Itt az őszi faültetés ideje, de sokan tanácstalanul nézik az óriási választékot. Érdemes volna egy egészen különleges szempontot is figyelembe venned: válassz olyan fát a lakókörnyezetedbe, amely képes erősíteni az immunrendszeredet!
A Földön körülbelül 300 ezer növényfaj él, ami csekély szám a 7,77 milliónyi állatfajhoz képest, mégsem tudunk eleget róluk. Ilyen például a védekezésük módja: a növények nem rendelkeznek gyors helyváltoztató képességgel, tehát ha megtámadják őket, más módon kell megvédeniük magukat. Például különféle vegyületeket kezdenek termelni és kibocsátani: ezeknek a kémiai anyagoknak többféle szerepük van, például elriasztják vagy elpusztítják a kórokozót/kártevőt, figyelmeztetik a fajtársakat, gyógyítják a növény sérüléseit, betegségeit.
Mindig öröm, ha egy népi gyógyászati eljárásról a modern tudomány kideríti, hogy valós alapja van. Ilyen a japán sinrin-joku, azaz erdőfürdő: a szigetországbeliek szerint gyógyító hatással van a testre és a lélekre, ha időnként "megmerítkezünk" az erdei levegőben. És így igaz: az elmúlt években végzett laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy az erdei levegőben lévő természetes vegyületek, a fent említett kémiai anyagok képesek fokozni az emberi immunrendszer működését, egyebek közt növelik vérünkben a természetes ölősejtek (NK-sejtek) számát -- akár 7 nappal a kirándulás után is. Az NK-sejtek olyan nyiroksejtek, amelyek fontos szerepet játszanak a daganatos és vírusosan fertőzött sejtek elpusztításában.
1937-ben Borisz Tokin szovjet biokémikus alkotta meg a fitoncid szót, amelynek jelentése: a növény által kibocsátott. Tokin több ezer olyan molekulát azonosított különféle növények körül a levegőben és a talajban, és feltétezte, hogy az adott növények ezekkel védik meg magukat a támadások ellen. S mivel egy erdőben egy adott pillanatban mindig van egy vagy több sérült növény, ezért az erdei levegőben sok a fitoncid, mondta Tokin.
Jóllehet elmélete nagy népszerűségnek örvendett a Szovjetunióban, Koreában és Japánban, könyvét nem fordították le angolra, ezért Európa és Amerika nemigen szerzett róla tudomást. Persze Nyugaton is foglalkoztak a témával, ott allelopátiának nevezve a jelenséget. Az 1960-as években volt egy felfutása a témának, sokan vélték, hogy a modern orvoslásban is szerepet kaphat, de a lelkesedés lelohadt.
A növények kémiai kommunikációja, védekezése évtizedekre homályba merült. Voltak ugyan próbálkozások, például Magyarországon a néhai Cebe Zoltán erdőmérnök a körmendi kórház parkjában ültetett "gyógyító" fákat — akárcsak Tokin hajdanán Szocsi szanatóriumai körül. Mint írta: "Tokin, majd Brüncev megállapították, hogy a magasabb rendű növények: több fafaj, valamint fokhagyma, retek, torma, vöröshagyma olyan anyagokat termel — természetesen eltérő mértékben — melyek erős fertőtlenítő hatásúak. Főképp az alábbi kórokozók voltak érzékenyek: TBC, kolera, dysenteria, hastifusz, difteria. Ezen anyagok a természetben védekezésre szolgálnak, de az ember is igénybe veheti jó szolgáltatásukat. (...) A növények illata, aromája gyakran esik össze erős fitoncid hatással. Azonban az is gyakori, hogy erős fitoncid hatás nem párosul semmiféle illattal, szaggal." (Cebe másik írása a kórházak biológiai védelméről fitoncidokkal az Erdészeti Lapok 1993. évi 6. füzetének 181. oldalán olvasható ide kattintva.)
További egészségügyi kutatások azt állítják, hogy már egy 30 perces erdei séta csökkenti a vérben a kortizol stresszhormon szintjét, valamit a pulzust és a vérnyomást. Emellett serkenti a paraszimpatikus (vegetatív) idegrendszeri aktivitást, ezzel az emésztést és a kiválasztást, illetve mérsékli a szimpatikus idegi aktivitást, vagyis a stresszválaszokat. Néhány napja angol kutatók javasolták, hogy az erdőfürdő legyen a háziorvos által felírható gyógymód.
Az interneten található kutatások szerint a Magyarország éghajlatán is életképes fafajok közül az alábbiak rendelkeznek fokozott fitoncid-hatással: kínai papíreperfa, duglászfenyő, erdeifenyő, japánakác (pagodafa), lucfenyő, csavarttűjű fenyő, európai ciprus, nyír, juhar, atlaszcédrus, jegenyefenyő, tiszafa, nehézszagú boróka, ginkgo biloba (páfrányfenyő), tölgy, gyertyán, dió. Ezek közül biztosan találsz a kerted méretéhez passzoló fajtát.
Amíg nem jutsz el a faültetésig, érdemes minél többször túrázni az őszi erdőben.
Ha pedig gyorsan növő törpefát akarsz az ablak elé ültetni, ide kattintva olvashatod korábbi posztunkat.
0 
