A mosódió környezetbarát: nem tartalmaz foszfátokat, tenzideket és más olyan anyagokat, melyek szennyezik környezetünket, és biológiailag teljesen lebomlik. Előállítása sem terheli a környezetet. A mosódió bőrbarát, hiszen 100%-ban természetes, növényi mosószer. Ezért ajánlott érzékeny bőrűeknek, bőrbetegségben (például ekcéma, pikkelysömör) szenvedőknek, illetve általában csecsemők és kisbabák ruháihoz.

Az [origo] munkatársai közül jelenleg tizenketten használnak mosódiót, és a tapasztalataik igen kedvezőek. A megkérdezett kollégák egyetértenek abban, hogy valóban jó és olcsó megoldás, egyedül a nagyon szennyezett ruhák esetében nem elegendő egymagában. Az is nagy dolog azonban, ha a mindennapi használatban lévő ruhákat ezzel, és nem mosószerekkel mossuk.

Tipp: Tegyen egy kis textilzsákba (a megrendelhető csomagok tartalmazzák) 4-6 félbevágott mosódióhéjat (nagyon kemény víz esetén nyolcat), kösse be, és tegye a mosódobba a ruhák közé! Illusztrációként a Zöldbolt.hu oldal felvételét közöljük, ahol további hasznos információkat találhat

A mosódiót a mosáson kívül sok más dologra is ajánlják: készíthető belőle sampon, folyékony szappan, mosogatószer, általános tisztító vagy akár növényvédőszer is - olvasható a www.mosodio.eu honlapon.

Mosódiót az interneten is rendelhetünk, a tapasztalat szerint így jóval olcsóbb, mintha bioboltban vennénk. Egy csomag általában fél kiló mosódióhéjat és egy textiltasakot tartalmaz, és 3000 forint körül kapható. Ez a mennyiség heti 3 mosással számolva fél évig is elegendő lehet.

A folttisztító sót erős szennyeződéseknél, illetve természetes fehérítőként ajánlják az indiai mosódió-héj mellé.

A környezetbarát mosáshoz ajánlott még a mosószappan és a mosószóda, amelyekről például az Ökoszolgálat honlapján olvashat információkat, illetve árulnak már környezetbarát mosószereket is.

A szerző a környezettudatos gondolkodás pszichológiai és társadalmi rétegeit fejti fel előttünk a tőle megszokott humorral és éleslátással. Rávilágít, hogy közvetett módon miként hatunk a környezetre mindazzal, amit előállítunk vagy vásárolunk. Ki gondolná például, hogy a "gyógynövény-alapú" samponok olyan vegyi anyagok hozzáadásával készülnek, amelyek nem csak szennyezik a környezetet, de saját egészségünket is veszélyeztetik? Biopamut ruhákat hordunk, és közben fogalmunk sincs róla, hogy a gyárban, ahol készítik, a munkások annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy a színezőfesték anyagától leukémiások lesznek. Vajon miért vagyunk mi, vásárlók, a teljes tudatlanság állapotában azon dolgok hatásaival kapcsolatban, amelyeket használunk vagy fogyasztunk? Goleman új gazdasági világrendet jövendöl, amelyben a vásárlók képesek együttesen nyomást gyakorolni az őket megtévesztő gyártókra és forgalmazókra.

Daniel Goleman több világhírű bestseller szerzője. Kétszer jelölték Pulitzer díjra, és elnyerte az Amerikai Pszichológiai Társaság életműdíját.

Részlet a könyvből (a Kiadó engedélyével)

1. fejezet: A termékek rejtett "ára"

Nemrég hirtelen ötlettől vezérelve megvettem egy játékautót: egy fényesre festett, sárga, fából készült versenyautót négy fekete lemezkerékkel, amelyben egy kis zöld labda jelenítette meg a vezető fejét. Mindössze 99 centbe került, az unokám pedig, bár még csak 18 hónapos, kedveli az ilyen apróságokat.

Rövid idővel később azt olvastam valahol, hogy az ólomfestékkel - főleg a sárgával és vörössel - kezelt tárgyak színe igen fényes és tartós, maga a festék pedig viszonylag kis költségű. Az olcsóbb játékoknál általában ezt használják. Majd a hírekből megtudtam, hogy mintegy 1200 játékot kivontak a forgalomból azok ólomtartalma miatt - többek közt annál az üzletláncnál is, ahol én vásároltam. Ma sem vagyok biztos abban, hogy a fényes, sárgára festett autó ezen betiltott játékok közé tartozott-e, abban azonban igen, hogy az unokám a vele való ismerkedés során minden bizonnyal a száját használta volna először. Hónapok múltak el azóta, és a játék még mindig az asztalomon hever - azt hiszem, sohasem fogom odaadni neki. Folytatás

A kereskedelmi forgalomban kapható üvegtisztítók többsége szerves oldószert tartalmaz (például glikol-alkil-étert), amelynek rendszeres használata máj- és vesekárosító hatású lehet. Már egyszeri alkalmazásánál is érezhetjük, hogy irritálja a torkot, az orrot és a szemet. Vannak olyan termékek, amelyek metil-alkoholt tartalmaznak, amely szintén erős méreg. Az ablaktisztító szerekben általában ammónia is van, ami irritálja bőrt.

A párolgó szerves oldószerek elősegítik például a felszínközeli ózonképződést, amivel nemcsak az élőlényeket veszélyeztetik, de roncsoló hatással lehetnek például a gumira vagy az építőanyagokra.

Tipp: Mindenféle tisztítószer kiválasztásánál elsődleges alapelv, hogy a vízalapú szereket részesítsük előnyben a szervesoldószer-alapúakkal szemben!

Vannak teljesen hagyományos módszerek is, amelyek valamivel több munkát igényelnek ugyan, de környezet- és egészségbarát megoldások. Az ecetet melegvizes ablakmosás után alkalmazzuk, egy rész ecet, négy rész víz arányban. A híg ecetsavoldat a környezetre nézve semleges hatású.

Ha az ablakon található zsíros szennyeződésekkel gyűlik meg a bajunk, akkor sem a vegyszermennyiség növelése jelenti a megoldást: először szabaduljunk meg a zsíros foltoktól környezetbarát mosogatószerrel, majd ezt követően alkalmazzuk az ecetet.

Ablaktisztító rongyként megteszi egy régi póló is, ezekkel azonban előfordul, hogy szöszölnek és növelik a takarításra fordított időt, esetleg több vegyszert is használunk emiatt. Ennek elkerülésére választhatjuk a mikroszálas törlőkendőt, ezekhez általában nem szükséges tisztítószer, csak be kell őket vizezni. Ha egy makacs szennyeződés miatt mégis tisztítószerrel együtt alkalmazzuk őket, akkor ne használjunk klórtartalmú anyagot, mivel ez károsítja a törlőkendő anyagát. Elsőre ugyan túl drágának gondolhatjuk a mikroszálas textileket - több ezer forintot is elkérhetnek értük - de hosszabb távon megéri ez a befektetés. Egy ilyen törlőkendő 5-6 évig használható, így kevesebb hulladékot képez, mint a gyakrabban cserélendő törlők, szivacsok.

Jurecska Laura, ELTE

Ajánlat:

Mire jó még az ecet?

Mérgek a lakásban

További környezetbarát takarítási tippek az Ökoszolgálat honlapján

Hétvégi programajánló: Jókat ehet-ihat bióból: Szent György-napi Kihajtási Ünnep és Országos Biovásár Hortobágyon

Tipp: nézzen képeket a tegnapi Föld napja rendezvényekről!

A Hortobágyon 1992-ben kezdődött a biogazdálkodás néhány száz hektárnyi szántóterületen. Ma a hazai ökológiai gazdálkodás területének több mint egyharmada van itt. A legjellemzőbb nemzeti parki termékek a szürkemarhából, mangalicából, bivalyból, rackajuhból és halból készült bioélelmiszerek, tejtermékek, továbbá a pékáruk, a pálinka, a méz, a bor és a gyógynövények.

Április 25-26-án ezeket meg is kóstolhatják az országos biovásáron, amelyet a hagyományos tavaszi állatkihajtással együtt rendeznek meg. Mitől bio a bio, mire jó a génmegőrzés, milyen a környezetkímélő gazdálkodás? Ezekről is szó lesz, szaktanácsadással egybekötve. A részletes program itt látható.

Ha valaki bizonytalan abban, hogy milyen állatokat őriz a csikós, a gulyás, a juhász, a kondás, akkor érdemes megnézni 25-én az állatok kihajtását a pusztára, és a tradicionális számadást a telelő jószágokról, a rovásfáravételt. Délután háromkor érkezik a Kilenclyukú hídon át a rackanyáj, a hatökrös szekér, a népies ötösfogat és társai, a híd lábánál pedig a tornyidombi szürkemarha gulya legel majd.
További program itt.

Mindkét napon térítésmentesen látogatható a Hortobágyi Nemzeti Park Látogató Központja, kedvezményesen a Pusztai Állatpark és a Hortobágyi Madárpark. Debrecenből kétóránként ingyenes buszjárat indul a rendezvényre

Ajánlat:

A Nemzeti Park egyéb programjai

Képek a tavalyi kihajtásról

Az első lépés a bio-konyhakert felé: nem mindegy, mit mi mellé ültetünk

További programok országszerte

www.itthon.hu

www.iranymagyarorszag.hu

www.utazzitthon.hu

A The Path to Green Energy (Út a zöld energiához) nevű réteg egyelőre próbaverzióban készült el az Egyesült Államok 13 nyugati államára (ez mintegy 3,5 millió négyzetkilométernyi területet jelent, Magyarország területének körülbelül 37-szeresét). A réteg egy térképalapú adatbázis, amely a jelenleg szétszórt információk egy helyen való ábrázolásával segít megtalálni a természetvédelmi szempontból legoptimálisabb helyeket a nap- és szélfarmok létesítéséhez.

Verseny az alkalmas helyekért

Az Egyesült Államok a világ egyik legnagyobb energia-felhasználója. A rohamosan fogyatkozó kőolaj- és földgázkészletek, a nukleáris energiával kapcsolatos félelmek és az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt egyre több vállalat igyekszik növelni a megújuló energia arányát a felhasznált energiamennyiségben. Kalifornia államban például előírás a közszolgáltatási vállalatok számára, hogy 2010-re megújuló energiaforrásból biztosítsák villamosenergia-szükségletük 20%-át.

Ezért az energetikai cégek tülekednek a nap- és szélfarmoknak alkalmas helyekért. A megújulók tekintetében a legideálisabb területek a nyugati sivatagok, főként Délkelet-Kalifornia sivatagjai, ahol erős a napsugárzás és a szélerősség, sőt a geotermikus energia is hasznosítható.

A sivatag is élőhely

Egy sivatag távolról üresnek tűnhet: optimális helynek például több ezer naptükör telepítésére. A sivatagi ökoszisztéma azonban rendkívül törékeny, érzékenyen reagál a legkisebb emberi hatásokra is.

A sivatagoknak ezért egyre nagyobb részén tiltják meg az emberi beavatkozást. A környezetvédők is támogatói a megújuló energiának, a tiszta technológiának, de a természetvédőkkel együtt azt is fontosnak tartják, hogy ennek telepítése a lehető legkisebb környezeti kárral járjon, és ne veszélyeztesse az élővilágot.

A nyugati sivatagok a szél és a nap szempontjából is ideálisak

Mindez egyre komolyabb konfliktusforrás. Ha például a napenergia hasznosításáról esik szó, az Egyesült Államokban a Mojave-sivatag az első számú "kedvenc". A Google Earth új rétegében ráközelítve a sivatag területére azonban szinte mindenütt védett, vagy a gazdasági hasznosítás számára korlátozott területeket látni (lásd az alábbi képen). Korábban több építkezés is felbőszítette a környezet- és természetvédőket, például 2008-ban, amikor távvezeték-hálózatot fektettek le a sivatagon keresztül, San Diego-tól a Salton-tóig (Dél-Kalifornia). A San Diego Gas and Electric nevű cég ragaszkodott a hálózat kiépítéséhez, hogy teljesíteni tudják az állam által előírt követelményeket. A környezetvédők szerint a cég valódi célja azonban az volt, hogy fosszilis üzemanyagot importáljanak Mexikóból.

A Mojave-sivatag már "megtelt"

Segíthet az új réteg

Nincs garancia arra, hogy az ilyen összetűzéseket megelőzheti a Google Earth újítása, de BrightSource Energy (napenergia hasznosításával foglalkozó vállalat, amely több naperőművet is tervez a Mojave-sivatagban) szerint nagy segítségükre lesz az előzetes helyválasztásban.

A megújuló energia hasznosításához először is meg kell találni a technológiai szempontból alkalmas területet, ahol a legkedvezőbbek az adottságok (például a szélerősség, napsütéses órák száma stb.). Ezután hosszas folyamat veszi kezdetét, melynek során elvégzik a kötelező környezeti vizsgálatokat. Ha időben kiderül, hogy a kiválasztott területen eleve nem engedélyezett az építkezés, rengeteg tervezési idő, fáradtság és pénz takarítható meg.

A fejlesztők úgy gondolják, hogy az új réteg használatával részben megelőzhetőek az ipari-gazdasági körzetek érzékeny élőhelyek kárára történő terjeszkedése következtében kialakuló viták. Nem kell hosszas jogi csatákat vívni, amelyek során utólagosan megtilthatják az építkezést, akadályozhatják a munkálatokat, illetve nem kell óriási összegeket fordítani az esetleges kármentesítésre.

Az új réteg közelebbről

Az új Google Earth réteget és az ehhez szükséges térképeket két vezető amerikai természetvédelmi szervezet, a Natural Resources Defense Council (NRDC) és a National Audubon Society készítették el a Google.org GeoChallenge Grants támogatásával. Mindkét szervezetnek 25 000 dollár állt rendelkezésére, hogy összegyűjtsék a szükséges adatokat, és felépítsenek egy adatbázist, melyet végül térképeken ábrázoltak.

Tizennégy védett területtípust különböztettek meg, amelyeket három fő kategóriába soroltak. Az első kategóriában minden gazdasági tevékenység tiltott, ide tartoznak például a nemzeti parkok, nemzeti természetvédelmi területek, tanösvények. A második típusba az olyan területeket osztották, ahol korlátozott az emberi jelenlét a válságos környezeti állapot és az ott élő veszélyeztetett fajok miatt. A harmadik csoport pedig azokat a meglévő és tervezett állami parkokat és vadvédelmi területeket jelöli, ahol ugyan nem tiltott, de nem is ajánlott a gazdasági hasznosítás.

Közelebbről nézve feltűnnek az egyes védett területek nevei is, melyekre rákattintva további fontos információk jelennek meg. A térképeken jól elkülönülnek azok a térségek, amelyeken nem ajánlott semmilyen emberi beavatkozás, azok az élőhelyek, amelyek zavartalansága rendkívül fontos az ottani élővilág fennmaradásában. A megmaradó területek közül megjelölték, melyek rendelkeznek egyedülálló tulajdonságokkal, amelyek különleges védelmet érdemelnek, hogy elkerülhető legyen a természeti kincsek kiaknázása, károsítása

A National Audubon Society főként madárvédelemmel foglalkozik, így a fontos madárvédelmi területek is bekerültek az adatbázisba. A nyugat jelképes madarának, az ürömfajdnak az elterjedését, védett élőhelyeit és fészkelőhelyeit (Wyoming államban) külön is feltüntették. Ezt azért tartották fontosnak, mert a szélturbinák telepítésével alkalmatlanná válik az adott élőhely az ürömfajdok számára. A röpképtelen fajdok ugyanis kerülik a magas képződményeket, fákat, így a turbinákat és a távvezetékek tornyait is, talán azért, mert a magasból támadó ragadozóktól tartanak. A szélfarmok tehát elűzhetik természetes élőhelyükről ezeket a madarakat.

A madárvonulási útvonalakat is bejelölték

Tervezik a bővítést

A két vezető természetvédelmi szervezet tervezi a jelenlegi próbaverzió továbbfejlesztését, az adatbázis kibővítését, és szeretnék az egész ország területét lefedni. A cél például az, hogy további pontos térképek születhessenek a madarak és vadállomány elterjedéséről, vándorlási útvonalairól.

Ábrázolni fogják a legnagyobb szélerősséggel jellemzett, illetve a legintenzívebb napsugárzásban részesülő térségeket is. A Google Earth segítségével így megkereshető lesz nap- és szélfarmok optimális helye is, amelyről az is azonnal kiderülhet, hogy természetvédelmi kezelés alatt áll-e. Mindez természetesen előzetes tájékozódás, nem helyettesítheti a részletes környezettanulmányokat.

Dudás Nikolett

* * *

Programajánlatok a Föld napjára

Az [origo] Programajánló rovatának ajánlatai (ökoteregetés, világjáró fa, zöld könyvpavilon stb.)

A Föld Napja Alapítvány ajánlatai (programok Magyarországon és külföldön)

Kiállítás-ajánló

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zöld Iroda Kiállítást 2009. április 23-án Budapesten. A program célja a környezetbarát irodaépítészeti megoldások bemutatása, mind építéstechnikai, mind pedig üzemeltetési szempontból. A szervezők mindazoknak ajánlják a rendezvényt, akik szeretnének környezet- és emberbarát munkahelyet kialakítani, de nem tudják, hogyan lássanak hozzá. Részletek

2006-ban még csak hét csapat állt rajthoz, köztük a méltán elhíresült krumplihajtású campingbicikli is, amely a zöldséget természetes elektrolitként használva nyert annyi energiát, hogy működni tudott - bár csak gazdája nélkül. Egy év múlva már megduplázódott az indulók száma, és külön versenykategóriákat (amatőr és profi) állítottak fel. A harmadik futam már műszaki szempontból is igen komoly volt, megjelentek például a fékrendszerből és a lengéscsillapítókból is energiát visszatermelő rendszerek, illetve a teljes egészében napelemmel hajtott jármű is.

Most jön a negyedik futam, immár nemzetközi versenyszabályzatok szerint: a néhány éve még csak jó poénnak tűnő kezdeményezés komoly, az innovációt látványosan bemutató rendezvénnyé alakult. Harmincöt csapat küldte el nevezését négy különböző kategóriában, azokon belül pedig több osztályban. Magyarországon először bemutatkozik az Elektro Go-kart verseny is.

Részletes program és rengeteg kép a korábbi futamokról a Széchenyi Futam honlapján. Maga a verseny április 25-én (szombaton) lesz Győrben.

Tipp: Bringázzon a Munkába! Az energiahasználatból fakadó szén-dioxid-kibocsátás 17%-a a közúti közlekedésből ered.

Programajánlatok a Föld napjára

Az [origo] Programajánló rovatának ajánlatai (ökoteregetés, világjáró fa, zöld könyvpavilon stb.)

A Föld Napja Alapítvány ajánlatai (programok Magyarországon és külföldön)

Kiállítás-ajánló

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zöld Iroda Kiállítást 2009. április 23-án Budapesten. A program célja a környezetbarát irodaépítészeti megoldások bemutatása, mind építéstechnikai, mind pedig üzemeltetési szempontból. A szervezők mindazoknak ajánlják a rendezvényt, akik szeretnének környezet- és emberbarát munkahelyet kialakítani, de nem tudják, hogyan lássanak hozzá. Részletek

A műanyag, sárga színű szelektív hulladékgyűjtő konténerbe kerülhetnek az ásványvizes és üdítős PET-palackok lapítva, tejfölös- és joghurtospoharak kitisztítva, műanyagzacskók (akár tejeszacskó is kitisztítva), PP és HDPE jelzésű kozmetikai szeres flakonok.

Amiket semmiképp se dobjunk bele: kazetta, CD-lemez, fogkefe, műanyag játékok, hungarocell, nejlonharisnya, papírcímke, üvegpalack, és minden egyéb műanyagnak ítélt hulladék, mert az újrahasznosításuk még nincs megoldva.
A mérgező vegyszerek (például növényvédő szerek) csomagolásai veszélyes hulladéknak számítanak, semmiképp se dobjuk a gyűjtő konténerbe!

FONTOS! Műanyagot tilos égetni! A 21/2001. számú kormányrendelet értelmében 500 ezer forintig terjedő bírságra számíthat az, aki ezt megteszi. Az égetés során mérgező anyagok jutnak a levegőbe, amelyek egészségkárosodást, nagy koncentrációban pedig akár azonnali halált is okozhatnak. Lásd még a Levegő Munkacsoport Ne égesd el! című kiadványában.

Tipp: Hulladékból Termék kiállítás 2009, április 25-ig a Klebelsberg Kultúrkúriában (Bp. 1028 Templom u. 2-10.; minden nap 10-18 óráig)

Az italoskarton-dobozok gyűjtése településenként változik, egyes helyeken a papíros, míg máshol a műanyagos konténerbe gyűjtendő (ahol egyikbe sem, ott zsákos gyűjtés folyik). Erről a legtöbb esetben egy piktogram tájékoztat minket (részletesebben lásd korábbi cikkünkben: WC-papír lesz a tejesdobozból, ezt is gyűjtheti szelektíven!).

Budapesten jelenleg 903 gyűjtősziget áll a lakosság rendelkezésére, míg országosan 5150. A KVVM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) által készített reklámfilm a szelektív hulladékgyűjtésről itt megtekinthető.

Használjuk ki a szelektív hulladékgyűjtés adta lehetőségeket, hiszen csökkenthetjük a saját otthoni szemetünk mennyiségét, a hulladékból pedig újabb termékek készülhetnek, ezáltal a környezetet jelentős terheléstől szabadítjuk meg!

Kump Edina, ELTE Környezettudományi Klub

Várjuk olvasóink észrevételeit, tippjeit a 365@origo.hu címre!