Na persze azt is nézzük már meg, hogy miképpen is lehetne ezt elérni.

KÉP: Unsplash

Nyári vihar után mindenki szeret egy jó nagyot szippantani a friss levegőből, amely valósággal feltölti az embert energiával - ezt a kedvező hatást a szakértők szerint a negatív ionoknak köszönhetjük. Mik is ezek a negatív ionok? Az ion olyan atom vagy molekula, amely elektromos töltéssel rendelkezik. A töltés pedig lehet pozitív vagy negatív.

A tudomány jelenlegi állása szerint a pozitív ionok nagy mennyiségben károsan hatnak a szervezetünkre. A pozitív ionok felszaporodnak zárt térben, különösen a szálló porral és elektroszmoggal szennyezett levegőben. Továbbá kínai kutatások szerint nagyobb a mennyiségük októbertól áprilisig, különösen délután és este. A meteorológiai tényezők is befolyásolják, mennyi pozitív és negatív ion van a levegőben: minél hidegebb és szárazabb a levegő, annál több a káros pozitív ion benne. Szerepet játszik a széljárás, a napsugárzás mértéke és az adott terület növényzettel való borítottsága is.

KÉP: Pixabay

Most tehát egy olyan időszak kezdődik, amikor túl sok a pozitív ion a levegőben, és ennek mindannyian fogjuk érezni a kedvezőtlen hatását. A teendő: felszaporítani a negatív ionokat a környezetünkben. 

A negatív ionok kedvező egészségügyi hatását illetően a 19. század óta folynak kutatások és születnek bizonyos eredmények. Nagyon sok mindenre jónak vélték már a negatív ionokat: hogy serkentik a légzőrendszer működését, segítik az alvást, csökkentik a vérnyomást, enyhítik a kedélybetegséget, szabályozzák az idegműködést, az anyagcserét és a hormonháztartást és így tovább. 

Az újabb értékelések szerint ha ennyit jót nem is tudnak ezek a kis láthatatlan részecskék, de sikerült igazolni, hogy a negatív ionok bizonyos mértékben (!!!)  valóban mérséklik a depressziós tüneteket, képesek felpörgetni" a fizikai és szellemi teljesítményt, szabályozzák az alvás-ébrenlét ciklust és a hangulatot, csökkentik a stresszt, javítják az immunrendszer működését, serkentik a szénhidrátok és zsírok anyagcseréjét, valamint elpusztítják a káros baktériumokat, vírusokat, penészgombákat.

KÉP: Pexels

A negatív ionok természetes forrásai a napsütés ultraibolya sugárzása, a villámlás elektromos kisülése,  az egymással ütköző vízcseppek (vízesés, tenger) és a növények növekedése. Legismertebb mesterséges forrása pedig az ionizátor, amely elektromos áram segítségével a levegőből állít elő negatív ionokat. De azért van még más is!

Akkor most rohanjunk egy ilyen ionizációs berendezést vásárolni? Háááát, ezzel azért várjunk egy kicsit. Valóban igaz ugyan, hogy ezek a berendezések nagy mennyiségben képesek előállítani negatív ionokat, ám egyúttal ózon is képződik, ami viszont kifejezetten káros hatású. Sokan ezért tapasztalják, hogy a vadiúj ionizátorukat bekapcsolva súlyosbodnak az asztmás panaszaik. Az ionizátor által kibocsátott elektromos töltéssel rendelkező részecskék miatt a lakásban megnőhet a statikus elektromosság mértéke is. A negatív ionok az elektromos vonzás révén hozzátapadnak a levegőben szálló káros anyagokhoz, utána kiülepednek a felületeken és felhalmozódhatnak ott. Csakhogy ez a felület akár az orrjáratunk, a tüdőnk is lehet, amitől szintén súlyosbodnak a légzőrendszeri panaszaink, akár tüdőbetegség is kialakulhat.

Megfontolandó, hogy szelídebb módon növeljük a negatív ionok számát a szoba levegőjében. Lehet, hogy az alábbi módszerek nem képesek annyi negatív iont előállítani, mint egy ionizátor, de számos más kedvező hatásukkal talán kompenzálják ezt.

KÉP: Unsplash

Szobanövények
A legtutibb megoldás, ha minél több szobanövényt helyezünk el a lakásban. Korábban már készítettem egy összeállítást a 25 leghatékonyabb szobanövényről, és megírtam azt is, hogy ezek nemcsak a levegőt tisztítják, hanem a párologtatásuk révén a hőkomfortot és a levegő páratartalmát is szabályozzák, valamint védenek a külvilágból behallatszó zajszennyezés ellen. A növényekről való gondoskodás jó kikapcsolódást jelent a hétköznapi stresszből. És szépek is.

KÉP: Pixabay

Sólámpa
A legújabb kutatások szerint csak minimális mértékű negatív iont bocsát ki, de narancsos-rózsaszínes fénye rendkívül jó nyugtató hatással van az idegállapotra. Fontos odafigyelni arra, hogy hőre van szükség a só párolgásához, ezért nem szabad 1 Wattos, "hideg" LED-del üzemelő lámpát venni, hanem legalább 15 Wattos legyen benne a fényforrás (és melegítsen bekapcsolva). Még jobb lehet, ha nem lámpát, hanem sómécsest veszünk, mert a mécses hőjétől garantáltan elkezdenek szálldogálni a negatív ionok.

KÉP: Pexels

Méhviasz gyertya
A kőolajszármazék paraffingyertyákkal szemben a méhviaszgyertya szinte füst nélkül ég. Ugyanúgy negatív ionokat bocsát ki, mint a sólámpa, és elégeti a levegőben szálló allergizáló hatású részecskéket, mint például a penészgomba spórája. Igaz, a viaszgyertya drágább, mint a paraffinból készült, de lassabban ég, tovább tart. 

Emellett pedig télen is tanácsos kora reggel és délelőtt 2-3 alkalommal alaposan szellőztetni!

365Zö