A mosás során az ecetből néhány csepp az öblítőt is kiválthatja, a mosógépnek pedig kifejezetten jót tesz, ha a vízkőtelenítést egy üveg ecettel oldjuk meg úgy, hogy elindítunk vele egy programot, és ezt félévente megismételjük. A zuhanyrózsát is bedörzsölhetjük vele, ha pedig a csapok végére egy ecettel teli zacskót kötünk, feloldja a vízkövet a csapnyílásról. Mosogatáskor - nem folyó víz mellett - az öblítővízbe ecetet is tehetünk, mert eltávolítja a zsírt, és csillogóvá teszi az edényt, poharat.

Kis edényben az ecet felfrissíti az állott levegő szagát a szobában, a párologtatóba is tehetünk belőle néhány cseppet. A szőnyeg különböző eredetű kellemetlen szagú foltjait (például állati vizelet) spricceljük be egy rész ecet és öt rész víz elegyével, és elillan a kellemetlen szag. Ha hús-, krumplisütés közben egy tálkába ecetet teszünk, akkor hamarabb tisztul a levegő a zsírszagtól.

Ablaktisztításhoz is használhatunk ecetet. Készítsünk egy rész ecetből és négy rész vízből álló keveréket, és permetezzük a már korábban melegvízzel lemosott üvegfelületre, majd újságpapírral töröljük szárazra.

Fontos, hogy az ecetes tisztítás előtt mossuk le az ablakot melegvízzel - ez persze több munkával jár, mintha vegyszeres ablakmosót használnánk

Az ecet tehát nemcsak salátákhoz, ételek savanyításához használható, érdemes kipróbálni takarítás közben is, hiszen természetes, környezetbarát anyag. Mosogatáshoz, tisztításhoz már rendelkezésre állnak környezetbarát mosogató- és tisztítószerek is (itt láthat egy példát). Ne feledje: minél kevesebb szintetikus tisztítószert használ, annál kevésbé terheli környezetét, és annál többet tesz saját és a következő generációk egészségéért!

Ajánlat: további környezet- és egészségbarát takarítási tippek az Ökoszolgálat honlapján.

Mit árulnak sonka néven?

Az igazi, sertéshúsból készült sonka hústartalma 100%. De a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/13-1 számú előírása szerint hivatalosan sonka néven forgalomba hozható az alább olvasható alapanyagokat tartalmazó, összedarált, vákuumcsomagolt, préselt, darálékból sonkává formázott akár kötözött termék is.
A szakkönyv szerint "formában vagy bélben hőkezelt sonkák lehetnek a különböző átmérőjű bélbe vagy formába töltött készítmények. Húspépbe ágyazott, legalább15 mm-es egybefüggő pácolt húsmozaikokat tartalmazó, főzéssel vagy füstölés utáni főzéssel vagy sütéssel készült termékek. A húsmozaik pácolt ín nélküli marhahús, és/vagy íntalanított és zsírtalanított baromfihús és/vagy ín és kötőszöveti hártya nélküli sertéshús lehet. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55%", valamint az alábbi kémiai jellemzőknek kell megfelelniük:

Fehérjetartalom legalább 15,0% (m/m)
Víztartalom legfeljebb 77,0% (m/m)
Zsírtartalom legfeljebb 9,0% (m/m)
• a szalonnával fedett és csülöksonka terméknél legfeljebb 15,0% (m/m)
Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 3,5% (m/m)

Tippek sonka vásárlásához
• Vásároljunk megbízható helyről, ellenőrzött gazdaságból származó sonkát!
• Tanulmányozzuk át a csomagolást, hogy fel van-e tüntetve, és milyen az adott termék összetétele!
• Válasszunk minél kevesebb adalékanyagot tartalmazó húskészítményt!
• Válasszuk az alacsony víz- és sótartalmú, magas fehérjetartalmú terméket! (Minél kisebb egy adott termék víz- és sótartalma, nagyobb a fehérjetartalma, annál jobb minőségű.)

A Tudatos Vásárlók Egyesülete sonkáról készült videója az alábbi linken tekinthető meg:
http://tudatosvasarlo.hu/cikkek/1572

Biztonságos sonkalelőhelyek pedig az alábbi linken érhetők el:
http://malackaraj.blog.hu/2010/03/27/milyen_sonkat_vegyek#more1872105

Háttérinformációk

A sonka körül nagy a fogalomzavar. A házilag, hagyományos technológiával készült sonka mellett a szó tulajdonképpen egy termékcsoportot is jelöl: pácolt húskészítményt. A sonka szó tehát elsősorban a hús egyfajta elkészítési módját jelenti. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a boltban kapható szeletelt sonka jobban hasonlít a párizsihoz, mint az eredeti értelemben vett húsvéti sonkához.

A sonka a húson kívül tartósító, térfogatnövelő, illetve zsírtartalom-csökkentő anyagokat is tartalmazhat. Alább bemutatjuk, hogy melyek a leggyakoribb hozzáadott anyagok, és ezek milyen hatással lehetnek szervezetünkre.

Víz. A magyar szabályozásban nem kötelező feltüntetni, hogy mennyi a hústartalma egy adott terméknek, ezért a fogyasztó könnyen megtéveszthető azzal, ha vízzel növelik egy adott termék térfogatát. Igaz, sok sonkánál feltüntetik a termék hústartalmát, szükség lenne azonban az egységes szabályozásra, hogy ez minden sonkára kötelező legyen. Sok sonka ugyanis jelentős részben vízből áll, hústartalma alacsony.
Nitrit/nitrát (E251, E252). Ez biztosítja a különböző húskészítmények szép, rózsaszín színét (azaz esztétikai funkciója van). Emellett tartósítja is a termékeket (olyan bakteriális fertőzések, mint a Clostridium botulinum nevű baktérium méreganyaga által okozott botulizmus megelőzésére szolgál). Bizonyos mérték felett mérgező hatású.

Só (nátrium-klorid). A túlzott sófogyasztás káros: vesebántalmakat, magas vérnyomást, szívelégtelenséget, (agyi) érbetegségeket okozhat, de elősegítheti emésztőrendszeri betegségek kialakulását, befolyásolhatja az anyagcserét, a szervezet hormonális működését is.

A Tudatos Vásárlók Egyesületéről www.tve.hu

A Tudatos Vásárlók Egyesülete non-profit, közhasznú szervezet. Célja a fogyasztók hosszú távú érdekeinek képviselete, a fogyasztók tájékoztatása. Célja továbbá, hogy hozzájáruljon a fogyasztói értékek és a vállalati működési gyakorlatok pozitív, a társadalmi és természeti környezet fejlődését támogató változásaihoz.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete adja ki az egyetlen, kifejezetten a fenntartható fogyasztás témáival foglalkozó fogyasztói magazint, a Tudatos Vásárlót (www.tudatosvasarlo.hu/magazin). 2004 óta működteti www.tudatosvasarlo.hu portált, az ország első és mindmáig egyetlen, az etikus vásárlással foglalkozó napi frissítésű híroldalát. További projektje a Cégmérce (www.cegmerce.hu), a magyarországi vállalatok és márkáik környezetvédelmi, társadalmi és fogyasztóvédelmi szempontú rangsorolása. Honlapján működteti a (www.tudatosvasarlo.hu/eszam) részletes magyarázatokkal kiegészített, kereshető élelmiszer adalék adatbázist. Internetes adatbázisában megtalálhatók továbbá egészség- és környezetvédelmi szempontú terméktesztek és tanácsadó szolgálat a fenntartható fogyasztással kapcsolatos kérdésekben. 2009 októberében jelent meg Budapest zöld térképe, (http:/zoldbudapest.hu/) amely a tudatos vásárlás, a fenntartható fogyasztás helyeit gyűjti össze a fővárosban (javítóműhelyek, bioboltok, kölcsönzők stb.) A www.tudatosutazo.hu weboldal nyílt tanácsadó fórummal várja az érdeklődőket, valamint turisztikával és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismertterjesztő írások és a turizmussal kapcsolatos legfontosabb fogyasztóvédelmi jogszabályok gyűjteménye található meg.

A környezettudatos építkezés egyik kulcsfontosságú tényezője a szigetelés, mellyel csökkenthetjük az energiaveszteséget, és hosszú távon jelentős összegeket spórolhatunk meg. A hőszigetelés célja kettős, egyrészt csökkenti a téli hőveszteséget, másrészt a nyári felmelegedést, ezáltal a szükséges hűtés mértékét. Egy épület hőveszteségét jelentősen fokozhatja a gyakran előforduló hőhíd, mely a rosszul kivitelezett vagy hiányzó szigetelés miatt alakul ki, s lényege, hogy az erősebben hűlő szerkezeti elem elvezeti az épület belső hőjét.

Az Európai Unióban az épületek szigetelésének javításával a klímaváltozásáért részben felelősnek tartott szén-dioxid éves kibocsátását 460 millió tonnával lehetne csökkenteni. Hazánk közel 85 millió tonnás éves CO₂ kibocsátásának 30 százaléka a lakóházak fűtése és hűtése miatt kerül a levegőbe, a szigeteléssel azonban ez jelentősen mérsékelhető lenne, s kisebb lenne a szmogveszély is. Az EU tavaly márciusban elfogadott klímapolitikája szerint 2020-ra a tagállamok energiafelhasználását 20 százalékkal kell csökkenteni, s ennek az elérésében kulcsfontosságú az épületek megfelelő szigetelése.

Az energiahatékonyság, a megújuló energiák használata, és általánosságban a környezettudatosság egyre fontosabb lesz az építőiparban, s nagyon sok újítás, fejlesztés történik a területen. Hazánkban 2009-ben alakult meg a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (Hungary Green Building Council), mely a nemzetközi World Green Building Council tagja, s célja a környezettudatos építési formák elterjesztése Magyarországon. Ezzel a szándékkal rendezik meg Budapesten 2010. április 14-16. között a Közép- és Kelet-Európára koncentráló nemzetközi Build Green konferenciát, valamint ennek kísérőrendezvényét, a Zöld Építés Konferenciát, mely kizárólag a hazai környezettudatos építésre fókuszál. Szintén ezen a héten, április 14-től 18-ig rendezik meg immáron 29. alkalommal a Construma építőipari kiállítást a Hungexpon, amelynek középpontjában idén az energiahatékony, környezetbarát építkezés áll. A rendezvény keretein belül nemcsak szakmai, hanem civil érdeklődőknek szóló programok is lesznek, április 17-18-án például a passzívházakról tartanak tájékoztató előadásokat.

A világ legnagyobb környezettudatos építkezésről szóló kiállítását, a londoni Ecobuildet 2010-ben március 2-4. között tartották. Az immáron ötödször megrendezett eseményen több tucat szakmai rendezvényre került sor, több száz kiállító vett részt, és rengeteg újdonságot mutattak be a szakemberek. Ezek közé tartozik egy új szigetelőanyag, az ECOSE, egy formaldehid-mentes ásványgyapot a Knauf Insulationtől. A tűzálló, puha tapintású, barna színű szigetelőanyag könnyen megújuló alapanyagokból áll a kőolaj alapú vegyipari anyagok helyett, amelyeket más szigetelőanyagokban használni szoktak. A sok építőipari cég mellett a rendezvényen ott voltak a brit denevér- és madárvédők is, akik azokra az állatokra hívták fel a figyelmet, amelyek előszeretettel húzódnak be a lakóházakba, padlásokra, ám a házakon, tetőkön lévő rések megszüntetésével erre már nincsen lehetőségük. A természetvédők ezért különféle, fajokra szabott mesterséges odúk kihelyezését javasolták, ahogy teszi ezt a Magyar Madártani Egyesület is a panelfelújítások miatt szorult helyzetbe került sarlósfecskék esetében.