulnak lefelé, a kábel mozgása pedig megforgatja az alsó tározónál kiépített turbinát, így fejleszti az áramot. A homokot vagy sódert felszín alatti üregekben, tárnákban is lehet tárolni, hogy ne rontsa a látképet.

Amennyiben a hegyen valamilyen vízfolyam ered, az MGES-rendszer kiegészíthető vízenergiával is. A rendszer bármilyen magasságban futó vizet képes elszállítani, ami nem lehetséges a hagyományos vízerőművek számára.

"Az MGES egyik előnye, hogy a homok olcsó és nem párolog, mint a víz. Így nem veszítünk az energiakészletből, és a homok bármennyi alkalommal újrahasználható. Ez különösen jelentőssé teszi a rendszert az aszályos, sivatagos országok számára", mondta Julian Hunt, az IIASA kutatója. Hozzátette, hogy a hagyományos vízerőművek legfeljebb 1200 méteres szintkülönbséget tudnak áthidalni a víznyomás miatt. Az MGES viszont akár 5000 méteres szintkülönbséget is áthidalhat, ezért kifejezetten alkalmas magashegységekbe, mint a Himalája, az Alpok vagy a Sziklás-hegység. Illetve hasznos lehet olyan, meredek hegyekkel tűzdelt szigetek energiatárolásához, mint Hawaii, a Zöldfoki-szigetek, Madeira, Indonézia, Fülöp-szzigetek, Karib-szigetek, Galápagos vagy a Csendes-óceán szigetei. 

Az IIASA csapata a Hawaiihoz tartozó Molokai szigetére tervezett egy energiamátrixot, amely kizárólag szél- és napenergiából, hagyományos akkumulátorokból és MGES-rendszerekből fedezi a sziget energiaigényét. Hunt hangsúlyozta, hogy az MGES nem a csúcsidőben termelődő kiugró mennyiségű áram elraktározására és napi felhasználására szolgál, hanem akkor optimális a működése, ha hónapokig átlagos mennyiségű áramot tárolnak el benne, majd hónapokig (akár 1000 napig) folyamatosan nyernék ki belőle az átlagos mennyiségű energiát. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

13
nov/2019

Mi az a Fast Furniture, és mire kell ügyelned, ha télen vásárolsz bútort?

Fast fashion, fast food, fast living -- azaz gyors divat, gyors étel, gyors élet. A mai fogyasztói viselkedés lényeges eleme az azonnali habzsolás, amelyet a cégek rendkívüli módon ösztönöznek is,  mint például a a közelgő Black Friday-nappal. A gyorsfogyasztás jegyében például a divatban már nincsenek szezonok, egész évben folyamatosan érkeznek az üzletekbe az újabb és újabb kollekciók, az előzőeket pedig leárazva szórják a vásárlók után. Ezért nevezik fast fashionnak, gyors divatnak.

Ugyanez igaz a fast furniture, gyors bútor jelenségre is, csak erről még nem nagyon beszél a világ, mert még nem jutottunk túl a zeniten, még odáig vagyunk, ha a trendeket diktáló lakberendezési áruházakban olcsó pénzért vásárolhatunk. De mi az, amit veszünk? Leggyakrabban nem igazi bútort, hanem csak bútornak látszó használati tárgyat, amelyet arra terveztek, hogy kibírja a házhozszállítást, az egyszeri összeszerelést, és néhány év használatot. Költöznénk? Akkor majd veszünk újat. Az egyik nagyáruház által a konyhabútorokra ajánlott 25 év garancia is csak arra jó, hogy ha bemész az áruházba ezért a tételért, minden mást is ott vegyél meg. Ami viszont már nem feltétlenül bír ki 25 évet, de olykor még 25 hónapot sem.

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Kutyasétáltalás közben láttam meg ezt a formája alapján tévéállvány egyik elemének látszó forgácslap darabot a kerékpárút mellett.

Nagyszüleink még egy életre választottak bútort, ami ennek megfelelő minőségű volt, tömörfából, politúrral. A mai fast furniture bútorok túlnyomó része forgácslemezből készül, jó esetben kap egy igazi fa furnért, majd jön az akril lakkozás, gyakrabban találunk a forgácslemezen melamin fóliát és polipropilén bevonatot. A forgácslemez micsoda? Faforgácshoz, apró méretű fahulladékhoz ragasztót adnak, hőkezelik és préselik. A ragasztó formaldehid kibocsátása nem haladhatja meg az EU-szabvány E1-es értéket, azaz 1 ppm lehet a forgácslap formaldehid-kibocsátása (1 ppm = 1 millió levegőmolekula között 1 formaldehid molekula lehet). Ez csekélynek tűnhet, de egy új bútorokkal berendezett lakásban ez csak egy tétel a sok illékony vegyület között. A formaldehid a leggyakoribb beltéri légszennyező anyag.

A fast furniture olcsó, de ennek az az ára, hogy gyenge minőségű, ezért gyorsan elhasználódik. Vagy mert olcsó, ha megunjuk, kidobjuk, mondván, veszünk másikat. Amit a lomtanalítás során kidobunk, az sajnos nagy valószínűséggel egy kályhában végzi, pedig a forgácslapban lévő ragasztó elégetésével rendkívül kockázatos égéstermékek kerülnek a levegőbe. Nagyon sok gyorsbútor végzi a szemétben: az ausztráliai Sydney városában évente minden háztartás átlag 24 kilogramm bútort dob ki, ami a kétmillió háztartással bíró metropolisban évente 48 ezer tonna kidobott bútort jelent.

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Így néz ki a gyorsbútor-szemétlerakó Sydney mellett. Fotó: Handkrafted

Ipari elemzések szerint ennek egyharmada kárpitosbútor (fotel, kanapé stb.), kétharmada más fa bútor (polc, asztal, szekrény stb.). Ez a mennyiség megfelel 800 ezer háromszemélyes kanapénak, 1,65 millió étkezőasztalnak, 3,4 millió kisasztalnak és 6,85 millió széknek -- ennyi kerül a hulladéklerakóba Sydneyben egyetlen év leforgása alatt, olvasható egy helyi kézműves bútorasztalos cég blogposztjában.  

Úgyhogy lehet, hogy elsőre olcsónak tűnik az a laminált forgácslapból készült fürdőszobabútor, de erősen kétséges, hogy a párás melegben túl sok évet kibírna. Ráadásul a laminált forgácslap nem bomlik le a természetben a műanyag lamináló fólia miatt, és nem is újrahasznosítható, a forgácsot összetartó műgyanta miatt. 

A fast furniture elv miatt a szükségesnél jóval több bútort állítanak elő (túltermelés), és ehhez rengeteg fára van szükség. Az Ikea svéd lakberendezési áruházlánc például a világ kereskedelmi fakitermelésének 1 százalékát használja fel, ami óriási mennyiség. A cég kiadványában úgy fogalmaz, hogy 2020-ra "az összes fa fenntarthatóbb forrásból származzon, ami alatt újrahasznosított vagy FSC® minősítéssel rendelkező fát értünk". No de mi az a "fenntarthatóbb"? Miért nem lehet pontosan megfogalmazni?  

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Jól látszanak a kidobott íróasztalok és kerti székek a hulladékhegyben. Fotó: Handkrafted

A gyorsbútorok közül a kárpitosbútorok valóságos vegyi koktélt árasztanak a szobánkban. Azt a bizonyos újbútorszagot, amitől sokaknak napokig fáj a fejük. Tudnod kell, hogy ha érzed a szagát, az azt jelenti, hogy a levegőben lévő vegyületmolekulák már bejutottak az orrnyálkahártyádra, utána a tüdődbe, és ha eléggé kicsik ezek a molekulák, akkor a tüdődön keresztül a vérkeringésedbe is. A festéktől kezdve a bőrcserzőszeren át az égésgátló adalékig áradnak a vegyszerek az ülőgarnitúrákból, ágyakból, hozzá jönnek a ragasztók és lakkok mérgező hatású illékony szerves vegyületei (VOC). Életünk harmadát ágyban töltjük, további jelentős részét a nappaliban a kanapén -- éppen ott kapjuk telibe a mérgező vegyületeket, ahol a legnagyobb biztonságban érezzük magunkat: az otthonunkban. 

Ha mindenáron télen akarsz gyorsbútort venni, mielőtt bevinnéd a fűtött lakásba, ahol a melegben elkezdi kiereszteni magából a vegyi anyagokat, szellőztesd a bútort legalább három hétig a garázsba, gangon, sufniban. Ha ez nem megoldható, fontold meg, hogy addig halasztod a vásárlást, amíg beköszönt a jó idő, és folyamatosan nyitva tudod tartani az ablakokat, miután megérkeztek a gyorsbútorok. Különösen igaz ez a gyerekszobára: oda tényleg csak jól kiszellőztetett, lehetőleg használt (felújított) bútort szabadna venni.

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Újrahasznosított fából készült komód, amelyen nem csiszolták le
teljesen az eredeti festékrétegeket. FORRÁS

TIPPEK GYORSBÚTOR ELLEN:
1. A legtöbb régi bútor "sötétbarna", ronda és nehéz. De gondolj arra, hogy ha volt is bennük valaha vegyszer, az már rég kiszellőzött, illetve a fabútorok nagy valószínűséggel tömörfából készültek. Fuss pár ötletelőkört, hátha át lehet ezeket a bútorokat alakítani, és ezzel megőrizni őket.
2. Vásárolj használt bútort, amely szintén kiszellőzött. Ha a formája jó, de a kárpitja csúnya, húzasd át. Igaz, az sem olcsó, de az egészségedre tekintettel megéri.
3. Vegyél kevesebb bútort, de az legyen jó minőségű. A modern lakberendezési áruházakban is lehet tömörfa/minőségi bútorokat kapni, igaz, azok sokkal drágábbak, mint az átlagos fast furniture darabok. 

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Azért mert újrahasznosított, még lehet gyönyörű,
mint ez az ágy. FORRÁS

4. Keress életre szóló darabokat. Milyen jó is lesz majd a jövőbeni családi fotókon látni ugyanazt a szép nagy konyhaasztalt, amit az egyre cseperedő gyerekek és majd az ő gyerekeik ülnek körbe. Vásárolj úgy bútort, hogy az a "családban maradjon", azaz ne dobják ki az utódaid. Ne törődj a trendekkel, válassz olyan bútorokat, amelyekről látszik, hogy kiállják az idő próbáját, és klasszikus darabok. Nem a koloniálról beszélek, hanem a letisztult, egyszerű darabokról. 

5. Keress olyan termékeket, amelyeket méreganyagoktól mentesen és fenntartható forrásból származó nyersanyagokból gyártottak. Végső esetben magad is nekiállhatsz, vagy kereshetsz olyan szakembert, aki segít neked újrahasznosított alapanyagból, például vegyszermentes raklaplécekből összerakni egy asztalt. Meglátod, sok örömed lesz benne!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

06
nov/2019

18-szor rosszabb a levegő a londoni metróban, mint a felszínen

Pedig ott is komoly a légszennyezés. Miután az év elején döbbenetes adatok láttak napvilágot arról, hogy a 2,5 mikrométer (2,5 mikron) átmérőjű, rendkívül apró szemcséjű szállópor (PM) mértéke többszöröse lehet az egészségügyi határértéknek a londoni metró levegőjében, a Financial Times (FT) brit lap munkatársai saját kezükbe vették a műszereket, és több száz mérést készítettek a Londoni belváros alatt húzódó 1-es zóna 75 alagútszakaszában.

londoni metró légszennyezés PM2 5 szálló por közlekedés városi életmód környezetszennyezés levegőminőség

Dale Haussner/Flickr

A szakkifejezéssel PM2,5-nek nevezett parányi szemcséjű légszennyezés az egész szervezetre veszélyes, mert a szennyezőanyag darabkák olyan kicsik, hogy a tüdőből átjutnak az erek falán a vérkeringésbe, és így az egész testünkben megállíthatatlanul szétterjednek. Mivel ezek a porszemek jellemzően mérgező anyagokból állnak, ezért borzasztó károkat okoznak, az agyvérzéstől és a demenciától kezdven a vetélésen és szívbetegségen át a tüdő- és másféle daganatokig, de közük lehet a cukorbetegséghez és ahhoz is, ha egy baba túl kis súllyal születik. A légszennyezés minden módon veszélyezteti az egészségünket, mert a vérkeringésen át bármelyik szervünket megtámadhatja.

londoni metró légszennyezés PM2 5 szálló por közlekedés városi életmód környezetszennyezés levegőminőség

mystero233/Flickr

Az FT munkatársai átlagosan olyan rossz értékeket mértek, amelyek legalább 10-szeresen meghaladják az Egészségügy Világszervezet (WHO) által megadott határértékeket. Bizonyos helyeken a felszíni légszennyezés 18-20-szorosát mérték. Azért fontos tudni ezeket az adatokat, mert így valamilyen mértékben védekezni kell a légszennyezés ellen: "Naponta használom a Central vonalat, de ha asztmás lennék, elkerülném -- mondta Brynmor Saunders, a januári kutatás vezetője. -- Ha valakinek naponta legalább egy órát kell a londoni metróval közlekednie, megnövekedett egészségügy kockázattal kell számolnia a légszennyezés által okozott legsúlyosabb betegségek tekintetében."

londoni metró légszennyezés PM2 5 szálló por közlekedés városi életmód környezetszennyezés levegőminőség

Marc Collins/Flickr

A Financial Times cikkében bemutatják, hogy a londoni tömegközlekedési válallat minden éjjel minteg ezer munkást küldi a metróhálózat takarítására. A leülepedő szállópor legnagyobb része vaspor, amely a fékek és a sínen futó kerekek súrlódásából származik. Sajnos a londoni metró hajdani tervezői még nem gondoltak erre. Az 1863 óta bővülő hálózatról ugyanis az volt az elképzelésük, hogy az alagútban futó szerelvények maguk előtt tolják a levegőt, és így kerül friss levegő a rendszerbe. Nem számoltak azonban a százötven év alatt felhalmozódó porral, mert most a szerelvények ezt a szennyezett levegőt tolják egyik állomásról a másikra. Egyes helyeken a metróalagút fala azbesztet tartalmaz, ami további kockázati tényező.

Minél mélyebben van egy metrószakasz, annál rosszabb a levegő minősége. A 27 méter mélyen futó Northern vonal egyes szakaszain a PM2,5 méretű szállópor mennyisége akár 250 mikrogramm is lehet légköbméterenként, ami 15-ször rosszabb, mint a felszíni utcai levegőminőség. A legmélyebb, 60 méter mélyben lévő Hampstead állomáson a januári vizsgálatban átlag 492  μg/m3 légszennyezést mértek, összehasonlításul a brit fővárosban az utcai átlag 16  μg/m3, ami harmincszoros különbség. 

londoni metró légszennyezés PM2 5 szálló por közlekedés városi életmód környezetszennyezés levegőminőség

Jon/Flickr

A WHO ajánlásai szerint éves átlagban a 10 μg/m3, napi szinten a 25 μg/m3 mennyiség az elfogadható maximum. Az FT szerint a besorolás megváltozhat, mert "világszerte légszennyezési krízis tapasztalható a nagyvárosokban, és újra kellene szabályozni a határértékeket", idézték Tedros Adhanom Ghebreyesust, a WHO főigazgatóját. 

Amúgy nemcsak Londonban ilyen rossz a metróhálózat levegőminősége. Torontótól New York-on át Szöulig több kutatás eredményezett hasonló szennyezettségi adatokat. Szöulban nemrég 277 metróállomáson 800 légszennyezettségi mérőszondát helyeztek ki, hogy folyamatosan képet kapjanak a levegőminőségről.

A Financial Times beszédes ábrákkal illusztrált cikke ide kattintva tekinthető meg.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

28
okt/2019

A klímaváltozás gyorsíthatja a hidak állagromlását

Közel kilencvenezer amerikai híd adatainak átvizsgálása után kongatta meg a vészharangot a Colorado Állami Egyetem kutatócsoportja. Tanulmányukkal arra hívják fel a figyelmet, hogy újra kellene értékelni a nemzeti prioritások sorrendjét az USA-ban, előre véve a hidak állagromlásának mérséklését. A klímaváltozás ugyanis olyan új módon sújtja a hidak szerkezetét, amire a hajdani hídépítők még nem számíthattak: ez pedig a hősokk.

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

Genovában 43-an vesztették életüket a 2018- augusztus 14-én leomló Morandi híd romjai alatt. A hatvanas években épült viadukt 210 méteres szakaszának leomlására máig nincs hivatalos magyarázat, de a Corriere della Sera lap úgy számolta, 2013 óta ez már a 11-ik hídomlás volt Olaszországban. Fotó: Flickr/Maurizio Boi

Az utóbbi években világszerte több hídkatasztrófa következett be: az okok között legtöbbször emberi mulasztás (felújítás elhanyagolása, túlterhelés stb.) szerepel, olykor az extrém időjárás (tájfun). Európában is ijesztő a helyzet: Franciaország 12 ezer közúti hídjának 30 százaléka felújításra szorul, minden tizedik híd potenciális veszélyforrás lehet.

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

Franciaországban 2018. május 15-én az A15-ös autópálya egyik viaduktjának támasztófala omlott rá a sztrádára Gennevilliers-nél. Fotó: 3

Olaszországban 300 hidat fenyeget összeomlás, a szicíliai Agrigento mellett már lezártak egy olyat, amit ugyanaz a Ricardo Morandi tervezett, aki a Genovában összeomlott viaduktot is; Németország közúti hídjainak 12,4 százaléka "rossz állapotban" van, de "jó állapotban" is csak 12,5 százalék; Hollandiában az állami fenntartású utak és hidak állapota kielégítő, de az önkormányzati kezelésben levők állapota aggodalomra ad okot, közülük például Noord-Holland tartományban 14 híd magas kockázatú; Bulgáriában az uniós fejlesztési források egy részét több mint 200 híd felújítására tervezik fordítani, áll a Guardian korábbi összefoglalójában.

"Amikor az emberek a klímaváltozásra gondolnak, a tengerszint emelkedése és az egyre intenzívebb hőhullámok jutnak az eszükbe", moondta Hussam Mahmoud, a Colorado Egyetem építőmérnök-professzora. Pedig a mind szélsőségesebbé váló időjárás más módon is növelheti a kockázati tényezők számát. Mahmoud azt vizsgálja, milyen hatással van a klímaváltozás az Egyesült Államok több mint 600 ezer hídjára. 

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

Ilyen tömörgerincű acél gerendahídból van a legtöbb az USA-ban.
Fotó: Colorado State University

Kutatótársával, Susan Palu építőmérnökkel első körben közel 90 ezer acél gerendahidat vizsgáltak meg, mivel ezek teszik ki az amerikai közúti és városi hidak túlnyomó részét. A 2. világháború óta elterjedt egyszerű hídszerkezetnél a két vagy több pillért egyenes tengelyű vasbeton áthidalások kötik össze (ilyen például Budapesten az Árpád híd).

E hídtípus legsérülékenyebb része a dilatációs szakasz (azok a bizonyos egymásba illeszkedő fésűfogak), aminek az a szerepe, hogy a hőmérséklet emelkedésével vagy esésével kitágulhat vagy összehúzódhat ezen a szakaszon a híd. Ám ha a dilatációs fésűfogak közé úttörmelék vagy más szennyeződés kerül, akkor nem képesek a megfelelő mozgásra.

A globális felmelegedéssel egyre gyakoribbá válnak a kánikulai napok, és ha a dilatációs szakasz nem reagálhat a hősokkra, nem tágulhat megfelelően, akkor máshol fog "felpúposodni" a híd, az egész szerkezet sérülhet. A hősokk miatti tágulás ugyanis átadódik az  acélgerendákra és a vasbetonra. A hidakat úgy tervezték, hogy azoknak a terhelés alatt csak meghajolniuk kell, de hősokk esetén a meghajlás mellett jelentkezik ez a másik alakváltozási tényező, a tengelyirányú összenyomódás. Különösen magas a kockázat azon régi hidak esetében, amelyek télen épültek, mert azoknál a legkisebb a behelyezett dilatációs elemek szabad helye a tágulásra. 

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

A Mitag tájfun után egy nappal, 2019. október 1-én összeomlott
a tajvani Nanfang'ao város alig húsz éve épült és 2018-ban hídja.
A 6 halálos áldozatot követelő hídomlás egyik oka
a tartókábelek elrozsdásodása lehetett. Fotó: TN

Az amerikai kutatók az IPCC által felvázolt forgatókönyvek alapján nézték meg, a 2040-re, 2060-ra, 2080-ra és 2100-ra jósolt felmelegedési rátának megfelelően milyen terhelésre számíthatnak a különféle hídszerkezetek. A kutatási adatok szerint a legkomolyabb károkra az Egyesült Államok északi területein, a Sziklás-hegység és a Préri, illetve Észak-Nyugat és a Közép-Nyugat északi részén kell számítani, ahol az eddigi hűvösebb átlagos időjárásban szokatlan hőmérsékletugrások  várhatók a hőhullámok idején. A kutatók azt is megvizsgálták, hogy az emelkedő szén-dioxid-szint és páratartalom milyen hatással lehet a vasbeton elemekre, de úgy találták, hogy ezek szerkezeti károsodása nem kimutatható.

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

A kutatók legfőbb célja az volt, hogy karbantatási sorrendet állítsanak fel a hídtípusok között a klímaváltozás új normáira tekintettel. "Mérnökök vagyunk, akiknek túl kell lépniük azon, amit korábban tanultak (...). El kell kezdenünk azon gondolkodni, hogyan változtathatja meg a klímaváltozás a tervezési és kivitelezési ismereteinket", mondta Hussam Mahmoud, a Colorado Állami Egyetem építőmérnök-professzora.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

21
okt/2019

Jogunk van-e a tiszta levegőhöz a munkahelyünkön?

Egy átlagos munkahelyen, irodában, a legnagyobb légszennyezők maguk az emberek, akik lélegeznek, izzadnak vagy parfümöt viselnek, esznek az íróasztalnál, olvasható a Purdue Egyetem tanulmányában. Szakértőik a téma legnagyobb kutatásának egyikét vezényelték le, szenzorok ezreit helyezték ki irodákban. Céljuk az volt, hogy azonosítsák a beltéri légszennyező anyagokat, és javaslatot tegyenek arra, miként lehetne ezeket az illékony vegyületeket a közösségi terek levegőjéből eltávolítani. 

levegőminőség légszennyezés irodai légszennyezés munkahely

Pexels

"Ha jobb levegőminőséget szeretnénk nyújtani a dolgozóknak, akkor először fontos megérteni, hogy mi van a levegőben, milyen tényezők befolyásolják a légszennyező anyagok kibocsátását és a káros anyagok semlegesítését", mondta Brandon Boor kutatásvezető, az egyetem környezetimérnök-tanára. 

Az adatokból az derült ki, hogy a munkahelyek levegőjére legnagyobb mértékben az emberek mellett a szellőztető rendszer hatnak. "A beltéri levegőminőség rendkívül dinamikus, hiszen változhat a napszaknak, a jelenlévők számának és a szellőztető rendszer működésének függvényében", mondta Boor.

levegőminőség légszennyezés irodai légszennyezés munkahely

Purdue University/Brandon Boor

A kutatásban más helyiségek mellett az egyetem fenti képen látható, egyik nyitott laborját is telerakták szenzorokkal, hogy kiderüljön, milyen a levegő egy "lóistálló" rendszerű irodában. Ma nagyon divatos ez az elrendezés, de benne dolgozni korántsem leányálom, mert támadás minden érzékszervünk, az egész idegrendszerünk ellen. Óriási benne a háttérzaj, ettől mindenki alapjáraton idegesebb lehet az átlagnál; a nyitott munkaállomások nem nyújtanak semmilyen privát szférát, ami szintén fokozza a stresszt; és végül a  helyiségben terjengő szagok is megterhelőek lehetnek a munkatársak számára, függetlenül attól, hogy kellemes vagy kellemetlen szagokról van szó. 

levegőminőség légszennyezés irodai légszennyezés munkahely

Purdue University/Brandon Boor

Boor és munkatársai a fenti képen látható elektronikus orr eszközzel azt mérték, miként alakítja át vagy szűri ki a levegőben lévő illékony vegyületeket a szellőztető rendszer. Nem is gondolnánk, milyen jelentős szerepe van ennek a rendszernek: a tiszta, oxigénben dús levegő nélkülözhetetlen az egészségünk, agyműködésünk, munkavégző képességünk, terhelhetőségünk szempontjából. Egy másik kutatás bizonyította, hogy a légszennyezés növeli az erőszakos bűncselekmények számát, mivel fokozza az agresszív viselkedést. Képzeljünk magunk elé egy ügyfélszolgálatot, ott milyen körülmények uralkodnak: lehet, hogy az oxigénhiánytól is feszült mindenki.

Visszatérve a Purdue Egyetem kutatására, kiderült, hogy az emberek által kilélegzett levegőben azonosítható izoprén vegyület és más illékony anyagok még jóval az illető személyek távozása után is kimutathatók a levegőben. Minél többen vannak a helyiségben, annál magasabb az illékony vegyületek aránya levegőben. A kilégzéshez járul még a dezodorok, parfümök, sminktermékek, hajlakk és más kozmetikumok illékony részecskéi, de ide vehetjük a tisztító-, fertőtlenítő- és textilöblítőszerek illatanyagait is. Az izzadsággal és más kellemetlen szagokkal együtt ezek alakítják ki a jól ismert "oroszlánszagot". 

"Sok vegyületnek a beltéri levegőben 10-szer, 20-szor nagyobb a koncentrációja, mint odakint a szabadban. Ha ezeket az illékony anyagokat nem szűri ki hatékonyan a szellőztető rendszer, az károsan hat a dolgozók egészségére és teljesítőképességére", mondta Boor.

A vizsgálat azt is kiderítette, hogy a kültérből származó ózon eltűnik a beltérben, mert a molekulája kapcsolódik a benti levegőben szálló vegyületekhez. A kilégzésben lévő izoprén is reakcióba lép az ózonnal, és ezáltal veszélyes hidroxil szabadgyökök keletkeznek. Sokan esznek az íróasztaluknál: a Purdue Egyetem elektronikus orra kimutatta, hogy a narancshámozás közben felszabaduló illékony anyagok, a monoterpének és az ózon kapcsolódásával olyan új, szuperapró részecskék jönnek létre, amelyek átmérője kisebb 1 mikronnál (1 mikron = 1 mikrométer = a méter egymilliomod része). Ezek a részecskék azért is rendkívül károsak, mert annyira kicsik, hogy képesek lejutni a tüdő legmélyebb részeibe. Az átlagos levegőminőségi jelzőrendszerek a 10 mikron (PM10), illetve a 2,5 mikron (PM2,5) nagyságú szállópor részecskék mennyiségét mérik.

Az sem mindegy, hogy a szellőztető rendszer milyen levegőt szív be kintről. Ha nem megfelelő a szennyező anyagok szűrése vagy elkoszolódott a berendezés, akkor a szellőztetéssel akár nőhet is a beltéri légszennyező anyagok aránya, akárcsak azzal, ha valaki szélesre tárja az ablakokat.

Vajon jogunk van-e azt kérni munkáltatónktól, hogy gondoskodjon a szellőztető rendszer karbantartásáról, és az irodák takarításához használjon környezet- és emberbarát tisztítószereket? Jogunk van-e azt kérni kollégáinktól, hogy ha többen dolgozunk egy irodában, akkor senki ne viseljen parfümöt vagy borotválkozás után arcszeszt, és dezodorból is használjunk illatmenteset? 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Archívum