Kempingezés, grillezés, kerti sütögetés alkalmával rendszerint fosszilis vagy biomasszából származó energiára hagyatkozunk. Érdemes azonban elgondolkodunk a naptűzhelyek által nyújtott olcsóbb és környezetbarátabb lehetőségen.
A naptűzhelyek működési elve igen egyszerű: rendszerint egy félgömbre emlékeztető ún. parabolatükörrel egy pontba fókuszálják a beeső napsugarakat, miközben a fókuszpontban helyezik el a főzésre váró finomságokat. Az étel általában egy fekete, matt edényben kerül ide, melynek hőmérséklete az erős napsütés közben akár a 600 °C-t is elérheti.
Figyelem! A naptűzhelyek használata a fókuszpontban lévő magas hőmérséklet miatt nagy figyelmet igényel!
A különböző méretű parabolatükrök révén változó a naptűzhelyek teljesítménye: például ha 1,1 méteres parabolatükörrel bír a naptűzhely, úgy a leadott teljesítmény nagyjából 400-500 W, ez elegendő egy fazék melegvíz elkészítéséhez vagy egy kisebb család napi kempingvacsorájának megfőzéséhez. 1,4 méteres tükörátmérővel akár 1000 W teljesítményt is fel tud mutatni a naptűzhely, ez már palacsintasütéshez vagy grillezéshez is alkalmas.
A naptűzhelyeket szerte a világban használják, elsősorban napos és fában szűkölködő területeken, így például nagy népszerűségnek örvend Afrika országaiban, Indiában, ahol a főzés feladata mellett gyakran ezzel oldják meg a vízfertőtlenítés égető problémáját is.
A naptűzhelynek talán a leginkább kiemelhető tulajdonsága, hogy a beruházási költség megfizetése után (20-30 ezer forint, de házilag elkészítve jóval olcsóbb) gyakorlatilag ingyen és teljesen tisztán működik, évtizedeken keresztül. Ha azzal számolunk, hogy 2,5 kg faszén egy grillezéshez elegendő és 1000 forintba kerül, 25 grillezésen belül megtérül a befektetésünk. Ha évente tartunk legalább tíz grillezést - ha már egyszer van grillsütőnk - ez mindössze két és fél évet jelent.
Naptűzhely házilag is készíthető, de használatakor óvatosnak kell lennünk
Vértesi Ágnes Éva (ELTE Környezettudományi Klub)