A lágy PVC-ből készült padlók igen elterjedtek az előszobák, konyhák és fürdőszobák aljzatának burkolásához, mert nagy szín- és méretválasztékban kaphatók, ellenállnak a nedvességnek, könnyen tisztántarthatók és viszonylag olcsók. Ugyanakkor a PVC gyártása és hulladékként való feldolgozása (elégetése) súlyos egészség- és környezetkárosítással jár.

A PVC-padlók hajlékonysága a benne lévő lágyító adalékoknak, az úgynevezett ftalátoknak köszönhető. Ezek azonban folyamatosan kiszabadulnak a padló anyagából (kipárolgásuk eleinte gyorsabb). Az öregebb PVC-padlók ezért válnak keményebbé és fakóbbá.

A belélegzett ftalátok veszélyeztetik a hormonháztartást, a májat, a vesét, és bizonyítottan magzatkárosító hatásúak. További egészségügyi problémát jelenthetnek a PVC-ben lévő stabilizátorok, égésgátlók és a nehézfémtartalmú színezőanyagok - olvasható a győri Ökológiai Stúdió Alapítvány fogyasztóvédelmi füzetében.

A legjobb, ha legalább a lágy PVC-től teljesen megszabadulunk a lakásban (persze az elektromos kábelek szigetelésének kivételével). A PVC-padló helyett választhatjuk a járólapot vagy a linóleumot - utóbbi is természetes alapanyagokból (lenmagolajból, falisztből) készül. (Régebben azbesztrosttal is készítették őket, de ezek ma már nem kaphatók.) Mindkettő drágább, de a környezetre, egészségre veszélytelen. Kerüljük például a lágy PVC-ből készült játéksátrakat, zuhanyfüggönyöket, konyhaabroszokat is! Különösen vigyázzunk a régi (1960-70-es években) lerakott PVC-padlók eltávolításánál, mert ragasztóanyaguk azbesztet is tartalmazhat.

A felszedett PVC-padlókat a szelektív hulladékgyűjtésben nincs lehetőségünk leadni, mert újrafelhasználásuk nem megoldott. Az ilyen hulladékot (a lakásfelújítás során keletkező egyéb törmelékkel együtt) konténerben kell elszállíttatnunk.