Az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják a teljes hazai kibocsátások 30 százalékát. Egységnyi befektetéssel a régi panelépületek energiahatékony felújításával érhető el az egyik legnagyobb kibocsátás-csökkentés, ezért dolgozta ki a tárca elsőként ezt a pályázatot.

A pályázattal kapcsolatos anyagok itt érhetők el

Több tízezer panellakás felújításával jelentősen csökkenhet hazánk szén-dioxid-kibocsátása: számítások szerint energiahatékonysági felújítással lakásonként évi 1-1,2 tonna kibocsátás-csökkentés érhető el - összehasonlításként 1 tonna szén-dioxid elnyeléséhez hozzávetőleg egy tölgyfa teljes élettartalma szükséges. A komplex felújításokkal egy-egy panelház energiaköltségeinek akár 40-50 százalékát is megtakaríthatja, lakásonként a felújítások fajtájától függően akár havi 10-15 ezerrel csökkenhetnek a közüzemi számlák.

Panellakások energiahatékony felújítására most először vezetnek be speciális klímavédelmi elemet, szigorúan számszerűsített szén-dioxid-emisszió számítással. A klímavédelmi cél teljesülésére - azaz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésnek mérésére és későbbi monitorozására - a szaktárca megbízásából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékén dolgoztak ki egy összetett és hiteles módszertant.

A pályázaton támogatható a nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje; homlokzatok és födémek hőszigetelése; épületgépészeti rendszerek korszerűsítése és felújítása; a megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújulókkal való helyettesítése, az épületek nyári hővédelmének javítása, valamint a lodzsák beüvegezése.

A Klímabarát Otthon pályázaton a panellakások akár 60%-os támogatást is elnyerhetnek egy ún. "KlímaBónusz" elem segítségével, ez magasabb minden korábbi támogatási formánál. A Klímabarát Otthon panelpályázat ugyanis KlímaBónusz támogatással jutalmazza a komplex beruházásokat, hiszen ezek lényegesen hatékonyabban csökkentik az épületek szén-dioxid-kibocsátását. A kétlépcsős támogatási rendszerben tehát költségarányos alaptámogatásként a felújítási költségek 33 százaléka, de lakásonként legfeljebb 500 ezer forint nyerhető el, míg a KlímaBónusz támogatással ez további 10-27 százalékkal nő, ha az épület eléri legalább a "C" energetikai kategóriát. Minél energiahatékonyabbá válik az épület, annál magasabb a támogatás.

A pályázatok elbírálását a KVVM Fejlesztési Igazgatóságánál felállt szervezet koordinálja, a bírálatot az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet (ÉMI) végzi. A következő pályázat a nem panelotthonok klímabarát felújítására készül, ezt várhatóan ősszel írja ki a tárca. Az épületek energiahatékony felújításával hosszú távon - 4 millió lakás esetében - ez mintegy 5 millió tonna szén-dioxid-csökkentést jelenthet.

Forrás: KVVM

Ajánlat:

Energiatakarékos izzót kap 20 ezer rászoruló nyugdíjas - a zöldtárca és az ELMŰ kísérlete

Egy mozdulat energiatakarékossági program

Energiatakarékossá tenni a számítógépes rendszereket és az adatközpontokat nem kis vállalkozás. Az átlagos légkondicionált adatközpontok szén-dioxid-kibocsátásáról és energiafelhasználásáról akár 50 százalékban is a processzorok túlmelegedését megakadályozó hűtőrendszer energiaigénye tehet, nem pedig maga a számítási tevékenység - ez pedig messze van az ideálistól.

Egy innovatív vízhűtő rendszerrel és a keletkező hő közvetlen újrahasznosításával az Aquasar - az ETH Zurichnél a tervek szerint 2010-ben üzembe álló új szuperszámítógép - akár negyven százalékkal is csökkentheti a teljes energiafogyasztást. A rendszer kidolgozásához kiváló alapot ad az ETH és az IBM tudósai között régóta fennálló együttműködés, amelynek során a lapkaszintű vízhűtés lehetőségeit kutatják.

A vízhűtéses szuperszámítógép két IBM BladeCenter® szervert fog tartalmazni egy rackben, csúcsteljesítménye 10 teraflops körül lesz. A pengeszerverekben minden processzor külön mikroméretű, nagy teljesítményű folyadékhűtővel, bemeneti és kimeneti csővezeték-hálózattal és kapcsolatokkal fog rendelkezni, így az egyes szerverek könnyen csatlakoztathatók lesznek a rendszerhez.

A hűtőfolyadékként használt víz körülbelül négyezerszer hatékonyabban nyeli el a hőt, mint a levegő, és hőátadási tulajdonságai is sokkal jobbak. A lapkaszintű, kb. 60°C-os vízhőmérsékletű hűtőrendszer sikeresen tartja a lapkát üzemi hőmérsékleten, vagyis jóval a maximálisan engedélyezett 85°C alatt.

Az egyes pengeszerverektől induló csövek bekapcsolódnak a szerverrack nagyobb hálózatába, ami pedig a fő vízszállító hálózathoz csatlakozik. A vízzel hűtött szuperszámítógép körülbelül 10 liter vizet igényel, és egy szivattyú gondoskodik a körülbelül 30 liter/perces áramlási sebességről. A teljes hűtési rendszer zárt kört alkot: a hűtővizet a lapkák folyamatosan melegítik, majd az passzív hőcserélőkben hűl vissza a kívánt hőmérsékletre, amelyek a meleget ebben a kísérleti szakaszban közvetlenül az egyetem fűtőrendszerébe vezetik el.

"A meleg értékes árucikk, amiért sokat fizetünk és fontos része mindennapi életünknek. Ha a számítógépes rendszer aktív elemeinek hulladékhőjét a lehető leghatékonyabban gyűjtjük be és vezetjük el, akkor erőforrásként használhatjuk - ezzel egyrészt energiatakarékosabbá tehetjük a működést, másrészt csökkenthetjük a széndioxid-kibocsátást. A program jelentős lépés a tudatos energiagazdálkodású, károsanyagok kibocsátásától mentes számítástechnika és adatközpontok irányába" - mondja Dr. Bruno Michel, az IBM zürichi kutatólaboratóriumában működő Advanced Thermal Packaging csapat vezetője.

A programot közösen finanszírozza az IBM, az ETH Zurich és a Swiss Competence Center for Energy and Mobility (CCEM), azaz a Svájci Energia es Mobilitási Kompetencia Központ. A rendszer egy részét a hűtési és hatékonyságnövelő technológiákkal foglalkozó további kutatásokra szánják, amelyeket a tervek szerint az ETH Zurich, az ETH Lausanne, a CCEM és az IBM Zurich Research Lab tudósai végeznek majd.

Az Aquasar számítási teljesítménye a kutatás rendkívül fontos része. Az Aquasart az ETH Zurich Számítástechnikai Tanszékének Számítástechnikai és Tervezési Laboratóriuma (Computational Science and Engineering Lab of the Computer Science Department) fogja használni többléptékű áramlástani szimulációkra a nanotechnológiai határfelületi és folyadékdinamikai területek problémáival kapcsolatban. A laboratórium kutatói a rendszerben használt megfelelő algoritmusok hatékonyságát is optimalizálni fogják az IBM Zurich Research Lab közreműködésével. Ezeket a tevékenységeket a projektben részt vevő más kutatólaboratóriumok algoritmusaival fogják kiegészíteni. A szuperszámítógéppel a tudósok bizonyítani szeretnék, hogy a fontos tudományos problémák megoldásának van hatékony lehetősége, az ilyen munkának nem kell feltétlenül káros hatással lennie a környezetre és az energiagazdálkodásra.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. azt kéri, hogy a fővárosban soha ne dobjunk színes üveget a fehér konténerbe, mert ezzel az egész begyűjtött fehérüveg-mennyiséget elszennyezzük. Üveget soha nem dobjunk a szürke színű (fémgyűjtő) konténerbe sem, mert kiválogatják ugyan belőle (növelve ezzel a ráfordított élőmunka mennyiségét), de a leválogatott üvegek a szemétbe kerülnek (eredeti cikkünkben azt tanácsoltuk, hogy ha az üvegen ezüstpapír van, azt a fémgyűjtő, szürke színű konténerbe dobjuk). Továbbá a budapesti szelektív hulladékgyűjtő szigeteken zöld és fehér gyűjtőkonténer is van, tehát semmi nem indokolja, hogy a fehérüvegeket a színesüveg-gyűjtő (zöld) edénybe dobjuk.

Ez világos: ahol külön van lehetőség fehér- és színesüveg gyűjtésére, ott figyeljünk arra, hogy a fehérüveget a fehér, a színeset a zöld konténerbe dobjuk. Mit kell tennünk ott, ahol nincs külön konténer?

Ahol csak egy konténer van, az általában zöld színű (a képeken látható, hogy azért vannak még variációk). Az ÖKO-Pannon azt kéri, hogy minden megfelelő üveg ebbe kerüljön, a fehér és a színes is (a megfelelő alapvetően azt jelenti, hogy öblösüveg és ne síküveg legyen).

Amiket semmiképp se dobjunk sehol az üveggyűjtőkbe: az üvegek zárókupakját, illetve az üveg anyagú csomagolásokon kívül egyéb típusú üvegeket (pl. tükör, ablaküveg, villanykörte, szemüveg, nagyító, porcelán, kerámia, neoncső, orvosságos üvegek)!

Az üvegek szétválogatásával kapcsolatos kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy Magyarországon három olyan hulladékkezelő van, amelyik a vegyes üveget átveszi az ország egész területéről. Az üvegtörmeléket szétválogatják, elkülönítik a fehér üvegcserepeket, amelyek határainkon belül kerülnek feldolgozásra (Orosházán). Magyarországon csak fehérüveg-gyártás van, ennek alapanyaga csak színtelen üveg lehet. A színes (zöld, barna) öblösüveg-hulladékot külföldi üveggyárakban olvasztják be, és készítenek belőlük új sörös- és borospalackokat.

Végül egy érdekesség: az ÖKO-Pannon információja szerint gyakori, hogy műanyag palackok kerülnek az üveggyűjtőbe. Véleményük szerint ennek az lehet az oka, hogy sokan még "műanyag üvegként" gondolnak egy PET-palackra ("veszek egy üveg kólát"). Figyeljünk arra, hogy a műanyag palackok a sárga színű konténerbe kerüljenek, kilapítva.

Példák további üveggyűjtőkre:

A matracokban van fa, acél, pamut és műanyag (poliuretán) is. A sokféle alkotóelem megnehezíti újrafelhasználásukat. Külföldön már léteznek olyan magáncégek és nonprofit szervezetek, melyek azért dolgoznak, hogy a matracok ne hulladéklerakón végezzék. Így például a kaliforniai Oaklandben 2001-ben létesült egy nagy matracújrahasznosító központ -írja a Scientific American.

Az üzem 300 matracot és rugós ágyat dolgoz fel hetente. Az újrahasznosítási eljárás során a matracok egy szállítószalagra kerülnek, ahol a speciálisan kialakított fűrészek kivágják a puha anyagokat a matrac tetejéről és aljáról, majd szétválasztásra kerül a poliuretán hab és a pamut. A fémrészeket mágnesek segítségével távolítják el. A szövetszálakat darabokra tépik és bálázzák. Az egész munkafolyamat csak 3-4 percet igényel matraconként.

Az üzem évente több mint 200 tonna poliuretánt hasznosít újra. A gyapjúrészekből ruházati cikkek készülnek. A rugókat újrafelhasználják, a fából pedig forgács lesz.

Az Egyesült Államokban már létezik egy ingyenes online adatbázis, melyben a lakosság megtalálhatja a lakóhelyéhez legközelebb eső matracújrahasznosítót.

Magyarországon a legtöbb matracgyártó és -forgalmazó még nem veszi vissza az elhasználódott terméket. A cégeknek nem éri meg a visszahozott matrac tárolása és megsemmisítése, szabályok pedig nem kötelezik őket arra, hogy környezetbarát megoldást válasszanak. Az újrahasznosításhoz szükséges háttéripar sem alakult ki még nálunk. További nehézséget jelent, hogy a matracok szállítása kis térfogatsúlyuk miatt igen költséges.

Akadnak azért pozitív példák, néhány cég már próbálkozik az egyes anyagfajták szétválasztásával és szelektív gyűjtőbe vitelével. Az általunk megkeresett gyártók és forgalmazók közül az IKEA és a T-Textil Kft. vállalja a matracok visszavételét és anyagfajtánként történő újrahasznosítását. Utóbbinál az is előfordult, hogy az elhasználodott matracokat alkotóművészeknek adták, akik szobrot készítettek belőlük.

Jurecska Laura

A naptűzhelyek működési elve igen egyszerű: rendszerint egy félgömbre emlékeztető ún. parabolatükörrel egy pontba fókuszálják a beeső napsugarakat, miközben a fókuszpontban helyezik el a főzésre váró finomságokat. Az étel általában egy fekete, matt edényben kerül ide, melynek hőmérséklete az erős napsütés közben akár a 600 °C-t is elérheti.

Figyelem! A naptűzhelyek használata a fókuszpontban lévő magas hőmérséklet miatt nagy figyelmet igényel!

A különböző méretű parabolatükrök révén változó a naptűzhelyek teljesítménye: például ha 1,1 méteres parabolatükörrel bír a naptűzhely, úgy a leadott teljesítmény nagyjából 400-500 W, ez elegendő egy fazék melegvíz elkészítéséhez vagy egy kisebb család napi kempingvacsorájának megfőzéséhez. 1,4 méteres tükörátmérővel akár 1000 W teljesítményt is fel tud mutatni a naptűzhely, ez már palacsintasütéshez vagy grillezéshez is alkalmas.

A naptűzhelyeket szerte a világban használják, elsősorban napos és fában szűkölködő területeken, így például nagy népszerűségnek örvend Afrika országaiban, Indiában, ahol a főzés feladata mellett gyakran ezzel oldják meg a vízfertőtlenítés égető problémáját is.

A naptűzhelynek talán a leginkább kiemelhető tulajdonsága, hogy a beruházási költség megfizetése után (20-30 ezer forint, de házilag elkészítve jóval olcsóbb) gyakorlatilag ingyen és teljesen tisztán működik, évtizedeken keresztül. Ha azzal számolunk, hogy 2,5 kg faszén egy grillezéshez elegendő és 1000 forintba kerül, 25 grillezésen belül megtérül a befektetésünk. Ha évente tartunk legalább tíz grillezést - ha már egyszer van grillsütőnk - ez mindössze két és fél évet jelent.

Naptűzhely házilag is készíthető, de használatakor óvatosnak kell lennünk

Vértesi Ágnes Éva (ELTE Környezettudományi Klub)

Ajánlat: napenergiával kapcsolatos cikkeink gyűjteménye