Itt az ideje az év első permetezésének, még két napig biztosan ideális lesz hozzá az időjárás. Az ökogazdálkodók olajos szereket, ázalékolt teát alkalmaznak, de használhatnak mész-, kén- és réztartalmú szereket is. Néhány trükkel segíthetjük a természetet abban, hogy a munka egy részét elvégezze helyettünk.
A hagyományos télvégi lemosó permetezés legfontosabb célja, hogy elpusztítsuk a kórokozó gombák szaporító képleteit. A képletek a gyümölcsfákon, a bogyósok bokrain, a szőlőtőkék vázágain, a kéregrepedéseken, illetve a rügyek felületén tapadnak meg. Szintén cél megritkítani a rovarkártevők (pajzstetvek, atkák, levéltetű-tojások, molyok) áttelelő alakjait.
A permetezés előtt metsszük meg a növényt, és ne felejtsük el a mechanikai növényvédelmet sem (faápolás, tisztogatás – erről tippeket a Biokontroll Hungária Kht. weboldalán talál). A nagyobb sebeket (például levágott ágak helyét) sebkezelő szerrel kell bekenni.
Mikor érdemes permetezni? Például most, mert még legalább két napig nem lesz csapadék; a fő szabály az, hogy akkor érdemes belevágni a munkába, amikor az előrejelzések szerint a következő öt-hat órában nem ered el az eső. Rügyfakadás előtt, de már a fagyok után kell permetezni, és a szélcsend is fontos. Egyféle szert ajánlott használni, akkora adagban, hogy megfelelő fedést adjon a növény ágain és törzsén is.
Olajok, tea, szappanos víz és egyéb trükkök
Viszonylag sok szer elfogadott az ökológiai gazdálkodásban. Ilyenek például az olajos lemosók, amelyek ölőhatásukat úgy fejtik ki, hogy vékony bevonatot képeznek a kártevők áttelelő alakjain, és egyszerűen megfojtják őket. Hatásosak a pajzstetvek, levéltetvek tojásai, takácsatkák kifejlett egyedei és tojásai, körte-levélbolha ellen.
A régebbi ásványi eredetű olajokat idővel felváltották a növényiek. Manapság egyre divatosabb a narancshéjolajos szer, mert ez kíméli a leginkább a növényeket. Nem zárja le a gázcserenyílásokat, így nem lassítja a növény életfolyamatait. A narancsolaj fellazítja a kis méretű, puha kitinburokkal rendelkező kártevők (levéltetű, liszteske, tripsz) kitinvázát, az átengedi a rovat testnedveit, így a rovar kiszárad.
Ez a kiszárító hatás nem érvényesül a nagyobb testű, kemény kitinpáncélos rovarok, – tehát a kertésznek hasznos segítők – esetében: ilyenek a katicabogarak, a fürkészdarazsak, a méhek és a páncélos ragadozóatkák. A narancsolaj fellazítja a szintén kitint tartalmazó gombafonalakat, gomba csíratömlőket is, így a szer egyes gombabetegségek megelőzésében is segíthet. Lehet használni mész-, kén- és rézalapú szereket is, akár az olajokkal is kombinálva, a lényeg az, hogy ne szintetikus, felszívódó vegyülettel védjük a gyömölcsfáinkat.
Az igazán bio ökokertészek ázalékolt teákkal permeteznek. Ebben az esetben a „tea” szó szép eufemizmus a rothasztott kotyvalékra. Fő összetevői: csalán, káposzta, hagyma, kakukkfű, tárkony, sarkantyúka. Gombabetegség esetén hagymából lehet ázalékot készíteni, tetűre a csalán jó. Gyengeségre a zsurlót és a káposztát ajánlják, bolhák ellen feketeüröm és bodza vethető be, kártevő rovarok ellen az erőspaprikás lemosás alkalmazható, amely őket is kétszer csípi. Az ázalék készítés érzékletes leírása itt olvasható.) Nem muszáj egy hónapig rohasztani, 3-4 nap után is már használható.
Tetvek ellen bevethető még a szappanos vizes lemosás, gombásodás ellen a szódabikarbónás (1 liter vízhez 2 evőkanál kell) lemosás. Ennél sokkal tudományosabb kutatások indultak nemrég azt megállapítandó, hogy az aszkorbinsav (magyarul C-vitamin) állítólag képes a zöld őszibarack levéltetű és a gyapottok bagolylepke hímjeit terméketlenné tenni. Házilag ki lehet próbálni patikában vásárolt por alakú szakorbinsavval, de arról tudni kell, hogy késhegynyi egyenlő körülbelül 1000 milligrammal – szóval csak csínján adagoljuk.
A permetezés azonban nemcsak a kórokozókat tizedeli meg, hanem a kórokozókat kordában tartani képes rovarokat is. „Aki tehát 'csak' lemosó permetezést végez, évente egyszer totálisan kiirtja kertje rovarvilágát, és azt hiszi, neki ettől jobb lesz… A cinkék meg élelem híján odébb állnak” – írja Baji Béla a Permakultúra és önellátó biogazdálkodás című könyvében.
Hogy előzi meg a kártevők megjelenését Alwin Seifert, a biogazdálkodás egyik megalapítója, a Kertészkedés mérgek nélkül szerzője? A német szakember tél végén komposzttal teríti be a fák alját, hogy a hólé mélyre bemossa a tápanyagokat, nyaranta pedig lekaszált füvet szórt a fák alá, amelyet a talajlakó élőlények gyorsan eltakarítottak a felszínről. Mindkét módszerrel nő a fa tápanyagellátása, erősödik a növény, és javul a kórokozókkal szembeni ellenálló-képessége, így több és jobb minőségű termést hoz. A komposztos módszerrel a levéltetvek ellen is hatásosan lehet védekezni, mondja Seifert.
Hogy csinálják mindezt az Egyesült Királyságban, ahol nagy hagyománya van az organikus kertészkedésnek? Lisztharmat ellen például a „házi sárga” permetlevet ajánlják, amely a következőképpen készül: 3,5 liter forró vízben alaposan keverjünk el fél liter emberi vizeletet, 8 dekagramm mosószódát és 3 dekagramm lereszelt szappant. Kihűlés után használhatjuk. És ha ezt is túléli az adott kártevő, tanuljunk meg vele együtt élni. Kiérdemelte.
El kell fogadnunk, hogy a gyümölcsösben nem játszhatunk zéró összegű játékot, mert azzal csak egymás kárára lennénk. Régen a vad vagy őshonos gyümölcsfajtáknak nagyobb volt az ellenállóképessége, a manapság közkedvelt nagyhozamú vagy más okból különleges fajták olykor gyengébbek lehetnek. Azt se feledjük el, hogy csak azért, mert nekünk tetszik valami, még nem biztos, hogy képes „szervülni” a kertünkbe: ha egy gyümölcsfa sokat betegeskedik, talán ezzel az erőszakos betelepítést jelzi, pontosabban, hogy nem odavaló.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
0 
