2009. július 16-áig valamennyi olyan, környezetszennyező hulladéklerakó bezárt, amelyek működése a légkörre, a vizekre és az emberi egészségre is káros lehet. A bezárások után is legfeljebb 50 km-en belül elérhetőek lesznek azok a hulladéklerakók, amelyek a keletkező hulladék elhelyezésére modern technológiák alkalmazásával elegendő kapacitással biztosítják a környezet magasabb fokú kímélését - olvasható a KVVM közleményének elején. Valójában nem ennyire egyszerű a helyzet. A Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) térképet készített, amelyen a tovább üzemelő lerakók láthatók, illetve azok, amelyeket még terveznek, építenek. A civil szervezet arra kéri az olvasókat, írják meg itt, hogy mi történik a lakóhelyük térségében a bezárásokkal kapcsolatban. Hová viszik ezután a szemetet? Mennyivel növekszik a szállítási távolság? Nőnek-e a költségek? Szaporodnak-e az illegális lerakók?

Jó tudni: a szemétdíj várhatóan komoly mértékben emelkedik. A zoldtars.blogol.hu oldalon sok egyéb hasznos információ mellett egy konkrét számítás is található, eszerint az átlagos háztartásokban lévő 110 literes kuka ürítési díja 27 000 Ft-ról több, mint 40 000 Ft-ra emelkedik

A Hulladék Munkaszövetség honlapján egyébként egy nagyobb lélegzetvételű írás is olvasható, amely civil szemszögből elemzi a történteket és a várható következményeket, illetve megoldásokat is javasol a fenntartható hulladékgazdálkodásra.

Évente 70-80 millió tonna hulladék keletkezik Magyarországon, ebből évi 4,5-4,8 millió tonna a települési szilárd hulladék. A cikk szerzője szerint kétséges, hogyha egészen mostanáig 150 lerakó működött, akkor a fele tényleg el fogja-e tudni látni ugyanazt a feladatot. Ha igen, akkor azonban kérdés, hogy miért volt szükség eddig ennyire? A jelenlegi szemétdíjrendszer egyébként a legkevésbé sem ösztönzi a lakosságot arra, hogy csökkentse - az uniós prioritásoknak megfelelően - a hulladékát. A szemétdíjat ugyanis kukára, annak űrtartalmára róják ki, nem a ténylegesen termelt hulladékmennyiségre.

A cikk szerint a második komoly probléma az illegális szemétlerakás intenzív terjedése, amivel nem csupán esztétikai probléma van, hanem nagyon gyakran éppen a nem vagy csak nagyon drágán befogadott veszélyes hulladékokat helyezik el így, illetve a kukába be nem férő elektronikai hulladékot, háztartási gépeket. Ezekből a veszélyes anyagok a csapadékkal bemosódnak a földbe, amit aztán a környező szántóföldek növényei felszívnak, mi pedig megesszük.

A cikkben foglaltak szerint egyértelműen a hulladékmegelőzés, az újrahasználat és az újrahasznosítás elősegítése. Évente fejenként 450-480 kg hulladékot termelünk, ami rengeteg. Ennek 30%-a szerves anyag, konyhai maradék, kerti zöldhulladék, ami komposztálható. A szelektív gyűjtés jelenleg mindössze a települési hulladék kb. 20%-ára ad megoldást. Külföldi tapasztalatok szerint a gyűjtőszigetes formában minden felvilágosító, és promóciós kampány ellenére is legfeljebb 30%-ra lehet ezt az arányt feltornázni. A házhoz menő szelektív gyűjtés azonban akár a hulladék 40-60%-ánál is lehetővé teszi az újrahasznosítást. Ezt célszerű kombinálni a csomagolások betétdíjassá tételével.

További részletek a Hulladék Munkaszövetség honlapján.

Ajánlat: a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos cikkeink

Szükséges eszközök: fűzfavesszők, ásó, lapát, ágvágó, metszőolló, fejsze, 1,8-2,4 cm-es féllágy acélhuzal, kötél, drótvágó, harapó-és kombinált fogó.

1. Vázoljuk fel a kör alapú fűzfasátor alapját - az elkészítést segíti, ha kisebb ágakból korábban egy makettet készítünk-, majd ássunk annyi 80 cm mély gödröt, ahány tartóoszlopot szeretnénk.

2. Az építéshez válasszunk 1-4 cm vastag, 3-6 m hosszú fűzvesszőket, és készítsük el a tartóoszlopokhoz szükséges kötegeket. Tisztítsuk egyenesre az ágakat, majd talajon fogjuk őket össze. A kötegbe addig tűzködjük a vesszőket, amíg a megfelelő vastagság ki nem alakul: a hosszabb kötegek (8-12 m) átmérője a talpazatnál legyen legalább 25 cm, a vége felé szűkölő keresztmetszettel. Miután kialakult az oszlop, drótozzuk össze 60-80 cm-ként, ügyelve arra, hogy ne sértsük meg a vesszők kérgét.

3. Az ültetőgödröket a kötegek behelyezése előtt locsoljuk be. Ha megszikkadtak, a felállított oszlopok tövét ássuk a helyükre, és locsoljuk be még egyszer. Figyeljünk arra, hogy a tömörítés megfelelő legyen, mert a köteg könnyen kidőlhet a helyéről. 

4. A modellünk alapján kössük össze az oszlopokat dróttal vagy erős kötéllel a megfelelő helyeken. Oldalfalak, tetőzetek kialakítására a tartókötegek közeit fiatal vesszőkkel fonhatjuk be.

5. A fűzépítményt gondozzuk minden évben (metszés, kötözés), hogy alakja megmaradjon.

Az építkezésnek csak a képzeletünk szabhat határt: készíthetünk gépkocsibeállót, kerti térrácsot, kutyaólt, kerítést, kerti padot vagy árnyékolót.

Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete

Ajánlat: Bankok, takarékszövetkezetek és boltok válság idején - megjelent a Tudatos Vásárló nyári, Pénzügyek című száma

A Tudatos Vásárló 16. száma utánajárt a megoldásoknak

A válság sújtotta gazdasági rendszert éppen javítják, pedig lehet, hogy ennél messzebb kéne menni. Az önkéntes egyszerűsítők mozgalma szerint legalábbis mindenképpen. Ha nem is leszünk rögtön aktivisták, tanulhatunk az önszerveződő fogyasztói csoportoktól is. A Tudatos Vásárlóból kiderül az is, hogy közvetlenül a gazdától vásárolni nem csak kifizetődőbb, de közösségi élmény. Ráadásul a szupermarketekkel ellentétben itt ellenőrizhetjük, hogy ki és milyen körülmények között állította elő, amit megeszünk. A személyesség és a méltányos haszonszerzés a titka a világszerte egyre népszerűbb közösségi hitelezésnek is - az első hazai kezdeményezésről, a nobáról is olvashatnak a Tudatos Vásárlóban.
.
Ha a megszokott intézményeknél maradunk, akkor is van jobb választás. A Cégmérce aktuális rangsorából világos lesz, melyik kiskereskedelmi lánc figyel leginkább környezetére, alkalmazottaira és fogyasztóira; a családias hangulatú, helyi bankot keresők kedvéért pedig a Tudatos Vásárló bemutatja a hazai takarékszövetkezetek világát.

A mindennapi pénzügyek intézéséhez is van ötlete az újságnak. A Tudatos Vásárló összehasonlító terméktesztjéből kiderül, melyik banknál vagy takarékszövetkezetnél érdemes fialtatni kisebb megtakarításunkat. Még mindig sokan vesznek fel áruhitelt, a Tudatos Vásárló tanácsadás rovata bemutatja, mire kell vigyázniuk. Az újság feltérképezte a buktatókat a hitelszerződések és a bankváltás kapcsán is.

A Tudatos Vásárló életmód rovatában többek között idényrecepteket, barkácstippeket, művészeti és ökoturisztikai ajánlót olvashatnak.

További információk és recenziópéldány igénylése: Gulyás Emese szerkesztő, (30 20 19 318, email: tve@tve.hu, Fax: (1) 225-81-36

A Tudatos Vásárló magazinról

A Tudatos Vásárló kiegyensúlyozott, független tájékoztatással támogatja a fogyasztói döntések meghozatalát, ötleteket és segítséget ad egyéni vagy közösségi kezdeményezések létrehozására, működtetésére.

Kiadó: Tudatos Vásárlók Egyesülete (www.tve.hu)
Archívum: www.tudatosvasarlo.hu/magazin
Megjelenik januárban, áprilisban, júliusban és októberben. Az eddig feldolgozott témák: A fogyasztó hatalma (etikus fogyasztás), Reklám és média, Karácsony, Aktív állampolgár, Víz, Háztartási vegyi anyagok, Idő, Zöldség-Gyümölcs, Szupermarketek, Közlekedés, Hús, Energia, Édesség, Utazás
Ára újságárusoknál: 380 Ft. A magazint a TVE támogatói az újság minden számát postán kapják.
Árusítóhelyek listája, elérhetőség: www.tudatosvasarlo.hu/magazin/arusitohelyek

A Tudatos Vásárlók Egyesületéről

A Tudatos Vásárlók Egyesülete nonprofit, közhasznú szervezet. Célja a fogyasztók hosszú távú érdekeinek képviselete, a fogyasztók tájékoztatása. Célja továbbá, hogy hozzájáruljon a fogyasztói értékek és a vállalati működési gyakorlatok pozitív, a társadalmi és természeti környezet fejlődését támogató változásaihoz.

A Tudatos Vásárlók Egyesületének nevéhez a Tudatos Vásárló kiadásán kívül olyan kezdeményezések kötődnek, mint a 2004 óta működő www.tudosvasarlo.hu portál, az ország első és mindmáig egyetlen, az etikus vásárlással foglalkozó napi frissítésű híroldala; a Cégmérce (www.cegmerce.hu), a magyarországi vállalatok és márkáik környezetvédelmi, társadalmi és fogyasztóvédelmi szempontú rangsorolása; az ország legrészletesebb biobolt kalauza (http://bioboltok.tudatosvasarlo.hu); részletes magyarázatokkal kiegészített, kereshető élelmiszer adalék adatbázis (www.tudatosvasarlo.hu/eszam), egészség- és környezetvédelmi szempontú terméktesztek, tanácsadó szolgálat a fenntartható fogyasztással kapcsolatos kérdésekben, vagy a 2009-ben megjelenő Budapest zöld térképe, amely a tudatos vásárlás, a fenntartható fogyasztás helyeit gyűjti össze a fővárosban (javítóműhelyek, bioboltok, kölcsönzők stb.).

A legegyszerűbb védekezési mód az, ha a gyümölcsöket és főtt ételeket nem hagyjuk fedetlenül. A darazsak elriasztására számos vegyszermentes módszer ismeretes. Elsőként próbáljuk ki azt, hogy az ablakpárkányra és a küszöbre ecetet öntünk, ezzel megakadályozhatjuk azt, hogy a rovarok bejöjjenek a lakásba.

Ha a kiskertben gyűlik meg velük a bajunk, akkor a kövessük ezt az egyszerű receptet: egy deciliter sör és egy deciliter víz keverékéhez adjunk egy kanál cukrot és egy kevés ecetet. Az így kapott oldatot töltsük egy olyan műanyag palackba, melynek a nyakát levágtuk. A flakon eltávolított nyakrészét - mint egy tölcsért - fejjel lefelé helyezzük az alsó részre, és egy drót vagy erősebb cérna segítségével rögzítsük a két részt egymáshoz.  A drót vagy cérna egyúttal arra is szolgál, hogy az így elkészült rovarcsapdát felakasszuk, például egy gyümölcsfa ágára. Ez a módszer nemcsak darazsak, hanem legyek ellen is hatásos lehet. Mások hasonló csapda megtöltéséhez cukrot és pálinkát javasolnak.

A lógó darázsfészkek eltávolítása veszélyes vállalkozás, ha mégis rákényszerülünk, inkább este végezzük, ekkor kevésbé aktívak a fészek lakói. Ne feledjük, hogy ha befújjuk rovarirtószerrel a fészek őrzőit, a hatás általában csak percek múltán jelentkezik, és addig számos igen fájdalmas és az allergiások számára veszélyes csípést szerezhetünk!

A leszedett darázsfészket tegyük papírzacskóba és égessük el. Amíg lehet, kerüljük a rovarirtó szerek használatát, a rovarirtókban ugyanis rengeteg az egészségre káros anyag.

Jurecska Laura, ELTE TTK

Ajánlat: környezetbarát rovarirtással kapcsolatos cikkeink

A komposztálódás a természetben magától lejátszódó folyamat, azonban abban a környezetben, amelyben mi élünk, erre általában sajnos nincs lehetőség, ezért nekünk kell cselekednünk. A komposztálás során keletkező komposzt (mesterséges humusz) nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz a növények számára, jelentősen javul általa a talaj állaga.

Figyeljünk arra, hogy árnyékos és jó vízelvezetésű területet válasszunk. Ha nincs túl nagy kertünk, vagy egyszerűen csak minél kisebb helyen szeretnénk ezt megvalósítani, a silós módszer a legmegfelelőbb számunkra: kis helyen egymásra rétegezve lehet elhelyezni a szerves hulladékot.
Amennyiben rendelkezünk elég hellyel, a legegyszerűbb megoldás, ha egy kisebb területet kijelölünk, és oda felhalmozzuk a hulladékot a talaj felszínére, amelyet akár körbe is keríthetünk magunk által készített komposztáló kerettel. Komposztálótartályokat és -kereteket például az alábbi helyekről szerezhetünk be: http://komposztalj.hu/beszerzes

Tipp: használt raklapokból is remek komposztálókeretet lehet készíteni.

A kertész tippje: a komposztálót lehetőleg minél távolabb helyezzük el a kerttől és a pázsittól, mert igen szeretik például a lótetűk és a giliszták!

Mi kerülhet a komposztba?

A konyhában és a háztartásban keletkező hulladékok közül az alábbiak komposztálhatóak:

• különböző zöldség- és tojáshéjak (gyümölcshéjjal vigyázni kell a permetezés miatt), salátalevelek
• kávé- és teazacc
• szobanövények (elszáradt levelek, elhervadt virág, maga az elhalt növény), virágföld
• fahamu, toll, szőr
• bármilyen papír feldarabolva (kivéve az újságpapír, azt dobjuk a szelektív papírgyűjtőbe!)
• lenvászon alaposan feldarabolva, és csak kis mennyiségben
• növényevő kisállatok ürüléke a forgáccsal együtt.

Kertünkben keletkező komposztálható hulladékaink:

• lenyírt fű (ez igen gyorsan elbomlik, ne ijedjünk meg az esetleges nagy mennyiségtől)
• gyomok még a virágzás előtt, szalma
• ágak összeaprítva, elszáradt virágok, palánták, lehullott gyümölcsök, faforgács, fűrészpor, falevél.

Ennek mind nem a kukában kell kikötnie

Mi nem kerülhet a komposztba?

Hulladékok, amiket semmiképpen ne komposztáljunk:

• biológiailag nem lebomló, illetve szintetikus anyagok (műanyagok, üvegek, fémek)
• fertőzött és beteg növények, húsevő állatok alma (a fertőzésveszély miatt)
• magas nehézfémtartalmú anyagok (például elemek, akkumulátorok)
• olyan növényi hulladékok, amelyek nagy forgalmú utak mellől származnak
• festékek, olaj, zsír.

A hús, csont és az ételmaradékok olyan szerves háztartási hulladékok, amelyek ugyan komposztálhatóak lennének, azonban mégsem szerencsés, ha a többi anyag mellé tesszük, mert megjelenhetnek a különböző fertőzéseket terjesztő állatok.

A komposztálóba kerülő hulladékokat érdemes felaprítani, körülbelül 5 centis darabokra - ez történhet kézzel vagy géppel -, ezáltal meggyorsítjuk a bomlás folyamatát.

Fontos, hogy bizonyos időközönként összekeverjük a komposztot, ezzel elősegítjük a minél gyorsabb bomlást, így a jó minőségű humusz előbb áll a rendelkezésünkre. Amennyiben a gyűjtőnk megtelt, ideje alaposan átkevernünk, majd legközelebb 5-6 hét eltelte után ezt újból megismételnünk. Ha jobb minőségű komposztot szeretnénk, érdemes 6-8 hetente rendszeresen átrakni.

Érett, kiváló talajjavító komposztot kb. 8-12 hónap után kapunk.

A sötét színű humusszal ezek után szabadon feljavíthatjuk kertünk, illetve cserepes növényeink talaját, miközben évente mintegy 90kg/fő felhasználható hulladékkal csökkentettük kukánk tartalmát!

Forrás: Komposztálás a családban - gyakorlati útmutató

Kump Edina, ELTE Környezettudományi Klub

Korábbi cikkeink:

Komposzt-tea: vegyszermentes növényerősítő trükk a kiskertben

Dobd el a fűgyűjtőt! Ha rendszeresen nyírunk, nem kell összetakarítanunk a füvet

Komposztálni jó és könnyű! Tippek a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesülettől

Ajánlat: http://komposztalj.hu/ és http://www.szike.zpok.hu/

Megnyomjuk a gombot a tv távkapcsolóján, és az a bizonyos kis fény zöldről vörösre vált a készülék valamelyik sarkában. Ezzel ki is kapcsoltuk a televíziónkat. Helyes? Nem! Az a tény, hogy a kis fény még mindig világít, a legfőbb bizonyság arra, hogy a készülék még mindig működik, igaz most már csak készenléti állapotban (standby).

Mindenkinek egyértelmű, hogy a bekapcsolt tévé, mosógép, egyéb háztartási készülék áramot fogyaszt, de azt kevesen tudják, hogy ezek a masinák akkor is energiát használnak fel, amikor épp nem üzemelnek. Ki vannak ugyan kapcsolva, de a konnektorból nem húzták ki őket.

Nem is olyan egyszerű meghatározni, hogy mikor nem üzemel egy berendezés. Például a tévénézés után távirányítóval kikapcsolt készülék valójában üzemel és energiát fogyaszt. Nem túl sokat, úgy 10-20 wattot, de sok kicsi sokra megy. Ha nem távirányítóval kapcsolják ki a tévét, hanem a készüléken a kikapcsoló gomb segítségével, akkor az előző állapothoz képest csökken az áramfogyasztás, de még így sem lenne nulla a tévé villanyfogyasztása. Ez ugyanis csak akkor érhető el, ha készüléket kihúzzák a konnektorból. Ugyancsak jó példa a mobiltöltő, amelyet ha használat után sem húznak ki a konnektorból, közel ugyanannyi áramot fogyaszt, mintha még töltené a telefont.

Sokan valószínűleg el sem hinnék, hogy az otthoni elektromos berendezéseink készenléti állapotban való fogyasztása a teljes villanyszámlánk hozzávetőlegesen 10%-át teszi ki. A leginkább pazarló készülékek akár 30 W energiát is felfalnak óránként. És mindezt nap mint nap megteszik, ha nem vagyunk elég figyelmesek. Gondoljunk csak bele, hogy ezáltal több pénzt húznak ki a zsebünkből, mint az az energiatakarékos kompakt fénycső, mely 25 W energiájáért cserébe 100 W-nak megfelelő fénnyel áraszt el bennünket.

A spóroláshoz és a klíma védelméhez már ma is elegendő némi környezettudatos viselkedés: ha nem használunk egy készüléket, húzzuk ki a csatlakozóját az áramforrásból! Mellesleg mindezzel nem csupán a pénztárcánkat és a Földet kíméljük, hanem a berendezést is megóvjuk egy esetleges túláramtól vagy villámcsapás okozta károsodástól.

Az Európai Bizottság nemrégiben döntött a háztartási és irodai elektronikai készülékek úgynevezett készenléti energiafelhasználását korlátozó követelményrendszer bevezetéséről. Olvassa el a részleteket a Műszakiak.hu portálon!

Forrás: Műszakiak.hu