Az ivóvíz értékes és sérülékeny természeti kincs, ezért megóvása érdekében egyéni és nemzetközi szinten egyaránt odafigyelésre és összefogásra van szükség. A Víz Világnapján, március 22-én világszerte a víz védelmének fontosságára hívják fel a figyelmet - ehhez a kezdeményezéshez a Fővárosi Vízművek is évről évre csatlakozik.

Idén két napon át lesz a vízé a főszerep a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Mekkora vízlábnyomot hagyunk magunk után? Vajon elegendő-e a testünkben lévő víz mennyisége egy kávé előállításához? Egy négytagú család havonta mennyit takaríthat meg, ha folyadék-szükségletét csapvízzel elégíti ki? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők ezen a két napon a Fővárosi Vízművektől. Sőt, ennél több is megtudható a vízről, a Fővárosi Vízművekről - a Fővárosi Vízművektől.

Március harmadik hétvégéjén vízzel kapcsolatos játékok, vetélkedők, kézműves kuckó, mini laboratórium, vízkóstoló várja a családokat reggel 9 órától 17 óráig. A Csodák palotája Öveges termének kísérleteit naponta négyszer nézhetik végig az érdeklődők, a Duna Múzeum makettjei interaktív módon szemléltetik a víz hasznosításának lehetőségeit, míg az ÖKO-Pannon szórakoztató játékainak segítségével a szelektív hulladékgyűjtéssel ismerkedhetnek a látogatók. Az állatkert zoopedagógusai pedig mindent elmondanak, amit a vizes állatokról tudni érdemes. Március 22-én, a Víz Világnapján az iskolás, óvodás csoportok számára nyújtanak lehetőséget programjaink egy rendhagyó környezetismeret órára.

A belépés ezen a két napon minden 14 év alatti gyerek számára ingyenes!

Rosszul állunk az üveghulladék szelektív gyűjtésében, legalábbis ami az Európai Unió elvárásait illeti. Míg az üveghulladék hasznosítási aránya 2008-ban átlagosan 64 százalék volt a közösségben, addig itthon tavaly az üvegcsomagolásnak csupán 28 százaléka került szelektív gyűjtőkbe. Ahhoz, hogy megkezdjük az unióhoz való felzárkózást, idén 32, 2012-ben már 60 százalékra kell feltornásznunk ezt az arányt.  Az ÖKO-Pannon ezért a lakosságot célzó számos szelektív hulladékgyűjtési kampánnyal párhuzamosan a HORECA (vendéglátóipari) iparágak szereplőit is mozgósítja a kvóta teljesítése érdekében. A március 18-án, a Raiker Kft. italnagykereskedéssel közösen tartott sajtótájékoztatón egy ilyen program tapasztalatairól és további lehetőségeiről volt szó.

Egyről a háromra

Az ÖKO-Pannon és a budapesti Raiker 2009. augusztus 1-jén indította útjára az Üvegfutárt, kezdetben csak kísérleti jelleggel, 30 étterem részvételével. A vendéglátóhelyek vezetőit hírlevélben tájékoztatták a programról és a begyűjtés lebonyolításáról. A 30 étteremből visszagyűjtött havi 120 kg-os mennyiség hamarosan a háromszorosára nőtt. Egyre több üzlet csatlakozott az Üvegfutár hálózatához, miközben a begyűjtés eszközei és módszerei is folyamatosan tökéletesedtek. Végül sikerült kialakítani egy olyan logisztikai rendszert, mely a vendéglősök számára a legkényelmesebb és legegyszerűbb megoldást kínálja. A HORECA szektorban keletkező egyutas üvegek  ma még túlnyomórészt a szemétbe, ezáltal a hulladéklerakóra kerülnek, mivel a vendéglátósok számára körülményes a gyűjtőszigetek használata, a házhoz menő szelektív gyűjtés pedig nem jellemző.

Futár telefonhívásra

Az éttermekbe kihelyezett 110 vagy 240 literes gyűjtőedényeket emelőhátfalas kisteherautóval szállítják el, és helyettük minden alkalommal új, üres edényeket hagynak ott. Az éttermek telefonon jelzik, ha megtelt a gyűjtő - van aki naponta, van aki havonta hívja az üvegfutárt, mely 24 órán belül a helyszínre érkezik. A gyűjtőedényben elhelyezhető mindenféle nem betétdíjas üvegpalack és tiszta konzerves üveg. A programban jelenleg 222 budapesti vendéglátóhely vesz részt; ők együttesen havonta több mint 20 köbméter nagy tisztaságú üveghulladékot termelnek. A Raiker által begyűjtött üveghulladékot az ÖKO-Pannon partnere, az Avermann-Holvex Kft. veszi át, és csömöri telephelyén készíti elő hasznosításra.

Kényelmes, egyszerű

Hogy felmérjék a kezdeményezés sikerét, a program gazdái kérdőívet juttattak el az üvegfutár rendszerébe kapcsolt vendéglátó egységekhez. Negyvenkilenc étteremvezető és tulajdonos osztotta meg tapasztalatait, véleményét az eddigiekkel kapcsolatban. Tízből kilenc válaszadó úgy nyilatkozott, hogy szimpatikusnak és hasznosnak találják a kezdeményezést; szerintük az üvegfutár kényelmes megoldás, mely megkönnyíti munkájukat. Tíz százalékuk hasznosnak és követendőnek tartja a programot, de a helyhiány miatt kissé körülményes számukra az üveggyűjtés.

Jöhet a palackfutár? 

Az üvegfutár szolgáltatása ingyenes, és a Raiker nem is szándékozik fizetőssé tenni. Ugyanakkor a program sikerét jól jelzi, hogy a válaszadók negyven százaléka egyéb ellenszolgáltatás fejében akár fizetni is hajlandó lenne érte, majdnem háromnegyedük pedig étlapon, papíralátéten vagy ajtón elhelyezett logóval is szívesen demonstrálná, hogy tagja a hálózatnak. Budapesten az elmúlt fél évben összesen 90 tonna üveghulladék került vissza a körforgásba az üvegfutár jóvoltából, és a vendéglátósok szerint lenne igény az italos kartondobozok és PET palackok hasonló módon szervezett szelektív gyűjtésére is. 

A minikonferencia első két napján a dél-dunántúli régióhoz kapcsolódó régészeti, irodalmi, művészettörténeti kutatások eredményeivel ismerkedhettek meg az előadásokon ingyenesen részt vehető érdeklődők. Megismerkedhettek az ókeresztény sírkamrák falfestéseinek védelmével, török kori emlékekkel, a pécsi Világörökség építészeti kérdéseivel és a Régészeti Múzeum rekonstrukciójával. Osgyányi Vilmos Munkácsy-díjas szobrászművész előadásával betekintést engedett a pécsi Dómmúzeumban bemutatott középkori rekonstrukcióknál alkalmazott installációs megoldásokba.

Előadás a Cella Septichora ókeresztény sírépítményben

A harmadik nap előadásai már a fenntarthatóság jegyében zajlottak, délelőtt a tudati változás szükségességeiről és lehetséges irányairól zajlottak az előadások, délután a lehetséges stratégiai elképzeléseket vázolták és elemezték az előadók. A fenntartható fejlődés kérdése már régen túllépett azon a ponton, hogy a létjogosultságát bárki megkérdőjelezhetné. A konferencia egyik fő célkitűzése a rendszerszemléletű megközelítés, konkrét megoldási lehetőségek felvázolása. Dr. Vida Gábor kutatóprofesszor (MTA-ELTE Evolúció-genetikai és Molekuláris Genetikai Kutatócsoport) előadásában összegezte azokat a problémákat, amellyel az emberiségnek szembe kell néznie, legfőképp, hogy túl sok fosszilis energiát használunk.

A második fenntarthatósági nap fő témája a fejlődés gazdasági és természeti feltételei és a fenntarthatóság Európája volt. A rendszergondolkodás két világhírű szakértője László Ervin (a konferencia fővédnöke) és Günter Pauli a Római Klub legújabb jelentésének készítője tartott előadást a fenntartható fejlődés témakörében, és próbált megoldási lehetőségeket feltárni.

László Ervin elmondta: "paradigma váltás előtt állunk, az a típusú működés, ami a világot vezeti az összeomláshoz vezet". A Kaliforniából hazatért professzor hozzátette: "más gondolkodásmód szükséges, fel kell ébredni, mert ha nem változtatunk, akkor rá leszünk szorulva a változtatásra".

László Ervin, Gábriel Róbert és Günter Pauli

Günter Pauli a kék gazdaság: hogyan hozhat létre 100 innováció 100 millió munkahelyet egy évtized alatt című, angol nyelvű előadásában megoldási lehetőségeket vázolt fel, hogyan lehetne kedvező irányba terelni a társadalmat, és cselekvésre szólított fel.

Gábriel Róbert az egyetem rektora a sajtótájékoztatón kifejtette: "a természeti környezet eltűnése, kizsákmányolása nem tarthat sokáig". Szerinte a jövőben nagyobb szerepet kap az oktatás, kutatás, társadalmi kohézió: "sok apró megoldási lehetőség és párbeszéd segíthet csak".

A nap második felében az előadások témái a mindennapi problémákat és a legsűrgősebb feladatokat elemezték: a klímaváltozás társadalmi-gazdasági összefüggéseit, a fenntartható élet alapjait, hazai közösségi kezdeményezések az ökológiai fenntarthatóság érdekében és hazánk fenntartható gazdasági modelljét mutatták be.

Az előadások után az előadók és az érdeklődők kerekasztal-beszélgetés keretében cserélhették ki gondolataikat, kérdéseket tehettek fel egymásnak, vitathatták meg elképzeléseiket a lehetséges jövöről, a tennivalókról és az együttműködési lehetőségekről.

További érdekességek a Mandulavirágzási Tudományos Napokról a Pécsi Tudományegyetem honlapján olvashatóak.

Krajcáros tippek

Alapvető megoldás a rendszeres szellőztetés. Energiát és ezáltal pénzt takaríthatunk meg, ha napjában többször, rövid ideig, de intenzíven szellőztetünk, azaz, ez idő alatt teljesen kitárjuk az ajtót-ablakot.

Kellemes illatot érhetünk el, ha illóolajat párologtatunk vagy ha potpourrit helyezünk el a lakás több pontján. Konyhában jó szolgálatot tehet a szagelszívó. A kellemetlen szagokat (pl. a WC-ben) egy gyufa elégetésével is megszüntethetjük.

Ha a szekrény belseje kellemetlen szagú, tegyünk bele egy tálkában frissen őrölt kávét.

A cigarettafüst hatásos ellenszere, ha a szekrények vagy magasabb polcok tetején egy kis edénybe ecetes szivacsot teszünk. Ott különösen ajánlható, ahol csak a vendégek dohányoznak, a család nem.

A dohszagot a szobák különböző sarkaiban elhelyezett fenyőolajjal átitatott kendővel nyomhatjuk el. Ez a módszer feleslegessé teszi a légfrissítő spray használatát, ugyanakkor a hatása hetekig tart.

Forrás: Ökoszolgálat, Zöld krajcár

Nehéz pontosan megmondani, hogy a műanyag táskákhoz milyen nagyságrendű környezetszennyezés kötődik, ugyanis csak hozzávetőleges számok állnak rendelkezésünkre. Magyarországon naponta 1,3 millió műanyag bevásárlótáska kerül forgalomba. Becslések szerint ennek 16%-a lebomló, 25%-a újrahasznosított. A szelektív gyűjtőkbe alig jut ebből a csomagolóanyagból, hiszen a csomagolóipar által működtetett rendszerek elsősorban az italos hulladék visszagyűjtésével foglalkoznak.

A műanyag táskák kérdését ritkán kezelik önállóan, általában a túl nagy műanyagfogyasztás részeként kerül szóba. A környező országokkal összehasonlítva nem túl jó a helyzet nálunk. Közép-Európában a lakosság száma alapján a harmadik legnagyobb műanyagpiaccal "büszkélkedhetünk".

Az európai gyártók érdekvédelmi szervezete ugyanakkor megjegyzi, hogy Közép-Európában várhatóan tovább nő majd a műanyag felhasználási aránya. 2005-ben még 25 kg/fő volt a műanyagfogyasztás a térségben, 2015-re ez az érték 48 kg/fő lesz.

Tágabbra állítva az optikát, még riasztóbb számokat láthatunk. A Föld lakossága napi 500 millió műanyag szatyrot használ el. Az egy főre jutó mennyiség Németországban évente 65 darab, Ausztráliában 161, Nagy-Britanniában 200, az USA-ban 330 darab.

Hogy kerül a szatyor az asztalra?

Anélkül, hogy részletesen ismertetnénk a műanyag szatyrok gyártásának eljárását, érdemes elmondani, hogy a folyamathoz elsősorban nyersolaj, földgáz vagy egyéb petrolkémiai anyagok felhasználására van szükség, és komoly széndioxid-kibocsátással jár. Jól szemlélteti a helyzetet, hogy az USA-ban például az évi 100 milliárd szatyor előállításához 12 millió hordó kőolaj szükséges.

Egy így készült táska elsősorban nem is a felhasznált nyersanyag miatt jelent gondot. Az átlagos műanyag szatyor 300-400 év alatt bomlik le - ami persze megint csak becslés, hiszen csupán az ötvenes évek óta használjuk ezt a csomagolóeszközt. A problémára egyes vélemények szerint a biológiai úton lebomló zacskók jelenthetik a megoldást, ám a helyzet nem ennyire egyszerű.

A lebomló zacskóknak ugyanis két fajtája létezik. Az egyik csoportba a kukoricakeményítőből vagy például tejsavból előállított úgynevezett polilaktid tartozik, amely komposztálás során valóban lebomlik. A piacon azonban nem ez, hanem az "oxo-biodegradációs" műanyagok vannak túlsúlyban.

Utóbbiak is megkapták a környezetbarát minősítést, pedig a bomlás ezeknél nem természetes, hanem a bomlást megindító adalékanyag segítségével történik, amelyet már gyártás során az anyaghoz adnak. Hátrányuk, hogy fény vagy oxigén hiányában nem bomlanak le, vagyis szemétlerakóba vagy kerti komposztálóba nem tehetőek. Amikor egy műanyag táskán azt a feliratot látjuk, hogy biológiai úton lebomló, az esetek 90%-ában ez utóbbit jelenti.

Csekély mértékű a hazai újrahasznosítás

A műanyag táskák újrahasznosításának viszonylag szűk keretet szab a hazai feldolgozóipar, amely elsősorban a PET palackok feldolgozására épült ki. Létezik ugyan néhány cég, amelyik másodlagos nyersanyagból csomagolóanyagot készít, például szemetes zsákokat, építési és üvegház-fóliákat, de ezek meglehetősen kis százalékban használják a rendszerbe visszakerülő műanyaghulladékot.

A másodnyersanyag jelentős része exportra megy, pedig Magyarországon is elég munkaerő és nyersanyag állna rendelkezésre, nem is beszélve a szállítás okozta környezetszennyezés kiküszöböléséről. A tavalyi kőolajár-zuhanás és a válság amúgy sem tett jót ennek az ágazatnak, hiszen most ismét az elsődleges nyersanyagok váltak vonzóvá a műanyaggyártók számára.

A kérdést természetesen nem a folyamat végéről érdemes megfogni. Nem azon kell gondolkodni, hogyan tüntethetnénk el a felhalmozott hulladékot, inkább az a kérdés, hogyan lehetne minél kisebb mennyiségű és lehetőség szerint környezetbarát táska gyártására és felhasználására bírni az érintetteket. Nos, a törvényi szabályozás nálunk ezen a téren is félmegoldásokat hozott.

A termelés visszaszorítására a világban többféle modellel kísérleteznek: Írországban komoly adóztatással több mint 90%-kal sikerült visszaszorítani ezeket a csomagolóanyagokat, Ausztráliában az ultravékony táskák teljes betiltásán gondolkodnak.

 A cikk további része az alábbi oldalon olvasható.

A Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) kezdeményezésére február közepén 19 környezetvédő, fogyasztóvédő és helyi civil szervezet kérte nyilvános levélben a magyarországi Auchan vezetését, álljon el dunakeszi áruházának bővítésétől, amellyel természeti értékeket veszélyeztet.

Az Auchan a civileknek írt válaszában csupán felelős vállalati magatartásáról biztosította a levélírókat, a beruházástól azonban nem lépett vissza - jóllehet, a szervezetek erre kérték.

A vállalat a sajtóban és a válaszként megküldött sajtóanyagban igyekezett eloszlatni az építkezéssel kapcsolatos kételyeket, a bojkott felhívást közzé tevő társadalmi szervezetek azonban továbbra is aggályosnak találják a terveket. Az érintett terület természetvédelmi besorolásával kapcsolatos értelmezési problémák ellenére is úgy vélik: a tervezett áruház- és parkoló bővítés komoly természetvédelmi károkat okozna, még akkor is, ha esetleg nem pontosan a lápos területen, hanem annak közvetlen közelében valósulna meg.

Még a legkisebb beavatkozás is súlyos következményekkel járhat az érzékeny természeti élőhelyen. A parkoló kapacitásfejlesztése minden valószínűséggel nagyarányú "lebetonozással" jár majd, ami megbolygathatja a terület felszín alatti vizeinek minőségét. A település ingatlanjainak - köztük az áruház - szennyvizét levezető Óceán-árok lápon való átvezetése (amire azért van szükség, hogy minél nagyobb hasznos területhez jusson a cég) szintén kiszámíthatatlan kockázattal bír.

Nem kétséges, hogy ezek a problémák fokozottan érintenék az érzékeny természetes élőhelyet. Ráadásul az áruháztól keletre fekvő - a vállalat birtokában lévő - teljes terület a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, ezért törvényesen nem is beépíthető.

Bár az áruházlánc korábban, és azóta is arra hivatkozott, hogy tervei nem sértik a törvényes rendet, a bojkottot hirdető szervezetek hangsúlyozzák, hogy a felelős vállalati működés túlmutat a jogszabályok betartásán. Amennyiben az Auchan valóban olyan felelős vállalat, mint ahogyan állítja magáról, nem épít új áruházat sem érzékeny természeti területen, sem pedig bármilyen természetvédelmi érték veszélyeztetésével.

Az alábbi társadalmi szervezetek ezúton hívnak bojkottra mindenkit, aki fontosnak tartja a természeti értékek megőrzését. A bojkotthoz csatlakozók nem vásárolnak az Auchan áruházakban, ameddig a cég le nem mond természetromboló tervéről!

A felhívással egyetértők a www.tudatosvasarlo.hu/auchan oldalon kapcsolódhatnak a bojkotthoz aláírásukkal. Ugyanitt olvasható a kapcsolódó levelezés, valamint minden eddigi és jövőbeni fontos dokumentum.

A dunakeszi tőzegláp értékeiről, az eddigi civil ellenállás eseményeiről a www.tozegto.freeweb.hu oldalon találhatók információk.

Egészségünk a legnagyobb kincsünk, egész életünkön át vigyáznunk kell rá. Óvakodni a káros hatásoktól, körültekintően dönteni, hogy milyen ételeket fogyasztunk és milyen vizet, vagy italokat iszunk. Nem mindegy, milyen formában jutunk elegendő vitaminhoz, s hogy ismerjük-e az esetleges túlfogyasztás mellékhatásait. Vajon hányan rendelkeznek elég információval a nanotechnológiával készült élelmiszerekről és hányan nincsenek tudatában, hogy az elfogyasztott gyógyszerek majdnem felét feleslegesen, sőt, maguk kárára szedik?
A Tudatos Vásárló magazin 18. száma az egészség témakörét járta körül, olyan fontos kérdéseket is boncolgatva, mint a kórházi ellátáshoz kapcsolódó betegjogok.

Rövid ismertető a tartalomból:

Zöld mama - húsmentes várandósság
Egészségünket a fogantatás pillanatától őriznünk kell. Gondosan kialakított táplálkozással a vegetáriánus kismamák is biztosíthatják a megfelelő tápanyagokat a várandósság és a szoptatás alatt. A cikkben szakértők mellett vegetáriánus életmódot választó kismamák is megszólalnak, saját tapasztalataikat megosztva a fehérjék és más fontos összetevők pótlásáról.

Multivitamin teszt - melyiket válasszam?
Kényelmessé vált táplálkozási szokásunk miatt a vitaminok pótlására egész iparág épült. A piac friss C-vitamin kínálata helyett az előre gyártottat, csomagoltat keressük. A magazin 31 multivitamin italt vizsgált meg: valóban egészséges, ha vitamintartalmuktól megfosztott gyümölcsökből készült, majd mesterségesen felturbózott italokat fogyasztunk?

Vény nélkül - feleslegesen szedett gyógyszerek
Betegségeinkre a gyógyszerek csaknem 40 százalékát feleslegesen szedjük. Különösen a vény nélkül kapható készítményeket, melyeket reklámok hatására vásárolunk például náthánk, vagy kínzó fejfájásunk csillapítására. A cikk szakértője felhívja a figyelmet: érdemes csínján bánni a gyógyhatásúnak reklámozott gyógynövénykészítményekkel és táplálék-kiegészítőkkel is, mert ezek a legtöbbször nem esnek át a gyógyszerfejlesztések során kötelező szigorú klinikai vizsgálatokon.

Kórházteszt a betegjogokról
A kórházi tartózkodás során nem csak az ellátás, hanem az is fontos, hogy tájékoztassanak minket a kezelési kockázatokról és lehetőségekről, hogy helye legyen panaszunknak, vagy hogy szülőként beteg gyermekünk mellett lehessünk. Az összehasonlítás értékeli azokat a kiemelt kórházakat, melyek kötelesek fogadni a sürgős eseteket. A vizsgált 13 kórházban egyaránt szegényes a helyzet a személyre szabott, különszobás, szakemberekkel és kiadványokkal támogatott konzultációk terén.

A British Council fiatal klímanagykövetei kint jártak a koppenhágai klímacsúcson, folyamatosan követik a hazai és nemzetközi klímavédelmi történéseket, és aggasztja őket a világ vezetőinek késlekedése a hatékony döntések meghozatalában. Saját és a jövő generációinak életkörülményeit érzik veszélyben. Úgy gondolják, egyre nagyobb a jelentősége, hogy a jó döntéseket ne csak felülről, kormányzati szintről várjuk, hanem magunk hozzuk meg.

A klímanagykövetek Magyarországon egyedülálló kezdeményezésként március 11-én olyan eseményt szerveznek, amelyen egy asztal mellett beszélgetnek, érvelnek és vitatkoznak a civilszervezetek, kisvállalkozások, multinacionális cégek, és minisztériumok fiatal, de már döntési jogkörrel rendelkező vezetői. A Karbon Kerekasztal egyfajta kísérlet. Alternatívát kínál az egy területre koncentráló, komoly, szigorúan szakmai és az általános, klímaváltozással foglalkozó tömegrendezvények mellett.

A résztvevők mindegyike számára fontos a klímavédelem, azonban mindannyian más oldalról közelítik meg a témát. A rendezvény célja, hogy a különböző területek képviselői a valódi eredményesség érdekében a másik oldallal is tapasztalatot cseréljenek, együttműködjenek. 

Egyszerre négy asztalnál folyik majd a véleménycsere a következő témákban: Fenntartható fogyasztás, Fenntartható mobilitás, Energia: napfényes Magyarország, és Épített környezet. Olyan kérdéseket feszegetnek, mint például: Milyen trendek jellemzik a környezettudatos terméktervezést, és mekkora ebben a jelentősége a hulladékgazdálkodásnak? Jó megoldás-e a terméken elhelyezett, a karbonlábnyom nagyságát megmutató karboncímke? Milyen lehetőségei vannak hazánknak arra, hogy közlekedési rendszereit fenntarthatóbb irányba fejlessze? Mi áll a napenergia jobb magyarországi kihasználásának útjában? A meglévő épületek átalakítása vagy újak építése a jó irány az építészetben?

A délután folyamán, egy szekció erejéig, bővül a résztvevők köre, ekkor néhány jelenlegi egyetemista, főiskolás csatlakozik nézőként és aktív vitapartnerként.

Az eseménynek a Molnár Ferenc regényéből jól ismert józsefvárosi grund környéke ad otthont, amely jó példa a környezettudatos tervezésre és az épület-újrahasznosításra. A lebontásra ítélt romos épületek közösségi terekként kaptak új funkciót; a mai Grund egyike azoknak a helyeknek, ahol a fák a kivágás helyett a tetőszerkezetben számukra kialakított résben élhetnek tovább.
A szervezők hisznek abban, hogy valódi dialógus alakulhat ki a résztvevők között klímakérdésekben, hogy egymás álláspontjának, véleményének megismerése érték, és csak erre alapozva lehet egy irányba haladni, valódi eredményeket elérni.