27
jan/2020

Így károsodik a gyerekek agya a légszennyezéstől

Tizenkét éve rendszeresen megvizsgálják ugyanazokat a gyerekeket az amerikai Cincinnati Gyerekkórházban, hogy megtudják, milyen hatása van a közlekedési eredetű légszennyezésnek (angolul Traffic-Related Air Pollution, rövidítve TRAP) a gyerekekre.

Az derült ki, hogy ha a gyerekek egyéves koruk körül jelentős TRAP-nek vannak kitéve, akkor 12 éves korukban az agyuk bizonyos részein 3-4 százalékos csökkenés lehet azokhoz a gyerekekhez képest, akik csekély mértékű közlekedési eredetű légszennyezésnek voltak kitéve. Az eltérés a szürkeállományt és a kortikális vastagságot érinti.

légszennyezés TRAP gyerek Cincinnati Gyerekkórház

Tizenkét éves gyerekek agyáról készült MRI-felvételen jelölve az eltérés, minél vörösebb a szín, annál nagyobb a csökkenés.
KÉP: Cincinnati Children's Hospital Medical Center

"Eredményeink szerint befolyásolja az agy fejlődését, hogy hol él a gyerek és milyen levegőt szív – mondta Travis Beckwith kutatásvezető. – A veszteség mértéke sokkal kisebb, mint mondjuk egy degeneratív betegségben szenvedő páciensnél, mégis hatása lehet egy sor testi és mentális folyamat fejlődésére."

A szürkeállomány olyan agyi régiókat foglal magában, amelyek a mozgástól kezdve az érzékszervi észlelésig (pl. látás, hallás) több folyamatot irányítanak. A kortikális vastagság a szürkeállomány vastagságát jelzi. A kutatás 3-4 százalékos eltérést talált a homlok- és fali lebenynél, valamint a kisagy esetében. 

"Ha a TRAP miatt korai életszakaszban visszafordíthatatlanul károsodik az agy fejlődése, akkor a strukturális következmények fennmaradhatnak, függetlenül attól, hogy később mikor vizsgáljuk az illetőt". tette hozzá Dr. Beckwith.

légszennyezés TRAP gyerek Cincinnati Gyerekkórház

Pexels

A PLOS One tudományos folyóiratban publikált vizsgálat során 147 gyermek agyáról készült mágneses rezonanciás képalkotó felvétel (MRI). Ezek a gyerekek (szüleik révén) hathónaposan jelentkeztek a vizsgálatra, amelynek során 1, 2, 3, 4, 7 és 12 éves korukban készült agyukról MRI-felvétel. A kutatók a környezeti légszennyezést Cincinnati 27 pontján mérték, egyes helyeken állandó, máshol szezonális jelleggel. A gyerekek egy része olyan helyen lakik, ahol fokozott a közlekekedési eredetű légszennyezés, más gyerekek esetében ez nem volt jelentős.

Korábbi kutatások szerint a TRAP hozzájárulhat neurodegeneratív betegségek kialakulásához, illetve az idegrendszer fejlődési rendellenességeihez. Jelen kutatás azt az álláspontot erősíti, hogy a TRAP megváltoztatja az agy szerkezetét korai életszakaszban.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

24
jan/2020

Még nézni is fájdalmas, ahogy ez a kobra visszaöklendezi az üdítőspalackot

A műanyag mindenhol ott van, elborítja az egész világot. Mint például ebben az indiai faluban, ahol egy kobra tápláléknak hitt egy PET-palackot, ezért lenyelte. Amikor a szervezete szabadulni próbál tőle, a kobra képes visszaöklendezni a műanyagflakont, de megszenved vele. És a kígyó még szerencsés: más fajok nem tudják kihányni a lenyelt műanyagot, hanem iszonyatos kínok között elpusztulnak tőle. Az alábbi Twitter-bejegyzést Praveen Kaswan, az indiai erdőfelügyelet munkatársa posztolta, aki annyit kér: senki ne dobja el a műanyaghulladékot a természetben, hanem vigye el a legközelebbi szelektív kukáig.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

23
jan/2020

A tudósok jobb kávét főznek, mint a baristák?

Egy nemzetközi tudóscsapat elhatározta, megmutatja a világnak, milyen a jó kávé. Az amerikai, brit, ír, ausztrál és svájci csapat, akik közt találunk matematikust, fizikust és anyagtudóst, ráadásul kevesebb kávébab felhasználásával, tehát környezetkímélő módon főzte le a kávét -- többször egymás után, mindig azonos minőségben.

kávé kávéfőzés klímaváltozás fenntarthatóság

Pexels

Mit tanultunk eddig? Hogy egy jó espressóhoz legalább 20 gramm finomra őrölt kávéra van szükség, akkor alakíthatjuk ki a megfelelő ízkombinációt, amely sem nem túl keserű, sem nem túl savas. Igaz, ezt a harmóniát nem tudjuk minden alkalommal elérni. A finomra őrlés mellett ugyebár az szól, hogy ezzel képezhetjük a legtöbb szemcsét, és ezeknek összeadódva a nagyobb a felületük, mint a durvára őrölt, tehát nagyobb és kevesebb számú szemcséből álló őrleménynek. Vagyis a finomra őrölt kávészemcsék nagyobb felületen képesek érintkezni a forró vízzel, vagyis több ízanyag és aroma szabadulhat fel a szemcsékből.

És akkor jöttek ezek a kutatók, akik úgy kezdték, hogy összeraktak egy matematikai modellt az ízanyagok lehetséges kinyerésére, méghozzá egy barista szakmai felügyelete mellett. (Vicces már elképzelni is a jelenetet...) Az egyenlet változói között volt a szemcseméret, a vízmennyiség, a víznyomás stb. Gyorsan kiderült, hogy a kávéfőzés nem is olyan egyszerű művelet.

Az viszont gyorsan kiderült, hogy a finomra őrölt kávé önmaga ellensége lehet: az előírásos finomságúra őrölt szemcsék eltömítik a kávégép szűrőjét, ami a nyersanyag pazarlásához vezet, illetve bizonyos aromák könnyebben kioldódnak, míg mások nehezebben. 

kávé kávéfőzés klímaváltozás fenntarthatóság

Pexels

A tudósok számtalan espresso lefőzése után két opcióhoz jutottak el: az optimális ízhez, amely mindig ugyanolyan, vagy durvábbra kell őrölni a kávét és kevesebb vízet adni hozzá, vagy csökkenteni a kávéőrlemény mennyiségét a szűrőben. "Több szerver kellene, mint amennyi a Google-nek van, hogy pontosan kiszámíthassuk a kávészűrőbe tömött szemcsékre ható folyamatokat", mondta az egyik matematikus kutató. Épp ezért a fizikáról és matematikáról váltottak az elektrokémiára, hogy megtudják, a koffein és más molekulák miképpen oldódnak ki a kávészemcsékből. 

A kutatócsoport nem pusztán hobbiból fogott a kávéfőzés tökéletesítésébe. A kávéültetvényeket is fenyegeti a klímaváltozás, miközben az iparág fenntarthatósági problémákkal küzd. Amennyiben a 20 grammos adagot lehetséges 15 grammra csökkenteni az ízélmény csorbítása nélkül, az például az Egyesült Államok szintjén évi 1,1 milliárd dolláros megtakarítást jelent. Ha képesek leszünk hatékonyabban felhasználni a drága alapanyagot, akkor csökken a hulladék mennyisége is, és minden, ami ezzel jár.

Persze marad a kérdés, hogy a kutatók szerint optimális és zöld módon főzött kávé vajon nekünk ízlik-e? Erre a szakemberek is csak annyit válaszoltak: minden attól függ, milyen az illető preferenciája...

A tanulmány a Matters szakfolyóiratban jelent meg: Michael I. Cameron, Dechen Morisco, Daniel Hofstetter, Erol Uman, Justin Wilkinson, Zachary C. Kennedy, Sean A. Fontenot, William T. Lee, Christopher H. Hendon, Jamie M. Foster. Systematically Improving Espresso: Insights from Mathematical Modeling and Experiment. DOI: 10.1016/j.matt.2019.12.019

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

22
jan/2020

A húsevők tisztelik a vegákat

Még egy hétig zajlik a Veganuárnak nevezett kezdeményezés, amelynek támogatói azt fogadták meg, hogy január hónapban megpróbálnak tartózkodni a húsevéstől. 

vegán Veganuár vegetariánus üvegházhatású gázok ÜHG mezőgazdaság

Pexels

A brit Bath Egyetem pszichológia tanszékének vezetésével nemrég készült online felmérés szerint a húsevők erkölcsi és fenntarthatósági szempontból támogatják a vegetariánizmust és vegánizmust. Az online megkérdezett 1000 fő átlagéletkora 34 év volt, 73%-uk mondta "etikus"-nak a vegánizmust, 70%-uk szerint jó a környezetnek. Pontosan a felük szerint egészséges, és 60%-uk szerint "elfogadható".

Ezzel szemben a megkérdezettek 80%-a azt is mondta, hogy a vegánizmus nem könnyű, 77%-uk szerint "kényelmetlen", 60%-uk szerint nem élvezetes. Az inkább növényevő válaszolók kedvezőbben nyilatkoztak.
A Veganuár kezdeményezés is rávilágít arra, hogy "az emberek már most is egyetértenek a vegán életmóddal, és tisztában vannak azzal, milyen jó hatást gyakorol a környezetre", mondta Chris Bryant, a Bath Egyetem pszichológia tanszékének munkatársa, a körkérdés szervezője.

vegán Veganuár vegetariánus üvegházhatású gázok ÜHG mezőgazdaság

Pixabay

Vajon mi történne, ha egész Amerika vegánná változna, teszi föl a kérdést az a 2017-es gondolatkísérlet. Az USA-ban alapélelmiszernek számító hamburgerpogácsához például 6 kg takarmány, 6 m2 terület és kb. 36 liter víz kell -- darabonként! Óriási megtakarítás lenne ezt kiváltani, de vajon megéri-e?

A kérdést vizsgáló tanulmány szerint, ha 320 millió amerikai átállna a növényalapú táplálkozásra, azzal 28%-kal csökkenne a mezőgazdaság üvegházhatású (ÜHG) gázkibocsátása. Na persze érdemes ezt a másik oldalról is megvizsgálni: milyen hatása volna, ha a ma állattartásra is használt területeket szántókká-veteményesekké alakítanák, és az állatállományt felszámolnák. 

Először is mindenhol hegyekben állna a növényi hulladék (kukoricacsutka, burgonyaszár, stb.), amit most takarmányként hasznosítanak. Ha ezt a növényi hulladékot elégetnék, azzal 2 millió tonna szén-dioxid kerülne a légkörbe a szerzők becslése szerint. S mivel állattartás híján nincs trágya, azt műtrágyával kellene pótolni, aminek gyártása további 23 millió tonna szén-dioxidot küld a levegőbe minden évben. 

vegán Veganuár vegetariánus üvegházhatású gázok ÜHG mezőgazdaság

Bulbfish

A jelenlegi állatállomány az amerikai mezőgazdaság ÜHG-kibocsátásának 49%-áért felelős. Egy vegán nemzet sokkal kevesebbet bocsátana ki, 623 millió helyett csak 446 millió tonnát évente. Sőt, ha a húsmentes Amerika leállítja a húsimportot például Brazíliából, az abban az országban is csökkentené a CO2-kibocsátást. 

Ami a tápértéket illeti, a kizárólag növényi étrend nem érné el az USA-ban jelenleg hatályos ajánlott mennyiséget kalcium, A-vitamin, B12 és néhány fontos zsírsav tekintetében. De a tanulmányhoz a Science magazinban hozzászóló szakemberek szerint újragondolt területhasználattal tápanyagban dúsabbá tehetők a zöldségek és gyümölcsök.

A Virginia Műszaki Egyetem és az amerikai mezőgazdasági minisztérium kutatóinak tanulmánya az Amerikai Tudományos Akadémia honlapján olvasható el.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

20
jan/2020

Sokkal olcsóbb lehet a bioüzemanyag egy új eljárással

Jelenleg a bioüzemanyagokat úgynevezett első generációs nyersanyagokból állítják elő, mint a búza, kukorica, cukornád, cukorrépa. Igen ám, de ezekre élelmiszerként sok helyütt nagyobb szükség volna, pláne, hogy a világ népessége meghaladta a 7,5 milliárd főt. Sokkal jobb volna bioüzemanyagot előállítani második generációs nyersanyagokból, mint a kukoricacsutka, a csuhé, a cukornád levele stb., vagyis növényi maradványokból. Ezek azonban erős rostokból állnak, emiatt nagyon drága a feldolgozásuk, vagyis a belőle kinyerhető bioüzemanyag is. Ez változhat az amerikai Rutgers Egyetem kutatónak új felfedezésével.

biodízel etanol bioüzemanyag

Pexels

Rájöttek, hogy egy előkezeléssel sokkal könnyebben feldolgozhatóvá válnak a növényi rostok, amitől az egész bioüzemanyag-gyártás olcsóbbá válhat, mérsékelve függőségünket a kőolajtól. A Rutgers-kutatói egy ammóniás-sós oldattal előkezelték a növényi szárakat: ettől a rostok gyorsabban cukorrá válnak, amelyből az etanol készül. Az előkezelés tökéletesen működik szobahőmérsékleten is, nincs szükség az oldat hevítésére, írják a Green Chemistry folyóiratban megjelent tanulmányukban.

"Az előkezeléssel az enzimek 50-szer annyi cellullózt (növényi rostot) alakítanak glükózzá (cukorrá), mint a hagyományos etanolgyártás -- mondta Shishir P. S. Chundawat, a Rutgers kémiaprofesszora. -- Az ilyen eljárások jelentős mértékben csökkentik a második generációs nyersanyagokból történő bioüzemanyag-gyártást."

biodízel etanol bioüzemanyag

Pexels

A rostok növényi eredetű szénhidrátok, vannak vízben oldódók és vízben nem oldódók, utóbbiak közé tartozik a cellulóz, amely a növények vázanyagának nagy részét alkotja. Molekulái azonban olyan erősen kapcsolódnak, hogy lebontásuk csak erős savakkal főzve lehetséges. Ez költséges és veszélyes eljárás. Az elmúlt 150 évben többféle oldószert is kikísérleztek a cellulóz lebontására, de ezek is vagy nagyon drágák, vagy extrém körülményeket (például nagy nyomást/hőmérsékletet) igényelnek.

biodízel etanol bioüzemanyag

A Rutgers-kutatóinak ammóniás-sós előkezelése felgyorsítja azt a folyamatot, amelynek során az enzimek cukorrá alakítják a cellulózt. Márpedig az enzimek a bioüzemanyag-gyártás költségének 15-20 százalékát teszik ki. A kutatók most optimalizálni akarják az előkezelést a kukoricán kívül kommunális szennyvíziszapra és olyan gyorsan növő energianövényekre, mint a vesszős köles vagy nyárfa. Emellett erősebb enzimeket fejlesztenének ki a további költségcsökkentés reményében. 

FORRÁS: “Ammonia-salt solvent promotes cellulosic biomass deconstruction under ambient pretreatment conditions to enable rapid soluble sugar production at ultra-low enzyme loadings”, Shishir P. S. Chundawat, Leonardo da Costa Sousa, Shyamal Roy, Zhi Yang, Shashwat Gupta, Ramendra Pal, Chao Zhao, Shih-Hsien Liu, Loukas Petridis, Hugh O’Neill, Sai Venkatesh Pingali, 29 November 2019, Green Chemistry. DOI: 10.1039/C9GC03524A

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

19
jan/2020

Így mosd zölden a műszálas holmijaidat

Az élővizekbe kerülő mikroműanyag-szennyezés 35 százaléka a műszálas ruhák helytelen mosásából származik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint. A mintavételek során leggyakrabban poliészter-, polietilén-, akril- és elasztán-szálakat mutattak ki. A műszálas pulóverek, nadrágok, zoknik szálai a helytelen mosás következtében roncsolódnak, töredeznek, vékonyodnak. Ha zölden mosod a műszálas holmikat, azzal nemcsak a környezetet véded, hanem a ruháid is tovább fogják megőrizni újszerű állapotukat.

mosás műszálas textil mikroműanyag

1. Moss hideg vízben
Olyan mosószert vegyél, amelyik hideg vízben vagy már 20 Celsius-fokon működik. A meleg víz ugyanis elvékonyítja a szálakat: hő hatására és a hidrolízis folyamata során a molekulák felbomlanak, a polimer degradálódik.

2. Moss kevesebb mosószerrel
Általános rossz szokás, hogy mindannyian egy kicsivel több mosószert használunk, mint kellene. Érdemes a mosószer mennyiségét műszálas holmiknál megfelezni. Feltétlenül folyékony mosószert használj, mert a por alakú mosószerben lévő zeolit és más szemcsék is dörzsölhetik a műszálak felszínét, töredezést okozva. A fehérítő adalékok is roncsolhatják a szálakat. 

mosás műszálas textil mikroműanyag

Pexels

3. Moss rövid programon
A legtöbb mosógépen van külön "szintetikus" ("synthetics") program, ami kímélő jellegű, de még ezt is manuálisan le lehet rövidíteni akár 30 percesre. Ez elég a legtöbb holmi mosásához.

4. Csak ruhákat moss együtt
Ne tegyél a textilek közé edzőcipőt, tornatáskát vagy más kemény holmit. A mosógép dobjában forogva a kemény tárgyak szabályosan összetörik a műszálas ruhákat. Ugyanezért ne használj a műszálasokhoz mosólabdát vagy mosódiót.

mosás műszálas textil mikroműanyag

Pexels

5. Lágy kelméket ne moss durvákkal együtt
Ha a bolyhos felületű akril- vagy polárpulóver mellé bedobsz egy részben műszálas (poliészteres) farmernadrágot, az ledarálja a bolyhokat a pulóverről = kész a mikroműanyag-szennyezés. Ha mindenképpen muszáj együtt mosni őket, a bolyhos holmit tedd mosózsákba, hogy kevésbé sérüljön.

6. Centrifugálj alacsonyabb fordulatszámon
A műszálak töredezését előidézheti a túl gyors centrifugázás. A műszálas ruhák egyébként is gyorsan száradnak, állítsd 600 rpm-re a centrifugát, és egyébként is kapcsold le egy perc után.

mosás műszálas textil mikroműanyag

Pexels

7. Hagyd ki a szárítót
A szárítógép dobjában ide-oda dobálódik a holmi a forró levegőben. Mind a mechanikus- mind a hőhatás roncsolja a műszálas textilt. Előbb megbeszéltük, hogy a műszálas holmik gyorsan száradnak a levegőn is. 

+1 Ne moss
Egy-egy felvétel után még nem feltétlenül szükséges kimosni a műszálas holmikat. Lehet, hogy elég beakasztani a zuhanyhoz, hogy fürdés közben a felszálló meleg pára átgőzölje. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

17
jan/2020

Ennyivel boldogabbak a zöldek

Fordított arányosság van a szén-dioxid-lábnyom és a jóllét (well-being) között, olvasható egy új kutatásban. Az alulról szerveződő zöld közösségek, civil szervezetek, ökofalvak, amelyek a fenntartható életstílus megvalósítására törekszenek, jobb életminőséget teremthetnek maguk számára, ami megnyilvánul a tagok világlátásában, pozitív életfelfogásában. 

Pexels

Egy nemzetközi kutatócsoport összehasonlította egyes zöld közösségek, illetve hozzájuk hasonló társadalmi- és életkorcsoportba tartozó, de nem zöld életvitelt folytató emberek CO2-lábnyomát az élelmiszerfogyasztás, ruházkodás, lakhatás és közlekedés terén. 

A zöldeknek 16%-kal kisebb a teljes CO2-lábnyoma a nem zöldekéhez képest. Külön nézve a zöldek élelmiszerfogyasztási CO2-lábnyoma 43%-kal, a ruházkodás miatti CO2-lábnyoma 86%-kal kisebb. (Az élelmiszerfogyasztási szén-dioxid-lábnyomot jelentősen csökkenti a vegetariánus életmód, a kevesebb tejtermék- és készételfogyasztás.)

A zöldek emellett az energiatakarékosságra is nagyobb figyelmet fordítanak, például gyakrabban közlekednek kerékpárral vagy gyalog, és alacsonyabb hőmérsékletűre fűtik lakásukat. Érdekes megfigyelése volt a kutatásnak, hogy a zöldek egyéni jövedelmének növekedése nem feltétlenül járt együtt a CO2-lábnyomuk növekedésével. A fenntartható életstílus követőire általánosan jellemző, hogy 11-13%-kal elégedettebbek az életükkel, mint a nem zöldek. 

A norvég, holland, német, brit, olasz és amerikai kutatók tanulmánya  Happier with less? Members of European environmental grassroots initiatives reconcile lower carbon footprints with higher life satisfaction and income increases címmel az Energy Research & Social Science folyóirat 2020 februári számában jelent meg. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

15
jan/2020

Az eredetjelölés zöld, a módszer nem biztos

Az, hogy megjelöljük, melyik élelmiszer honnan származik, egybecseng a környezettudatossággal: aki igazán zöld életvitelt folytat, igyekszik a lakóhelyéhez minél közelebbi forrásból származó élelmiszereket megvásárolni. Ezzel más mellett az áruszállítás károsanyag-kibocsátását csökkentjük.

A mától, 2020. január 15-től életbe lépett szabályozásnak megfelelően az üzletek elkezdték a sertéshúsok eredetjelölését. Sok helyütt az árcédulára teszik a zászlót, de lehet, hogy némelyek valódi, húsba szúrható zászlókban gondolkodnak. Utóbbi módszer azonban sem nem 21. századi, sem nem zöld.

A rendelet ugyanis nem tér ki arra – amennyiben valaki húsba szúrható zászlókkal jelöl –, hogy ezek a zászlók egyszer vagy többször használatosak legyenek-e. Ha egyszer használatosak, akkor lényegében egyetlen használat után mennek a kukába. Ez nagyon nem zöld. Ráadásul, mivel nyers hússal érintkeztek a zászlók, valószínűleg elkülönítve kell gyűjteni és kidobni őket. Amennyiben többször használatosak a zászlók, akkor fertőtleníteni kell őket két használat között – kérdés, erre fel van-e készülve minden érintett üzletben a személyzet. Továbbá a húsjelző zászlókkal kapcsolatban még két környezetszennyezési tényező jelentkezik: a kiszállításuk során a csomagolásuk és a szállítójárművek károsanyag-kibocsátása. 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) kérdéseket küldtem el ebben a témában. Válaszukban először a rendeletről tájékoztattak, majd az eredetjelölésről (zászlókról). A Nébih válaszlevelén csak annyit szerkesztettem, hogy az összefüggő szövegüket az elküldött kérdéseknek megfelelően szakaszokra bontottam, és a kérdések alá betettem. Bizonyos kérdésekre nem született válasz, ezeknél üresen maradt a sor. 

A Nébih válaszában az áll, hogy: az uniós jelölési rendelet (1) és a bizottsági végrehajtási rendelet (2) alapján már 2015. április 1-jétől kötelező az előrecsomagolt friss, hűtött vagy fagyasztott sertés-, juh-, kecske- és baromfihús esetében feltüntetni a származásra vonatkozó információkat.
A bizottsági végrehajtási rendelet (2) szerint a végső fogyasztónak vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek szánt hús címkéjén az állattartás helye és a vágás helye szerepel. Az állattartás helye az az ország, ahol az egyed – az adott faj esetében szokásos állattartási ciklus jelentős részében – nevelkedett. Ha az állattartás helye és a vágás helye megegyezik, akkor származási helyet jelölnek.
A vonatkozó FM rendelet alapján (3) 2020. január 15-étől a nem előrecsomagolt friss vagy hűtött sertéshús (a darált hús és a húsnyesedék kivételével) végső fogyasztónak történő értékesítése esetén a fenti származásra vonatkozó információkat jól látható módon – fizikai vagy elektronikus hordozón – az eladásra kínálás helyén fel kell tüntetni oly módon, hogy a különböző származású húsok a végső fogyasztó számára egymástól egyértelműen elkülöníthetőek legyenek. (Fenti kiemelés a Nébihtől.)

1. Miből vannak a zászlók?
A jelölés feltüntetésére szolgáló fizikai vagy elektronikus hordozón fel kell tüntetni a származásra vonatkozó szöveges információt sötét színnel, világos háttéren, úgy, hogy a betűk magassága legalább 5mm legyen. Továbbá a 200 négyzetmétert meghaladó bruttó alapterülettel rendelkező üzletek esetében a származási ország zászlóját is fel kell tüntetni legalább 50mmx30mm nagyságban. Állattartás helye és vágás helyének együttes jelölése esetén pedig legalább 40mmx25mm méretben.

2. Ezek egyszer vagy többször használatos termékek?

3. Amennyiben többször használatos termék, hogyan történik a felhasználás helyén a fertőtlenítése újabb használat előtt?
Ha nem egyszer használatosak, olyan anyagokból kell készülniük, amelyek könnyen tisztíthatóak/fertőtleníthetőek, az alkalmazott tisztítószereknek ellenállóak, sérülésmentesek. Tisztításukat és szükség esetén fertőtlenítésüket az adott kiskereskedelmi egység által használt belső takarítási utasítás szerinti rendszerességgel kell végezni. Csomagolatlan élelmiszerrel érintkezve csak olyan eszközök használhatók, amelyek a gyártó/forgalmazó által kiállított megfelelőségi nyilatkozat alapján élelmiszerekkel közvetlenül érintkezésbe kerülhetnek. 

5. Ki a gyártójuk, milyen szempontok alapján választották ki?
A sertéshús származásának megjelenítésére használandó zászlók elhelyezésére szolgáló fizikai vagy elektronikus hordozókra vonatkozóan egységes szabályozás nem készült – kivéve a zászló méretét –, és nem került sor a gyártó kiválasztására vagy kijelölésére.

4. Milyen higiéniai előírások vonatkoznak a zászlók használatára az eladás helyen, és erről milyen módon tájékoztatják az üzletek munkatársait (kézikönyv)?
Tekintettel arra, hogy ezek a zászlók megjelenítésére alkalmazott eszközök (hordozók) – hasonlóan az árjelző táblákhoz – a használatuk során csomagolatlan élelmiszerekkel érintkez(het)nek, az erre vonatkozó jogszabályi követelményeknek kell megfelelniük.
Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok, eszközök nem veszélyeztethetik az emberi egészséget, elfogadhatatlan változást nem idézhetnek elő az élelmiszer összetételében, érzékszervileg negatívan nem befolyásolhatják, nem szennyezhetik azokat.
A dekorációs és árjelző eszközöknek – beleértve a zászlókat is – meg kell felelniük az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó követelményeknek, amennyiben azok csomagolatlan élelmiszerrel közvetlenül érintkezésbe kerülhetnek.

6. A gyártó megfelel-e a szükséges élelmiszerbiztonsági feltételeknek?

7. Milyen higiéniai előírások vonatkoznak a zászlók gyártására, csomagolására és kiszállítására?
A szabályozás szerint az élelmiszerrel közvetlenül érintkezésbe kerülő anyagokon, vagy azok jelölésén, vagy azok kísérő dokumentációjában az alábbi információkat kell feltüntetni:
- „élelmiszerrel érintkezésbe kerülhet” mondat vagy piktogram vagy a megnevezésben szerepel a meghatározott rendeltetése (pl. „kávés kanál”), kivétel ez alól az a tárgy vagy eszköz, melynél, jellegénél fogva egyértelmű, hogy élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagnak szánták,
- további speciális, az adott csomagolóanyag vagy eszköz felhasználása során lényeges információk (pl. tárolási, felhasználási körülmények),
- gyártó vagy forgalmazó adatai (név, cím, elérhetőség), 
- azonosító (pl. LOT szám, Serial Number), ami lehetővé teszi a nyomon követést.

8. Ki végzi a kiszállítást és milyen módszerrel?

9. Szankcionálják-e a zászló elmaradását?
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (a hatáskörébe tartozó ügyekben) intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt (4). A hatóság a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembe vételével hozhat különböző intézkedéseket, és alkalmazhat szankciót. Hasonló mérlegelés történik majd e kérdéskörben is. Mivel az előírás még csak most lép életbe, így gyakorlati tapasztalattal e téren nem rendelkezünk.

10. Miért csak a sertéshúsra kell zászlót tenni?
Az ipar szereplőinek igényei és az érdekképviseletekkel történő egyeztetések alapján született döntés arról, hogy a sertéshús jelölésére terjed ki a rendeletmódosítás. A rendeletalkotás, illetve annak módosítása az Agrárminisztérium hatásköre. Tájékoztatásuk szerint szakembereik a tapasztalatok alapján a későbbiekben vizsgálják majd annak lehetőségét, hogy a változást a többi húsfélére is kiterjesszék.

Hivatkozott jogszabályok:
(1)  1169/2011/EU számú uniós jelölési rendelet
(2)  1337/2013/EU számú bizottsági végrehajtási rendelet
(3)  Élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) számú rendelet
(4)  Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

Kérem a  blog külföldön élő olvasóit, hogy aki lát olyan eredetjelölési módszert, amit igazán 21. századinak és környezettudatosnak nevezhetünk, fotózza le, és a képet küldje el a 365 Zöld ötlet email címére: 

365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

06
jan/2020

Légszennyezés ellen ezek a legjobb vitaminok

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a környezeti eredetű kockázati tényezők közül a levegő szennyezettsége a legveszélyesebb. A világ népességének 92 százaléka olyan szennyezett levegőnek van kitéve, ami rosszabb, mint a WHO-határérték. Magyarországon minden évben 8-14 ezer olyan haláleset következik be, amelyet közvetlenül a légszennyezés okoz. Ide kattintva látható a WHO interaktív térképe, amelyen mindenki rákereshet a lakóhelyére.

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Minden évszakban fenyeget a légszennyezés, de a téli ködös, párás, fagyos időjárásban még gyakoribb, hogy a levegőben megnő a káros anyagok szintje. Az elsődleges légszennyezők két csoportra oszthatók: a szállópor (PM) és gázok (szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid). A másodlagos szennyezőanyagokhoz tartozik például az ózon, amely az elsődlegesekből keletkezik valamilyen fotokémiai reakció során, hő és/vagy UV-sugárzás esetén.

A kültéri légszennyezés mellett a Földön 3 milliárd embert fenyeget beltéri légszennyezés, ha otthonukban nyílt égésterű eszközzel fűtenek vagy főznek. A beltéri légszennyező anyagok közé sorolják még a dohányfüstöt és a bútorokból, kárpitokból felszálló vegyületeket, mint az égésgátlók.

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Háromféle módon juthatnak szervezetünkbe a légszennyező anyagok: ha a bőrünkre kerülnek, ha lenyeljük vagy ha belélegezzük őket. A tüdőn keresztül ezek a rendkívül kis méretű légszennyező anyagok átjuthatnak a vérkeringésünkbe, amely elviszi a kártékony molekulákat a különféle szerveinkbe és ott felhalmozódhatnak. A légszennyező anyagok az oxidatív stressznek nevezett folyamat révén légzőrendszerünkben szövetelhalást, légúti gyulladást, abnormális immunválaszt válthatnak ki. 

Ezek a vitaminok bizonyítottan hatásosak a káros légszennyező anyagok ellen:

A-vitamin és béta-karotin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Az A-vitaminnak fontos szerepe van egy sor biológiai folyamatban, mint a növekedés, látás, bőrszövetek fejlődése, szaporodás, immunrendszer működése. Számos élelmiszer tartalmazza (pl. zsíros tej, tojás, máj, sárga színű zöldségek). Az A-vitamin és béta-karotin nevű elővitaminja fokozza az immunválaszt, mérsékli a légúti gyulladást, az asztma súlyosságát.

Ajánlott napi mennyiség: 800-3000 mikrogramm (μg)

C-vitamin és E-vitamin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Ezek hiányában gyakrabban tapasztalható asztmás megbetegedés. Ez a két vitamin mérsékelheti az ózon káros hatását. Egyes kutatások szerint az E-vitamin kedvező hatású lehet a tüdőrák ellen.

C-vitamin ajánlott napi mennyiség: maximum 2000 miligramm (mg)
E-vitamin ajánlott napi mennyiség: 300-1000 mg

D-vitamin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Kutatások szerint a D-vitamin hiánya fokozza az asztmás rohamok gyakoriságát és súlyosságát. Továbbá a D-vitamin hiánya okozhatja a légúti simaizomtömeg növekedését, következményes hörgőfal-megvastagodást, csökkent tüdőkapacitást. A megfelelő D-vitamin szint védhet a tüdőrák ellen.

D-vitamin ajánlott napi mennyiség: maximum 100 μg

Kurkumin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

A kurkuma, más néven indiai sáfrány a gyömbérfélék családjába tartozó, ázsiai eredetű fűszer- és gyógynövény. Hatóanyaga a kurkumin, amely közvetlen antioxidáns hatása mellett számos antioxidáns enzim aktiválásával fokozza a sejtek oxidatív stressz elleni védekezését. Állatkísérletekben a kurkumin képes volt a tüdő gyulladásos megbetegedéseit mérsékelni. Több tanulmány szerint a kurkumin védőhatást nyújt a DNS-t károsító anyagok ellen: ezek forrása lehet a dízelautók füstje, illetve a féktárcsák, amelyekből minden fékezés során kadmiumtartalmú por kerül az úttestre. A kadmium egy mérgező fém, amely belélegezve tüdőrákot és COPD-t okozhat.

FONTOS: a kurkumin hatással lehet bizonyos gyógyszerekre (például a vérhígítókra), ezért feltétlenül egyeztetni kell szedését a háziorvossal vagy patikussal!

Omega-3

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

A tengeri halakban vagy a lenmagban megtalálható telítetlen zsírsavak képesek csökkenteni a szervezetben zajló gyulladásokat és gátolják a vérrögképződést. Újabb kutatások kifejezetten a légszennyező anyagok ellen is hatékonynak találták az omega-3 zsírsavakat. Bizonyos mértékig gátolják az immunoglobulin (Ig) E termelést, ezzel mérséklik a légúti gyulladásokat. 

Kolin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Vízben oldódó vitamin, a B-vitaminok közé tartozik. Óvja a sejthártya épségét, részt vesz az idegsejtek közötti kommunikáció fenntartásában. Táplálékaink közül a tőkehús, máj, tojás, baromfi, hal, mogyoró és karfiol tartalmazza. A kolin mérsékelheti az általános allergiás gyulladásokat és kifejezetten a légúti gyulladásokat.

Forrás: Amerikai Nemzeti Egészségügyi Könyvtár (PubMed)

Vitaminok napi ajánlott maximum mennyiség forrás: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapja

Képek: Pexels

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

26
dec/2019

Így hasznosítsd újra a maradék ünnepi ételeket!

Karácsonykor sokaknak csomagolják be az ünnepi asztalról maradt ételeket – akár akarják, akár nem. Ezért egyesek hazaérve azonnal a kukába teszik a csomagot (tegnap láttam ilyet kutyasétáltatás közben). Ahelyett, hogy ilyen méltatlan és pazarló módon végeznék ezek a falatok, inkább alakítsd át őket szünidei különlegességekké. Így változatosabbá teszed az étrendet, nem unod meg az ételeket, és nem is romlanak rád a sok szeretettel elkészített falatok. Az alábbi receptekhez használhatsz bármilyen húsos, halas, sonkás vagy gombás tölteléket, apróra vágott maradék sült húst is, ami lehet natúrsült pulyka, vagy rántott hús (akár bundájától megszabadítva), esetleg húslevesből kimentett főtt csirke.

Maradék rizs 
A főtt rizs remekül fagyasztható, tehát ha csak ez a problémád (hogyan tárold), akkor máris meg van oldva. Amennyiben ennél kreatívabb megoldásra vágysz, válogass az alábbi ötletek közül!
Hamis burrito:
főtt rizst, konzervbabot vagy apróra vágott maradék sült húst, nagylyukú reszelőn lereszelt sajtot, illetve maradék párolt zöldségeket beletekersz készen kapható réteslapba, és forró sütőben 20 perc alatt megsütöd. A rizs mellé tehetsz maradék töltött káposztát is, ebben az esetben szedd szét a gombócokat, a darált húsos keveréket keverd a rizshez, a káposztaleveleket pedig széthajtogatva fektesd a réteslapra. A kész tekercset szeletekre vágod, majd ízlés szerint majonézzel vagy ketchuppal meglocsolod. Annyi macera van csak vele, hogy felhasználás előtt a réteslapokat rétegenként át kell kenni egy kis olajjal (de tényleg elég leheletvékonyan), hogy ne ragadjanak össze. De persze használhatsz hozzá készen kapható tortillalapot is. Sőt, a rizs mellé a maradék halrudacskákat is beteheted a tekercsbe.

Coyoty/Flickr

Tojásos rizs:
amikor a villával kissé felvert tojáshoz kevered a maradék főtt rizst, és egy forró serpenyőben lepénynek megsütöd. Adhatsz hozzá apróra vágott bacont, sült húst, zöldséget, amit találsz a hűtőben.

Rizsgombóc:
a maradék rizst és az apróra vágott maradék sült húst egy tojással összedolgozod masszává, szórhatsz bele szárított zöldfűszereket is az ízesítéshez. a masszából vizes kézzel gombócokat formálsz, azokat meghempergeted zsemlemorzsában, sütőpapíros tepsire egymás mellé lerakod, és tűzforró sütőben (230 Celsius-fok) 15-20 perc alatt megsütöd. Ha nem sima rizs, hanem zöldséges rizibizi volt a maradék, annál jobb! A töltöttkáposzta töltelékét is újrafogalmazhatod így. A rizst összekeverheted villával szétnyomkodott, prézlibundától megfosztott halrudacskával is. Sütheted fritőzben is.

Gombás piláf:
Egy doboz leszűrt konzervgombát összepárolsz egy fej vöröshagymával és kis fokhagymával, sózod, borsozod, majd hozzákevered a rizst – öt perc alatt kész. 

Töltött paradicsom:
a paradicsomok tetejét levágod, egy kanállal kiszeded a magos belsejét, majd megtöltöd maradék rizs, apróra vágott maradék hús, maradék leveszöldség keverékével. A töltött paradicsomokat egy sütőpapírral bélelt tepsibe állítod, megszórod a tetejüket sajttal és közepes lángon (170-180 Celsius-fok) 25-30 perc alatt megsütöd, amíg megpirul a paradicsom teteje.

Maradék krumpli
Ezt lehet, de nem ajánlott fagyasztani, mert kásás állagúvá válik. 
Serpenyős vagy sütőben sült tortilla:
a felkockázott főtt krumplit egy kis apróra vágott füstölt lazaccal, felaprított kaliforniai vagy kápia paprikával és néhány tojással összekevered. Beleöntöd egy sütőpapírral bélelt kerek tortaformába, és 180 Celsius-fokos sütőben 30 perc alatt összesütöd. A füstölt lazac extra hozzávaló, helyettesítheted baconnel vagy más füstölt hússal.

Burgonyás palacsinta (latke):
maradék krumplipürét negyedannyi liszttel, 1-2 tojással, kis snidlinggel vagy reszelt vöröshagymával összekeversz, és serpenyőben vastag palacsintának megsütöd reggelire. A masszát mokkáskanálnyi sütőporral lazíthatod.

Justyna Sokolowski/Flickr

Töltelékes rakottkrumpli:
az egész főtt krumplikat felkarikázod, a töltött csirke töltelékét és a csirkehúst felkockázod, vágsz még bele kolbászt, felszeletelsz pár főtt tojást, és ezeket rétegezve lerakod egy hőálló üvegtálba vagy kiolajozott tortaformába. Az egészet leöntöd egy pohár megsózott tejföllel, amibe belekeversz 1-2 tojást, és közepesen forró sütőben 30-35 perc alatt összesütöd.

Póréhagymás krumplileves:
a maradék krumplipürét összefőzöd harmadannyi 10 százalékos főzőtejszínnel és annyi tejjel, hogy jó sűrű krémlevest kapj. Egy serpenyőben egy kis baconön üvegesre párolsz felkarikázott póréhagymát, amit hozzákeversz a krémleveshez.

Maradék beigli
Ez is jól fagyasztható önmagában, de inkább használd fel másképp.
Akármilyen guba:
a maradék beiglit felkockázod, hőálló tálba teszed, és leöntöd annyi tejjel, hogy jól megszívja magát. Utána közepes lángon 20-25 percig sütöd, hogy a teteje szép aranybarna legyen. A tejhez keverhetsz egy kis rumot vagy vaníliakivonatot. 

Lizzie Erwood/Flickr

Pudingos rakott:
a szeletekre vágott beiglit lerakod szépen egy sütőpapírral kibélelt tortaformában vagy üvegtálban, és rétegenként leöntöd néhány kanál vaníliapudinggal. Amikor megvan az utolsó réteg is, és félig már kihűlt, beteszed a hűtőszekrénybe legalább 1-2 órára. Miután megdermedt, úgy szeletelhető, mint egy torta. És egyébként bírja a fagyasztást is, de kizárt, hogy erre sor kerülne.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Archívum