Biogáz akkor keletkezik, ha szerves anyagok oxigénmentes környezetben bomlanak le. A hulladéklerakó belsejében keletkező gázt depóniagáznak nevezzük, melynek kontrollált elégetésével értékes energiát nyerhetnek. Az .A.S.A. Magyarország Kft. hasonló hódmezővásárhelyi és debreceni beruházásai nyomán gyáli hulladékkezelő központjában is elindította a depóniagáz hasznosítását.

A több ütemben kiépülő gyáli lerakó első 6 hektárján egy évtizede gyűlik a hulladék. Elsősorban Pest megyei déli és keleti agglomerációjának településeiről, mintegy 300 ezer lakos kommunális hulladéka, valamint a főváros mintegy 3000 gazdálkodó szervezetétől begyűjtött hulladék kerül ide.

A jelentős méretű depónián harminc gázkutat létesítettek az óránként keletkező mintegy 300 m³-nyi értékes biogáz kitermelésére. A kutakat összekötő csőrendszer összegyűjti és egy kiserőműhöz vezeti a gázt, amely azt két, összesen 500 kW-os teljesítményű gázmotorban égeti el. A gázmotoros kiserőmű a hagyományos gázkazánoknál jóval hatékonyabban, akár 90%-os hatásfokkal termel hőt és villamos energiát.

Gázmotor a gyáli depóniagáz hasznosításához

A depóniagázból nyert hőenergia az irodaépület fűtése és melegvíz-ellátása során hasznosul: teljes mértékben kiváltja az eddig használt földgázt. A termelt áramot pedig zöldáramként táplálják be a villamos energia hálózatba. A beruházás környezetvédelmi hozadéka - a fosszilis energiahordozók kiváltása mellett - abban áll, hogy a hasznosított, erőteljesen üvegházhatású metánt tartalmazó depóniagázt nem engedi a légkörbe távozni.

Becslések szerint 6-8 éven belül a fejlődő országokban több számítógépet fognak kiselejtezni, mint a fejlett országokban, s 2030-ra ez a szám kétszeres vagy háromszoros is lehet. Egy ilyen ütemű növekedés azt eredményezné, hogy a jelenleg éves szinten kidobott számítógépek száma 180 millióról 1 milliárdra nőhet.

A problémát a gépekben lévő fémek visszanyerése okozza, amelyeket a fejlődő országokban nagyon egyszerű módszerekkel próbálnak megoldani. Ebből a célból rengeteg fejlett országban kiselejtezett számítógépet visznek Ázsiába. A réz kinyeréséhez a fekete "újrahasznosítók" csak leégetik a szigetelést a vezetékről, számtalan mérgező anyagot engedve így a levegőbe. Más fémek esetében salétromsavval és cianidokkal kezelik az áramköröket, s a hulladék a helyi vizekben és a talajban köt ki.

Az Environmental Science & Technology folyóiratban megjelent tanulmány szerzői a számítógépeladási adatok alapján próbálták megbecsülni a várható változásokat, s figyelembe vették a számítógépek átlagos élettartamát is. Eric Williams, a cikk egyik szerzője szerint a fejlett országokból történő számítógép-export jelenleg tervezett korlátozásával nem fognak nagy változásokat elérni, mert helyi szinten is nagyon sok hulladék fog keletkezni. Williams is hangsúlyozta, hogy nem önmagában a számítógépek jelentik a veszélyt, hanem az újrahasznosítás során keletkező hulladékok.

* * *

Rovatunk mostantól a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.

Ma Magyarországon az évente a Napból érkező 1,16 milliárd kWh sugárzási energiát alig hasznosítjuk: egy friss európai felmérés szerint az újonnan csatlakozott tagállamok között a sor végén kullogunk. Pedig gyorsan fejlődő ágazatról van szó: az elmúlt 3 évben épült ki a ma működő összes kapacitás közel fele, aminek több mint 80%-át Európában állították elő. Az előrejelzések szerint 2020-ra a napelemek az energiapiac szereplőinek túlnyomó többségével szemben már támogatás nélkül is versenyképes lesznek, de mai technológiákkal is akár a teljes energiaigény tizenkét százaléka kielégíthető lenne fotovillamos rendszerekkel.

Ebből a fejlődésből profitálhat Magyarország is, ha időben elindítja a kapcsolódó kutatásokat, fejlesztéseket. Ennek érdekében az MTA MFA az Integrált Mikro Nanorendszerek Nemzeti Technológia Platformjával (IMNTP) együttműködve olyan stratégiai lépéseket tesz, amelyek együttesen megalapozhatják a magyar ágazat nemzetközi sikerét. A folyamat részeként az MTA MFA a vékonyréteg napelemek előállítására alkalmas gyártósorokat szállító BudaSolar Kft-vel az NKTH támogatásával technológiai kutatási infrastruktúra-fejlesztést hajt végre, ami egyrészt a meglévő kutatási körülményeket javítja, másrészt pedig létrehoz egy új napelem technológiai kutatási bázist is.

A BudaSolar Kft-vel elnyert NKFP pályázati támogatáson túl az MFA saját forrásokat is bevon, hogy a legmagasabb színvonalú infrastruktúra álljon a kutatók rendelkezésére. A teljes értékben mintegy 85 millió forintos befektetésből közel 250 m² alapterületű bázist alakítanak ki, amelynek legnagyobb része, 100 m² az úgynevezett CVD labor lesz, amely a vékonyréteg szilícium napelemekkel kapcsolatos technológiai fejlesztésekre biztosít lehetőséget, de további öt kisebb eszközfejlesztő labor is helyet kap a létesítményben.

A jövő tudósainak nevelésére is nagy hangsúlyt helyez az intézet, a bázison helyet kap a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel (PPKE) közösen működtetett MEMS/NEMS oktatólabor is. Az együttműködési szerződés aláírására - amivel alkalmat teremtenek diákoknak a magas szintű tudományos munkára- az eseményen kerül sor.

"Magyarország hosszú távú versenyképessége a kutatás-fejlesztés, az innováció sikerességétől függ, ezért különösen nagy jelentőségű egy ilyen világszínvonalú labor létrejötte. Minél jobb hatásfokkal tudjuk átalakítani a napenergiát, annál kevésbé terheljük a környezetet. A napfényből közvetlenül kinyert elektromos energia a legtisztább elektromos energia" - fogalmazott Pálinkás József, az MTA elnöke.

"A válság egyértelműen megmutatta, hogy a tudásalapú, nagy hozzáadott értéket előállító ágazatok kevésbé sínylették meg ezt az időszakot. Érdemes lenne tehát Magyarországnak is ezeket a területeket fejlesztenie. Kiemelten fontos e létesítmény működtetése és tovább fejlesztése, hiszen ez az egyetlen magyarországi un. tisztalaboratóriumi kultúra. A bázison a kutatásfejlesztés mellett oktatásra is lehetőség nyílik" - mutatott rá Bársony István, az MTA MFA igazgatója, aki szerint a jelenlegi alacsony bérek mellett a kutatói pálya egyetlen vonzerejét a színvonalas infrastruktúrán folytatott izgalmas kutatás jelentheti. 

Az új kutatóbázis nem csupán a felsőoktatási intézményekkel, hazai vállalkozásokkal való együttműködést segíti elő, de támogatja a fejlett nemzetközi kooperációt is a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításában. A beruházás az iparral való szoros kapcsolat miatt kiválóan illeszkedik az IMNTP mikro- és nanoelektronikai kutatás-fejlesztési stratégiájába.

Az MTA MFA-ról bővebben: www.mfa.kfki.hu.

Az IMNTP kutatási tervéről bővebben itt olvashat.

Forrás: MTA

Az Európai Italos Karton Szövetség (ACE) adatai szerint, Európában (a 27 EU tagország valamint Svájc és Norvégia) tavaly, összesen 350 000 tonna, azaz több mint 13 milliárd darab italos kartondobozt gyűjtöttek össze szelektíven a lakosok. Ilyen mennyiségű italos kartondoboz anyagának papír részéből 1,7 milliárd A5 méretű iskolai füzet, 560 millió darab mesekönyv, vagy akár 1 milliárd tekercs konyhai papírtörlő is gyártható. Habár a fa megújuló erőforrás, az abból készült papír életciklusának megnövelésével, másodnyersanyagként való használatával kiemelkedő mértékben csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása.
 
Napjainkban a világ több, mint 200 - köztük az összes európai - országában használják az italos karton csomagolást. E korszerű csomagolóanyag típus több kedvező előnyös tulajdonságának köszönheti közkedveltségét. Az italos karton 75%-a papír, ezért e csomagolás újrahasznosítható, így szelektíven gyűjtve nem terheli a környezetet. E csomagolóanyag és az aszeptikus technológia következtében az így csomagolt folyékony élelmiszerek hűtés és tartósítószerek nélkül is legalább 3- 6 hónapig biztonságosak, frissek, ízletesek maradnak.

 
"Iparágunk elkötelezett azon törekvés mellett, hogy a lehető legkisebb mértékre csökkentsük az italos kartondobozok ökológiai lábnyomát, azaz minimalizáljuk a káros anyag kibocsátást a csomagolóanyag megszületésétől kezdve egészen annak az újrahasznosításáig." - nyilatkozta Baka Éva, az Európai Italos Karton Szövetség hazai tagszervezetének, az Italos Karton Egyesülésnek ügyvezető igazgatója. - "Ezt a csomagolóanyagot könnyű újrahasznosíthatósága teszi fenntarthatóvá. Ezért célunk az, hogy Magyarországon is ösztönözzük az italos kartondobozok szelektív gyűjtését és az hasznosítási arányának növelését." - tette hozzá a szakember.

Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) a hatóságok, a koordináló szervezetek, a helyi kommunális szolgáltatók és a civil szervezetek bevonásával ösztönzi a lakosságot a hazánkban forgalomba kerülő 10-12 ezer tonna italos kartondoboz szelektív gyűjtésére.
 
"Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés, az öt évvel ezelőtti 200 tonna / év mennyiségről 2009-re 1550 tonna / év mennyiségre, azaz a kezdeti érték hétszeresére növelte a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos kartondobozok mennyiségét. Ma Magyarországon 6 millió lakos élhet a szelektív hulladékgyűjtés valamely formájával, közülük 3,5 milliónak pedig az üres italos kartondobozok gyűjtésére is van lehetősége." - mondta Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója.

A 14%-os magyarországi italos kartondoboz hasznosítási arány a 35%-os százalékos hasznosítási aránnyal büszkélkedő Ausztriához képest csekélynek tűnhet, a valóságban, időarányosan azonban megelőzi az nyugat-európai begyűjtés fejlődésének gyorsaságát, mivel hazánkban csak 2004-óta gyűjtik az italos kartont, míg pl. Ausztriába 1999-óta.

Hosszú távú célkitűzéseivel összhangban, az IKSZ a nagyvárosokon kívül, a kis- és közepes nagyságú településeket is be kívánja vonni az italos karton szelektív gyűjtési és hasznosítási rendszerbe a helyi szolgáltatók segítségével. A cél, hogy 2012-re 20%-ra növekedjen az italos kartondobozok visszagyűjtési és hasznosítási aránya.
 
Több információ: www.italoskarton.hu