Ezek az elvárások a megfelelő műszaki átalakítás után teljesíthetők. Az átalakításokat a megújult ÖKO-program keretében támogatja az állam, a beruházás 50%-át - de lakásonként maximum 77 000 forintot - fizetve. A programhoz kapcsolódó pályázatot 2009. július 31-ig lehet beadni. A pályázat elkészítéséhez a Főtáv Zrt. is segítséget nyújt, például díjmentes helyszíni felméréssel és árkalkuláció elkészítésével. Az ÖKOPlusz program keretében ezen kívül egy 10%-os alapdíjkedvezményt is ad a vállalat, 10 évre. Az ezzel kapcsolatos részletes információkat http://www.okoplusz.hu/ oldalon találja.

A fűtéskorszerűsítés két leglényegesebb eleme, hogy a fűtőtestekre termosztatikus radiátorszelepeket szerelnek fel (amelyek melyek automatikusan szabályozzák a szobák hőmérsékletét), és elhelyeznek egy költségosztót is. A költségosztók alkalmazásával igazságosabb elszámolás valósulhat meg, amely a tényleges fogyasztáson alapul. A készülék adatai által a lakásban felhasznált, illetve regisztrált hőmennyiség lakásonként elszámolhatóvá válik. Leegyszerűsítve a költségosztók biztosítják azt, hogy mindenki annyit fizessen, amennyit fogyasztott.

A fűtéskorszerűsítés eredményeképpen a hőenergia-felhasználás átlagosan mintegy 20%-kal csökkenthető. A program első évében, 2008. november 25-éig 1483 épület kért ajánlatot (ez mintegy 136 ezer lakást érint), amelyből a Főtáv Zrt. 1099 ajánlatot adott ki és eddig 118 ajánlatot (kb. 12 ezer lakás) fogadtak el a lakóközösségek. Eddig 7 épületben (1000 lakás) fejeződött be a fűtéskorszerűsítés, további 13 épületben (1200 lakás) a kivitelezés folyamatban van.

A fűtéskorszerűsítésre egyéni lakások nem pályázhatnak, az adott hőközponthoz tartozó összes lakásnak együtt kell pályáznia. A 10%-os alapdíjkedvezményt igénybe vevőknek egy 10 éves hűségnyilatkozatot kell aláírnia, melynek értelmében 10 évig nem váltanak szolgáltatót.

A fűtéskorszerűsítés még hatékonyabb megtakarítást eredményez, ha a lakások nyílászáróit is kicserélik, illetve korszerűsítik a szigetelést. Ehhez - újbóli kiírása esetén - az a panelfelújítási program nyújthat segítséget, amely az ÖKP-program mellett szintén az Új Magyarország Lakásfelújítási Program része.

Nem mindegy, hol van a lakás a panelben - olvasónk írta

Én egy panelépület első emeletén lakom szélső lakásban. Az épület külső hőszigeteléssel rendelkezik, két éve kicseréltük a nyílászárókat a mai kor követelményeinek megfelelőkre, szabályozható csapokat szereltek a radiátorokra, és költségmegosztó méri az elfogyasztott hőenergiát. Mindezek ellenére nem csökkent, hanem jelentősen emelkedett a fűtési számlánk a korábbi légköbméter-alapú elszámoláshoz képest. Ennek oka az, hogy míg nálunk az egész fűtési szezon alatt maximális fokozaton kellett járatni a fűtést a nappaliban ahhoz, hogy meglegyen a 22 fok, addig egy középső lakásban zárt csapok mellett is megvolt ugyanez. A fűtési költség kiszámításánál alkalmaztak ugyan némi korrekciót (a költségmegosztón mutatott értéket 0,9-es szorzóval vették figyelembe), de ez korántsem eredményezett "igazságos" költségelosztást. Véleményem szerint, ha a költségmegosztó készülékek úgy lennének programozva, hogy mérni tudnák az egész fűtési szezonra vonatkozó átlaghőmérsékletet a helyiségben, és a költség elosztásnál ez lenne a kiinduló alap, mindenki a lakása hőmérséklete alapján (nem a lakás fekvése alapján) fizethetné a fűtési díjat. (Grimm György)