Másfél esztendővel ezelőtt a Hulladék Munkaszövetség két munkatársa Szlovákiában tett látogatása során a helyi komposztálás újszerű formájával találkozott. Egy 2600 lakosú községben, Raszlavicában a Föld Barátai nemzetközi környezetvédelmi szervezet szlovák munkatársainak segítségével, a lakosság részvételével már 2004-óta folyik a házi komposztálás. A népesség közel 15%-át kitevő cigányság esetében azonban a közösségi komposztálás érdekes formáját honosították meg.
Raszlavica falu Magyarraszlavica és Tótraszlavica egyesüléséből jött létre, már az 1910-es népszámlálási adatok szerint is jelentős cigány népesség élt itt. Mint a polgármestertől megtudtuk, ma a 2600 lakosból 350 fő roma. A gazdasági növekedés az elmúlt években ezt a vidéket is elérte, Eperjesre és Bártfára egyre többen járnak dolgozni. A munkanélküliség már csak 180 embert sújt, ezek nagy része roma.
A számok azért voltak érdekesek számunkra, mert a romák részére és részvételével létrehozott közösségi komposztálóhelyet kerestük fel. Itt aztán nincsenek óriási betonplaccok, óriási gépek, semmi nagyzolás. Igazi helyi szintű megoldást láthattunk, ami a realitásokból indul ki.
A falu 2004-ben jutott oda, hogy a lerakási díjak emelkedése miatt elkezdtek gondolkozni a szelektív gyűjtés elindításán. Az első lépés az volt, hogy a vegyes hulladék 30%-át kitevő szerves hulladéktól akartak megszabadulni. Megkeresték a Föld Barátait, akik azóta is irányítják a munkát.
A falu nagy részén a házi komposztálás elindításához adtak segítséget, de hamar kiderült, hogy a romák lakta házakban ez nehezen fog menni. (Ahogy láttuk, ezt a helyszűke is akadályozza.) Az viszont nyilvánvaló volt, hogy a romák egy héten két 9 köbméteres konténert is megtöltenek szeméttel, és a hulladék jelentős részét a szerves anyagok teszik ki.
Ma a cigánytelep határán lévő mini komposztálótelepen egy roma és egy sérült szlovák ember szakszerűen végzi a munkát. A Föld Barátai tanították meg nekik a munkafolyamatokat, és kéthetente ellenőrzik is, hogy minden rendben megy-e. Mi is láttuk, rendben megy.
Persze a program indulásakor a környezetvédő aktivisták minden egyes házba bementek, és hosszabb-rövidebb ideig győzködniük kellett az embereket arról, miért fontos, hogy a krumplihéjat, a karalábélevelet és a többi zöld hulladékot külön zacskóba tegyék, és elsétáljanak vele a komposzttelepen lévő tárolóig.
Ma már mindenki látja a komposztálás értelmét. A konténerek nem bűzlenek a rothadó hulladékoktól, a falu pedig ahány kilogrammal kevesebb anyagot szállít a lerakóra, annyiszor 1,7 koronát spórol meg. Ez összesen kb. évente 50 000 korona, ami egy ekkora önkormányzat költségvetésében jelentős tétel.
A Föld Barátai a háttérből még egy fontos dolgot elintéztek. A törvénytervezetbe időben becsempészték, hogy az évi 10 tonna kapacitás alatti kis komposztálótelepek létesítéséhez ne kelljen hatástanulmány, pecsét, tízféle engedély. Helyben is el tudják dönteni, hogy hova tegyék a telepet, és így sokkal könnyebben elindulhat a munka.
Ajánlat:
Komposzt-tea: vegyszermentes növényerősítő trükk a kiskertben
Dobd el a fűgyűjtőt! Ha rendszeresen nyírunk, nem kell összetakarítanunk a füvet
Komposztálni jó és könnyű! Tippek a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesülettől
0 
