Lézerrel gőzölik el a gyomokat: a hannoveri találmány a levelek alapján azonosítja a célpontot, de nagyon pontosan kell vele lőni. A környezetbarát gyomirtással kiküszöbölhető a talaj és a természetes vizek szükségtelen szennyeződése.

A gyomok elszívják a haszonnövények elől a tápanyagokat, beárnyékolják vagy megfojtják az értékes repcét, kukoricát, céklát. A hannoveri Leibniz Egyetem kertészmérnöki tanszékének kutatócsoportja a szintén hannoveri Lézerközponttal (LZH) karöltve olyan technológián dolgozik, amely teljesen megfelel az organikus gazdálkodás követelményeinek, egyszersmind a jövőben nagyobb léptékben is alkalmazható.

Lézeres gyomirtáshoz az infravörös tartományba tartozó, nagy és folyamatos teljesítményre képes szén-dioxid-lézert tervezik felhasználni. Ez évtizedek óta igen széles körben alkalmazott eszköz, a gravírozástól az orvosi bőrfiatalító kezelésekig.

A kutatók szerint a lézersugarat pontosan a gyom tövébe kell irányítani, hogy hőjével vaporizálja, azaz elgőzölje a nagy víztartalmú szöveteket. Nemcsak az irányzék fontos, hanem az energianyaláb nagysága is: a túl erős sugár a szomszédos haszonnövényt is megfőzi, míg a túl gyenge sugár épp ellenkező hatással bír, valósággal megtáltosodnak tőle a gyomok.

Az irányzékon és az energia nagyságán túl a gyom azonosítása a harmadik fő szempont. A kutatók kifejlesztettek egy számítógépes rendszert, amely a kamerák által közvetített képeken a levelek alakját elemezve választja ki a gyomot, majd ráirányítja a pusztító sugarat. „Egy sor gyomra van már algoritmusunk. Az azonosítás a módszer alfája és omegája – mondta Thomas Rath biomérnök professzor, a kutatás vezetője. – Gondot egyelőre az okoz, ha átfedik egymást a gyom és a haszonnövény levelei.”

A gyomirtó lézert a kutatócsoport jelenleg laboratóriumban teszteli egy négyzetméteres területen. A közeljövőben az üvegházi vagy faiskolai hasznosítás látszik a legkézenfekvőbb hasznosításnak, ahol az ágyások fölött síneken mozoghat a lézer. A nagy áttörés a technika szántóföldi alkalmazása lenne, de traktorral ez nem megoldható, mert a jármű rázkódása pontatlanná teszi a lézer célra tartását.

Fent balra egy alma, lent egy gyomnövény azonosítása látható, a nagyobbik fotón pedig a berendezés működés közben (a lézersugár illusztráció)

A kutatók a szántók fölött köröző robotrepülőgépekben, a drónokban látják a megoldást. Erre azonban még várni kell. Pedig a vegyszermentes ökológiai növénytermesztésben kizárólag mechanikus gyomirtás engedélyezett, ami jelenleg a fáradságos kézimunkával egyenlő.

„A lézer ott is bevethető, ahol más okból nem lehet vegyszeres gyomirtást használni, például az ivóvízbázisok körüli vízgyűjtő területeken vagy tömegközlekedési csomópontok körül” - tette hozzá Thomas Rath. A kutatást a Német Tudományos Kutatási Alap (DFG) támogatja, amely a maga nemében a legnagyobb Európában.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Bioparcellákra keres bérlőket az osztrák főváros. A kiskerteket előre beültetik, rendszeresen öntözik, a bérlőknek csak gazolni és szüretelni kell.

Az egyenként 80 négyzetméteres parcellák Bécs 22. kerületében, a Bio-Zentrum Lobau egyik szántóföldjén találhatóak, a városhatártól egy ugrásnyira. A kiskerteket május elejétől október végéig művelhetik a bérlők, évi 110 euróért. A területet egyébként Bécs Város mezőgazdasági üzeme gondozza, amelynek munkatársai a kerteket előre beültetik különböző alap-zöldségfélékkel, például sárgarépával, borsóval, zöldbabbal, káposztával, karalábéval, paradicsommal és retekkel.

A bérlők, ha akarják, tovább bővíthetik a szortimentet virágokkal és más zöldségekkel illetve gyümölcsökkel, a lényeg, hogy a vetőmagok és palánták szigorúan génmódosítás- és vegyszermentesek legyenek. A hobbikertészek nem használhatnak növényvédőszereket és műtrágyát sem. A szigorú szabályok miatt a földekről száműzték például a burgonyát és a kukoricát, előbbinél ugyanis egyes fajták szinte vonzzák a krumplibogarakat, utóbbinál pedig nagyon nehéz olyan vetőmaghoz jutni, amely valóban génmódosítás-mentes.
A város nemcsak a palántákat és vetőmagokat valamint a földek előkészítését és beültetését biztosítja a bérleti díj fejében, hanem a heti kétszeri öntözést is. A gazdáknak ezen kívül további víztartályok állnak a rendelkezésükre, amelyekből plusz vízhez juttathatják a növényeket.

Mivel a parcellák iránt nagy az érdeklődés, a földek iránti igényt már ilyenkor ősszel be kell jelenteni, noha a kiskerteket csak május elején osztják ki. Az igénybejelentést meg lehet tenni levélben vagy e-mailben; a bérbeadók extra-kívánságokat is igyekeznek figyelembe venni: van, aki az előző évi parcellát szeretné újból megkapni, van, aki pedig a régi kertszomszédokat. A bérlők között egyaránt akadnak nyugdíjasok, diákok és nagycsaládosok is, sokan közülük „visszajárnak”.

Az osztrák főváros egyébként Ausztria egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemével rendelkezik, amely 2.000 hektárnyi szántóföldet és 48 hektárnyi szőlőt művel meg. Eredetileg azért hozták létre, hogy mezőgazdasági terményekkel lássa el a bécsi kórházakat és gyermekotthonokat, valamint krízishelyzetben a város lakosságát. Bécs földjein ma már évente több mint 5.000 tonna gabona, 10.000 tonna cukorrépa, 1.600 tonna bio-zöldség és 700 tonna bio-burgonya terem. A város 1.000 hektárnyi területen folytat biológiai növénytermesztést, amelyre 1987-ben kezdték meg az átállást.

Forrás: greenfo.hu

Elefánttrágyából állítanak elő elektromos áramot a müncheni állatkert kivilágítására. A trágyából felszabaduló metángáz elégetésével annyi energia nyerhető, ami huszonöt háztartás ellátására elég - tudósít a CNN hírtelevízió. Az állatkert három, egyenként száz köbméteres konténerben gyűjti a trágyát - ekkora mennyiség egy hét alatt származik a kert összes növényevő állatától. A vizes trágyát itt oxigénmentes környezetben egy hónapig tárolják, és a metánból és szén-dioxidból álló biogázt az épület padlásán elhelyezett, óriási műanyagballonba gyűjtik.

Az elektromos áramot gázturbina segítségével állítják elő. Az így kinyert biogáz a kert áramszükségletének 5 százalékát fedezi, de ezzel fűtik a gorillaházat is - ez az egyetlen állatkert Németországban, ahol így aknázzák ki a megújuló energiaforrásokat. Egy felnőtt elefánt a kertben átlagosan napi egy mázsa élelmet, azaz gyümölcsöt, zöldséget fogyaszt, de a perecet is szívesen megeszi. A müncheni állatkertben évente csak az elefántok után kétezer tonna trágya marad. Dominik Forster, a kert munkatársa elmondta, 2012-ben napelemeket szerelnek az állatok élőhelyei fölé.

Minden gyermek, aki legalább tíz darab italos kartondobozt hoz a Fővárosi Állat- és Növénykerthez, ingyen belépőt kap szeptember 10 és 11-én. A kert és a kartondobozgyártók szövetsége, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés a Vidám Doboz Napok nevű akciójával arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az italos kartondobozok 75 százalékban papírból készülnek, ezért szelektíven gyűjthetők és újrahasznosíthatók. Az esemény idén harmadjára rendezik meg.

2010-ben már mintegy 5,6 millió embernek volt lehetősége Magyarországon különválogatva gyűjteni az italos kartondobozokat, de ténylegesen csak 30 százalékuk gyűjtötte rendszeresen e hulladéktípust. Tavaly 1700 tonna italos kartondobozt gyűjtött szelektíven a magyar lakosság, vagyis minden 100 forgalomba kerülő italos kartondobozból 17 darab került a szelektív gyűjtőkbe. A visszagyűjtés aránya elmarad más országok átlagától: az Európai Unióban ez átlagosan 35 százalék körül mozog, Ausztriában 42, Csehországban 30, Németországban pedig 65 százalékos.

Paule Kingleur párizsi látványtervező nem rajong a járdaszéli, parkolásgátló fémoszlopokért. Tavaly decemberi performanszában művészeket kért fel, hogy adjanak karaktert a merev utcakellékeknek.

Idén nyáron a francia főváros második kerületében minikerteket álmodott a járókelőknek is sok bosszúságot okozó oszlopokra, aminek köszönhetően "a lelketlen és vészjósló sereg derűs és illatozó pereputtyá változik" - nyilatkozta. A Potogreen akcióban leselejtezett vízhatlan sátoranyagból zsebeket szabott, azokba földdel megtöltött tejesdobozokat helyezett, amikbe különféle zöldség- és virágmagokat ültetett Párizs belvárosában, a 2. kerületben.

A palánták gondozására még júniusban, a tanév végén vállalkozott a környék iskoláiból hatszáz kisdiák, valamint a helyi lakók és boltosok is örökbe fogadhattak néhányat közülük. Augusztus eleje óta zöldellnek négyesével a zsebkertek a fémoszlopokon, a turisták nem győzik fotózni az egyszerű, de nagyszerű látványosságot. A sikeren felbuzdulva valószínűleg jövőre is megrendezik a Potogreen akciót. (Még több fotó a tervező oldalán.)

Már számszerű bizonyítékok is alátámasztják a növényekkel beültetett háztetők jótékony hatását a környezetre, és a pénztárcákra nézve is. Egy amerikai tanulmány azt taglalja, hogy a zöld tetők jelentősen csökkentik a téli fűtésre és nyári hűtésre fordított energiaköltséget, és még akkor is kapóra jönnek, ha egy vihar miatt hirtelen túl sok csapadék zúdul a városra. A Columbia Egyetem kutatói egy New York-i épületen létrehozott zöld tetőt vizsgáltak.

A Columbia Egyetem vizsgálatainak helyszíne New Yorkban

A szóban forgó épület tetején 21 ezer növény él, melyek télen segítenek bent, nyáron pedig kint tartani a meleget, emiatt kevesebbet kell fűteni, vagy bekapcsolni a légkondicionálót. Nyáron 84 százalékkal kevesebb meleg jut be így az épület belsejébe, télen pedig 37 százalékkal kevesebb szökik meg. A tanulmány azonban arra is rámutatott, hogy ha a zöld tetőre eső esik, annak mintegy 30 százalékát a növények nyelik el, vagyis az már biztosan nem fog a csatornákba folyni.

A hirtelen lezúduló csapadék időnként ugyanis túlcsordul a csatornákból, ami nagy viharok után a közeli folyókra nézve akár komoly szennyezést is jelenthet. Az az esővíz pedig, melyet a növények nyelnek el, később ártalmatlan pára formájában kerül vissza a levegőbe. A tudósok szerint, ha a New Yorkban található mind a százmillió négyzetméternyi tetőt beültetnék növényekkel, évente akár 37 milliárd liter viztől is meg lehetne kímélni a metropolisz csatornarendszerét.

Fotó: FlickR

Kiderült, hogy figyelembe véve a zöld tetőkert létrehozásának és fenntartásának költségeit az Egyesült Államokban, tíz liter vizet befogni évente mindössze öt centbe (alig tíz forintba) kerülne. Az új adatok ismeretében a zöld tetők jó eséllyel sokkal komolyabb szerepet játszhatnak a jövő várostervezésében, mint azt eddig gondolták. A tetőkert az eddigi legolcsóbb módszernek bizonyult a viharokban lezúduló túl sok víz kezelésére, ráadásul az épülettulajdonosok olcsón és viszonylag könnyen hozzájárulhatnak vele egy fenntarthatóbb város kialakításához.

A zöld tető mellett ugyanebben a tanulmányban a fehérre festett felületek jelentőségét is vizsgálták. A fehér tetők ugyanis kevesebb meleget nyelnek el, ezzel szintén energiát spórolnak a hagyományos, általában sötét színű tetőkkel szemben, bár elsősorban persze nyáron. Ráadásul a leginkább elterjedt sötét tetők a napközben elnyelt napfény melegét az éjszaka folyamán visszasugározzák a levegőbe, ezzel pedig hozzájárulnak a városi hőmérséklet emelkedéséhez is.

Florian Hauswirth, a már több díjat is elnyert svájci feltaláló a fűnyíró-biciklit eredetileg gyerekeknek szánta, azzal a céllal, hogy játszva elvégezhessenek olyan kisebb házkörüli munkákat, mint amilyen például a fűnyírás. A gyerekjáték kategóriában is díjazták először 2006-ban egy Luzernben rendezett design-találkozón, és bár egyszerű ötleten alapul, innovatív környezetkímélő megoldásnak számít. Egy régi tologatós fűnyírót egy szintén elég régi összecsukható biciklivel szerelt össze a svájci feltaláló - valószínűleg máskülönben mindkettő már a kukában végezte volna.

Az ötlet gyakorlatilag nem más, mint a bicikli és a fűnyíró keresztezése, és amellett, hogy esetleg szórakoztató vele dolgozni, az újrahasznosított szerkezet - a motoros vagy elektromos fűnyírókkal szemben - még a levegőt is kíméli, mert se olaj, se áram nem kell hozzá. Csakis pedálozni kell, az pedig még a használó egészségének is jót tesz.

Környezetbarát bútorokról még elég keveset hallottunk, pedig már több mint tíz éve létezik az elképzelhető legzöldebb bútorkoncepció, mely egészen konkrétan élő növényekből áll. A Pooktre művészei, Peter Cook és Becky Northey fák irányított növekedésével alkotják műveiket, a szoborszerű élő fa-alakzatokat, illetve használati tárgyakat, például kerti széket vagy asztalt is.

Az 1999-ben ültetett "Balerína" így nézett ki 2008-ban

Peter "Pook" Cooknak 1986-ban jutott eszébe, hogy fotelt nem csak faragni, de akár növeszteni is lehetne. Kilenc évvel később partnerével megalapították a Pooktre-t, ahol azóta már művészi szintre emelték az élőfa-szobrászatot, vagyis a fák növekedésének irányítását. 

Néhány fát azért alakítgatnak, hogy később kivágás és száradás után már formázott beltéri bútor váljon belőlük, a legtöbb azonban a földbe gyökerezve kertibútorként, vagy szoborként éli le időnként igazán hosszú életét. A formákat először papíron tervezik meg, majd évekig növesztik a valóságban a megálmodott mintákat.

A dizájner Peter Cook az 1998-ban ültetett kertiszékében

Egy kertifotelre az ültetéstől kezdve körülbelül 7 évet kell várni, míg eléri kívánt alakját. A faszobrászok évente öt darab ilyen fát bocsátanak áruba, de különféle együttműködésekre is hajlandóak: segítenek megtanítani, hogyan csináld magad a saját kertedben, vagy ha kell, ők maguk fel is nevelik az eladásra szánt bútordarabot, és átültetik a megfelelő időben.

A prototípus 1998-ban készült el, és semmilyen üvegből vagy kőből készült rész nincs benne. Az újabb modelleket már ezekkel az anyagokkal is megpróbálják variálni: a kerti asztalként funkcionáló fa ágai közé például gránitból készült asztallapot tesznek.

Még több kép, és a művészek elérhetőségei a honlapjukon.