Fenntartható fejlődés öt négyzetkilométeren, hat hónapon át, több mint kétszáz kiállítóval, hetvenmillió látogatóval: a 2010-es Shanghai Világkiállítás számokban. Úszó város, légkondicionálás folyóvízzel, világítás szivárvánnyal - futurisztikusnak ható elképzelések, a világkiállításon azonban valósággá válnak.
Az expo témája a környezettudatos városfejlesztés. Nem véletlenül. Az előrejelzések szerint jövőre a világ lakosságának több mint fele városlakó lesz. A nagyvárosok folyamatosan növekvő számú lakói fulladoznak a szmogtól, vagyonokat költenek az épületek fűtésére vagy éppen hűtésére, miközben egyre ritkábban látják az ég kékjét, a fű zöldjét, és van, ahol már az egészséges ivóvíz is luxus.
"Jobb város, jobb élet"
Jobb város, jobb élet - ez a világkiállítás mottója. Az expo ideje alatt mindent ez a négy szó határoz meg. A fenntartható fejlődés jegyében építik és működtetik a kiállító pavilonokat, mutatják be a megújuló energiaforrások kiaknázásának legújabb technológiáit, és igyekeznek képet adni a látogatóknak arról, hogyan építhetnek fenntartható társadalmat.
A világkiállítást a Jangce-deltánál elhelyezkedő, tizennyolcmilliós Shanghaiban, a várost átszelő Huangpu folyó két partján rendezik meg: a keleti parton 3,93, a nyugatin 1,35 négyzetkilométeren. A város a hetvenmillió látogató érkezésére tekintettel jelentős infrastrukturális fejlesztésbe fogott. Új repülőterminált, kifutópályát, gyorsforgalmi utat, vasúti és buszpályaudvarokat, metróvonalat és parkolóházakat építenek.
A 233 résztvevő - 186 ország és 47 nemzetközi szervezet - nagy része már megkezdte az építkezést. A legjobban a kínaiak állnak: a vendéglátó ország öt különleges pavilont állít fel, amelyek az expo után kiállítótérként, illetve szórakoztató központként működnek tovább. A világkiállításon részt vevő kiállítók újrahasznosítható anyagokat - fát, fémet, üveget, különleges műanyagokat - használnak fel, de nem állnak meg itt.
Fenntartható épületek
A maga 2,4 millió négyzetméteres területével az expo egyik legnagyobb épületének számító Expo Boulevard hűtéséhez például folyóvizet használnak. A létesítmény földfelszín alatti részeinek világításáról két kosárlabdapálya nagyságú üvegtölcsér gondoskodik, amelyek nemcsak a napfényt, hanem az öntözéshez szükséges esővizet is az alsó szintre vezetik. Ezzel 432 ezer KW/h áramot spórolnak meg, és 432 tonnával csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást évente.
A húszezer négyzetméter alapterületű Kína pavilon másképp takarékoskodik az energiával. Az intelligens épület azonos méretű, hagyományos társához képest negyedére csökkenti energiafelhasználását azzal, hogy a látogatók számához igazítja a fűtést, a világítást, a szellőztetést, és vészjelzést ad, ha meghibásodást észlel.
A szárazföldi városok túlnépesedésére nyújt kreatív megoldást a holland építészek terve, akik úszó várost álmodtak a Huangpu folyóra. A jellegzetes, méhkaptárra emlékeztető üveg félgömböket megújuló energiával működtetik, hűtésre a folyó vizét használják, a szennyvízkezelésnél pedig különös gonddal óvják a folyó élővilágát.
A svájci pavilon tervezői ennél is továbbmentek. Ehető anyagokat, köztük erjesztett szójabab rostból készülő biogyantát is felhasználnak. A rendkívül ellenálló, könnyen felhordható anyag baktériumokkal vízre és szén-dioxidra bontható, ami már kiengedhető a természetes környezetbe, a maradék pedig trágyaként hasznosítható.
A svájciak újítása emellett a festett napelem (ún. Grätzel cellák), amely olcsóbban előállítható és hatékonyabb a hagyományos változatnál, ráadásul könnyedén megbirkózik a Shanghaiban is gyakran előforduló diffúz fénnyel. A dánok ezzel szemben a magatartásformálásban alakítanak nagyot. Céljuk az alternatív közlekedési lehetőségek népszerűsítése. Az expo alatt ennek érdekében 1500 biciklit bocsátanak a látogatók rendelkezésére.
Szivárvány 42 fokos szögben
Végül egy igazi különlegesség. Szivárvány gyönyörködteti, és szimulátor tájékoztatja az időjárás-jelentés pavilon látogatóit. A legkorszerűbb meteorológiai állomás képes akár félóránként a látogatók mobiltelefonjára továbbítani a legfrissebb előrejelzést. Ez azért fontos, mert a világkiállítás időszakában nem ritkák Shanghaiban a felhőszakadások és a tájfunok. A klímaváltozás hatásait időjárás-szimulátorral mutatják be. A legnagyobb építészeti bravúr azonban az épület belsejében létrehozott szivárvány, ami akkor jelenik meg, amikor a napfény 42 fokos szögben éri a pavilont.
Az említettek mellett valamennyi pavilon részletes leírása és látványterve egyedülálló válogatásban megtalálható a civil kezdeményezéssel létrehozott, politikailag független www.vilagkiallitas.hu oldalon, ahol a Shanghai Világkiállításról is bővebben olvashatnak. A fenntarthatóság mellett a résztvevők igyekeznek megmutatni országuk jellegzetességeit. Például az édesszájú belgák csokoládégyárat üzemeltetnek, a szerelmes franciák álomesküvőket tartanak párizsi nyeremény nászúttal, a trendi dánok formaruhái pedig a legnevesebb dán tervezők kezei alól kerülnek ki.
Forrás: Ma & Holnap
![Forrás: [origo]](http://www.origo.hu/i/0909/20090908ujrahaszn.jpg?full=1 "Forrás: [origo]")
0 
