Raszlavica falu Magyarraszlavica és Tótraszlavica egyesüléséből jött létre, már az 1910-es népszámlálási adatok szerint is jelentős cigány népesség élt itt. Mint a polgármestertől megtudtuk, ma a 2600 lakosból 350 fő roma. A gazdasági növekedés az elmúlt években ezt a vidéket is elérte, Eperjesre és Bártfára egyre többen járnak dolgozni. A munkanélküliség már csak 180 embert sújt, ezek nagy része roma.

A számok azért voltak érdekesek számunkra, mert a romák részére és részvételével létrehozott közösségi komposztálóhelyet kerestük fel. Itt aztán nincsenek óriási betonplaccok, óriási gépek, semmi nagyzolás. Igazi helyi szintű megoldást láthattunk, ami a realitásokból indul ki.

A falu 2004-ben jutott oda, hogy a lerakási díjak emelkedése miatt elkezdtek gondolkozni a szelektív gyűjtés elindításán. Az első lépés az volt, hogy a vegyes hulladék 30%-át kitevő szerves hulladéktól akartak megszabadulni. Megkeresték a Föld Barátait, akik azóta is irányítják a munkát.

A falu nagy részén a házi komposztálás elindításához adtak segítséget, de hamar kiderült, hogy a romák lakta házakban ez nehezen fog menni. (Ahogy láttuk, ezt a helyszűke is akadályozza.) Az viszont nyilvánvaló volt, hogy a romák egy héten két 9 köbméteres konténert is megtöltenek szeméttel, és a hulladék jelentős részét a szerves anyagok teszik ki.

Ma a cigánytelep határán lévő mini komposztálótelepen egy roma és egy sérült szlovák ember szakszerűen végzi a munkát. A Föld Barátai tanították meg nekik a munkafolyamatokat, és kéthetente ellenőrzik is, hogy minden rendben megy-e. Mi is láttuk, rendben megy.

Persze a program indulásakor a környezetvédő aktivisták minden egyes házba bementek, és hosszabb-rövidebb ideig győzködniük kellett az embereket arról, miért fontos, hogy a krumplihéjat, a karalábélevelet és a többi zöld hulladékot külön zacskóba tegyék, és elsétáljanak vele a komposzttelepen lévő tárolóig.

Ma már mindenki látja a komposztálás értelmét. A konténerek nem bűzlenek a rothadó hulladékoktól, a falu pedig ahány kilogrammal kevesebb anyagot szállít a lerakóra, annyiszor 1,7 koronát spórol meg. Ez összesen kb. évente 50 000 korona, ami egy ekkora önkormányzat költségvetésében jelentős tétel.

A Föld Barátai a háttérből még egy fontos dolgot elintéztek. A törvénytervezetbe időben becsempészték, hogy az évi 10 tonna kapacitás alatti kis komposztálótelepek létesítéséhez ne kelljen hatástanulmány, pecsét, tízféle engedély. Helyben is el tudják dönteni, hogy hova tegyék a telepet, és így sokkal könnyebben elindulhat a munka.

Forrás: Szike

Ajánlat:

Komposzt-tea: vegyszermentes növényerősítő trükk a kiskertben

Dobd el a fűgyűjtőt! Ha rendszeresen nyírunk, nem kell összetakarítanunk a füvet

Komposztálni jó és könnyű! Tippek a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesülettől

A mosószeradag megválasztásánál hagyatkozzunk inkább a tapasztalatainkra, kísérletezzünk! Gyakori eset, hogy kevesebb is elég a csomagoláson megjelölt mennyiségnél. Megtévesztő lehet az is, ha az adagolást térfogatban adják meg, miközben csak a mosószer tömegét ismerjük - olvashatjuk az Ökoszolgálat honlapján.

Folyékony mosószerrel ugyanolyan mosóhatást tudunk elérni, mint a mosóporokkal, ezért fölösleges bennük lévő plusz vizet hazacipelni.

Nemcsak a mosószer hatékonysága, hanem mosógépünk élettartama szempontjából is fontos, hogy lakóhelyünkön kemény-e a víz. A kemény víznél romlik a tisztítási hatékonyság, de ez okozza a mosógép alkatrészeinek vízkövesedését is. A vezetékes víz keménységéről legegyszerűbben a helyi vízműveknél tájékozódhatunk, illetve vásárolhatunk vízkeménységmérő tesztet is. A tesztek általában úgy működnek, hogy meghatározott térfogatú vízmintához cseppenként kell adagolni a reagenst addig, amíg színváltozást nem tapasztalunk. A cseppek száma arányos vizünk keménységével. (Arról, hogy milyen keménységi foknál beszélhetünk kemény, illetve lágy vízről, például ez az oldal nyújt tájékoztatást.)

A víz lágyítására leginkább foszfátot használnak, ennek azonban komoly környezetterhelő hatása van: eutrofizációhoz (vagyis a nitrogén és foszfor élővizekben való feldúsulásához, ezáltal a víz algásodásához) vezet, valamint rontja a vízi állatok ízlelő- és szaglókészségét. A még megengedett, illetve a környezetbarát foszfortartalom százalékos értékeiről itt kaphatunk információt.

A foszfátos mosószer helyett törekedjünk a zeolitot tartalmazó termékek vásárlására, mivel ezek kevésbé terhelik a környezetet. (A zeolit a szilikátok közé tartozó ásvány, ma már mesterségesen is előállítják. A zeolitokkal megoldható a vízlágyítás és a pH beállítása, így nem válhat a mosóvíz túl lúgossá, ami már roncsolná a textíliákat.)

Kerüljük a kellemesebb, lágyabb érzést ígérő, illatosabb mosószereket, ezek ugyanis többféle adalékanyagot tartalmaznak, melyek között előfordulnak allergiát okozó vegyületek.

Jurecska Laura, ELTE TTK

További hasznos tudnivalók a mosószerekkel kapcsolatban az Ökoszolgálat honlapján

Tipp: A mosódió olcsó, bőrbarát mosószer, amely nem károsítja a környezetet. Próbálja ki Ön is!

A lakóházaink zöld növényekkel való befuttatása hozzájárul az épületek megóvásához, ugyanakkor kedvező hatással van környezetünkre és az emberek jó közérzetére. A homlokzati növények szigetelik a falat, ezért örökzöld növény esetén a fűtési költségek akár 30%-kal is csökkenhetnek. Emellett a növényekkel befuttatott házakban kisebb a nyári hőség.

Az ép vakolatú falra futtatott növény védi a falat, a homlokzat ritkábban szorul felújításra, és ezeket a falakat szépeknek, élettel telinek látjuk. Mindemellett és a tévhitekkel ellentétben a növényekkel befuttatott falak szárazabbak, a rovarok előfordulása egyáltalán nem gyakoribb és még a növényzet terjeszkedésének mértéke is irányítható.

Az éghajlatért mindenki felelősséggel tartozik, egyéni, helyi, kistérségi szinten egyaránt. A Csalán Egyesület öt alkalommal megjelenő hírlevelet ad ki, melynek célja, hogy tájékoztassák az önkormányzatokat, kistérségi társulásokat és civil szervezeteket a településeket érintő éghajlatvédelmi problémákról és feladatokról.

A Csalán Egyesület mindemellett foglalkozik környezeti neveléssel, környezeti tanácsadással, így várja érdeklődő pedagógusok, szülők jelentkezését, és természetesen a megye lakosságát is veszprémi irodájába.

Az egyesület honlapja: http://csalan.zoldpok.hu/

Bővebb információ: Ring Júlia kommunikációs munkatárs - info@csalan.hu, 88/578-390, 30/72-46-766

A jégládát háztartások milliói használtak az 1940-es évekig, a hűtőgép széles körű elterjedéséig. Ez egy fából készült doboz, amelynek belső fémmel burkolt falai teszik lehetővé, hogy a ládába helyezett jégdarab akár több napon keresztül is hidegen tartsa ételünket. Ha van a padláson egy porosodó darab, nyugodtan "helyezzük üzembe".

Egy másik módszer az ún. párologtató hűtés. A párolgás során a víz hőt von el a környezetétől, vagyis hűti azt. A párologtató berendezést könnyű elkészíteni, és jég beszerzése sem szükséges hozzá. Egy magasabb dobozra van csupán szükségünk, amelynek fiókjaiban helyezzük el az ételt. A fémből készült fiókokon apró lyukak segítik elő a dobozon belüli párolgási folyamatot. A doboz mindegyik oldalát fedjük be egy vastagabb vászonnal, majd a berendezés aljára és tetejére is helyezzünk egy-egy víztárolót.

Az itt tárolt víz tartja majd nedvesen a dobozra helyezett vásznat. Berendezésünket tegyük ki a szabadba, de ne olyan helyre, ahol közvetlenül éri a napsütés. A levegő így megindul a nedves vásznak között, amelynek köszönhetően a dobozban mért hőmérséklet jó pár fokkal alacsonyabb lesz a kint tapasztaltnál. Mindez pedig elegendő ahhoz, hogy a párologtató berendezésben tárolt étel megőrizze frissességét.

Az "edény az edényben" hűtési módszert egy nigériai tanár fejlesztette ki. Lényege, hogy egy kisebb és egy nagyobb agyagedényt egymásba helyezünk, a két edény közötti teret pedig nedves homokkal töltjük fel. A belső edénybe helyezzük a gyümölcsöt, zöldséget vagy az italt, majd nedves vászonnal fedjük le az edényeket. A kisebb edényben tárolt étel a párolgási folyamatnak köszönhetően megőrzi frissességét.

A két edény közötti nedves homokból elpárolgó víz a nagyobb tároló felületén keresztül távozik, és a párolgási folyamat pár fokos hőmérsékletcsökkenést idéz elő a kisebb agyagedényben. Bizonyos ételek ilyen módon akár hetekig is frissen tarthatóak.

Ajánlat: Hűtőgépek és alternatíváik

A Tudatos Vásárlók Egyesületének cikkét változtatás nélkül közöltük

A hálózatra kapcsolt interaktív rendszerek az energiaigényt alapvetően a napelemből nyert energiával elégítik ki, csak akkor "nyúlnak" a hálózathoz, ha a napenergiából nyert energiánál nagyobb igény mutatkozik. Ha kevesebb áramot fogyasztunk, mint amennyit a rendszer éppen termel, akkor a fennmaradó plusz energia akkumulátorokban tárolódik a nagyobb igény idejére. Ennél a rendszernél az akkumulátorok viszonylag rövid élettartama (4-5 év) miatt felmerül a költségnövekedés és a hulladékelhelyezés kérdése.

Ezt a problémát lehet küszöbölni a hálózatba visszatápláló rendszerekkel, ahol a felesleges energia nem akkumulátorokba kerül, hanem az elektromos hálózatba, ahonnan a többi fogyasztóhoz jut. Ezt az energiamennyiséget egy mérőberendezés méri, a szolgáltató pedig fizet érte - kicsit kevesebbet, mint amennyiért később eladja. Ha az ilyen rendszer tulajdonosának többletfogyasztása van a saját maga által termelt áramhoz képest, azt a szokásos áron kapja a szolgáltatótól - így érdemesebb a saját magunk által termelt áramot a lehető legjobban elhasználni. A konkrét feltételekről a helyi áramszolgáltatónál érdemes érdeklődni, néhány gyakran ismételt kérdésre pedig például itt olvashatja el a válaszokat.

A hálózatra visszatápláló rendszerek olcsóbbak a hálózatra kapcsolt (és a szigetüzemű) rendszereknél, mivel a beruházáskor az akkumulátor képviseli a legnagyobb összeget. Míg egy 320 W teljesítményű akkumulátoros rendszer 700 000 forint körüli áron építhető ki, addig egy ugyanilyen teljesítményű hálózatra visszatápláló rendszer már 500 000 forint környékén megvalósítható. A napelemes rendszerek megtérülési ideje nagyban függ a kiépített rendszer méretétől, kapacitásától és az energiaáraktól is. A nagyobb kapacitású rendszerek kiépítése jelenleg 20-30 év alatt térül meg, de az energiaárak növekedése miatt ez az időtartam folyamatosan csökken.

Megfelelő tervezés és kivitelezés mellett egy hosszú ideig önállóan működő, minimális karbantartást igénylő, ingyen energiát termelő rendszerre tehetünk szert, amely a bizonytalan energiaárak mellett mindenképpen meggondolandó lehetőség.

Vértesi Ágnes Éva (ELTE Környezettudományi Klub)

Ajánlat: napenergiával kapcsolatos további cikkeink