Előbb azonban érdemes néhány dolgot tisztázni. Remélhetőleg egyre kevesebbünknek jut eszébe a tápanyagban gazdag fűnyesedéket a kukába vagy műanyag zsákba gyömöszölni. A felvilágosult kerttulajdonos ugyanis már betéve tudja, hogy a fűnek is, mint minden élőlénynek, szüksége van tápanyag-utánpótlásra. A műtrágyázás bizony csak sovány táplálékul szolgál a növényzetnek. Ráadásul, mivel az eső könnyen feloldja és a talaj mélyebb rétegeibe száműzi, a növények kevés hasznát látják. Ezzel szemben a természetben, csodálatos átalakulás során keletkező szervesanyagok hosszabb ideig képesek tárolni a nélkülözhetetlen tápanyagokat, ezáltal folyamatos táplálékforrást biztosítanak az éhes fűnek, fának, virágnak. Ezen túlmenően a humusz vagy más néven komposzt számtalan más tápanyagot tartalmaz, amely egészségesebbé, szebbé teheti a belőle lakmározó növényeinket.

Elöregedett a füvem - szoktuk hallani a kókadozó pázsitja fölött gondterhelt arccal sopánkodó házigazdát. Pedig nem erről van szó, hanem inkább arról, hogy a növények vészes szervesanyag hiányban szenvednek. Ha tehát meg akarjuk kímélni magunkat az effajta kudarcoktól, legjobb, ha folyamatosan gondoskodunk a szervesanyag utánpótlásról. Igen ám, de a fű komposztálása, a fentebb leírt okból komoly akadályokba ütközik. Van azonban egy, a megszokottól eltérő, kézenfekvő megoldás: ha rendszeresen vágjuk a fűszőnyeget, nem kell összetakarítanunk a levágott fűszálakat. Néhány napon belül úgyis elfonnyadnak, megszáradnak, majd a fűszálak közé hullva megkezdődik a korhadási, azaz komposztálódási folyamat. Dobd el a fűgyűjtőt - szól komposztálási előadásunk egyik jelmondata, s erre rímel, hogy több fűnyírógép-gyártó már úgynevezett mulcsozó előtéttel kínálja termékét. Ez a vágóeszköz még apróbb darabokra vágja a levágott fűszálakat, ezzel is elősegítve a komposztálódási folyamatot. Ami pedig azt a tévhitet illeti, hogy a levágott fű alatt "befüllednek" a növények; ilyen kis mennyiségű, illetve apró méretre vágott nyesedéknél ez fel sem merülhet. Aki pedig a zaj és energiaszegény módszereket kedveli, és némi egészséges erőfeszítéstől vissza nem rettenve az újra divatba jött kézi fűnyíró-gépeket használja; ugyanerre az eredményre jut.

Ha valaki az elmondottak ellenére mégis a fű komposztálása mellett dönt, a következő szempontokat kell figyelembe vennie. Jó minőségű komposzt keletkezésére csak minél többféle alapanyag felhasználása esetén számíthatunk. A füvet önmagában komposztálni ezért sem túlságosan célravezető dolog. Ráadásul a rothadási folyamatot sem tudjuk így elkerülni. A számunkra kedvező, szagmentes korhadás elérése érdekében mindenképpen fás, száraz anyagokkal kell összekevernünk, például sövénynyesedékkel, szalmával száraz falevéllel vagy faforgáccsal. Az eredmény így valószínűleg kedvezőbb lesz, feltéve, hogy nagy fűmennyiség esetén elegendő segédanyaggal rendelkezünk, illetve nem sajnáljuk a keveréssel járó fáradtságot.

Jó komposztálást!

Gellért Miklós

Forrás: SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület, Kukabúvár

* * *

Megújult a SZIKE komposztos honlapja

A SZIKE Környezet és Egészségvédelmi Egyesület megújult honlappal örvendezteti meg a kertbarátokat. A számos beszámolót, szakmai érdekességet, jó példát és praktikus tanácsot felsorakoztató weboldalt ajánljuk minden már komposztáló, komposztálni vágyó vagy csak egyszerűen a téma iránt érdeklődő kerttulajdonos figyelmébe. A szervezet új szolgáltatásként "Hirkomposzt" néven hírlevelet is indított.

A SZIKE weboldala itt tekinthető meg: http://www.szike.zpok.hu/

A vonatkozó jogszabályok szerint tilos a használt elemeket és akkumulátorokat a lakossági hulladékba keverni, tehát a háztartási szemétgyűjtőbe (kukába) dobni! Ezért ha az elem kimerült, ne dobja ki a háztartási szemétbe, ne dobja tűzbe, ne dobja élővízbe és a környezetbe - olvasható a Re'lem Kht. honlapján, számos más hasznos információ mellett.

Példaként megemlítjük, hogy egy darab ceruzaelem 1500 liter vizet képes beszennyezni: ez a mennyiség körülbelül egy kisebb család heti vízfogyasztásával egyenlő. Magyarországon a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hozzávetőleges adatai szerint évente több mint kétezer tonna elemhulladék keletkezik - négytagú családonként tehát évente átlagosan 0,5-0,8 kilogrammal számolhatunk. Itthon az elemek begyűjtését és a hasznosítását a nagyobb elemgyártó cégek által alapított Re'lem, illetve Re-bat Kht. szervezi meg. A használt elemek körülbelül 13%-át gyűjtik vissza.

Ez az arány most tovább javulhat, mert 2009. július elsejétől minden, elemet árusító áruház és bolt köteles a használt termékeket visszagyűjteni a vásárlóktól. Lényeges ponton módosult ugyanis a 181/2008. (VII.8.) kormányrendelet. Mindössze öt szó veszti hatályát ("...a gyártóval kötött megállapodás esetén..."), a jogszabály mégis ezzel válik általános érvényűvé - olvasható a Vállalkozói Negyed cikkében. Fontos, hogy a kereskedő nem csak azt az elemet köteles visszavenni, amit ő adott el, hanem bármelyiket. Ha egy üzlet nem tesz eleget visszavételi kötelezettségének - tehát a boltban nincsen a megfelelő gyűjtőedény -, bírságra számíthat, amely alól gyakorlatilag nincs kivétel.

Ha azonban az üzletvezető idejében lép, az elemek szelektív gyűjtésének kötelezettsége semmilyen pluszterhet sem okoz számukra. Nincs más tennivaló, mint jelezni a gyűjtőkonténer iránti igényt a Re'lem, illetve Re-bat Kht. honlapján, és ingyenesen kiviszik, illetve elszállítják, ha megtelt. A gyűjtőtartály speciális felépítésű és anyagú, az elemekből esetleg kifolyó elektrolitnak ellenáll, így teljesen biztonságossá teszi a visszagyűjtést.

Ajánlat: itt találhatja meg az Önhöz legközelebbi gyűjtőpontot

Ajánlat: szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos cikkeink gyűjteménye

Liszt

Visszahívta a Cerbona több tésztáját, spagettit, pennét, orsót, mert fuzáriummal szennyezett búzából készültek. 240 ezer adag került a boltokba, bárhol lehetett az országban. A helyettes főállatorvos szerint a malomban észre kellett volna venni, hogy a búza szennyezett. Mindez az után, hogy a szegedi Gabonakutató egyik munkatársa többtízezer tonnányi fertőzött gabonáról beszélt, amiért a cége, a gabonakutató, a gabonaszövetséggel közös közleményben határolódott el tőle, és az erre vonatkozó híradást "minden alapot nélkülöző híresztelésnek" nevezte.
 
A Cerbona gyár Durillo márkájú spagettije, penne-je, szarvacskája, orsó-ja és a fodros nagy kockája azok a tészták, amelyek a fuzárium toxinnal szennyezett lisztből készültek. Ezek közül is csak azok, amelyek lejárati ideje 2011.májusa és 2011. júnusa közé esik.
 
A székesfehérvári gyár laborjában vették észre a negyed éves rutinvizsgálaton, önellenőrzésen 10 nappal ezelőtt, hogy szennyezett alapanyagot kaptak a

A hétvégén derült ki, hogy a bajai Diamont malomból került ki szennyezett liszt. 9 ezer kiló durum liszt közvetlenül a boltokba és többszáz tonna más gyárakba.

A malomból - most már tudni - négy nagy gyártóhoz és külföldre is szállítottak. Magyarországon boltokba csak a Cerbona durum-tésztáiból került, 117 tonnányi, ez körülbelül 240 ezer zacskó tészta. A gyár szerint az összes nagy áruházláncban lehetett kapni másfél-két hónapon át.

Mostanra levették a polcokról és zárolták az érintett termékeket.  A helyettes főállatorvos szerint a malomban észre kellett volna venni, hogy szennyezett a búza.

Mindez azután derült ki, hogy a szegedi Gabonakutató egyik munkatársa azt nyilatkozta, hogy az országban többtízezer tonnányi fuzáriumtoxinnal fertőzött búza lehet.

Ettől a nyilakozattól a kutató cége, a szegedi Gabonakutató és a Gabonaszövetség közleményben határolódott el a múlt héten.
 
Azt írták, hogy a lisztek határérték feletti toxintartalmáról szóló híradások minden alapot nélkülüző híresztelések.
 
A Gabonaszövetség hangsúlyozta, hogy tagjaik, így a bajai Diamont és a Cerbona termékei minden előírásnak megfelelnek.
 
A Gabonakutató most már nem nyilatkozott, a Gabonaszövetség elnöke pedig most már arról beszél, hogy a probléma csak egy speciális lisztfajtát érint. 
 
A hatóságok vizsgálják, hogy a fertőzött búza melyik szántóföldről került a bajai malomba, és hogy esetleg került-e más malmokba is.

Paprika, eper

Marokkóból származó paprikában és magyarországi eperben talált a megengedett egészségügyi határérték feletti mennyiségben vegyszermaradékokat a Levegő Munkacsoport.

A civil szervezet az MTI-hez hétfőn eljutatott közleményében hangsúlyozza: Vegyszerezett világ elnevezésű kampányukban három áruházlánc - a Tesco, az Auchan és a Plus - üzleteiben szereztek be 17 eper- és 16 paprikamintát.

A paprikaminták közül tíz esetben volt kimutatható vegyszermaradék, egy miskolci Auchan áruházban a Marokkóból származó paprikában a dimethoate nevű rovarirtó szer koncentrációja közel hétszerese volt a megengedettnek - olvasható a tájékoztatásban.

Kiemelik: a dimethoate lehetséges emberi rákkeltő anyagként  számon tartott vegyi anyag, a szaporodási képességeket károsító hatása is ismert.

A megvizsgált epermintákból csak négy esetben nem lehetett vegyszermaradékokat kimutatni, míg a maradék tizenhárom esetben találtak az emberi szervezetre káros anyagokat. A Levegő Munkacsoport rámutat: egy székesfehérvári Tescóban vásárolt termékben a határérték közel kétszeresét érte el a thiophanate-methyl nevű növényvédő szer mennyisége, amelynek elfogyasztása a paprikában talált vegyszerhez hasonló hatásokkal jár.

A Levegő Munkacsoport közleményében sürgeti a magyarországi élelmiszerforgalmazó láncokat, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a szennyezett termékek kiszoruljanak az áruházakból.

A szervezet ugyanakkor megjegyzi: a méréseket megelőzően levélben kérte a szupermarketeket, hogy német és holland mintára csak jóval a határértékek alatt tolerálják vegyszermaradékokat, de megkeresésükre nem érkezett válasz.

A Levegő Munkacsoport a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karának akkreditált Analitikai Laboratóriumában végezte a minták vizsgálatát - ismerteti a közlemény.

Forrás: TV2; MTI

A technikai megvalósítás egyszerű: a medence vizét közeli tetőre szerelt vagy a földbe süllyesztett nagy felületű napkollektoron vezetik keresztül, ez az ún. abszorber, ahol a fekete csövek felveszik a napsugarak által közvetített hőt, és felmelegítik a benne áramló vizet. A melegvíz visszaáramlik a medencébe (a szivattyúk révén), és elkeveredik a medence vizével.

Abszorberként alkalmazhatnak üvegborítás nélküli síkkollektort, ez a legolcsóbb megoldás, viszont csak nyáron használható. Az üvegborítással ellátott síkkollektor drágább valamivel, de egész évben lehet alkalmazni (pl. a strandszezonon kívül használati melegvizet állíthatunk elő a segítségével) és hosszabb élettartamú.

A melegítés természetesen a kis kerti medencék esetében is alkalmazható, gondoljunk csak a balatoni napkollektorok példájára. A tervezésnél segítségére lehet a SOLPOOL uniós programban összeállított Impact Advisor szoftver, mely egy előzetes becslést ad a beruházás várható költségeire, a működési költségek csökkenésére és a megtérülési időre is. A kivitelezés előtt azonban mindenképpen érdemes szakember véleményét kérni. (Az Impact Advisor ingyenesen letölthető itt.)

Vértesi Ágnes Éva (ELTE Környezettudományi Klub)

Ajánlat: vákuumcsöves napkollektorok és síkkollektorok

Egyes településeken a kék papírgyűjtőbe dobhatjuk az üres dobozt, máshol a sárga műanyaggyűjtőbe. Ezt egy piktogram minden esetben egyértelműen jelzi - olvasható az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés honlapján, ahol egy lista is segíti a tájékozódást.

Fontos, hogy ne legyen a dobozban gyümölcslé (kiöblíteni nem muszáj, de azért mi javasoljuk), és hogy tapossuk laposra a dobozt! A begyűjtő teherautó így nem levegőt szállít. Mindez a többi italoskartonra (tej, tejtermékek) is igaz. Magyarországon az összes italoskartonnak körülbelül 10%-át hasznosítják újra, az EU-átlag 25-30%, és nálunk is legalább ennyi lenne a cél. Az uniós átlag felett van például Németország, több mint 60%-kal.

Az italoskartonok használata ellen szól, hogy összetevőinek szétválasztása sok vizet és energiát igényel, és eközben sok szennyvíz keletkezik. A műanyag és fém összetevőket az újrahasznosítás során általában elégetik. Alternatívák? Más vélemények szerint a sima műanyagzacskós tej is inkább környezetbarát megoldás (egyneműsége miatt), ehhez persze azt is szelektíven kellene gyűjteni. Sajnos az anyagukat tekintve igazán jó megoldást jelentő üveges tejek gyakorlatilag eltűntek a boltokból, esetleg bioterméket forgalmaznak bennük.

A civil szervezetek a betétdíjas rendszer kiterjesztésében látják a csomagolási hulladékok kezelésének megoldását, ami nem egyezik a csomagolóipar szemléletével. Az italoskartonok esetében sem elég tehát annyival beérni, hogy milyen jó, mert ezek is újrahasznosíthatók. Ám addig is jó, ha tudjuk: gyűjthetjük őket szelektíven.