Ablakcsere után nehogy kidobd a régi ablakokat! Számtalan módon újra lehet hasznosítani őket, az előszobától a konyhán át a kertig. Ha nincs kedved a keret lecsiszolásához, csak vakard le a lepattogzott festék nagyját, és kész a "rusztikus" hatás. Nézzük, mi mindent készíthetsz az öreg ablakokból.

1. Üzenőfal
Megtisztítod az ablakkeretet és az üveget, hagyod megszáradni. Aztán táblafestékkel lefested az üveget 4-5 vékony rétegben. Ha törött az ablaküveg, akár ki is ütheted, és méretre vágott OSB-lappal pótolhatod. Azt festés előtt alapozni is kell. 

TheShabbyCreekCottage

2. Fürdőszobaszekrény
Ehhez kell egy kis segítség, mert az ablakhoz egy méretben egyező dobozt kell készíteni fából, OSB-ből vagy dekorlapból. Azt érdemes antikoltan lefesteni, hogy passzoljon az öreg ablakhoz. De persze az egészet lehet újszerűre megcsinálni, lefestve az ablakkeretet.

LizMarieBlog

3. Mini üvegház erkélyre
Kényes növények keltetéséhez vagy tárolásához lehet hasznos egy ilyen kis üvegdoboz, de ha csak a csecsebecséket tartanád benne, arra is jó.

DesignDreamsByAnne

4. Előszobai tartó
Akár sapkákat, akár kabátokat vagy táskákat akarsz rajta tartani, egyszerű elkészíteni. Az ablaküvegre kétoldalú ragasztóval rögzítsd a kivágott színes papírokat, csavarozz fel pár ajtógombot az aljára, és kész.

LittleBirdieSecrets

5. Családi feladatközpont
Milyen klassz egy ilyen rendezett külsejű táblán rendezni, kinek mi a reszortja a héten! A kép alatt található dőlt betűs linkre kattintva részletes útmutatót találsz az elkészítéséhez.

DwellingInHappiness

6. Falitükör törülközőtartó fölé
Nemcsak a fürdőszobában, hanem az előszobában is jól mutat. A méretre vágott tükörlapokat beragasztod az üvegtáblák helyére.

FindingHome

7. Térelválasztó
Ehhez először olyan tokot kell készíteni a régi ablakok befogásához, ami stílusában passzol a meglévő szobabútorhoz, viszont a végeredmény nagyon mutatós lesz.

SweetMelanie

8. Feladatütemező gyerekszobába
Ha a gyerek maga írhatja fel a feladatait a táblafestékkel lefestett üveglapokra, hátha nagyobb kedve lesz a rendcsináláshoz. Így ráadásul mindig szem előtt lesznek a teendők.

HouseByHoff

9. Ékszertartó
Hát nem könnyebb reggel így kiválasztani az aznapi bizsut, mintha egy dobozban kéne turkálni a fülbevaló párja után? Az ékszertartóhoz nincs szükség az üvegtáblákra, mert azokat egyrészt textillel bevont hungarocell lapokkal, másrészt fém szúnyoghálóval helyettesítette a dekoratőr. A hálós részre mennek a fülbevalók, a textiles részre pedig a nyakláncok, amelyeket kis kampókra lehet felakasztani. Elkészítési útmutató a kép alatti linkre kattintva.

TheBorrowedAbode

10. Parafatábla
Aki bővelkedik parafadugókban, végre felhasználhatja őket ehhez a táblához: csak ragassza fel az üveglapokra ragasztópisztollyal a dugókat.

Mom4Real

11. Falitükör
Ebben már több munka van, egyrészt a fakeret lecsiszolása miatt, másrészt az üvegtáblákat méretre vágatott tükörlapokra kell cserélni.

CraftyNest

12. Antik hatású tálaló
Ritka az olyan eset, hogy egy meglévő polcos szekrényre passzolnak a megmenteni kívánt ablakok, gyakoribb, hogy először az ablak van meg, és ahhoz készül a "doboz". A linkre kattintva látható az elkészítés menete.

KnickOfTime

13. Kerti üvegház
Ablakokból és zsalugáterekből állították össze ezt a szuper kis üvegházat, aminek a tetejét érdemesebb átlátszó műanyag hullámpalából készíteni, jobban ellenáll az időjárásnak.

MaozaMom/Houzz

14. Konyhai sziget
Szintén kell hozzá asztalosmunka, de a végeredmény önmagáért beszél.

OliveOut

15. Kisasztal
Az ablak felhajtható asztallappá változik, alatta pormentes helyet kapnak a könyvek, dísztárgyak.

Marty'sMusings

16. Növényfuttató
Akár falra felakasztva, akár erkélyre szerelve hasznosítjuk az ablakkeretet, remek módszer futónövények (hajnalka, bab) stabil futtatására.

SimplySwider

17. Üvegtálca
A cikkcakk motívum festéséhez kell némi ragasztószalagozás, de utána már csak két fiókfogantyút kell rácsavarozni a keretre.

KellyElko

18. Konyhai edénytartó
Az üvegek mehetnek a szelektív hulladékba, a keretre pedig még fel lehet csavarozni két törülközőtartót a kisebb holmik felakasztásához.

The36thAvenue

19. Asztalka
Itt tulajdonképpen még az asztallap is lehet egy régi ablakból.

APositivelyBetterLife

20. Zuhanyfal
Ha az esőt kibírta, a zuhanyt is ki fogja bírni. Ehhez persze rendesen fel kell újítani az öreg ablakot, de az eredmény önmagáért beszél.

ApartmentTherapy

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Ha építkezés után marad pár beton építőelem, többféle módon is újra lehet hasznosítani őket. Betonfestékkel bármilyen színűre átfesthetők, és az a legjobb, hogy nem kell szerelni és bármikor szétszedhetők!

1. Kerti pad

1001gardens

Kell hozzá pár épületfa meg egy kis festék és lazúr, és máris kész. Kerti partira, sok vendéghez a terasz körül többet is össze lehet rakni, aztán ha már nem kell annyi ülőhely, szétlegózod őket, és mehetnek a sufniba. Ha nem fal mellé állítod, biztonsági okból ne legyen háttámlája.

2. Bortároló

Caglesmill

Masszív tárolóelemmé rakható össze a pincében, és nem kell attól félni, hogy bepenészedik, mint egy fapolc.

3. Polc

Thebottomfw

és még egy pincébe, nyári konyhába, spájzba:

Northcountrypublicradio

4. Tűzrakóhely

Miuiksa

Érdemes a tűzrakóhely alját bontott téglával kirakni, és a betonelemeket kaviccsal vagy homokkal kitölteni.

5. Fűszerkert

Casepractice

A kert napos sarkában felállítható, egy-egy betonelembe pont annyi föld fér, amennyi egy fűszernövénynek kell. Itt írtam múltkor arról, hogyan lehet a teraszon fűszerkerted, és milyen földet érdemes venni hozzá.

6. Mobilgrill

MotherEarthNews

Mielőtt nekiállnál egy kemence vagy pizzasütő megépítésének, amiről itt írtam részletesen, érdemes kipróbálni, hol lenne igazán jó helye a kertben. Például ahonnan nem megy be a házba (vagy a szomszédhoz) a füst. Ehhez jó a mobilgrill!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

 

Minden építkezés vagy lakásfelújítás után marad egy csomó olyan építési anyag, amiről elsőre azt gondolja az ember, hogy muszáj kidobni. Ilyen a törött csempe vagy járólap, régi deszkák, a lábazatburkoláshoz rendelt kőlapok maradéka, pár raklap. Egy kis kreativitással adj új életet ezeknek a kertben. Az újrahasznosítás mellett egyedi arculatot alakíthatsz ki velük, és a végeredmény olyan klassz lehet, hogy sosem fogsz elköltözni.

Törött és maradék csempékből ilyen színpompás ösvényed lehet.

Pinterest

Egymáshoz is lehet igazítani a csempék és az ösvényt szegélyező virágok színét.

Pinterest

Maradt pár deszka? Jó lesz nyári járdának, télre meg hófogó kerítésként hasznosíthatod.

Thegardenglove

Vegyesfelvágott téglákkal, üveggyöngyökkel turbózva.

Pinterest

Meghökkentő ötlet a maradék étkészlet beépítése, ugyanakkor praktikus: lekaparhatod velük a cipőd talpáról a sarat.

Pinterest

Törött téglákból, kövekből és kavicsokból áll össze ez az ösvény. Ha csak tömörített homokágyba fekteted a darabokat, felverheti a közöket a fű.

Homehad

Konyhai műkő és gránit munkalapok törmelékéből készült ez az ösvény. A visszafogott színskálától elegáns hatású. 

Pinterest

Bontott cementlap, tégla, egy kis üvegmozaik és kavics kell csak a vadregényes ösvényhez.

Pinterest

Maradt pár raklap az építkezés után? Jó lesz a kert végébe!

Latrouwski / Flickr

Darabolt régi födémgerendákból is lehet egyszerű, de nagyszerű ösvényed.

Recreatedesign

Jó sok fűrészelés kell hozzá, de ilyen szép lehet a farönkösvény. Arra vigyázz, hogy esőben  csúszóssá válhat, illetve érdemes évente lazúrozni, hogy minél tovább bírja a strapát.

Pinterest

Téglákból és kőlapokból áll ez az ösvény, attól néz ki jól, hogy van benne egy kis rendszer: a téglaívek ismétlődnek.

Homemydesign

A munkások egész nap itták az ásványvizeket és az üdítőket? Rakj ki a kupakokból mintás ösvényt,

Sdelajrukami

de vegyesen keverve talán jobban néz ki:

Pinterest

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Emeletes házban is lehet fűszerkerted, ha van legalább egy erkélyed, aminek nyugati vagy déli a tájolása. A fűszernövények ugyanis akkor termelnek sok illóolajat és válnak zamatossá, ha minél több napfény éri őket. Az alábbiakban három egyszerűen elkészíthető termesztőeszközt mutatok ehhez. 

1. PVC-CSŐBŐL

ALGERT555

Ebben kisméretű fűszernövényeket, illetve epret és salátát is lehet termeszteni. A fotón (és az angol nyelvű leírásban, amely ide kattintva olvasható) egy 1 méteres PVC-cső szerepel, kell még 2 záróelem a végeire, egy másik, hasonló hosszúságú, de csak 3-5 cm átmérőjű PVC cső (és ahhoz záróelem), egy öreg póló, némi drót meg csavar. A leírásban látható módon bevagdossuk a nagy PVC-csövet, hőlégfúvóval meglágyítjuk a műanyagot, és benyomkodjuk (amíg kihűl és visszaszilárdul). 

ALGERT555

A vékonyabbik csőbe jó sok lyukat fúrunk, a csövet beletekerjük a csíkokra szabdalt pólóba, dróttal rögzítjük az anyagot: ez lesz az öntözőcső, és a textilnek az a szerepe, hogy kifelé átengedje a vizet, de befelé ne engedje a földet kimosódni. Belehelyezzük a vékonyabbik csövet a nagyobba, megtöltjük körülötte a csövet földdel, beleültetjük a magokat vagy palántákat, jól belocsoljuk, és kész. Az alsó záróelemre fúrjunk pár lyukat, hogy a felesleges öntözővíz eltávozhasson, a pangó víz ugyanis tönkreteszi a növényeket.

2. RAKLAPBÓL

Először is olyan raklap kell, amelyet legfeljebb hővel kezeltek, nem pedig vegyszerekkel, erre a középső összekötő lábon a HT (Heat Treated, hőkezelt) betűk utalnak. 

Vegyszerezett raklapot ne vigyél be a lakóteredbe, és pláne ne termessz benne élelmiszert. Erről olvashatsz a 30+1 kreatív ötlet használt raklap újrahasznosítása című korábbi cikkemben.  

JESLACK

Ha megvan a raklap, kell még csirkeháló, geotextil, tűzőgép, fűszerföld, aztán lehet barkácsolni. Először megfelelő méretű csirkehálóból afféle bölcsőket alakítunk ki a raklap lécei között, aztán ezeket a bölcsőket kibéleljük geotextillel, amit tűzőgéppen rögzítünk. Utána megtöltjük a bélelt bölcsőket földdel, és már ültethetünk is. A legfelső sorba kerüljenek a legmagasabb növények, aztán lefelé a kisebb termetűek, hogy mind egyenletes mennyiségű napfényt kaphasson, ne árnyékolják egymást. Ide kattintva olvasható egy remek (angol nyelvű) leírás.

3. CIPŐTARTÓBÓL

PIPPA5

A lakberendezési áruházakban kapható, erős műszálas gyöngyvászonból készült sokzsebes cipőtartóba cipők helyett fűszereket is ültethetsz, jobb az illatuk (bocsánat). Először tölts meg vízzel pár zsebet, és ha nem eresztik át a vizet, akkor vágj az aljukon apró lyukakat, hogy elvezesd a felesleges öntözővizet. A lecsöpögő víz összegyűjtésére tegyél egy-két balkonláda alátétet a cipőtartó alá, hogy ne ússzon az erkély.

TIPP:
A barkács- és kertészeti áruházakban kapható fűszer- és gyógynövények termesztéséhez való speciális földkeverék. A normál virágföld ugyanis olyan tápanyagokat tartalmazhat, amelytől nagyra nő ugyan a fűszernövény, csak éppen esetleg íze nem lesz.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Háztartásunk tele van olyan nem használt tárgyakkal, amelyeket újrahasznosítva fillérekből vagy teljesen ingyen készíthetünk madáritatót. A madaraknak a tollazatuk tisztántartása mindennapos, létfontosságú tevékenység, ám közben a biztonsági szempontokat is figyelembe kell venni. Az itató sekély legyen, közepén egy nagyobb lapos kővel, amire leszállhatnak, kiülhetnek a madarak.

Fontos, hogy az itatót-fürdetőt a kert egyik tisztásán állítsuk föl. Ha ugyanis nincs aljnövényzet, akkor a madarak fürdőzés közben belátják a területet, és macskát vagy más ragadozót észlelve elrepülhetnek. Legyen a közelben egy bokor vagy kerítés, mert vizes tollal nehézkesebben repülnek. Ha nem folyóviz táplálja az itatót, akkor a benne lévő vizet rendszeresen cseréljük, a tálat tartsuk tisztán.

Dream Dictionary

Aki spirituálisabb beállítottságú, annak igazán lényeges egy itató felállítása, és ezzel a madarak bevonzása a kertbe, udvarra. Az ősmagyarok hite szerint a vadászmadarak Isten hírnökei, és a távol-keleti vallások máig úgy tartják, hogy a madarak a hírvivők az emberek és a szellemi világ lényei között. Ha tehát sok madár jár a kertünkbe, erkélyünkre, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az égieknek címzett kéréseink meghallgatásra találnak. Eddig a hiedelem, nézzük, miből készülhet madáritató!

1. Fatönkre helyezett nagyméretű virágalátétből, benne napozókővel.

Feelbased

2. Ajándékba kapott, nem használt üvegedényekből (szilóval össze kell őket ragasztani).

Morningchores

3. Virágcserépből és alátétből (jó móka a gyerekeknek, amíg akrilfestékkel befestik a cserepeket). A képen látható madáritatón az unokák keze nyoma látható, és a nagyi kapta Anyák napjára.

Claudia/Flickr

Itt egy másik verzió, ez is nagyon klasszul néz ki!

Morningchores

4. Kiszolgált székből és cserépalátétből. Ezzel megoldott a szárítkozás kérdése is, hiszen a madarak kiülhetnek a szék támlájára.

Hometalk

5. Maradék fémláncból és üvegfedőből. Ezt könnyű tisztán tartani.

Sadie Seasongoods

6. Maradék teáskészletből (ideális újrahasznosítása, ha már úgyis összetört a nagyja).

Morena's corner

7. Kiszuperált mosdóból. Figyelem, ezt fel kell tölteni nagyobb kavicsokkal, nehogy a mély vízbe belefulladjanak a madarak.

Just Craft & DIY

8. Locsolócsőre kötött fémtálcából (részletes leírás a forrásra kattintva angol nyelven).

HomeStoriesAtoZ

9. Kivájt  farönkből (ezt szintén fel kell tölteni nagyobb kavicsokkal a biztonság érdekében).

Marian Byrne

10. Bármilyen konyhai tálból és egy asztallábból.

Just Craft & DIY

Többet is olvashatsz a madáritató-fürdő megfelelő kialakításáról a Magyar Madártani Egyesület oldalán ide kattintva!

Sokan szeretnének egy kis konyhakertet létrehozni, ugyanúgy, mint nagyszüleik. Például azért, hogy gyerekeikkel megszerettessék a zöldségek-gyümölcsök fogyasztását: tudományosan bizonyított, hogy azok a kisgyerekek, akik testközelből ismerkedhetnek meg a tányérra kerülő növényekkel, könnyebben rászoktathatók az egészséges táplálkozásra. A kertészkedéshez nem kell nagy terület, elég egy napsütötte erkély, az a lényeg, hogy ültetni, gondozni és szüretelni lehessen pár növényt. (Ezért hála minden óvónőnek, aki az óvoda udvarán kialakít egy kis ágyást, és abban akár csak pár szem babot vagy paradicsompalántát elültet.)

KÉP: Harvest To Table

Visszatérve nagyszüleinkre, ha felidézzük a kertjüket, mindenkinek beugrik, hogy a zöldségágyások között mennyi virág virított. Nagymamámnál egy sor rézvirággal kezdődött a veteményes, utána jött két sor földieper, aztán törökszegfű, büdöske, mézvirág váltakozva a különféle zöldségekkel, az ösvényt pedig kapor szegélyezte. Az ő generációja még tudta, hogy virágokat nemcsak a szépségükért ültetjük, hanem mert bevonzzák a kertbe a hasznos rovarokat, amelyek például a beporzáshoz szükségesek, illetve elriasztják a káros rovarokat, férgeket. 

Az ősi tudásból a modern mezőgazdaság is profitálhat: az utóbbi években olyan svájci és brit kísérletek zajlanak, amelyek a műholdas helymeghatározást párosítják a virágültetéssel. Nevezetesen úgy, hogy a traktor GPS-szel van felszerelve, amely programozott vetésre képes: bizonyos távolságonként nem haszonnövényt, hanem virágmagot vet. Korábban legfeljebb a táblák szélén ültettek rovarhívogató virágágyásokat, ám a hasznos rovarok nem voltak képesek bejutni a tábla közepéig -- egy néhány milliméteres rovarnak az beláthatatlan távolság.

KÉP: Agroscope

A virágültetés révén például a téli búza levélkártevőinek károkozása 61 százalékkal mérséklődött egy 2015-ös svájci mezőgazdasági kísérletben. Az elültetett pipacs, koriander, kapor, napraforgó és más virág ugyanis bevonzotta a katicákat, amelyek tizedelni kezdték a kártevőket -- összességében 10 százalékkal nagyobb lett a terméshozam, és csökkenteni lehetett a vegyszerhasználatot. A megnövekedett terméshozamból származó bevételből pedig nemcsak a virágültetés költsége térült meg, hanem még egy kis haszon is kerekedett.

A brit Centre for Ecology and Hydrology (CEH, Ökológiai és Hidrológiai Központ) Kelet-Angliában végzett szabadföldi kísérletein az adott táblák 2 százalékát margitvirágból, réti heréből, réti imolából és vadmurokból álló keverékkel ültetik be: 100 méterenként elég egy 6 méteres sáv ahhoz, hogy a hasznos rovarok képesek legyenek az egész táblán kifejteni áldásos hatásukat, olvasható a brit Guardian napilap interjújában, amelyet Richard Pywellel, a CEH tudományos igazgatójával készítettek.

Visszatérve a konyhakertünkre, az alábbi virágokkal érdemes próbát tenni a hasznos rovarok becsalogatása, a károsak elriasztása és így a termés védelme érdekében:

1. BÍBOR KASVIRÁG

KÉP: Wikipedia

Latin nevéről jobban ismerjük: echinacea. Gyógyászati célra a gyökerét használják. Mivel 1 méteresre is megnőhet, ültesd magas fűszernövények mellé, mint a kapor, zsálya, édeskömény, lestyán. (Utóbbi a karalábé tökéletes zöldfűszere, kihozza az édeskés ízét.)

2. BÜDÖSKE (más néven bársonyvirág)

KÉP: Wikipedia

Tavasztól őszig virágzik, többféle színű és magasságú változata kapható. A kicsit kellemetlen szagú virágot messzire elkerüli többféle kártevő, így a fonálférgek és a tökbogarak is. Ültesd tök, uborka, paradicsom, paprika, padlizsán és burgonya mellé.

3. HAMVAS ZSÁLYA (más néven lisztes zsálya)

KÉP: Australian Seed

A magasra növő változatok (például a sötétkék Victoria) ugyan többnyire nem ehetők, viszont temérdek virágukkal vonzzák a méheket. Mivel némelyik fajta 50 cm-re is megnő, ültesd paradicsom vagy paprika mellé. 

4. KÖRÖMVIRÁG

KÉP: Wikipedia

Amilyen igénytelen, annyira értékes gyógynövény (mi is írtunk erről és még itt is, illetve állatgyógyászati alkalmazásáról is). Ültesd cékla, brokkoli, borsó, káposztafélék, sárgarépa és salátafélék mellé.

5. MÉZVIRÁG (más néven fülesternye)

KÉP: Hobbikert

Kerti ösvények illatos szegélyeként ismerjük. Egynyári (de önvető), virága lehet fehér, rózsaszín vagy lila. Ültesd bokorbab, salátafélék, brokkoli, padlizsán, bazsalikom, káposztafélék és hagymafélék mellé.

6. NAPRAFORGÓ

KÉP: Wikipedia

Méretes virágzata mindenféle rovart behív a kertbe. Észak-Amerikából származik, az indiánok kukoricával vagy tökkel párosítva ültették. A törpe változatot ültesd cukkini vagy bokorbab mellé.

7. PILLANGÓVIRÁG

KÉP: Wikipedia

80-10 cm magas, meleg- és fényigényes egynyári növény, virágai egész nyáron nyílnak, kiválóan alkalmas növénytársulásokhoz. Ültesd paradicsom, bab vagy uborka mellé.

8. RÉZVIRÁG (más néven cínia vagy zinnia)

KÉP: Wikipedia

A lepkék odavannak ezért a virágért, amely egynyári, tehát évente gondoskodni kell az ültetéséről. Többféle színben és méretben kapható, tehát bármilyen zöldség mellé párosítható. A kisebbeket ültesd paprika, édeskömény vagy bimbós kel mellé, a magasabbakat kombináld zöldfűszerekkel, például bazsalikommal.

9. TÖRÖK SZEGFŰ

KÉP: Wikipedia

Szereti a napos helyet, a jó vízelvezetésű talajt, a rendszeres öntözést, cserébe tucatjával vonzza a beporzást végző rovarokat. Ültesd alacsony termetű  zöldleveles növények mellé (káposzta, saláta) ágyásszegélynek, illetve tearózsa tövéhez illatos talajtakarónak.

10. SZÉPECSKE (más néven menyecskeszem)

KÉP: Wikipedia

Észak-Amerikában őshonos, az indiánok vörös italt főztek belőle, a kávé behozatala előtt azt itták, olvasható a fenntartható életmóddal foglalkozó amerikai Mother Earth News weboldal növénytársításról szóló cikkében. A magasabbra növő változatokat ültesd karóra felfuttatott növények mellé, mint amilyen a paradicsom, bab, uborka. Az alacsonyabbak mehetnek a padlizsán, kelkáposzta vagy paprika mellé.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

EZ IS ÉRDEKELHET:

Mennyi ideig kell megőrizni a sárga csekkeket, áfás számlákat?

Jó két éve ültettem a kert közepére egy liliomfát, de úgy látom, azon a helyen csak kínlódik. Valószínűleg túl meszes ott a talaj. A liliomfa az enyhén savanyú talajban fejlődik jól, úgyhogy keresnem kell a kertben másik helyet a számára. Kinéztem két lehetséges helyet is, de előtte tesztelni akartam az adott területen, hogy milyen a talaj kémhatása. Nem kell pontos érték, csak nagyjából kéne tudnom a pH-t a döntéshez. Ehhez nem kell drága tesztcsík, elég egy félórás kutyulás a konyhában.

A háromszintű teszteléshez a következő hozzávalók szükségesek:

Szódabikarbóna
20%-os ecet
Desztillált víz (nem ioncserélt, hanem desztillált!)
Pár levél vöröskáposzta

Az ecet pH-értéke 2,2 (savas), a szódabikarbónáé 8,3 (lúgos), a víz pedig 7, azaz semleges kémhatású.

1. teszt: Vizsgáljuk a talajminták savanyúságát
A kétféle talajmintából desztillált vízzel híg sarat keverünk, és rászórunk két-két kiskanálnyi szódabikarbónát. Ha a hígított talajminta savanyú kémhatású, akkor pezsegni fog a szódabikarbónától.

Nálam ez nem nagyon következett be, azaz mindkét talajmintám inkább meszes vagy semleges kémhatású.

2. teszt: Vizsgáljuk meg a talajminták meszességét!
A kétféle talajmintából desztillált vízzel híg sarat keverünk, amelyhez hozzáöntünk egy kis ecetet. Ha a talajminta elkezd pezsegni, akkor meszes, vagyis lúgos kémhatású.

Nálam a "B" mintából kevert sár egyértelműen erősebben pezsgett, ez azt jelzi, hogy azon a területen meszesebb a talaj, mint ott, ahonnan az "A" talajmintát vettem.

3. teszt: Vizsgáljuk meg a talajmintákat káposztalével!
Ez a legmacerásabb, de legszebb tesztelési mód. Előszőr 5-6 dekagramm vörös káposztát felaprítunk, és 2 deciliter desztillált vízben kb. 10 percig forraljuk. Utána leszűrjük, és a levet hagyjuk kihűlni.

Ekkor elfelezzük az antocián nevű természetes színezőanyagtól lila színű levet, és kezdhetjük a tesztelést.

Bekeverés után kell várni 6-8 percig, de aztán kezd elszíneződni a káposztalé. A savas kémhatású savanyú talaj pink színűvé változtatja, míg a lúgos kémhatású meszes talajtól bekékül.

Nálam a jobb oldali, "B" minta már másodszor bizonyult túl meszesnek, úgyhogy oda biztosan nem fogom ültetni a liliomfát. De a másik hely is inkább semleges kémhatású, tehát azt elő kell készítenem ültetés előtt egy kis hígított marhatrágyával, hogy savanyúbb legyen.

Akinek túl meszes, vagy túl savanyú a kerti vagy virágföldje, első körben egy kis komposzttal próbálkozzon: az ugyanis képes a túlzott pH-értékeket mindkét irányból a semleges felé finomítani. Ráadásul serkenti a talaj élővilágát, és javítja a talaj szerkezetét is. A növényeknek erősebb lesz tőle a gyökerük, és így a nem optimális kémhatású talajból is megfelelő mennyiségű tápanyaghoz juthatnak.

A kémhatás-próbát a szobai cserepes növényekkel is elvégezheted, biztos lesz meglepetés! Gyerekekkel is jó móka, végre büntetlenül lehet sarazni.

A talaj kémhatását érdemes évente ellenőrizni, mert ha sokat locsolsz vezetékes ("kemény") vízzel, akkor a talaj megint gyorsan ellúgosodik.

Növények, amelyek a savas kémhatású talajt ("A" típusú virágföldet) szeretik:
Szamóca, áfonya, gesztenye, paradicsom, paprika, burgonya, padlizsán, uborka, tök, zeller, petrezselyem, nőszirom, begónia, erika, örökzöldek.

Növények, amelyek a lúgos kémhatású talajt ("C" típusú virágföldet) szeretik:
Levélzöldségek (spenót, saláta), brokkoli, karfiol, káposzta, bab, cukkini, muskátli, rózsa, levendula, szőlő, mandula, füge, leander, szegfű.

A hortenzia meszes talajban rózsaszín, savanyú talajban kék lesz.

Itt az almaszezon, vele együtt pedig az aggódás: mennyi növényvédőszer kerül szervezetünkbe az alma elfogyasztása közben? Adjunk-e a gyereknek hámozatlanul almát? De hát akkor az értékes héj veszendőbe megy, márpedig azt tanultuk, hogy közvetlenül alatta van a legtöbb vitamin... A probléma világszerte sokakat érdekel, néhányan viszont aktívan cselekszenek is a probléma megoldása érdekében. 

KÉP

Először nézzük, mi volt a korábbi gyakorlat: az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) eddig azt a módszert ajánlotta, hogy az almát (vagy hasonló héjú gyümölcsöt) olyan oldatban kell 2 percig áztatni, amelyet 1 rész hypóból és 9 rész vízből keverünk. Kutatások szerint azonban ez csak a gyümölcsre tapadt koszt és baktériumokat oldja le, a maradvány növényvédő szereket nem.

Itt jött a képbe a Massachusetts Egyetem biokémikusa, Lili He, aki munkatársaival összehasonlította a különféle módszereket, hogy a háztartásokban legegyszerűbben használhatót megtalálják. Organikus gazdálkodásból származó, azaz vegyszermentesen termelt Gala almákat két gyakran használt növényvédőszerrel kezeltek, majd háromféle folyadékban áztatták: az első hypós oldat, a második szódabikarbónás oldat, a harmadik tiszta víz volt. 

A kétperces áztatás után kiderült, hogy a szódabikás víz oldotta le a legtöbb növényvédőszer-maradékott az almák felszínéről. További vizsgálódás során a kutatók megállapították, hogy az ideális áztatási idő 12-15 perc, illetve a hígítási arány: fél liter vízhez 1 kiskanál szódabikarbóna kell (egy literhez két kiskanál, és így tovább). Az oldatot le kell öblíteni a gyümölcsről tiszta vízzel. 

A szakemberek azt ajánlják, hogy rögtön hazaérkezés után tisztítsuk meg a hazavitt gyümölcsöket (és zöldségeket) ilyen áztatással, nehogy a spájzban vagy konyhaszekrényben egyikről a másikra kerüljön valami veszélyes kemikália. Tárolás előtt teljesen meg kell szárítani a terményt (levegőn vagy papírtörülközővel, konyharuhával), nehogy bepenészedjen.

Sajnos nem mindegyik zöldséget és gyümölcsöt lehet áztatni, mint a gomba (vagy nyáron a málna), az ilyenek esetében ajánlott az organikus termény vásárlása -- nyilván mindenkinek a lehetősége szerint. De például a jellegzetes őszi gyümölcsök, mint az áfonya vagy a körte esetében egyszerűen alkalmazható. Aki mégis aggódna az esetleg a héj alá beszívódott vegyszerek miatt, hámozza meg a gyümölcsöt fogyasztás előtt.

Ilyenkor ősszel sokak számára nyomasztó teher a kert rendbetétele: az avar összegereblyézése, az elszáradt virágok levágása és eltakarítása, metszés. Pedig számos érv szól amellett, hogy nemcsak neked, hanem a kertedben élő növényeknek és állatoknak is jobb lesz, ha passzolod a nagytakarítást.

KÉP

1. Bár a lakás körül terül el, a kert nem a nappali szoba meghosszabbítása, hanem a természet része, egy tenyérnyi vadon. Nem kell manikűrollóval igazítgatni, mert nem az a lényege. A kert akkor fog virulni tavasztól őszig, ha a környéken honos rovarok, madarak, kétéltűek, rágcsálók jól érzik magukat benne. Ehhez viszont legjobb békén hagyni ősszel és télen, legfeljebb a száraz levelek nagyját összeseperni, hogy ne fújja át a szomszédhoz a szél. De összehordhatod az avart egy kupacba is, és letakarhatod csirkehálóval, hogy egyben maradjon. Tavaszig elkezd bomlani, jó ki mulcs lesz belőle a növényeknek.

2. Ami neked rendetlenség, az remek áttelelő búvóhely. Emlékszel, nyáron mennyi lepkét és gyíkot láttál? Némelyik faj egyedei elpusztulnak nyár végén, mások viszont csak elbújnak a kert védett zugaiban, és a levelek alatt, fakéreg repedéseiben, talajban vészelik át a telet. Ha minden levelet és letört gallyat eltakarítasz, lehet, hogy azokkal sok apró rovart vagy a petéjüket is kidobod. Az öreg téglákat, köveket sem most kell bolygatni, hiszen alattuk gyíkok és békák lehetnek. Magyarországon minden hüllő és kétéltű védett, egyetlen gyík eszmei értéke fajtól függően 10-250 ezer forint. A téli álomra elvackolódott sünöket sem szabad zavarni, mert hamar felébredhetnek. Ezek a kedves állatok is védettek, 25 ezer forint az eszmei értékük.

3. Az évelőket ráér kora tavasszal visszavágni, a rózsát is érdemes akkor, amikor már látszik, meddig ér a szárán az elfagyás. Az elszáradt ágakkal a növény összegyűjtheti a töve körül a havat, ami védi az elfagyás ellen, illetve plusz nedvesség a talajnak. 

KÉP

4. A zúzmarás, behavazott növények különleges látványt nyújtanak, emlékezetes fotókat készíthetsz róluk. Nemcsak a hópihék, hanem az ablakon kicsapódó dér szerkezete is fraktál, azaz olyan ismétlődő geometriai forma, ami léptékben növekedve vagy csökkenve önhasonló mintázatú. Érdemes nagyítóval megnézni, csak rálehelni nem szabad :)

5. A békén hagyott kertben váratlan és kedves látogatók jelenhetnek meg, például olyan madárfajok, amelyeknek egyre kisebb az élőhelyük. Láthatsz meggyvágót, nagy fakopáncsot, örörszemet csuszkát vagy erdei pintyet is. Sok énekesmadár a száron hagyott évelők magjait szereti csipegetni. Lehet, hogy annyira megkedvelik a kertedet, hogy tavasszal a közelben keresnek fészkelőhelyet, és visszajárni irtani a rovarokat, hernyókat. Tegyél ki több madáretetőt, többféle méretben, többféle eleséggel. Az ivóvízről is gondoskodj!

6. Ha télen is él a kerted, van látnivaló, sok érdekesség, talán könnyebben elviseled a sötét hónapokat, és jobban kibírod tavaszig. Nem rideg ürességnek érzed a következő hónapokat, inkább amolyan csendes átmenetnek a várva várt rügypattanásig. Addig pedig élvezd a pihenést!

Tipp: ha mindenáron el akarod takarítani az avart, menj végig rajta a legmagasabb kerékmagasságba állított fűnyíróval akár kétszer is úgy, hogy ne tedd a fűgyűjtő puttonyt a fűnyíróra, hanem hagyd, hogy szétszórja a levélnyesedéket. Annak értékes tápanyagait (foszfor, kálium, nitrogén, szén) a téli csapadék bemossa a talajba, serkenti majd a talajéletet. A nyesedék javítja a talaj víztartó képességét és szerkezetét is. Amennyiben persze diófalevéllel van tele a kert, akkor sajnos muszáj összetakarítani, mert az gátolja a növények növekedését. 

Itt az őszi faültetés ideje, de sokan tanácstalanul nézik az óriási választékot. Érdemes volna egy egészen különleges szempontot is figyelembe venned: válassz olyan fát a lakókörnyezetedbe, amely képes erősíteni az immunrendszeredet!

A Földön körülbelül 300 ezer növényfaj él, ami csekély szám a 7,77 milliónyi állatfajhoz képest, mégsem tudunk eleget róluk. Ilyen például a védekezésük módja: a növények nem rendelkeznek gyors helyváltoztató képességgel, tehát ha megtámadják őket, más módon kell megvédeniük magukat. Például különféle vegyületeket kezdenek termelni és kibocsátani: ezeknek a kémiai anyagoknak többféle szerepük van, például elriasztják vagy elpusztítják a kórokozót/kártevőt, figyelmeztetik a fajtársakat, gyógyítják a növény sérüléseit, betegségeit.

KÉP

Mindig öröm, ha egy népi gyógyászati eljárásról a modern tudomány kideríti, hogy valós alapja van. Ilyen a japán sinrin-joku, azaz erdőfürdő: a szigetországbeliek szerint gyógyító hatással van a testre és a lélekre, ha időnként "megmerítkezünk" az erdei levegőben. És így igaz: az elmúlt években végzett laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy az erdei levegőben lévő természetes vegyületek, a fent említett kémiai anyagok képesek fokozni az emberi immunrendszer működését, egyebek közt növelik vérünkben a természetes ölősejtek (NK-sejtek) számát -- akár 7 nappal a kirándulás után is. Az NK-sejtek olyan nyiroksejtek, amelyek fontos szerepet játszanak a daganatos és vírusosan fertőzött sejtek elpusztításában. 

1937-ben Borisz Tokin szovjet biokémikus alkotta meg a fitoncid szót, amelynek jelentése: a növény által kibocsátott. Tokin több ezer olyan molekulát azonosított különféle növények körül a levegőben és a talajban, és feltétezte, hogy az adott növények ezekkel védik meg magukat a támadások ellen. S mivel egy erdőben egy adott pillanatban mindig van egy vagy több sérült növény, ezért az erdei levegőben sok a fitoncid, mondta Tokin.

KÉP

Jóllehet elmélete nagy népszerűségnek örvendett a Szovjetunióban, Koreában és Japánban, könyvét nem fordították le angolra, ezért Európa és Amerika nemigen szerzett róla tudomást. Persze Nyugaton is foglalkoztak a témával, ott allelopátiának nevezve a jelenséget. Az 1960-as években volt egy felfutása a témának, sokan vélték, hogy a modern orvoslásban is szerepet kaphat, de a lelkesedés lelohadt.

A növények kémiai kommunikációja, védekezése évtizedekre homályba merült. Voltak ugyan próbálkozások, például Magyarországon a néhai Cebe Zoltán erdőmérnök a körmendi kórház parkjában ültetett "gyógyító" fákat — akárcsak Tokin hajdanán Szocsi szanatóriumai körül.  Mint írta: "Tokin, majd Brüncev megállapították, hogy a magasabb rendű növények: több fafaj, valamint fokhagyma, retek, torma, vöröshagyma olyan anyagokat termel — természetesen eltérő mértékben — melyek erős fertőtlenítő hatásúak. Főképp az alábbi kórokozók voltak érzékenyek: TBC, kolera, dysenteria, hastifusz, difteria. Ezen anyagok a természetben védekezésre szolgálnak, de az ember is igénybe veheti jó szolgáltatásukat. (...) A növények illata, aromája gyakran esik össze erős fitoncid hatással. Azonban az is gyakori, hogy erős fitoncid hatás nem párosul semmiféle illattal, szaggal." (Cebe másik írása a kórházak biológiai védelméről fitoncidokkal az Erdészeti Lapok 1993. évi 6. füzetének 181. oldalán olvasható ide kattintva.)

KÉP

További egészségügyi kutatások azt állítják, hogy már egy 30 perces erdei séta csökkenti a vérben a kortizol stresszhormon szintjét, valamit a pulzust és a vérnyomást. Emellett serkenti a paraszimpatikus (vegetatív) idegrendszeri aktivitást, ezzel az emésztést és a kiválasztást, illetve mérsékli a szimpatikus idegi aktivitást, vagyis a stresszválaszokat. Néhány napja angol kutatók javasolták, hogy az erdőfürdő legyen a háziorvos által felírható gyógymód.

Az interneten található kutatások szerint a Magyarország éghajlatán is életképes fafajok közül az alábbiak rendelkeznek fokozott fitoncid-hatással: kínai papíreperfa, duglászfenyő, erdeifenyő, japánakác (pagodafa), lucfenyő, csavarttűjű fenyő, európai ciprus, nyír, juhar, atlaszcédrus, jegenyefenyő, tiszafa, nehézszagú boróka, ginkgo biloba (páfrányfenyő),  tölgy, gyertyán, dió. Ezek közül biztosan találsz a kerted méretéhez passzoló fajtát.

Amíg nem jutsz el a faültetésig, érdemes minél többször túrázni az őszi erdőben.

Ha pedig gyorsan növő törpefát akarsz az ablak elé ültetni, ide kattintva olvashatod korábbi posztunkat.